2018. május 11., péntek

2025.ÉVI I. TÖRVÉNY - A MAGYAR KERESZTÉNY NÉPÁLLAM ALKOTMÁNYÁRÓL

KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG
Szerző: TAKÁCS PÉTER
2018.05.11.



Figyelem! Az alábbi írás fikció. Aki komolyan veszi, forduljon sürgősen szakemberhez (szerk.).




A keresztény korporatív államrendszert, a faji meghatározottságú erkölcsi demokráciát és a nemzetérdekű, irányított piacgazdaságot megvalósító népállamba való békés átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés az egykori Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:



I. fejezet
Általános rendelkezések

1.§ Az egykori Magyarország neve Magyar Keresztény Népállamra változik.

2. § (1) A Magyar Keresztény Népállam idegen hatalmaktól és azok jogrendszerétől független, autonóm ország.

(2) A Magyar Keresztény Népállamban minden hatalom Istené, aki hatalmát a Biblia szavát helyesen értelmező vezetők révén juttatja érvényre.

(3) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom Isten szavával ellentétes gyakorlására, a hatalom megszerzésére olyan módszerekkel, mely a helyesen gondolkodók bibliaértelmezésével ellentétben áll. Az ilyen törekvésekkel szemben a keresztény vezető elit minden eszközt felhasználva, bármiféle jogi megkötés, korlát nélkül köteles azonnal fellépni.

(4) A Magyar Keresztény Népállam autonóm erkölcsi közösség, mely nemzetközi szerződésekhez nem csatlakozik, más hatalmak az ő saját népére vonatkozóan előírt jogi normáit nem fogadja el.

3. § (1) A Magyar Keresztény Népállamban a Biblia szavának hű tolmácsolására pártok alakulhatnak és e körben tevékenységet folytathatnak.

4. § A munkások, parasztok, vállalkozók és az egyéb társadalmi csoportok érdekeit a Magyar Keresztény Népállamban a keresztény elit által létrehozott, irányított és felügyelt népi egyletek védik. A Magyar Keresztény Népállamban szakszervezetet, a nemzet vezetőinek útmutatásától eltérő szellemiségű civil szervezetet létrehozni nem szabad.

5. § A Magyar Keresztény Népállam védi a nép ahhoz fűződő jogát, hogy életét a helyes, a kereszténység az ország vezetése által elfogadott értelmezése szerinti útmutatás alapján élje.

6. § A Magyar Keresztény Népállam elutasítja a vallási okoktól függetlenül indított háborút, valamint hadat csak a magyar nép egységének újbóli megteremtése végett üzen más államoknak.

7. § (1) A Magyar Keresztény Népállam jogrendszere autonóm, semmilyen más ország vagy országcsoport fennhatósága alá nem tartozó, azok hatásaitól mentes, kizárólag Isten szavának megfelelő jogrendszer. A Magyar Keresztény Népállam jogrendszerét a néptől kapott, még az előző politikai berendezkedésben elnyert felhatalmazására alapozva a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alakítja ki és fogadja el.

(2) A jogrendszer további átalakítására a Fidesz Magyar Polgári Szövetség jogosult a keresztény korporatív választások mindenkori eredményétől függetlenül azon okból kifolyólag, hogy Isten szavának a nép jóváhagyásával is megerősített egyedüli helyes értelmezését a Fidesz Magyar Polgári Szövetség gyakorolja.

8. § (1) A Magyar Keresztény Népállam elismeri a magyar emberek sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait a helyes, Isten szavának megfelelő életvitelhez, valamint a káros eszméktől való teljes és tökéletes védelemhez, ezen feladatok biztosítása az állam elsőrendű kötelessége.

(2) A Magyar Keresztény Népállamban a helyes életvitelre vonatkozó szabályokat a Fidesz Magyar Polgári Szövetség állapítja meg korlátozások nélkül.

(3) A helyes életvitel kötelezettségének előírásai Isten szavával összhangban bármikor, korlátlan mértékben és előzetes figyelmeztetés nélkül, akár azonnali kötelező hatállyal megváltoztathatóak.

9. § A Magyar Keresztény Népállam gazdasága olyan erkölcsi elven szervezett társadalmi szintű termelési folyamat, ahol a Fidesz Magyar Polgári Szövetség és annak vezetőségi tagjainak tulajdonát a törvény kiemelten, statáriális bíráskodás használata mellett védi, továbbá az ezen személyek tulajdonában álló termelő eszközökre, valamint gazdasági magatartásukra külön szabályok vonatkoznak.

10. § A Fidesz Magyar Polgári Szövetség vezetőinek tulajdona bármikor kibővíthető bármely más személy vagy társadalmi szervezet, jogi személyiséggel bíró gazdasági szereplő tulajdonával, amennyiben az a nép érdekeit szolgálja.

11. § A Magyar Keresztény Népállam minden lakójának tulajdona végső soron Istent illeti, ezért minden magyar állampolgár a tulajdonával kapcsolatos jogait köteles Isten szavával összhangban gyakorolni. Az Isten helyesen értelmezett szavával ellentétesen gyakorolt jogokkal érintett minden tulajdon azonnal a Fidesz Magyar Polgári Szövetség vezető személyeinek tulajdonába megy át azzal, hogy a tulajdonától megfosztott személy vagy szervezet, továbbá gazdasági társaság a továbbiakban semmiféle jóvátételre nem jogosult.

12. § (1) A Magyar Keresztény Népállam védi a keresztény házasság és a keresztény család intézményét. Családon egy férfi és egy nő, valamint kettejük utódainak közössége értendő. A családon kívüli életet folytató egyének nem jogosultak semmilyen az állam által biztosított szolgáltatásra, juttatásra. A családi közösségen kívül élő egyének politikai jogokkal nem rendelkeznek. Ezen személyek rovására elkövetett bűncselekmények esetén az elkövetőt felelősségre vonni nem lehet.

(2) A Magyar Keresztény Népállamban a házasság kötelező a polgárok számára, a házasság megkötése templomban, pap előtt történik és legfeljebb a betöltött 30. életévvel létrehozandó. A házaspároknak kötelességük életük során legalább három utódot létrehozni. Az ennél kevesebb számú utódot létrehozó személyekre az előző bekezdésben lefektetett szankciók érvényesek.

13. § A Magyar Keresztény Népállam különös gondot fordít az ifjúság nevelésére, a fiatalok a számukra káros, kiváltképpen politikai, a felvilágosodás eszméit érintő tévtanoktól való izolálására.

14. § A Magyar Keresztény Népállam a rászorulókról abban az esetben gondoskodik, ha fenti személyek nem abból kifolyólag kerültek szükséghelyzetbe, hogy Isten szavával ellentétesen éltek.

15. § A Magyar Keresztény Népállam biztosítja minden állampolgára számára az egészséges környezethez való jogot azzal, hogy ez a jog csak a Fidesz Magyar Polgári Szövetség vezetőinek tulajdonában álló, Isten szavával összhangban üzemeltetett termelőeszközök zökkenőmentes működtetésének érdekében korlátozható.

II. fejezet
A Népgyűlés

16. § (1) A Magyar Keresztény Népállam második legfelsőbb államhatalmi szerve a Népgyűlés, mely működését a Fidesz Magyar Polgári Szövetség tanácsadó szerveként gyakorolja.

(2) A Népgyűlés munkájával elősegíti a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Isten helyesen értelmezett szavával egységben gyakorolt nemzetirányítását.

(3) A Fidesz Magyar Polgári Szövetség jogában áll a Népgyűlés minden jogosultságát azonnali hatállyal elvonni, továbbá a Népgyűlés javaslatainak nyilvánosságra hozatalát korlátozni, ha az Isten érdekeivel ellentétes volna.

17. § (1) A Népgyűlés tagjait a Fidesz Magyar Polgári Szövetség jelöli ki. A választáson indulhat minden olyan magyar keresztény párt, mely az ország életével kapcsolatos helyes elképzelésekkel rendelkezik. A választások eredményét a Fidesz Magyar Polgári Párt döntnökbizottsága határozza meg és hirdeti ki, a testület ezen jogának gyakorlása közben csak Istennek tartozik felelősséggel. A döntnök testületet határozatával kapcsolatban indokolási kötelezettség nem terheli. A megválasztott népképviselők mandátumának hosszáról a döntnökök saját hatáskörben határoznak.

(2) Nem lehet a Népgyűlés tagja az, akinek a magatartása a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Döntnökbizottságának határozata értelmében a keresztény erkölcsöt sérti, a nép érdekeivel ellentétes. Fenti kritériumokat jogszabállyal, útmutatással szorosabban meghatározni nem szabad.

18. §A népgyűlés működésére vonatkozó minden szabályt a Fidesz Magyar Polgári Szövetség határoz meg.

19. § A Magyar Keresztény Népállamban a törvényeket a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alkotja, ezen tevékenysége során csak Istennek tartozik felelősséggel. Isten szavának helyes értelmezését a Fidesz Magyar Polgári Szövetség határozza meg.
III. fejezet

A Nép Atyja

20. § (1) A Magyar Keresztény Népállamban a nép atyja fejezi ki a nemzet egységét, és őrködik az állam Isten helyesen értelmezett szavával való összhangban történő működése felett.

(2) A nép atyját a Fidesz Magyar Polgári Szövetség nevezi ki és mozdítja el saját belátása szerint.

