Szerző: JOÓB SÁNDOR
2018.05.09.
2018. május 9., szerda
REPÁRSZKY TANÁRNŐ MEGOLDOTTA A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGIT
INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2018.05.09.
Repárszky Ildikó, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető történelemtanára élőben ismertette az Indexen a középszintű történelemérettségi legnehezebb feladatainak megoldásait. A tanárnő szerint az elmúlt évekhez képest jól megírható volt az idei vizsga, a feladatlap mégis olyan nehézségű volt, hogy differenciálni tudott a diákok között. "Aki magas százalékot akart elérni a vizsgán, annak ehhez kellő háttértudásra és megfelelő fogalmi keretekre volt szükség." A hivatalos megoldókulcs csütörtökön jelenik meg az Oktatási Hivatal honlapján...
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2018.05.09.
KISZÁMÍTHATÓ, BESZÁMÍTHATÓ, KEZDŐDIK A FOLYTATÁS
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2018.05.09.
Letették az esküt azok, akik a mi adónkból fognak élni a következő négy évben, mi fizetjük a lakhatásukat, utazásukat, telefonköltségüket, szolgálati autójukat, külföldi útjaikat, mi veszünk nekik laptopot, okostelefont és mindent, amire szükségük lehet a munkájuk elvégzéséhez. A munkájuk a mi szolgálatunk. Lenne.
Nem tudom, most ezzel hányan vannak tisztában és hány képviselőt érdekel a feladata, hányat pedig a biztos, átlagon felüli megélhetés, a törvények felettiség, a korlátozott, vagy korlátlan hozzáférés a lehetőségekhez és közpénzekhez. Nem tudom, hányan vannak tisztában azzal, hogy önmagukon és családjukon kívül képviselniük kellene azokat is, akik egy év alatt keresnek annyit, amennyit egy átlagos képviselő egyetlen hónap alatt. Nem tudom, ez hányukat érdekli.
Kövér László is megtartotta székfoglaló beszédét, mert úgy szokás. Szép beszéd volt, amilyet el lehet várni attól az embertől, aki gátlástalanul förmed rá a kollégájára: Kérdeztem magát? Kérdeztem?! Kövér László azt ígérte, hogy kiszámítható lesz. Adódik a kihagyhatatlan poén: mennyivel jobb lenne, ha beszámítható lenne inkább...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2018.05.09.
Nem tudom, most ezzel hányan vannak tisztában és hány képviselőt érdekel a feladata, hányat pedig a biztos, átlagon felüli megélhetés, a törvények felettiség, a korlátozott, vagy korlátlan hozzáférés a lehetőségekhez és közpénzekhez. Nem tudom, hányan vannak tisztában azzal, hogy önmagukon és családjukon kívül képviselniük kellene azokat is, akik egy év alatt keresnek annyit, amennyit egy átlagos képviselő egyetlen hónap alatt. Nem tudom, ez hányukat érdekli.
Kövér László is megtartotta székfoglaló beszédét, mert úgy szokás. Szép beszéd volt, amilyet el lehet várni attól az embertől, aki gátlástalanul förmed rá a kollégájára: Kérdeztem magát? Kérdeztem?! Kövér László azt ígérte, hogy kiszámítható lesz. Adódik a kihagyhatatlan poén: mennyivel jobb lenne, ha beszámítható lenne inkább...
AZ ELBOCSÁTÁS LUXUSA A HATVANI KÓRHÁZBAN
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DOROS JUDIT
2018.05.09.
Ágyszám csökkenésére hivatkozva kirúgtak két nővért és egy traumatológust, miközben hirdetésükben épp ilyen szakembereket keresnek.
A hatvani Albert Schweitzer kórházban olyasmi történt, ami nem sűrűn esik meg mostanság egészségügyi intézményben: felmondtak két ápolónőnek s egy orvosnak a traumatológián. A szorító munkaerőhiány miatt országszerte mindenütt két kézzel kapkodnak a szakemberek után, ezért is különös, hogy a Zagyva-parti városban épp ennek ellenkezőjével, az elbocsátás luxusával éltek.
- Az ápolónők hullafáradtak, harminc-negyven ágyra vannak ketten. Egy 12 órás nappalos és egy 12 órás éjszakás műszak után elvileg egy rövidebb, úgynevezett "alvós" majd ezt követően egy pihenőnapot kellene kapniuk, de ez utóbbira már hetek óta nem volt példa - mondta el a Népszavának a kórház belső ügyeit jól ismerő forrásunk, akinek közeli rokona dolgozik az adott osztályon. A túlhajszoltságot a nővérek nem tudják kipihenni, a hibalehetőség pedig óhatatlanul megnövekszik. A feszített tempóban dolgozó ápolónőknek azt ígérték, kifizetik majd a ki nem adott szabadnapjaikat, ez azonban nem megoldás arra, hogy képtelenek regenerálódni, s nem tudják a klasszikus értelemben "újratermelni" a munkaerejüket.
Úgy tudjuk, hogy az egyik elbocsátott ápolónő - aki nem kívánt nyilatkozni lapunknak - harminchat évet húzott le az egészségügyben, négy éve lett volna még a nyugdíjig. Facebook oldalán ennyit írt: "a traumáról két nővért, köztük engem, és egy orvost bocsájtottak el, gazdasági okok miatt, ez áll a papíromon. Én nem foglalkoztam a politikával! Csak itt éltem le az életem. 36 év!"
A traumatológus orvos elküldése kapcsán is olyan hírek keltek szárnyra, hogy esetében sem szakmai, hanem politikai okok állnak a háttérben. Egyik informátorunk szerint Tóth Csaba, a Heves megyei közgyűlés fideszes alelnöke - Szabó Zsolt hatvani illetőségű, a fejlesztésekért felelős államtitkár korábbi kabinetfőnöke - lelkes amatőr autóversenyző lévén, pár hete egy külföldi hétvégi versenyen indult volna el, de nem volt nála orvosi papír, ezért nem engedték rajthoz állni. "Hazatelefonált" hát a hatvani kórházba, s azt kérte, küldjenek utána faxon egy igazolást, miszerint alkalmas a versenyzésre. Az épp ügyeletet ellátó traumatológus azonban - a hírek szerint - megtagadta ennek kiadását, pár napra rá pedig elbocsátották.
Az orvost nem sikerült elérnünk, noha magánrendelésén és közösségi oldalán keresztül is többször kerestük. Elértük viszont Tóth Csabát, aki azt mondta: a versenyzői licenceket - benne az orvosi igazolással - egész évre adják, nem versenyek előtt kell beszerezni azokat. Hozzátette: maga is hallott az elbocsátásokról, de nem tudja a hátteret, mivel az intézmény nem tartozik a Heves megyei közgyűlés hatáskörébe...
Szerző: DOROS JUDIT
2018.05.09.
A hatvani Albert Schweitzer kórházban olyasmi történt, ami nem sűrűn esik meg mostanság egészségügyi intézményben: felmondtak két ápolónőnek s egy orvosnak a traumatológián. A szorító munkaerőhiány miatt országszerte mindenütt két kézzel kapkodnak a szakemberek után, ezért is különös, hogy a Zagyva-parti városban épp ennek ellenkezőjével, az elbocsátás luxusával éltek.
- Az ápolónők hullafáradtak, harminc-negyven ágyra vannak ketten. Egy 12 órás nappalos és egy 12 órás éjszakás műszak után elvileg egy rövidebb, úgynevezett "alvós" majd ezt követően egy pihenőnapot kellene kapniuk, de ez utóbbira már hetek óta nem volt példa - mondta el a Népszavának a kórház belső ügyeit jól ismerő forrásunk, akinek közeli rokona dolgozik az adott osztályon. A túlhajszoltságot a nővérek nem tudják kipihenni, a hibalehetőség pedig óhatatlanul megnövekszik. A feszített tempóban dolgozó ápolónőknek azt ígérték, kifizetik majd a ki nem adott szabadnapjaikat, ez azonban nem megoldás arra, hogy képtelenek regenerálódni, s nem tudják a klasszikus értelemben "újratermelni" a munkaerejüket.
Úgy tudjuk, hogy az egyik elbocsátott ápolónő - aki nem kívánt nyilatkozni lapunknak - harminchat évet húzott le az egészségügyben, négy éve lett volna még a nyugdíjig. Facebook oldalán ennyit írt: "a traumáról két nővért, köztük engem, és egy orvost bocsájtottak el, gazdasági okok miatt, ez áll a papíromon. Én nem foglalkoztam a politikával! Csak itt éltem le az életem. 36 év!"
A traumatológus orvos elküldése kapcsán is olyan hírek keltek szárnyra, hogy esetében sem szakmai, hanem politikai okok állnak a háttérben. Egyik informátorunk szerint Tóth Csaba, a Heves megyei közgyűlés fideszes alelnöke - Szabó Zsolt hatvani illetőségű, a fejlesztésekért felelős államtitkár korábbi kabinetfőnöke - lelkes amatőr autóversenyző lévén, pár hete egy külföldi hétvégi versenyen indult volna el, de nem volt nála orvosi papír, ezért nem engedték rajthoz állni. "Hazatelefonált" hát a hatvani kórházba, s azt kérte, küldjenek utána faxon egy igazolást, miszerint alkalmas a versenyzésre. Az épp ügyeletet ellátó traumatológus azonban - a hírek szerint - megtagadta ennek kiadását, pár napra rá pedig elbocsátották.
Az orvost nem sikerült elérnünk, noha magánrendelésén és közösségi oldalán keresztül is többször kerestük. Elértük viszont Tóth Csabát, aki azt mondta: a versenyzői licenceket - benne az orvosi igazolással - egész évre adják, nem versenyek előtt kell beszerezni azokat. Hozzátette: maga is hallott az elbocsátásokról, de nem tudja a hátteret, mivel az intézmény nem tartozik a Heves megyei közgyűlés hatáskörébe...
LÁNGOL AZ INTERNET: EGY KÖZGAZDÁSZ BEDOBTA, HOGY A SZEX ÚJRAELOSZTÁSÁRA VOLNA SZÜKSÉG
444
Szerző: HORVÁTH BENCE
2018.05.09.
Egy ismert közgazdász blogbejegyzéséből indult, majd a nemi erőszaktól a szexrobotokon át a női önrendelkezés kérdését érintő komoly vita lett az amerikai sajtóban abból a felvetésből, hogy
vajon a frusztrált férfiak kevésbé lennének-e frusztráltak, ha alanyi jogon járna nekik a szex.
Még április végén Robin Hanson blogposztjában arról írt, hogy nagyon kevés figyelem jut a szexuális egyenlőtlenségekre, azaz hogy vannak emberek, akik kevesebbet szexelnek másoknál, és emiatt el lehet gondolkozni a szexuális újraelosztás bizonyos formáin. Az írás hatalmas eleve nagy visszhangot váltott ki, forrongott a Twitter, de pár nappal később jött a New York Times ismert konzervatív szerzője, aki beleállt a felvetésbe, és innentől tényleg nem volt megállás.
Hanson érvelése úgy foglalható össze, hogy szerinte a különféle egyenlőtlenségek közül a jövedelmi különbségekre esik csak nagy figyelem, ezzel kapcsolatban születnek politikai javaslatok, sőt, a radikálisabb hangok erre hivatkozva az erőszakos fellépéstől sem riadnának vissza. Ugyanakkor egy másik egyenlőtlenségi formáról, a szexuális aktusok terén jelentkező egyenlőtlenségről nem szokás beszélni.
Erre a felvetésre felépítve aztán Hanson összefoglalta mindazt, amit az áprilisi, torontói gázolásos merénylet elkövetőjéről lehet tudni: a tíz embert meggyilkoló Alek Minassian ugyanis kevéssel a támadás előtt arról posztolt Facebookra, hogy most kezdődik az 'incel felkelés'. Az incel az involuntarily celibate kifejezés rövidítése, azaz olyan embereket takar, akik nem saját akaratukból élnek cölibátust, hanem nem fekszik le velük senki...
Szerző: HORVÁTH BENCE
2018.05.09.
vajon a frusztrált férfiak kevésbé lennének-e frusztráltak, ha alanyi jogon járna nekik a szex.
Még április végén Robin Hanson blogposztjában arról írt, hogy nagyon kevés figyelem jut a szexuális egyenlőtlenségekre, azaz hogy vannak emberek, akik kevesebbet szexelnek másoknál, és emiatt el lehet gondolkozni a szexuális újraelosztás bizonyos formáin. Az írás hatalmas eleve nagy visszhangot váltott ki, forrongott a Twitter, de pár nappal később jött a New York Times ismert konzervatív szerzője, aki beleállt a felvetésbe, és innentől tényleg nem volt megállás.
Hanson érvelése úgy foglalható össze, hogy szerinte a különféle egyenlőtlenségek közül a jövedelmi különbségekre esik csak nagy figyelem, ezzel kapcsolatban születnek politikai javaslatok, sőt, a radikálisabb hangok erre hivatkozva az erőszakos fellépéstől sem riadnának vissza. Ugyanakkor egy másik egyenlőtlenségi formáról, a szexuális aktusok terén jelentkező egyenlőtlenségről nem szokás beszélni.
