NYUGDÍJ: MÁR JÓ ÚTON JÁR A NAGY ÁLLAMI MUTATVÁNY

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.05.16.

Számos felmérés mutatja, hogy mennyire pesszimistákká váltak a magyarok várható nyugdíjukkal kapcsolatban. A legfrissebb kutakodásból azonban az derült ki, hogy a fiatalok egészen másképp látják a helyzetet. Az időskori „dőzsölést” azonban ez a korosztály sem az állami juttatásoktól, hanem saját külön erőfeszítéseitől várja.

A kormány egyre erőteljesebben sulykolja mindenkibe, hogy ha nem akar idősen nyomorogni, akkor tegyen félre. Lehetőleg minél többet. Az újonnan felálló kormány pedig mintha még a korábbinál is sokkal nagyobb hangsúlyt helyezne erre. A miniszterelnök szemében mindentudó (vagy esetleg éppen fordítva, Orbán Viktor ötleteit készségesen felmutató) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László szerint az öngondoskodásnak a mostaninál jóval komolyabb szerephez kell jutnia az egészségügyi és a nyugdíjrendszerben is. Az Államkincstár elnöke is határozott intézkedéseket sürgetett az előtakarékoskodás növelése érdekében.

Intenzíven folyik az ötletelés, például a gyermekvállaláshoz és felneveléshez kötött nyugdíjpluszról. Mindez (külön-külön, de különösen együtt) meglehetősen egyértelműen az állami ellátás várható visszaszorulását jelezheti. (Ha elég megtakarítást gyűjtöttek össze az emberek, akkor ez nem jár nagy társadalmi megrázkódtatással, akinél pedig igen, az az államot – mint már most is látszik – a legkevésbé sem érdekli.) Érdemes felidézni, hogy a Ptk. 2016. július elsején életbe lépett módosítása tulajdonképpen bevezette a kötelező szülőtartást.

Zúdul a pénz a piaci szereplőkhöz

A riogatásba (mennyire sanyarú sors is várhat azokra, akik csak az államban bíznak) persze lelkesen beszálltak a piaci szereplők – bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak – is, amelyek természetesen azt szeretnék, hogy minél több pénz áramoljon hozzájuk. Az azonosított, egyéni számlán jóváírt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbevételek jegybanki statisztika szerint 2017-ben 101 milliárd forintra rúgtak, ami több mint 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A tagdíjbevételek nagyobb részét, 59 százalékát az egyéni befizetések tették ki a munkáltatói hozzájárulással szemben. A pénztári befizetésekhez kapcsolódó adóvisszatérítés 9,7 milliárd forint volt, ami 31,3 százalékkal több, mint 2016-ban. (A várakozások szerint a mostani adóbevallást követően újabb rekord születhet ezen a téren.)

A biztosítóknál már nem tűnik ennyire egyértelműen kedvezőnek a kép (talán ezért merült fel az állami beavatkozás ötlete). Az új életbiztosítási szerződések összességében 35,5 milliárd forintra mérséklődtek 2017-ben a 2016-os 37 milliárdhoz képest. A díjbevétel 21 százaléka köszönhető a nyugdíjbiztosításoknak...

ITT OLVASHATÓ

SZKINHEDBŐL LETT CIGÁNYMISSZIÓS

ABCÚG BLOG
Szerző: FŐDI KITTY
2018.05.16.

Gyűlölte a cigányokat, tagadta a holokausztot, Szálasi egy idézetét tetováltatta a karjára, felsőbbrendűnek érezte magát a többi rasszal szemben. Végül cigánymissziós lett belőle. Kis István történetét mutatjuk be arról, hogy fiatalkorában hogyan szippantotta magába a szkinhed mozgalom, hogyan fordult a saját családja ellen, mígnem jött a páli fordulat: úgy érezte, vissza kell adnia valamit a cigányságnak.

Kis István a békési Eötvös József Általános Iskolában minden szembejövő diákkal kezet fog és szélesen mosolyogva köszön nekik. Kétséget kizáróan minden gyerek imádja a laza, tetovált férfit. Az iskolába javarészt cigányok járnak, ahol István mint lelki segítő van jelen. Mindenféle gonddal fordulhatnak hozzá a cigány és nem cigány diákok, de az áhítatokat is ő szokta tartani. Korábban ő is ebben az iskolában tanult, akkoriban viszont még gyűlölte a cigányokat, alsóbbrendűnek tartotta őket.

„Éreztem, hogy bizonyos dolgok nem jók, de ettől függetlenül én jó embernek gondoltam magam” – mondja Kis István, aki szkinhedből lett cigánymissziós.

A most 38 éves férfi fiatalkorában gyűlölte a cigányokat, a zsidókat, tagadta a holokausztot, teljes mértékben azonosult a 90-es években jelentkező fajgyűlölő szkinhed mozgalommal. Ma azonban már éppen cigányokkal foglalkozik, a Pünkösdi Egyház Cigánymissziójának egyik munkatársa és az egyház által fenntartott Eötvös József Általános Iskolában lelki pásztor. Szabad idejében pedig roma fiataloknak meséli el a történetét, hogy hogyan lett cigánygyűlölőből cigánymissziós...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ UGYANAZÉRT NEM BUKIK BELE A KORRUPCIÓBA, AMIÉRT A KAPUALJBA HUGYOZUNK

24.HU - POSZT ITT
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2018.05.15.

Minálunk a rabló nevezi ki a pandúrt, a közpénzlenyúlás pedig nemzeti hagyomány.

Először is azt kéne tisztázni, hogy mit értünk korrupció alatt. Értsük azt, amit a törvény, jó? Át is engedném a szót, nagy tisztelettel, a Btk-nak:

294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve (…) harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) a jogtalan előnyért
aa) hivatali kötelességét megszegi,
ab) hatáskörét túllépi, vagy
ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

Tehát a kérdés itt az: hogy a búbánatba nincsenek tele a börtönök korrupt politikusokkal? És nem az jó válasz, hogy azért, mert a politikusok ún. nagykutyák. Máshol is ún. nagykutyák, de ha közpénzhez nyúlkálnak, megégetik a kezüket.

Gondoljunk például Olaszországra.
Gondoljunk Dél-Koreára.
Gondoljunk Csehországra,
vagy éppen Brazíliára,
aztán Romániára,
aztán pedig arra, hogy mindez miért nem működhet Magyarországon.

Esetleg azért, mert nincs is minálunk korrupció?

Ha a tisztelt olvasó így gondolja, vélheti akár úgy is, hogy a Föld lapos. Ugyanis az a helyzet, hogy a közpénzek lenyúlása népszokás a magyar politikai elitben, az SZDSZ is ugye tele volt (legalábbis a helyzetre rálátó forrás szerint) korrupciós ügyekkel, a Gyurcsány-kormány is,

de igazán rendszerszintűvé, magától értődővé a korrupciót Fidesz tette.

És ez igen jól dokumentálható, hiszen megcáfolatlan oknyomozó munkák százai szólnak arról, hogyan jönnek létre fideszes vagyonok szinte a semmiből, melyik nagyúr hogyan juttatott jogosulatlan anyagi előnyhöz a kapcsolatai, befolyása révén másokat, akik történetesen a barátai, rokonai vagy üzletfelei. ...
ITT OLVASHATÓ

NEM TŰNIK ANNYIRA ÁTGONDOLTNAK A VÁRBA ÁLMODOTT LOVASKÖZPONT

444
Szerző: BOTOS TAMÁS
2018.05.16.

A Bükk legszebb völgyének kapujában, a Szalajka-völgyben annyival egyszerűbb volt minden. Simán volt hely annak a festői, a környezetbe szinte belesimuló betonszarkofágnak, ami egy 6000 fős lovasstadion rejt magában. (Felülről is csodálatos a látvány.)

Bezzeg a Várban. A legyen minden úgy, ahogy 1945 előtt volt lázban égő kormány az előző ciklusban hirdette meg a Vár visszaalakítását hirdető nagy programját, a Hauszmann-tervet. Az elmúlt fél évszázad legnagyobb műemlékprogramjaként beharangozott projektnek része az első ütemben az egykori lovarda visszaépítése, alatta mélygarázzsal (ahogyan a Stöckl-lépcső és a főőrség épületének visszaállítása is).

