2018. április 21., szombat

HÉTVÉGI RÁADÁS 1. - ILYEN AZ EMBER. NEM OLYAN


KOLOZSVÁRI SZALONNA
- KLASSZIKUSOK
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.04.20.



Valamit muszáj idetennem, akkor is, ha esetleg sokaknak nincs türelme végighallgatni-nézni egy teljes zongoraversenyt. Azért muszáj, mert ez megint magához húz, ki a napi magyar förtelemből.

Beethoven B-Dúr zongoraverseny. Második a sorban, de valójában az első, mert hamarabb kezdte írni, mint a később 1-es számot kapott C-Dúrt. Ha nem bánják, én itt most annyi “szakmai” elemzést sem adok, amennyit különben szoktam – nem azért, mert az unalmas és még a zeneértőket is elriasztja, hanem mert ez az előadás, amit majd megnyitnak, más, fontosabb szempontok taglalására inspirál. Az inspiráció maga a világ egyik legcsodálatosabb embere, Martha Argerich. Sajnos nem lehet tudni, ki vezette a közvetítést, pedig megérdemelné a nagy nyilvánosságot, mert hihetetlen érzékenységgel vette észre, mit kell másképp csinálni, mint különben mindig: Martha Argerich arcát mutatja akkor is, amikor látszólag máshol van az “esemény”, azaz szól valamilyen domináns hangszer vagy egy meghatározó hangszercsoport.

Azt nem hiszem, hogy a rendező is azért időz a zongorista arcán, amiért én ezt most különösen fontosnak tartom, de így azért könnyebb elmondani, Argerich játéka és főképp az arca nélkül talán eszembe sem jutott volna. Legfőképpen azért, mert amire felhívom a figyelmüket, az nem éppen tudományos levezetése a műnek, de szívesen vállalom, ha leamatőröznek.

Közismert dologgal kell kezdenem, amit nyilván tudnak, én is sokszor leírtam már: a versenymű lényegében dialógus a szólóhangszer és a zenekar között. És mint a párbeszédek általában, ez a felépítés egyben egy dráma forrása.

A B-Dúr zongoraverseny egy fölismerhető és világosan végigkövethető drámát mesél el, ami persze prózában lapos és unalmas, zenében elbeszélve nagyon izgalmas – legalábbis szerintem, még akkor is, ha Beethoven azt mondaná (nem hiszem), gondolta a fene.

Hallgassák meg egy fiú és egy lány történetét, B-Dúrban (ami önmagában többféle lehetőséget ad a játékra, minthogy B, azaz félhang, a leszállított H /fekete billentyű/ az alaphangja, de a fényes dúrban megszólaltatva). Az első tétel egy átlagos dialógussal kezdődik, a lány (nem azért, mert lány a zongorista, tényleg a szólóhangszer a lány és a zenekar a fiú) mond valamit, amiből előbb izgatott magyarázkodás lesz, aztán átmeneti nyugalom, majd újra kezdődik a szópárbaj, a lány (akarom mondani a zongora) provokálni kezdi a fiút (5’35”-nél), az próbálja nyugtatgatni, ez eleinte sikerül, újra beszélgetni kezdenek. De aztán a fiúban horgad fel a sértett büszkeség, először csak visszakérdez (oboa, fuvola 7’25”-nél), aztán hamar elcsöndesedik, a válasz megnyugtatja. Igenám, de a lány begurul, hogy ez hogyan is volt elképzelve (8’20”-nál dörögni kezd a basszus, tessék figyelni Martha Argerich arcát, milyen mérges), megy tovább a vita egyre hosszabb monológokkal, míg végül elérkezik a “naidefigyelj!” pillanata, amikor a lány kezdi elősorolni a nap összes, “súlyos” sérelmét (11’25”), azaz elkezdődik az első tétel kadenciája. (A kadencia… erről egyszer már írtam, idemásolom: a kadencia /ez általában az I. és a III. tétel vége felé van/ afféle szólóimprovizáció /ilyenkor a zenekar hallgat/, azaz rögtönzés, amit aztán leírnak, többnyire maga a zeneszerző rögtönöz a saját témájára, de előfordul, hogy az előadó improvizálja a maga benyomásait, és csak később rögzíti – ez utóbbiak között jelentősnek nevezhetjük azokat a Mozart-zongoraversenyekben hallható kadenciákat, amiket annak idején egy ifjú és tehetségesnek mondott zongorista játszott, szerencsére le is kottázta, méghozzá állítólag emlékezetből, a koncert után zongora nélkül, az illetőt Ludwig van Beethovennek hívták. Én csak azt sajnálom, hogy Mozart nem improvizálhatott Beethoven-témára, az mondjuk hasonlóképpen bődületes lett volna). Ami után következik a várható “jóvannaaa”, itt a tétel vége (a kadenciát Beethoven később írta, ezért a 2-es sorszám, különben hallani is, hogy ez más egy kicsit, ez már az öregebb mester, itt bizony 30 éves is megvan, tapasztalt és bölcs).

