Hosszú listát készül átadni Orbán Viktornak az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó. A lista a szükséges, és az elmúlt 8 évben lesöpört családpolitikai intézkedéseket tartalmazza arra az esetre, ha a miniszterelnök valóban meg akar állapodni a magyar nőkkel.
A Sztárklikk úgy tudja, a csomagban ott lesznek a nyolc éve elmaradó családipótlék-emelés, illetve az adórendszer átalakítására vonatkozó MSZP-s javaslatok is, mert a jelenlegi rendszer csak a jómódúaknak kedvez...
KOLOZSVÁRI SZALONNA - NEHAZUGGY BLOG Szerző: MOLNÁR BÁLINT 2018.04.24.
...Bár nem ez a legnagyobb kínunk és keservünk, de azért röviden elmondom: Lázár János örökös szórakoztató- és kimagyarázásügyi művész helyét a kormányinfónak nevezett szemfényvesztésügyi mutatvány keretében Gulyás Gergely ifjú sztárjogász veszi át. Merthogy ez a fantasztikus műfaj is megújul Orbán Viktor akaratából, Orbán Viktoron és kétharmaddal behúzott, tiszta választásokon átívelően. Legalábbis erről tájékoztatták az ATV főmunkatársát. Úgyhogy öröm és boldogság, Gulyás lesz a kormánykommunikáció arca, jön az új szín és az új hang a heti népi agymosás keretében. Ha arra gondolok, hogy akár Németh Szilárdot, vagy Tállai Andrást is alkalmasnak találhatta volna az egyszemélyes országvezetés erre az embert próbáló feladatra, akkor ez így még akár korrektnek is mondható. Ez mondjuk tényleg senkit nem érdekel ahhoz képest, hogy engem például sokkal jobban érdekel, hogy a Kúria szerint törvénytelen volt a kettős állampolgárok szervezett szavaztatása, amelyet a Hír TV Célpont című műsorának riportja dokumentált. Az még ennél is fontosabb viszont, hogy miután e riporttal a kezükben az ellenzéki pártok felülvizsgálati kérelemmel fordultak a legfelsőbb bírói fórumhoz, és az megállapította a törvénysértést, a Fidesznek így sem kell maga alá fosnia. Ennek a döntésnek semmiféle gyakorlati következménye nem lesz, ugyanis
"a szavazás megismétlésének elrendeléséhez nincs elég bizonyíték, az alapelvek sérelme ehhez önmagában nem elég."
Ha sztárjogász lennék, akkor most bölcsen bólogathatnék, hogy mekkora fasza érvelés ez, mert az tényleg úgy van, hogy nincsen kellő bizonyítottság, tehát hiába sérülnek az alapelvek, kenjük a hajunkra a sérüléseinket. Mivel nem vagyok sztárjogász, ezért csak nyelek egyet.
Olyannyira mélyre közben nem szeretnék süllyedni, hogy hosszasan, megfelelő szavakkal illessem a Matolcsy-klán tulajdonába került, a mocskos, aljas pöcegödör-szellemiséget naponta többször megvillantó Origo ama képlopással egybekötött gennyes akcióját, miszerint egy szokásos, ordenáré álhírüket (franciaországi migráns nemi erőszakot követ el) egy kómában fekvő – hiányzó koponyatetője okán kendővel borított fejű nő – képével illusztrálták. Nem, én ezt a harcot már régen feladtam. Ezt az emberséget, a jóérzést, a minimális deontológiai követelményeket is nélkülöző eszelős propagandát képtelen vagyok feldolgozni. Nem a hétmérföldes korrupció a baj ezekkel, hanem hogy kivetkőztek emberi mivoltukból...
Gázszerelőből lett polgármester, majd az ország egyik leggazdagabb embere. Kedden lemond a polgármesteri posztjáról, így ezután gyakorlatilag elérhetetlen lesz a kritikus média számára. Ez nagy kár, mert ha valakiről, akkor Mészáros Lőrincről igen sokat mondtak el ezek a beszélgetések. Magyarországon nincs a politika iránt érdeklődő közönségnek olyan tagja, aki ne látta volna Mészáros Lőrincet újságírók elől menekülni a felcsúti városháza előtt. A riporterek, köztük én is, nem hobbiból kerestük mindig a testületi ülésen az ország egyik leggazdagabbnak – és legkorruptabbnak – tartott emberét, hanem azért, mert kizárólag itt tudtuk elérni. Ez volt az egyetlen esemény, amelyen volt esélyünk kérdezni tőle.
Ennek most vége, hiszen Mészáros keddtől megszűnik polgármesternek lenni. Innentől pedig elég lesz akkor interjút adnia, amikor akar, és annak, akinek akar. Ez azért nagy baj, mert ha valakiről, akkor Mészáros Lőrincről igen sokat mondtak el ezek az egyébként jórészt rövid beszélgetések – többek között arról, hogy milyen magvas gondolatok cikáznak a fejében.
“Szarok rá, szarok rá, hogy más mit mond, engem az érdekel, hogy itt mit mondanak rólam, mert higgye el, én vagyok annyira önérzetes, meg én alföldi származású vagyok… De akár a faluban is bárkit megkérdezhet, hogy mit mond a Mészáros Lőrincről, mert ilyet soha nem mondanának, amit az Ángyán mond, meg a Szabó Rebeka, nem tudom, hogy hívják őket ott fönt a Parlamentben”...
VÁROSI KURÍR - KERÍTÉSEN INNEN BLOG Szerző: MAKÓI ERNŐ 2018.04.24.
A HírTV Célpont című műsora leleplező összeállítást közölt arról, hogy kik és miként szállították a Ukrajnából külhoniakat, hogy leadhassák átgondolt, kiérlelt szavazatukat a Fideszre. A törvénytelen voksturizmus egy szelete. Egy “intéző” a sok közül….
A Célpont stábja felkutatta Kilb Józsefet, az ukrajnai Tiszaújlak korábbi polgármesterét, aki a saját embereivel mintegy ezer embert szállított a Fidesznek. Kilb bevallotta, hogy megmondta a leszállított embereknek, kire kell szavazni: Tilki Attilára és a Fidesz listájára. A riportból kitűnik, hogy:
„összehangolt és szervezett hálózat szállította a fiktív magyar lakcímmel rendelkező ukrán-magyar kettős állampolgárokat Ukrajnából azokra a szabolcsi kistelepülésekre, ahol szavazhattak.”
Az MSZP és a Párbeszéd beadta a választási bizottsághoz a riportot és kérte a jogszabálysértés megállapítását, a Fidesz eltiltását a jogsértésektől, valamint Sonkád, Fülesd, Milota, Csaholc, Kispalád, Botpalád és Zsarolyán településeken a választás eredményének megsemmisítését és megismételt szavazás elrendelését.
A helyi választási bizottság és az NVB is elutasította.
A Kúriához került a beadvány, ami mérlegelést követően kimondta, hogy az országgyűlési választások napján
„az ukrán-magyar határ mentén a kettős állampolgárok szavazásra történő szervezett szállítása… törvénysértő volt.”
Ha a videót hitelesnek fogadjuk el, érvel a Kúria, akkor „azt mindenképpen bizonyítja”, hogy az országgyűlési választás napján szavazati joggal rendelkező választópolgárokat egyes szavazókörökbe szállítottak.
