GYARMATI ANDREA: SPENÓT NÉLKÜL ÁLLT SZÍNPADRA A KISDIÁK, INTŐT KAPOTT - PEDIG CSILLAGOS ÖTÖS JÁRT VOLNA NEKI

24.HU - POSZT ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2018.04.28.

A gyerekek kicsik ugyan, de egyáltalán nem buták, miképpen ezt a következő sztori is illusztrálja.

Gáborka harmadikos-negyedikes lehetett. Nagyon jó fej, okos vicces, igazi egyéniség. Van, aki már egészen kicsi korában az. Mindig elcsodálkozom, ha azt mondják, minden gyerek egyforma, különösen újszülött korban.

Valójában bizonyos gyerekeken már újszülött- vagy csecsemőkorban is észlelhetjük későbbi jellegzetességeik csíráit. Van, aki bohóc már apró korában, van, aki igen komolyka, van, akiről látod, ez amolyan talpraesett „mindent megoldok” típus lesz, és van, aki soha, semmit nem szív mellre, mindenre van egy vidám ötlete, mindennek rögtön látja a fonákját is.

Tudom, nem szép dolog, de nekem mindig vannak kedvenceim. Olyanok, akik valamiért közel állnak a szívemhez. Nos, Gábor közéjük tartozott; és persze tartozik ma is, habár rég „kinőtt” engem… 83-ban született, vagyis ma már 35 éves, hozzám meg 18 éves korukig járnak a gyerekek.

Történetünk idején viszont még messze voltunk attól, hogy más, felnőtt orvost kelljen választania.

Február tájékán jártunk, kitör a farsangi láz, ilyen kor bölcsődében, óvodában, iskolában évről évre ki kell találni és el kell készíteni a gyerek aktuális, vágyott jelmezét. Téma ez a rendelőben is, ahol sok minden szóba kerül, ami fontos egy-egy betegemnek.

A divattól függően rengeteg Amerika Kapitány, Darth Vader, Leila hercegnő, Maugli, hirdetőoszlop, úszóbajnok tartozik a körzetembe.Néha még tanácsot is kérnek, ha olyan jelmezre vágyik a gyerek, amiben segíteni tudok – fonendoszkóp, spatula, orvosi táska, vagy épp aranyérem az úszóbajnok nyakába.

Térjünk azonban vissza az alaptörténethez:...

ITT OLVASHATÓ

GYURKÓ SZILVIA: "A GYERMEKJOGOK NEM JOGSZABÁLYOK, HANEM ALAPVETŐ SZÜKSÉGLETEK AHHOZ, HOGY EGY GYEREK JÓL ÉREZZE MAGÁT"

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2018.04.27.

Kijött az éves jelentés a gyermekjogok magyarországi állapotáról. Van még hová fejlődni.

Április 24-én jelent meg a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány éves jelentése, amely sorra veszi a 2017-es év gyermekjogi szempontból meghatározó eseményeit. A módszer a tavalyihoz hasonló: a jelentés szerzői megvizsgálták a 2017-ben életbe lépett jogszabály-változásokat, a szakirányú döntéseket és a médiatudósításokat. Ez utóbbit különösen fontosnak tartják, egy média által felkapott ügy ugyanis befolyásolhatja a jogalkotót is, egy-egy gyermekbántalmazásos eset miatt szigorodhatnak a szabályok.

Csökkenő látencia

„A jelentéssel az a célunk, hogy növeljük a gyermekjogok ismertségét és a gyermekjogi jogsértések iránti érzékenységet” – mondta Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány kuratóriumának elnöke. Kérdésünkre kifejtette, 2016-hoz képest tavaly máshol volt a fókusz a gyermekjogokkal kapcsolatban. Míg 2016-ban a gyermekszegénység és az oktatás volt a középpontban, addig 2017-ben ezek a témák kevésbé voltak porondon, volt egy-egy felhördülés vagy kirívó eset, de az erről való diskurzus nem volt tartós. „A tavalyi év meghatározó témái voltak a menekültkérdés és ezzel kapcsolatban a kísérő nélküli kiskorúak helyzete, a gyermekotthonokban élő és a fogyatékossággal élő gyerekek helyzete és a gyermekbántalmazás, különös tekintettel a szexuális bántalmazásra. 2015-höz képest 2017-re 400 százalékkal megnövekedett az ezzel kapcsolatos médiamegjelenések száma."

Gyurkó Szilvia hozzáteszi, a jelentésből jól látszik: nem az ilyen jellegű bűncselekmény a több, hanem az eljárás; vagyis a látencia csökken, egyre több szexuális bántalmazásból lesz büntetőeljárás. A 0-14 éves korosztályban minden hatodik, a 14-18 éves korosztályban pedig minden tizedik gyermek érintett. Hogy minderre mennyire volt hatással a #metoo-mozgalom, az kérdéses. Gyurkó szerint nyilvánvalóan élénkebb a párbeszéd a mozgalom óta, viszont ha a médiamegjelenéseket nézzük, akkor a gyerekek ügyében nem jelentett akkora áttörést. A felnőttekkel kapcsolatos szexuális visszaélésről szóló tudósításokkal szemben a gyerekek és #metoo-kampány együttes előfordulása elenyésző. Az a fajta érzékenység viszont, amit ez a mozgalom magával hozott, a gyerekekkel összefüggésben is fontos. „Megmutatta, hogy nem lehet bármit megtenni a másikkal, a másik testével, hogy nemcsak maga a szexuális aktus lehet erőszak, hanem egyéb magatartási formák is. Ez hatni fog a jövőben is, ahogy 2002-03 táján hatott a családon belüli erőszakról való diskurzus is. Ott is megfigyelhető volt egyfajta visszarendeződés, a sajtó érdeklődése esett, ahogy most is esni fog, de biztosan nem a mozgalom előtti szintre. Reméljük, hogy egyre kevesebb ügy marad rejtve” – mondja Gyurkó Szilvia, aki szerint még nagyon sok mítosznak meg kell dőlnie, még az elején járnak a feldolgozásnak, de jó az irány...

ITT OLVASHATÓ

MINDENKI A MAGA MÓDJÁN PARTIZÁNKODJON

NÉPSZAVA ONLINE / KULTÚRA
Szerző: URBÁN CSILLA
2018.04.28.

Nem voltak illúziói a választás eredményével kapcsolatban Spiró Györgynek, aki szerint ma nagyon hasonló folyamatok zajlanak a kelet-európai régióban, mint a török korban.

- A választások előtt azt nyilatkozta a Newsweek lengyel kiadásának, hogy az ellenzék Budapesten jó eredményt ér majd el, de Budapest nem az egész ország. A felmérések ellenére pedig nincs azzal kapcsolatban illúziója, hogy lesz változás. Önt miért nem kapta el a sokakra jellemző reményteljes hangulat?

- Nem szoktak hangulatok elkapni. Igyekszem reálisan nézni a dolgokat úgy, hogy a vágyaim ne homályosítsák el a látásomat. Egy írónak illik ismernie azt a társadalmat, amelyben él. Magyarországot soha nem önmagában létezőnek tekintettem, hanem nagyobb összefüggésrendszer részeként. Ilyen szempontból vannak bizonyos külső, meghatározó tényezők, amelyek erősebben hatnak, mint az emberek vágyai.

- Az interjúban a kelet-európai régió feudális mentalitásáról is beszél. Milyen visszhangja van ennek egy lengyel nyelvű cikkben? Kapott valamilyen visszajelzést?

- Nem. Azok a lengyel újságírók, akiknek néha nyilatkozom, tudják, miről beszélek. A két társadalom fejlettségét, struktúráját és történelmét tekintve nincs annyira távol egymástól.

- Budapest és a vidék ellentéte a választás utáni hetekben gyakori téma volt a médiában. Kőbéka című regényének főhőse, Kálmánka is egy olyan faluból indul, ahol szegények és kiszolgáltatottak az emberek.

- A vidék-város ellentét azóta létezik, hogy a nagyvárosok kialakultak, több ezer éve. A nyugat- és kelet-európai történelmet többek között a városiasodás folyamata is megkülönbözteti egymástól. Mátyás király idején Nyugat-Európában már erős gyökerei voltak a városiasodásnak, ami Magyarországon is megindult, de Mátyás uralkodásának a közepe táján valamiért visszafordult. A városokba verődött népesség a világon mindenhol újszerűbben volt kénytelen megszervezni az életét, mint a röghöz kötött vagy kötődő vidéki lakosság. A vidék-város ellentét mindenhol létezik a világon, és a tömegpolitika fel is használja, a manipulálás hasonló lehetőségeivel éltek és éltek vissza egykor Babilonban, Athénban, Rómában és Alexandriában.

- A Kőbéka a János vitéz átiratának is tekinthető. Míg Jancsi saját döntéseket hoz, ezáltal fejlődik a személyisége, és befolyással van az életére, Kálmánkának nincs esélye, hogy saját döntései vezéreljék az életét, külső erők befolyására sodródik.

- Nem írtam újra, hanem ironikusan utalok rá, ahogy Voltaire Candide-jára is. Kálmánkának a történet során éppenséggel igen sok lehetősége van, hogy kitörjön, csak nem tud velük élni, nem is sejti, mi történik vele és körülötte. Ingerszegény környezetbe születik, ahol nem történik semmi, nem dolgoznak, nem tanulnak, szocializálódni nincs mihez, normális személyiség így nem fejlődhet ki. Áldozati pozíció. Meggyőződésem, hogy ami az utolsó évtizedekben történt, nem sokban különbözik a török kortól. Tanuljuk, hogy miután 1541-ben a török elfoglalta Budát, három részre szakadt Magyarország, és 150 évig totálisan ki volt szolgáltatva a tőle független erőknek. De a lényeget nem tanítják. Az egyik fontos tényező a végvárak működése, amit a romantika óta heroizálnak. A valóságban a végvári vitézek nem kaptak sem fizetést, sem ellátmányt, abból éltek, amit a környező falvakból elraboltak. A Nyugat mindig így használt minket, piac és olcsó munkaerő forrásaként: kívülről biztosítják a katonai eszközöket, belülről pedig megengedik a szabadrablást. A másik tényező a kettős adóztatás rendszere, ami a falvak végzetes elnéptelenedését okozta. Nagyhatalmi megállapodás alapján a törökök által megszállt területeken nemcsak a török szedte a harácsot, hanem a császár és az egyház is szedte az adót, ebbe pusztult bele a magyar népesség, és nem a harcokba. Az adószedést persze magyaroknak adták bérbe, ezt sem tanítják. Amikor több nagyhatalmi érdek ütközik Kelet-Európában – jelenleg kettő, a német és az orosz –, hasonlóan működik a kettős adóztatás, mint hajdan. Ha az ember több száz évben gondolkodik, nemigen hihet az egyes évtizedek illúzióiban...