A második tétel az ágyban játszódik, mindketten megenyhülnek, finom simogatásokkal kísérve megbeszélik, mi okozhatta a bajt (tessék figyelni Martha Argerich 40-50 évvel ezelőtt még csodaszép, és szerintem még most is gyönyörű arcát), 21′-nél a zongora elcsöndesül, elalszik, aztán a fiú is (megint a közvetítés vezetőjének múlhatatlan érdeme, hogy Argerich arcán látható a zenekar álomba merülése). Ezzel vége van ennek a küzdelmes napnak.

A harmadik tételen már nincs sok részletezni való. Az maga a boldogság, a rondó aszimmetrikus (6/8) ritmusa a futkározás, az összekapaszkodó pörgő-forgó tánc – még mondja valaki, hogy Beethoven komor, haragvó öregember volt fiatalon is.

Azért egy mondatot szenteljünk a zenekarnak és a karmesternek is. A felvétel a Verbier-fesztiválon készült. Verbier egy kis hegyi falu Svájcban, nyaranta zongoraünnepeket rendeznek (ha én egyszer egy ilyenre elmehetnék) a világ legnagyobb neveivel (ezen a hangszeren ez különben a világ legkiválóbbjait jelenti), a kísérő zenekar alkalmi, innen onnan verbuválódik, persze ugyancsak a legjobb együttesekből (ahogyan az a Luzern-fesztiválzenekar gyakorlatában már régebben kialakult, oda például a Bécsi-, a Berlini Filharmonikusok és az Amszterdami Concertgebow muzsikusai járnak). Ezen a felvételen Takács-Nagy Gábor a karmester, a genfi zeneakadémia tanára, az 1975-ben alakult, minden idők egyik legtökéletesebb vonósnégyesének, a Takács-kvartettnek a primáriusa, nagy muzsikus, nagy muzsikusok partnere több, mint negyven éve, nézzék, milyen figyelemmel kíséri ezt a fantasztikus nőt. (Ez azért több mondat lett.)
A ráadás Scarlattihoz csak annyit, hogy hallgassák a földkerekség négy (szerintem) legelképesztőbb balkezének egyikét (Oscar Peterson és Friedrich Gulda mellett ott van egy csak Argerich-hez fogható zongorista, egy pici és törékeny kínai lány, Vang Judzsa, akinek a balkeze olyan döngésre bírja a zongorát, amire talán még az említett – sajnos már halott – férfiak sem voltak képesek).

Ha valaki nem látta volna Martha Argerich-et fiatalon, esetleg nézzen bele ezután a Rahmanyinov 3. zongoraversenybe, az sem akármilyen élmény, a már ifjan is őrült Riccardo Chally-val a zenekar élén.

Naszóval, Beethoven B-Dúr zongoraverseny...


HÉTVÉGI RÁADÁS 2. - FARKASHÁZY TIVADAR IS MEGÍRTA A LISTÁJÁT, NAGYON DURVA LETT

SZTÁRKLIKK
Szerző: FARKASHÁZY TIVADAR
2018.04.19.