„A szállítás szervezettségéhez sem fért kétség”
Mindezek a nyilvánvaló tények nem rúgnak labdába akkor, amikor az új szavazás kiírásáról van szó, ugyanis
“a szavazás megismétlésének elrendeléséhet nincs elegendő bizonyíték, az alapelvek sérelme pedig önmagában nem elég…”
Kezdek meginogni eddig szilárd hitemben, mely szerint ez a nép birka - szerintem a magyar ellenzék vezetői birkák, úgyhogy ez egy olyan nyáj, mely bóklászik az aknamezőn erre-arra, de juhásza nincs. Sőt, már Juhásza sincs, ami azért okot ad némi megkönnyebbülésre, hiszen aki volt, az egy gazdátlanul talált pálcával akarta vezényelni mások zenekarait, melytől azok még szomorúbb hangokat adtak ki. Néha azért annak dacára is elképedek, hogy láttam már egyet s mást a magyar ellenzéki politikusok cirkuszi produkcióiból, például, mikor nekirohantak fejjel a falnak, amikor emberi gúlát építettek súlytalan untermannokra, vagy amikor a trambulinon a fogóember egy mosoly kíséretében elhúzta kezeit a felé repülő légtornász elől - szóval nagy meglepetések engem már nemigen érnek. És most, lám, mégis. Nem mondom, ügyes, hogy éppen Szél Bernadett hívta össze a megbeszélést az ellenzéki pártoknak, melynek célja a további teendők összehangolása volt. Ez hozzávetőleg olyan, mintha az egri várban Hegedűs hadnagy hívna össze értekezletet a török elleni harc aktuális teendőinek megvitatására, csak egy kicsit nevetségesebb. A választáson bebizonyosodott, hogy az LMP a Fidesz ötödik hadoszlopa, épeszű ellenzéki politikusoknak szóba sem lenne szabad állniuk velük, hiszen ma már csak a legostobábbak hivatkozhatnak a szikkadt pártelnökasszony szűzies ártatlanságára ellenzéki minőségében. Erre tessék - ő kezdi adni az ütemet, ő veri a dobot, a többiek meg békésen ballagnak utána.
Karácsony Gergely meg a szocialisták elnök-várományosa meg se várják, míg a többiek elfészkelődnek az asztal mellett, futás közben mondják meg a tutifrankót, miszerint be kell vonni a civil társadalmat és az utcán tüntetőket is az egyeztetésbe, ami édes ötlet, hiszen kivitelezése egy százezres tüntetés esetén felettébb reálisnak tűnik. Van rá konkrét elképzelés is - ellenzéki kerekasztalt kell felállítani, annak a négy sarkára lehet majd odacsapni a körülötte ülő szedett-vedett társaságnak, ami máris előrevetíti a következő pofáraesés árnyát, a közepére meg majd odacsinál az LMP és a Momentum, mely utóbbi ezt fiatalos nekibuzdulással teszi, megnyerve ezzel magának az összes időnap előtt leépülő ellenzéki szavazót. Tehetné ezt az ellenzék akár lendülettel is, de sajnos, az apostata szocialista dámának gondjai akadtak a versenyben, már a rajtvonalhoz se tudott odatipegni, pedig szépen mutatott volna ott letámasztott kézzel, égnek meredő öntudattal... A pártok tekintetében egyszerű ez az ügy - miként Tóth Bertalan megfogalmazta: a kerekasztalnak nem az lenne a feladata, hogy irányt mutasson, hanem, hogy a pártok itt szembesülhessenek a választói igényekkel. Hát nem szánalmas? Ugyan, hát eddig mi a lófaxt csináltak, minek alapján készítették programjaikat, milyen ismeretekkel indultak a választási harcba? Ha ez volt a szocialista frakcióvezető tisztújítási szűzbeszéde, akkor kár volt elmondania, mert ez csak kiemeli a szocialisták káder-válságát, ami egyébként is nyilvánvaló. Tulajdonképpen beérett a belterjes politizálás, ez a termés. Nem vigasz, hogy a Fidesz is hasonló helyzetben van, de ott legalább van valaki, aki terelgeti a sok marhát - itt még ilyen sincs. A jelenlegi politikusokhoz képest Csintalan maga volt Robespierre...
Az esedékes Messiás-választó után talán majd talán némi gondolkodás is elindul. Mármint az egyes emberekben. Legyünk optimisták. Meg talán egyszer hálásak azoknak, akik most a hatalomnak hasznosabb, a kedélyeket lenyugtató, leföldelő tüntetéseket szervezik. Nyilvánvalóan nem azért, amiért elbénáztak valamit. Noha, közvetve, talán azért is. Ehhez visszakanyarodnék ahhoz a gondolathoz, amit már felvetettem. Ahhoz, hogy a Kádár-korszak túlélési és egyfajta ellenállási lehetőségeinek ismerete, netán újra-felfedezése igen hasznos képesség lehet. Az ugyanis egyre nyilvánvalóbb, hogy szervezett formában jelenleg nem megy. A szervezetek egy része részéről nem is akarnak igazán győzni, mert olyan harmatosan gyengék, hogy tudják: esélyük sincs. Rosszabb esetben korrumpáltak, de ez nem szükségszerű. Még akkor sem, ha már a 2014-es választásokról az volt az érzésem, hogy maguktól annyi baromságot aligha követhettek el a Bajnai-Mesterházy páros környékén. Egy másik része a jelen politikáját képviselőknek ellenben mindenáron győzni akar. Egyedül, elől, mint vadszamár. Elég arra gondolni, hogy hány miniszterelnök-jelöltje volt a jelen választáskor induló sokfejű ellenzéknek.
Mely utóbbi izmozásba bele lehet izzadni, bele lehet büdösödni. De valójában egy idő után a kutyát sem érdekli. Mert eltekintve attól, hogy nyilván van az LMP-ben nagyon hívők csapata, de ki a fenét érdekli most, a választások után az, hogy Szél Bernadett őssze akarja hívni az ellenzéket. Az a Szél Bernadett, akinek pár nappal a választások előtt még csak arcoskodásra, majd ezt követően egy kis lábhoz rendeltségre tellett. De a választások előtt esze ágában sem volt kompromisszumot kötni. A mostani felbuzdulás mögött éppen ezért inkább azt sejtem, hogy Vona után Orbánnal is bepróbálkoztak. A Fidesznek azonban nincs koalíciókényszere. Így megpróbálnak visszakapaszkodni az ismertségbe. Ilyen felállásban, ha valaki nem hithű LMP-támogató, irracionális döntés lehet a támogatása. A tüntetések pedig kiábrándítóak.
Sokak számára maradhat az a régi módszer, hogy maga körül próbálja lebontani a rendszert. Egy kicsit. Amikor a sorok közé fogalmazva kicsit összekacsint a munkatársakkal. Amikor megpróbálja nem hagyni, hogy hülyének nézzék. Amikor egy hölgy nem hagyja, hogy kedélyjavító intézkedésként alkalmazzák egy munkahelyen. Amikor be mer szólni egy főnöknek, ha mégis. Amikor kiáll a magáért kiálló kolléga mellett. Netán maga is kiáll, amikor a főnök hétvégi házához rendelik a karbantartó brigádot. Meg ilyesmi. Kétségtelen, hogy ezek egyike sem az az út, amelyen magasra lehet jutni. Az sem biztos, hogy így lehet karriert csinálni. De a maga kis színpadán mindenki kipróbálhatja, hogy mennyire erős a gerince. Utána talán nagyban is jobban menne...
NÉPSZAVA ONLINE Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON 2018.04.24.
Elkezdődött az Európai Bizottság és a magyar kormány között az a tárgyalás, amelynek végén kiderül, mennyi pénzt veszít az ország a kormányfő vejének volt érdekeltsége miatt.
Az Európai Bizottság megkezdte az egyeztetést a magyar hatóságokkal az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzései körül súlyos szabálytalanságokat feltáró OLAF-jelentésről – értesült a Népszava. “Megkaptuk az EU Csalás Elleni Hivatalának a jelentését. Kapcsolatban állunk a magyar hatóságokkal, hogy egyeztessünk a jelentés megállapításairól” – mondták lapunknak névtelenséget kérő EU források.
Az Európai Bizottság az év elején kapta meg az OLAF jelentését. A hivatal ellenőrei súlyos szabálytalanságokat tártak fel az Elios Zrt. 2009-2014 között uniós forrásokból kiírt és megvalósított 35 közvilágítási projektjének ellenőrzése során. 17 pályázat esetében úgy találták, hogy szervezett csalást követtek el a résztvevők.
A brüsszeli testület regionális politikáért felelős főigazgatóságának munkatársai az elmúlt hónapokban behatóan elemezték az OLAF megállapításait. A bizottsági szolgálatok ezután felvették a kapcsolatot a magyar kormány illetékeseivel. A megkezdődött egyeztetések elsősorban arról szólnak, Magyarországnak mekkora pénzbüntetést ("pénzügyi korrekciót") kell fizetnie. Az OLAF a teljes támogatási összeg, azaz 13 milliárd forint (43,7 milliárd euró) megvonását javasolja. Az Európai Bizottság csak akkor szokott 100 százalékos pénzügyi korrekciót érvényesíteni, ha a projekt megvalósítása során bizonyíthatóan csalás történt. Az egyéb szabálytalanságok kisebb büntetéssel járnak. Az egyeztetés hosszú hónapokig fog tarthat. (Halmai Katalin, Brüsszel)...