(3) A nép atyjának jogosultságai nem különböznek a magyar emberekre vonatkozó jogszabályokban lefektetettektől.
V. fejezet

Az Alkotmánybíróság

21. § Az Alkotmánybíróság intézménye ezen törvény kihirdetésével megszűnik.
V. fejezet

A Keresztény Nagytanács

22. § (1) A Magyar Keresztény Népállamban a végrehajtó, valamint a bírói hatalmat a Keresztény Nagytanács gyakorolja azzal, hogy a bírói hatalom tárgykörébe tartozó ügyekben első fokon a kúriák ítélkeznek, de a kúriák ítéletei csak a Keresztény Nagytanács jóváhagyásával érvényesek. Ezen ítéletek ellen fellebbezésnek helye nincs.

(2) A Keresztény Nagytanács tagjait a Fidesz Magyar Polgári Szövetség jelöli ki.

(3) A Keresztény Nagytanács tagjai mandátumának idejéről, a Nagytanács működési rendjéről a Fidesz Magyar Polgári Szövetség határoz.

(4) A Magyar Keresztény Népállamot a Keresztény Nagytanács korlátlan hatalommal irányítja azzal, hogy a Nagytanács mindenre kiterjedő jogosultságával csak Isten helyesen értelmezett Igéjével összhangban élhet. A Fidesz Magyar Polgári Párt a Nagytanács Isten szavával ellentétes működése esetén minden hatalom gyakorlását azonnali hatállyal átveszi.

23. § A Keresztény Nagytanács tagjainak szükség szerinti felelősségre vonásáról a Fidesz Magyar Polgári Szövetség saját hatáskörében dönt. A büntető intézkedésekkel kapcsolatban teljes és korlátlan szabadságot élvez, indokolási kötelezettség nem terheli.
VI. fejezet

A helyi önkormányzatok

24. § A helyi önkormányzatok jelen törvény kihirdetésekor megszűnnek. A települési, járási, megyei és regionális szintű irányítást a Magyar Keresztény Népállamban a Keresztény Nagytanács által kinevezett ispánok végzik.

VII. fejezet
Az ügyészség

25. § (1) A Magyar Keresztény Népállam legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek helyes életviteléről, valamint Isten Igéjének érvényesülését veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.

(2) A kifejezetten vallási, egyházi kérdésekben lefolytatandó eljárások lebonyolítására, valamint ilyen ügyekben a vád képviseletére ezen törvény létrehozza a Szent Inkvizíció intézményét.
VIII. fejezet

Alapvető jogok és kötelességek

26. § (1) A Magyar Keresztény Népállamban minden embernek veleszületett joga van az élethez, amitől senkit nem lehet önkényesen megfosztani, amíg Isten helyesen értelmezett szavával, valamint a nemzet érdekeivel összhangban létezik.

(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni, amíg Isten helyesen értelmezett szavával, valamint a nemzet érdekeivel összhangban létezik.

27. § A Magyar Keresztény Népállamban mindenkinek joga van a helyes módon élni, valamint mindenkit védelem illet meg a nép érdekével és Isten szavával ellentétes eszmék és hatások befolyásával szemben.

28. § (1) Semmilyen jog és semmilyen juttatás, előny vagy mentesség nem illet meg olyan személyt, aki Isten szavával vagy a magyar faj érdekével ellentétesen él (bűnös, nemzetidegen elemek).

(2) Azokat az egyéneket, akik bűnös, nemzetidegen elemekkel érintkeznek, számukra segítséget nyújtanak külön ítélet nélkül bűnös, nemzetidegen elemmé kell nyilvánítani.

(3) A bűnös, nemzetidegen elemek személyi tulajdona külön rendelkezés nélkül a Keresztény Nagytanács tulajdonába megy át.

29. § A Magyar Keresztény Népállamban a bíróság előtt az egyéneket büntető ügyekben az ítélet kiszabása előtt kötelezően értékelni kell egy egytől tízig terjedő skálán, mely értékelés során annak alapján kell pontozni őket, mennyire helyesen vallják Isten szavát és milyen következetességgel teljesítik a magyar faj a Fidesz Magyar Polgári Szövetség által lefektetett küldetését. A tízes skálán több pontot elérteket enyhébben kell büntetni, a bűnös életmódot folytatókat külön, kiegészítő fenyítéssel kell sújtani.

30. § Senkit sem lehet bűnössé nyilvánítani és büntetéssel súlytani, akinek a bűnössé nyilvánítása vagy elítélése a Fidesz Magyar Polgári Szövetség vezetőinek nyilatkozata alapján fenti személyiségek nemzetirányítási tevékenységének gyakorlása szempontjából hátrányos lehet.

31. § A Magyar Keresztény Népállamban mindenkinek joga van hitének helyes megéléséhez, amennyiben a katolikus vagy a két történelmi protestáns egyházhoz tartozik, azok nézeteit vallja, azok rítusait maradéktalanul követi. Az állam kiemelten védi polgárainak jogait a következőkben felsorolt, számukra súlyosan kártékony eszmék befolyásától mentes élethez: parlamentáris demokrácia, liberalizmus, ateizmus, az egyedül igaz Isten vallásától eltérő hitek, pluralizmus, sajtószabadság, törvény előtti egyenlőség, népszuverenitás, esélyegyenlőség, stb.

32. § (1) A Magyar Keresztény Népállamban állam és Egyház egymástól elválaszthatatlan, egymás munkáját folyamatosan segítő két, a társadalom életét irányító entitás.

(2) Minden magyar állampolgárt legfeljebb egyhónapos koráig meg kell keresztelni. A három engedélyezett felekezet közötti választásban kötelezően az anya vallását kell alapul venni. A keresztelés elmulasztása a csecsemőt automatikusan bűnös, nemzetidegen elemmé nyilvánítja.

33. § (1) A magyar Keresztény Népállamban minden polgárnak joga és kötelessége a Fidesz Magyar Polgári Szövetség által kibocsátott hitbéli, erkölcsi és életvezetési útmutatásokat nyilvánosan hirdetni, egymás között megvitatni.

(2) A fentiekkel ellentétes tanok hirdetőivel szemben köteles mindenki haladéktalanul fellépni, személyükről és bűnös tevékenységeikről a hatóságot értesíteni.

(3) Istenkáromlás esetén a máglyán való elégetés külön inkvizíciós eljárás nélkülözése mellett engedélyezett.

34. § A Magyar Keresztény Népállam elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, amíg a sajtó a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, az egyházak, valamint a helyesen értelmezett Biblia üzeneteit közvetíti. A Magyar Keresztény Népállamban a fent leírtaktól eltérően tevékenykedő tömegtájékoztatási orgánum nem működhet.

35. § A külön törvényben meghatározott, a nemzetvezetés érdekéből nyilvános adatokhoz a magyar állampolgároknak hozzáférést kell biztosítani.

36. § A Magyar Keresztény Népállam polgárainak biztosítja a jogot, hogy a nemzet vezetői, valamint Isten dicsőítésének érdekében szabadon gyülekezhessenek.

37. § (1) A Magyar Keresztény Népállam minden férfinak biztosítja azt az elidegeníthetetlen és korlátozhatatlan jogát, mely Isten helyesen értelmezett Igéjéből eredeztethető és amellyel felesége és gyermekei felett feljebbvalói jogát gyakorolja.

(2) Az állam a nők számára – elméjük rendeltetésszerű használatára való tekintettel – védettséget biztosít a középfokútól magasabb szintű oktatással, a hosszabb könyvek olvasásával, a közéletben való részvétellel, valamint minden olyan hatással szemben, melyeknek való kitettség Isten Igéjével összhangban számukra káros lehet. A Magyar Keresztény Népállam elősegíti, hogy a nő betölthesse biológiailag és erkölcsileg helyes szerepét, így különösen gyermeket szüljön, a férfit szexuálisan és a háztartásban a figyelmét elterelni képes világi hatásoktól mentesen kiszolgálja.

38. § A Magyar Keresztény Népállamban a közoktatást az egyházak végzik.

39. § (1) A Magyar Keresztény Népállamban csak faji tisztaságukat hitelt érdemlően bizonyítani képes személyek rendelkezhetnek jogokkal. Az állam biztosítja a más, a magyar fajra káros hatásokkal bíró fajoktól való elkülönítés jogát minden polgárának, kiemelten a cigányok, négerek, románok, oroszok és szlovákok tekintetében.

(2) Vitás esetekben: magyar az, aki a Fidesz Magyar Polgári Szövetség célkitűzéseivel egyetért, erkölcsi útmutatásait elfogadja, vezetői iránt lojalitást tanúsít, Isten Igéjét annak helyes értelmezésében magára nézve kötelezőnek tekinti.

40. § a Magyar Keresztény Népállam minden nagykorú férfi polgárát megilleti a jog, hogy a Fidesz Magyar Polgári Szövetség által helyesnek tartott nézeteket valló képviselőkre javaslatot tegyen a Népgyűlés megválasztásánál azzal, hogy javaslatuk a döntést kötelező erővel nem befolyásolja.

41. § A haza, az engedélyezett egyházak és a Fidesz Magyar Polgári Szövetség vezetőinek védelme minden magyar állampolgár kötelezettsége.

BARTUS LÁSZLÓ: A DIKTÁTOR BESZÉDE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.05.10.