Se időm, se kedvem kiérlelni, ezek jutottak eszembe. S nem doktori, tán még Schmitt Pál is gondosabban fogalmazna, minél egyszerűbb, hogy ne váljék érthetetlenné és olvashatatlanná. Tegyék meg mások is, majd kialakul. Írd, olvasd, terjeszd! – így kezdődik Farkasházy Tivadar 101 pontos Facebook-bejegyzése.





VÁLASZTÁSI CSALÁSOK

1. Erdősiné és a kopaszok. Az ügyben „tehetetlen” rendőrség és ügyészség. Az MSZP hosszas szívatása a vasárnapi zárva tartás ügyében. Patyi és Pálffy Ilona hatósága rendre a kormány szája íze szerint dönt.

2. Az új választási törvény, a győztesnek is járó kompenzációk, a körzetek Fidesz számára kedvező megváltoztatása, amit Kövér beismert, földrajzi bűvészkedésnek nevezve.
3. A Kubatov lista, a bővítését és pontosítását szolgáló tízmilliárdos nemzeti konzultációk.
4. Százával utaztattak át a szavazás napján a magyarországi kamu lakcímet létesítő határon túli magyarokat, vajh miért? Németh Szilárd erdélyi „kampányolói”. Hamis szórólapok, például aki listán és egyéniben más pártot jelöl, szavazata érvénytelenné válik.
5. A média szerint tévedés és nem szervezett csalás számos körzetben az egyéni és listás szavazatok nagy eltérése. Hogy fél hétig 125 ezerrel többen szavaztak, mint hétig. Tán csak nem volt az országban elég abakusz és kockás füzet. Vagy a számlálóknak valaki kiadta, hogy ne négy, hanem öt pálcikát húzzanak át, hadd érezze magát legalább addig jól az ellenzék a nagy részvételtől, amíg vissza nem vonják egy részét. Vagy – és ez már tudományos szenzáció lenne – fél hét után protonok helyett kizárólag elektronok, azaz negatív szavazók érkeztek. Az NVI számítógépes rendszere pedig azért dőlt össze, mert csak négyévente sportol és nem volt edzésben. Az viszont már gyanús, hogy 2014-hez hasonlóan még órákig tartott a szavazás, talán azért, hogy legyen idő kozmetikázni, ha szükséges, csak két tornaterem kellett volna az elkerüléséhez. Miként 400 szavazat, hogy ne legyen kétharmad.
6. Miközben a határon túliak levélben is szavazhattak, Angliában és másutt órákig kellett utazni és sorban állni azoknak, akik élni akartak állampolgári jogukkal.
7. Kamupártok ismételt létrehozása, most se fogják behajtani a rájuk elszórt 3 milliárdot. Lévai Katalin két hónapos tündöklése és pártjának klónozott ajánlói.
8. A közszolgálat négy év alatt szinte soha, a kampány alatt öt percekre engedte be az ellenzéket. A közterületi hirdetések monopolizálása, a Simicska oszlopok elleni támadás, a városképekre hivatkozás, a helyek felvásárlása.
9. Az ellenzéki pártokra kirótt borsos és indokolatlan ÁSZ büntetések. Kivéve a Fideszt, holott Simicskától szinte ingyen kapták a plakáthelyeket legutóbb, amúgy a mellényzsebből kifizették volna.
10. A tízezer forintos Erzsébet utalvány és a 12 ezres gáztámogatás. Számos olyan anyagi juttatás, amely az ellenzéket a külön indulásokban tette érdekeltté. Legyen minél több kis párt, oszd meg és uralkodj, mindezt a demokrácia iránti elkötelezettségnek álcázva.
11. Miként az EBESZ is megállapította, nem volt esélyegyenlőség, a döntéshez szükséges információkhoz való hozzáférés nem volt biztosítva, a kormány a kormánypártoknak játszott át hatalmas erőforrásokat.