KOLOZSVÁRI SZALONNA - NEHAZUGGY BLOG Szerző: MOLNÁR BÁLINT 2018.04.23.
...arról lesz szó kizárólag, ami szerintem fontos és közérdekű jelleggel bír. Mert nálunk is dúl a demokrácia. Vagyis én szuvenír szuverén üzemmódban eldöntöm, hogy mi legyen. Izgalomra semmi ok: nincs egyetlen olyan szavazókör sem, ahol a benyújtott fellebbezések alapján és nyomán újraszámolnák a szavazatokat. Ezt maga a legfőbb illetékes, Patyi Nagyonsajnálomminiszterelnökúr András, az NVB szolgalelkű elnöke mesélte el a Migráns1 nevű kanálison. Orbán hajbókoló alattvalója – akit ország-világ előtt alázott porig a választási kampány hevében – azt állította az ő szájával:
az újraszámlálás elrendeléséhez tényeken alapuló bizonyítékra vagy „magas szintű valószínűsítésre alapot adó körülmények” bemutatására van szükség.
Ezek pedig nyilvánvalóan nem állnak fenn annak ellenére sem, hogy a testülethez mintegy 180 fellebbezés érkezett. És bár eléggé botrányos, hogy minden olyan választókerületi eredményt megtámadtak, ahol nem az ellenzék nyert, látnivaló nemigen van. Ja, hogy eltűntek szavazatok, az egyik párt szavazatai a másik párthoz vándoroltak, hogy 11 ezer választási jegyzőkönyvnek lába kelt, hogy ezerszámra buszoztatták az ukránokat szavazni, hogy a hivatalos választási honlap alapvető tartalmai jogellenesen voltak elérhetetlenek a választások napján? Patyi kolléga és az NVB nem dől be ilyen pitiánerségeknek. Ha a főnöke a 345 ezer forintos kirakatbírság miatt hülyét csinált belőle a nagy nyilvánosság előtt, képzeljük már el, mi történne vele, ha bárhol elrendelne holmi szavazatújraszámlálást. Hogy stílszerűek legyünk: viszontlátásra!
Továbbá. Ha már részben a legfőbb tudatrepedésről szólt ez a nap is, más tekintetben sincs ok a nyugtalanságra: befizette őkelme a politikai pedofilkodásért kiszabott büntit, és ezzel jól el is intézte az Anikó asszonnyal közös, az 1 millió forintot alulról súroló, keservesen összekuporgatott megtakarításait. Hát ez van, baszki. Semjén meg milliókkal lóg a NAV-nak. Értjük, nem? A munka becsülete, meg egyéb finomságok.
Akkor beszéljünk egy pöttyet különSemjénzsoltról, a keresztényi életvezetés mintapéldányáról, aki évente háziasított rénszarvasokat gyilkol kedvtelésből Svédországban. Nos, az ember azt állította, hogy ajándékba kapta ezeket a luxuskiruccanásokat, amelyeket – ebből kifolyólag – szerinte nem kellett beleírnia az egyébként szart sem érő vagyonnyilatkozataiba. Jó. Ám ha ez így van, mármint ha az összesen 20-25 milliós költségű vadászatokat magánszemély minőségében kapta ajándékba egy másik magánszemélytől (aki nem egyenesági rokon, hanem közpénzzel kitömött üzletember-haver), akkor viszont 18 százalékos illetéket kellett volna fizetnie utána. Egy húszmilliós ajándék illetéke 3,6 millió forint, egy 25 milliósé 4,5 millió, az ajándékozás tényét Semjénnek kellett volna bejelentenie a NAV-nak. A Transparency International a NAV-nál és az ORFK-nál is tett bejelentést (miután a mentelmi bizottság KDNP-s elnökével reménytelen csatát folytatnak azért, hogy meginduljon a vagyonnyilatkozati eljárás Semjén ügyében); a NAV adótitokra hivatkozott, az ORFK Semjén mentelmi joga miatt az ügyet a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbította. (via Index)...
Április 8-án a Fidesz–KDNP magabiztosan nyert választást. Ezt már sokan, sokféleképpen elemezték. Most azoknak a szavazóknak a megfontolásaival foglalkozunk, akik nem a propaganda miatt, hanem inkább annak ellenére adtak felhatalmazást a folytatásra, ugyanis úgy érzik, jól megy a gazdaságnak, az ő sorsuk jobbra fordult. Az átlagos magyar munkavállaló ma érdemben többet keres, jobban él, mint nyolc éve, és ez jelentős részben a Fidesz intézkedéseihez köthető.
A masszívan infláció feletti bérnövekedés (2015-ben 4 százalékkal, 2016-ban 6 százalékkel, 2017-ben 13 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek), az alacsonyabb adók és a kevésbé fájó devizahitelterhek miatt az emberek joggal érzik úgy, hogy több pénzük van. Három fő tényezőt érdemes kiemelni:
- Alacsonyabbak az adók, ez egyértelműen kormányzati intézkedéseknek köszönhető.
- Munkaerőhiány alakult ki, részben azért, mert több százezer aktív magyar Nyugaton vállalt munkát, a kevesebb hazai munkavállaló drágábban adhatja el a munkaerejét. Alighanem ez a trend sem független a Fidesztől, bár ez már sokkal inkább negatív folyamat.
- Végül nagyon nagy a nemzetközi kereslet. A vállalatoknak sok a megrendelésük, a munkájuk, ami részben megint lehet kormányzati siker is, de ebben azért vastagon benne van a nemzetközi konjunktúra és a sok uniós forrás generálta kereslet is.
Mindebből jól látható, hogy a gazdaság jelen állapota legalábbis bérszempontból alapvetően pozitív, jövőbeli kivetítése már inkább vegyes megítélésű.
Tényleg pozitívum, hogy erős a bérszint növekedése, emiatt az emberek többet is fogyasztanak, a gazdaság nő, az egyensúlyi mutatók stabilak, nagyon alacsony a munkanélküliség. (Részletkérdéseken, statisztikai módszereken természetesen mindig lehet vitatkozni, hogy számoljuk a közmunkásokat, egyáltalán a sok külföldre szakadt hazánkfiát, de a matek azért összességében nem hazudik.
A negatívumok kicsit sejtelmesebbek: a verseny, avagy az egyenlő esélyek hiánya, a kontraszelektív előrejutás egyes ágazatokban (nem az kerül feljebb, akinek a gazdasági képességei erősebbek, hanem aki a politikai hűségeskükben megbízhatóbb vagy gátlástalanabb). Illetve szintén nehezebben átélhető, hogy a lehetőségekhez képest eléggé fejlődött-e a gazdaság,..
A NAV-visszaéléseket tartalmazó zöld dossziéjáról ismerté vált egykori adóhivatali ellenőr Hódmezővásárhelyen dolgozik a közbeszerzések átvizsgálásán. Nem bűnösöket keresnek, hanem azt szeretnék elérni, hogy az uniós és az állami forrásokból kiírt munkákra minél több helyi vállalkozónak esélye lenne. Az immár Márki-Zay Péter vezette városban már a második gyanús ügy bukkant fel, ezúttal a Zöld város program keretében. „Nem boszorkányüldözést folytatunk! A korábban zajló gyakorlat átvilágításával azt szeretnénk elérni, hogy a Hódmezővásárhelyhez köthető közbeszerzések minél több helyi vállalkozás számára elérhetővé váljanak, s az ezt akadályozó elemek kikerüljenek a rendszerből” – mondta a Zoom.hu-nak a NAV-os visszaélésekről szóló zöld dossziéjáról ismertté vált Horváth András.
Márki-Zay Péter, az alföldi város februárban megválasztott polgármestere – többek között – a szombati kormányellenes tüntetésen beszélt arról, hogy a helyi rendszer átalakítására és visszaélések felkutatására felkérte az adóhivatal egykori revizorát. Horváth lapunknak ennek keretfeltételeiről annyit mondott, hogy megbízási szerződéssel látja el feladatát.
