Szerző: NEUBERGER ESZTER
2018.04.25.
Tavaly minden eddiginél jobban előtérbe került a gyermekkori szexuális bántalmazás kérdése, jogi válaszok születtek a gyerekek hatékonyabb védelmére a szexuális visszaélések ellen, ugyanakkor egy sor diszkrimináció elleni intézkedéssel továbbra is adós maradt az állam. Minden harmadik gyereket még mindig anyagi okok miatt emelnek ki a családjából, és a roma gyerekek iskolai szegregációjával sem tudott mit kezdeni a kormány – a gyerekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány foglalta össze, hogy milyen volt gyereknek lenni 2017-ben.
Milyen volt gyereknek lenni 2017-ben?
– erre a kérdésre ad választ a Hintalovon Alapítvány legújabb, a tavalyi év gyermekjogi fejleményeit összefoglaló jelentése. A dokumentum felelevenít egy sor olyan történést, ami meghatározta a Magyarországon élő gyerekek, szüleik és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek mindennapjait, és amiről a magyar sajtó, köztük az Abcúg is rendszeresen beszámolt.
Fókuszban a szexuális bántalmazás
A szexuális bántalmazást a közbeszéd középpontjába helyező, Amerikából induló #metoo kampány és annak hazai begyűrűzése előtérbe hozta a gyermekek elleni szexuális visszaéléseket is. A jelentés szerint messze ez a téma volt az, amivel a gyerekekkel kapcsolatban a legtöbbet foglalkozott a hazai média.
A bicskei gyermekotthon falai közül kikerülő szexuális zaklatási botrány – az otthon vezetője a gondjaira bízott gyerekek közül többet rendszeresen szexuálisan zaklatott – ráirányította a figyelmet az állami gondozásban élő gyerekek fokozott veszélyeztetettségére.
Ez egy sor jogszabályi intézkedésben is megnyilvánult:
- szigorodott a Büntetőtörvénykönyvben a gyerekek sérelmére elkövetett szexuális erőszak-esetek szabályozása: el kell tiltani foglalkozásától, nem vállalhat kiskorú közelében munkát, aki gyerekekkel szemben követett el szexuális bűncselekményt
- szigorúbban kell vizsgálni a gyermekotthonok, javítóintézetek vezetői munkakörének betöltésére jelentkezők alkalmasságát
- szigorúbban kell vizsgálni a nevelőszülőnek jelentkezők alkalmasságát: a nevelőszülő-jelölt esetleges korábbi nevelőszölői előéletéről több információ válik elérhetővé.
Új fejlemény, hogy tavaly óta a gyerekjogi képviselők négyszemközt is találkozhatnak a gyerekekkel, így a bizalmi viszony könnyebb kialakítása miatt az esetleges visszaélések is könnyebben feltárhatóak. De továbbra is probléma, hogy a bár 20-21 ezer gyerek nevelkedik családján kívül a KSH adatai szerint Magyarországon, képviseletüket mindössze 23 gyerekjogi képviselő látja el.
A jelentés szerint a téma közbeszédbe kerülésének köszönhető, hogy miközben a bűncselekmény áldozatává váló gyerekek száma összességében csökkent 2017-ben, a szexuális visszaélések sértettjévé váló gyerekeké nőtt.
Ez feltehetően nem azt jelenti, hogy többi ilyen cselekményt követtek el, hanem hogy kevesebb gyerekkel szembeni szexuális erőszak maradt rejtve 2017-ben, ami mindenképpen pozitív változás.
– hangsúlyozza a jelentés...
- szigorúbban kell vizsgálni a gyermekotthonok, javítóintézetek vezetői munkakörének betöltésére jelentkezők alkalmasságát
- szigorúbban kell vizsgálni a nevelőszülőnek jelentkezők alkalmasságát: a nevelőszülő-jelölt esetleges korábbi nevelőszölői előéletéről több információ válik elérhetővé.
Új fejlemény, hogy tavaly óta a gyerekjogi képviselők négyszemközt is találkozhatnak a gyerekekkel, így a bizalmi viszony könnyebb kialakítása miatt az esetleges visszaélések is könnyebben feltárhatóak. De továbbra is probléma, hogy a bár 20-21 ezer gyerek nevelkedik családján kívül a KSH adatai szerint Magyarországon, képviseletüket mindössze 23 gyerekjogi képviselő látja el.
A jelentés szerint a téma közbeszédbe kerülésének köszönhető, hogy miközben a bűncselekmény áldozatává váló gyerekek száma összességében csökkent 2017-ben, a szexuális visszaélések sértettjévé váló gyerekeké nőtt.
Ez feltehetően nem azt jelenti, hogy többi ilyen cselekményt követtek el, hanem hogy kevesebb gyerekkel szembeni szexuális erőszak maradt rejtve 2017-ben, ami mindenképpen pozitív változás.
– hangsúlyozza a jelentés...