Az egykori, 1899-ben épült lovarda is súlyosan megsérült a II. világháborúban, sokáig nem kezdtek vele semmit, aztán elbontották. A visszaépítési terv legmeglepőbb része nem az volt, hogy kétmilliárd forintot szánnak rá, hanem az, hogy valóban lovardaként akarják működtetni fent a Várban...

ITT OLVASHATÓ

A BEVÁNDORLÓK KÉPZETTSÉGÉN IS MÚLIK , HOGY BALRA VAGY JOBBRA SZAVAZNAK-E A FOGADÓORSZÁGBAN

QUBIT
Szerző: PRINZ DÁNIEL
2018.05.15.

Már nem először írok az amerikai bevándorlás következményeiről a Qubiten. Először arra derült fény, hogy amikor harmadolták a magasan képzett külföldi dolgozóknak kiadható vízumok számát, nem kezdtek el helyettük amerikaiakat fölvenni a cégek, így ahelyett, hogy több munkalehetőséget kaptak volna az amerikaiak, az egész gazdaság rosszul járt a képzett indiai programozók és mások kiesésével. Kiderült az is, hogy az illegális bevándorlók is elég szorgalmasak, ha lehetőséget kapnak a legális munkavállalásra. Egy hónapja pedig arról írtam, hogy nemhogy nem vesznek el munkahelyeket a bevándorlók, hanem munkahelyeket teremtenek, hiszen az amerikai cégek negyedét bevándorlók alapítják. 

Amit ezek a kutatások figyelmen kívül hagynak, az a bevándorlók sokszínűsége: egy diplomás programozó és egy kétkezi munkás egészen más hatással lehet új hazájára.

Egy friss műhelytanulmány a különböző képzettségű bevándorlók érkezésének politikai következményeit vizsgálja. Anna Maria Mayda (Georgetown University), Giovanni Peri (University of California, Davis) és Walter Steingress (Bank of Canada) megyei szinten (Amerikában 3000 megye van, csak Texasban 254!) vizsgálják a bevándorlók hatását a republikánusokra és demokratákra leadott szavazatok számára 1990 és 2010 között. A korábbi cikkekhez képest újdonság, hogy külön vizsgálják a képzettebb (legalább egyetemi végzettséggel rendelkező) és a kevésbé iskolázott (egyetemi végzettséggel nem rendelkező) bevándorlók hatását.

Mivel a bevándorlók nyilván nem véletlenszerűen találják ki, hogy hol akarnak lakni, nem lehet csak úgy összehasonlítani, hogy hol, kire szavaznak. Nem lepődnék meg, ha sok jól képzett bevándorló költözne például San Francisco környékére, mert a helyi techcégek befogadóak, a lakosság pedig inkább liberális. De tévedés lenne azt állítani, hogy a helyiek azért lettek demokrata szavazók, mert sok magasan képzett bevándorló érkezett a Szilícium-völgybe.

A szerzők a bevándorlás közgazdasági irodalmában jól ismert eszközhöz nyúltak: azt vizsgálták, hogy a különböző képzettségű bevándorlók érkezésekor hol éltek már az USA-ban ugyanabból a küldőországból érkezett bevándorlók. A magyar bevándorlók például nagyobb eséllyel költöznek oda, ahol már sok magyar bevándorló lakik, az etiópok pedig oda, ahol sok etióp.

Ezzel a módszerrel a kutatók el tudták különíteni az utóbbi időszak bevándorlási hullámainak hatását a szavazási kedvre az általában vett befogadási hajlandóságtól. Az etióp-amerikaiak például majdnem mind Washington D.C.-ben laknak, az egyiptomi-amerikaiak viszont New Yorkot preferálják. Ha éppen Etiópiából jönnek tanult bevándorlók, akkor Washingtont éri ez a hatás, ha viszont Egyiptomból, akkor pedig New Yorkot...

ITT OLVASHATÓ

A MOSZÓK "KIRÁLYSÁGA": AHOL A NŐKÉ A HATALOM

TÉNYGYÁR BLOG
Szerző: Ténygyár
2018.05.16.

- Alig létezik néhány matriarchális közösség a világon, pedig működésükből sokat tanulhatnának a fejlett társadalmak

- A kínai moszó törzsben a nők a családfők, és annyi szexuális partnerük lehet, amennyit csak megkívánnak

- A kíváncsiskodók megjelenése könnyen lerombolhatja a „nők királyságát”

Matriarchális, vagyis nők által irányított társadalmakra alig találunk példákat a világtörténelemben, a jelenben pedig végképp nagyítóval kell keresni az ilyen emberi csoportokat. Éppen ezért keveset tudni arról, vajon hogyan működhet egy közösség, ha vezetői a nők közül kerülnek ki, és ez vajon miben különbözik a tradicionálisan férfiak uralta társadalmaktól. Jobbára csak feltételezések léteznek arról, hogy merre fordult volna a történelem kereke, ha a nemi egyenlőség nem egy még kivívandó dolog lenne a világ jelentős részén, vagy ha a nők töltöttek volna be vezető szerepeket az elmúlt néhány ezer évben. A legtöbben azt feltételezik, hogy ebben az esetben biztosan nem jutott volna el a világ a nukleáris háború küszöbéig, és a fundamentalista, vallásilag motivált terrorizmus sem létezne. De az is könnyen előfordulhat, hogy minden ugyanúgy vagy legalábbis nagyon hasonlóan alakult volna. Ezt ma senki nem tudja megmondani.

Az antropológusok tudomása szerint valódi, minden kritériumnak megfelelő matriarchátus – ha létezett is valaha – ma nem található a Földön. És még azok a társadalmak sem nyújtanak támpontot a képzeletnek, amelyekben a nőknek sikerült viszonylagos egyenlőséget elérniük, és hatalmi pozícióba is juthatnak. Az üvegplafon ezekben a közösségekben is létezik: a nők a fejlett társadalmakban még mindig gyakran szenvednek a nemi sztereotípiáktól és a szexuális elnyomástól.

„Mozgó házasság”: bárki lehet a gyerek apja

Ugyanakkor létezik néhány olyan apró közösség, amelynek életmódját alapul vehetjük, ha szeretnénk megtudni, milyen lenne egy nők által irányított világ. Például India Meghálaja nevű államának törzseiben, Ghánában és Elefántcsontparton, az akan nép körében, ezeken a helyeken ugyanis a vagyon női ágon öröklődik. A legtöbbet viszont a délnyugat-kínai moszó (mosuo) törzs példáján keresztül lehet tanulni a matriarchális társadalmakról. A Szecsuan és Jünnan tartományok határán, Tibethez közel élő nép asszonyai gyakorlatilag korlátlanul váltogathatják a férfi szexuális partnereiket – ennek az úgynevezett „mozgó házasságnak” a következtében annak sincs jelentősége, hogy a gyerekeknek ki az apjuk. Az utódok mindig az anyjuk házában nevelkednek, az apa és a férj szavak gyakorlatilag nem is léteznek a nyelvükben. Így a gyerekek neve, identitása mind az anyához, illetve az ő családjához kötődik. A testvéreknek gyakran más-más a vér szerinti apjuk, de ennek nincs nagy jelentősége, mivel az apák legtöbbször a saját anyjuk családjában élnek, és általában a lánytestvéreik gyerekeit nevelik. Vagyis ebben a társadalomban is van a férfiaknak szerepük a gyereknevelésben, csak éppen nem saját utódaikkal foglalkoznak. A „mozgó házasságnak” nem sok köze van ahhoz az intézményhez, amit mi ezen a néven ismerünk. A moszó nők pubertáskoruk után kapnak egy „virágos szobát”, ahol annyi férfi vendéget fogadhatnak életük során, amennyit csak szeretnének. A döntés ebben az esetben valóban szabad: vannak, akik kevés, vannak, akik sok férfival teremtenek kapcsolatot, egyikért sem jár megvetés vagy rosszallás.