Orbán nem titkolja, hogy kisajátította az országot. Jogot formál arra, hogy uralkodjon, míg él. Egyelőre 2030-ig jelentette be az igényét a hatalomra, de ne higgye senki, hogy akkor majd átadja az országot a liberális demokratáknak. Szerinte ugyanis a liberális demokrácia ideje lejárt. Csak azt nem tudjuk, hogy egyedül ezért az egy mondatáért miért nem rúgja ki az Európai Unió? Az EU alapszerződése a liberális demokráciák értékeire épül.


Amikor Orbán tagadja a liberális demokráciák létjogosultságát, megerősíti, hogy illiberális államot épít továbbra is. Az Európai Néppárt vezetőinek ultimátumára átnevezte a liberális értékeket tagadó, antidemokratikus, diktatórikus államát kereszténydemokráciának, de az ugyanazt jelenti. A két világháború közötti antiszemita Horthy-rendszer a minta, amelyben a keresztény azt jelentette, hogy “nem zsidó”. Most sem jelent mást.

Orbán azt mondta a beiktató beszédében, hogy “féken tartjuk az antiszemitizmust”. Nem megszüntetjük, nem gyökerestül elutasítjuk, hanem “féken tartjuk”, bizonyos mértékűre korlátozzuk. Ez a “keresztény” antiszemitizmus programja Szent Ágoston óta. Ez a “féken tartott” antiszemitizmus okozta csaknem félmillió magyar zsidó halálát. A “féken tartott” antiszemitizmus, maga az illiberalizmus. Ha lebontjuk a kódolt rétegeket, szimpla fasizmus.
*
A történelmi politikai “kereszténység” leggyűlöltebb ellensége a liberalizmus. A liberalizmus az állam és az egyház összefonódása ellen jött létre. A liberalizmust mindig is a zsidóknak tulajdonították. A politikai “kereszténység” antiliberalizmusának alapja az antiszemitizmus. Nincs itt semmi új korszak. A NER nem más, mint a középkor feltámasztása 21. századi keretek között. Hazug, jogfosztó, gyűlöletre épülő és aljas diktatúra, tekintélyelvű elnyomó rendszer.

Az egyházzal összefonódott “keresztény” államból fejlődött ki a fasizmus és a nácizmus. A fasizmus XIII. Leó pápa „Rerum Novarum” című enciklikájából nőtt ki, felszámolva a pártok szembenállását, kikapcsolva az érdekellentéteket, és létrehozva a korporatív államot. A nácizmus a politikai kereszténység antiszemitizmusából nőtt ki. Hitler a náci elméletét a keresztény egyházatyák antiszemitizmusából fejlesztette tovább. Náci törvények pontosan másolták a katolikus egyház zsinatainak zsidóellenes határozatait. Még a gettók mintáját is onnan vették át.

Az Orbán által emlegetett “kereszténydemokrácia” a fasizmus és a nácizmus gyökere, ezért azok csírája megtalálható Orbán rendszerében is. Az antiszemitizmus “féken tartása” régi ideológiája a “keresztény” fasisztáknak. Semjén példaképe, Szent Ágoston mondta, hogy a zsidókat nem kell megölni, de bolyongjanak, mint Káin, jogfosztva, elnyomva, üldözve. A holokauszttal a keresztény antiszemitizmus nem ért egyet. Ők a “féken tartott” gyűlöletet szeretik, amit valahogy soha nem sikerült eléggé féken tartani.

A felvilágosodás után a liberalizmus lett a katolikus, és később a katolicizmussal kibékült protestáns egyházak legnagyobb ellensége, amit a zsidóknak tulajdonítanak. Alapvetően két világrendszer áll egymással szemben: az emberi jogokat “keresztény-nemzeti” alapon elutasító rendszerek, amelyek Istenre hivatkozva uralkodnak a világban, “Isten uralmát” megvalósítva a földön, amelynek csúcspontjai az égő máglyák. Ezzel a “kereszténynek” mondott rendszerrel szemben áll az emberi jogokra, a jogegyenlőségre épülő liberalizmus és jogállam, amit a zsidóknak tulajdonítanak, amely véget vetett ennek a szörnyűségnek.

Orbán azt akarja elhitetni, mintha valami újat fedezett volna fel, vagy valami új korszak következne. Ennek a harcnak egy újabb fejezete zajlik, 21. századi díszletek között. Nem győzött végleg a jó, a hozzá hasonló sátánfajzatok újra és újra kihasználják az emberek jóhiszeműségét, és elölről akarják kezdeni ugyanazt. Ahol az emberek soha nem néztek szembe a múlt bűneivel, ahol soha semmit nem bántak meg, ott ezek a magvak kinőnek, és újra terebélyesedni kezdenek. Csak egy frusztrált és ravasz bűnöző kell hozzá.

Orbán liberalizmusellenessége nem más, mint antiszemitizmus. A Soros-kampány mindent elmond róla. Nincs új korszak. Semmi nem haladta meg a liberális demokráciát, hanem az történt, hogy a liberálisok elfelejtették, hogy kik az ellenfeleik, és politikailag inkorrekt lett a politikai katolicizmus és az állami “kereszténység” elleni harc. Elmaradt a szabadságjogok megvédése és a liberális értékek képviselete a diktatórikus “keresztény-nemzeti” állammal szemben. A liberálisok elfelejtették az ideológiai harc fontosságát, legyintenek, ha hallanak róla.

Márpedig a nemzeti identitás vallással való azonosítása a kirekesztés, a gyűlölködés és az elnyomó rendszer alapja. A magyarokat soha nem tanították meg arra, hogy a magyarság nem azonos a kereszténységgel, ezért ha meghallják az erről szóló primitív hazugságokat, az orruknál fogva lehet vezetni őket. “Meg kell védeni a kereszténységet.” Azt sem tudják, mi az. Akik nekik ezt mondják, azok sem keresztények, de a magyar ember elérzékenyül, jónak képzeli magát ettől, és bármit meg lehet csinálni vele. A Szent Koronáról szóló hazug legendát elhiszik, pedig soha nem is volt István fején. Pedig ez a hamis legenda az orbáni alaptörvény preambulumának alapja, ebből vezetnek le mindent.

Nincs, aki elmondja, hogy ez nem igaz. Senki nem meri vállalni a kijózanítást, a vallási és a nemzeti hazugságokkal szembeni fellépést. Márpedig ez az oka és az alapja annak, hogy a 21. századi Magyarországon egy primitív, hazug, középkori, a fasizmus és nácizmus csíráit magában hordozó diktatúra működhet. Orbán arcátlanul a liberalizmus fogalmait használja a saját keresztény-fasiszta-náci rendszerére, azt hazudja, hogy “a liberalizmus alkalmatlan lett arra, hogy megvédje az ember méltóságát, megadja a szabadságot, fizikai biztonságot, és nem tudja fenntartani a keresztény kultúrát sem”. Mintha azt a liberális államnak kellene fenntartania, s nem az egyéneknek és az egyházaknak. A liberalizmus a szabadságot adja ehhez, ahogy ugyanezt a szabadságot megadja másoknak is, nem kényszerít rájuk semmit...

VASÁRNAP TARTJÁK AZ ÉLET MENETÉT

SZTÁRKLIKK
Szerző: Sztárklikk
2018.05.11.


Vasárnap tartják az Élet menetét Budapesten. A holokauszt áldozataira emlékező menet résztvevői vasárnap 16 órakor a Március 15. térről, az Élet menete szobortól indulnak és az Erzsébet hídon keresztül vonulnak a Friedrich Born rakpartra.


A vasárnapi rendezvényen színpadra lép mások mellett Székhelyi József színész, Rost Andrea operaénekes, Pajor Tamás és Oláh Gergő énekes, továbbá egy olyan család is, amelynek második világháborús megmentett és megmentő tagja is van.

Az Élet menetét tizenhatodik alkalommal rendezik meg, hogy a résztvevők felekezeti és politikai hovatartozásra tekintet nélkül együtt róhassák le kegyeletüket a holokauszt áldozatainak emléke előtt, és hitet tegyenek a társadalmi szolidaritás és a demokratikus politikai kultúra mellett.

A felvonulás idején - várhatóan háromnegyed négytől öt óráig - lezárják a Március 15. tér-Szabad sajtó út-Erzsébet híd-Döbrentei tér-Budai alsó rakpart útvonalat, és módosul az 5-ös, a 7-es, a 8E, a 110-es, a 112-es, a 133E és a 178-as autóbusz, valamint a 19-es, a 41-es, az 56A villamos és a TH nosztalgiavillamos közlekedése - olvasható a Budapesti Közlekedési Központ honlapján.

MINDENT ELŐLRŐL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2018.05.11.



Véget ért a kegyetlen kegyelmi időszak, a választás és az Országgyűlés megalakulása közötti periódus. Megkezdődött a nemzeti együttműködés harmadik szezonja. Az ellenzéki pártok szokatlan összhangban tesznek úgy, mintha mi sem történt volna, azon kívül, hogy a korábban 2014-hez, majd 2018-hoz kapcsolt reményeiket és ígéreteiket egyszerűen átírják 2022-re. Csakhogy ennél jelentékenyen rosszabb és sokkal mélyebb megértést igényel a mostani helyzet.