Erre a felvetésre felépítve aztán Hanson összefoglalta mindazt, amit az áprilisi, torontói gázolásos merénylet elkövetőjéről lehet tudni: a tíz embert meggyilkoló Alek Minassian ugyanis kevéssel a támadás előtt arról posztolt Facebookra, hogy most kezdődik az 'incel felkelés'. Az incel az involuntarily celibate kifejezés rövidítése, azaz olyan embereket takar, akik nem saját akaratukból élnek cölibátust, hanem nem fekszik le velük senki...
LEVÉL AZ ORBÁN-RENDSZERT LEVÁLTANI AKARÓ - LEENDŐ - ELLENZÉKHEZ
SZTÁRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2018.05.09.
...A két sürgős feladat
egyikét
értelemszerűen a közelgő fővárosi önkormányzati megmérettetések jelölik ki. Mind a kerületi versengésben, mind pedig a jövő évi - a fővárosért - folyó küzdelem során egy, azaz 1 olyan jelölttel kell elindulniuk, akiről csak annyit érdemes közhírré tenni, hogy: ő a Fidesszel szembeni jelölt. Az összes többi részletkérdés - a pártok, mozgalmak, s egyéb szervezetek olyan belügye, amellyel fölösleges a leendő választókat szórakoztatni, mert nem lesznek kíváncsiak rá. (Eddig sem voltak, csak ezt a pártok képtelenek voltak belátni. Hátha a mostani vereség alkalmat teremt az ebbéli tanulásra is.) Április 8. egyik alapvető tanulsága éppen az lehetett, hogy a fővárosban él és lakik a jelen kormányt leginkább elutasító többség.
A másikat
pedig annak a belátása jelöli ki, hogy ebben a választási rendszerben a Fideszt csak az egyéni választókerületekben aratott – nagyarányú - győzelemmel lehetséges legyőzni. Ez ugyan eddig is így volt és ezerszer elmondtuk, leírtuk az elmúlt években, de úgy tűnik, van olyan lecke is, amit a végtelenségig kell ismételgetni. E belátásból fakadna annak megértése és megoldása, hogy mind a 106 választókörzetben -egy éven belül, lehetőleg még az idei évben - létre kell hozni az E-központokat. (E - mint ellenzék…mert április 8-án az is kiderült, hogy ők is vannak annyian, mint a kormányzat hívei.)
Ezek a központok mind a 106 kerületben különbözni fognak egymástól, mert ahányan vannak, annyiféle adottságokkal rendelkeznek. Van, ahol ez egy kocsma, étterem lesz, és LESZ, ahol egy művelődési ház, s olyan is, ahol az önkormányzat is képes intézményes hátteret biztosítani. A lényeg, hogy legyen ilyen hely, ahol az ellenzéki pártok, a különféle mozgalmak, a jogvédelemre vágyók, a kormányzati médiumoktól nem függők megtalálhatják a maguk híreit, eseményeit, partnereiket. Nem kell ezt feltétlenül formalizálni, az is lehet, hogy 106-féle formáció jön létre. A legfontosabb, az, hogy mind a 106 körzetben legyen egy ilyen hely. (Minden egyéb- amúgy fontos – részeltkérdést ezúttal zárójelek között hagyunk.) S a legközelebbi -tegyük fel: lesz még ilyen alkalom…- 2022-ben ezek lehetnek a majdani kampány alapvető bázisai.
A hosszabb távú - alapvető feladatról
egy éven belül létre kellene hozni azt az intézményt, amit 1988-ban már-egyszer ELLENZÉKI KEREKASZTALNAK hívtak. Ennek most is meg kell tartani az egyeztető, legfőbb fórumát, de sokkal fontosabb lenne a nyolc, szakosított és állandóan tárgyaló bizottság létrehozatala:
Ez a nyolc a következő legyen:
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2018.05.09.
egyikét
értelemszerűen a közelgő fővárosi önkormányzati megmérettetések jelölik ki. Mind a kerületi versengésben, mind pedig a jövő évi - a fővárosért - folyó küzdelem során egy, azaz 1 olyan jelölttel kell elindulniuk, akiről csak annyit érdemes közhírré tenni, hogy: ő a Fidesszel szembeni jelölt. Az összes többi részletkérdés - a pártok, mozgalmak, s egyéb szervezetek olyan belügye, amellyel fölösleges a leendő választókat szórakoztatni, mert nem lesznek kíváncsiak rá. (Eddig sem voltak, csak ezt a pártok képtelenek voltak belátni. Hátha a mostani vereség alkalmat teremt az ebbéli tanulásra is.) Április 8. egyik alapvető tanulsága éppen az lehetett, hogy a fővárosban él és lakik a jelen kormányt leginkább elutasító többség.
A másikat
pedig annak a belátása jelöli ki, hogy ebben a választási rendszerben a Fideszt csak az egyéni választókerületekben aratott – nagyarányú - győzelemmel lehetséges legyőzni. Ez ugyan eddig is így volt és ezerszer elmondtuk, leírtuk az elmúlt években, de úgy tűnik, van olyan lecke is, amit a végtelenségig kell ismételgetni. E belátásból fakadna annak megértése és megoldása, hogy mind a 106 választókörzetben -egy éven belül, lehetőleg még az idei évben - létre kell hozni az E-központokat. (E - mint ellenzék…mert április 8-án az is kiderült, hogy ők is vannak annyian, mint a kormányzat hívei.)
Ezek a központok mind a 106 kerületben különbözni fognak egymástól, mert ahányan vannak, annyiféle adottságokkal rendelkeznek. Van, ahol ez egy kocsma, étterem lesz, és LESZ, ahol egy művelődési ház, s olyan is, ahol az önkormányzat is képes intézményes hátteret biztosítani. A lényeg, hogy legyen ilyen hely, ahol az ellenzéki pártok, a különféle mozgalmak, a jogvédelemre vágyók, a kormányzati médiumoktól nem függők megtalálhatják a maguk híreit, eseményeit, partnereiket. Nem kell ezt feltétlenül formalizálni, az is lehet, hogy 106-féle formáció jön létre. A legfontosabb, az, hogy mind a 106 körzetben legyen egy ilyen hely. (Minden egyéb- amúgy fontos – részeltkérdést ezúttal zárójelek között hagyunk.) S a legközelebbi -tegyük fel: lesz még ilyen alkalom…- 2022-ben ezek lehetnek a majdani kampány alapvető bázisai.
A hosszabb távú - alapvető feladatról
egy éven belül létre kellene hozni azt az intézményt, amit 1988-ban már-egyszer ELLENZÉKI KEREKASZTALNAK hívtak. Ennek most is meg kell tartani az egyeztető, legfőbb fórumát, de sokkal fontosabb lenne a nyolc, szakosított és állandóan tárgyaló bizottság létrehozatala:
Ez a nyolc a következő legyen:
AZ EGYENLŐTLENSÉG DINAMIKÁJA
ÚJ EGYENLŐSÉG BLOG
A világszintű egyenlőtlenség alakulása magyarázatot kínál számos politikai fejleményre is. Az egy főre eső jövedelem viszonylagos emelkedése a gazdasági alapja egymástól nagyon különbözőnek tűnő fejleményeknek: az emelkedő ázsiai középosztály növekvő vásárlóerejének, a fokozódó amerikai és európai népi elégedetlenségnek, egyszersmind a legesleggazdagabbak gőgös pénzuralmának is.
Az egyenlőtlenség modern fogalom. Vagyoni, hatalmi és társadalmi állásbéli különbségek természetesen mindig is voltak gazdagok és szegények, férfiak és nők, fiatalok és öregek között. (…) Az egyenlőség modern, szekuláris képzete azonban csak az európai burzsoáziának az uralkodó arisztokrácia ellen vívott küzdelmében jött létre, a burzsoázia kovácsolta veszélyes fegyverré. Tette ezt egy olyan harcban, amelyben a keresztény egyházak és a főpapság az arisztokráciát támogatták, aminek árát később Európa nagy részének egyedülálló szekularizációjával fizették meg.
A burzsoázia küzdelme az egzisztenciális egyenlőség jogi formájának kivívására irányult, elvitatva az arisztokrácia előjogait és igényét – különösen Franciaországban – arra, hogy elismerjék felsőbbrendűségüket a nem-nemesekkel, az egyszerű közemberekkel szemben. Csakhogy a vagyonos és képzett úriemberek újonnan kivívott polgári egyenlősége, amelyet a tizennyolcadik század végének, a tizenkilencedik század elejének „atlanti” forradalmi hulláma szélesített ki (az amerikai függetlenségi háború, a francia forradalom, Haiti, Írország, Latin-Amerika forradalmai és így tovább), már akkor sem hozta el a történelem végét.
A polgári egyenlőség eszményét azonban csakhamar újabb kihívás elé állította egy a megsemmisítését is kilátásba helyező megrázkódtatás: a társadalom polarizációjával (szétnyílásával, szétszakadásával) járó ipari kapitalizmus.
A társadalmi egyenlőtlenség betört a politika küzdőterére, egyszersmind pedig az intellektuális küzdelmek és küldetések világába is. Ha az egyenlőséget a modern baloldal meghatározó értékének tekintjük, ahogyan azt Norberto Bobbio javasolja, ideértve a munkásosztályt, a progresszív nacionalista és a feminista mozgalmakat is, akkor azt látjuk, hogy az egyenlőség rendszerint olyan eszmék „mögé” vagy „alá” szorult, mint az egyenjogúsítás, a felszabadítás vagy a szocializmus, míg máskor „melléjük” sorolták konkrét követelések formájában: munkát, méltányos béreket, társadalombiztosítást, szexuális szabadságot, nemzeti függetlenséget és így tovább. Napjainkban, miután számos ilyen eszmény elveszítette magától értetődő jellegét, miután az egyenlőtlenségek régi intézményes bástyái leomlottak, a helyükre viszont új, még erőteljesebb várak épültek, az egyenlőtlenség kritikája, valamint az egyenlőség problémája (ami alatt itt folyamatot és távlatot, nem pedig állapotot értünk) újra központi témává vált. (…)
Szerző: GÖRAN THERBORN
2018.05.08.
Göran Therborn: Branko Milanović kutatásai a globális egyenlőtlenség alakulásáról
A világszintű egyenlőtlenség alakulása magyarázatot kínál számos politikai fejleményre is. Az egy főre eső jövedelem viszonylagos emelkedése a gazdasági alapja egymástól nagyon különbözőnek tűnő fejleményeknek: az emelkedő ázsiai középosztály növekvő vásárlóerejének, a fokozódó amerikai és európai népi elégedetlenségnek, egyszersmind a legesleggazdagabbak gőgös pénzuralmának is.
Az egyenlőtlenség modern fogalom. Vagyoni, hatalmi és társadalmi állásbéli különbségek természetesen mindig is voltak gazdagok és szegények, férfiak és nők, fiatalok és öregek között. (…) Az egyenlőség modern, szekuláris képzete azonban csak az európai burzsoáziának az uralkodó arisztokrácia ellen vívott küzdelmében jött létre, a burzsoázia kovácsolta veszélyes fegyverré. Tette ezt egy olyan harcban, amelyben a keresztény egyházak és a főpapság az arisztokráciát támogatták, aminek árát később Európa nagy részének egyedülálló szekularizációjával fizették meg.
A burzsoázia küzdelme az egzisztenciális egyenlőség jogi formájának kivívására irányult, elvitatva az arisztokrácia előjogait és igényét – különösen Franciaországban – arra, hogy elismerjék felsőbbrendűségüket a nem-nemesekkel, az egyszerű közemberekkel szemben. Csakhogy a vagyonos és képzett úriemberek újonnan kivívott polgári egyenlősége, amelyet a tizennyolcadik század végének, a tizenkilencedik század elejének „atlanti” forradalmi hulláma szélesített ki (az amerikai függetlenségi háború, a francia forradalom, Haiti, Írország, Latin-Amerika forradalmai és így tovább), már akkor sem hozta el a történelem végét.
A polgári egyenlőség eszményét azonban csakhamar újabb kihívás elé állította egy a megsemmisítését is kilátásba helyező megrázkódtatás: a társadalom polarizációjával (szétnyílásával, szétszakadásával) járó ipari kapitalizmus.
A társadalmi egyenlőtlenség betört a politika küzdőterére, egyszersmind pedig az intellektuális küzdelmek és küldetések világába is. Ha az egyenlőséget a modern baloldal meghatározó értékének tekintjük, ahogyan azt Norberto Bobbio javasolja, ideértve a munkásosztályt, a progresszív nacionalista és a feminista mozgalmakat is, akkor azt látjuk, hogy az egyenlőség rendszerint olyan eszmék „mögé” vagy „alá” szorult, mint az egyenjogúsítás, a felszabadítás vagy a szocializmus, míg máskor „melléjük” sorolták konkrét követelések formájában: munkát, méltányos béreket, társadalombiztosítást, szexuális szabadságot, nemzeti függetlenséget és így tovább. Napjainkban, miután számos ilyen eszmény elveszítette magától értetődő jellegét, miután az egyenlőtlenségek régi intézményes bástyái leomlottak, a helyükre viszont új, még erőteljesebb várak épültek, az egyenlőtlenség kritikája, valamint az egyenlőség problémája (ami alatt itt folyamatot és távlatot, nem pedig állapotot értünk) újra központi témává vált. (…)
HATÁRÁTKELÉS A TÚLOLDALRÓL NÉZVE
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.05.09.