ITT OLVASHATÓ

NEM ELÉG A RASSZISTÁKAT SZIDNI - THOMAS PIKETTY A NEMZETKÖZI BALOLDAL VÁLSÁGÁRÓL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.04.28.

A baloldaliság egyre inkább azt jelenti, hogy valaki a globalizációt, a kisebbségek védelmét pártolja, míg a jobboldaliak a nemzetállamok megerősítésének pártján állnak, a népek keveredésének ellenzőiként lépnek fel – egyebek mellett erről beszélt a múlt héten Budapesten Thomas Piketty, a közgazdaságtan szupersztárja, akivel Nobel-díjasok is szívesen paroláznak, és munkáit az évtized kiemelkedő teljesítményei közé sorolják. A francia professzor egyik legújabb tanulmányának címe: Baloldali brahmanok vagy jobboldali kalmárok. Ebben azt az álláspontot fogalmazza meg, hogy a hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve a jelentős tulajdonnal nem rendelkező értelmiségiek (a brahman a tanítók, tudósok, papok kasztja volt Indiában) szinte kisajátították a baloldalt, és velük szemben sorakozik fel a vagyonos jobboldaliak, valamint támogatóik osztálya. Piketty a CEU-n tartott előadása előtt adott exkluzív interjút a 168 Órának.

– Egy olyan országban üdvözlöm önt, ahol egykulcsos jövedelemadó van, ahol a kormány folyamatosan szivattyúzza ki a milliárdokat az oktatási rendszerből és az egészségügyből. Ahol a szakszervezeteknek gyakorlatilag nincs sztrájkjoguk, de a kormánypártot mégis harmadszor választották újra kétharmaddal. Ilyen körülmények között hogyan látja a gazdaság hosszú távú működésének esélyeit?

– Azt gondolom, hamarosan eljön az idő, amikor az egykulcsos adó a viták kereszttüzébe kerül önöknél is és minden olyan országban, ahol bevezették. Ezt a rendszert a közvélemény nyomására előbb-utóbb fel kell majd számolni. Nyilvánvaló, hogy már bevezetni is csak azért lehetett, mert a posztkommunista országokban az emberek mély szkepszissel tekintenek minden olyan szabályra, amely az egyenlősítés irányában hat. A kormányoknak az egykulcsos adó azért tetszett meg, mert így akarnak előnyt szerezni a befektetésekért folytatott versenyben, és így próbálnak imponálni a legjobban fizetett társadalmi csoportoknak. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy egyre nagyobb választói rétegek látják: a többség érdekei ellen való a gazdaságpolitika, amelyet a politikai elit erőltet: az egykulcsos adó, a megszorítás, a szociális közkiadások megnyirbálása.

– De mi lehet ennek a gazdaságpolitikának a hosszú távú hatása?

– Az, hogy elmaradnak a jövőbe való befektetések, semmit sem tesznek az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséért. Vannak politikai következmények is. Amikor az emberekkel elhitetik, hogy a javak újraelosztása nem lehetséges, hogy képtelenség csökkenteni a gazdagok és szegények között egyre mélyülő szakadékot, akkor a politikai ellentétek olyan kérdések körül éleződnek ki, mint az identitás vagy a migráció ügye. A populista politikusok egyelőre szavazók millióival tudják elhitetni: a politika legfontosabb terepe, hogy ellenőrizze, ki jöhet be a környező világból a határokon keresztül, és ki nem. Szinte bizonyos, hogy ilyen körülmények között mindig a legsérülékenyebb társadalmi csoportok követik őket először, mert ők érzik fenyegetve magukat. Mindez pedig – talán csak átmenetileg – az identitás törésvonalai felé tereli a politikai konfliktusokat...

ITT OLVASHATÓ

PARA-KOVÁCS IMRE: NŐÜGYEK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: PARA-KOVÁCS IMRE
2018.04.27.

Mindenki eltévedt, zavarodott és olyan apró-cseprő dolgokkal foglalkozik, mint hogy a kormány konkrétan ellopja az országot, hogy a csodálatos választási siker hatására újabb 500 000 fiatal fog lelépni innen, hogy a szabadságjogok az azeri szintet közelítik és a szabad sajtó helyzete kétségbeejtő, ahelyett, hogy a lényegre koncentrálnának, miszerint Orbán Viktor bejelentette: a magyar nőkkel fog konzultálni.

Eddig nem foglalkozott nőügyekkel, úgyhogy örömteli és izgalmas a kijelölt csapásirány.

A probléma az, hogy a nők nem szülnek eleget.

A Föld nevű bolygó jelenleg úgy működik, hogy a fejlett országokban a nők nem szülnek eleget, mert – a rohadt liberális demokrácia és az oktatási rendszer hatására – az önmegvalósítás egyéb formáit is elérhetőnek tartják, nem kell feltétlenül nekik három gyerek ahhoz, hogy helyük legyen a világban, tanulnak, dolgoznak, alkotnak, esetleg csak van annyi eszük, hogy felmérjék: képtelenek lennének normálisan felnevelni 7 gyermeket, ezért megállnak kettőnél. Nem arról van szó tehát, hogy a nők (és a velük kapcsolatban álló férfiak) önzők lennének, hanem mérlegelnek, átlátják lehetőségeiket és döntenek.

Nem azért nem szülnek gyermeket, mert Orbán Viktort akarják bosszantani, hanem azért, mert tisztában vannak a realitással.

A fejletlen országokban, és a fejlett országokban található fejletlen közösségekben más a helyzet, ott szülnek és szülnek, például tanulás helyett is, munka helyett is, hogy az alkotásról ne is beszéljek, ráadásul lövésük sincs arról, képesek lesznek-e felnevelni az utódokat, majd csak lesz valahogy, a gyerek áldás, szaporodjuk és sokasodjunk, mert… és itt általában elakad a gondolatmenet, mivel a szaporodásnak akkor volt jelentősége, amikor sok embert kellett a háborúba küldeni, hogy a szomszédos ország (törzs, falu, klán) szintén nagyszámú seregét legyőzzék, hogy legyen elég munkáskéz a malterhordáshoz, hogy legyenek rengetegen, akik kapálnak a földeken.

Ez ugyan nem volt olyan régen, de mára már baromira nincs így.

Magyarország például tökéletesen elketyegne 6 millió emberrel is, ha beszámítható kormánya, működő gazdasága és/vagy használható egészségügye, oktatása lenne, mert az utóbbi évek azt igazolták, hogy például Norvégia vagy Japán elég jól zakatol, és azok az országok, ahol rettenetesen sokan élnek, nem feltétlenül teljesítenek jobban, ráadásul képtelenek beszámítható vezetőket választani (már ahol egyáltalán van erre lehetőség), Kínában, Oroszországban vagy az Egyesült Államokban diktátorok, pszichopaták vagy retardáltak kaparintották meg a legfelsőbb hatalmat, de Indiát sem állítanám példaként a jövő politikusai elé.

Mindezek ellenére Orbán Viktor arról szeretné meggyőzni a magyar lányokat, hogy lehetőleg minél fiatalabban szüljenek, aztán meg sem álljanak a klimaxig, a lehetőségek adottak: Magyarország fejletlen és primitív ország lett, és még fejletlenebb és primitívebb lesz hamarosan, akkor meg miért nincs akkora szülési kedv, mint például Eritreában vagy Pakisztánban?! Ez nem fér a kedves vezető fejébe...

ITT OLVASHATÓ

SZAR ÜGY, HOGY MOST ÉPPEN HADHÁZY ÁKOS LÉP HÁTRA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.04.28.

"Tegnap este (csütörtök este – szerk.) megalakult az LMP új frakciója, amihez csatlakoztam. Tisztséget sem a frakcióban, sem a pártban, sem a parlamentben nem fogok betölteni. Ahogy eddig is, továbbra is kifejezetten támogatni fogom a parlamenti pártok közötti és a parlamenten kívüli ellenzéki résztvevőkkel való együttműködést. Mélyen elszomorít ugyanakkor, hogy úgy tűnik: a parlamenti pártok abban nagyon gyorsan “összefogtak”, hogyan osszák el egymás között a Fidesz által felajánlott, jó plusz fizetéssel, de többnyire kevés munkával és semmi eredménnyel nem kecsegtető pozíciókat. Az ellenzéki képviselők többsége még mindig nem ismerte fel, milyen beláthatatlan következményei lehetnek a választási eredménynek és hogy milyen körülmények között alakult az ki. Többségük ijesztően hamar túltette magát azon a dilemmán, hogy egy tisztességtelen választáson létrejött és kétes legitimitású parlamentbe fognak beülni. A tiltakozásnak sok formája lehetne a teljes bojkott és a teljes elfogadás közötti skálán. Az eddigi megállapodások nem arra utalnak, hogy az ellenzéki tárgyalásokon sikerült ezen a skálán a megfelelő pozíciót elfoglalni, az elfogadható megoldást megtalálni".

Az én értelmezésem szerint ezek itt (és különös tekintettel az általam önkényesen kiemelt részek) a legfontosabb kijelentések, amelyek ellenzéki politikus száját az április 8. óta eltelt szűk, de – a korábban elképzelhetetlen tömegeket megmozgató budapesti demonstrációkat leszámítva – annál lesújtóbb három hétben elhagyták.