A munkát már az országgyűlési választások előtt elkezdte. Az eddigi tapasztalatokkal kapcsolatban általánosságban kifejtette: egyelőre azt lehet látni, hogy számos területen megvan az a vállalkozó, aki egyértelműen hozzáférhet a közbeszerzési eljárásokhoz. Akár nyílt, akár meghívásos tenderről beszélünk, a verseny lényegében ki van zárva.
Létezik az a kör is, megállapodnak olyanokkal, akik eleve vesztesként szállnak be a folyamatba, lényegében az a feladatuk, hogy a látszatot fenntartsák. A közbeszerzésekhez hozzáférő vállalkozók, vállalkozások bennfentes információkat is kapnak...
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN 2018.04.20.
Van három megoldandó feladata a magyar kormányzatnak: az egészségügy korszerűsítése, az oktatás színvonalának javítása és a korrupció visszaszorítása. Ha van nemzeti érdek, akkor ezek megoldása biztosan az. Föntiek ismeretében mihez kezd hatalmas parlamenti fölhatalmazásával a negyedik Orbán-kormány? Nekilát elpusztítani a civil szervezetek számára kellemetlen részét, miközben fél szemmel már az önkormányzatiság maradványait kémleli, hogyan lehetne ezeket is megszüntetni, a korrupció fölszámolása helyett pedig kilenc évvel ezelőtti ügy kerül elő, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Gyurcsány-kormány idején szolgáló egykori titkosszolgálati vezetők ügyében, mert álláspontjuk szerint megkérdőjelezhető a tavaly szeptemberben hozott jogerős ítélet. Mindeközben nem foglalkozik érdemben sem az Olaf-jelentéssel, sem a Kósa Lajos-féle százmilliókkal, meg úgy általában azzal, ami a kormányközeli apparátus számára kellemetlen.
Ez a társaság, élén Orbán Viktorral mára szinte minden olyan értéket fölszámolt, amit a rendszerváltás idején lényegesnek tartott. Azokat, amikért Orbán maga is kiállt – ma már nem vitás: egészen addig, amíg kormányra nem került, mert attól kezdve ezeknek az értékeknek és intézményeknek módszeres lerombolásába kezdett. Első ciklusa idején belefogott a garanciális intézményrendszer szétverésébe, de 2002-es váratlan választási veresége átmenetileg megakadályozta a mélyrehatóbb romboló munkában.
Hanem ami a 2010 utáni nyolc évben történt! Minden olyan intézményt ellehetetlenített, amely a hatalom megosztásának elve szerint korlátozza és ellenőrzi a kormányt, a megmaradó szervezetek tetejére legmegbízhatóbb embereit ültette. Hogy pedig bármit megengedhet magának, és ezt olykor demonstratíve be is mutatja a nagy nyilvánosságnak, az jól érzékelhető volt azon a felvételen, amelyen a kormányfő élvezkedve alázza porig Patyi Andrást, aki amúgy a függetlennek mondott választási szervezet vezetőjeként egy igen ocsmány Orbán-kampányelem miatt pénzbírságot szabott ki. Pontosabban, a vezetése alatt álló szervezet. Hogy ez a társadalom milyen állapotban van, az kiválóan látszik Patyi zavarán, aki a számonkérés miatt utólag a kormányfő jelenlétében sajnálkozik. A néhány másodperces videófelvétel alapján nem deríthető ki pontosan, hogy melyikük van rosszabb mentális és intellektuális állapotban: Orbán vagy Patyi.
A korábbi nyolc év intézményi rombolómunkája után április 9-én a kormányerő tekintete végre a nép felé fordulhatott: most a társadalom még ellenállóképes részét óhajtják betörni. Ma még csak a pártszékház legbelső szobáiban tudható, hogy az önkormányzatiság maradékának leépítése milyen formában történik majd, különös tekintettel Budapestre, ahol a kormánypárt látványos vereséget szenvedett. Gondolom, olyan koponyák dolgoznak most ezen a feladaton, mint Habony vagy Rogán. Régebben kormányzati kérdésekben érdekes volt még Chikán Attila vagy Csaba László véleménye, ők azonban legújabban néhány elhunyt társaságában egy úgynevezett Soros-listán szerepelnek mint az ország ellenségei.
A sajtó nagyjából elintézve. Vannak ugyan még az önálló médiának elemei, ezek működése a kormányzatra igen zavaróan tud hatni, de folyamatos éheztetésük kellőképpen gyengíti őket. Pillanatnyilag a civilek vannak soron: társadalmi beágyazottságuk jelentős, ezek megszüntetése az ország legokosabb emberei – Kósa, Orbán, Kovács és így tovább – szerint múlhatatlan nemzeti érdek. A kétharmados felhatalmazás végre megnyitja a lehetőséget erre is.
Szakszervezet sincs, vagy csak alig, mert jogait már az első Orbán-ciklus idején jelentősen csorbították, itt már csak utómunkálatok vannak...
AZ ÉN PÉNZEM BLOG Szerző: Az Én Pénzem 2018.04.24.
Sokan havi „takarójukat” számlahitellel próbálják nyújtani, és 80 százalékuk – legalábbis a legutóbbi adatok szerint – sikeresen teszi. Ezek a kölcsönök nem éppen a legolcsóbbak, a kamatok pedig alig csökkennek. Átnéztük a legfrissebb változásokat. A banki ügyintézők – írtuk meg korábban néhány konkrét történetet is ismertetve – úgy próbálhatják új számlacsomagra rábeszélni az érdeklődőket (vagy a váltáson nem gondolkodókat is), hogy csak a kedvezményes feltételekről, a számla fenntartásához kapcsolódó költségekről nem vagy csak szépítve tájékoztatnak. A bankváltást fontolgatók helyzete azonban nehéz lehet, ha valaki havi takaróját számlahitellel is igyekszik nyújtani. Mint egy elemzésben megállapították: a folyószámlahitel a gyakorlatban a röghöz kötés egyfajta eszközeként működik.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az utóbbi két évben negyedévente átlagosan mintegy 62 milliárd forint új számlahitelt vettek fel a banki ügyfelek. Az összeg ettől az előző években sem tért el nagyon jelentősen. Tavaly év végére közel 360 milliárd forintos adósságot halmoztak fel a folyószámlások. A számlaszerződések száma közben majdnem elérte a 2,5 milliót. Minden ötödik számlahitel számíthat valamennyire problémásnak, a nagyobb, három hónapot meghaladó csúszások aránya 2017 végén 7,2 százalékra rúgott...
Komoly külföldi megbízás közelébe került egy magyar cég még 2016-ban. A gépgyártással foglalkozó Ganz-csoport egy konzorcium tagjaként megnyert egy olyan, több százmilliárd forint értékű egyiptomi tendert, amely 700 vasúti kocsi gyártásáról szólt. A szerződést azonban végül mégsem kötötték meg. A Ganz ugyanis a magyar állam segítségével szerezte volna meg az üzletet, de az Orbán-kormány végül kihátrált mögülük, és helyettük egy orosz részvétellel felálló csoportot kezdett támogatni.
A történet kulcsszereplője az állami tulajdonú Eximbank, amely magyar cégek exporttevékenységéhez nyújt támogatást. A Ganz-féle konzorcium ennek a banknak a támogatásával indult az egyiptomi tenderen. A pályázatuk hiába nyerte el azonban az egyiptomiak tetszését, a magyar kormány időközben egy olyan csoport mögé állította be a 900 millió eurós (kb. 279 milliárd forintos) eximbankos hitelt, amelyben a Ganz helyét egy orosz cég foglalta el. A Ganz ezzel – egyelőre legalábbis – elbukta a munkát.
Ez a történet egy újabb megnyilvánulása volt annak, hogy az utóbbi években rendkívül szorossá vált a magyar és az orosz kormány viszonya. Bár az együttműködés eddig elsősorban az energetika területén – főleg a paksi bővítésnél – volt tetten érhető, a magyar kormány a vasúti gépgyártás területén is együtt mozog az oroszokkal. Az egyiptomi tendernél a magyar állam azt az orosz céget segítette, amelynek tagvállalata elvégezte a 3-as metró szerelvényeinek számos kritikákat kiváltó felújítását. Az üzlet fontosságát jelzi, hogy annak részleteiről Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök is egyeztetett egymással...