A határátkelésről magyarként természetesen általában saját szemszögünkből írunk, a legtöbb történet arról szól, miként élik meg az emberek az új országba költözést, a beilleszkedést. Legalább ilyen érdekes azonban megfordítani a nézőpontot, és megnézni azt, milyen ez a folyamat a befogadók szemszögéből.
Miként rengeteg egyéni történet van a kivándorlásra, némi túlzással ahány ember annyi tapasztalat, élmény és vélemény, úgy ez fordítva is igaz. Elég talán csak a legkézenfekvőbb példát, az Egyesült Királyságot felhozni, ahol a Brexittel a népszavazásra elfáradó polgárok többsége kifejezte véleményét, azaz hogy nem kifejezetten lelkes híve a külföldről érkezőknek.
Nagyon sok dologtól függ persze, hogy ki hogyan vélekedik a határátkelésről fogadó oldalon. Talán érdemesebb kicsit a folyamatok mögé nézni, egy olyan országot választva, amely megtapasztalta az elvándorlást csakúgy, mint a bevándorlást. Utazzunk tehát Írországba, annál is inkább, mert azért akadnak áthallások a mai Magyarországgal kapcsolatban.
Egy homogén társadalom
Történelmileg az ír egy meglehetősen homogén társadalom volt még az 1950-es években is. A lakosság háttere meglehetősen egyforma volt, az iskolázottság is hagyott kívánnivalót maga után és keveseknek volt tapasztalatuk arról, milyen az élet az országon kívül.
Mindennek egyik következménye a meglehetősen visszafogott (hadd ne mondjam: pocsék) gazdasági teljesítmény volt, amiből viszont következett a képzett fiatalok elvándorlása. Ez persze nem akkor kezdődött: Írországból az ambiciózus, kalandvágyó fiatalok közel egy évszázadon keresztül vándoroltak el – és jó részük nem is tért vissza.
Mindez az 1960-as években kezdett megváltozni, amikor a gazdaság egyre erősebb lett, a kormány egyre több pénzt tolt az oktatásba. A kivándorlás lassulni kezdett, de nem állt le, így az üzleti és elsősorban a közszolgálati szektor továbbra is komoly emberhiánnyal küzdött.
Aztán az 1970-es években a két évtizeddel korábban kivándoroltak elkezdtek hazaszállingózni, és vitték magukkal a külföldön tanultakat és tapasztaltakat. Mindez lassan a társadalom és a gazdaság változását hozta magával.
Aztán az 1980-as években megint fordult a trend, rengeteg (jól képzett) fiatalból lett határátkelő. Írország szerencséje az volt, hogy a 90-es években jött a hatalmas fellendülés...
Szerző: Határátkelő
2018.05.09.
Miként rengeteg egyéni történet van a kivándorlásra, némi túlzással ahány ember annyi tapasztalat, élmény és vélemény, úgy ez fordítva is igaz. Elég talán csak a legkézenfekvőbb példát, az Egyesült Királyságot felhozni, ahol a Brexittel a népszavazásra elfáradó polgárok többsége kifejezte véleményét, azaz hogy nem kifejezetten lelkes híve a külföldről érkezőknek.
Nagyon sok dologtól függ persze, hogy ki hogyan vélekedik a határátkelésről fogadó oldalon. Talán érdemesebb kicsit a folyamatok mögé nézni, egy olyan országot választva, amely megtapasztalta az elvándorlást csakúgy, mint a bevándorlást. Utazzunk tehát Írországba, annál is inkább, mert azért akadnak áthallások a mai Magyarországgal kapcsolatban.
Egy homogén társadalom
Történelmileg az ír egy meglehetősen homogén társadalom volt még az 1950-es években is. A lakosság háttere meglehetősen egyforma volt, az iskolázottság is hagyott kívánnivalót maga után és keveseknek volt tapasztalatuk arról, milyen az élet az országon kívül.
Mindennek egyik következménye a meglehetősen visszafogott (hadd ne mondjam: pocsék) gazdasági teljesítmény volt, amiből viszont következett a képzett fiatalok elvándorlása. Ez persze nem akkor kezdődött: Írországból az ambiciózus, kalandvágyó fiatalok közel egy évszázadon keresztül vándoroltak el – és jó részük nem is tért vissza.
Mindez az 1960-as években kezdett megváltozni, amikor a gazdaság egyre erősebb lett, a kormány egyre több pénzt tolt az oktatásba. A kivándorlás lassulni kezdett, de nem állt le, így az üzleti és elsősorban a közszolgálati szektor továbbra is komoly emberhiánnyal küzdött.
Aztán az 1970-es években a két évtizeddel korábban kivándoroltak elkezdtek hazaszállingózni, és vitték magukkal a külföldön tanultakat és tapasztaltakat. Mindez lassan a társadalom és a gazdaság változását hozta magával.
Aztán az 1980-as években megint fordult a trend, rengeteg (jól képzett) fiatalból lett határátkelő. Írország szerencséje az volt, hogy a 90-es években jött a hatalmas fellendülés...
MIKOR LESZ TUMULTUS A HATÁRON?
AZ ÉN PPÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.05.09.
Az autóval nyaralni indulóknak érdemes figyelni ezekre a dátumokra.
Alighanem nagyon sok autós bosszankodott már, hogy ki- vagy akár hazafelé utazva váratlan tumultus fogadta a határon. Az ilyen esetek elkerülése érdekében célszerű figyelni azokra az időpontokra, amikor az átlagosnál jóval nagyobb eséllyel ütközhet valaki ilyen jelenségbe. A központi intézkedések ellen persze nincs mit tenni.
Tavaly hatalmas fennakadásokhoz vezetett, amikor – a kormány indoklása szerint az Európai Unió Tanácsának nyomására – bevezették a kötelező szisztematikus határellenőrzést. Ez az eljárás azt jelenti, hogy minden uniós és harmadik országbeli állampolgárt kötelezően ellenőrizni kell a schengeni határokon való ki- és belépésnél. Nyilvánvalóan a kialakult kaotikus helyzet miatt 2017 májusában felfüggesztették a totális kontrollt, helyette célzott határellenőrzést alkalmaztak. Ezt azután novemberben visszavonták (újraéledt a teljes ellenőrzés).
A határátkelőhelyek nyitva tartásáról és az ott várható várakozási időkről a www.police.hu oldal Határinfo rovatában, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével tájékozódhatnak az utazók.
Már megjelent azonban a Hivatalos Értesítőben a belügyminiszter 9/2018. utasítása, amely szerint 2018. május 18-a és 2018. október 31-e között a „határforgalom intenzitásához igazodva” a rendőrség célzott határforgalom-ellenőrzést végez a schengeni külső (magyar–horvát, magyar–román, magyar–szerb, magyar–ukrán) határon található közúti, vasúti és folyami határátkelőhelyek kilépő-belépő oldalán.
Azt még nem lehet tudni, hogy ha a beígért Stop Soros törvény valóban megszületik, a rendőrség hogy fogja ellenőrizni, hogy a határ felé tartó autókban nem ül-e valaki, akinek a belügyminiszter (a törvényjavaslat szerint az ő hatásköre lesz) megtiltotta, hogy 8 kilométernél közelebb menjen a határhoz. Lehet, hogy újra megismerkedünk a harminc éve elfelejtett határsáv-ellenőrzési pontokkal, ami éppenséggel szintén nem gyorsítaná meg a határforgalmat...
Szerző: Az Én Pénzem
2018.05.09.
Alighanem nagyon sok autós bosszankodott már, hogy ki- vagy akár hazafelé utazva váratlan tumultus fogadta a határon. Az ilyen esetek elkerülése érdekében célszerű figyelni azokra az időpontokra, amikor az átlagosnál jóval nagyobb eséllyel ütközhet valaki ilyen jelenségbe. A központi intézkedések ellen persze nincs mit tenni.
Tavaly hatalmas fennakadásokhoz vezetett, amikor – a kormány indoklása szerint az Európai Unió Tanácsának nyomására – bevezették a kötelező szisztematikus határellenőrzést. Ez az eljárás azt jelenti, hogy minden uniós és harmadik országbeli állampolgárt kötelezően ellenőrizni kell a schengeni határokon való ki- és belépésnél. Nyilvánvalóan a kialakult kaotikus helyzet miatt 2017 májusában felfüggesztették a totális kontrollt, helyette célzott határellenőrzést alkalmaztak. Ezt azután novemberben visszavonták (újraéledt a teljes ellenőrzés).
A határátkelőhelyek nyitva tartásáról és az ott várható várakozási időkről a www.police.hu oldal Határinfo rovatában, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével tájékozódhatnak az utazók.
Már megjelent azonban a Hivatalos Értesítőben a belügyminiszter 9/2018. utasítása, amely szerint 2018. május 18-a és 2018. október 31-e között a „határforgalom intenzitásához igazodva” a rendőrség célzott határforgalom-ellenőrzést végez a schengeni külső (magyar–horvát, magyar–román, magyar–szerb, magyar–ukrán) határon található közúti, vasúti és folyami határátkelőhelyek kilépő-belépő oldalán.
Azt még nem lehet tudni, hogy ha a beígért Stop Soros törvény valóban megszületik, a rendőrség hogy fogja ellenőrizni, hogy a határ felé tartó autókban nem ül-e valaki, akinek a belügyminiszter (a törvényjavaslat szerint az ő hatásköre lesz) megtiltotta, hogy 8 kilométernél közelebb menjen a határhoz. Lehet, hogy újra megismerkedünk a harminc éve elfelejtett határsáv-ellenőrzési pontokkal, ami éppenséggel szintén nem gyorsítaná meg a határforgalmat...
KIMÚLÓBAN A LÁTSZATDEMOKRÁCIA IS
GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.05.08.
A nap süt, az országgyűlés alakul. Ülésileg. Miközben az ellenzők tüntetnek. Az egyes nemzetileg együttműködő kormányzati tisztségviselők meg beszélnek a házban. Köztük Orbán Viktor is. Mondja a magáét. A Kúria döntései nyomán a sértett nagycsoportos panaszait is előadva. Miszerint a Kúria beavatkozott... Cúna Kúria!
Le is ragadnék itt. Jobbára azért is, mert a napi ténykedések nyomán úgyis napi információ lesz arról, hogy ki mit mond, illetve nem mond az Országházban. Az őszinteség jegyében: az érdekel legkevésbé, hogy ki milyen alternatív esküt mondott el. Erősen zárt körben, és alig érdekelve bárkit is. Az ellenzékiség ugyanis baromira nem ezen múlik. A kétharmad árnyékában pedig különösen. Voltaképpen, valószínűleg, az se tűnne fel a kutyának sem, ha be se mennének a Parlamentbe. A hatalomnak semmiképpen. A Fidesz gombnyomogatásra szocializált országgyűlési bérmunkásait aligha zavarná a társas magányuk. A szavazásokban sem sok fennakadást okozna parlamenti minoritás hiánya...
Szerző: Andrew_s
2018.05.08.
Le is ragadnék itt. Jobbára azért is, mert a napi ténykedések nyomán úgyis napi információ lesz arról, hogy ki mit mond, illetve nem mond az Országházban. Az őszinteség jegyében: az érdekel legkevésbé, hogy ki milyen alternatív esküt mondott el. Erősen zárt körben, és alig érdekelve bárkit is. Az ellenzékiség ugyanis baromira nem ezen múlik. A kétharmad árnyékában pedig különösen. Voltaképpen, valószínűleg, az se tűnne fel a kutyának sem, ha be se mennének a Parlamentbe. A hatalomnak semmiképpen. A Fidesz gombnyomogatásra szocializált országgyűlési bérmunkásait aligha zavarná a társas magányuk. A szavazásokban sem sok fennakadást okozna parlamenti minoritás hiánya...
CSALÓDOTTSÁG ÉS DÜH KÍSÉRI AZ OKJ-S KÉPZÉSEKET
ABCÚG BLOG
Szerző: PRÓKAI ESZTER
2018.05.09.
Se szeri, se száma az OKJ-s tanfolyamot indító cégeknek és iskoláknak, de a képzések színvonalát senki sem garantálja. Pedig sok pénzt és energiát emésztenek fel, de a vége mégis sokszor az, hogy valódi tudás helyett csak egy papírt szorongatunk a kezünkben. Ahogy az a három interjúalanyunk, akik felnőttként döntöttek úgy, kitanulnak egy teljesen új szakmát. Virágkötés egy szál virágból, kutyakozmetika kutya nélkül, és egy gyógymasszőr tanfolyam, ahol pelenkázni kell.
Nekem kidobott pénz és idő volt, mert nem a papír miatt mentem abba az iskolába, hanem azért, hogy tanuljak. Végig a tanfolyam alatt frusztrált voltam és ideges, úgy éreztem, hogy becsapnak. Ezzel a tudással, amivel elengedtek, pénzt keresni nagy eséllyel nem tudok. Ha engem egy ugyanilyen tudású ember szolgálna ki, átverve érezném magam. Ez nem az a szint, amit elvárnál egy szakembertől”.