Hadházy Ákos lemondott LMP- társelnök tegnapi Facebook-posztját idéztem fent, amelyből sok mindent kiemelhetünk: például azt, hogy Hadházy, aki az LMP és tulajdonképpen az egész magyar politikai paletta leghitelesebb figurája, háttérbe vonul. Vagy azt, hogy háttérbe vonulás előtt-közben még odaszúrt azért egyet az úgynevezett megélhetési ellenzéknek. Vagy azt, hogy mennyire lehet hitelesen bírálni azt az ellenzéket, amelynek csúfos kudarcában a bíráló ugyanúgy részes volt, mint azok, akiket bírál?

...

ITT OLVASHATÓ

SZÜDI JÁNOS: KÉTELKEDEM, TEHÁT VAGYOK

NÉPSZAVA ONLINE / SZÉP SZÓ
Szerző: SZÜDI JÁNOS
2018.04.28.

Nem tündérmese. Nem délibáb győzte meg a magyarokat arról, az a jó, ha szegénységben és félelemben élnek, az a jó, ha esélyük sincs a boldogulásra. Elhitték a mesét, az ország jobban teljesít.

A kételkedés kényszere az emberré válás és az emberiség fejlődésének folyamatos motorja. Hiszen, ha valamelyik ősünk nem kételkedik abban, hogy természetes dolog a faágak között hintázva haladni, sosem próbálja ki a földön járást. Nem tudjuk, ki volt az a kétkedő, aki először gondolt arra, mellső lábait érdemes felemelni a földről, de köszönet jár érte. Köszönet jár annak az ősünknek is, aki nem hitte el, hogy földünk lapos. A kételkedésre épülő vizsgálódás döntött meg számos, korábban megkérdőjelezhetetlen tételt, változtatott meg ősi gyakorlatot, hozott újabb és újabb megoldásokat.

A világ felosztása

A világnak azon részein vannak komoly bajok, ahol az ott élők csoportja jelentős részéből kihalt, vagy ami még rosszabb, ki sem alakult a hatalommal szembeni kételkedés igénye. Ennek következménye, hogy nem vitatják a kialakult állapotokat, elfogadják a rájuk osztott szerepet, beletörődve a megváltoztathatatlanba. Nevezzük a világnak ezen részeit kételkedésmentes övezetnek, még akkor is, ha bizonyos: mindig, mindenkor, mindenütt vannak olyanok, akik kilógnak a sorból, és akkor is, ott is kételkednek a hatalom szavahihetőségében, ahol ez tilos és ahol ezért üldözés lehet a sorsuk. Az ilyen övezetekben élők áldozatává válnak egy kis csoportnak, amelyik megkaparintva az irányítást a maga hasznára fordítja a megtermelt javakat, éppen csak annyit engedve át a többségnek, amennyi szükséges és elégséges a helyzet fenntartásához. Emellett működteti azt a rendszert, amely konzerválja a kialakult állapotot, illetve adott pillanatban megvédi a hatalmon lévőket. A kételkedésmentes övezet sorsa az elsorvadás. Ennek üteme lehet gyorsabb vagy lassúbb. A vég megjósolható. Eljön az a pillanat, amikor bekövetkezik a felocsúdás, és az ott élők átveszik sorsuk irányítását. Ennek a folyamatnak a kimenetele sokféle lehet: békés vagy kevésbé békés. Nagyon sok függ attól, hogy a kételkedésmentes övezetben élnek-e kételkedők és számuk milyen ütemben és mértékben emelkedik. (A teljesség kedvéért: azokban, akik nem kételkednek a hatalomban, hitté válik ez a bizalom. Ezért mindent – saját tapasztalataikat is - elutasítanak, ami nem egyeztethető össze hitükkel.)

Ott, ahol a kételkedés társadalmi szokássá válik, nincsenek többé megkérdőjelezhetetlen igazságok, megtámadhatatlan tekintélyek, természetessé válik a véleménynyilvánítás szabadsága, az információk mindenki számára rendelkezésre állnak, az iskola felkészít a megismerésre, a megértésre. Ahol a kétkedés társadalmi szokássá válik, ott szokássá válik az egymásra figyelés, a problémák közös megoldása. Ehhez az állapothoz általában hosszú út vezet...

ITT OLVASHATÓ

KERTÉSZ ÁKOS: 1914. JÚLIUS 28.

AMERIKA NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KERTÉSZ ÁKOS
2018.04.27.

A Kanadában élő magyar író esszéje az Amerikai Népszavának.

Ady Endre

Emlékezés egy nyár-éjszakára

Az Égből dühödt angyal dobolt
Riadót a szomoru Földre,
Legalább száz ifjú bomolt,
Legalább száz csillag lehullott,
Legalább száz párta omolt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Kigyúladt öreg méhesünk,
Legszebb csikónk a lábát törte,
Álmomban élő volt a holt,
Jó kutyánk, Burkus, elveszett
S Mári szolgálónk, a néma,
Hirtelen hars nótákat dalolt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Csörtettek bátran a senkik
És meglapult az igaz ember
S a kényes rabló is rabolt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Tudtuk, hogy az ember esendő
S nagyon adós a szeretettel:
Hiába, mégis furcsa volt
Fordulása élt s volt világnak.
Csúfolódóbb sohse volt a Hold:
Sohse volt még kisebb az ember,
Mint azon az éjszaka volt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Az iszonyuság a lelkekre
Kaján örömmel ráhajolt,
Minden emberbe beköltözött
Minden ősének titkos sorsa,
Véres, szörnyű lakodalomba
Részegen indult a Gondolat,
Az Ember büszke legénye,
Ki, íme, senki béna volt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Azt hittem, akkor azt hittem,
Valamely elhanyagolt Isten
Életre kap s halálba visz
S, íme, mindmostanig itt élek
Akként, amaz éjszaka kivé tett
S Isten-várón emlékezem
Egy világot elsüllyesztő,
Rettenetes éjszakára:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.

Mi ez az apokaliptikus látomás? Mi történt? Kitört a háború?

Na és?

Háborúk ki szoktak törni.

Miért, hogy ez a nyáréjszaka annyira különös volt? Hogy csúfolódóbb sose volt még a hold, hogy sosem volt még kisebb az ember, mint azon az éjszaka volt?

Mert az, ami akkor történt, az nem csak egy hadüzenet volt. Azon a júliusi éjszakán tört meg a remény, amit a legoptimistább század sugallt. A remény, hogy a fejlődés, a tudomány, ami magába olvasztotta a mítoszokat, lassan, de biztosan minden problémát megold, mert a tudomány az maga a Haladás, és a haladás megállíthatatlan, akár az idő.

Ady víziója kozmikus rémlátomása arról szól, hogy íme, kirobbant egy példátlanul világméretű vérengzés, amelynek egyetlen résztvevője, egyetlen országa, nemzete sem tudott semmilyen morális indokot fölmutatni a gyilkosságokra. Ez nem fölszabadító háború, nem honvédő háború volt, hanem egyértelműen a világ újrafelosztásáért indított imperialista rablóháború. Minden csepp kiontott vér égrekiáltó, megbocsáthatatlan bűn volt az addig, ama különös nyáréjszakáig érvényes, a közemberi tisztességre épülő morál szerint.

Azon az éjszakán a morál kiszenvedett. Szabad lett megtenni mindent, amit csak el lehetett követni.

Azon a különös nyáréjszakán meghalt Európa, ami azóta létezik csak a kagyló héja igazgyöngy nélkül; tetszetős, de üres.

Addig bárki büszke lehetett, a nemzetére, attól kezdve a nacionalizmus a civilizált világ rákfenéje lett.

A nacionalizmus a romantika idején, amikor az érzelmek polgárjogot kaptak az európai kultúrában, és az elnyomás alól fölszabaduló nemzet fogalma a szabadság szimbóluma lett, és a nemzeti nyelv és a nemzeti tulajdonságok ápolása az általános „autonómia” kivívását jelentette, még csodásan pozitív eszme volt. De ugyanez a nacionalizmus a nemzetállamok megalakulása után már az elkülönülés, a felsőbbrendűség, a mások lenézése, megvetése, a nemzeti intolerancia forrásává vált. Sőt: a nemzeti büszkeségből nőtt ki a fajelmélet és a fajgyűlölet.

Magától értetődik, hogy az imperialista agresszió, a világ „újrafelosztásának” szándéka remek ideológiai kapaszkodót talált a nacionalizmusban, a nárcisztikus öntömjénezésben és a „más” népek megvetésében. A lövészárkok vérfürdőibe nacionalista indulók harsogása közben masíroztak, vonatoztak a nemzeti seregek meghülyített katonái.

A 19. század végére a munkásszervezetek is demokráciára cserélték az agresszív osztályháborút, és megszületett a szociáldemokrácia. A polgári demokrácia lehetőséget adott a munkáspártoknak, hogy demokratikus választások útján kerüljenek a parlamentbe s ezzel a hatalomba, és így küzdjenek egy igazságos, társadalomért.

Létrejött a Második Internacionálé, a munkásság nemzetközi szövetsége, hogy a tőkések nemzetközi összefogásával szemben a munkásság is nemzetközi összefogással léphessen föl a kapitalista kizsákmányolás ellen.

A szociáldemokrácia természetesen még a gothai program után is megőrizte eredeti marxista proletár internacionalizmusát, de a világháború kitöréséhez közeledve lassanként behódolt a burzsoá nemzetállamok retrográd nacionalizmusának, és föladta internacionalista alapállását. A lövészárkok pokoli húsdarálója, a 20 millió halott a bizonyíték rá, mi történik, ha a szociáldemokrácia behódol a nacionalista mételynek.