Ma már minden bölcsődeszerűen működő korábbi szolgáltatást bölcsődeként kezelnek, és ezek ily módon jelennek meg a statisztikákban is. Tavaly 46 787 férőhely jutott az összesen 280 ezer 3 év alatti gyerekre. Április 21. az első magyarországi bölcsőde megnyitásának 166. évfordulója volt. Ma, a bölcsődék napja alkalmából tartott ünnepségen kitüntetéseket adtak át bölcsődei dolgozóknak a Pesti Vigadóban. Ezen jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára, Novák Katalin, hogy még az idén 3-4 ezerrel bővül a bölcsődei férőhelyek száma. Hangoztatta, hogy annyi bölcsődét, illetve bölcsődei férőhelyet kell kialakítani, amennyire szükség van, és ott kell ezeket az intézményeket létrehozni, ahol igénylik, akkor is, ha ez nagy kihívást jelent. Az államtitkár komoly eredménynek nevezte, hogy elérték, a korosztályhoz tartozó gyermekekre még soha nem jutott annyi férőhely, mint most. Magyarországon jelenleg 48 ezer bölcsődei férőhely van. Novák Katalin azt is megemlítette, hogy egyre vonzóbb a bölcsődei munka.
Az optimista kormányzati kommunikációval szemben az ágazati szakemberek merőben mást állítanak.
Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnöke a Vasárnapi Híreknek adott interjúban ismertette a tényleges helyzetet, és hogy mekkora a férőhelyhiány a bölcsődékben. Rávilágított, hogy bár Magyarország 2002-ben vállalta, hogy 2010-re a gyerekek 33 százalékának lesz elérhető bölcsődei szolgáltatás, ez mostanáig nem teljesült. A férőhelyek száma valóban növekszik, de így is csak a gyerekek 16-17 százalékának jut egy.
Korábban a családi napközik valamennyire javítottak a férőhelyek hiányán, de tavaly januári hatállyal az Orbán- kormány ezt átszervezte, szigorította a működési feltételeket. Ennek eredményeképpen az 1188 családi napközi 941-re, a 8500 férőhely pedig 6044-re csökkent.
Az Orbán-kormány ma már minden bölcsődeszerűen működő korábbi szolgáltatást bölcsődeként kezel, és ezek ily módon jelennek meg a statisztikákban is. Így a klasszikus bölcsődék mellett ide kell sorolni a családi, mini- és munkahelyi férőhelyeket is. Ezzel úgy tűnik, mintha jelentős mértékben bővültek volna, és közelednénk az EU-s vállalásaink felé, de ez csak játék a számokkal. Tavaly 46 787 férőhely jutott az összesen 280 ezer 3 év alatti gyerekre...
Az egyik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Goldman Sachs nemrég kiadott jelentésében figyelmezteti a pénzembereket: óvatosan kell közelíteni biotechnológiához és génterápiához, mert ha túl hamar meggyógyulnak az emberek, nem lesz kit kezelni, így nem térül meg a befektetés. Az egészségügy kapcsán sokszor hallani olyan összeesküvés-elméleteket, amelyek szerint a pénzembereknek semmilyen érdekük nincs abban, hogy az embereket kigyógyítsák a (halálos) betegségekből. Elvégre az egészségügy is csak egy üzlet: minél több a beteg, annál több a bevétel is, hiszen ők gyógyszereket vásárolnak, műtétet kell végrehajtani rajtuk (amihez eszköz kell) vagy épp a vizsgálathoz szükséges orvosi felszerelést kell megvennie a kórháznak. Persze minderre kézzelfogható bizonyíték nincs, egy most napvilágot látott tanulmány azonban finoman szólva is érdekes.
A CNBC beszámolója szerint a Goldman Sachs befektetési bank egy nemrég napvilágra került tanulmányában többek között arról ír, hogy
"az emberek meggyógyítása sokkal kevésbé kifizetődő, mintha hosszú távon kezelnék őket".
A The Genom Revolution (A genetikai forradalom) című, április 10-én megjelent jelentésben egész pontosan arra keresték a választ, hogy fenntartható üzleti modellt jelent-e, ha meggyógyítják a betegeket? A kérdés a küszöbön lévő génterápia miatt merült fel, amellyel számos betegség gyógyíthatóvá válna...
JÓREGGELT EURÓPA BLOG Szerző: BENEDIKTY BÉLA 2018.04.23.
Most szombaton este találkoztunk Gálvölgyivel jónéhány kimaradt esztendő után. Előbb túlestünk az obligát kérdezz-feleleken: emlékszel-e, hol készült a kép, persze, hogy emlékezett, mindig ezt kérdezem (36 évvel ezelőtt lefényképezett minket az akkor másfél éves kisfiammal a széplaki strandon), aztán áttértünk más témákra, például az öregedésre. Amihez nem tudom, mi köze van, még csak 70 éves, de ezek az ifjoncok mindig mindenbe bele akarnak beszélni. Pedig ötven évvel ezelőtt olyan kedves, szerény gyerek volt. A Ki mit tudon én adtam róla a közeliket (akkor éppen operatőrként dolgoztam a Televízióban), azért emlékszem rá, mert amerikai plánnál közelebbibe nem mertem szűkíteni, akkor ugyanis remegett volna a kép, annyira rázott a röhögés. Viszont nem akartam abba beletörődni, hogy Gálvölgyiről mindig mindenkinek a röhögés jusson eszébe, mert a Halló fiúk, halló lányok című sorozatműsorban ugyancsak az én kamerámba mondott bele egy verset a saját hangján (azaz nem parodizált senkit), és az dermesztő volt, én attól kezdve tudtam, hogy ez a fiú egészen kiváló színész. Sok évvel később, már a Rádióban volt egy műsorom, a Bródy Sándor utcai mesterdalnokok, írói vetélkedőnek indult, meghívtam négy írót, kaptak egy témát, arra kellett hangjátékot írniuk vagy sanzonszöveget, ilyesmit, a végén győztest hirdettünk (ezt az ötletemet aztán valaki kölcsönvette, azaz lehet, mégsem kölcsön, azóta sem adta vissza), ebben a sorozatban készítettem egy olyan darabot, amiben csak egy író dolgozott, Szakonyi Károly, az volt a feladata, hogy írjon egy színésznek és egy színésznőnek négy, egymástól teljesen eltérő szerepet. Szakonyi ebben (is) nagy mesternek számított, ő persze azt is tudta, hogy a színész Gálvölgyi János lesz, a színésznő meg Udvaros Dorottya (akit ugyancsak rendkívüli tehetségnek tartottam, ő is hamarosan igazolta, nem tévedtem). Más szerepet Szakonyi nem írhatott, ennek a két színésznek kellett elvinnie a vállán a közel kétórás műsort, méghozzá úgy, hogy amikor a színészegyeztetőtől megkapták a felkérőt, azt sem tudhatták, mire jönnek, az egyetlen információjuk az lehetett, hogy a darabot, amiben játszanak, én rendezem. Valamint azt még ugyancsak elmondta nekik Csók Juli, a színészegyeztetők főnöke, hogy a darabot nem küldi ki, és nem lesz olvasópróba. A kérdésre, hogy mindez miért, nem volt szabad válaszolnia. Gálvölgyi és Udvaros beült a stúdióba, egyszer olvashatták el a darabokat, külön-külön, azaz mindegyik Szakonyi-hangjátékot csak közvetlenül a felvétel előtt. Azt is mondtam, hogy nincs rendezői instrukció, kérdésre természetesen válaszolok, de a felvétel elejétől végig folyamatosan megy, bakira megállunk, különben nem. Azaz mindkettejüknek improvizálni kellett, abba Szakonyival együtt beleegyeztünk, hogy annyi saját szöveget mondanak, amennyit akarnak. Elképesztő élmény volt hallgatni (meg persze látni, dehát azt a hallgatók nem tehették) ezt a két fantasztikus színészt, ahogy hívták elő a torkukból azokat a hangokat is, amikről korábban ők sem tudták, hogy megvan nekik, ahogy a két tragédiában odatették a súlyos csöndeket, ahová azok illettek, és annyit, amennyi a rádióban még éppen tartható, ahogyan egymást inspirálták, vagy hogy jazzes kifejezéssel éljek, ahogyan egymást stenkerolták az új és új színekkel, amit a másiknak lehetőleg felül kellett teljesítenie. Akkor már működött a Rádióban a Tömegkommunikációs Kutató Központ (a közvéleménykutatás őse), Szecskő Tamást, a Központ vezetőjét külön megkértem, hogy mérjék a hallgatottságot, az eredményre persze szám szerint pontosan nem emlékszem, csak arra, hogy kiemelkedően nagy volt, meg még arra is, hogy legalább még kétszer műsorra tűzték (a Mesterdalnokokataz élőadás varázsának illúziója miatt különben nem ismételték). Ehhez fogható emóciókat sem azelőtt, sem azóta nem váltott ki belőlem színészi játék. Mielőtt elfelejtem, Gálvölgyi egyetlen megszorítást kapott: csak a "saját" hangját használhatja. Addig nem tudtam, mennyi van neki, ami hazulról hozott anyagból készül. A "nagy bölények" meghaltak, jó színész még van, talán sok is, nem tudom, már régen nem vagyok ott abban a világban. De nagy színész rajta kívül... nem tudom, hát alig. Most szombaton este tudtam meg tőle, hogy Gálvölgyi János 50 (ötven) éve van a pályán, ebből 25-öt (huszonötöt) a Madách színházban töltött. Jánosom, az isten éltessen.