Choo Waihong sikeres vállalati ügyvédként dolgozott Szingapúrban, és válása után úgy döntött, ellátogat a moszó törzshöz, amelyről korábban már sokat hallott. Tapasztalatait A nők királysága című könyvében írta meg. Choo igyekezett beilleszkedni, amennyire csak tudott – házat épített a moszók falujában, úgy öltözködött és élt, mint ők, és sok gyereknek a keresztanyja lett. Bár a törzset számos kutató meglátogatta, és a kíváncsi turisták sem ritkák a moszók között, Waihong leírása annyiban kuriózumnak számít, hogy ő az első, aki laikusnak számító idegenként érkezett, mégis megpróbált teljesen alkalmazkodni ehhez a kultúrához. Beszámolója szerint a moszó sok mindenben nem is különbözik annyira a többi társadalomtól: a lányok ugyanúgy szoknyában járnak, a fiúk pedig nadrágban, a nők főznek, és a férfiak végzik a keményebb fizikai munkákat, bár ezeket leszámítva nem nagyon jellemző a munka ilyen típusú megosztása. A nők nagyon is részt vesznek a gazdálkodásban, ezért kivétel nélkül soványak és izmosak, nem okoz gondot számukra egy harminckilós rizzsel teli zsák elhúzása sem...

ITT OLVASHATÓ

MESSZIRŐL NÉZZÜK A RÉGIÓS BÉREKET, A ROMÁNOK IS MINDJÁRT UTOLÉRNEK - MIRE SZÁMÍTHATUNK A LEGÚJABB ORBÁN-KORMÁNYTÓL

168 ÓRA
Szerző: 168 óra
2018.05.16.

A kétéves bérmegállapodás alapján 2017-ben és 2018-ban kétszámjegyű béremelkedés volt. Ezzel együtt továbbra is csak üldözzük a lengyeleket, a cseheket és a szlovákokat, sőt közelítenek a román bérek is. Az új konvergencia program alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy mire lehet számítani ebben a kormányzati ciklusban.

A hazai bérek emelkedésnek két mozgatórugója van: egyrészt a minimálbér emelése (2017-ben 14,9, 2018-ban 8,2 százalékkal), illetve a garantált bérminimum emelése (2017-ben 24,8, 2018-ban 12,1 százalékkal), másrészt a munkaerőhiány. 2017-ben – főleg annak első felében – inkább az új minimálbér-szintre történő „beállás” mozgatta a magyarországi béreket, míg idén a bértorlódás miatti béremelkedések – vázolja a helyzetet elemzésében a Policy Agenda.

2017-ben az alkalmazásban állók átlagkeresete 12,9 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. 2018 első két havi adatai alapján pedig a tavaly január-februárhoz képest ugyancsak 12,9 százalékos emelkedést történt. Természetesen ez nem mindenhol ugyanúgy jelentkező béremelés, hiszen az nagyon eltérő módon csapódik le a munkaerőpiacon belül.

Az egyik törésvonal a foglalkoztatók nagysága. Miközben a 250 fő alatti cégeknél 2017 elején a minimálbér emelése ellenére is csak 6,6 százalékkal emelkedtek a bérek, addig 2018-ban már 13,4 százalékkal...

ITT OLVASHATÓ

ZÁVECZ: AZ ÖSSZEFOGÁS HIÁNYA TÁVOL TARTOTT VÁLASZTÓKAT A VOKSOLÁSTÓL

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.05.16.

Választás utáni hangulatfelmérést készített a Závecz Research az Index számára. A kutatásból kiderül, hogy közel annyian szomorúak a Fidesz győzelme miatt, mint amennyien örülnek ennek. Emellett arra is fény derül, hogy a nem a migránstéma volt a Fideszre szavazók legfontosabb motivációja. A számok az ellenzék komoly hitelességi problémájára mutatnak rá, és az összefogás hiánya is árthatott nekik.

A megkérdezettek 43 százaléka örül a Fidesz győzelmének, és 40 százalékot tesz ki azok száma, akik viszont szomorúak az eredmény miatt.

A Závecz azt is megmérte, mi motiválta a Fidesz-szavazók döntését. A legerősebb tényezőnek az a vélekedés bizonyult, hogy a kormánypárt intézkedései kedvezőbbek voltak, mint a korábbi kormányzatok intézkedései. Ezt a menekültek távol tartása követte, a harmadik legerősebb tényező pedig a párt által képviselt értékekkel való azonosulás volt.

A menekültkampány a falvakban élő szavazók számára a legerősebb döntési szempont volt, az 1-től 5-ig tartó skálán ezt 4,7-re értékelték. A budapesti szavazók körében ez csak a negyedik legfontosabb szempontként merült fel.

A teljes népesség majdnem 10 százalékát adják azok az emberek, akik nem vettek részt a választásokon, de mégis szomorúak a Fidesz győzelme miatt.

Távolmaradásuk elsődleges okaként a teljes ellenzéki összefogás hiányát jelölték meg,

de döntésüket azzal is motiválták, hogy egyik ellenzéki pártban sem lehet megbízni. A távolmaradást magyarázó harmadik legerősebb tényező az volt, hogy nem hittek a kormánypárt leválthatóságában...

ITT OLVASHATÓ

ZUGLÓBAN IS FAKIVÁGÁSSAL KEZDŐDIK A 600 MILLIÓS PARKFELÚJÍTÁS, AMIRE EREDETILEG CSAK 200 MILLIÓT SZÁNTAK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BECKER ÁGNES
2018.05.16.

Múlt csütörtökön lakossági fórumot tartott a zuglói Pillangó parkban a Civil Zugló Egyesület, eljött Karácsony Gergely polgármester is. Az indulatok persze a tervezett fakivágás miatt csaptak magasra – pedig a parkfelújítás-projekt közbeszereztetése körül sincs minden rendben.

Valami problémát biztosan jelez, ha a kedves lakosság aláírásgyűjtésbe kezd egy olyan projekt ellen, amivel az önkormányzat épp neki akart a kedvében járni. Zuglóban éppen ez történik: a környéken lakók spontán aláírásgyűjtő akciójához már vagy ezren csatlakoztak, a Pillangó park felújítása kapcsán tervezett közel száz fakivágást akarják megakadályozni.

Pedig a projekt nem fakivágásról, hanem a park felújításáról szól: az önkormányzat által preferált tervben grillező, napágy és „biodiverz kert” is szerepel a zöldterület megújítása mellett. A 93 fa kisebb része azért esik áldozatul, mert a park egyik végében található liget fáit 40 évvel ezelőtt túl közel ültették egymáshoz, a kertészeti szakvélemény szerint kicsit ki kell ritkítani őket. A nagyobb része viszont útban van a néhol 3 méter szélesre tervezett térköves járdának.

A közösségi tervezés érdesebb formái

A csütörtöki fórumon a megjelentek többsége ellenségesen fogadta a polgármester magyarázatait, és teljes egészében elutasította a projektet, mondván, ebben a formájában szeretik a Pillangó parkot.

Pedig Karácsony Gergely nagyon nyitottnak mutatkozott a lakossági észrevételekre, pláne, hogy az egész parkfelújítás elvileg egy közösségi tervezési folyamat végeredménye: az elmúlt két évben fél tucat lakossági fórumot tartottak, a kerületi újság 21-szer foglalkozott a projekttel, online és offline közvélemény-kutatás folyt, nemrég pedig még bejárás is volt, ahol a kerület főkertésze személyesen magyarázta el, mi miért fog történni – bizonygatta Karácsony, hogy az önkormányzat komolyan vette az érintettek bevonását.

A polgármesternek ez alapján mondhatni igaza van – könnyen lehet, hogy a környékbeliek ezekkel az eszközökkel nem voltak bevonhatóak, de ez az eredmény szempontjából tulajdonképpen mindegy, mert valami mégis félrement: az aláírásgyűjtők és a fórum résztvevőinek többsége annyira kimaradt a közösségi tervezésből, hogy már csak a végeredményről értesültek.

Az pedig egy közbeszerzési eljárás eredményeként aláírt szerződés arról, hogy a Parkfenntartó – Kertészeti és Szolgáltató Kft. és a DeerGarden Kertészeti és Szolgáltató Kft. közös ajánlattevők fogják elvégezni a Pillangó park felújítását nettó 465 millió forintért...