A szociáldemokraták létezésük leggyalázatosabb árulását követték el: csatlakoztak a hirtelen nemzeti érzelmeket papoló tőkésekhez, s a nemzetköziséget elárulva küldték a gyilkos állóháborúba a népeket, ahol más és más nyelvet beszélő proletárok lőtték halomra egymást a tőkések érdekében, és lapultak a lövészárkokban sárban, mocsokban, saját ürülékükben, bajtársaik bomló hullái, és éhes patkányok között, és akit a nyúlós, bűzős latyak és a napok óta rátapadt hideg, átázott zubbony már félig a tébolyba kergetett és kiugrott a fedezéket jelentő szennycsatornából, azt azonnal lekaszálta a szemközti árokban vacogó más nyelvet beszélő proletár testvére, miközben a szociáldemokrata munkásvezérek vígan osztoztak a tőkésekkel a hadiszállítmányokon.

Bajban van a messze város,
Mérkőzni kell a halállal,
Gyürkőzz, János, rohanj, János.

Az egyetlen szociáldemokrata politikus a francia Jean Jaurès volt, aki pontosan látta mi történik, aki szót emelt a hadüzenet ellen, aki már évekkel Szarajevó előtt leírta ezeket a szinte látnoki szavakat:

“Ha a háború kitör, borzalmas lesz, és elképzelhetetlen méreteket ölt. Először is általános világháborúvá válik, amely elborít minden kontinenst. Bolygónk piroslik majd a kiontott vértől.”

1914. július 31-én orvgyilkos lőtte le.

Törvényszerűen.

A nacionalista gőg, és a más nemzetek gyűlölete nemcsak Európa mezőit tette vériszamossá. Európa délkeleti végvárának számító, de végülis a bizánci kultúrkörbe tartozó Törökország is beszállt a háborúba, hogy az osztozkodásból ki ne maradjon, s alig fél évvel ama különös nyáréjszaka után a rablóháború szellemében a nacionalista téboly világraszóló csúcsteljesítményét mutassa fel, ami a végekről sorsszerűen visszasugárzott a központ, a tengely felé.

Szoros a kapcsolat a törökök örök nemzeti szégyene, az örmény genocídium és a zsidó holokauszt között. És a tett súlyát nem a számok határozzák meg, minden egyes emberi élet egy egész világ, vagyis ugyanakkora érték!

Örök nemzeti szégyenről beszélek, mert a törökök a népirtást nem csak, hogy sohase bánták meg, sose követték meg a túlélőket, a megmaradt örmény nemzetet, de a mai napig arcátlanul tagadják a gyilkos mészárlást a németekkel ellentétben, akik szembenéztek a történelmükkel, nem csak megbánták, amit elkövettek, nemcsak megkövették a zsidóságot, de megpróbálták a túlélőket valamiképp kártalanítani.

A háború azonnal szabad utat adott a két és fél millió örmény és a teljes keresztény népesség lemészárlására.

„Ha továbbra is megelégszünk helyi kivégzésekkel, ha ez a tisztogatás nem ölt általános és végleges formát, károkat fog okozni nekünk. Ezért feltétlenül ki kell az örmény népet irtani, hogy egyetlen örmény se maradjon földünkön, és Örményországnak még a neve is eltűnjön. Háborúban állunk, és kiváló alkalom mutatkozik erre” – így fogalmazta meg az örmény népirtás tervét Nazim bej 1915 elején Isztambulban, a Török Egységért és Szabadságért Párt titkos ülésén.

Ezt azért emeltem ki, mert rámutat a lényegre.

Az 1915-16-os örmény népirtás nemcsak az örmény vallási felekezet ellen irányult, hanem minden örmény ellen, akiket kártevőknek, alsóbbrendű embernek neveztek. A kiirtandó embereket „patkánynak”, „férgeknek”, „baktériumoknak” minősítő szóhasználat, a munkatáborokba gyűjtés, a marhavagonokban történő szállítás, az embertelen orvosi kísérletek előre vetítik a náci népirtás szóhasználatát és technológiáját. 1915 szeptemberéig az egész török szultanátus területét három szakaszban átfésülték, és az örmény lakosságot összegyűjtötték, majd deportálták. Úgy, ahogy az európai zsidókat gettókba gyűjtötték a bevagonírozás és a haláltáborokba szállítás előtt. Az Eufrátesz körüli félsivatagos területen a kitelepítés célállomásai felé hajtott örmény deportáltakat, védtelen nőket, gyermekeket, öregeket az éhség és a járványok, valamint az ellenük uszított muszlim lakosok megtizedelték, a lemaradókat pedig megölték. Aki túlélte a halálos menetelést, koncentrációs táborba került, ahol az embertelen körülmények között hamarosan elpusztult. A szerencsétlen deportáltak egy részét kőolajtartalmú barlangokba zárták, aztán felgyújtották a barlangokat. Csak a Setdaije melletti úgynevezett „örmény barlangban” 40 ezer ember veszítette így életét. Trapezundban például örmény gyerekeket egy gőzfürdőnek álcázott teremben gázosítottak el.

Ezek az egyezések nem a véletlen művei. Hitler Erwin von Scheubner-Richtertől pontosan informálódott az örmény genocídium részleteiről, így ötleteket is merített belőlük. Hitlert az a tény is fölbátorította a holokausztra, s az Endlösungra, hogy az örmény népirtást, a törökök által elkövetett förtelmes gyilkosságsorozatot gyakorlatilag lenyelte a világ. Elfelejtette és megbocsátotta. És ez szorosan összefügg a holokauszt emlékének ébrentartásával, mert a holokauszt tagadása, elbagatellizálása ugyanúgy újabb holokausztokhoz fog vezetni, ahogy az örmény genocídium elbagatellizálása is hozzájárult Auschwitzhoz.

Más kérdés, és a nyugati kultúra gyalázata, hogy a holokauszt emlékét nekünk, zsidóknak kell ébren tartanunk, holott nem a mi dolgunk lenne, mert a holokauszt a világ gyalázata, nem a miénk; de ugyanez vonatkozik az örmény népirtásra is, aminek emlékét a török és a szovjet politikusok és mai orosz utódaik helyett, akik szintén vastagon benne voltak a tömeggyilkosságokban, az örményeknek kell ébren tartaniuk. Az örmény genocídium a Szovjetunióban folytatódott, annak ott legkevesebb félmillió örmény esett áldozatul, és a végrehajtás kegyetlensége a törökországi gyilkosságok szadizmusával vetekedett, mert a lenini-sztálini hatalomgyakorlás lényege a szovjetunió népeinek állandó egymásra uszítása volt, az „oszd meg és uralkodj” mindig beváló elve alapján. Így nézett ki a „Szabaddá tett népek örök szövetsége a nagy Oroszország kovácsolta frigy” a gyakorlatban. Részletekbe nem bocsátkozom, de a Szovjetunióban s a kaukázusi posztszovjet területeken történtek is annak a különös nyáréjszakának a következményei, amiről Ady beszél.

Hitler is annak a különös nyáréjszakának a terméke, nem véletlenül készítette elő az örmény genocídium Auschwitzot.

Hitler azzal kezdte, hogy az első világháború következményének, a versaille-i békeszerződésnek a túlzásait akarja korrigálni, és egész Európa tudta, hogy a versaille-i béke igazságtalan. Az eredmény újabb világégés lett, ötvenkétmillió halott, hatmillió áldozatot követelő genocídium, tűzhalál (a számokon kívül minden előrelátható volt), és Európa egyre csak késlekedett, azzal ámítva magát, hogy ez a Hitler is csak ember. Nem szopogatja a cipőfűzőjét, és nyakkendőt is tud kötni.

Volt akkor is valami Thomas Mann azzal az Achtung Europa! című kiáltványával, de ki figyelt oda egy ilyen hisztérikus értelmiségire?! Thomas Mann úr maradjon a kaptafájánál, írjon szép regényeket! A fő, hogy Párizsban, Londonban, Oslóban, Brüsszelben tovább járjuk a charlestont, a foxtrottot, meg az argentin tangót, kellemes burzsoá haláltáncunkat, igyuk a pezsgőt és a whiskyt, élvezzük kifinomult, puha nyugati dekadenciánkat, hiszen Hitler úr megígérte. Hitler úr mégiscsak egy kultúrnép fia, egy úriember, miért ne hihetnénk neki, főleg, amikor hinni akarunk!

Ha behunyom a szemem, előttem a filmkocka: Mr. Chamberlain hajadonfőtt (haja sötét, kissé hullámos, a halántéktájon finoman őszül), hosszú, elegáns kabátban ragyogó arccal újságolja honfitársainak a nagy és boldogító eredményt: „Peace for our days!” Hitler úrral mindent megbeszéltünk.

Az örmény népirtást Hitler a holokauszttal folytatta, Sztálin Katynnal és a Gulaggal zárkózott föl, Pol-Pot kiirtotta fél Kambodzsát, Mao Kínában, Kim Ir szen Észak-Koreában vezette be a vérgőzös ázsiai despotizmust, és nincs vége, most jön csak a java.

A 19. század jövőképe gyermeteg álmodozássá vált.

Azon a nyáréjszakán meghalt a zsidó-keresztény morál. Azóta halódik az euro-atlanti civilizáció.

Kant még az Ész működését pallérozta, Fichte, Nietsche, Bergson, már az ösztönök felé terelte a gondolkodást, a rációtól az irracionális felé.

És fölfedezték a gyalázat gyönyörét. Faji, nemzeti célok érdekében gyilkolni jó, nemes, szép, és férfias! Az új jelszó: vissza az ősi erényekhez! A humanista nyavalygások helyett a tiszta pogány őserőhöz. Fölfedezték az ősi mitológiákat. Nem maradt fönn? Sebaj! Kreáltak! Vér- és rögvalóságot! Az erőszak gyilkos mítosza jött divatba. A férfierő nemessége. A katonai és más harci erények. Athén helyett Spárta. A vér mítosza lett a trendi többféleképpen is: a „vér” mint genetikai meghatározó, mint a faj szimbóluma, és a vér, amit szent céljainkért kiontunk. (Szent céljaink? Folytatni a rablóháborút, növelni az Életteret és kiirtani mindenkit, aki undorítóan más, mint mi vagyunk.) Fanatizál a vér, a magunk vére, de főleg elleneink vére. Patakokban. Tombolt a macsó szellem. A nő legyen szülőgép, szülje a harcost, és hímezze a Lobogót. De a női csendőr, a női katona is ideál lett. Az „ewig weibliche” egyenruhában, géppisztollyal – ach, wie schön! – A Szűzanyából Brünnhilda lett, kisded helyett karddal a kezében.