Magyari Béla, Magyarország történetének első (vagy második) kiképzett űrhajósa a szovjet repülőműszaki főiskola elvégzése után 1972-től a magyar légierőnél szolgált, 1977-től mint I. osztályú vadászrepülő. A Szovjetunió által vezetett Interkozmosz együttműködés keretében választották ki a Repülőorvosi Kutató és Vizsgáló Intézetben, a végül az űrbe is kijutó Farkas Bertalannal együtt. 1978-tól két évig a Gagarin Űrhajóskiképző Központban készítették fel a küldetésre. Farkas Bertalan űrhajóstársa és parancsnoka Valerij Nyikolajevics Kubaszov, Magyari Béláé Vlagyimir Dzsanyibekov volt.
Az 50 éves a magyar űrkutatás című 1996-os kötet szerint a magyar űrhajósjelölteket kiválogató program a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia és az Űrkutatási Kormánybizottság közreműködésével azután kezdődött, hogy az 1976-ban a szovjetek „szeretettel meghívták” a szocialista országokat egy közös űrrepülésre. A sorrend megállapításánál állítólag kisebb botrány tört ki, mivel a lengyelek bejelentették, hogy ők nem hajlandók a németek (akkori NDK) után repülni. A románok azt javasolták, hogy ne is legyen sorrend, hanem mindenki egyszerre jelenjen meg az oroszoknál, ők válasszák ki a legjobban felkészült nemzetet. Az oroszok ezt nem vállalták. A költségekből a meghívott országok fizették a kiképzés idejére az űrhajósok családjainak bérelt lakásokat, minden mást a szovjet állam állt, a hordozórakétát és az űrhajót is beleértve.
A jelöltek – az USA-ban és a volt Szovjetunióban is meghozott politikai döntés értelmében – csak a berepülő vadászpilóták közül kerülhettek ki. Magyarországon akkor 35 Mig 21-es vadászgép-pilóta volt, közülük 27 fő jelentkezett a kiképzésre. A jelentkezés önkéntes alapon, írásban, a családdal való egyeztetés után történt.
Magyari Béla és Farkas Bertalan 1978. március 20-ától családostul költözött Bajkonurba. Mindkét magyar kiváló eredménnyel végezte el a kiképzést, a jelöltek közül az orosz szervezők választották ki Farkas Bertalant az űrrepülésre, Magyari Béla pedig végig készen állt a helyettesítésére, de annak ellenére, hogy kiképezték, végül soha nem jutott el az űrbe...
Az országos eredményekhez képest gyengén szerepelt a Fidesz és a helyi jelöltjeik is. Mégis behúzták mindkét acélvárosi mandátumot. Már Acélváros is narancssárga: így ne lenne újabb kétharmad? – írtuk decemberben, amikor megjött az első, a Republikon Intézet által készített felmérés Miskolcról, Borsod megye 2-es választókerületéből. Aztán négy hónappal később Acélváros tényleg narancssárga lett, és harmadszor is meglett a Fidesz kétharmada.
Négy éve ezt a körzetet az MSZP még el tudta hozni a Fidesz elől, Miskolc másik felét viszont akkor is a Fidesz nyerte. Igaz, mindkét választókerületben nagyon szoros volt a verseny:
- az 1-es körzetet 33,7 százalékkal nyerte meg a fideszes Csöbör Katalin, a Jobbik jelöltje,
Badány Lajos 30,5 százalékot, a baloldali összefogásé, Nagy-Korsa Judit 28,6 százalékot kapott,
a 2-es választókerületet az MSZP-s Varga László nyerte még szűkebb különbséggel, 14798 szavazatot (31,39%) szerzett az összefogás jelöltjeként, Sebestyén László (Fidesz-KDNP) 14560 szavazatot gyűjtött (30,89%), míg a jobbikos Pakusza Zoltán 14425 voksot (30,6%).
2018-ban viszont mindkét helyen nyert a fideszes jelölt, annak ellenére, hogy a miskolci ellenzékiek a kampány során végig nagyon bíztak a sikerükben. Még az is felvetődött bennük, hogy a Fidesz csak a harmadik lesz a városban. Az eredmény így is nagyon szoros lett, tényleg Csatatér-körezetekről volt szó, az egész országban ebben a két választókerületben győztek a legalacsonyabb szavazataránnyal a kormánypárti jelöltek. De győztek, és a különbségre csak a vesztesek fognak emlékezni.
- Az 1-es körzetben ismét Csöbör Katalin nyert, mindössze 127 szavazattal Jakab Péter, a Jobbik szóvivője előtt. A harmadik a DK-s Debreczeni József lett, messze lemaradva a maga 11,5 százalékával.
- Borsod 2-ben pedig a rejtélyes fideszes, Kriza Ákos polgármestere embere, Hubay György győzött 38 százalékkal. A második a címvédő MSZP-s Varga lett, 29,9 százalékkal, a harmadik pedig a jobbikos Pakusza Zoltán, 28,2 százalékkal...
- Coki, Te! - üzente a kormányszóvivő a Washington Postnak - Uniós milliárdok úszhatnak el a jogállam megsértése és a be nem fogadott menedékkérők miatt
- Olyan kulturális harc fenyeget az EU keleti és nyugati fele között, amelynek eredményeként teljesen új unió születhet Washington Post
Kovács Zoltán cáfolni igyekszik a lap csaknem két héttel ezelőtti kommentárját, amely arra figyelmeztetett, hogy a világ kezdhet aggódni, mert Magyarországon haldoklik a demokrácia. Ráadásul az elemzés mókásnak nevezte, hogy ha egy kormány az adott országot minden másnál fontosabbnak tartja, akkor az általában azt jelenti, hogy a demokráciát sorolja az utolsó helyre. Nos, a szóvivő szerint a választáson a jogosultak 70 %-a ment el voksolni, vagyis a demokrácia köszöni, jól van. Azon kívül kedvezően alakul a foglalkoztatás, a GDP növekedése, a reálbér, a cégadó páratlanul alacsony az unióban. Márpedig az emberek szeretik az ilyesmit. A levél úgy reagál arra a megjegyzésre, hogy a Fidesz a szavazatok 48 %-val szerzett kétharmadot, , hogy ilyesmi már előfordult Nagy-Britanniában és az USÁ-ban is, így működnek a többségi választási rendszerek. Mindebből Kovács Zoltán következtetése az, hogy Orbán Viktor azért aratott ismét földrengésszerű győzelmet, mert a hívei azt akarják, hogy a hatalom az országot rangsorolja az első helyre.
Erősödik a nyomás az Európai Parlamentben, hogy a jogállam megsértése miatt a lengyelek után Magyarország ellen is induljon eljárás a 7-es paragrafus alapján. Mindenesetre ezt javasolja a holland jelentéstevő, Sargentini, aki szerint Magyarország Orbán Viktor alatt könnyen átcsúszhat a tekintélyelvű rendszerbe. A jogállami procedúra első szakaszában az Európai Tanács a Bizottság javaslatára négyötödös többséggel kimondhatja, hogy az adott tagállamban egyértelműen fennáll az alapértékek megsértésének veszélye. Ha az érintett kormány nem tudja/akarja eloszlatni az aggályokat, akkor következik a szavazati jog felfüggesztése, ám ez a lehetőség a lengyel részről várható vétó miatt idáig nemigen hatott. Vannak azonban olyan vélemények, amelyek szerint ha valamely állam ilyen eljárás alatt áll, akkor nem voksolhat ilyen kérdésben, de erről egyelőre vitáznak a jogászok. Ami a magyar ügyet illeti, arra lehet számítani, hogy a szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek elfogadják a 7-es törvénycikk alkalmazását. A konzervatívok megosztottak, a jobboldali pártok viszont várhatóan ellene foglalnak állást...