AZ ÖSSZEFOGÁS HIÁNYA

12. E szót számos politikus, politológus, tanácsadó négy év alatt szitokszóvá tette. Mások az összefogósdi ostobaságát terjesztik, mintha ne bizonyította volna be 2014 irtózatos lebőgése, hogy a „teljes összefogást” nyilvánosan mantrázókat vagy konkrétan Orbán Viktor küldi pályára, vagy szimplán elaggott, humorukat és intellektusukat vesztett, lepusztult komcsibácsik, ezerszer újramesélt, ócska sztorikkal – írta Ceglédi Zoltán. Némi halmazelmélettel lenne tippem az illetőre.
13. A 2014-es kamu összefogás ellentéte az igazi összefogás és nem a széthúzás. S több foka létezik, tucatnyi más kifejezést is takar, együttműködés, összehangolás, közös érdek, optimalizálás, legrosszabb a nehezen érthető koordinálás, végül csak ezt szajkózták.
14. Csak az MSZP volt a közös lista híve. A külön indulás révén a Momentum, a Kutyapárt és az Együtt 270 ezer szavazata eleve elveszett, nem kizárt, hogy a kétfelé szavazás több választót zavart össze, mint amennyit bántott.
15. A külön indulók a még bizonytalanokra hajtva a többiek ellen beszéltek, egymástól akartak lecsípni szavazókat, a médiában ez visszhangzott. Az LMP még az utolsó pillanatban is azzal jött ki egy tárgyalásról, hogy Gyurcsány részeg volt.
16. A pártok Márki-Zay vásárhelyi sikeréből semmit se tanulva azt hirdették, hogy ez 106 külön történet. Lehet, de ennyi verziót kommunikálni kissé drága és nem előtte fél órával kell elkezdeni.
17. A listásoknak legalább 27 körzetben kellett egyéni jelölteket indítani, ami már eleve veszteség, sok helyen behozhatatlan hátrány volt ellenzéki győzelemre.
18. Egy diktatúra, egy túlterjeszkedő hatalom legyőzéséhez nem a különbségeket, hanem a közös érdeket kell keresni egymásban, a történelem számos esete bizonyítja, hogy a koalíció, az együttműködés még nem önfeladás, olykor csupán akár egymástól igen távol állók időleges szövetkezése egyetlen célra.

SZEREPOSZTÁSI TÉVEDÉSEK


19. Egy színigazgató tudja, ha nincs Hamletje, akkor a Három nővért vagy a 12 dühös embert kell elővenni. Hiába a sok kiváló karakter, ha hat önjelölt Hamlet ágál egymással, ennyi jó koponya nincs. 
20. Szél Bernadettnek bemesélték, hogy miniszterelnök lehet. Egy 6-7%-os párt élén, amelyik nem szövetkezik senkivel? Csak tönkreteheti a többiek erőfeszítéseit.
21. A Jobbik hajthatatlansága bármilyen együttműködésre, ebben Simicska is benne lehetett. Szereztek rengeteg ezüstöt.
22. Többeket felfelé buktattak, például a faluhoz, az agráriumhoz kiválóan értő Gőgöst elnökhelyettessé, az oktatás anomáliáiban jártas Kunhalmit budapesti elnökké téve, akiknek így olyan kérdésekben is rendre meg kellett szólalniuk, amelyhez alig konyítottak.
23. Két ellenzékinek tartott csatorna rendre megszólaltatott számos olyan pártvezért, akiknek szinte csak magából állt a pártja, elhitetve a közvéleménnyel, hogy léteznek. Végül már Fodor is elhitte.
24. Gyurcsány túlszerepeltetésének a rajongói biztosan örültek, de lehet, hogy emiatt nem tudtak jobban nőni, pedig ott volt Molnár Csaba, Debreczeni József, Ara Kovács Attila, kampányzárójukon pedig Kuncze és Lendvai Ildikó is felszólalt.
25. Juhász Péter igazi utcai harcos, de amikor látta, hogy a karaktergyilkosság ellen rövidtávon tehetetlen, az Új Pólus meg nem jön létre, a vabank helyett még időben szövetkezhetett volna
26. Gulyás Márton tette talán a legtöbbet, de csak időt fecsérelt a választási törvény megváltoztatására, ami a Fidesz nélkül nem megy és nehezen kommunikálható. Rengeteg energia ment el rá, más célért kellett volna összehoznia az ellenzéket.
27. Az utca hőseinek sikertelen landolása a pártpolitikában, például Kónya és Árok, a két bohóc, Pukli István szerencsétlen pártalapítása, Sándor Máriát viszont egyszerűen cserbenhagyták az orvosok és a pártok, majdnem ráment.
28. Lattmann Tamás ámokfutása a homályos hátterű Új Magyar Köztársaság élén majd a kisgazdáknál. Miközben remekül indult tüntetések szónokaként.
29. A Momentum a sikeres nolimpia után ráhajtott az ügynöktörvényre, amibe már mindenkinek beletörött a bicskája és nem érdekel senkit. Medgyessy múltjával szórakoztak három nappal a választás előtt, csak azért ússzák most meg, mert kisebb részük van a kétharmadban, mint az LMP-nek, azért az Együttel hármasban Kocsist behozták a Józsefvárosban.