Így született meg a nemzetiszocializmus, aminek a szocializmushoz annyi köze volt, mint a szelíd Jézusnak az inkvizícióhoz.

Kétezer éve a názáreti rabbi kimondta Mózes nyomán: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Te vagy a mérce. Amit nem kívánsz magadnak, te se kövesd el a felebarátod ellen. És még valami: MINDEN EMBER a te felebarátod. A szó elhangzott, visszavonni nem lehetett, hát meggyilkolták, aki kimondta. De a gondolat tovább élt, így a Názáreti föltámadott.

Ama különös nyáréjszakáig minden erkölcs, minden törvény a Názáreti szavaira épült, ha betartották, ha nem. És aki megszegte, bűnös volt, ha bűnhődött érte, ha nem.

De akkor újra megölték a Názáretit – vele a törvényt, a morált, a szeretetet. Azóta mindent szabad, amit csak az Ember bomlott fantáziája ki bír agyalni egymás és az élet elpusztítására a Bolygón.

És nem számít többé, hogy élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók….1

Őket sajnálom. És az állatokat. Ők ártatlanok.

________________

1 Radnóti Miklós: Nem tudhatom…

ITT OLVASHATÓ

LASSAN EGY SÖRT SEM IHAT MEG ÚGY BUDAPESTEN, HOGY NE A NER-LOVAGOKAT GAZDAGÍTSA

HVG ONLINE
Szerző: G. TÓTH IDA
2018.04.28.

Tiborcz István egykori Elios-alapító társa, Erdei Bálint most Óbudára is kiterjeszti a belvárosi kocsmanegyedet.

Felébresztette téli álmukból a pályázatelbírálókat az április 8-ai választás: néhány nap leforgása alatt két régóta halogatott, a turizmussal kapcsolatos budapesti tender eredményét is eldöntötték. Lassan két éve tologatta a főváros, hogy határozzon arról, melyik cég üzemeltethesse – immár egyedüli versenyzőként – a városnéző, úgynevezett hop on-hop off buszokat. A hét elején az a hír járta, hogy lapzártánk után, szerdán a legjobb ajánlatot adó Program Centrum Kft. – Mr. Nilsz Kft. kettőst hozzák ki nyertesként a pályázaton, amelynek tavaly év végén másodszor futott neki a főváros. A közgyűlés elé is bekerült a javaslat – abból kiderült, hogy a Program Centrum-Mr. Nilsz duóénál egy másik pályázó sokkal nagyobb koncessziós díjat vállalt volna –, de az utolsó pillanatban Tarlós István főpolgármester bejelentette, hogy leveszik a témát a napirendről, és majd májusban tárgyalhatnak arról.

Néhány nappal korábban Óbudán hirdettek eredményt: a Kolosy téri piaccsarnokba a volt MKB-vezér fia, Erdei Bálint cége, a Redwood Holding Kft. költözhet be és működtethet kocsma- és étterem-paradicsomot. Erdei Tiborcz István üzlettársaként vált igazán ismertté: vele közösen hozta össze a miniszterelnök veje az első millióját az azóta uniósforrás-elkótyavetyélési gyanúba keveredett Eliosban.

A két jövőbeni biznisz közt többszörös az összefüggés. Erdei Redwoodjának közös cége van azzal a két jordán üzletemberrel, Awad E. A. Riaddal és Zakarya Hamdannal, akik közül utóbbi egészen tavalyig birtokolta a most befutó hop on-hop off buszüzemeltető cégkombót. Ma ugyan már nem szerepel a neve sem a Program Centrum Kft., sem a Mr. Nilsz cégadataiban, ám az ügyek intézésében részt vesz. A Kolosy tér hamarosan kisebbfajta bulinegyeddé avanzsáló környékét pedig Erdei Bálint Redwoodjának javaslata szerint bekötik majd a fővárosi városnézőbusz-hálózatba. A színes-szagos doubledeckerek már a nap elején fuvaroznák Óbudára a partner hotelekből, hostelekből azokat a turistákat, akik autentikus vásárcsarnoki reggelire vágynak. (Partner hotelt már csak azért sem lesz nehéz találni, mert Hamdan testvére a Mellow Mood szállodacég alapítója.) Ami pedig az estéket illeti: egy időben nagyjából 500-an sörözhetnek, vacsorázhatnak majd a Kolosyn, közben élő zenét hallgatva, meccsközvetítést nézve, a hétvégi napokon hajnali kettőig, máskor éjfélig...

ITT OLVASHATÓ

NEM SZOCIÁLIS, HANEM VERSENYKÉPESSÉGI FORDULATOKRA VAN SZÜKSÉG

1000 A MI HAZÁNK
Szerző: HaFr
2018.04.28.

A progresszív oldalnak szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy Orbán negyedik (sorrendben harmadik) választási győzelmének több köze van a társadalmi konszolidációhoz, mint a propagandához: magyarul a győzelemnek objektív alapjai/okai vannak. Itt el kell oszlatnunk bizonyos tévhiteket általában a kormány "szociális érzéketlenségével" kapcsolatban.

Ha rögtön a jövedelmek változását és ezzel összefüggésben a szociális ellátórendszer működését nézzük, a legfrissebb részletes elemzések szerint (2016-ról) a legtöbb társadalmi tizedben (decilisben) 4-4,7 százalék közötti nettó növekedést láthattunk, ebből csak az első (0,6%) és a harmadik tized (2,7%) kivétel. A legnagyobb, 4,7%-os nettó növekedés a hatodik és a tizedik tizedben volt, vagyis a több pénzt keresők nem jártak rosszul, de közben csökkent az ún. Gini-együtthatóval és a Pareto-számmal (80/20) mért jövedelmi egyenlőtlenség is, amely mindösszesen Európában alacsonynak számít.

A táblázatból látszik, hogy a nyugatiakhoz képest még mindig alacsony vásárlóerő átlaga a hetedik decilis tetején, azaz kb. a társadalom 70%-ánál húzódik, miközben a medián (az az érték, amelynél éppen a társadalom fele él jobban és a fele rosszabbul) kb. az átlag 5/6-ánál, ami szintén viszonylag alacsony egyenlőtlenséget bizonyít. Ez a viszonylag alacsony jövedelmi egyenlőtlenség az, ami Magyarországon különösen fontos az általános szemlélet szerint: igaz, hogy az osztrákokkal szemben alig csökken a lemaradásunk és a régiós országokkal szemben nő, de az ajtószomszédhoz képest meg a saját városunkon belül ugyanúgy élünk...

ITT OLVASHATÓ

AZ ELLENZÉK ELLENZÉKE

FARKASVONÍTÁS BLOG
Szerző: Tarski
2018.04.28.

Ha csupán két politikai szereplőről gondolkodhatnánk, akkor az "ellenzék ellenzéke" fogalma alatt a Fideszt kellene értenünk. Ám a valóságban ritkán fordulhat az elő, hogy két szereplő létezik a politikai erőtérben, ezért az "ellenzék ellenzéke" fogalma alatt érthetünk ellenzéki erőket is. Ez pedig manapság egyre inkább valóságos erővé válhat, hiszen sokaknak elege lett abból, hogy a gyenge ellenzék miatt a Fidesz sorra nyeri a választásokat, mellé még újból kétharmaddal. Így egészen természetesnek tekinthető az, hogy magán az ellenzéken belül is kialakulhatott egy olyan csoport, amelyik a létező ellenzéki pártokon túllépve akar egy új ellenzéki csoportosulást létrehozni, amelyik aztán idővel párttá alakulva talán nagyobb sikerrel veheti fel a harcot a mai hatalommal szemben. Ennek a kívánalomnak adott hangot Márki-Zay Péter, az újonnan megválasztott vásárhelyi polgármester is az elmúlt hét szombati fővárosi tüntetésen.

A mintegy 23 percig tartó beszéde tartalmi szempontból nem lépett túl a mostanában szokásos ellenzéki beszédek alacsony színvonalán. Lényegében megismételte azokat a szónoki paneleket, amit mások is szoktak mondani: a választást csalással nyerte meg a Fidesz, ezért új választást kell kiírni, illiberális demokrácia van, ahol nincs demokrácia, a jogállamiság nem érvényesül, ha összefogunk, akkor leválthatjuk a kormányt, stb. stb. mind-mind olyan szöveg, ami már a könyökünkön jön ki. Az egész beszédnek talán csak egyetlen maradandó megállapítása lehet, mégpedig az, hogy nem lehet olyan ellenzékre bízni hazánk jövőjét, amelyik még önmagával sem képes megegyezni. Ez tényleg telitalálat volt, hiszen a balliberális ellenzék most 2018-ban szinte ugyanúgy cselekedett, mint a 2014-es választás alkalmával. Ahelyett, hogy a választási kampánnyal törődtek volna, még az utolsó nap során is azon töprengtek, hogy kinek, kiknek kellene visszalépni az egyes választási körzetekben, hogy maximalizálni tudják a mandátumukat. Arra azért kíváncsi lettem volna, ha egy jóságos tündér megsúgja nekik a végeredményt, tehát azt, hogy a Fidesz megint kétharmaddal fog így is nyerni, nos, akkor mit tettek volna. Tovább folytatták volna-e a sok felesleges huzavonát, a marakodást a semmiért, vagy pedig minden párt a saját érdekeit szem előtt tartva ezerrel kampányol a sikerük érdekében. Azt gondolom, hogy jobban tették volna, ha ez utóbbit cselekszik, mert a végeredmény ismeretében abszolút mindegy volt a Fidesznek, hogy a második helyen kit győz le, a DK, vagy az LMP jelöltjét. De ez utóbbi két pártnak is teljesen mindegy volt az, hogy éppen Kis Miska, vagy Nagy Jóska Fideszes jelölt győzte le, mert számukra is az volt a fontos, hogy ki lesz az első ebben a versenyben.