ITT OLVASHATÓ

A III/III-AS MORVAY PERT VESZÍTETT BARTUS LÁSZLÓVAL SZEMBEN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.05.16.

Nem véletlen, hogy az Orbán-banda a bíróságok önállóságának felszámolására készül, mert ez az egyetlen hatalmi ág, mely a Fidesz által elfoglalt pontokon túl tartja magát a szakmai és etikai követelményekhez, és az önkényuralomtól független ítéleteket hoz. Ennek egyik újabb bizonyítéka a Győri Ítélőtábla másodfokú ítélete, amelyben megsemmisítette az első fokon eljárt Tatabányai Törvényszék ítéletét, és teljes egészében elutasította Morvay Péter, a “Hartmann László” fedőnevű volt III/III-as ügynök Bartus László újságíró elleni keresetét.

Morvay keresete önmagában is igazi ügynöki munka volt, maga a perbeli cikk pedig arról szólt, hogy a HVG Morvay jelenlegi ügynöki jellegű munkájának köszönhetően lett Kálmán Olga ügyében a Hit Gyülekezete szócsöve. A perben Bartus László többször kifejtette, hogy a Hetek című gyülekezeti propagandakiadvány “rovatvezetője”, az ATV “szakértője”, III/III-as múltját megszépítő Morvay nem újságíró, soha nem is volt az, a gyülekezeti propaganda médián kívül soha nem is dolgozott valódi sajtóban. Morvay ügynöki jellegű munkát végez, aki volt III/III-as tartótisztjét Németh Sándorra, a Hit Gyülekezete vezetőjére cserélte. Ezt nevezte ő időnként “megtérésnek”.

Maga a per a józan ész és a normalitás elleni brutális támadás volt, amelyben Morvay egy szöveget a cikk egészéből kiragadva önkényesen kiforgatott, és olyan jelentéssel ruházott fel, mintha Bartus László azt írta volna, hogy ő volt az utolsó távozó a III/III-ból. Holott a szöveg azt jelentette, hogy ő az utolsó volt III/III-as ügynök, aki ma aktív ügynöki jellegű munkát végez. Kiss Csaba, a Tatabányai Törvényszék bírája által vezetett első fokú eljárás hemzsegett az eljárási hibáktól, a bíró az ítéletében a perbeli szöveget is meghamisította, és olyan mondatról hozott Bartus Lászlóval szemben ítéletet, ami nem is volt a cikkben. Bartus László régi barátja, a jogi védelmét ellátó ügyvéd kiváló munkájának eredménye, hogy a sok hazugságból kihámozta az igazságot.

Kiss Csaba futurisztikus tárgyalásvezetése olyan kafkai világot teremtett, melynek az ítélet méltó befejezése volt, melyben olyan jogtörténeti gyöngyszemek találhatók, miszerint az ügy megítéléséhez nem volt szükség az Alperes meghallgatására, amely szöveget Bartus László a fellebbezésében javasolt a Tatabányai Törvényszék homlokzatára kiírni. Morvayról a per során kiderült, hogy mind a beszervezését, mind a hálózatból való távozását, mind a távozása következményét tekintve hazudott a bíróságon, amit Bartus László bebizonyított, de az első fokú bíróság elsiklott ilyen apróságok fölött. Morvay például azt hazudta, hogy a III/III-ból való távozása miatt kirúgták a Közgázról, miközben ő maga halasztott...

ITT OLVASHATÓ

A ROMA BÜSZKESÉG NAPJA

HUPPA BLOG
Szerző: TÖRÖK MONIKA
2018.05.16.

Lennél-e roma Magyarországon?

Szeretnéd-e, hogy már újszülöttként is másik kocsira pakoljanak pólyástul, messze a rendes fehér gyerekektől?

Mit szólnál hozzá, ha vályogviskóba kellene öt-hat naposan hazatérned, ahol se villany, se gáz?

Mennyire örülnél, ha apád-anyád munkanélküli volna, genetikusan, mert nincs olyan hely, ahol pont őket alkalmaznák?

Az óvodában szeretnél-e játszani a kisvonattal? Sírnál-e, hogy nem adják oda, nehogy összekoszold?

Furcsállnád-e, hogy senki nem akar a melletted lévő szekrénynél öltözni, pedig piros esernyő a jeled?

Értenéd-e, téged miért nem hívnak meg szülinapi zsúrokra?

Elviselnéd-e négyévesen, hogy mindig téged és csak téged motoz meg a dadus, ha eltűnik egy ólomkatona a polcról?

Mit szólnál, ha naponta kurkásznák a fejed, nem vagy-e tetves?

Szégyellnéd-e anyádat, ahogy a viseltes szoknyájában nagy hangon ordít ezért az óvodában?

Bánnád-e, hogy aztán már nem mész oda többet?

Szeretnél-e olyan lenni, mint a többiek? Értenéd-e, miért nem lehetsz? És azt, hogy miért nem mehetsz “rendes” iskolába? Miért ülsz, eszel, ballagsz külön? Miért néznek ki a boltból?

Tudomásul veszed-e, hogy soha, de soha nem fog szóba állni veled az a fehér lány, fehér fiú, bármennyire is tetszik neked? Hányszor gondoltál arra, hogy kifehéríted a bőröd, mint májköldzsekszön?

Próbáltál-e tanulni, tovább, egyre tovább? És? Lehetett? Nem volt jóval nehezebb, mint másnak? Mikor adtad fel?

Kaptál-e munkát? És milyet? Annyiért, mint mások?

Hányszor tettek ajánlatot az utcán szembejövő koszos csavargók, mondván: a cigány lányok mind kurvák? Hányszor kötöttek beléd, és te hányszor kötöttél beléjük? Hiszen úgyis mindegy: a cigányok kötekedőek, ugye?

Számoltad-e, hányszor igazoltat a rendőr?

Voltál-e a diszkóban? És ugyan hol van az, ahol beengednek?

Gondolkodtál-e már azon, miért kell állandóan szégyellned magad, miért kell azt mondanod, hogy te nem vagy olyan? És kell?

Mikor sírtál először? Mikor gyűlöltél meg mindent, magadat is?

Mikor ütöttél először?

Mikor érezted azt, hogy megteszed, mégis megteszed, amire kényszerítenek szóval, tettel, csöndes gyűlölettel?

Mikor akartál először elmenni messzire?

Mikor jöttél rá, hogy nincs választásod – hogy még csak az sincs?

(A félreértések elkerülése végett: ez a cikk 1994-ben jelent meg először a 168 Órában…)

ITT OLVASHATÓ

A SÚLYOSBODÓ TEKINTÉLYURALOM JELE A SOROS-ALAPÍTVÁNY TÁVOZÁSA - NEMZETKÖZI MÉDIASZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / KÁRPÁTI JÁNOS
2018.05.16.

Magyarországgal kapcsolatban a nyugati sajtó vezető híre most az, hogy távozik, átköltözik Berlinbe a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány, mert a magyar kormányzat a folyamatos politikai nyomásgyakorlással és a különböző jogi szankciók kilátásba helyezésével ellehetetlenítette magyarországi működését.

A Stop Soros jön, az alapítvány megy

A New York Times beszámolója idézi Patrick Gaspardot, az alapítvány elnökét, aki szerint a magyar kormány befeketítette és hamisan állította be tevékenységüket, és politikai haszon reményében elnyomja a civil társadalmat, olyan taktikát alkalmazva, ami példa nélkül áll az Európai Unió történetében.

A cikk szerzője a hátteret felrajzolva kitér egyebek közt arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten deklarálta a liberális demokrácia időszakának a végét. Orbán a választási kampányt nacionalista, bevándorlásellenes alapon folytatta, és megtorlást helyezett kilátásba azokkal szemben, akiket ő az állam ellenségének tekint. A Stop Sorosként emlegetett törvényjavaslat-csomag belügyminiszteri engedélyhez kötné a civil szervezetek menekültsegítő tevékenységét, és a külföldi anyagi támogatást 25 százalékos adóval sújtaná. Rogán Antal miniszterjelölt hétfőn elmondta, hogy a kormány az eddig ismert tervezetnél is szigorúbb változatot kíván elfogadtatni, de a szigorítások mibenlétét nem részletezte.