A harmincas éveiben járó Flóra így summázta azt az öt hónapot, amit egy budapesti magániskola OKJ-s virágkötő- és kereskedő képzésén töltött. Flóra nem az egyedüli, aki csalódottan távozott az iskolapadból. Használhatatlan vagy legalábbis nem elégséges tudás, ablakon kidobott pénz, játszadozás családos, felnőtt emberek idejével – ezek a problémák rendre felmerültek, amikor arról kérdeztük interjúalanyainkat, hogyan élték meg a felnőttképzésben töltött hónapokat, éveket.
A felnőttképzés iránti igények az elmúlt években folyamatosan nőttek, egyre többen döntenek úgy, hogy munkájuk mellett kezdenek neki egy új szakma kitanulásának. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2015-ös adatsora szerint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések között a legjelentősebbek az állam által elismert (OKJ-s) szakképesítést adó tanfolyamok. Ezek száma 1996 óta közel kétszeresére nőtt.
Felnőttképzést sokféle típusú szervezet nyújthat: köznevelési intézményektől kezdve az egyéni vállakozókig. Az OFI adatai szerint a gazdasági vállalkozásként működő intézmények aránya mára meghatározóvá vált. Mivel a piacon mára ezek a legelterjedtebbek, cikkünkben igyekeztünk olyan interjúalanyokat megszólaltani, akik ilyen intézményekben szereztek szakmát. De mesél egy olyan fiatal nő is, aki állami intézményben, egy szakközépiskola esti iskolájában, állami támogatásból végezte el a tanfolyamot...
Szerző: PRÓKAI ESZTER
2018.05.09.
Nekem kidobott pénz és idő volt, mert nem a papír miatt mentem abba az iskolába, hanem azért, hogy tanuljak. Végig a tanfolyam alatt frusztrált voltam és ideges, úgy éreztem, hogy becsapnak. Ezzel a tudással, amivel elengedtek, pénzt keresni nagy eséllyel nem tudok. Ha engem egy ugyanilyen tudású ember szolgálna ki, átverve érezném magam. Ez nem az a szint, amit elvárnál egy szakembertől”.
A harmincas éveiben járó Flóra így summázta azt az öt hónapot, amit egy budapesti magániskola OKJ-s virágkötő- és kereskedő képzésén töltött. Flóra nem az egyedüli, aki csalódottan távozott az iskolapadból. Használhatatlan vagy legalábbis nem elégséges tudás, ablakon kidobott pénz, játszadozás családos, felnőtt emberek idejével – ezek a problémák rendre felmerültek, amikor arról kérdeztük interjúalanyainkat, hogyan élték meg a felnőttképzésben töltött hónapokat, éveket.
A felnőttképzés iránti igények az elmúlt években folyamatosan nőttek, egyre többen döntenek úgy, hogy munkájuk mellett kezdenek neki egy új szakma kitanulásának. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2015-ös adatsora szerint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések között a legjelentősebbek az állam által elismert (OKJ-s) szakképesítést adó tanfolyamok. Ezek száma 1996 óta közel kétszeresére nőtt.
Felnőttképzést sokféle típusú szervezet nyújthat: köznevelési intézményektől kezdve az egyéni vállakozókig. Az OFI adatai szerint a gazdasági vállalkozásként működő intézmények aránya mára meghatározóvá vált. Mivel a piacon mára ezek a legelterjedtebbek, cikkünkben igyekeztünk olyan interjúalanyokat megszólaltani, akik ilyen intézményekben szereztek szakmát. De mesél egy olyan fiatal nő is, aki állami intézményben, egy szakközépiskola esti iskolájában, állami támogatásból végezte el a tanfolyamot...
AZ IGAZSÁG A BIRODALOM ALAPJA
VÁROSI KURÍR
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: KINYÓ NORBERT
2018.05.09.
Hídvégi Balogh Attila felszólalását a 2008-ban megkapott Justitia Regnorum Fundamentum díj, azaz „Az igazság a birodalom alapja”, I. Ferenc magyar király, osztrák császár jelmondatával indította. A teljes beszédet idézzük:
Justitia Regnorum Fundamentum – Az Igazság a birodalom alapja
Tíz évvel ezelőtt kaptam ezt a jelmondatot viselő díjat. Egy igazi államférfitól, egy példaképtől, aki a kisebbségek jogvédelmének utolsó bástyája volt. Ma már nincs önálló ombudsmanunk, nincsenek hivatalaink, intézményeink. Nincs hangunk, nem tudjuk közvetíteni akaratunkat. Eszközként, használati tárgyként kezelnek, és a bűnbak-kereséskor ujjal mutogatnak ránk. Én újságíróként az igazságért harcolok. Én vagyok a kilátástalanok, a reményvesztettetek, a meg nem hallott emberek lelkiismerete, szónoka. A mélységből kiáltok! Onnan, ahová nem jut el az igazság. A cigánytelepek viskóiban vegetáló ezrek, a falvak mélyén nélkülözni kényszerülő százezrek hangján kérdezem:
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: KINYÓ NORBERT
2018.05.09.
A keddi “Mi vagyunk a többség!” 3.0-ás kormányellenes tüntetésen két roma polgártársunk is felszólalhatott. Hídvégi Balog Attila újságíró, a RomNet főszerkesztője és Lakatos Béla, Ács polgármestere is egy-egy fontos beszédet mondott el.
Hídvégi Balogh Attila felszólalását a 2008-ban megkapott Justitia Regnorum Fundamentum díj, azaz „Az igazság a birodalom alapja”, I. Ferenc magyar király, osztrák császár jelmondatával indította. A teljes beszédet idézzük:
Justitia Regnorum Fundamentum – Az Igazság a birodalom alapja
Tíz évvel ezelőtt kaptam ezt a jelmondatot viselő díjat. Egy igazi államférfitól, egy példaképtől, aki a kisebbségek jogvédelmének utolsó bástyája volt. Ma már nincs önálló ombudsmanunk, nincsenek hivatalaink, intézményeink. Nincs hangunk, nem tudjuk közvetíteni akaratunkat. Eszközként, használati tárgyként kezelnek, és a bűnbak-kereséskor ujjal mutogatnak ránk. Én újságíróként az igazságért harcolok. Én vagyok a kilátástalanok, a reményvesztettetek, a meg nem hallott emberek lelkiismerete, szónoka. A mélységből kiáltok! Onnan, ahová nem jut el az igazság. A cigánytelepek viskóiban vegetáló ezrek, a falvak mélyén nélkülözni kényszerülő százezrek hangján kérdezem:
- Miért gondolják az állam vezetői azt, hogy 600 év alatt nem tudtunk integrálódni?
- Miért merül fel kétség, hogy erőforrásként, vagy tehertételként tekintsenek ránk?
- Miért fordul meg államférfi fejében, hogy szétosszon minket Európában?
- Miért vonja kétségbe bárki is, hogy közös történelmünk során a cigányok is életüket és vérüket adták ezért a hazáért?
- Miért kényszerülnek arra otthonaikból elűzött emberek ezrei, hogy új hazát, boldogulást keressenek
És miért a cigányságot okolják oly sokan a Fidesz kétharmados győzelméért?
- Miért kényszerülnek arra otthonaikból elűzött emberek ezrei, hogy új hazát, boldogulást keressenek
És miért a cigányságot okolják oly sokan a Fidesz kétharmados győzelméért?
Nem minden cigány szavazata megvehető. Nem minden cigány adta el állampolgári jogát egy szatyor krumpliért, vagy néhány ezer forintért. Mint ahogyan az összes nyugdíjas sem adta el szavazatát az Erzsébet-utalványért, a gázárcsökkentésért.
Azoknak, akik azt hiszik, hogy a romák szavazatin múlott az ellenzéki győzelem, azt üzenem: itt az idő komolyan venni a romákat, nyitni feléjük, mert különben nem marad más, minthogy a cigányság felkészült, hiteles emberek vezetésével valós, önálló politikai erővé tömörüljön. Mondjuk ki: a baloldal magára hagyta a cigányságot, nem tekintete partnernek.
A 2018-as országgyűlési választással megdőlt az a 28 éves téveszme, hogy a cigányok nem vesznek részt a szavazáson. Tudatos, elkötelezett és megfélemlített választók a teljes társadalomban voltak és vannak. Az általánosítás, a kollektív bűnösként való beállítás viszont csak szélesíti az árkokat. Nem mutat jó irányt ahhoz, hogy egy közös országot építsünk.
Ha erős és büszke európaiak akarunk maradni, akkor változni, és változtatni kell!
Április 8. sok tényre rámutatott. A választások eredménye talán kijózanította, felébresztette embereket. Újra kell építeni az emberek bizalmát, meg kell hallani a hangjukat, mert nem elég négyévente öt percet szánni közösségekre. A kormányzati propaganda, a gyűlöletkampány ellensúlyozásaként vigyük el az ország legtávolabbi szegletébe, a valódi kétharmadhoz az igazságot. Oda, ahová csak a szűrt, és jól átfésült információi juthatnak el
Mi vagyunk a jelzőtüzek, akik nem engedhetik, hogy a kormánytagok és pribékjeik alternatív valósága fekete lepelként boruljon országunkra még hosszú évtizedekig. El kell magyarázni az embereknek, hogy a sosem látott migráncsok nem akarnak beköltözni a cigánytelepek vályogviskóiba, és nem esznek bográcsban főtt kisgyermekeket sem. Ne várjuk meg, míg a hatalom megtartásáért a bevándorlók után új gyűlölni való közösséget, népet találnak. Ne engedjük, hogy egy új hazug propaganda révén a cigányokkal riogassák majd embertársainkat. Mert a gyűlölet csak gyűlöletet szül.
Le kell győznünk azt a társadalmi közönyt, azt a beletörődést, ami tapasztalható. Fel kell ébreszteni az embereket az apátiából! Ez egy hosszú, és küzdelmes munka. Valóban. De csak így lehet újjá építeni az országot, így lehet megmutatni, hogy Mi vagyunk a többség!
...
Azoknak, akik azt hiszik, hogy a romák szavazatin múlott az ellenzéki győzelem, azt üzenem: itt az idő komolyan venni a romákat, nyitni feléjük, mert különben nem marad más, minthogy a cigányság felkészült, hiteles emberek vezetésével valós, önálló politikai erővé tömörüljön. Mondjuk ki: a baloldal magára hagyta a cigányságot, nem tekintete partnernek.
A 2018-as országgyűlési választással megdőlt az a 28 éves téveszme, hogy a cigányok nem vesznek részt a szavazáson. Tudatos, elkötelezett és megfélemlített választók a teljes társadalomban voltak és vannak. Az általánosítás, a kollektív bűnösként való beállítás viszont csak szélesíti az árkokat. Nem mutat jó irányt ahhoz, hogy egy közös országot építsünk.
Ha erős és büszke európaiak akarunk maradni, akkor változni, és változtatni kell!
Április 8. sok tényre rámutatott. A választások eredménye talán kijózanította, felébresztette embereket. Újra kell építeni az emberek bizalmát, meg kell hallani a hangjukat, mert nem elég négyévente öt percet szánni közösségekre. A kormányzati propaganda, a gyűlöletkampány ellensúlyozásaként vigyük el az ország legtávolabbi szegletébe, a valódi kétharmadhoz az igazságot. Oda, ahová csak a szűrt, és jól átfésült információi juthatnak el
Mi vagyunk a jelzőtüzek, akik nem engedhetik, hogy a kormánytagok és pribékjeik alternatív valósága fekete lepelként boruljon országunkra még hosszú évtizedekig. El kell magyarázni az embereknek, hogy a sosem látott migráncsok nem akarnak beköltözni a cigánytelepek vályogviskóiba, és nem esznek bográcsban főtt kisgyermekeket sem. Ne várjuk meg, míg a hatalom megtartásáért a bevándorlók után új gyűlölni való közösséget, népet találnak. Ne engedjük, hogy egy új hazug propaganda révén a cigányokkal riogassák majd embertársainkat. Mert a gyűlölet csak gyűlöletet szül.
Le kell győznünk azt a társadalmi közönyt, azt a beletörődést, ami tapasztalható. Fel kell ébreszteni az embereket az apátiából! Ez egy hosszú, és küzdelmes munka. Valóban. De csak így lehet újjá építeni az országot, így lehet megmutatni, hogy Mi vagyunk a többség!
...
A NEMZET SZÉGYENE, HOGY MÉSZÁROS LŐRINC MAGYARORSZÁG LEGGAZDAGABB EMBERE
24.HU - POSZT ITT
Szerző: PETŐ PÉTER
2018.05.09.
Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar, és nem megvetés a része.
Ami azt jelenti, hogy Magyarország önbecsülése odalett.
Mégpedig azért, mert
a felcsúti dollármilliárdos mindannak a tagadása, amit politikusaink nemzeti ünnepeken tartott beszédeikben állítanak az országunkról. Mégiscsak felfoghatatlan, hogy úgy lesz valaki a legvagyonosabb ember, hogy soha nem kellett üzleti kockázatot vállalnia, soha nem tudott egyedit vagy többet, mint bárki más, soha, semmiben nem kellett különlegesnek lennie, soha, semmit nem kellett kitalálnia, előrelátnia.
E rémisztő jelenség általános elfogadása nem más, mint a totális behódolás.