Ha pedig a jövőt nézzük, akkor a mostani ellenzék, amennyiben nem fognak valami gyökeresen újat kitalálni, akkor 2022-ben is, sőt, 2026-ban is ugyanezt a játékot fogja lejátszani, mert nem képes egyébre. A dolog ugyanis nem azon áll, vagy bukik, hogy lesz-e teljes összefogás az összes ellenzéki párt részvételével, mert ez korábban sem valósult meg, és naivitás azt képzelni, hogy a következő választásokon ez megvalósulhat. Amint azt oly sokan és sokszor elmondták, a döntő probléma a politikai szereplőkkel van, tehát azzal, hogy a balliberális pártok vezetőit ismét leváltották a választók. A különösen nagy baj immár az, hogy most harmadjára teszik ezt, amiből egyetlen balliberális pártvezető sem tanult. Sokkal kényelmesebb azt mondani, hogy a Fidesz csalt, minthogy bevallani azt, hogy nincs rájuk szüksége a népnek. Pedig a kibontakozás éppen ott kezdődhetne, hogy ezt belássák az illetékes pártok vezetői. De ha ezt megtennék, akkor jön ám az igazán fogas kérdés: hogyan tovább? Merthogy ma még léteznek azok a pártok, amelyek vezetői igazán felelősek a Fidesz harmadszori és feltehetően felelősek lesznek a további győzelméért, de legitim mandátumuk van a parlamenti politizálásra. Ezt nem lehet felülírni, hiszen ez is a választók döntése volt...

ITT OLVASHATÓ

ÉS EZ ÍGY IS MARAD, MERT MINDENKINEK ÍGY JÓ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: FORGÁCS ERZSÉBET
2018.04.28.

Kellemes, szép szombat reggelt! Jó hosszú hétvége elé nézünk (ha nem tévedek, ami távolról sem kizárt), használja ki, aki csak teheti.

Spanyolországban – úgy tűnik, spanyol napokat tartunk mostanában – a kormány kénytelen engedni a tömeges felháborodásnak.

A spanyol kormány felülvizsgálja a szexuális bűncselekmények megkülönböztetését az 1995 óta hatályos büntető törvénykönyvben – jelentette be Ínigo Méndez de Vigo kormányszóvivő pénteki madridi sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a délelőtti kormányülésen az igazságügyi miniszter kezdeményezte ezt a lépést, miután előző nap országos tiltakozáshullámot váltott ki a navarrai bíróság döntése, amely szexuális visszaélés miatt ítélt el öt férfit, noha a vád ellenük csoportos nemi erőszak volt.

A bíróság csütörtöki ítéletében nem látta bizonyítottnak, hogy az öt sevillai férfi megerőszakolta a 18 éves lányt két évvel ezelőtt Pamplonában, a bikafuttatásokról híres San Fermín-ünnepségek ideje alatt, a hajnali órákban. 

Azokon a mobiltelefonos felvételeken ugyanis, amelyeket az elkövetők készítettek az aktusról, és mutattak be bizonyítékként az eljárásban, nem látszik, hogy a lány ellenállást tanúsítana.

A perben a lány elmondta: a férfiak túlerőben voltak, ő pedig sokkos állapodban volt, és csak azt akarta, hogy mielőbb vége legyen az egésznek.

Az ügyben állást foglaló Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet spanyolországi képviselete szerint szükséges a spanyol Btk. módosítása, és abban nevesíteni kell, hogy erőszaknak számít az a szexuális aktus, ami beleegyezés nélkül történik.

A szexuális agresszió jogi értelmezésének felülvizsgálatára és a törvénykönyv módosítására szólított fel a barcelonai közgyűlés is egységes, minden párt által támogatott nyilatkozatában. 

A csütörtök esti tüntetések után pénteken napközben is folytatódtak az ítélettel szembeni tiltakozó utcai megmozdulások több spanyol nagyvárosban.

“A nem, az nem!Igazságot!” – állt azon a molinón, amely mögött felsorakoztak a pamplonai igazságügyi palota előtt tüntetők. “Ez nem visszaélés, ez erőszak!” – skandálta Madridban, Valenciában, Barcelonában is az egybegyűlt tömeg. 

Az ügy A falka (La manada) néven vált ismerté a sajtóban, mivel az elkövetők ezt a nevet adták annak az üzenőcsoportnak, amelyben megosztották egymással és ismerőseikkel a videókat és fotókat, illetve kérkedtek a történtekkel. 

A bíróság szexuális visszaélés miatt kilenc éves börtönbüntetést szabott ki az elkövetőkre, egyikük lopás miatt további két hónapot kapott, mert eltulajdonította a lány mobiltelefonját.
Emellett az áldozatnak 50 ezer eurós kártérítést ítélt meg.

A navarrai ügyészség pénteken bejelentette: fellebbez az ítélet ellen a navarrai legfelsőbb bíróságnál, és fenntartja a nemi erőszak vádját az öt férfi ellen, továbbra is egyenként 22 éves börtönbüntetés kiszabását kéri rájuk. (MTI)

Összefoglalom. A kormány nem kezdett fejhangon visongani, hogy a törvény az törvény, Soros György szervezte a tüntetést az ő megbuktatásukra, Soros György álcivil szervezete megpróbál beleugatni a politikába és kapja be mindenki. Az emberek se fordultak egymás ellen, sőt, még csak nem is kellett különösebb szervezés. Mentek, mert az utcára vitte őket a felháborodás és a kormány, amelyik jórészt a magyarhoz hasonlóan korrupt csirkefogókból áll, meghajolt a népakarat előtt.

Felhívnám még a figyelmet a büntetési tételekre is. Én nem tudom, Magyarországon milyen a szexuális erőszak büntetési tétele, de kötve hiszem, hogy 22 év. És még van valami, amit kötve hiszek: hogy nálunk egy lány (fiú, nő, férfi, gyermek) védelmében bárki utcára menne. Főleg rengeteg bárki...

ITT OLVASHATÓ

SEMMI SEM JAVULT AZ OKTATÁSBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2018.04.28.

Nem változott a diákok teljesítménye az országos kompetenciaméréseken. Az iskolák közti különbségeket a Klebelsberg Központtal sem sikerült felszámolni.

Nem javultak, de nem is romlottak a magyar diákok matematikai és szövegértési készségei az utóbbi években - legalábbis a 2017-es, országos kompetenciafelmérés minap ismertetett eredményei szerint. Ez meglepő lehet a nemzetközi felmérések eredményei után: a PISA-tesztekből kiolvasható adatok egyértelmű teljesítménycsökkenést mutattak, a PIRLS-felmérés eredményeinek publikálását követően pedig arról olvashattunk, hogy a magyar diákok soha nem teljesítettek olyan jól az olvasás-szövegértésben, mint 2016-ban.

Az eltérő eredményekben nagy szerepet játszanak a különböző mérési technikák és célok, ám az kérdéseket vethet fel, ha egy felmérés évek óta nem mutat számottevő változást - különösen azután, hogy a közoktatásban jelentős átalakítások történtek. Az Oktatási Hivatal (OH) elemzése szerint az elmúlt évek kompetenciaméréseiben csak enyhe ingadozásokat láthatunk, a különbségek értéke "akár pozitív, akár negatív irányban a skála értékeihez képest oly kicsi, hogy azokkal sem a fejlődésre sem a teljesítményromlásra vonatkozó következtetéseket nem lehet érvényesen alátámasztani". Ráadásul az apróbb ingadozások is csak statisztikai okokra, nem pedig a tanulók tudásában bekövetkezett változásokra vezethetők vissza.

Az OH magyarázata szerint a nemzetközi mérések ugyan fontos elemei a hazai tanulói teljesítménymérési rendszernek, ám azok célja az, hogy az oktatási rendszer egészéről átfogó képet adjanak, nemzetközi kontextusba helyezve az adatokat. A hazai mérések ezzel szemben más célokra, "részletesebb, specifikusabb elemzési lehetőségek biztosítására" szolgálnak. Az országos kompetenciamérésekből valóban képet kaphatunk például a regionális különbségekről: a tavalyi mérés eredményei is azt mutatják, hogy továbbra is jelentős területi egyenlőtlenségek jellemzik az oktatási rendszert.

A legrosszabb átlageredmények az észak-magyarországi és az észak-alföldi iskolákban születtek. A Nyugat-Dunántúl és a Közép-Magyarország régió jól teljesít, a legjobb eredményeket pedig a fővárosi iskolákban produkálták a diákok. Az OH elemzésében ezt a "különböző településtípusok eltérő gazdasági és szociális jellemzőivel" magyarázzák. A helyzet nagyjából ugyanaz, mint évekkel korábban, tehát nagy változás ebben a tekintetben sem figyelhető meg. Holott a kormány célja az iskola-központosítással, a Klebelsberg Központ létrehozásával épp az volt, hogy csökkentse az iskolák közötti különbségeket...

ITT OLVASHATÓ

A SZEGÉNYLEGÉNY HÁROM PRÓBÁJA: ELLENZÉKI KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK ILLIBERÁLIÁBAN

MÉRCE
Szerző: NAGY ZSÓFIA
2018.04.27.

1. Sötétség és félelem

“Sötétség és félelem, ez a két szó dobog a fülemben az elmúlt hetekben.” — válaszolja jobbikos interjúalanyom, amikor arról kérdezem, milyennek látja a közhangulatot a vidéki városban a választást megelőző hetekben. Kitűzők és plakátok közé beékelve ülünk a hétvégén is nyitva tartó irodában, a radikális-néppártosodó párt munkáját sziszifuszinak látja beszélgetőtársam: az emberek vagy megfélemlítve vagy elbutítva szavaznak az idei választásokon.