Süllyedünk a tekintélyuralomban

Az NPR, az amerikai közszolgálati rádió tudósítása kitér arra is: Orbán Viktor annak idején 10 ezer dolláros ösztöndíjat kapott arra, hogy Oxfordban folytathasson tanulmányokat. A Soros Alapítvány most bejelentett távozása azt valószínűsíti, hogy Magyarország egyre mélyebbre süllyed a tekintélyuralmi rendszerben – állapítja meg az amerikai közszolgálati rádió.

A Trump-kormányzattal nagyrészt rokonszenvező, erősen konzervatív, jobboldali beállítottságú Fox News tévécsatorna a Soros-alapítvány távozásáról az AP hírügynökség anyagát közli, amely „az egyre növekvő mértékben elnyomó jellegű környezetet” említi a döntés indokaként...

ITT OLVASHATÓ

HETTITÁK

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2018.05.15.

A képen látható idős asszony a dédanyám. Hetvennégy évvel ezelőtt deportálták. Gázkamrában halt meg. A részletekről nem beszélünk, arról az utolsó percről, ami után a meztelen holttestét elégették. A családom nagy része ugyanúgy a gázban pusztult el, de voltak, akik túlélték, és közülük néhányan alijáztak Izraelbe.

Izrael földje nem volt üres. A "hettiták" éltek ott (így nevezte ma Megadja rezsimszolga a kormányblogon a palesztinokat), akiket a Nakba idején valakik elkergettek a földjükről, a házaikból, és a legtöbbjük azóta is menekülttáborokban él. Azok a valakik, mi voltunk, mi zsidók, akiket nem gázosítottak el, akiknek nem volt maradásuk Európában, akik hazát akartak teremteni maguknak őseik földjén. Ábrahám, József és Mózes földjén.

Akik persze nyilván sohasem éltek, de ez mindig mellékszál. Dávid a pásztorkirály talán élt, talán nem, ha igen, úgy háromezer évvel ezelőtt, amikor a palesztinok ősei is éltek valahol, talán pont ugyanott, mintha ennek lenne bármi relevanciája. Valójában csak az számít, hogy 1948-ban ki hol volt, és ki volt az erősebb. Mi voltunk az erősebbek. És ma is mi vagyunk az erősebbek. Sokkal, de sokkal erősebbek, mint a palesztinok. És nem, nem Ábrahám, József vagy Mózes, hanem az az öregasszony a képen az, akiről Izrael szól. Ő a magyarázó erő. Az ő borzalmas halála az, ami miatt elfogadjuk azt, hogy tegnap hatvan "hettita" halt meg Izrael és Gáza határán teljesen értelmetlenül.

Mondhatnám, hogy ez elfogadhatatlan, de ugyan mit is jelent az, hogy elfogadhatatlan, ha egyszer elfogadjuk, így vagy úgy, de elfogadjuk. Záli dédanyám halálát bosszuljuk meg azokon a szerencsétlen kölykökön, akik csúzlival mennek neki az izraeli katonáknak. Ha úgy alakul, ha nagyanyámék úgy döntenek, hogy elmennek, akkor most egy árva szót nem tudnék magyarul, és talán az izraeli hadsereg őszülő tisztjeként védeném meg Izrael határát, és parancsolnám meg a katonáimnak, hogy öljenek. És közben arra gondolnék, hogy nekem erre jogom van, jogot adott nekem erre a kimondhatatlan nevű.

A kimondhatatlan nevűnek azonban kifürkészhetetlenek az útjai, ezért nemcsak Záli dédanyámat látom, hanem azokat palesztin öregasszonyokat is, akik egész életüket táborokban élték le, táborokban, ahol az utcák a régi palesztin városok nevét viselik, ahol a házuk volt, valamijük, amit el lehetett venni tőlük, mint tőlünk a zongorát, meg a perzsaszőnyeget. A "hettita" megadjanyelven azt jelenti, hogy azoknak a palesztinoknak, akik tegnap meghaltak, az élete kevesebbet ér, mint a zsidóké (mármint a jó zsidóké, mint Netanyahu, vagy a Köves Slómó, nem ám a Soros vagy a Heller Ágnes). Volt azonban (vagy nem volt, de ez teljesen lényegtelen) egy másik zsidó is, aki mindenkiért meghalt a kereszten, Záli dédanyámért és azért a palesztin öregasszonyért is, akinek sohasem fogom látni az arcát, és aki ma eltemette az unokáját.

Nincs feloldozás, nincs igazság, nincs remény. Vannak szörnyebb világok, a mienknél, vannak sokkal mocskosabb történetek, mint a miénk, vannak sokkal de sokkal borzalmasabb életek. Ez a háború az erősek és a gyengék között örökkön örökké fog tartani, és én az erősek oldalán fogok állni, mert arra az oldalra teremtett a kimondhatatlan nevű. Az egyetlen, amit tehetek, hogy minden egyes percben szembesítem magam azzal a ténnyel, hogy az ő életük ott a másik oldalon, pontosan ugyanannyit ér, mint az enyém.

ITT OLVASHATÓ

NEM IS A MIGRÁNSOZÁS VOLT A FŐ CSODAFEGYVER

INDEX
Szerző: MUNK VERONIKA
2018.05.16.

Nagyjából ugyanannyi magyar örül, mint ahány szomorkodik a 2018. áprilisi országgyűlési választások eredményei miatt, és az is igaz, hogy minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál szomorúbb. Azok pedig, akik valamiért nem mentek el szavazni, többnyire inkább szomorúak. Május első hetében, egy hónappal a választás után az Index megbízásából a Závecz Research közvélemény-kutatást készített az választópolgárokat reprezentáló mintán arról, hogy mit szólnak a választás eredményeihez.

A szavazópolgárok vegyes érzelmekkel fogadták a választás végeredményét: 43 százalékuk örült annak, hogy megint a Fidesz nyert, 40 százalékuk viszont azt szerette volna, ha a kormánypárt ezúttal veszít. A választástól távol maradók bő egyharmada pozitívan viszonyul a Fidesz győzelméhez, közel háromtizede negatív érzésekkel fogadta azt, nagyjából négytizedének viszont nincsen kialakult véleménye....

ITT OLVASHATÓ

BÁLVÁNYIMÁDÓK

FARKASVONÍTÁS BLOG
Szerző: Tarski
2018.05.16.

“Leszedé ...mind az egész sokaság az aranyfüggőket az ő magok füléről, és vivék az Áronhoz, melyeket elvőn az ő kezekből, és formálá azt bizonyos formára, és csinála abból öntött borjúképet. És mondának: Ezek a te istenid....”

Óriási olvasottsága és visszhangja volt a legutóbbi blogbejegyzésemnek nem csupán a honlapjaimon, hanem az egyik közösségi portálon is. Ez utóbbi azért fontos, mert ebbe beszállt egy hivatásos politikus is, mégpedig Szabó Zoltán, a DK ismert arca. Korábban államtitkár volt a Gyurcsány-kormányban, manapság ezen a téren nem juthat szóhoz. S ha már ott nem jeleskedhet, hát megteszi azt máshol. Az alábbiakban annak a beszélgetésnek az egyik részletét adom közre, amit a közösségi honlapon folytattunk.

Sz. Z.: Ha valaki Székely Szabolcsot kérdezi, a tatárjárásnak is az őszödi beszéd az oka.