ORBÁN HÁROM MÁZLIJA

30. A 2008-as pénzügyi világválság végleg tönkretette ellenfeleit, ami kétharmados győzelemhez segítette.
31. A migránsok áradása, amit az elsők között használt ki.
32. Az európai konjuktúra, és a Marshall segélynél is nagyobb uniós támogatások, a magyar növekedés két kizárólagos oka.

A MÉDIABIRODALOM VISSZAVÁG

33. Egykor a föld volt a hatalom, aztán a tőke, a gépek, majd a tudás, a technológia, az innováció, most az információ. Főleg a valótlan. 
34. A Népszabadság beszántása Orbán bécsi strómanja, Pecina segítségével. A megyei lapok felvásárlása közpénzből meggazdagodott hűbéresek révén.
35. Matolcsy köztörvényes bűne, az Origo megszerzése.
36. Az állami Eximbank jogtalan kölcsönével a TV2 átpasszolása Vajnának, s kitömése hirdetésekkel. Az RTL Klub eddig nem sikerült, bár Simicska szíves közlése nyomán megtudtuk, szobatársa azt remélte, majd megveszi neki a Gaszprom.
37. Az állástalan Habony a Magyar Idők, a Lokál, a Ripost és más szennylapok, szennyportálok révén pótolja Simicska távozását.
38. A közszolgálat megcsúfolásaként az állami tévécsatornák és rádióadók működése.
39. Mindehhez jólfizetett zugújságírók hada, kitüntetésekhez és zsíros megbízatásokhoz jutók lelkes üvöltözése, számos értelmiségi, tudós, művész asszisztálása, akik mindebből jól élnek, s nevüket adják hozzá.
40. Szinte minden nyugati befektető eladta a tulajdonát a Fidesz strómanjainak, mert megfosztották őket az állami hirdetésektől, elijesztették tőlük a magánhirdetőket, ráadásul jóval a piaci ár felett vették meg.

A SPORTCSEL

41. A világon egyedülálló M4-es állandó migránshírekkel spékelt közvetítései, amely az ország tízedik sportcsatornájaként irtózatos felárért bevásárolta magát a BL-be, a Forma 1-be is. Olyanokat mérgeztek naponta, akik más politikai híreket nem fogyasztottak, ezeket viszont észrevétlenül nyomták le a torkukon.
42. A TAO, ami közönséges állami adócsalás, hogy ne lógjon ki a lóláb, nemcsak a foci kapta, az úgynevezett látványsportok is. Köztiszteletben álló sportolók, örülve a sosem látott pénzesőnek vígan fotózkodnak, paroláznak Orbánnal, hirdetik nagyságát, egy kis nemzet sikereit, cseppet se törődve azzal, hogy egy ország lehetőségeihez képest a világban már csak diktatúrák adnak ennyi pénzt élsportra. Orbán a választások másnapján meg is köszöni az elmúlt hetekben nemzeti ügyekben nyújtott támogatást az FTC-nek, és nagy sztárjának, Bödének, a madocsai Messinek.
43. Bár a kongó stadionokra és a reménytelen magyar focira elpazarolt százmilliárdok inkább ellenérzéseket szültek, de a méregdrága vizes vébét és Hosszú Katinka támogatását már kevesebben sokallták. Miként a rengeteg honi világverseny megrendezését, a csak légiós kézilabda sikerek árát. Észre se véve a remek új lopási lehetőségeket.