Elfogadása annak, hogy uralja az országot egy hatalom, mely jogszabály-változtatásokkal képes bármikor tönkretenni bármelyik piaci szektort, képes térdre kényszeríteni olyanokat, akik egész életüket tették egy biznisz építésére, családjuk egzisztenciáját reszkírozták a remélt sikerért, és közben ugyanez a hatalom vígan létrehozza a Mészáros-univerzumot.
Ráadásul ez egy olyan hatalom, mely elnézi, hogy családokat lakoltassanak ki, s még tárgyalni sem hajlandó a moratórium meghosszabbításáról. Így ezrek veszíthetik el a tetőt a fejük fölül, mert kockáztattak, hitelt vettek fel, amit aztán nem tudtak törleszteni. Meglehet, még csak felelőtlenek sem voltak, reális jövedelmi várakozások fényében döntöttek a kölcsön mellett, ám a válság elsodorta az árfolyamot, a megtakarításukat, a munkájukat.
Ez a hatalom nem segít rajtuk, elvégre nyilván oktatni kell a polgárokat arra, hogy aki kockáztat, veszíthet. Teszi ezt úgy, hogy a kockázatmentes Mészáros egyetlen közbeszerzési ajándéka elégséges lenne családok, gyerekek ezrei feje fölött megtartani a tetőt...
Szerző: PETŐ PÉTER
2018.05.09.
Ami azt jelenti, hogy Magyarország önbecsülése odalett.
Mégpedig azért, mert
a felcsúti dollármilliárdos mindannak a tagadása, amit politikusaink nemzeti ünnepeken tartott beszédeikben állítanak az országunkról. Mégiscsak felfoghatatlan, hogy úgy lesz valaki a legvagyonosabb ember, hogy soha nem kellett üzleti kockázatot vállalnia, soha nem tudott egyedit vagy többet, mint bárki más, soha, semmiben nem kellett különlegesnek lennie, soha, semmit nem kellett kitalálnia, előrelátnia.
E rémisztő jelenség általános elfogadása nem más, mint a totális behódolás.
Elfogadása annak, hogy uralja az országot egy hatalom, mely jogszabály-változtatásokkal képes bármikor tönkretenni bármelyik piaci szektort, képes térdre kényszeríteni olyanokat, akik egész életüket tették egy biznisz építésére, családjuk egzisztenciáját reszkírozták a remélt sikerért, és közben ugyanez a hatalom vígan létrehozza a Mészáros-univerzumot.
Ráadásul ez egy olyan hatalom, mely elnézi, hogy családokat lakoltassanak ki, s még tárgyalni sem hajlandó a moratórium meghosszabbításáról. Így ezrek veszíthetik el a tetőt a fejük fölül, mert kockáztattak, hitelt vettek fel, amit aztán nem tudtak törleszteni. Meglehet, még csak felelőtlenek sem voltak, reális jövedelmi várakozások fényében döntöttek a kölcsön mellett, ám a válság elsodorta az árfolyamot, a megtakarításukat, a munkájukat.
Ez a hatalom nem segít rajtuk, elvégre nyilván oktatni kell a polgárokat arra, hogy aki kockáztat, veszíthet. Teszi ezt úgy, hogy a kockázatmentes Mészáros egyetlen közbeszerzési ajándéka elégséges lenne családok, gyerekek ezrei feje fölött megtartani a tetőt...
A SZEREPTÉVESZTETT ORSZÁG
MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.05.09.
„Fut velem egy rossz szekér”
(Ady Endre)
„Zöld szemüvegen át,
Szép ez a világ”
(Ghymes)
Szóval megalakult az új Országgyűlés.
A posztszocialista Magyarországon sorban a nyolcadik. A Nemzeti Együttműködés rendszerében a harmadik.
Mint egy hőseposz enumerációjában (apropó, sok sikert az érettségizőknek!) ott volt mindenki, aki számít.
Áder János köztársasági elnök a digitális gazdaság, az infokommunikáció, a robotizáció és a mesterséges intelligencia által támasztott kihívásokról beszélt. Mintha bármikor az elmúlt nyolc esztendőben a „felelős ministerium Buda-Pesten” szóba hozott volna bármit is azokból a nagy kihívásokból, amelyek az emberiséget a 21. században foglalkoztatják. Mintha a nemrég lezárult kormányzati ciklus nem épp egyetlen hatalmas és velejéig hamis összeesküvés-elmélet körül forgott volna. Mintha számítana bármit is a valóság.
A frissen meg- és újraválasztott honanyák és honatyák felesküdtek az Alaptörvényre. Amely anno még külön asztalt és preambulumot is kapott magának, hogy alátámasztassék kiemelkedő történelmi jellege. Mintha nem jelentette volna már be az alkotmányozó többség, hogy újabb marhaságot fognak beleszuszakolni azonmód, hogy megalakul az új Országgyűlés. Múló politikai érdekből egy marhaságot, amelyet ma már senki nem gondol komolyan. Sem a kvóta kiötlői, sem az ellenzői.
De a képviselők felesküdtek az Alaptörvényre. Ahogy négy évvel ezelőtt is. Aztán kitörölték vele. Most majd hozzáadnak új lapokat: hogy legyen még mivel kitörölni.
Kövér László, a T. Ház újraválasztott elnöke székfoglalójában elmondta: „maradok azon meggyőződésemben, hogy Magyarország felemelkedésének egyetlen útja a szuverén magyar népakaratban gyökerező parlamentáris demokrácia keretei között vezet”. Mintha lett volna az előző ciklusban egyetlen szava is az ellen, hogy párttársai Németh Szilárd vezetésével hónapokon keresztül akadályozzák a magyar nemzetbiztonsági apparátus parlament általi ellenőrzését. Mintha a „szuverén magyar népakarat” többet jelentene neki Orbán Viktor szuverén akaratánál. Mintha egy pillanatig a nép részének tekintené az ellenzéki képviselőket, és azokat, akik megválasztották őket.
Persze ott volt az ellenzék is. Öltönyben, ahogy kell. A kormánypárti úthenger majd újra és újra át fog dübörögni rajtuk, ahogy az elmúlt nyolc évben is történt. Szél Bernadett majd biztos mond szuper, közösségi médiában jól osztható beszédeket. Kunhalmi Ágnes már ki is függesztette az EU-zászlót a Kossuth téren egybegyűlt tüntetőknek. Az LMP és a Párbeszéd majd bizonyára be fog nyújtani létfontosságú törvényjavaslatokat az ország sok részében dúló, ezerarcú szociális katasztrófa orvoslására. A „szuverén magyar népakarat” házbizottsága napirendre sem veszi majd. A DK – idézem – „intenzív parlamenti munkára készül”. Sok sikert!
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.05.09.
(Ady Endre)
„Zöld szemüvegen át,
Szép ez a világ”
(Ghymes)
Szóval megalakult az új Országgyűlés.
A posztszocialista Magyarországon sorban a nyolcadik. A Nemzeti Együttműködés rendszerében a harmadik.
Mint egy hőseposz enumerációjában (apropó, sok sikert az érettségizőknek!) ott volt mindenki, aki számít.
Áder János köztársasági elnök a digitális gazdaság, az infokommunikáció, a robotizáció és a mesterséges intelligencia által támasztott kihívásokról beszélt. Mintha bármikor az elmúlt nyolc esztendőben a „felelős ministerium Buda-Pesten” szóba hozott volna bármit is azokból a nagy kihívásokból, amelyek az emberiséget a 21. században foglalkoztatják. Mintha a nemrég lezárult kormányzati ciklus nem épp egyetlen hatalmas és velejéig hamis összeesküvés-elmélet körül forgott volna. Mintha számítana bármit is a valóság.
A frissen meg- és újraválasztott honanyák és honatyák felesküdtek az Alaptörvényre. Amely anno még külön asztalt és preambulumot is kapott magának, hogy alátámasztassék kiemelkedő történelmi jellege. Mintha nem jelentette volna már be az alkotmányozó többség, hogy újabb marhaságot fognak beleszuszakolni azonmód, hogy megalakul az új Országgyűlés. Múló politikai érdekből egy marhaságot, amelyet ma már senki nem gondol komolyan. Sem a kvóta kiötlői, sem az ellenzői.
De a képviselők felesküdtek az Alaptörvényre. Ahogy négy évvel ezelőtt is. Aztán kitörölték vele. Most majd hozzáadnak új lapokat: hogy legyen még mivel kitörölni.
Kövér László, a T. Ház újraválasztott elnöke székfoglalójában elmondta: „maradok azon meggyőződésemben, hogy Magyarország felemelkedésének egyetlen útja a szuverén magyar népakaratban gyökerező parlamentáris demokrácia keretei között vezet”. Mintha lett volna az előző ciklusban egyetlen szava is az ellen, hogy párttársai Németh Szilárd vezetésével hónapokon keresztül akadályozzák a magyar nemzetbiztonsági apparátus parlament általi ellenőrzését. Mintha a „szuverén magyar népakarat” többet jelentene neki Orbán Viktor szuverén akaratánál. Mintha egy pillanatig a nép részének tekintené az ellenzéki képviselőket, és azokat, akik megválasztották őket.
Persze ott volt az ellenzék is. Öltönyben, ahogy kell. A kormánypárti úthenger majd újra és újra át fog dübörögni rajtuk, ahogy az elmúlt nyolc évben is történt. Szél Bernadett majd biztos mond szuper, közösségi médiában jól osztható beszédeket. Kunhalmi Ágnes már ki is függesztette az EU-zászlót a Kossuth téren egybegyűlt tüntetőknek. Az LMP és a Párbeszéd majd bizonyára be fog nyújtani létfontosságú törvényjavaslatokat az ország sok részében dúló, ezerarcú szociális katasztrófa orvoslására. A „szuverén magyar népakarat” házbizottsága napirendre sem veszi majd. A DK – idézem – „intenzív parlamenti munkára készül”. Sok sikert!
...
MAGYARORSZÁG EGYFAJTA POST-TRUTH LABORATÓRIUM - KREKÓ PÉTER A KORMÁNYZATI ÁLHÍRGYÁRAKRÓL
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KŐMŰVES ANITA
2018.05.19.
Magyarország hivatalos, állami szintre emelte az álhíreket és az összeesküvés-elméleteket, de agymosásról nem lehet beszélni – mondta el az Átlátszónak Krekó Péter. A Political Capital igazgatója szerint Orbán Viktornak sokkal nehezebb dolga lesz Brüsszelben a következő négy évben, mert a választók már az Európai Néppárt nyugati politikusaira is egyre nagyobb nyomást helyeznek, hogy ne öntsék számolatlanul az uniós pénzt olyan országokba, ahol a politikusok utána a jelentős részét ellopják.
Most megjelent könyve, a Tömegparanoia leírásában szerepel az agymosás szó. Lehet-e agymosásnak nevezni, ami Magyarországon zajlott a választások előtt? Milyen szerepe volt a magyar választások eredményének alakulásában az álhíreknek és a propagandának?
Volt törekvés agymosásra, a kormány közpénzt nem kímélve közvetlen hirdetési felületeken és a kormánypárti médián keresztül is nyomatta a saját üzeneteit, de nem beszélhetünk klasszikus agymosásról mert nem állíthatjuk, hogy teljesen zárt nyilvánosság lenne Magyarországon. Hiszen mi akadályoz meg bárkit is, hogy felmenjen az internetre és elolvassa az Átlátszót vagy az Indexet? Az RTL Klubot minden háztartásban lehet fogni. Szűkül a médiapiac, de nem beszélhetünk arról, hogy alternatíva nélküli monolit nyilvánosságban kellene élniük a magyaroknak.
Ami nálunk történt, az közelebb van ahhoz, ami a Brexit vagy az amerikai elnökválasztás előtt történt. Az új álhírvilág egyik jellemzője, hogy a teljesen vagy részben nyílt nyilvánosság keretei között az emberek maguk választják azokat a forrásokat, amelyeken keresztül átmossák az agyukat. Azt mondani, hogy a magyarok agymosás áldozatai, felmentené őket, de nem így történt. Eközben az is igaz, szűkülnek a nyilvánosság terei, és több pénzt fektetett a magyar kormány a Soros-ellenes kormánypárti hadjáratba, mint amennyibe a Brexit-kampány került, és ez bizony nyomot hagy az attitűdökön.
A magyar helyzetben az a rendkívüli, hogy itt maga az állam emeli hivatalos szintre az összeesküvés-elméleteket és pénzeli azt az álhírgépezetet. Az origo, a 888, a Lokál vagy a Figyelő a legklasszikusabb álhír- és dezinformációs oldalak. Eközben maga a miniszterelnök beszél Sorosról és migránsokról, hivatalos üzenetté válik az álhír. Ilyet Nyugat-Európában nem találni, és ez közelebb helyez minket a keleti illiberális rendszerekhez. Ha megnézzük, Oroszországban vagy Törökországban hogyan beszélnek hivatalos források a nyugatról, vagy hogy hogyan használják az összeesküvés-elméleteket ahhoz, hogy leszámoljanak a belső ellenségükkel, akkor találunk hasonlóságokat.
Magyarország egyfajta post-truth laboratórium. Megtalálható itt a nyugati álhírvilág és a nyitott nyilvánosság, de a keleti, illiberális, erősen autoriter kormányzás által preferált közlésmód és nyilvánosság-szerkezet is...
Szerző: KŐMŰVES ANITA
2018.05.19.