Az Orbán-rezsimnek kész tervei vannak a következő évekre. Nem csak négy évre. A kritikus média tere máris tovább szűkült. Jó néhány fontos civil szervezetnek talán csak hetei vannak hátra. A Kúria megkapta a selyemzsinórt, és bár a kiszivárgott átalakítási verzió hitelességét a Fidesz tagadja, nyilvánvaló a független igazságszolgáltatás megregulázásának kormányzati szándéka. Az önkormányzatokkal ugyanez a helyzet, tehát ha nem is az lesz a végleges lejátszási mód, ami még a választás előtt napvilágra került, a helyi autonómiák szűkülni fognak. Folytatódik az ország tekintélyelvű átalakítása, a kényszerű belefűzés a hierarchikus láncba, a hatalmi viszonyok gazdasági, ideológiai, társadalmi stabilizálása.

Az unióval kapcsolatos újabb keletű hazai remények kapcsán érdemes emlékezni, hogy 2011–2012-ben az ellenzéki közvélemény szintén Európától várta Orbán mihamarabbi leléptetését. Ugyanekkor széles körben terjedt a nézet, hogy az unortodox gazdaságpolitika hályogkovács megoldásai földhöz csapják az orbáni rendszerkísérletet. Több mint fél évtized telt el, körbeértek a várakozások, Orbán még mindig hatalmon van. Ami nem azt jelenti, hogy mindig minden politikai konfliktust meg fog nyerni, de világos, hogy sorozatban harmadik győzelme után elszánt tárgyalópartnerként lép majd fel a számára fontos ügyekben az európai színtéren. Minél több időt nyer kívül, szorítása annál erősebb lesz az országon belül. Pontosan ez az, amire törekszik.

Ehhez képest az ellenzék alapvető stratégiai célokat nem tisztázott. Minden szóban forgó kérdés – az alaptörvényi rendszerhez való viszony, az ellenzéki szerveződési stratégia mikéntje, a súlyos elérési és anyagi hátrány leküzdésének módja – valóban kínzóan nehéz, ám mégiscsak két ciklus telt el, nem is egyszerűen kudarccal, hanem fülsiketítő választalansággal.

Ha csak a jelen helyzetet tekintjük, a parlamenti ellenzék magatartása összeilleszthetetlen valamennyi lehetséges választási értékeléssel. Amennyiben úgy gondolják, a választás nem volt tiszta, a rezsim olyan mértékben csalt, ami érdemben befolyásolta az eredményeket, akkor az ellenzéknek nyíltan tagadnia kellene a parlamenti erőviszonyokat és magát az új parlamentet. Ha az a fő magyarázat az ellenzéki vereségre, hogy egyes régiókban az ellenzék nem volt jelen, akkor nem a négy évvel ezelőtti fogadkozásokat kellene megismételni a vidéki szervezetépítésről a budapesti tévéstúdiókban, hanem a terepen kellene tartózkodni. Ha komoly az egyébként szintén évek óta unos-untalan hangoztatott együttműködési szándék a civilekkel, akkor máris látnunk kellene a kooperáció jeleit. Ha pedig – tévesen – pusztán az együttműködés hiányában jelölik meg az áprilisi vereség okát, akkor abból valamiféle ellenállási pártkonföderáció előkészületei következnének.

Ezzel szemben óriási erőfeszítések történnek azért, hogy minden úgy maradjon, mint eddig. Megyünk előre, nem kell megtépni a ruhánkat, nem kell önmarcangolni, macherkedjünk az időközi jelöltállításokkal, készüljünk az európai és az önkormányzati választásokra, legyen például közös lista, addig is nagyokat vitázunk a parlamentben Orbán Viktorral, megszorongatjuk a törvényalkotási bizottságban a kormánypártot, ahol amúgy kétharmada van, záradékkal látjuk el az Alaptörvényre tett eskü szövegét, vagy még azt se, inkább büszkén fotózkodunk az ünnepélyesen átvett mandátummal...


EGYETLEN ORSZÁG FELEL A VILÁG KATONAI KIADÁSAINAK HARMADÁÉRT - KITALÁLJA, MELYIK AZ?

TÉNYGYÁR BLOG
Szerző: Ténygyár
2018.05.10.


- 1,7 billió dollárt költött a világ fegyverekre és katonai kiadásokra 2017-ben

- Egyetlen ország csaknem annyi pénzt fektet hadviselésbe, mint a következő tíz együttvéve
- A nagy játékosok közül a legnagyobb mértékben Szaúd-Arábia, Kína és India növelte a katonai kiadásokat, míg Oroszország 20 százalékkal csökkentette

1,7 billió dollárt, azaz több mint 400 ezer milliárd forintot költött a világ katonai kiadásokra és fegyverekre a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) elemzése szerint 2017-ben. Ez alacsony, 1,1 százalékos növekedést mutat a 2016-os szinthez képest. Az 1,7 billió dollár egyébként a világgazdaság 2,2 százaléka, ami azt jelenti, hogy a Föld minden egyes állampolgára évente 230 dollárt (jelenlegi árfolyamon valamivel több mint 60 ezer forintot) fektet kormányainak jóvoltából háborús és katonai célokra.

A legnagyobb költekező természetesen az Egyesült Államok, amely a világ katonai kiadásainak több mint harmadáért (35%, 610 milliárd dollár) felel, ezzel pedig egyeduralkodó a piacon: az Egyesült Államok csaknem annyi pénzt fordít háborús és védelmi célokra, mint az USA-t követő tíz ország együttvéve. Ez pedig egyértelműen jelzi, hogy hiába beszélnek sokan – egyébként okkal – az Egyesült Államok szuperhatalmi státuszának meggyengüléséről, amíg az amerikaiak megtehetik, hogy évente több mint 610 milliárd dollárt fordítsanak hadászatra és védelemre, Amerika fajsúlyos szereplő marad a globális színtéren.

A felemelkedő szuperhatalom Kína évek óta a második, és ha az USA-t kivonnánk a képből, Kínát lehetne egyeduralkodónak nevezni. A SIPRI által becsült 228 milliárd dolláros védelmi költségvetés ugyanis több mint háromszorosa a harmadik és negyedik helyezett Szaúd-Arábia, illetve Oroszország hadászati célokra fordított kiadásainak. A 15 legnagyobb fegyverkező közül egyébként Szaúd-Arábia költi az állami források legnagyobb részét katonai kiadásokra – az arab ország a GDP 10 százalékát fordítja erre. Arányaiban a legkevesebbet Japán költ, ahol a költségek nem érik el a bruttó nemzeti össztermék 1 százalékát sem.

Összesen öt ország – az USA, Kína, Szaúd-Arábia, Oroszország és India – felelős a világ katonai kiadásainak 60 százalékáért. Érdekesség, hogy miközben az egész nyugati sajtó az orosz fenyegetésről beszél, Oroszországban csökkent a legjelentősebben a katonai büdzsé, összesen húsz százalékkal. Ez persze nem valamiféle békepolitikának köszönhető, hanem elsősorban az ország gyenge gazdasági teljesítményének. Az oroszok így is a nemzeti össztermék több mint 4 százalékát fordítják fegyverkezésre, ami, Szaúd-Arábiát nem számítva, rendkívül magas aránynak számít. Összehasonlításképpen: a világelső USA kiadásai alig haladják meg az összes költség 3 százalékát. A katonai büdzsé mérete tehát nemcsak a politikusok akaratától függ, hanem a gazdasági teljesítőképességtől is.

Kína ugyanakkor megtehetné, hogy még többet invesztáljon a hadseregbe, azonban az ázsiai hatalom nem költ a GDP 2 százalékánál többet fegyverkezésre. Mindez nem jelenti, hogy ne növekedne fokozatosan a kínai védelmi kiadások aránya: az elmúlt kilenc évben hat ország (Kína, Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország, India és Ausztrália) növelte legalább 30 százalékkal a hadi költségvetését...

ÖT ÉVE KERESSÜK A RENGETEG PÉNZT, AMIT BRÜSSZELBŐL KÜLDENEK

444
Szerző: 444.hu
2018.05.11.


Amióta csak van 444.hu - és éppen öt éve van - rendszeresen visszatértünk az EU-s pénzekre: hogyan költöttük el, hogyan vitatkozott róla a kormány az Európai Bizottsággal, hogyan működnek a pályázatokat kezelő intézmények és mennyi tűnt el belőle. Nem volt hónap 2013 tavasza óta, hogy ne írtunk volna valami érdekeset a témáról.

Az eddigi legkomolyabb összefoglalót 2016 nyarán jelentettük meg, amikor már látszott, hogy a magyar EU-tagság első teljes pénzügyi ciklusának (2007-2013) támogatásaival mire jutott az ország. Ez volt a Naponta 2 milliárd forint jött Magyarországra az elmúlt 12 évben. Hol van? című cikkünk a tldr rovatunkban, Magyari Pétertől.

A cikk egyik fő következtetése ez volt:

A támogatások jelentős részét feléltük. A végső mérleg valamivel több csak a nullánál. Történelmi lehetőség maradt ki.

Ugyanakkor a történelmi lehetőség egyes személyek szintjén már nem maradt kihasználatlanul: 2010 óta egy új gazdasági elit megteremtésére ment el az EU-s pénzek jelentős része. Nagyobb része úgy, hogy megbízást kaptak a felemelni kívánt vállalkozók, kisebb részéért pedig dolgozni sem kellett, szétosztották csak úgy. 2010-14-ben Simicska Lajos, azóta pedig Mészáros Lőrinc és köre a kiemelt haszonélvezői a támogatásoknak.

Az EU-s pénzek azonban még így is erőtejesen hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság az utóbbi években növekedni tudjon. A stadionépítéseken kívül már 15 éve nem volt itthon olyan állami beruházás, amiben ne lett volna brüsszeli pénz...