MIGRÁNS, SOROS, BRÜSSZEL

44. Féktelen, uszító, antiszemita gyűlöletkampány egy 86 éves filantróp milliárdos ellen. Mindazon civil szervezetek megfélemlítése, akik külföldi támogatásokat kapnak. Bár az még bizonyításra szorul, hogy Soros norvég is. Élve a régi vicc tanulságával, a faluban nincs antiszemitizmus, de igény lenne rá.
45. Miközben százmilliárdok vándorolnak magánzsebekbe gazdag külföldiek beengedéséből, a moszkvai vízumközpont pedig prostikat és maffiózókat invitál Európába, nem létező migránsokkal ijesztgetik sikeresen a vidéket.
46. Az Európai Néppárt máig befogadja az Unió legnagyobb házon belüli ellenségét, állítólag azért, mert még mindig jobb, mintha kinn lenne.
47. A brüsszeli vezetők olykor fellépnek a fékek és ellensúlyok elpusztítása, a demokrácia felszámolása, a sajtószabadság korlátozása ellen, de még az ellenük folyó uszítást és szervezkedést is lagymatagon tűrik. Orbán pedig mesterien tágítja az ezer bajával leterhelt Unió tűrőképességét.
48. Brüsszel azt is elnézte, hogy a lengyelekkel nem működünk együtt az Európai Ügyészséggel. Így szinte lehetetlen a legnagyobb gazemberek felelősségre vonása.
49. Hatalmas pénzből tudatos manipulátorok és megtévesztett hívek serege sokakkal elhiteti, hogy Brüsszel fel akarja számolni a magyar önállóságot.
50. Orbán Európa páriájából sokak szemében európai államférfivá, a migránsok beáramlása elleni küzdelem legelkötelezettebb harcosává vált, akinek emiatt szinte mindent elnéztek.
51. Trump, a Brexit, az Isis, Szíria, Erdogan, Kaczynski, a Putyin elleni bojkott, a migránsok áramlása, az euroszkeptikusok szaporodása mind gyengítette az Uniót, az Orbán elleni fellépést egyszerűen hátrébb sorolták.
52. Merkel otthoni gyengülése, a bajorok pártfogása is a nemzetközi kavarásban egyre otthonosabb és tapasztaltabb Orbánnak kedvezett.
53. Trump ugyan nem állt még szóba áll azzal, aki már Tusnádfürdőn benyalt neki, de az addigi amerikai szankciók és ultimátumok eltűntek.
54. Európa vezetői közül egyre kevesebben kérték számon a magyar miniszterelnöktől a kettős beszédet, hogy otthon folyton Brüsszel ellen beszél, ott meg szemérmetlenül a képükbe mosolyog. Igaz, Washington, Párizs, London, Róma, Berlin nem fogadta, így kárpótolta magát Moszkvával, Pekinggel, Isztambullal, Bakuval, Asztanával, Jakartával Ulan-Batorral.
55. Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban, a Felvidéken is megették, hogy bár semmilyen komoly eredményt nem ért el a határon túliak érdekében, ám krokodilkönnyeket hullajt értük, a hűségeseket pénzeli is, így boldogan szavaztak rá.