Én.: Szabó Úr! 1. A választás előtt azt mondták, hogy győzni fogunk. Hogyan tartották meg az ígéretüket? De ugyanezt mondták a 2014-es választás előtt is és nem tartották be akkor sem az ígéretüket. Miért gondolnám én azt, hogy 2022-ben szintén győzelmet ígérnek és győzni is fognak. 2. Egy nyugati típusú demokráciában már 2010-ben le kellett volna mondania Gy. F.-nek, de háromszori nagy ruha után tényleg el kellene tűnnie a politikából. Talán több lehetőséget kéne adni másoknak, akik kellő hitelességgel rendelkeznek és akik nagyobb eséllyel veszik fel a küzdelmet Orbán ellen. De amíg oly sok választót lekötnek, addig arra nem lesz lehetőségük. 3 Megismétlem: ÉN komolyan gondolom Orbán leváltását, ÖNÖK viszont nem, mert nem hajlandók tudomásul venni azt a tényt, hogy vége, nincs tovább, Önöknek befellegzett, nincs szükségük Önökre a választóknak. 4. 2022-ben sem tudnak egyebet csinálni, mint amit 2014-ben és most 2018-ban tettek, miért gondolják azt, hogy így sikerül majd leváltani Orbánt?! Nem lesz/lehet kormányváltás Önökkel, és ezt lehet prognosztizálni akár 2030-ig, ha továbbra is élni fog az MSZP és a DK. Ezért állíthatom azt, hogy csak a túlélésükre játszanak. Meg a hatalomra és a pénzre....

Sz. Z.: Székely úr. 1.) MINDEN választás előtt MINDEN párt azt mondja, hogy győzni fog. Ezt nem ígéret, hanem remény. Olyan remény, ami nélkül egy párt egy árva megveszekedett szavazatra sem számíthat. Ki az a hülye, aki olyan pártra szavaz, amelyik azt hirdeti magáról, hogy reménytelen leváltani a kormányt? 2.) Gyurcsány már 2009-ben lemondott, ha netán elkerülte volna a figyelmét. Több lehetőséget nem kell adni senkinek - a politikában mindenkinek ugyanannyi lehetőség jár. Mindenkinek jogában áll pártot alapítani, elindulni a választáson és megnyerni a szavazók egy részének bizalmát. Azt persze értem, hogy a Fidesz országlása nyomán különösen vonzó minta lett egy versenyben úgy nyerni, hogy a konkurencia nem indul, de talán mégsem ez a dolgok normális menete. 3.) Demokráciában azt, hogy vége, nincs tovább, egy politikai erőnek befellegzett, nincs rá szükségük a választóknak, nem önjelelt váteszek szokták megmondani, hanem a választók. Persze, ez itt tényleg nem demokrácia, de ettől még senki nem ruházta föl önt a döntőbírói szereppel, hogy mely ellenzéki pártra van és melyikre nincs szüksége a választónak.A DK-ra és az MSZP-re egymillió ember szavazott, erre a két pártra nyilván nincs szükségük a választóknak, szemben mondjuk a 175 ezres Momentummal vagy a százezres kétfarkúval. 4.) Hogy 2022-ben mit csinálunk majd, azt nem ön fogja megmondani. Főleg nem 2018-ban.

Én: Én persze tudom, hogy mindenre megvan a kész jól fazonírozott válasz, de a mai helyzeten ez sem segít. Tessék csak fejjel menni nyugodtan a falnak, majd sorra megkapják a megérdemelt ruhát Orbántól. --- Én csak azokat sajnálom, akik eddig is hittek Önökben, és 2022-ben a 2010-es, 2014-es ésa 2018-as esethez hasonlóan fognak csalódni. --- Meddig akarják még ezt művelni? Ha ez megy tovább, akkor Orbán még 90 éves korában is ME lesz, mert benne legalább annyira ég a hatalom és a pénz iránti vágy, mint Gyurcsányban, meg a többi DK-sban. Sok sikert, de én ebben nem kívánok részt venni. (Igaz, eddig sem vettem részt benne 2014. 04. 06. után.....)

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTORNAK GAZSULÁLTAK AZ ÚJ MINISZTEREK A BIZOTTSÁGI MEGHALLGATÁSUKON

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.05.15.

Az új Orbán-kormány még meg sem alakult, de már bizonyította a régi dakota bölcsességet, mely szerint: Mindig van lejjebb. A miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásaiból ugyanis kiderült, a rasszista kiszólásoktól sem ódzkodtak a régi és az új fideszes kárderek, annak érdekében, hogy hűségüket és elkötelezettségüket bizonygassák Orbán Viktor irányában. Nagyon úgy néz ki, hogy ma már a szervilizmus a legfőbb kritérium a miniszterek kiválasztásánál, a szakmai alkalmasság pedig huszadrangú kérdés.

Azok a miniszterek, akik átmentették pozíciójukat a harmadik Orbán-kormányból a negyedikbe lényegében nem csináltak mást a bizottsági meghallgatásukon, mint folytatták azt a mantrát, amit a választási kampányban nyomtak. Szijjártó Péter, a külkereskedelemért és külkapcsolatokért felelős miniszter szokásos arroganciájára még rá is tett egy lapáttal, hiszen állítása szerint a NATO- tagállamok külügyminisztereit is elküldte az anyjukba, amikor azzal vádolták Magyarországot, hogy Moszkva szekerét tolja azzal, hogy az ukrán kormánnyal keménykedik.

Szijjártó pökhendiségét senki sem tudta eddig sem felülmúlni a kormányban (hacsak a miniszterelnököt nem számítjuk), de nagyotmondásban sokan felvették a versenyt vele. Az új emberminiszter például a magyarság spirituális és szakrális értékeinek oktatását is zászlajára tűzte. Hogy ezt Kásler Miklós miként akarja kivitelezni a gyakorlatban, a miniszterjelölt nem részletezte. Pedig hivatkozhatott volna például arra is, hogy milyen sokat nyertek azok a települések, melyek nevét a székely rovásírással is kiírták. Bár senki sem tudja elolvasni ezeket a táblákat, de legalább sokba kerültek.

A hangzatos kijelentéseket követő részleteket firtató kérdésekre másoknak sem volt igazán kedvük válaszolni. Például amikor Szijjártót arról kérdezték, miért zárták be a nagy csinnadrattával bejelentett „déli nyitás” apropóján megnyitott külföldi kereskedőházakat, nem igazán érkezett válasz az amúgy nem a visszafogottságáról híres minisztertől. Közöd hozzá?

ITT OLVASHATÓ

MILLIÁRDOK MENNEK EL NÁLUNK ALIG LÉTEZŐ SPORTÁGAK LÉTESÍTMÉNYEIRE A BUDAPESTI OLIMPIA JEGYÉBEN

ZOOM
Szerző: CSEPREGI BOTOND
2018.05.16.

Mutatjuk, melyek azok a beruházások, amelyek bizonyítják: Orbán Viktor terve az, hogy még a rendezés elnyerése előtt felépíti a szükséges olimpiai létesítményeket.

Mint azt nemrégiben a Zoom.hu-n megírtuk, a kormány a 2024-es pályázat visszavonása ellenére is mindent megtesz egy olimpia előkészítése érdekében. Eddig legalább 750 milliárd forintot költöttek el vagy döntöttek tételekről annak érdekében, hogy egy későbbi játékok – például a 2032-es – megpályázásához készen álljon a megfelelő infrastruktúra.

Persze a felsorolt beruházások között olyan indokolható fejlesztések is vannak, mint az atlétikai stadion felépítése vagy az új Duna-híd, továbbá az M1-es hatsávossá tétele. Ezekre mondja majd a kormány azt – mint tette azt korábban rendszeresen –, hogy egyébként is megvalósuló fejlesztésekről van szó; ezek egy olimpia rendezéséhez elengedhetetlenek, de attól függetlenül is felépítenénk őket. (Más kérdés: ezek az állítólag évtizedek óta tervezett beruházások hiába fontosak, valamiért mégsem készültek el korábban).

Van egy adag olyan fejlesztés, amely nemhogy olimpia nélkül, de olimpia esetén is kínosan feleslegesnek tartott beruházás szokott lenni. Ezek az olimpiák „fehér elefántjai”, vagyis olyan létesítmények-beruházások, amelyek jóval költségesebbek a várható hasznuknál vagy éppen fenntartásuk ésszerűtlen terhet ró a közre.

Ezek a beruházások is azt bizonyítják, hogy

Orbán Viktor terve az: egy jövőbeni pályázat előtt, még a rendezés elnyerése előtt felépíttesse a szükséges létesítményeket.

Ezeket a beruházásokat ugyanis csak az indokolja, hogy – egyszer – olimpia lesz a magyar fővárosban...