MIÉRT JÓ KOLUMBIÁBAN ÉLNI?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Péter
2018.05.11.


Még mindig nem ér véget a Tíz dolog-sorozat (eddigi részeit itt olvashatod el), ezúttal tényleg a világ másik végére megyünk, egyenesen Kolumbiába, ahonnan ismét Péter jelentkezik. Nem csak pozitívumokkal, hanem egy pár nemszeretem dologgal is. (És persze képekkel, amit ezúton köszönök neki.)

"Korábban írtam már pár bevezető cikket Kolumbiáról, ezért gondoltam eljött az idő, hogy elmeséljem az általam leginkább kedvelt dolgokat – kiegészítve a végén pár negatívummal.

Az emberek


Erről sok helyen lehet olvasni, de tényleg a kolumbiai emberek rendkívül kedvesek. Számomra még mindig meglepetés, hogy a bolti pénztárostól kezdve a buszsofőrön át a biztonsági őrig mindenki tisztelettudó és segítőkész – és lám, ez nem csak azon múlik, hogy mennyire fizetik meg ezeket a szakmákat (Kolumbiában semennyire), hanem csakis pozitív mentalitás kérdése.

Trópusi gyümölcsök és az avokádó

Magyarországon nem tartoztam a gyümölcsimádó emberek közé, pedig otthon is remek idénygyümölcseink vannak. Itt viszont minden utcasarkon / boltban / étteremben a választék elképesztő, szóval még én is rászoktam, hogy mindennap fogyasztok gyümölcsöt/friss gyümölcslevet és a kihagyhatatlan avokádót, ami sokszor 5-ször akkora, mint a magyar boltokban kapható kistestvére..


ITT OLVASHATÓ

A TURIZMUS FELELŐS AZ ÖSSZES SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS 8 SZÁZALÉKÁÉRT

QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2018.05.10.


Először számolták ki kutatók pontosan a turizmussal járó szén-dioxid-kibocsátást, és a Nature Climate Change-ben publikált eredmény szerint az jóval nagyobb mértékű, mint a korábban kalkulált 5 százalék: a szektor az összes CO2-kibocsátás 8 százalékáért felel.

A Sydney-i Egyetem, a Queenslandi Egyetem és a kínai Nemzeti Cseng Kung Egyetem kutatói a turizmus teljes ellátási láncát – közlekedést, szállást, étkezést és italfogyasztást, szuvenírvásárlást, öltözködést, kozmetikumokat – vizsgálva jutottak erre az eredményre.

2016-ban nem kevesebb, mint 1,2 milliárd ember utazott külföldre, és 6 milliárdan utaztak belföldön. A turizmus már így is 3 milliárd dolláros piaca az előrejelzések szeirnt évi 4 százalékkal növekszik, gyorsabban, mint például a nemzetközi kereskedelem. Hogy meghatározzák a turizmus kibocsátását, a tudósok – akik közül ketten a Conversationben foglalták össze eredményeiket – több mint egymilliárd ellátási láncot vizsgáltak meg egy sor turisztikai termékre. Adataikat kombinálták egy nemzetközi kereskedelmi adatbázisból kinyert információkkal arról, hogy a turisták milyen termékeket és szolgáltatásokat vásároltak, így állapították meg, hogy alakult a kibocsátás 2009-től 2013-ig 160 ország körében.

A kutatás alapján a turizmushoz kapcsolódó CO2-kibocsátás a vizsgált periódusban kb. négyszer olyan gyorsan nőtt, mint gondolták: 3,9 gigatonna szén-dioxid-ekvivalensről 4,5 gigatonnára (Gt), ami kb. 15 százalékos növekedést jelent. Az emelkedés elsősorban a közlekedésre, vásárlásra és étkezésre költött összeg növekedéséből adódott...

VAJON MEG KELLETT VOLNA AZON HATÓDNUNK, HOGY NEM TETSZETTEK RÉSZT VENNI ORBÁN BEIKTATÁSI CEREMÓNIÁJÁN?

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2018.05.11.


Azt írta az újság néhány napja – bevallom, a cikk címe már önmagában is fenemód megragadott -, hogy XY ellenzéki politikus továbbra is bizakodó. Ez pedig onnan derült ki, hogy az illető mondta a szájával. Az új országgyűlés dicsőséges megalakulása napjának alkonyán. Azon a napon, amikor Turi-Kovács Béla korelnök ünnepi provokációnak simán beillő beszédében nyájasan felmosta a padlót a komplett ellenzékkel. Jó. Az ellenzéki politikus tehát bizakodó. A választási kudarc ellenére, sőt. Úgy tűnik, minden oka meg is van rá: ő még mindig hiszi, hogy lehet más a politika. Ha ez nem nyomós ok a bizakodásra, akkor semmi.

Miután már elég sokszor ért az a vád, hogy itt szándékosan, előre megfontoltan, rosszindulatból és legfőképpen alaptalanul (de biztos jó pénzért) engedjük meg magunknak, hogy bírálhatatlan ellenzéki politikusokat bíráljunk, mert mégiscsakmilyen dolog az, nem elég nekünk Orbán, nem vele kellene foglalkozni, ahelyett, hogy szegény Gyurcsányt vagy Szél Bernadettet vagy a komplett MSZP-t állítanánk pellengérre, szeretnék mindenkit megnyugtatni: nem szándékozunk ezen a gyakorlaton változtatni. Ebben a nagyon konkrét esetben sem. Mert ugyanis az ostoba bizakodással baromira tele van már a harmadik kétharmados nemzeti együttműködés padlása.

Egy, az ellenzék által csúfosan elveszített választás után egy hónappal az a Szél Bernadett, akit konkrétan hónapokon keresztül néztek síkhülyének a Németh Szilárd által mérgezett levegőjű nemzetbiztonsági bizottságban, akit mindennek elhordtak, ami egy ember karaktergyilkolásába belefér, azt állítja, hogy ő bizakodó. Ez konkrétan az a Szél Bernadett, akit a vadiúj országgyűlés széles egyetértésben szavazott be (Németh Szilárd támogató voksával) a korábban a Fidesz által hosszú hónapokra ellehetetlenített bizottságba, ahol az ő nemzetbiztonsági kockázatnak számító személye akadályozta az érdemi munkát. Mostanra elmúlt nekik, kiszórakozták magukat, Szél meg kigyógyult Sorosból, úgyhogy.

Nos, az elveszített választás után azt állítja az LMP társelnöke (kivételesen megkímélek mindenkit attól, hogy az LMP különutas politikájával is magyarázható kétharmadot újra szóvá tegyem és a valóság valamennyi részletét kibontsam), egy botrányoktól, balhéktól, fizikai atrocitásokkal övezett, az alapító tagja által is súlyosan bírált párt ex-miniszterelnök-jelöltje azt állítja, hogy az LMP-frakció egy olyan szövetség, amely a magyar politika megújításáért jött létre. És meg is magyarázta, hogyan lehet néhány százalékkal a magyar politikát megújítani, és azt, ami nyolc évig nem jött össze, majd most tényleg, igazán, beccszóra:...

MIKÖZBEN A MAGYAR INTÉZMÉNYEKBE EGYRE KEVESEBBEN FÉRNEK BE, KÜLFÖLDÖN EGYRE TÖBB MAGYAR TANUL

MÉRCE
Szerző: PAPP GÁSPÁR
2018.05.11.


Míg a magyar felsőoktatási intézményekbe évről évre kevesebben kerühetnek be, 2017-ben 12%-kal nőtt a külföldi felsőoktatási intézményben tanuló magyar hallgatók száma.

Az Index közölte az Engame Akadémia felmérésének eredményeit, ebből az derül ki, hogy több mint 13 ezer magyar jár külföldi felsőoktatási intézményekbe.
A szám évről évre elég meredeken növekszik, 2017-ben 12%-kal többen jártak – elsősorban Nyugat-Európai és tengerentúli – egyetemekre, mint a megelőző évben, a kutatás előrejelzése alapján a trend a következő évben is folytatódhat.

A magyar diákok elsősorban Ausztriában (jelenleg kb. 2600-an tanulnak itt), Németországba (kb. 2500) és Nagy-Britanniába (kb. 2050) mennek tanulni, őket Dánia, az Egyesült Államok, Hollandia és Franciaország követi. A brit egyetemekre jelentkezők száma az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséről szóló népszavazás után ideiglenesen valamelyest megcsappant, a Brexit a német nyelvterület felé tolta a magyar diákokat. A korábbi évekhez képest még a holland és a dán egyetemeken nő meredeken a magyar hallgatók száma...

POLGÁRI, NEMZETI, KERESZTÉNY? NEM IGAZÁN.

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.05.11.