IDEOLÓGIAI FRONTOK NYITÁSA

56. A baloldaliság és a liberalizmus szembeállítása a nemzettel, Soros bérencévé nyilvánítanak minden politikai ellenfelet, magyarkodó egyletek, fesztiválok százainak finanszírozása.
57. Keresztényüldözés elleni államtitkárság, óriási pénzek, iskolák százai a történelmi egyházaknak, a Hit gyülekezete tévéje és egy Fideszhez húzó zsidó szervezet támogatásával az ellenzék részbeni pacifikálása.
58. Fidesz barát intézményi struktúra kiépítése, Veritas Intézet, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Nemzeti Művelődési Intézet, Nemzeti Örökség Intézet, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Migrációs Kutatóintézet, Magyar Művészeti Akadémia és társai. A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet Orbán 1989. június 16-i beszédét lassan Jézus hegyi beszédéhez hasonlítja.
59. Jólfizetett főtörténész állami százmilliárdokkal meghamisítja 1956-ot, a Terror Házában a Holocaustot, a Sorsok házával csúfolva meg regényét, rátelepedik Kertész hagyatékára, most az I. világháborúra veti rá magát.

SZÁMTANBÓL FELMENTVE

60. A Fidesz média néhány korábbi esetet szajkózott, felnagyított, újakat kreált, hogy a rendszerszintű kormányzati korrupciót döntetlenre hozhassa ki az előző nyolcévivel, az LMP és a Jobbik pedig arra alapozta a politikáját, hogy ők még soha. Orbán megtanulta, ha már lopnak, nagyon sokat lopjanak, mert igaz, hogy megszólják, de korántsem annyira, mint amennyi hasznot hoz családjának és klientúrájának, mert a kis korrupció nagy sajtóval szorozva pont annyi, mint a nagy korrupció kis sajtóval elért hatása.
61. Hat legesélyesebb lista keringett, amelyek kioltották egymást, erről meg kellett volna állapodni win-win alapon, ha pedig a demokratikus ellenzék előbb eldönti közös indulóit, jóval több helyen lehettek volna a legesélyesebbek a Jobbikkal szemben, ez nem lett perdöntő, de így is bajt okozott.
62. A korrupciós összegek ritkán érik el a kívánt hatást egy olyan országban, ahol még újságírók hada is gyakran összetéveszti a milliót a milliárddal, e számokat mindig le kellett volna fordítani lakásokra, autókra, keresetekre, hogy elképzelhetővé váljék. Bármilyen nevetséges, az euró bevezetése e téren javulást fog hozni. Kisebb számok, kevesebb Wágner úr.
63. A pártok, a média, a Bocskai úti sorban állók még este kilenckor is reménykedtek a nagy részvételben, holott már délután háromkor világos volt, hogy Budapesthez és a százezres városokhoz képest a legnagyobb növekedés a falvaké, vagyis a migránsozás célba ért, ez már nem oka a vereségnek, csak példa rá, milyen az, ha egy ország áll bukásra matekból.
64. A Fidesz-KDNP elképesztő, olykor tízszeres, százszoros pénz- és médiafölényét az emberek zöme el se tudta képzelni, miközben otthonában, a saját életében a legapróbb javulást, romlást észreveszi.
65. A közvéleménykutatók, talán egyedül a Mediántól eltekintve az ellenzék számára az utolsó pillanatig se festették az ördögöt a falra, a Fidesz levegőben lógó kétharmadát, ami elsősorban a pesti visszalépések elmaradása esetén nagyon is elképzelhető volt. Az LMP akárhogy ugrál, ezért főleg ő felel, hiszen öt fővárosi körzet simán nyerhető lett volna, ha teljesen esélytelen jelöltjeiket visszaléptetik, Csárdi Antal, Szél Bernadett és Hadházy Ákos körzetében kaptak érte éppen elég kompenzációt, erre a főváros és a kerületek önállósága már az ősszel rámehet.

