Szerző: Mirtill
2018.05.19.
Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba
Kedves, Jó Kelemen Bácsi! Most sürgősen kell írnom a Kelemen bácsinak, az itteni momentán fennforgó állapotokról. A hír, mint tudjuk, a közérdeklődés tárgya, nos, arról a Kelemen bácsit nekem kötelező expressz értesíteni. (Ezt, ha hangosan tetszik olvasni, akkor jobban hangzik, de az a lényege, hogy ne jöjjön haza kend, csak ez most ilyen kormányközleményesre sikeredett, hogy mindenki azt értsen belőle, amit szeretne, természetesen a kormánnyal egyetértően, ami érthető, nyilván.)
Gondolom az odahallatszott, amikor az izraeli katonák bombázták a civil palesztinokat, úgyhogy erről nem írok semmit. (Az se újdonság, hogy itt a zsidózás mindennapos, de az Izrael állam az cuki hivatalosan.) Azt eddig is tudta kend, hogy az alattvalók egészségére nem sokat költ az állam. A rávalót továbbra is beszedik, de az alattvalók kifutó szériájára (75 év felett) már nem akarnak drága gyógyszert pocsékolni. Ez a hír tovább árnyalja a kend jöhetnékjét. Így erről sincs mit írni.
Az sem annyira érdekfeszítő a híradások szerint, meg nem is tudjuk, hogy hány embert lakoltattak ki most nagy hirtelen keresztényi illiberalizmusból kifolyólag itthon. Pláne nem, hogy a kilakoltatás miatt, hány gyereket visznek most a pap bácsik intézetébe, ahonnan a frisshús exportáló nemzeti vállalkozók és a pedofil bácsik szoktak gyerekeket kölcsönözni és a gyerekek szívesen is mennek, mert még a cukros bácsiknál is jobb, mint intézetisnek lenni. Úgy mondják, hogy az intézeteket meg kitagolják, mert a nemzeti uraknak kevés a kastély, márpedig az úri rezidenciának régi jó anyagból épített lak dukál, tóval, kilátóval és vadasparkkal. Egyébként is kitagolnák a gyerekeket (így mondják „kitagolás”, ami a papok kizárólagos fennhatóságát jelenti a gyerek felett, mert sem az apácák, sem ők nem tudnak maguknak hivatalosan saját gyereket szülni vagy, valahogy, valami ilyesmi, demográfiai kormánycélkitűzés vagy mi, hogy mással csináltatnak maguknak gyereket, de ez azt hiszem sokkal bonyolultabb, mint egy egyszerű janicsárképző. Vagy nem. Vagy csak nekem.)
Meg őszintén az se ráz meg senkit, hogy a miniszterjelöltek mit tudtak megjegyezni és visszamondani délután abból, amit délelőtt kellett nekik bemagolni, hogy elmondják azoknak, akiket azért fizetnek, hogy hallgassanak, meg bólogassanak, mert ezek szellemi képességén már rég nem múlik semmi ebben az országban. (Persze mindez csak a Karcsi bácsi szerint, mert neki nincs veszíteni valója, mert ő külföldről kapja a nyugdíját, és ezért, ha egysávos úton sötétedés után nem cipel létrát, akkor egyelőre még lehet saját véleménye). Tehát ezekről is minek írnék, meg Sorosról, mikor megint disszidált, mint a múltkor.
Szóval ezek bagatell dolgok. Na, talán a Heves megyei muszlimok okoztak némi galibát az engedetlenségükkel. Nem ették meg a magyar állam keresztényi jóindulatából ingyen adományozott szendvicsből a sertéspestissel ízesített szalámit, hanem kidobták. Ezt megették a keresztény magyar vaddisznók. Ettől megbetegedtek a magyar vaddisznók, de szerencsére legalább nem lettek mohamedánok valószínű, mert ha azok lennének, akkor nem ették volna tovább a sertés húst a hitük miatt, de ez nem biztos, mert ha a magyar identitásuk erősebb, akkor minden sz…t bekajálnak. Az etológusok szerint nincs kizárva, hogy a hivatásos keresztények a beteg állatok helyett a normális emberekre fognak vadászni, de ezt úgyse tudjuk elkerülni a nagyi szerint se, mert a vadászvér már csak ilyen.
De mindez smafu! Hanem a SZURIKÁTA! Na, erről a tragédiáról kell kendnek az értesítés. De előre szólok, ha kend is beszáll ebbe a katasztrófa turizmusba és ide bumlizik nekünk onnan, hogy csináljon egy szelfit azzal a kinyuvasztott szerencsétlen állattal, akkor részemről vége a jó modornak! Mert a Julcsi néni engem meggyőzött és ezt tudatom is kenddel. Mert azt tudnia kell kendnek, hogy a szurikáta fontos szerepet tölt be a nemzeti táplálékláncban és illetlen dolog (Hoppá! Várjon csak kend és kapaszkodjon; Blaszfémia! Ez az!) ennek a viselős emlősnek a tetemével fotográfiát csinálni. Azért szólok, mert az lehet, hogy ez egy következmények nélküli ország, de egy szurikáta dögös fotó a mi sorsunkat is megpecsételheti, ha kitudódik. Márpedig a legújabban hadrendbe állított kézivezérlésű miniszterelnöki hírszerzőstáb már az alattvalók műfogsorába is adó-vevőt telepít, méghozzá olyan nagy teljesítményűt, ami az esetleges gondolatcsírákat is rögzíti, hiába csukja kend szorosra a száját. Akkor pedig összeül a kurultáj! Mert a szurikáta – ha nem tudná kend – nemzeti madarunk, a turul egyik fő étke!
Most akkor gondoljon csak bele: Európa iránymutató nemzete vagyunk pillanatnyilag, mondhatni átmenetileg. Volt egy reménykeltő vemhes szurikátánk. 12 év múlva vezető nagyhatalma leszünk Európának, a felettünk lebegő totemmadarunkkal, a turullal, mint régen, és nem lesz neki mit enni! Most mondja meg, egy neveletlen kölyök meggondolatlansága a nemzeti tragédia mellett mekkora gondot okoz a keresztény Európának! Ha röptében éhen döglik az iránymutató nemzeti jelképünk, akkor nem fogjuk tudni, hogy merre van az előre, és a botor Európa meg baktat utánunk tudatlanul. Még szerencse, hogy lapos a Föld a magyar szakértők szerint (a Julcsi néni meg is esküszik rá) és így megúszhatjuk a nagyobb tragédiát. Már persze, ha nappal érünk a szélére. Mert, ha este, és ott is a vő cége csinálta a közvilágítást, akkor a Lázár összepisili magát.
De az még a távoli jövő. Nekem már akkor is kellett volna, amikor a géphez ültem, pedig az anyu mindig mondja, hogy ne szorongassam, így azután már futok is. Csókolom!
Bütyökfalva, 2018. május 17.
Mirtill