"Első szavam a köszöneté. Köszönöm mindenkinek, aki részt vett az országgyűlési választáson, bármely jelöltre szavazott is. Külön köszönöm azoknak a részvételét, akik bennünket, a polgári, nemzeti és keresztény erőket választottak."
Polgári? Nemzeti? Keresztény? Nem igazán.
Ma Magyarországon a kimutatások szerint folyamatosan csökken a vallásosok száma, ma éppen 10% alatt van a templomba járók aránya. Nem ajánljuk fel ennél többen az adónk 1%-t sem. Magyarország nem-keresztény ország, ha pusztán a látható hitéletet nézzük. (Sokkal nagyobb a megkereszteltek aránya és többen hisznek valamilyen Istenben, "felsőbb Lényben" stb., de ami az előbbit illeti, a keresztelkedés túlnyomórészt nem hitéleti, hanem hagyományos igény; ami az utóbbit, a kavargó transzcendens gondolatok jelentős része nem keresztény, ami pedig keresztény, de nem elég erős az aktív hitélethez, az nem is termékenyíti meg a keresztény egyházak munkáját.) Igaz, létezik a "kereszténységnek" egy másik értelme is, amely egy tradícióval azonosítja azt és gesunkenes Kulturgutként (tbsz. elsüllyedt kultúrjavakként) tekint rá. Ebben az értelemben -- hagyomány, visszamaradt emlékek és artefaktumok -- persze Magyarország nagyon is keresztény. És van a "kereszténynek" egy harmadik értelmezése, amelyre gondolni se merek -- és a miniszterelnök se gondolt: a nem-zsidó, nem-muszlim, nem-"néger" stb. etnicista-rasszista szinonimája. Magyarországon tehát a kereszténység mint hagyomány kézzelfogható emlékekkel rendelkezik, de nem hat rá megtermékenyítően a gyenge keresztény hitélet, tehát a kereszténység mint olyan inkább bezárkózó, defenzív, legfeljebb statikus értékű. Lehet-e ilyenre építeni egy fejlődésében pontos értékekre és normákra váró országot?
Nemzeti. Hát persze, nemzeti minden, ami a nemzethez tartozik, de ebben az értelemben nemzeti minden párt is, nemcsak az Orbáné. Nemzeti a nemzetközivel és a multikulturálissal való szembeállításban? Egyrészt a Magyarországra jelenleg (ebben a pillanatban, ebben az órában) ható befolyások túlnyomó része nemzetközi, sőt multikulturális. A muszlimok konkrétan a magyar kormánypolitika tengelyében vannak, és viszik el a nemzeti önképet a nemzeti bezárkózás irányába ahelyett, hogy olyan erős nemzet lenne a kormányzat célja, amely képes muszlimokat bizonyos számban integrálni is -- ehelyett a gyenge nemzet a célja, amely a kormánya védelmére szorul. De az integráció igénye értelemszerűen fel sem merül, mert a nemzetképünk a közös származáson, vérségi és születési kapcsolatokon alapul, nem a nemzeti kultúra, nyelv és a változó hagyományok sokkal képlékenyebb -- és egyúttal nyitottabb és fejlődőképesebb -- felfogásán. A nemzetünk tehát bezárkózó -- éppen e kötött lényegénél fogva -- és a kereszténységhez hasonlóan egy mítosszal operál, amely a valósággal egyre nagyobb feszültségben van. Ezt a feszültséget nem lehet a bezárkózással termékenyen feloldani. Lehet-e ilyenre építeni egy fejlődésében pontos értékekre és normákra váró országot? A nemzet, amellyel a miniszterelnök operál, valójában nem szolgálja a nemzet érdekeit. Ebből nem jöhet ki jól a polgárság...

274 EZRES ALDIS GYAKORNOKI FIZETÉS? MUTATUNK MEREDEKEBBET

INDEX
Szerző: STUBNYA BENCE
2018.05.11.


A kiskereskedelemben még mindig az Aldi és a Lidl adja a legjobb béreket, ráadásul úgy tűnik, hogy a kevesebbet keresők jobban jártak mostanában, ha béremelésekről volt szó. És miközben a kiskereskedelemből jön a legtöbb hír a fizetésemelésekről, az országos adatokból az jön ki, hogy egyáltalán nem itt indultak el felfele leginkább a bérek, bár több olyan kiskereskedelmi pozíció is volt, ami a fizetésemelések mértéke alapján bekerült a top 20 szakmába.

Nemrég írunk róla, hogy az Aldi már havi bruttó 812 ezerért keres regionális értékesítési vezetőket, ráadásul olyan gyakornoki programot indítanak, ahol bruttó havi 274 ezret lehet keresni. De vajon ez mennyire átlagos az áruháznál? És mennyit fizet a többi lánc?

Céges beszámolók segítségével néztük meg, hogy hozzávetőlegesen mekkora béreket fizettek tavaly az egyes cégek a magyar kiskereskedelmi szektorban. A legfrissebb beszámolók 2016-ból álltak rendelkezésre, ezek alapján a német cégek, a Lidl, az Aldi és a Penny kínálják átlagosan a legjobb béreket a magyar kiskereskedelmi szektorban.

A számok úgy jöttek ki, hogy vettük a cégek 2016-os bérköltségeit, ezt elosztottuk 12-vel és a cégeknél dolgozók létszámával...

AKI KORMÁNYZÁS HELYETT URALKODNI AKAR, AZT NEM LEVÁLTANI, HANEM ELKERGETNI SZOKTÁK

HUPPA BLOG
Szerző: Huppa, MTI
2018.05.11.


Ezzel a címmel adott ki közleményt a DK.

A választási rendszerrel, a határon túli szavazatokkal, a félelemkeltő agymosással és a választási csalásokkal összetrükközött kétharmad birtokában Orbán Viktor ma nyíltan arról beszélt a parlamentben, hogy 2030-ig tervez. Ez több a demokrácia megcsúfolásánál – írják.

Orbán Viktor 20 évvel ezelőtt azt mondta, hogy aki azt állítja, hogy rajta kívül nincs más alternatíva, “az nem kormányozni, hanem uralkodni akar”. A DK szerint Orbán Viktor pontosan ezt teszi, amikor 2018-ban 2030-ig kitartó hatalomról álmodozik.

SZERELMI HÁROMSZÖGBE CSOMAGOLT NÉPIRTÁS - FONTOS FILM AZ ÖRMÉNY GENOCÍDIUMRÓL

ÁTLÁTSZÓ - VIDEÓ BLOG
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2018.05.11.


Az ígéret egy giccses, de fontos film az örmény népirtásról, aminek során legalább 600-800 ezer embert gyilkoltak meg Törökországban 1915-1918 között.

1915. április 24-én a Konstantinápolyban élő 250 örményt a török hatóságok letartóztatták és kivégezték. Ők voltak a Törökországban élő örmény kisebbség legbefolyásosabb és leggazdagabb tagjai, az értelmiségiek.

Az ő meggyilkolásukkal elvesztette vezetőit a kisebbség, aminek ezután megkezdődött a deportálása és kiirtása. Az örményeket élelem és bármilyen felszerelés nélkül Szíriába meneteltették, és aki nem halt bele a gyaloglásba és éhezésbe, azokat útközben vagy a sivatagi koncentrációs táborokban megölték. Hivatalos adatok nincsenek, a becslések pedig nagy eltérést mutatnak: 1918-ig a törökök szerint 200-300 ezer, a tudósok szerint 600-800 ezren, az örmények szerint 1,5 millióan vesztették így életüket.

Az események félelmetes hasonlóságot mutatnak a holokauszttal, és egyes történészek véleménye szerint Hitler felhasználta az örmény genocídium tapasztalatait a zsidók kiirtására kitalált terveiben.

A keresztény vallású örmények korábban erős korlátok között, fél- vagy másodrendű állampolgárokként (pl. nem viselhettek fegyvert, nagy adókat kellett fizetniük, és tanúvallomásuk nem volt elfogadható egy muszliméval szemben), de békében és biztonságban élhettek az iszlám vallású Oszmán Birodalomban.

Az azonban az 1800-as években hanyatlásnak indult, sorra vesztette el a háborúkat (és ezzel területeket), az elszegényedő és rettentő korrupt országban pedig egyre jobban kezdték utálni az átlag törököknél gazdagabb és kulturálisan is fejlettebb örményeket.

A konfliktusok már 1876-ban, II. Abdul-Hamid szultán hatalomba lépése után vérengzésig fajultak, de 1909-től kezdett igazán eldurvulni a helyzet. Akkor a szultánt megpuccsolták az “ifjútörököknek” nevezett nacionalista forradalmárok, akik a birodalom megmentését a vallásilag, kulturálisan és nyelvileg is egységes népességben látták. Ebből a jövőképből minden tekintetben kilógtak a keresztény örmények, és a nacionalisták egyre nyíltabban uszítottak is ellenük.

1914-ben aztán az Oszmán Birodalom a központi hatalmak oldalán belépett az I. világháborúba, és támadást indított az orosz hadsereg ellen, de megsemmisítő vereséget szenvedett. A török hadügyminiszter a kudarcért a határ mentén élő örmény kisebbséget hibáztatta, mondván ők lepaktáltak Oroszországgal. A kormány propagandahadjáratot indított, a török lapok arról írtak, hogy az örmények szövetkeztek az ellenséggel, és felkeléseket terveznek.

Ezután jött 1915. április 24-e, a Konstantinápolyban élő örmény vezetők kivégzése. Egy hónappal később pedig a parlament elfogadta az örmények deportálását lehetővé tevő törvényt, ami kimondta, hogy bárki, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent az országra, az kitelepíthető. A kitelepítés volt a népirtás fedősztorija, és természetesen lett egy olyan törvény is, amivel a meggyilkolt örmények vagyonát lefoglalta az állam.

Politikai okokból a haza ellenségeinek nevezték az örményeket, majd elvették mindenüket. A vagyonukat és az életüket is.

A népirtásnak rengeteg külföldi szemtanúja volt Törökországban, különböző diplomaták, újságírók (pl. a New York Times szinte naponta cikkezett róla), missziósok, orvosok, mérnökök. Az örmények szisztematikus legyilkolása ellen tiltakozott Franciaország, Anglia, Németország, az Egyesült Államok, az Osztrák-Magyar Monarchia, és XV. Benedek pápa is, de tenni senki nem tett semmit, Törökország pedig nem foglalkozott a nemzetközi kritikákkal...