ITT OLVASHATÓ

KERESZTÜL AMERIKÁN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Zoli
2018.05.16.

Az Appalache-hegységtől a Csendes-óceánig tart Zoliék most induló utazása, és ez nem akármi, hiszen a nagyon sok mérföld mellett egészen pontosan négy időzónát is érint. Hogyan készül fel az ember egy ilyen kalandra, mit kell megtenni hozzá? Erről szól ez a poszt, amit a tervek szerint több is követ majd rendszeres beszámoló formájában.

„Eljött hát az idő. Reméltem, hogy le tudom majd írni ezeket a sorokat. Mert ez azt jelenti, hogy egy régóta dédelgetett álmunk valóra válik. Jelesül, egy autóval véghezvitt nagy utazás, amelyben átszeljük az észak-amerikai kontinenst, ha nem is óceántól óceánig, de majdnem.

Eme posztban röviden szeretném leírni, hogy miként készültünk fel az útra (kis extrákkal).

Az első kapavágások

Egy ilyen útra nem árt időben elkezdeni a felkészülést. Lélekben és fizikailag egyaránt. Na nem arra gondolok, hogy azonnal elrohantunk egy edzőterembe, hanem szép lassan papírra, laptopra vetettük az ötleteket, hogy mely helyeket szeretnénk megnézni.

Nagyjából idén januárban kezdtük el a tervezést. Ami fontos volt, hogy minél több nemzeti parkot / természeti kincset tudjunk megnézni, legfőképpen a (közép-)nyugati országrészben. A keleti részt már nagyjából feltérképeztük illetve minket nagyon vonzanak a hegyek, sivatagok (engem legalábbis) és az ott leledző élővilág.

Az elmúlt 5 hónapban folyamatosan változott a terv attól függően, hogy éppen milyen kedvünk volt vagy éppen milyenek voltak a pénzügyi kilátásaink. Aztán kb. egy hete végleges lett a terv a változás jogát fenntartva!

Ha egy ekkora útra készül az ember, akkor bizonyos mértékű rugalmasságot megkövetel a rendszer. Másképpen nyűglődés lesz belőle és az aggódás, mint Damoklész kardja fog fejünk felett lebegni, hogy egy adott helyre odaérünk-e időben. Szóval inkább azt mondanám, hogy a nagyjábóli terv végleges lett.

Mi kerül a kosárba?

Ha egy autós kirándulásba vágjuk a szekercénket, akkor evidens, hogy a jármű egészségi állapota kardinális. Eddig motorikusan nem volt semmi gond (gyorsan le is kopogtam). Az alapvető dolgokat leellenőriztettem, mint pl. fékek, gumik, folyadékok és olajak. Ne feledkezzünk meg a biztosításról sem (pl. AAA).

Igen hasznos dolog a Nemzeti Park Szolgálat (National Park Service, NPS) éves kártyája, amely jelenleg 80 dollárba kerül, viszont az összes nemzeti parkba, nemzeti műemlékbe (ld. lejjebb) és nemzeti erdőbe biztosítja a bejutásunkat. Ez nagyon megéri, hiszen egy nemzeti parkba általában 10 és 30 dollár közötti árat kell fizetnünk személyautónként (az árak általában egy hétre értendőek)...

ITT OLVASHATÓ

ÚJ MAGYAR LETELEPEDÉSI PROGRAMOT HIRDET AZ ÜZLETEMBER, AKI BENNE VOLT A KÖTVÉNYPROGRAMBAN IS

444
Szerző: ZÖLDI BLANKA
2018.05.16.

A Fidesz választási győzelme után alig két héttel, a Széchenyi-fürdő és Mátyás-templom fotóival illusztrálva jelent meg egy hirdetés az egyik legnagyobb kínai közösségi oldalon: új bevándorlási program indul Magyarországon.

A letelepedésikötvény-program lezárása óta ez „a legjobb ár-értékű arányú” program, írja a konstrukciót hirdető hongkongi cég. A vállalkozás tulajdonosa Lian Wang kínai üzletember, aki részt vett a tavaly felfüggesztett kötvényprogramban is. Az új programot ingatlanbefektetési bevándorlásnak hívják, és 25 millió forintnyi ingatlanbefektetés és 50 ezer eurós (15,7 millió forintos) ügyintézési díj ellenében kínál magyarországi tartózkodási engedélyt.

Bár a magyar kormány eddig semmit nem közölt egy új bevándorlási program indulásáról, a hongkongi cég szerint a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatallal folytatott tárgyalások garantálják a projekt működését. A Bevándorlási Hivatal azonban azt írta a Direkt36-nak, hogy nem áll kapcsolatban a programot reklámozó céggel, nem kötött megállapodást és nem vállalt garanciát. Wang cége nem reagált a megkeresésünkre.

Az új programról már hónapok óta beszélnek a piacon, mondták a Direkt36-nak olyan ügyvédek, akik külföldiek magyarországi letelepedésével foglalkoznak. A konstrukció ugyanazt a törvényi lehetőséget használja ki, amelyre korábban a letelepedésikötvény-program is épült.

A Rogán Antal által kezdeményezett, 2013 és 2017 között működő kötvényprogram az elmúlt évek egyik legellentmondásosabb kormányzati projektje volt. Míg a kormány évek óta harcias migránsellenes kommunikációt folytat, tehetős külföldiek a kötvényprogramon keresztül 250-300 ezer euróért (78-94 millió forintért) vásárolhattak magyar papírokat, többnyire offshore-cégeken keresztül. A programban közel húszezer EU-n kívüli állampolgár kapott magyar letelepedési engedélyt, köztük olyanok is, akik komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek az ország és az EU számára.

Az elmúlt években számos cikk mutatta be, hogy kötvényprogramban óriási bevételt szerző vállalkozók kapcsolatban állnak vezető politikai szereplőkkel, többek között Orbán Viktor kabinetjét vezető miniszterrel, Rogán Antallal és a miniszterelnök informális tanácsadójával, Habony Árpáddal.

Bár a kötvények árusítását tavaly március 31-én felfüggesztették, pár hónappal később már rebesgették, hogy csak átmenetileg állt le a program. „Meg tudja azt ígérni, hogy a letelepedési kötvényeket nem vezetik vissza a választás után?” – kérdezte tavaly júniusban a HírTV Orbán Viktort, de a miniszterelnök nem adott erre egyértelmű választ.

Ismét "nemzetgazdasági" érdek:...

ITT OLVASHATÓ

ÚJ ALKALMAZÁST FEJLESZTETT AZ ÁTLÁTSZÓ AZ ÁLLAMI SZEKTOR ÁTLÁTHATÓBBÁ TÉTELÉRE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BÁTORFY ATTILA
2018.05.16.

Elindult az Üvegzsebfigyelő, az Átlátszó új alkalmazása. Az Üvegzsebfigyelő azért készült, hogy egy helyen elérhetővé váljanak az állami szervek, így a minisztériumok, háttérintézmények, önkormányzatok és állami tulajdonú cégek azon információi és adatai, amelyeket a közpénzek felhasználásáról és nyilvánosságáról szóló 2003. évi XXIV. törvény, vagyis az úgynevezett üvegzsebtörvény értelmében közzé kell(ene) tenniük. Így egyfelől segítünk az újságíróknak, állampolgároknak abban, hogy egy helyen elérje ezeket az adatokat, hiszen nagyon nehéz fejben tartani az összes adatgazdát és azok honlapjait, másfelől szeretnénk segíteni az adatgazdáknak is átláthatóbbá válni.

Az állami szervek honlapjait kis programozott robotok (crawlerek) figyelik, és abban a pillanatban, hogy a honlapjukra új adatot töltenek fel, a robot érzékeli és összeköti az elérési útvonalat az Üvegzsebfigyelővel. A felhasználónak csak a linkre kell kattintania és egyből az információhoz jut, ami lehet egy PDF, egy Excel-fájl vagy egy honlap bizonyos pontja. Jelenleg 240 állami szerv több mint 73 ezer dokumentuma érhető el.