Nyilván a témából könyvet lehetne írni, tehát nem állítom, hogy Péter posztjában minden a lehető legnagyobb részletességgel benne lesz. (Korábban arról írt, milyen az élet egy angliai buszgarázsban.) Viszont arra tökéletes, hogy felvillantson egy pár témakört, kérdést, méghozzá olyasvalakitől, aki Londonban él, így azt is látja, amit egyébként a leírások és az álláshirdetések nem mutatnak meg. (A képeket is köszönöm neki!) Mire számolhatsz, ha idejöttél?
Először is London egyáltalán nem olyan esős és borús, mint azt otthon hiszik. Viszont nagyon gyorsan változik az időjárás. Nincs télen olyan hideg, nyáron olyan meleg. Viszont koszos. Nagyon. Iszonyatosan sok a szemét mindenhol. De 47%-a zöldterület, így 500 méteren belül találsz egy parkot. Na ennyit a turisztikáról.
Munkakeresés
Otthonról nem lehet, szóba se állnak veled. Itt kell csinálni, kell angol telefonszám, és tudnod kell angolul. Nem olyan nyelvvizsga-szinten, hanem tényleg. Nem kíváncsiak a Shakespeare angolra, viszont természetes, hogy megérted.
Hivatalban, jogi ügyekben, kórházban kérhetsz tolmácsot, de a boltban és a melóhelyen nem lesz. És igen, az első és legnehezebb pont, hogy telefonon megértsd, amit mondanak és tudj válaszolni.
Ha ez nincs meg, akkor ne is gondolkodj az idejövetelben, mert abból sok jó nem valószínű, hogy lesz. Az csak kuncsorgáshoz, alapmunkákhoz vezet akkor is, ha három diplomád van.
A magyarországi előéleted a legtöbb esetben nem ér semmit. Lehet, hogy otthon középvezető voltál, te igazgattad a komplett irodát, itt nem fogod. Elölről kell kezdeni mindent.
Ha jó szakmád van - egészségügy, IT - könnyebben kapsz munkát, minden más esetben fel kell készülni arra, hogy esetleg teljesen mást csinálsz (mosogatsz, polcot pakolsz, csomagolsz, stb...).
Később előbbre lehet lépni, de az elején tuti, hogy nagyon gyorsan kell valamit találni, mert az semmi pénz, amivel idejössz nagyon gyorsan fogy.
Munkavégzés
Munkától függ, sok tapasztalatom nincs más állásokkal. A törvény szerint heti egy pihenőnapot kell kiadni, és egy héten legfeljebb 48 órát dolgozhatsz átlagban. De persze ott a túlóra, amit itt nem szeretnek kifizetni, az kvázi szívesség.
Benne is van a munkaszerződésedben: „you will be asked to work overtime”. Nem illik nemet mondani. Irodai munka esetén jó eséllyel 9-től dolgozol fél vagy egy óra ebédszünettel hétfőtől péntekig vagy szombatig, napi nyolc órában. Tehát ha egy óra az ebédszünet, akkor 9-6 között.
Évente 20-25 szabadnap jár (plusz az idő elteltével a loyalty day-ek). Ezen felül van 9 munkaszüneti nap (bank holiday), amikor sokan nem dolgoznak, de itt évente egy olyan nap van, amikor tényleg megáll az élet, ez pedig december 25.
Minden más napon az üzletek egy része, az irodák egy része nyitva van, és lehet, hogy dolgoznod kell. Vicces módon a bank holiday-ek nem kapcsolódnak semmilyen állami ünnephez, csak úgy vannak.
Január 1, nagypéntek, húsvét hétfő, két nap májusban, egy augusztusban és december 25-26. Skóciában, Wales-ben, és Észak-Írországban egy-egy nap eltérések vannak. Viszont alkalmazottat nem olyan könnyű kirúgni itt, mint otthon - na nem is lehetetlen...
KOLOZSVÁRI SZALONNA - NEHAZUGGY BLOG Szerző: LÁZÁR GERGŐ 2018.04.24.
Ma kiderült egy újabb kormányzati propaganda-foszlányról, hogy ugyanúgy hazugságra épült, mint a többi hasonló. Ez lassan Orbánék sajátja lesz, hisz azok a gazdasági mutatók és statisztikák, melyek a fideszes állami szervektől érkeznek, rendre hamisnak bizonyulnak. Legyen szó a szegénységről, gyermekéhezésről, rezsicsökkentésről, vagy jelen esetben a tao-pénzekről. Előbb-utóbb mindig kiderül, hogy a kormány által kommunikált, rendszerint kozmetikázott adatok távol állnak a valóságtól. Ezen csinos számok közlése mindössze a kormány céljait szolgálja; azt, hogy legyen mivel dicsekedni és mellett döngetni, még ha történetesen hazugság az egész, akkor is. A kormány szerint hatalmas gazdasági csodát hajtunk végre, amiért legfőképpen Matolcsy Györgynek, az unortodox gazdaságpolitika fenegyerekének jár a dícséret. Szerintük az országban már nincs olyan gyermek, aki éhezne – ha van, az csakis a szülő hibája lehet – és azon családok száma is csökken, amelyek nyomorogni kénytelenek az egyre csökkenő szociális juttatások okán. Lehetne még sorolni naphosszat azokat az intézkedéseket, melyek a kormány szerint valós eredményeket teremtettek – miközben mindenki tudja, hogy ezek fele sem igaz -, de most nem sorolom fel valamennyit.
Az Indexmegvizsgálta, mi igaz azokból a kormány által közölt adatokból, melyek alátámasztani hivatottak a sportba folyó állami támogatások milliárdos nagyságrendjét. Az eredmény nem meglepő módon ismét az, hogy a kormány hazudott. Mégpedig azért, hogy egy amúgy kudarcot vallott projektet sikerként mutasson be. Azok a számok, melyek elvileg az egész rendszer alapjait adják, hamisak, ezért igencsak megkérdőjelezhető az, hogy az állam továbbra is megpróbálja azt a látszatot kelteni, miszerint felhatalmzasát kaptak arra, hogy több milliárd forint adófizetői pénzt égessenek el egy egyébként sikeretelen program életben tartására.
Nem újdonság ez sajnos, hisz legyen szó bármely megrendezett, vagy meg sem rendezett sporteseményről, minden esetben a magyar adófizetők voltak az ötlet kárvallotjai. Megrendeztünk egy úszó világbajnokságot, melynek költségei hónapokkal a rendezvény után is emelkednek. Hogy ez mégis hogyan lehetséges, azt senki sem tudja, mégis megtörténik. Noha viccelődünk ezen, mégis a mi pénzünkből költenek el milliárdokat úgy, hogy annak nincs semmiféle látszata.
A világbajnoksághoz hasonlóan, Orbánnak volt egy másik álma is, egy még nagyobb, még nagyszerűbb álma. Ez volt az olimpia, melyet úgy akart megrendezni, hogy ahhoz semmiféle felhatalmazást nem kért attól a néptől, melynek pénzén azt nyélbe ütötték volna. Meg sem próbálták azt a látszatot kelteni, hogy fontos lenne a magyar emberek véleménye, azt teljesen leszarták. Azt hitték, megtehetik. Tévedtek. Jött egy akkor még ismeretlen mozgalom, és meghiusította Orbán Viktor nagy álmát. Megkérdezték az embereket, hogy akarnak-e több ezer milliárd forintért olimpiát rendezni egy olyan országban, ahol még a normális kórházi ellátás sem biztosított.
Több százezren mondtak nemet, mert elegük volt abból, hogy újra ők fizessék Orbán Viktor álmát. Nemet mondtak, mert még megtehették. Most viszont azzal, hogy a Fidesz-KNDP újabb kétharmadot szerzett, szinte biztos, hogy ismételten nekifutnak a megrendezésnek. A Zoom információi szerint akár már a 2032-es olimpia megrendezésének megpályázása is lehetséges. Országszerte tucatnyi stadion épül, nem véletlenül.