SZIJJÁRTÓ PÉTER AZT SZERETNÉ, HA SIKERES MAGYAR EXPORTCIKKÉ VÁLNA A SOROSOZÁS

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.05.11.


Úgy tűnik, a tuti recepten semmit sem változtat az Orbán-kormány, sőt, amit főzött, szeretné a határainkon kívül is megkóstoltatni másokkal. Nagyon úgy tűnik, hogy az illiberális eszmeiség terjesztésén túl az itthon szabadalmaztatott Soros-tervet is eladná külföldön Orbán Viktor csapata. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már meg is tette az első lépést, hiszen kioktató stílus kíséretében magyarázta el a Soros-terv lényegét az osztrák államfőnek.

Minél nagyobb hülyeségnek tűnik valami, annál többször kell elmondani. Ezt a kommunikációelméleti alaptézist nagyon komolyan veszi a magyar kormány, ezért a gyakorlatban igen buzgón alkalmazza is. Itt van például az úgynevezett Soros-terv. Igazából semmi logika nincs abban, hogy egy amerikai üzletember migránsok európai betelepítésén fáradozna, hiszen gazdasági érdeke nem fűződik hozzá, nem politikus, ráadásul nem is él Európában. Ezen felül még számos érvet hozhatnánk fel amellett, hogy a magyar kormány által milliós büdzséből propagált Soros-terv csak egy politikai termék, amit saját tervei megtámogatására használ fel.

Szijjártó Péter például annyira beleélte magát a Soros-terv segítségével elért választási sikerbe, hogy most nagykanállal akarja beadagolni az osztrák államfőnek azt, ami a magyar emberek számára már napi betevő.

Igen ám, de Bözsi néni nem tudja, hogy Szijjártó Péter vagy Rogán Antal rapid üzemmódban böfögi ki magából az ilyen és hasonló álhíreket, és el sem tudja képzelni, mért állítana valótlanságokat ez a két szimpatikus fiatalember. Ellenben Soros György vigyori képe rendszerint feltűnik az óriásplakátokon, az M1 esti, délután, déli és reggeli híradóiban, és az ő aljas tervéről harsog a Kossuth Rádió is, akárhányszor kapcsolja be a készüléket főzés közben. Igen, Bözsi néni a legklasszikusabb élő példája annak, hogy a kétszáz éve született Karl Marx egy dologban biztos nem tévedett: A mennyiségi változás egy idő után átcsap minőségi változásba. Vagyis, ha Bözsi néninek annyiszor mondták volna el, hogy az egyébként rendes embernek tűnő körzeti orvos szabadidejében csecsemőket eszik, mint ahányszor a Soros-tervet ecsetelték számára Rogánék, akkor azt is készpénznek venné.

És ezzel nem Bözsi nénit akarjuk cikizni, és nem is akarunk azon lovagolni, hogy miért a kistelepülések lakói nyerték meg a Fidesznek a választást. Ez a hajó már elment, ám a hülyeség itt maradt. Szijjártó Péter például annyira beleélte magát a Soros-terv segítségével elért választási sikerbe, hogy most nagykanállal akarja beadagolni az osztrák államfőnek azt, ami a magyar emberek számára már napi betevő. A pökhendiségéről elhíresült magyar külügyminiszter ugyanis megküldte az osztrák államfőnek a Soros-terv pontjait, mert Alexander Van der Bellen a közelmúltban azt állította, hogy Soros Györgynek nincs köze az Európába irányuló bevándorlási hullámhoz. Na, majd a mi Petink jól elmagyarázza ennek a gyöpös agyú sógornak, hogy jobb félni Soros Györgytől, mint megijedni tőle...

MAGYARORSZÁG A NEGATÍV PÉLDA AZ EU-BAN, ÉS EBBŐL NAGYON ROSSZUL JÖVÜNK KI

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2018.05.11.


Magyarországnak nemcsak azért alapvető érdeke, hogy megállapodjon Brüsszellel a vitás kérdésekben, mint a jogállamiság vagy a migráció, hogy a lehető legjobban jöjjön ki a most indult költségvetési vitákból, hanem azért is, hogy a jövőben része lehessen a nagy európai, meghatározó fejlesztéseknek – állítja Baráth Etele. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja szerint ugyanakkor az egyetlen hatásos jogi eszköz az euróövezeti csatlakozás.

Ön most is éppen Brüsszelben van. Mit tapasztal, milyen a hangulat, mik a visszajelzések, miután az Európai Bizottság bemutatta a 2021–2027-es költségvetési javaslatát?

– A javaslat irányait, nagyságrendjét tekintve nagyjából mindenki valami hasonlóra számított, de ettől függetlenül pillanatnyilag szinte senki sem ért egyet vele, ellentmondásosak a vélemények. Az EU a jövőben a Brexit miatt kevesebb pénzből tud gazdálkodni, hiszen kiesik az egyik legnagyobb befizető ország hozzájárulása. Hogy ne legyen drámai a csökkenés, az államoknak GDP-arányosan több pénzt kellene beadniuk a közösbe, mint eddig. Ez alapvető konfliktus, hiszen akik eddig is befizetők voltak, nem igazán érzik ezt jó iránynak. Kategorikusan nemet mond a magasabb befizetésre egy, az osztrákokból, a hollandokból, a svédekből, a dánokból álló kemény mag, álláspontjukat a felhasználások alacsony hatékonyságával és hatásosságával, az együttműködés, a konszenzus és a szolidaritás hiányával indokolják. Az osztrák álláspont különösen kritikus, hiszen mint soros elnökök ők fogják levezényelni az első körös egyeztetéseket. Különben maga Jean-Claude Juncker is azt mondja, kevesebb pénzből többet, jobbat kellene elérni, létrehozni. Az meg természetes, hogy Magyarország egyetért a GDP-arányos befizetések növelésével, hiszen mint felhasználó többszörösét kapja vissza támogatásként.

A részletes vita akkor kivételesen kemény lesz?

– De nemcsak a pénz nagyságrendje miatt, hanem Európa jövőjének tartalmi kérdései, céljai és az ahhoz való igazodás miatt is. Állandóan a kohéziós és az agrártámogatások mennyiségéről beszélünk, holott mint pénzügyi források nem csak ezek befolyásolják a fejlődést. A Juncker-féle irányítás legnagyobb újítása és ereje, hogy megerősítette a gazdasági kormányzás szemeszterét, s a strukturális alapok mellett felállította az Európai Beruházási és Stratégiai Alapot. Utóbbi olyan célrendszeren keresztül működik, ami a korábbinál jobban összeköti az európai országokat, nem egy-egy állam saját felelősségére gondol a pénzek felhasználásánál, hanem közös európai hozzáadott érték megteremtésében érdekelt. Létrejött egy komoly, piaci mechanizmusokhoz kötődő forrásrendszer, ami nem mellesleg sokkal közelebb áll a gazdasági szereplők szándékaihoz, mint a hagyományos pénzelosztás. Persze a szociális és az önkormányzati szféra meg inkább az utóbbiban érdekelt. Tartalmi kérdésként a szociális jogok európai pillére, a szegénység, a fiatalok munkanélkülisége, a környezet állapota és a lakhatás problémái elsődlegesen a települések irányítóinak gondjai. A költségvetés racionalizálása hosszú távon a strukturális reformokon, az oktatás, az egészségügy, az igazgatás rendszereinek gazdaságosságán és eredményességén múlik. Komoly erők mozdultak meg, hogy Európa jövője érdekében – enyhítsen a költségvetési szigoron a fenti célok érdekében...

MÉSZÁROS LŐRINC KANTÁROS MELÓSNADRÁGBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DOROS JUDIT
2018.05.11.


Az ország második leggazdagabb magyarja megvette a visontai hőerőművet is, bejárta melósruhában, és lányát helyezte pozícióba. A helyiek bizakodók: talán látott már szenet a hölgy.

– Ja, kolbászból lesz még a kerítés is, csak győzze kivárni a nép – így dohog egy férfi a visontai Hatos kocsma előtti teraszon. Rajta kívül még négyen ülik körbe az asztalt, s ő az egyetlen a társaságban, aki nem dolgozott, vagy nem dolgozik épp külföldi munkahelyen. Ketten szabadságukat töltik itthon, ha letelik a két hét, mennek is vissza, háromszoros bérért. A harmadik tíz évet húzott le Németországban, nemrég jött vissza, hogy a felhalmozott tőkéből saját vállalkozást indítson, de meglehet, később mégis visszamegy. A negyediket egy magyar munkaerő-közvetítő cég vágta át, egymilliós bérrel tartoznak neki, ő kényszerből tért haza, s most pereskedik a pénzéért.