Most megjelent könyve, a Tömegparanoia leírásában szerepel az agymosás szó. Lehet-e agymosásnak nevezni, ami Magyarországon zajlott a választások előtt? Milyen szerepe volt a magyar választások eredményének alakulásában az álhíreknek és a propagandának?
Volt törekvés agymosásra, a kormány közpénzt nem kímélve közvetlen hirdetési felületeken és a kormánypárti médián keresztül is nyomatta a saját üzeneteit, de nem beszélhetünk klasszikus agymosásról mert nem állíthatjuk, hogy teljesen zárt nyilvánosság lenne Magyarországon. Hiszen mi akadályoz meg bárkit is, hogy felmenjen az internetre és elolvassa az Átlátszót vagy az Indexet? Az RTL Klubot minden háztartásban lehet fogni. Szűkül a médiapiac, de nem beszélhetünk arról, hogy alternatíva nélküli monolit nyilvánosságban kellene élniük a magyaroknak.
Ami nálunk történt, az közelebb van ahhoz, ami a Brexit vagy az amerikai elnökválasztás előtt történt. Az új álhírvilág egyik jellemzője, hogy a teljesen vagy részben nyílt nyilvánosság keretei között az emberek maguk választják azokat a forrásokat, amelyeken keresztül átmossák az agyukat. Azt mondani, hogy a magyarok agymosás áldozatai, felmentené őket, de nem így történt. Eközben az is igaz, szűkülnek a nyilvánosság terei, és több pénzt fektetett a magyar kormány a Soros-ellenes kormánypárti hadjáratba, mint amennyibe a Brexit-kampány került, és ez bizony nyomot hagy az attitűdökön.
A magyar helyzetben az a rendkívüli, hogy itt maga az állam emeli hivatalos szintre az összeesküvés-elméleteket és pénzeli azt az álhírgépezetet. Az origo, a 888, a Lokál vagy a Figyelő a legklasszikusabb álhír- és dezinformációs oldalak. Eközben maga a miniszterelnök beszél Sorosról és migránsokról, hivatalos üzenetté válik az álhír. Ilyet Nyugat-Európában nem találni, és ez közelebb helyez minket a keleti illiberális rendszerekhez. Ha megnézzük, Oroszországban vagy Törökországban hogyan beszélnek hivatalos források a nyugatról, vagy hogy hogyan használják az összeesküvés-elméleteket ahhoz, hogy leszámoljanak a belső ellenségükkel, akkor találunk hasonlóságokat.
Magyarország egyfajta post-truth laboratórium. Megtalálható itt a nyugati álhírvilág és a nyitott nyilvánosság, de a keleti, illiberális, erősen autoriter kormányzás által preferált közlésmód és nyilvánosság-szerkezet is...
TÚLHAJTOTT, IDEGILEG KIMERÜLT SOFŐRÖK ESNEK EGYMÁSNAK A BKV-NÁL
INDEX
Szerző: BOHUS PÉTER
2018.05.09.
Egy korábbi konfliktus vezetett szombaton odáig, hogy két trolibusz vezetője egymásnak menjen a 70-es troli fordulójánál a végállomáson. Az egyikük elővett egy viperát, mire a másik kést rántott. Én meg nagy hirtelen azt sem tudom, melyik kérdéssel kezdjem, úgy jönnek gyors egymás utánban.
De kezdjük a történetet ott, hogy Budapesten BKV-sofőrnek lenni nemhogy nem egy életbiztosítás, de szinte egyenes út a halálba. Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke szerint ma nem nagyon találni olyan, az ötvenes éveiben járó sofőrt a közlekedési vállalatnál, aki ne szedne napi szinten vérnyomáscsökkentőt, és ne küzdene valamilyen szövődménnyel. A sofőrök túlhajszoltak, a közlekedési vállalat pedig nemhogy igyekezne a munkatársait érő stresszt csökkenteni, a körülményeken javítani, hanem egyre jobban hajtja őket.
Lássuk, mi a fő stresszforrás. Ehhez kedden elballagtam a helyszínre, az Erzsébet királyné útja végén, az aluljáró mögötti buszfordulóba.
Éppen három troli állt bent, és a sofőrök, bár nyitottak voltak a kérdéseimre, de a szombati eseményről konkrétan nem tudtak többet, mint amit innen-onnan hallani. A konfliktus már előző nap kezdődött, a két férfi a parkolás miatt veszett össze, ami másnap a késes-viperás jelenetbe torkollott. Hogy nem lett súlyosabb a helyzet, az annak köszönhető, hogy kihívták a rendőrséget, akik előállították a két férfit, akiket hétfőn a BKV azonnal kirúgott.
Az egyik férfiről az a hír járja, hogy agresszív típus. A VEKE Facebook-oldalán egy kommentelő azt írta róla, hogy régebben börtönőr volt. Ehhez a helyszínen a beszélgetőtársam azt tette hozzá, hogy a másik férfi viszont egy idősebb, cingár férfi, de persze ezek egyike sem magyarázat arra, hogy MIT KERESETT NÁLUK KÉS ÉS VIPERA...
Szerző: BOHUS PÉTER
2018.05.09.
De kezdjük a történetet ott, hogy Budapesten BKV-sofőrnek lenni nemhogy nem egy életbiztosítás, de szinte egyenes út a halálba. Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke szerint ma nem nagyon találni olyan, az ötvenes éveiben járó sofőrt a közlekedési vállalatnál, aki ne szedne napi szinten vérnyomáscsökkentőt, és ne küzdene valamilyen szövődménnyel. A sofőrök túlhajszoltak, a közlekedési vállalat pedig nemhogy igyekezne a munkatársait érő stresszt csökkenteni, a körülményeken javítani, hanem egyre jobban hajtja őket.
Lássuk, mi a fő stresszforrás. Ehhez kedden elballagtam a helyszínre, az Erzsébet királyné útja végén, az aluljáró mögötti buszfordulóba.
Éppen három troli állt bent, és a sofőrök, bár nyitottak voltak a kérdéseimre, de a szombati eseményről konkrétan nem tudtak többet, mint amit innen-onnan hallani. A konfliktus már előző nap kezdődött, a két férfi a parkolás miatt veszett össze, ami másnap a késes-viperás jelenetbe torkollott. Hogy nem lett súlyosabb a helyzet, az annak köszönhető, hogy kihívták a rendőrséget, akik előállították a két férfit, akiket hétfőn a BKV azonnal kirúgott.
Az egyik férfiről az a hír járja, hogy agresszív típus. A VEKE Facebook-oldalán egy kommentelő azt írta róla, hogy régebben börtönőr volt. Ehhez a helyszínen a beszélgetőtársam azt tette hozzá, hogy a másik férfi viszont egy idősebb, cingár férfi, de persze ezek egyike sem magyarázat arra, hogy MIT KERESETT NÁLUK KÉS ÉS VIPERA...
NÉPSZAVA: MÉSZÁROS LŐRINCET HIBÁZTATJÁK A BALATONSZEMESI PARK TÖNKRETÉTELÉÉRT
HVG ONLINE - VÁLLALKOZÁS
Szerző: hvg.hu
2018.05.09.
Fákat vágtak ki, majd a helyükön betont őröltek, kevertek, illetve rengeteg bontási hulladékot tároltak a vasútfelújítás idején. A parkot és környékét azóta sem hozták rendbe. A polgármester közölte, hogy szerinte a Népszava újságírója nem tudni pártatlan cikket írni az ügyről, így nem válaszolt a kérdéseire.
Már egy éve befejezték a vasútfelújítást Balatonszemesen, az egykori munkaterület azonban az utakkal együtt még mindig szétdúlt állapotban van – írja a szerdai Népszava.
2016 nyarán a környéken lakók tiltakozása ellenére az önkormányzat megbízásából kivágták a 60-80 éves nyárfaligetet az üdülőhely belterületén, a volt Hunyady-parkban.
A kormány még 2015-ben döntött a park közelében futó dél-balatoni vasútvonal felújításáról, a munkát a Déli-part 2016 Konzorcium, vagyis az R-Kord Építőipari Kft., a V-Híd Zrt. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. hármasa nyerte el. Amikor a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe sorolt R-Kord és V-Híd beszállt az üzletbe, a korábban 55 milliárdosra becsült, uniós finanszírozású beruházás költségvetését a kormány 73 milliárd forintra emelte – emlékeztetnek a cikkben.
Amint a szerződéseket aláírták, a cégek elkezdtek olyan belterületi felvonulási területeket keresni, ahol a gépeiket és az építési törmeléket tárolhatják, de Fonyódtól Földvárig mindenhonnan elhajtották őket. A szemesi polgármester, Takács József viszont készségesnek mutatkozott, és a Hunyady-parkot felajánlotta a konzorciumnak kőrostáláshoz, betonőrléshez és betonkeveréshez. A vállalkozások aszfalt- és betonhulladékot is tároltak a kivágott fák helyén.
A szemesiek az építkezés kezdete óra pereskednek a szerződésekért, és máig még olyan alapinformációkat sem kaptak meg, hogy hivatalosan mikor kezdődött és mikorra fejeződik be a munka, illetve mi lesz a törvényben előírt rekultivációval...
Szerző: hvg.hu
2018.05.09.
Már egy éve befejezték a vasútfelújítást Balatonszemesen, az egykori munkaterület azonban az utakkal együtt még mindig szétdúlt állapotban van – írja a szerdai Népszava.
2016 nyarán a környéken lakók tiltakozása ellenére az önkormányzat megbízásából kivágták a 60-80 éves nyárfaligetet az üdülőhely belterületén, a volt Hunyady-parkban.
A kormány még 2015-ben döntött a park közelében futó dél-balatoni vasútvonal felújításáról, a munkát a Déli-part 2016 Konzorcium, vagyis az R-Kord Építőipari Kft., a V-Híd Zrt. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. hármasa nyerte el. Amikor a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe sorolt R-Kord és V-Híd beszállt az üzletbe, a korábban 55 milliárdosra becsült, uniós finanszírozású beruházás költségvetését a kormány 73 milliárd forintra emelte – emlékeztetnek a cikkben.
Amint a szerződéseket aláírták, a cégek elkezdtek olyan belterületi felvonulási területeket keresni, ahol a gépeiket és az építési törmeléket tárolhatják, de Fonyódtól Földvárig mindenhonnan elhajtották őket. A szemesi polgármester, Takács József viszont készségesnek mutatkozott, és a Hunyady-parkot felajánlotta a konzorciumnak kőrostáláshoz, betonőrléshez és betonkeveréshez. A vállalkozások aszfalt- és betonhulladékot is tároltak a kivágott fák helyén.
A szemesiek az építkezés kezdete óra pereskednek a szerződésekért, és máig még olyan alapinformációkat sem kaptak meg, hogy hivatalosan mikor kezdődött és mikorra fejeződik be a munka, illetve mi lesz a törvényben előírt rekultivációval...
CSAK AZ IDÉN 45 MILLIÁRD FORINTNYI STADIONT ADNAK ÁT
ZOOM
Szerző: CSEPREGI BOTOND
2018.05.09.
Szombaton adták át a Diósgyőr új stadionját, megnéztük, mely arénák készülnek el még az idén. Lesz egy pár.
Nehéz eldönteni, hogy melyik a stadionok éve Orbán Viktor 2010 óta tartó újabb kormányzása óta. De nem azért, mert minden évben olyan sok új létesítményt avatnának, hanem azért, mert a sok elindított, ígért projekt annyit csúszik, nyúlik. Az azonban biztos, hogy 2018 erős év lesz, és ezt a Diósgyőr új stadionjának szombati felavatása vezeti fel.
Az alább stadionok készülnek el a tervek szerint ebben az évben (stadion neve, használó klub, város, várható elkészülés, bruttó bekerülés):
- DVTK Stadion (Diósgyőri VTK), Miskolc, nyitómeccs: május 5. – 12,4 milliárd forint (a nyitómeccsről szóló riportunkat itt olvashatják)
- Illovszky Rudolf Stadion (Vasas), Budapest, XIII. kerület, október – 6,98 milliárd forint
Vagyis összesen 45 milliárd forint értékű stadiont adnak át az idén. A legdrágább a Videoton székesfehérvári pályája lesz, a legolcsóbb pedig az NB II-es Budaörs átépített létesítménye. A hét elkészülő aréna azt jelenti, hogy a 12 csapatos első osztályban már csak a Honvédnak és a Paksnak nem lesz az idén új (vagy felújított) stadionja (előbbié előkészítés alatt, utóbbi épül), de a másodosztályból feljutó MTK-nak és Kisvárdának (a leköszönő fejlesztési miniszter, Seszták Miklós szűkebb pátriája) is új az otthona...
Szerző: CSEPREGI BOTOND
2018.05.09.
Nehéz eldönteni, hogy melyik a stadionok éve Orbán Viktor 2010 óta tartó újabb kormányzása óta. De nem azért, mert minden évben olyan sok új létesítményt avatnának, hanem azért, mert a sok elindított, ígért projekt annyit csúszik, nyúlik. Az azonban biztos, hogy 2018 erős év lesz, és ezt a Diósgyőr új stadionjának szombati felavatása vezeti fel.