Az ilyen és ehhez hasonló interpretációkért nem kell a radikálisokhoz fordulnunk: a belváros nem érti a vidéket és süket a problémáira – hangzik egyik oldalról. A vidékiek nem gondolkoznak, képtelenek elkapcsolni a közszolgálati televízióról – olvasom egy baloldali fórumon. Agyhalottak – kiáltják mindkét oldalon. Én nem ismerek egyetlen fideszes szavazót sem, biztosan csalás történt, így az egyik – mert médiabuborékban élsz, így a másik.

A mítoszok és féligazságok nemcsak a kampányban, hanem annak értelmezésében is megjelentek, és egyáltalán nem mindegy, képesek leszünk-e a folyamatok mögé látni a következő hetekben-hónapokban.

Ez az írás egy ilyen kísérletre vállalkozik:...

ITT OLVASHATÓ

MI LESZ VELED, BENZINÁR?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: LENKEI GÁBOR
2018.04.27.

Az utóbbi időben meglehetősen lendületesen drágultak az üzemanyagok, a legnagyobb léptékű változás pedig éppen mára jutott. A piaci folyamatok alapján ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy milyen árakkal találkozhatnak majd később az autósok. Jelenleg ugyanis elég nagynak tűnik a bizonytalanság.

Szűk egy hónap alatt 20 forinttal emelkedett a benzin és a gázolaj ára is a kutakon. Ebből 6-6 forinttal éppen a mostani hosszú hétvégére „lepték meg” az autósokat. Mától a benzin átlagára már 375 forint, a dízelt pedig literenként 383 forintért lehet tankolni. Kutanként viszont – mint arra elsőként mi világítottunk rá – 60 forintos is lehet az árkülönbség. Érdemes felidézni, hogy tavaly novemberben (a piaci folyamatok által nem igazolhatóan), miután saját körzetében az adóügyekért felelős államtitkár elintézte, országosan is csökkentek az üzemanyagárak. Ennek az időnek azonban (egyelőre?) nyilvánvalóan vége, most már a piaci folyamatoké lehet a terep...

ITT OLVASHATÓ

ALEX SOROS: ORBÁN MEGBOLONDULT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: H. G.
2018.04.27.

Soros György 32 éves fia, Alex terjedelmes interjút adott az izraeli Jediót Ahronótnak, amelyben beszélt az apját nézetei és zsidósága miatt érő támadásokról, valamint a Trump megválasztása után veszélybe került világról. A nyilatkozatra a hazai médiából elsőként a hvg.hu figyelt föl.

- Használnak minket - fogalmazott többes szám első személyben Alex Soros -, minket okolnak minden válságért, minden hibáért, minden korrupciós botrányért. Az apja által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványokat (Open Society Foundations - OSF) alelnökként irányító Alex Soros György három házasságából a másodikban született. Anyja is zsidó, és apja arra kérte, fontolja meg az Izraelbe települést. Bár ezt eddig nem tette meg, az interjúból kiderül, hogy figyelmesen követi az ottani eseményeket, többször járt az országban, veszteséges befektetései is voltak, illetve a saját alapítványa viszonylag szerény, évente összesen hárommillió dollárnyi támogatásokat is nyújt.

A Soros alapítványok a világ 43 országában eddig 14 milliárd dollárt fordítottak különböző programokra és ösztöndíjakra (közte Orbán Viktoréra és több más Fidesz-vezetőére), manapság évente nagyjából egymilliárd dollárral gazdálkodnak. Ez teszi Sorost a világ leggyűlöltebb emberévé - állapítja meg a Jediót Ahronót szerzője, Nahum Barnea. Gyűlölik az általa támogatott célok, a véleménye és zsidósága miatt - pont azokért az okokért, amiért Izraelben is. Soros az emberi jogokat, a demokráciát, az átláthatóságot, a szólásszabadságot, a kisebbségeket támogató, a zsarnokság és a korrupció ellen küzdő szervezeteknek ad pénzt - egy szóval a baloldaliaknak. Ez magyarázza a gyűlöletet, de nem annak fokát.

Orbán Viktor kormányfő egész választási kampányát a nevető, a keresztény Magyarország elleni sötét összeesküvést szövő Sorost ábrázoló plakátokra építette. A lengyel kormánypárt egyik képviselője a világ legveszélyesebb emberének nevezte Sorost, aki Donald Trump egyik kedvenc rádiós műsorvezetője, Alex Jones szerint a zsidó maffia feje. Európa jobboldali politikusok a "sorostalanításért" lépnek fel, Oroszországban pedig betiltották az OSF tevékenységét. Olaszországban a menekültek támogatása miatt indult gyűlöletkampány, Sorost Amerikához hasonlóan szörnyetegnek írják le Romániában, Macedóniában, Horvátországban és Belorussziában is. Erre mondta Alex Soros, hogy "használnak minket".

Izraelben egy képviselő az OSF-et kitiltó Soros-törvényt javasolt, Benjamin Netanjahu kormányfő pedig a zsidó állam ellenségének nevezte a milliárdost. Netanjahu fia, Jaír Facebook-oldalán megosztott egy Sorost ábrázoló antiszemita karikatúrát. Alex erre keserű mosollyal reagált: - Úgy tűnik, semmit sem tanult a történelemből. Az olyan zsidó, aki elfogad egy ilyen karikatúrát, nem érez szolidaritást saját népével, sért mindenkit, aki nagyra tartja a szabadságot és a toleranciát.

Az apját sújtó gyűlölethullámról Alex Soros azt mondta, gyermekkora óta tisztában a támadások antiszemita hangnemével. Olvasta, mit írtak róla Magyarországon: "A nemzetközi zsidó összeesküvés létrehozójának tartják. A Cion bölcsei és a Jegyzőkönyvek egy emberben, aki az apám. Azt kérdezik, hogy mer ez az ember Közép- és Kelet-Európába jönni és rájuk kényszeríteni a maga normáit, ki ez a bevándorló, Amerikában a muszlimok hátrányos megkülönböztetése ellen harcol. Azért fokozták az ellene való fellépést, mert látták, mekkora a befolyása." Ugyanakkor az OSF jobbközép szervezeteket és politikusokat is támogatott - például Európában, a kommunizmus bukása idején vagy később a Balkánon...

ITT OLVASHATÓ

ORSZÁGIMÁZS: FELCSÚT A HBO-N, MÉSZÁROS KÜLFÖLDI ÚJSÁGÍRÓT SOROSBÉRENCEZETT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2018.04.26.

Néhány napja felkerült a Youtube-ra a Vice News riportja Magyarországról, amit még a választás előtt forgatott az amerikai stáb. Lementek Felcsútra is, bemutatták a stadiont, és próbálták szóra bírni Mészáros Lőrincet, de ő válasz helyett lesorosbérencezte a riporternőt.

Az Index írta meg elsőként, hogy az amerikai Vice News a Tonight című, HBO-n futó műsorában április elején egy riportban a magyar választással foglalkozott. Néhány napja felkerült a teljes videó a Youtube-ra. Magyarként is érdemes megnézni, és abba is fontos belegondolni, hogy milyennek látja Magyarországot egy amerikai néző ebből az 5,5 perces anyagból.

A kisfilm a Békemenet képsoraival, és a Fidesz menekültellenes kampányának összefoglalásával indul.

Majd Veszprémben folytatódik Gulyás Mártonnal, aki az ellenzék megosztottságáról, és az emiatt szükséges taktikai szavazásról beszél. Megmutatja és elmagyarázza a Fidesz kerítésbontós plakátját (“Együtt bontanák le a határzárat”), amin a párt fotoshopművészének hála Soros György ölelgeti az ellenzéki pártok vezetőit.

A Vice riporternője, Hind Hassan pedig elképedve hallja Gulyástól, hogy nagyon sok választópolgár azt hitte, hogy a kép igazi.

Ezután az itthon már unalomig ismert képek következnek Felcsútról, a híres stadionról és kisvasútról. Közben a narrátor elmondja, hogy az Orbán-közeli vállalkozók médiabirodalmat építettek ki, és milliárdos állami megrendeléseket kapnak.

Erre Kovács Zoltán kormányszóvivő azt válaszolja a riporternek, hogy ez csak egy politikai üzenet, az USA-ban és Nagy-Britanniában is vannak kormányközeli gazdag üzletemberek, és az ellenzék soha nem beszél a közbeszerzések többi nyerteséről, a nemzetközi cégekről, amik a nyereségüket kiviszik az országból.

Majd jön Budapest, a március 15-i Békemenet és miniszterelnöki beszéd, aminek egy részét bevágták az adásba. Azt, amelyben Orbán Viktor arról beszélt, hogy valakik el akarják venni az országunkat, hogy néhány évtized alatt más kontinensekről érkező, a nyelvünket nem beszélő, és a kultúránkat nem tisztelő idegeneknek adják.

Látható a miniszterelnököt hallani vágyó békemenetes tömeg, és meg is szólaltatott a Vice egy Fidesz-szimpatizánst, aki elmondta, hogy Orbán biztosítja a nemzet jövőjét, és meg akarják védeni az ország szabadságát az Európai Unióval szemben.

A riportba nem került be az, hogy a Vice riportere a felcsúti képviselőtestületi ülés előtt megpróbálta szóra bírni Mészáros Lőrincet, de nem járt sikerrel. Hiába kérdezgette Mészárost angolul, nem kapott választ. Az azóta már lemondott polgármester azonban többször rászólt a riporternőre magyarul, hogy üljön le, majd amikor a riporter folytatni próbálta a kérdését, akkor Mészáros azt mondta neki, hogy “Menjen haza a saját országába, és ott kérdezősködjön.” – ezt a HírTV örökítette meg...

ITT OLVASHATÓ

SALLAI, A LAKMUSZ

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.04.27.