Orbán Viktornak nem számít, hogy hányan mondtak nemet az olimpiájára, ő akkor is meg akarja azt rendezni. Neki nem számít semennyire az, hogy mit kíván a magyar nemzet. Ha neki van egy álma, annak teljesülnie kell. Gondolkodásmódja tökéletesen megegyezik korábbi és jelenleg is regnáló diktátor pajtásai agymenésével. A magyar embereket a saját céljai elérése érdekében használja fel és használja ki...
VÁROSI KURÍR - KERÍTÉSEN INNEN Szerző: M. Emil 2018.04.24.
A beszédes Orbán – kornak vége. Nem volt hosszú életű, addig tartott csupán, amíg nap, mint nap közösségi oldalán büszkélkedett a választást megelőzően, hogy beszél a népével a nyelvükön. Visszaállt a kétszavas válaszok ideje
A választás óta kétszer demonstráltak a kormányellenes tüntetők. Erről a cseppet sem szokásos történésről érdeklődött az érintettnél az atv munkatársa, mivel az eddigi kormányvéleményt csak Rogán Antal interpretációjában lehetett tudni, aki szerint “bolhacirkusz” volt csupán. Aki azt hitte, hogy nem ez a Fidesz-álláspont, csak a propagandaminiszter saját kútfőből veszi az ország felének véleménnyilvánítását semmibe, annak ismét csalatkoznia kellett...
A Magyar Nemzet munka és hon nélkül maradt újságírói, miután saját pénzen szamizdatban kiadták az elbúcsúzó számot, az erre szánt összeg maradékát, négyszázhuszonötezer forintot el akarják jótékonykodni. Viszont nem olyan egyszerű ez, hogy gyere cipó, hamm, bekaplak, ha az ember leprás a hatalom szemében. Ilyenkor a pénze sem kell. Egy fővárosi, idősgondozással foglalkozó intézmény először kegyesen elfogadta a felajánlást, pár óra múlva viszont visszautasította. A nemzetesek nem adják fel, abban bíznak, találnak olyan céget, amely el meri fogadni az adományt, mert úgy tűnik, már ez is kockázatos dolog a kétharmadban. Ha a nemzetvezetőnek nem tetszik valaki pofája, azzal szóba sem szabad állni. Ide jutottunk.
„A kétharmad áll, mint a cövek.” – Ezt Orbán miniszterügynök úr jelentette ki 2012. augusztus 25-én, de most se mondhatta volna szebben. Egyáltalán nem bír meginogni ez a kétharmad. Főleg, ha olyan szolgái vannak, mint Patyi András is, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, aki a száznyolcvan kifogás ellenére sem rendelt el egy nyüves szavazókörben sem újraszámolást, nemhogy új választást.
Azt mondta: „Az újraszámlálás elrendeléséhez tényeken alapuló bizonyítékra vagy magas szintű valószínűsítésre alapot adó körülmények bemutatására van szükség.” – Mivelhogy ez nem magyarul van, nehéz is vele vitatkozni. Ilyképpen, ezzel a kijelentéssel a kétszer is utcára vonuló népek egyik reménye odaveszett, s mivelhogy négy évig lobogni lehetetlen, a babramunka ideje jött el.
Ezt például miniszterügynök úr már meg is kezdte. Miközben az ellenzéki pártok arról tárgyaltak, hogy miről tárgyaljanak majd, ő csokit zabált hamvas fiatalokkal, ilyképpen bővítve négy év múlva esedékes szavazótáborát. A friss, ropogós országgyűlés még meg sem alakult, és a választásokon töketlenkedő pártok máris megmutatták, hogy semmit sem tanultak, és mindent el is felejtettek.
Rájuk a keményen dolgozó kisember egyáltalán nem számíthat az elkövetkező zivataros években, így az utcára vonultak, illetve a belőlük bimbózni kezdő vezetőik felelőssége hatalmas, amit nem ártana elviselni, aztán még jól is illenék sáfárkodni vele. Mindeközben, amikor valóban új korszak előtt áll az ország, és úton van a totális letarolás felé, az utcai népeket szemlélők egymás torkát harapdálják....
Csak akkor kaphatna pénzt Magyarország – és a többi tagállam is – az Európai Uniótól, ha garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ugyanis csak így ellenőrizhető: más tagállamok polgárainak adója hova folyik. Nálunk Polt Péter a garancia arra, hogy soha ne vizsgálják, ki és mennyit lop el a milliárdokból.
Sokszor és sokat írtunk már arról, miért Polt Péter, a Fidesz volt országgyűlési képviselő-jelöltje a NER kulcsfigurája Orbán számára. Elég annyi: míg például az OLAF számos korrupciós szálat fedezett fel az orbáni vej, Tiborcz István lámpa-bizniszében, addig a magyar ügyészség, többször is vizsgálva azt, semmilyen problémát nem talált.
Az sem véletlen, hogy Magyarország nem volt hajlandó csatlakozni az európai ügyészség felállításához és működéséhez. Hiszen ez az uniós szervezet lesz hivatott arra, hogy ellenőrizze az EU-s források felhasználásának törvényességét. Na, ezt már igazán nem hagyhatja Orbán Viktor. Még hogy valaki, rajta és sameszain kívül rálásson a kasszára!
Azonban nagyon úgy néz ki: Brüsszel tényleg kezdi megelégelni, hogy ellenőrizetlenül ömlenek az euró milliárdok az Orbánnak (most épp) kedves oligarchák zsebébe. Az Európai Bizottság most egy olyan javaslaton dolgozik, aminek értelmében a jogállami elvek tiszteletben tartása az uniós költségvetési források felhasználásának elengedhetetlen feltétele lesz – jelentette be Berlinben Günther Oettinger, a testület költségvetésért felelős tagja.
Bár Günther Oettinger nem fejtette ki részleteiben a küszöbön álló javaslatot – írja a Bruxinfo -, de világossá tette, hogy a bíróságok kormányoktól való függetlensége a Bizottság elképzelése szerint „elengedhetetlen feltétele” lenne a kifizetések folyósításának...
Szülői biztatásra és akaraterőre van szükség a szegénységből való kitöréshez – mondják azok a tiszabői lányok, akiknek sikerült leérettségizniük. A faluban ez még mindig nagy szónak számít, sok fiatal a közmunkát vagy a napszámot választja a tanulás helyett. Tiszabőn, az ország egyik legszegényebb településén még mindig nagy szónak számít, ha valakinek sikerül leérettségiznie. Nagyon hamar, sokszor már az első évben otthagyják az középiskolát a tiszabői gyerekek. Haza hívja őket a családjuk, mert otthon van rájuk szükség vagy maguk döntenek úgy, hogy a tankötelezettség lejártával inkább elmennek közmunkásnak, napszámosnak. Így döntött a 19 éves Norbi is. “Kiiratkozott” – ahogy ő fogalmazott. Alig járt be a törökszentmiklósi iskolába, ahol asztalosnak tanult, szerinte a hiányzásai miatt előbb-utóbb úgyis kirúgták volna. Jelenleg a családsegítőhöz jár tanfolyamra, amiért minden hónapban pénzt kap, abból él. Azt tervezi, ha annak vége, elszegődik apja mellé, aki kőművesként dolgozik Budapest környékén. De a legjobb az lenne, ha a “plasztik gyárban” kapna munkát, mert úgy tudja, ott 300 ezret is megkeresnek a gyártósor mellett a munkások.
"Szerettem volna, hogy tovább menjen, de ha itt megbukott, akkor ott mire lett volna képes?"
– magyarázta Kati, a tizenhétéves Klaudia édesanyja. Attól féltek, hogy a hiányzások miatt eltiltják őket a közmunkától, ezért inkább be sem iratták középiskolába a lányt. Egyszer ez már megtörtént a családdal, három hónapig sem Móni, sem pedig a férje nem mehetett közmunkára, ami hatalmas érvágást jelentett a családnak. “Hát, segít itthon, eljár dolgozgatni napszámba” – felelte Klaudia anyja, mikor arról kérdeztem, mi lesz a lánnyal. Testvére, Zsolt alig várja, hogy betöltse a tizenhatot, és közmunkára mehessen...