Az alább stadionok készülnek el a tervek szerint ebben az évben (stadion neve, használó klub, város, várható elkészülés, bruttó bekerülés):
- DVTK Stadion (Diósgyőri VTK), Miskolc, nyitómeccs: május 5. – 12,4 milliárd forint (a nyitómeccsről szóló riportunkat itt olvashatják)
- Várkert Sportpálya (Kisvárda Master Good), Kisvárda, május 25. (a kivitelezési szerződésben rögzített határidő) – 3,16 milliárd forint
- Zsengellér Gyula Stadion, Cegléd, május vége – 0,593 milliárd forint
- Sóstói Stadion (Videoton), Székesfehérvár, június vége – 18,15 milliárd forint
- Árok utcai Stadion (BSC 1924), Budaörs, augusztus – 1,5 milliárd forint
- Kórház utcai Stadion (Békéscsaba 1912 Előre), Békéscsaba, augusztus – 2 milliárd forint
- Illovszky Rudolf Stadion (Vasas), Budapest, XIII. kerület, október – 6,98 milliárd forint
URAK, FOGATOSOK
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2018.05.04.
Ezzel a cikkel több hetet vártam, hogy leteljen a Magyar Nemzet gyászideje.
Azt fejtegette Ablonczy Bálint, a Heti Válasz munkatársa egy televíziós vitaműsorban a Magyar Nemzet bezárása utáni napokban, hogy a legnagyobb kérdés, lesz-e olyan tőkeerős polgári csoport, amelyik hajlandó áldozni a lap további megjelentetésére.
Valóban ez a legnagyobb kérdés, de amennyire nagy, annyira könnyen megválaszolható: nem lesz, mert Magyarországon nem létezik a klasszikus értelemben vett polgárság. Vagyis olyan réteg, amelyik vagyonát saját erejéből és tehetségéből alapozta meg, szigorú jogszabályok védik az állami hatalomtól, amely ráadásul épít erre a tehetségre, ennek érdekében szigorú és átlátható szabályokkal rendezi a piaci versenyhelyzetet, legyen szó alkalmazottról vagy vállalkozóról. Ez alapozza meg a polgárságot. Vállalkozókedve egzisztenciális biztonságából ered, így keletkezett vagyonából áldoz polgári eszményekre. Például újságot olvas, sőt lehetőségeihez mérten hozzájárul ezek fenntartásához.
Nálunk ilyen réteg nincs. Volt, de elsodorta a történelem: a múlt század világháborúi, a háborút követő kommunista rendszer, majd pedig rövid kitérő után beletorkollottunk a kiteljesedő Fidesz-érába, ami a nemzeti polgárság megalapozása helyett kitenyésztette a lumpenburzsoázia legromlottabb típusát: azt, amelyik a vagyont nem termeli, hanem kapja, nem hasznosít, hanem elkölt, vagy homályos célokra halmoz és tartalékol. Prototípusa Mészáros Lőrinc. Minden, csak nem polgár. Tömött bukszákkal fölékesített karácsonyfa. Ennek a rétegnek csakis akkor jut eszébe újságot vásárolni, amikor zavaros tranzakció keretében megbízást kap, hogy a maradék újságokat vásárolja föl, ami zavaró, adja tovább ilyen-olyan üzletembereknek, akik aztán majd bezárják, lásd Népszabadság. A maradó részt, történetesen az egykor virágzó hazai sajtókultúra megyei lapjait tahómód uniformizálja, sőt, újratermeli a szocialista sajtó legtaszítóbb termékeinek egyikét, az úgynevezett céloldalt, ahova aztán beillesztik a kormányfő portréját, és másnap Zalától a Beregségig ugyanannak a fejnek ugyanazt a műmosolyát látja boldog-boldogtalan. Ezt kapja a vidék Magyarországa, korábban Kádár-portrét, most Orbán-portrét.
Ami a sajtó megvédését illeti, ennyire képes a hazai polgárság, de kollégám nyilván nem erre gondolt. Nem azt mondom, hogy Magyarországon nincsenek polgárok, hanem azt állítom, hogy kevesen vannak, erejük szerény. Tipikusnak mondható a főleg protekcionista és korruptív pályázati rendszerből adódó függés az államtól, ilyenformán szabad akaratuk legföljebb addig terjed, hogy érdemes-e támogatniuk ilyen eszményeket, vagy jobb, ha távol tartják magukat ezektől. A magyar polgárság igen rövid pórázon van tartva, ahogy Esterházy Péter írta, pontosan tudja, „merre hány centi, hogy hol lakik az Úristen, hogy merről esik az ajtó sarka, merre a lakatja” (Bevezetés a szépirodalomba). Ez a polgárság nem vesz olyan lapot, ami nem tetszik a kormányfőnek...
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2018.05.04.
Azt fejtegette Ablonczy Bálint, a Heti Válasz munkatársa egy televíziós vitaműsorban a Magyar Nemzet bezárása utáni napokban, hogy a legnagyobb kérdés, lesz-e olyan tőkeerős polgári csoport, amelyik hajlandó áldozni a lap további megjelentetésére.
Valóban ez a legnagyobb kérdés, de amennyire nagy, annyira könnyen megválaszolható: nem lesz, mert Magyarországon nem létezik a klasszikus értelemben vett polgárság. Vagyis olyan réteg, amelyik vagyonát saját erejéből és tehetségéből alapozta meg, szigorú jogszabályok védik az állami hatalomtól, amely ráadásul épít erre a tehetségre, ennek érdekében szigorú és átlátható szabályokkal rendezi a piaci versenyhelyzetet, legyen szó alkalmazottról vagy vállalkozóról. Ez alapozza meg a polgárságot. Vállalkozókedve egzisztenciális biztonságából ered, így keletkezett vagyonából áldoz polgári eszményekre. Például újságot olvas, sőt lehetőségeihez mérten hozzájárul ezek fenntartásához.
Nálunk ilyen réteg nincs. Volt, de elsodorta a történelem: a múlt század világháborúi, a háborút követő kommunista rendszer, majd pedig rövid kitérő után beletorkollottunk a kiteljesedő Fidesz-érába, ami a nemzeti polgárság megalapozása helyett kitenyésztette a lumpenburzsoázia legromlottabb típusát: azt, amelyik a vagyont nem termeli, hanem kapja, nem hasznosít, hanem elkölt, vagy homályos célokra halmoz és tartalékol. Prototípusa Mészáros Lőrinc. Minden, csak nem polgár. Tömött bukszákkal fölékesített karácsonyfa. Ennek a rétegnek csakis akkor jut eszébe újságot vásárolni, amikor zavaros tranzakció keretében megbízást kap, hogy a maradék újságokat vásárolja föl, ami zavaró, adja tovább ilyen-olyan üzletembereknek, akik aztán majd bezárják, lásd Népszabadság. A maradó részt, történetesen az egykor virágzó hazai sajtókultúra megyei lapjait tahómód uniformizálja, sőt, újratermeli a szocialista sajtó legtaszítóbb termékeinek egyikét, az úgynevezett céloldalt, ahova aztán beillesztik a kormányfő portréját, és másnap Zalától a Beregségig ugyanannak a fejnek ugyanazt a műmosolyát látja boldog-boldogtalan. Ezt kapja a vidék Magyarországa, korábban Kádár-portrét, most Orbán-portrét.
Ami a sajtó megvédését illeti, ennyire képes a hazai polgárság, de kollégám nyilván nem erre gondolt. Nem azt mondom, hogy Magyarországon nincsenek polgárok, hanem azt állítom, hogy kevesen vannak, erejük szerény. Tipikusnak mondható a főleg protekcionista és korruptív pályázati rendszerből adódó függés az államtól, ilyenformán szabad akaratuk legföljebb addig terjed, hogy érdemes-e támogatniuk ilyen eszményeket, vagy jobb, ha távol tartják magukat ezektől. A magyar polgárság igen rövid pórázon van tartva, ahogy Esterházy Péter írta, pontosan tudja, „merre hány centi, hogy hol lakik az Úristen, hogy merről esik az ajtó sarka, merre a lakatja” (Bevezetés a szépirodalomba). Ez a polgárság nem vesz olyan lapot, ami nem tetszik a kormányfőnek...
"NEM ÜZEMCSARNOK AZ, HANEM KUBATOV-REZIDENCIA" - AZ INGATLAN KUBATOV GÁBOR 80 ÉVES ANYÓSA NEVÉRE KERÜLT, ÍGY A CSALÁDTAGOK VAGYONBEVALLÁSÁBAN SEM KELL SZEREPELTETRNI
HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: hvg.hu
2018.05.09.
Üzemnek vagy erődnek is elmenne az a XXIII.kerületi, műhelyből, garázsból és több lakásos családi házból álló komplexum, amelybe nemrég költözött Soroksár fejlődő, felkapott részén a Fidesz pártigazgatója-alelnöke. Az ingatlan nemhogy nincs Kubatov Gábor nevén, de mivel felesége 80 éves édesanyja nevére került, a családtagok
vagyonbevallásában sem kell szerepeltetnie.
Január végén leadott vagyonbevallása szerint csak egy Volkswagen Jettával és 600 ezer forinttal gyarapodott az előző évhez képest a Fidesz pártigazgatója, az új autó és a készpénznövekmény mellett Kubatov Gábor valójában azonban egy frissen elkészült soroksári háznak is örülhetett.
Igaz, a vagyonnyilatkozatból ez nem derül ki: a telket ugyanis, amelyre egy bonyolult telekegyesítési- és megosztási manőver után később a házat is felhúzták (és amelybe tavaly ősszel költözött be a politikus a családjával) nem Kubatov, hanem a 80 éves anyósa nevére vették meg 2016 októberében...
Szerző: hvg.hu
2018.05.09.
vagyonbevallásában sem kell szerepeltetnie.
Január végén leadott vagyonbevallása szerint csak egy Volkswagen Jettával és 600 ezer forinttal gyarapodott az előző évhez képest a Fidesz pártigazgatója, az új autó és a készpénznövekmény mellett Kubatov Gábor valójában azonban egy frissen elkészült soroksári háznak is örülhetett.
Igaz, a vagyonnyilatkozatból ez nem derül ki: a telket ugyanis, amelyre egy bonyolult telekegyesítési- és megosztási manőver után később a házat is felhúzták (és amelybe tavaly ősszel költözött be a politikus a családjával) nem Kubatov, hanem a 80 éves anyósa nevére vették meg 2016 októberében...
A LÓ ELPATKOLT
PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.05.08.
Erről ma már mindenki meggyőződhetett.
Nem, nem tetszhalott, nem fog felpattanni, ha még verjük egy darabig, ez bizony megdöglött, és még örülhet, ha nem jár úgy, mint kollegája a Nemzeti Vágta alkalmából, mely bukott, aztán kegyelemből megölték, lábait eltörték és lenyúzták a bőrét.
Erre persze semmi biztosítékunk nincs, mint tudjuk, hőn szeretett Vezérünk nem egy nagyvonalú típus, kicsinyes és bosszúálló, már várom, hogy mikor viszik el vezetőszáron Dobrev Klárát és mikor kerül be a BTk-ba - egyéni képviselői indítványra - a felségsértés bűncselekménye.
Most ismét jól kiordítoztuk magunkat, a tetejébe az Úr is megelégelte a hülyeségünket és jégesőt zúdított a tüntetők nyakába, jelezve az ütemtévesztés felett érzett haragját.
Közben a képviselők felesküdtek Szájer Józsi laptopjára, melyben a Szent Szöveg 1.0 található, Gyurcsányék még túl is teljesítették a kötelező gyakorlatot.
"Minden törekvésemmel azon leszek, hogy helyreállítsuk a Köztársaságot, és új demokratikus Alkotmányt adjunk a Hazának!"
Helyes, habár a fogalmazás pongyola és hatékonysága minimálisan is megkérdőjelezhető, a többit meg le sem írom, nem akarok ötleteket adni Kövér házmesternek...
Mindegy, ezen is túl vagyunk, a nép egyszerű gyermeke kiordítozta magát, zengett a "diktátor", jóllehet az érintett nem diktátor, hanem az utolsó magyar szuverén, mellesleg a magyar szervezett bűnözés feje, ebbéli minőségében pedig eszébe sincs holmi bagatell társadalmi problémákkal foglalkozni, őt a pénz érdekli csupán, és ebben maradandót alkotott.
Mikor meghallottam, hogy hivatalosan is Mészáros Viktor az ország leggazdagabb embere, elismerően csettintettem: ez az ember - nem Mészáros - a pofátlanság olyan csúcsaira jutott, hogy az már szinte esztétikai élmény.
Ez úgy köpi szembe a társadalmat, hogy a szeme se rebben, a társadalom meg olyan alázattal tűri, hogy az szinte hihetetlen, még a csulát se törölgeti magáról.
Hogy azt óbégatják neki, hogy diktátor?
Ez számára egyáltalán nem pejoratív minősítés.
Igen, diktátor vagyok, mondja - bekap6játok egytől-egyig, de lehet, hogy ezért a kegyért még adót is vetek ki rátok.
Inkább azt kellett volna kiabálni, hogy tolvaj gazember, azt Jóska bátyánk is érti a végeken, merthogy neki a diktátor kifejezés nem mond semmit, ennyi erővel óbégathatták volna azt is, hogy pankrátor . igaz, ez magában hordozta volna a veszélyt, hogy inkább pantokrátort kiáltottak volna, ami szintúgy alapot adott volna Nagyurunk elégedettségére...