Ezerszer könnyebben lehet böngészni: Az adatgazdák, dokumentumfajták (szerződések, szervezeti, gazdálkodási adatok), kereshetők, szűrhetők, továbbá minden egyes adatgazdának van saját aloldala, amelyek a dinamikus keresésre generálódnak.

Értesíti a felhasználót

Az Üvegzsebfigyelőn a felhasználó nagyon egyszerűen kereshet az adatgazdák és az adataik típusa között (szerződés, közbeszezések, kifizetések, stb.). Az érdeklődők továbbá feliratkozhatnak egy üvegzseb-értesítőre is, így heti rendszerességgel szerezhetnek tudomást arról, hogy mely adatgazdák üvegzsebei milyen információkkal bővültek.

Értesíti az adatgazdát

Az Üvegzsebfigyelő algoritmusa észben tartja, hogy egy adatgazda honlapja mikor frissült utoljára, és amennyiben az utolsó frissülés óta eltelt fél évben nincsen új információ a honlapon, úgy egy kedves üzenetet küldünk az adatgazda adminisztrátorának arról, hogy nézzen utána, hogy miért nem.

Értékeli az adatgazdát

Célunk az is, hogy egy alapos módszertan alapján értékeljük az adatgazdák teljesítményét. A jelenlegi beállítás szerint az algoritmus a frissülés gyakorisága, az adatok összetettsége és elérhetősége alapján osztályozza az adatgazdákat 1-5-ig, továbbá az Üvegzsebfigyelő üzemeltetői is adhatnak osztályzatot az egyes adatgazdákra. Jelenleg mindkét osztályzat azonos súllyal számít, de nyilván a későbbiekben az értékelésbe új szempontok is bekerülhetnek, továbbá az algoritmust is lehet kalibrálni és tanítani a minél hitelesebb eredmény érdekében.

A dokumentumokat megőrzi

Az is célunk volt, hogy az Üvegzsebfigyelő egyfajta archívumként is működjön, mert soha nem lehet tudni, mi, miért, mikor tűnik el. Ezért, bár az alkalmazáson keresztül csak elérést biztosítunk, mi az összes dokumentumot, szájtállást megőrzünk az utókor számára.

Előfordulhat ugyanis, hogy egy állami intézmény honlapját átalakítják, majd elfelejtik visszatölteni a korábban meglévő dokumentumokat. Az is előfordulhat, hogy az újonnan visszatöltött dokumentumok már nem ugyanazt a listát mutatják például a szerződéses partnerekről, mert valamiért eltűnt néhány sor a PDF-ből. Az archívumunk arra is alkalmas lesz, hogy a későbbiekben összevetéseket csináljunk egyes elmentett állásokkal...

...A projekre az Átlátszó a Google Digital News Initiative programjában nyert pályázat útján támogatást. Az oldalt és az adatmegoldásokat a Precognox fejlesztette. A szolgáltatást itt lehet elérni...

ITT OLVASHATÓ

NAGY ZSÓFIA: A PARLAMENTI ELLENZÉK INKÁBB AKADÁLYA AZ ORBÁN-RENDSZER LEBONTÁSÁNAK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: CSERI PÉTER
2018.05.16.

Puszta előítélet, hogy politikai kérdésekben a kevésbé iskolázottak, az alacsony státusúak inkább ösztönösen, míg a tanultabbak és a magasabb társadalmi státusú emberek jórészt racionálisan döntenek – mondta a 168 Órának Nagy Zsófia szociálpszichológus, hozzátéve, a kutatások gyakran az ellenkezőjét igazolják: akik az átlagnál jobban érdeklődnek a politika iránt, jórészt a drukkerek közé tartoznak, érzelmileg sokat invesztálnak a dologba, így elfogultabbak. Arról is beszélgettünk, hogy meddig tarthat az ellenzéki gyászmunka, el kell-e engedni a parlamenti pártok kezét, milyen a bevásárlólista-politizálás, meddig nőhetnek a médiabuborékok és vajon elbújhat-e a nyuszi a gomba alatt.

– Azok a választók, akik csak egyfajta médiát fogyasztanak és nem találkoznak a témák-vélemények sokszínűségével, médiabuborékban élnek. Mintha az elmúlt években megnőttek volna ezek a buborékok.

– Többet beszélünk a buborékokról, mint amennyit tudunk róluk. Egy ideje nagyon felkapott lett a médiabuborék kifejezés használata – egyébként az eredeti angol kifejezés tükörfordításban szűrőbuborékot jelent –, holott valójában évtizedek óta ismert fogalom. Az biztos, hogy a digitalizáció előretörésével háromféleképpen is nőtt a médiabuborékok kialakulásának esélye. Az egyik a közösségi oldalak aktívabb használata, aminek során az ismerősi hálóban jórészt hasonló gondolkodású emberekkel tartjuk a kapcsolatot. A második tényező a saját hírpreferenciáink kérdése, például az, hogy az általunk kiválasztott médiatermékeket követjük a neten. A harmadik pedig a Facebook és a Google keresési algoritmusa, ami az előtörténeteink alapján automatikusan leszűkíti a világot, és így kínálja fel azt a számunkra. Legtöbbször a hírfogyasztás oldaláról közelítjük meg a kérdést, holott ebbe beletartozik a buborékok hírgyártásra való hatása is. Kevesebbet beszélünk róla, de a buborékok válságba sodorták a minőségi tartalomgyártást.

– Miért?

– Mert ahhoz sok szakember és kellő idő szükséges. Egy viszonylag nagy szerkesztőségben sok munkaórával is csak kevés minőségi tartalom állítható elő. Ráadásul az így készült termék kevesebb kattintást generál, mint a tartalomfarmokon kevés emberrel előállított silány minőségű tömegtermék. Az olcsó áru letarolta a hírpiacot, a kereslet felduzzasztotta az ilyen tartalmak gyártását. A kattintáslogika legnagyobb kárvallottjai a tényfeltáró médiumok, a komoly tartalmak előállítói lettek.

– Ha ez így van, akkor az is valószínű, hogy a fogyasztók oldalán is megnőttek a médiabuborékok, nem?

– Ez nem ilyen egyszerű. Egyrészt a témában készült kutatások ellentmondó eredményekre jutottak. Másrészt kimutatták, hogy Magyarországon a médiabuborékban élők pont nem az aktív internethasználók köréből kerülnek ki. Épp az internetezőknek a leginkább heterogén a médiafogyasztása, míg a világhálótól idegenkedőké, a jórészt csak televízióból tájékozódóké a leginkább homogén. Vagyis idehaza a buborékok növekedését nem a digitalizáció okozza. Az is tény, hogy a médiabuborékok létrejötte csak bizonyos témákban mutatható ki, legerőteljesebben természetesen a politika területén. Máshol szinte ki sem alakulnak, tehát a színház, a gasztronómia vagy bármi egyéb iránt érdeklődők színes és nyitott közösségként vannak jelen a médiatérben.

– Mégis sokan úgy érzik, megmagyarázhatatlan számukra a Fidesz újabb kétharmados győzelme, mert a környezetükben senkit sem ismernek, aki a kormánypártra szavazott volna. Mi csapta be őket?

– A heterogén hírfogyasztás, a sokoldalú tájékozódás nem törvényszerűen vezet árnyalt véleményalkotáshoz. A szociálpszichológia régóta használja a véleménypolarizáció fogalmát. Ennek az a lényege, hogy ha találkozom egy eltérő nézettel, az nem megingatja a saját véleményemet, hanem inkább megerősíti azt, belemerevít az álláspontomba. Nem több előítéletnél, hogy politikai kérdésekben a kevésbé iskolázottak, az alacsony státusúak inkább ösztönösen, míg a tanultabbak és a magasabb társadalmi státusú emberek inkább racionálisan döntenek. A kutatások gyakran az ellenkezőjét igazolják: akik az átlagnál jobban érdeklődnek a politika iránt, jórészt a drukkerek közé tartoznak, érzelmileg sokat invesztálnak a dologba, elfogultabbak. Számos kísérlet igazolta, hogy a pártszimpátia gyakran olyan erős, hogy még az adott párttal szemben felhozott negatív bizonyítékok is inkább az elköteleződés mértékét növelik...

ITT OLVASHATÓ