Majdnem mindannyian dolgoztak valaha a visontai hőerőműben, vagy szüleik, rokonaik révén kötődnek az üzemhez, és a körötte elterülő lignitbányához. Régen külön cég volt a kettő, a Thorez bányaüzem és a Gagarin Hőerőmű, s akik az utóbbinál kaptak állást, kicsit lenézték az előbbieket a nehezebb munka, piszkosabb körülmények, kevesebb bér, az alacsonyabb presztízs miatt. Ma már egy vállalkozás a kettő, s tulajdonosuk is ugyanaz az egy ember, Magyarország második leggazdagabbja, Mészáros Lőrinc, illetve a hozzá köthető Opus-csoport. A társaság május 3-án kizárólagos irányítást szerzett a Mátrai Erőmű fölött, miután a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hozzájárulásával 85 százalékra növelte tulajdonrészét a többségi részvénycsomagot birtokló Mátra Energy Holding Zrt.-ben. Öt nappal később, az új parlament megalakulásának napján pedig bejelentették: Valaska József korábbi igazgató – akit ez előző tulajdonosok idején felügyelőbizottsági elnök volt – újból „visszaveszi” a cég stratégiai irányítását. Korábbi posztját Mészáros Lőrinc Beatrix nevű lánya örökölte, ő lett a tulajdonos „szeme és füle”. Végzettségről keveset tudni, az interneten annyi derül ki róla, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola külkereskedelmi karán szerezett diplomát export-import menedzsment szakirányon, a milánói Szentszék Katolikus Egyetemen kommunikációt tanult, s az ELTE jogi karára is beiratkozott...

HOGY ANGYALOK NEM SŰRŰN FOGNAK RÖPKÖDNI A LEGOCSMÁNYABB POLITIKAI ISZAPBIRKÓZÁSOKNAK OTTHONT ADÓ, A KÖVÉR NEVŰ EMBER GYŰLÖLETE ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HÁZBAN, AZ BIZTOS


KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.05.11.


Najó, van miniszterelnök az ország élén, a haza meg van mentve. Még vagy 30 évre. Vagy tizenkettőre. Vagy izé. Jó reggelt kívánok mindenkinek, akit érint a dolog! Végre péntek, végre nem kell már izgulni, hogy vajon a kétharmados fideszes többségnek sikerült jó gombot nyomni, vagy sem nem. Sikerült. Ellenzéki pártok nevetséges tiltakozása ide, vagy oda. Én nem tartozom azok közé, akik ezt a szemükre akarná hányni, de abban nem sok következetességet vélek fölfedezni, hogy az új országgyűlés alakuló ülésén részt veszünk és együtt mormoljuk az eskü szövegét Farkas Flóriánnal, majd két nappal később tüntetőleg, felháborodva nem veszünk részt Orbán beiktatásán, mert mit tudom én miért is.

Ez persze nem helyezi semmivel sem jobb fénybe az örökzöld autokrata háborús óbégatását még akkor sem, ha az újfent várandós Orbán Ráhel jelenléte némiképp elvitte a bulikát. Merthogy a szemfüles fotográfus észrevette a parlamenti páholyban meghúzódó észrevennivalót: gömbölyödik a következő saját láb (leszarom, hogy képzavar). Szerintem ez nem hír, a felsőbbrendű keresztény fehér ember ünnepélyesnek alig nevezhető beszéde viszont annál inkább. A kizárólag erős mondatoktól túlcsorduló, a szokásos terjedelemre kalibrált beszéd akkor is a szégyenteljes uszító beszédek sorába helyezendő, ha a rommá amortizált a haza nem lehet ellenzékben, meg az utóbbi napokban sokszor hangoztatott akétharmaddal a háromharmadot fogom szolgálni jól hangzó, mézesmadzag funkciót betöltő kijelentéseket sikerült megfejelni minden idők legcinikusabb faszságával (bármit is jelentsen):

"Azon leszek, minél többször érezzük úgy ebben a házban, hogy angyal szállt át felettünk."

Aki vissza tud emlékezni az elmúlt ciklus történéseire, annak minden és mindennek az ellenkezője is eszébe juthat a kocsmai hőbörgések szintjére züllesztett törvényhozással bezárólag, de az aligha, hogy a parlament méltó helyszíne lehetne annak az intézménynek, ahol a nép bizalmával felruházott nagytudású erkölcsi világítótornyok munkálkodnak a haza érdekében. Hogy angyalok nem sűrűn fognak röpködni a legocsmányabb politikai iszapbirkózásoknak otthont adó, a Kövér nevű portás őszinte gyűlölete által irányított házban, az egészen biztos, de nem ez a legsúlyosabb szerintem, hanem ez (és most eltekintek attól is, hogy az állampárt feje tegnap hivatalosan is eltemette a liberális demokráciát):..

BÖDŐCS PONYVADEMOKRÁCIÁJA


VÁROSI KURÍR
Szerző: Városi Kurír
2018.05.11.


Bödőcs Tibor újabb remekében Tarantino Ponyvaregényeének az a részlete elevenedik meg, ahol Vincent Vega bőrébe bújva beszélget Jules-el, akit Thuróczy Szabolcs alakít, mint két idősödő, szabad szájú, tökös, szimpatikus gengszter a magyar választásról...

A VÍZUMMENTESSÉG MEGVONÁSÁVAL FENYEGET AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK - NEMZETKÖZI SAJTÓ

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / KÁRPÁTI JÁNOS
2018.05.11.


Az amerikai belbiztonsági minisztérium megállapítása szerint csalással megszerzett magyar útlevelekkel több tucat – legalább 65 - külföldi jutott be az Egyesült Államokba.

Az ezt megkísérők száma minimum 85 volt, a csalárd útlevélszerzők pedig mintegy 700-an vannak, a magyar útlevélkiadási rendszer biztonsági hiányosságainak betudhatóan. Azon 65 személy közül, aki be tudott utazni az Egyesült Államokba, tavaly októberi adatok szerint 30-an még mindig az országban tartózkodhatnak, mert nem sikerült fellelni és kitoloncolni őket – írta a Washington Post. Amerikai tapasztalatok szerint ilyen úton kábítószer-kereskedelemmel foglalkozók vagy a szervezett bűnözés más területein érdekelt személyek, de akár egyszerű illegális bevándorlók is próbálkozhatnak bejutni az Egyesült Államokba. A Washington Post által idézett amerikai biztonsági illetékes szerint a legzavaróbb az lenne, ha az Iszlám Állam, illetve az al-Kaida harcosai szereztek volna magyar útlevelet – vagy esetleg olyan orosz kémek, akiket már eltávolítottak az Egyesült Államokból, de Ukrajnába repültek, ott magyar útlevélhez jutottak, majd annak birtokában visszatértek Amerikába. A vízumkényszer alóli mentességi program, amelyen belül tavaly októberben ideiglenesre minősítették át a magyar részvételt az amerikai hatóságok, 38 ország polgárainak teszi lehetővé a beutazást az Egyesült Államokba vízum nélkül 90 napra. A Washington Post megjegyezte, hogy az amerikai figyelmeztetés ellenére továbbra is súlyos hiányosságok vannak a magyar útlevélkiadási rendszerben. Az amerikai lap arról is beszámolt, hogy a magyar belügyminisztérium rövid közleménye szerint a tárca egyeztetéseket folytat az amerikai belbiztonsági minisztériummal a kérdéssel kapcsolatos adatokról.


És most a National Interest című amerikai magazin egyik minapi cikkéről.Ez alapvetően arról szól, hogy Oroszország és a kurdok kiterjedtebb háborúba sodorhatják a Közel-Keletet, ám alaposabban beleolvasva érdekes magyar vonatkozású megállapítások is vannak benne. A szerző az iraki kurd regionális kormányzatról és a térségben található olajmezőkről írva kitér Igor Szecsinre, a Rosznyefty orosz állami olajvállalat vezetőjére, aki Bagdad hozzáállását bírálva, a kurd regionális kormányzattal próbálkozott egyezségre jutni.
A cikknek ezen a pontján jut el a National Interest Szecsin portréjának a megrajzolásához. Azt írja, ne legyen tévedés, Igor Szecsin nem csupán az olajipar egyik jelentős szereplője, hanem egyben az Orosz Föderáció volt miniszterelnök-helyettese, a KGB egykori hírszerző tisztje, Vlagyimir Putyin elnök közeli bizalmasa. Egy stratégiai agytröszt – a Stratfor - értékelése szerint ő jelenti az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat kezét az orosz energiaszektorban, az országban nála talán csak Putyinnak van nagyobb hatalma. A Krím orosz bekebelezésében játszott szerepe miatt neve szerepel az amerikai szankciós listán. Az általa irányított Rosznyefty az orosz külpolitika eszköze – írja a National Interest, és megemlíti: Magyarországon Szecsin keze nyomát viseli az az ügylet, amelynek a keretében a Szurgutnyeftyegaz nevű orosz állami vállalat jelentős részesedést szerzett a Molban. Ez – írja az amerikai magazin – nem a nemzetközi energiapiac normális fejleményének, hanem a Szecsin által játszott orosz hatalmi politikai játszma részének tekinthető. A National Interest emlékeztet arra: amerikai jelentések, amelyek kiszivárogtak a Newsweek hetilaphoz, arról tanúskodnak: Igor Szecsin megfenyegette a Mol vezérigazgatóját, miszerint – idézem – „legyen tudatában annak, hogy nem a Szurgutnyeftyegazzal, hanem az orosz állammal áll szemben, és az orosz államnak sok olyan eszköze van, amikkel a vállalatok nem rendelkeznek”. Idézet vége. Ezzel a példával a National Interest azt a megállapítását igyekszik alátámasztani, hogy Szecsin valójában a Kreml érdekeit képviselő második orosz külügyminiszternek felel meg. A magazin cikke egyebekben a kurd önállósági törekvéseket szító orosz erőfeszítéseket és az abból fakadó további konfliktusveszélyeket részletezi...