Mindenesetre - miután elcsesztünk egy hónapot kevéske időnkből - most talán ráfordulhatunk majd a helyhatósági választásokra, hacsak bele nem ütközünk ellenfelünkbe, aki már egy hónapja azon a pályán sertepertél...
Szerző: PuPu
2018.05.08.
Nem, nem tetszhalott, nem fog felpattanni, ha még verjük egy darabig, ez bizony megdöglött, és még örülhet, ha nem jár úgy, mint kollegája a Nemzeti Vágta alkalmából, mely bukott, aztán kegyelemből megölték, lábait eltörték és lenyúzták a bőrét.
Erre persze semmi biztosítékunk nincs, mint tudjuk, hőn szeretett Vezérünk nem egy nagyvonalú típus, kicsinyes és bosszúálló, már várom, hogy mikor viszik el vezetőszáron Dobrev Klárát és mikor kerül be a BTk-ba - egyéni képviselői indítványra - a felségsértés bűncselekménye.
Most ismét jól kiordítoztuk magunkat, a tetejébe az Úr is megelégelte a hülyeségünket és jégesőt zúdított a tüntetők nyakába, jelezve az ütemtévesztés felett érzett haragját.
Közben a képviselők felesküdtek Szájer Józsi laptopjára, melyben a Szent Szöveg 1.0 található, Gyurcsányék még túl is teljesítették a kötelező gyakorlatot.
"Minden törekvésemmel azon leszek, hogy helyreállítsuk a Köztársaságot, és új demokratikus Alkotmányt adjunk a Hazának!"
Helyes, habár a fogalmazás pongyola és hatékonysága minimálisan is megkérdőjelezhető, a többit meg le sem írom, nem akarok ötleteket adni Kövér házmesternek...
Mindegy, ezen is túl vagyunk, a nép egyszerű gyermeke kiordítozta magát, zengett a "diktátor", jóllehet az érintett nem diktátor, hanem az utolsó magyar szuverén, mellesleg a magyar szervezett bűnözés feje, ebbéli minőségében pedig eszébe sincs holmi bagatell társadalmi problémákkal foglalkozni, őt a pénz érdekli csupán, és ebben maradandót alkotott.
Mikor meghallottam, hogy hivatalosan is Mészáros Viktor az ország leggazdagabb embere, elismerően csettintettem: ez az ember - nem Mészáros - a pofátlanság olyan csúcsaira jutott, hogy az már szinte esztétikai élmény.
Ez úgy köpi szembe a társadalmat, hogy a szeme se rebben, a társadalom meg olyan alázattal tűri, hogy az szinte hihetetlen, még a csulát se törölgeti magáról.
Hogy azt óbégatják neki, hogy diktátor?
Ez számára egyáltalán nem pejoratív minősítés.
Igen, diktátor vagyok, mondja - bekap6játok egytől-egyig, de lehet, hogy ezért a kegyért még adót is vetek ki rátok.
Inkább azt kellett volna kiabálni, hogy tolvaj gazember, azt Jóska bátyánk is érti a végeken, merthogy neki a diktátor kifejezés nem mond semmit, ennyi erővel óbégathatták volna azt is, hogy pankrátor . igaz, ez magában hordozta volna a veszélyt, hogy inkább pantokrátort kiáltottak volna, ami szintúgy alapot adott volna Nagyurunk elégedettségére...
Mindenesetre - miután elcsesztünk egy hónapot kevéske időnkből - most talán ráfordulhatunk majd a helyhatósági választásokra, hacsak bele nem ütközünk ellenfelünkbe, aki már egy hónapja azon a pályán sertepertél...
REJTÉLYES FEGYVERES VÉDTE ÁDERT A PARLAMENTNÉL
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Népszava
2018.05.08.
A férfi gépkarabélyt, tölténytárakat viselt, és olyan taktikai felszerelést, amit az amerikai magánhadseregek kelléktárában látni.
A lila sapkás készenléti rendőrök tömegében is fenyegetően hatott az a férfi, aki május 8-án, a parlament alakuló ülése után védte az állami és kormányzati vezetők menekülési útvonalát. A fegyveres a parlamenti mélygarázs kijárata előtt állt őrséget, és bár hitelesnek tűnő rendőrségi jelvényt viselt, ruházata minden szempontból elütött az ismert hatósági egyenruháktól – inkább az amerikai zsoldos magánhadseregek taktikai felszerelésére emlékeztetett. A rendőrt az Index fotósa szúrta ki, de ruházata Vajnai Attila Facebook-posztjában is jól megfigyelhető.
Az állig felfegyverzett, lövészszemüveges férfi könnygázsprayt, pisztolytáskát és egy távcsöves AR15-ös gépkarabélyt viselt, a hozzátartozó tárakkal együtt: szürke ruhájának ujján a Police és a C.A.T- mozaikszó volt olvasható – utóbbi talán a Counter Assault Team rövidítése lehet, ez a csapat viszont nem közel sem magyar, az Egyesült Államok titkosszolgálatának dolgozik. A rejtélyt tovább fokozza a férfi PPM feliratú baseball-sapkája, a dresszhez tartozó neonzöld police felirat pedig szintén nem tűnik hivatalos jelzésnek...
Szerző: Népszava
2018.05.08.
A férfi gépkarabélyt, tölténytárakat viselt, és olyan taktikai felszerelést, amit az amerikai magánhadseregek kelléktárában látni.
A lila sapkás készenléti rendőrök tömegében is fenyegetően hatott az a férfi, aki május 8-án, a parlament alakuló ülése után védte az állami és kormányzati vezetők menekülési útvonalát. A fegyveres a parlamenti mélygarázs kijárata előtt állt őrséget, és bár hitelesnek tűnő rendőrségi jelvényt viselt, ruházata minden szempontból elütött az ismert hatósági egyenruháktól – inkább az amerikai zsoldos magánhadseregek taktikai felszerelésére emlékeztetett. A rendőrt az Index fotósa szúrta ki, de ruházata Vajnai Attila Facebook-posztjában is jól megfigyelhető.
Az állig felfegyverzett, lövészszemüveges férfi könnygázsprayt, pisztolytáskát és egy távcsöves AR15-ös gépkarabélyt viselt, a hozzátartozó tárakkal együtt: szürke ruhájának ujján a Police és a C.A.T- mozaikszó volt olvasható – utóbbi talán a Counter Assault Team rövidítése lehet, ez a csapat viszont nem közel sem magyar, az Egyesült Államok titkosszolgálatának dolgozik. A rejtélyt tovább fokozza a férfi PPM feliratú baseball-sapkája, a dresszhez tartozó neonzöld police felirat pedig szintén nem tűnik hivatalos jelzésnek...
KERESZTÉNY ILLIBERÁLIS DEMOKRÁCIA
FARKASVONÍTÁS BLOG
Szerző: Tarski
2018.05.09.
De idézhetek én ennél sokkal bonyolultabb álláspontot is ugyanerről a problémáról. Eszerint: “Az a fajta 'kereszténydemokrácia', amely 'keresztény demokráciát', fából vaskarikát jelent, valójában nem demokrácia, hanem ideológiai elnyomás és diktatúra. Ezek vége mindig gyilkolás lett. Ezt a 'kereszténydemokráciát' állítja Orbán a liberális demokráciával szemben. Ez a 'keresztény-nemzeti' állam, a 'Szent István-i állameszme'. Ennek lényege, hogy a nemzet és a vallás egy. A nemzeti identitás a 'kereszténységgel' azonos, miután politikai okokból felvette a katolicizmust. A magyar azt jelenti, hogy 'keresztény' (katolikus értelemben). Ezért a magyar identitás a katolicizmussal azonos. Ezért katolikus állam maga a nemzeti állam. A magyar nemzeti kormány ezzel a politikai identitással azonos. Mindegy mit csinál, ez a magyar. Ellenfelei idegenek, ha magyarul beszélnek, akkor is.”
Szerző: Tarski
2018.05.09.
Alaposan felkavarta az eddig nyugodtnak tűnő állóvizet Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában akkor, amikor azt állította, hogy a liberális demokrácia helyett a kereszténydemokrácia alapjára épített államot képzelt el hazánk jövőbeli államformájának. Így érvelt: “Nem a liberális demokrácia, hanem a kereszténydemokrácia építése a cél.” Egy illiberális demokrácia képét rajzolta fel, amely felváltaná a liberális demokráciát és helyébe egy kereszténydemokráciára építő politikai rendszert állítana. Már itt is olyan értelmezési kavalkád van, amit csak nagy nehézség révén lehetne kibogozni.
Kiindulásképpen meg kell különböztetnünk a “politikai rendszer” fogalmát a “politikai filozófia” fogalmától. A politikai rendszer mindig egy sajátos működési formát jelent, ami a történelem során fejlődött. Ezzel szemben a politikai filozófia mindig azt az elméleti alapvetést jelenti, aminek alapján egy konkrét politikai rendszert működtethetünk. Nyilvánvaló, hogy ugyanazt a politikai rendszert különböző fajta politikai filozófia alapján lehet működtetni. No mármost, a politikai rendszerek fejlődésében négy főtípust különböztetünk meg, amelyek közül a liberális demokrácia a legelterjedtebb ma a világon. Ez a fajta demokrácia a hűbéri politikai rendszer főtípust váltotta fel és két jellemzője van: a hatalmi ágak szétválasztásának elve és a népszuverenitás elve. Tehát minden olyan politikai rendszert, amely ezt a két paradigmát megvalósítja, liberális demokráciának kell tekintenünk. Maga a “liberális” kifejezés onnan ered, hogy ebben a politikai rendszer főtípusban a társadalmi lét minden területét liberalizálták, beleértve a vallásgyakorlást is. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a katolikus vallás,mint eszme és/vagy filozófia, csupán egy lehet a sok közül, és nem tekinthető a liberális demokráciák kizárólagos jellemzőjének. Ezt bizonyítja az a tény, hogy egy muszlim eszmeiségre épülő liberális demokrácia is éppúgy létezhet, mint egy katolikus eszmeiségre épülő liberális demokrácia.
Tehát nyilvánvaló az, hogy a liberális demokráciák két paradigmáját különböző politikai filozófia alapján lehet megvalósítani és működtetni, amelynek során különböző liberális demokrácia modellhez jutunk. Amennyiben a liberális politikai filozófiát részesítjük előnyben, akkor egy liberális politikai filozófiára épülő liberális demokrácia modellhez jutunk. A liberalizmus, mint politikai filozófiai eszmerendszer a francia forradalom után fejlődött ki, szellemi atyja Benjamin Constant volt, aki szerint ma már annyira fejlettek az emberi szabadságjogok, hogy inkább az emberi boldogság megkeresésével és társadalmi szintű létrehozásával kell foglalkoznunk. A liberalizmus elveire épülő politikai filozófia tehát az egyéni szabadságjogokat részesíti előnyben és ennek megvalósítását tűzi ki célul a konkrét politikai rendszer modelljében. Ez a modell kétségtelenül pozitív olyan szempontból, hogy a szabadságjogokat terjesztené ki a legvégső határokig, de éppen ez lehet a negatív oldala is. A helyzet ugyanis az, hogy minden szabadságjog egyúttal feltételezi azt, hogy valamilyen kényszer ellensúlyozza azt. Szabadság nem létezhet kényszerek nélkül, ami az egyik oldalon szabadságot biztosít, az a másik oldalon kényszert kell kiváltania. Ez azt is jelenti, hogy a szabadságjogok végtelen kiterjesztésének léteznek határai, amit azonban egyes korokban nem ismertek fel, vagy inkább nem akartak tudomásul venni. Ezért vezethetett például a gátlástalan banki hitelezés több gazdasági világválsághoz, függetlenül attól, hogy a gazdasági válságoknak nem ez az elsődleges kiváltó oka. Ilyen világválság volt az 1929-32-es és a 2008-2013 közötti világválság...
CSINÁLTUNK EGY NAPERŐMŰVES TÉRKÉPET A HIVATAL HELYETT
230 - AZ ENERGIAKLUB BLOGJA
Szerző: energiaklub
2018.05.08.
Az Energiaklub többször kért összefoglaló adatokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól arra nézve, hogy a legutóbbi dömpingszerű, rekordmennyiségben beadott és elbírált, nagyjából kétezer naperőmű-engedély tulajdonosai az ország mely pontjain tervezik felépíteni ezeket az erőműveket.
A hivatal az általunk kért táblázatot nem adta ki, ezért kézzel, egyesével dolgoztuk fel a hivatal honlapjára kép formátumban felrakott, szkennelt engedélyeket.
Így összesen 1917 darab, 930 MW összkapacitásnyi naperőműre vonatkozó engedélyt nyálaztunk át. Az adatok a lenti térképen a települések mellett szereplő piros körökre kattintva érhetők el...
Szerző: energiaklub
2018.05.08.
A hivatal az általunk kért táblázatot nem adta ki, ezért kézzel, egyesével dolgoztuk fel a hivatal honlapjára kép formátumban felrakott, szkennelt engedélyeket.
Így összesen 1917 darab, 930 MW összkapacitásnyi naperőműre vonatkozó engedélyt nyálaztunk át. Az adatok a lenti térképen a települések mellett szereplő piros körökre kattintva érhetők el...