Érdekel még valakit az LMP? Sokakat talán nem. Ez hiba. Nem azért, mert jelentős politikai erőt képviselnének, hanem mert olyanok, mint azok töltésmérők, amelyek a cellákban levő trutyi sűrűsége alapján saccolják meg az akkumulátorok töltöttségét. Azt elég jól jelzi az LMP is. A feszültséget, és a trutyit. Miközben megpróbálnak az éppen aktuális felszínen maradni.

A legutóbbi botrányszerű hírek egyike volt, hogy kikerült egy hangfelvétel, amelyen Sallai Róbert Benedek kulturáltan viselkedve szólította meg Hadházy Ákost. Nagyjából a részeg falusi suttyó kulturális szintjén, és egy kocsmai provokátor stílusában. Ami, ne becsüljük le, szintén egyfajta kultúra. Aki ugyanennek a PC-verziójára kíváncsi, az hallgassa Orbán Viktort. Amint halk szóval fenyegetődzik. Mindenki felé, akire rámutat, mint idegenre. Leginkább persze azokra, akikkel vagy a büdös életben nem találkozott sem ő, sem a hívei, vagy nem értenek vele feltétlenül egyet. A beszédírói által alkalmazott, látszólag udvarképesebb stílus mögött azonban ugyanaz áll. Nagyjából az, hogy „ne ugrálj, mert bebaszok a pofádba”. Nagyjából az, ami egy levitézlett focista stadion-öltözői, faszméregetős péniszirigységéből megmaradt.

Sallai Róbert Benedek, a kikerült hangfelvétel alapján tehát teljesen Orbán-konform. Akár a Fidesz ügynöke, akár nem. Így, ha mégis távozni gondolna az LMP-ből, akkor igazán nem kell sokáig keresgélnie a lehetséges befogadó szervezetet. Ez egyébként azt is jelenti, hogy szellemiségében van legalább egy Fidesz-közeli ember az LMP-ben. Akkor is, ha az illető szerint a Fidesz senkit sem vett meg a pártban. Ellentétben, szerinte, a DK-val. Amely pártnak, Sallai szerint, valószínűbb, hogy embere legyen az LMP-ben. Ami egy kétségtelenül érdekes állítás. A felvetés szintjén is.

A DK-nak ugyanis aligha érdeke egy olyan párt léte, amelyik valahova a radikalizálódó jobboldal és az alig létező baloldal közé ékelődve próbálja mélyíteni a maga kis lövészárkát. Mert szavazatokat, támogatókat vihet el. Ami arányaiban érthetően jobban érinti a DK-t, mint ugyanannyi támogató elvesztése a Fideszt. Ha tehát lenne olyan tagja a DK-nak, aki pont az LMP-be való beépülésben látja akár a saját, akár a pártja politikai túlélését, az elrugaszkodott a realitásoktól. Beosztástól függetlenül...

ITT OLVASHATÓ

ELÉG-E HOLLANDIÁBAN ANGOLUL TUDNI?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.04.28.

Mialatt Nagy-Britannia rohamléptekkel távolodik az Európai Uniótól, Hollandia egyre népszerűbb a magyar határátkelők körében is. Nem csoda, hiszen az az általános vélekedés, hogy az országban könnyen lehet boldogulni angol nyelvtudással. Kérdés, igazuk van-e azoknak, akik így gondolják?

A leghatásosabb talán egyéni történeteken és véleményeken keresztül megközelíteni a kérdést. Elöljáróban annyit, hogy az általános tapasztalat azt mondja, még ha el is lehet boldogulni egy országban mondjuk az angollal, már középtávon is érdemes megtanulni a helyi nyelvet, ha másért nem, azért, hogy könnyebben menjen a beilleszkedés.

Kimaradsz a hétköznapi trécselésekből

„Ha látogatóba megy az ember, könnyen boldogul a holland nyelv ismerete nélkül. Itt élni már kicsit más. Igaz, a legtöbb ember beszél angolul, és te is boldogulni fogsz – egy-két jelentős kivétellel.

Funkcionális analfabéta leszel

Különösen az elején nem tudod majd értelmezni a számlákat, a hivatalos állami dokumentumokat (jogosítvánnyal kapcsolatos infók például), éttermi menüket, a különböző feliratokat, stb. A lakáshoz például csomó tisztítószert is kaptam, és egy teljes órámba telt, mire lefordítottam az összes utasítást (olyan márkák voltak, amiket egyáltalán nem ismertem). Pedig csak a fürdőszobát akartam kitakarítani.

A gyerekeid

Ha kisgyermekeid vannak, ők nem tudnak majd kommunikálni a többiekkel, mert Hollandiában csak 10 éves kor környékén kezdődik az iskolai angoloktatás. Ugyanígy nehéz angol nyelvű gyerekelfoglaltságokat találni, vagy akár nem szinkronizált gyerekfilmeket (szemben a felnőtteknek szánt filmekkel, melyek általában eredeti nyelven, holland felirattal mennek).

Azért vannak, akik nem, vagy nem jól beszélnek angolul

Például az idősebb szomszédom, vagy a szabó két utcával lejjebb. Vagy a buszsofőr. A fagyizóban dolgozó nő. Túlzott leegyszerűsítés azt állítani, hogy mindenki beszél angolul.

Kimaradsz a trécselésből

Ha nem beszéled a helyi nyelvet, egyszerűen kimaradsz a hétköznapi semmiségekből. Ami elsőre lehet, hogy nem hangzik olyan szörnyen, de ha a pincér mond egy poénosat és a társaságban egyedül te nem nevetsz, vagy történik valami fontos, és mindenki arról beszél a piacon, esetleg a buszsofőr beszélgetne veled az időjárásról – ezekből semmi sem marad, amitől egy idő után elszigeteltnek érzed magad.

Összességében azt mondanám, nagyon örülök, hogy a srácaimnak muszáj megtanulniuk hollandul, és én is megteszek minden tőlem telhetőt. Miért is ne tenném, ha egyszer itt élek? Nagyon könnyű itt élni, ha beszéled az angolt, de hasznos legalább valamennyire elsajátítani a hollandot is.” (Jacqueline, aki 4 éve él Hollandiában) ...

ITT OLVASHATÓ

ÁBRÁNDOK HELYETT

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: BALÁZS ÁDÁM
2018.04.27.

Magyarország remek hely lehetne.

Magyar vagyok, emigrációban élek, jelenleg Szófiában tanítok. Minden tiszteletem azokat illeti, akik otthon élnek és küzdenek a gyűlölet ellen. A gyűlölet fertőző, és szomorú azt tapasztalnom, hogy az ellenzék is gyűlölködik.

Miért is szavazunk? Lehet demokráciáról meg népszuverenitásról diskurálni, de az egyik fő ok, amiért szavazunk az, hogy erőszakmentesen változtassunk a dolgok menetén. Amennyiben nincsen nyitott vészkijárat, maga a hatalom is veszélybe sodorja magát, a fertőző gyűlöletkeltés pedig előbb vagy utóbb kifakad.

A rendszerváltás Magyarországon erőszakmentesen ment végbe. Tragikus lenne, ha vérontásra kerülne sor a felhalmozódó frusztrációk miatt. Nem ezért váltottunk rendszert. Elképzelhető, hogy a rendszerváltás utáni generációváltás nyílt borzalmakhoz vezet? Hogy féltenem kell a húgaimat, a családomat, mert a hatalom az ellenségeiről listákat gyárt?

Elképzelhető, hogy magyar magyar ellen kezet emel? Hogy utáljuk egymást? Nem szükséges mindenben egyetértenünk, a demokrácia az a nagyon is komoly játék, amiben tudunk vitatkozni. Azonban ha nincsen többé vita, csak közvetlen ellenségeskedés: elvesztünk.

A megerősített hatalom éppen bekeményít, felszámolja a demokratikus ellenzék maradék tartalékát: kivégzi az eleve korrupt sajtót, csírájában fojtja meg a civil társadalmat, ellehetetlenít minden alkotmányos jogot, a szabadság elvét, mivel az illiberális demokrácia nem más, mint az alapvető emberi jogok tagadása.

Kezd kínosan érződni, hogy sokan elhagyják az országot. Nem csak azok, akik eleve beszélnek nyelveket, és jól űzik mesterségüket, hanem azok is, akikben megvan a bátorság, hogy emigrációban ezeket megtanulják. Bulgáriából tömeges volt a kivándorlás a rendszerváltáskor. Azonban Szófiában is maradtak remek emberek, mivel itt is kell küzdeni, elszántan. Ők az én barátaim, akikkel keserű arccal beszélünk Magyarország és Bulgária jelenlegi helyzetéről. Emigrációban az ember vagy tudja, mit keres, vagy fogalma sincs róla.

Ha nem tudja, mit keres, aligha találja meg. Ha viszont az elképzelés túl precíz, elvész a realitásérzék. Mi is a cél? London, Anglia? Üres szavakká válnak ezek, és sokan ezért adják fel emberi méltóságukat: egy délibábért. Anglia, Németország: rögös kifejezések ezek, mivel például London nem olyan, amilyennek azok képzelik, akik táborokban túlélve odavágynak, és akár bele is halnak egy lehetetlen átkelésbe.

Vannak vándorok, akik nem tudják, mit keresnek. Adódnak megrögzött utazók, akik túl pontosan tudják, hová tartanak, és ez kétség kívül egy kortárs kihívás Európában. Nem könnyű őszintén meghatározni, mit keres az ember a nagyvilágban. Ezt nagyon nehéz számon kérni olyan embereken, akik már rengeteg falba ütköztek.

Én emigrációban tudom, mit keresek: Magyarországot. Ez egy hely, és nagyon fájdalmas, hogy pont ott nem lelem, ahol elvileg van. Mi Magyarország? Természetesen helyek, színek, árnyalatok. A nyelv. Ami ott van, vagy kellene, hogy legyen. De Magyarország barátság is, szerelem, az a remek érzés, hogy azt mondhatom: szeretlek...

ITT OLVASHATÓ