MEDDŐ VITÁK


66. Mivel állunk szemben, diktatúra, önkényuralom, maffiaállam, autoriter vezetés, utóbbiról sokan azt hiszik, valami KRESZ vizsgaanyag, pedig ha valakik mondjuk, egy lágerben rohadnak, akkor bármennyi idő is van rá, ritkán töltik azzal, hogy definiálják állapotukat, inkább azzal, hogyan változtassanak rajta.
67. Szabad-e a Jobbikra szavazni? Rossz kérdésfeltevés volt, miért kéne? A szavazás a többségnek nem lelkiismereti kérdés, hanem eszköz egy jobb állapot elérésére. Ami aztán meghiúsult Vonáék makacssága miatt. De így is érdemes lett volna felajánlani, mert az elutasítás erősíti a kezdeményezőt, jobb szereplést eredményez, és a másikra tolja a kudarcot.
68. Mi értelme van olyan tévés vitaműsoroknak, amelyben kitaposott cipőjű ellenzékiek ülnek le jól fizetett, olykor habzó szájú hűbéresekkel, miért kellett reménytelen hangzavarban Bayerrel kávézni? Miért kell Orbántól folyton interjút kérni? Miért kell bárhol szóba állni velük? Csak legitimálja az elnyomókat.

A CIVILEK TÉVEDÉSE

69. Sándor Mária és társai, Pukli, Pilz, Törley és a tanárok kezdetben kizárólag az egészségügy, az oktatás miatt emeltek szót, ez volt a Norvég Alap, a Klubrádió, a Népszabadság, a CEU miatt is, holott számukra is világos volt, Orbán sosem tárgyal, ritkán enged, nem a részekkel van baj, hanem az egésszel. A lényegtelen netadó volt az egyetlen, amit Deutsch elsikált, az olimpiáról meg már tudták, hogy nem fogjuk megkapni, a NOB nem bolond remegni évekig, a vasárnapi zárva tartás volt az egyetlen, amikor a kisebbik rosszat választották.
70. A civil szervezetek attól tartottak, hogy pártpolitizálással vádolják őket, így ők is külön csatároztak. A pártok meg féltékenyen nézték a civileket, hiszen ők sosem tudtak ekkora tömegeket mozgósítani.
71. Számos kezdeményezés, mint a Kard vagy a Deka is a hamvába holt, a kései Közös Ország Mozgalom se tudott kiteljesedni, mert mindenki külön harcolt az erdőben a németek ellen, amíg az erdész ki nem kergette őket.

PÉNZ BESZÉL, KUTYA UGAT

72. Miközben a Fidesz első négyéves országlása alatt kitömött oligarchái révén hatalmas pénzt rakott félre esetleges ellenzéki évekre, ebből és önkormányzataiból vígan túlélt nyolc szűk esztendőt, a baloldal nyolcévi kormányzás után úgy bukott meg, hogy semmilyen hátországa se maradt.

GENERÁCIÓS ELLENTÉTEK

73. A fiatalok idősebbeket érintő elmarasztalása részben jogos a rendszerváltás óta történtekért, illetve nem történtekért, ám ők se tettek valami sokat az elmúlt években a változásért, az egymásra mutogatás csak vitte az energiát.
74. A Gutenberg galaxisban egyenlők voltak a feltételek, ám a mind újabb információs eszközökkel sokkal jobban élnek a fiatalok, így az idősebb generáció fokozatosan kiszorul a médiából, a közbeszédből, holott ha másra nem is, a tapasztalatukra még szükség lett volna, Orbán ugyanis százéves trükkökkel kaszál. Itt ne legyen igaz, hogy oszd meg és uralkodj!

BOTKA KUDARCA


75. Bár jó ötletnek tűnt, hogy egy a szervezéshez bizonyára kiválóan értő, sikeres városvezető megpróbálja összefogni a demokratikus ellenzéket, kilenc hónap alatt szinte csak az ellenkezőjét tette. Az elvesztegetett idő később végzetesnek bizonyult.
76. Miközben a hátországa is kérdéses volt, hiszen nemrég váltották le a választmányi elnökségről, egyszerre kezdett harcot a vélelmezett vagy valós árulókkal, pártbéli ellenlábasaival valamint Gyurcsánnyal szemben.
77. Hiába volt jó elgondolás a közös lista, közös egyéni indulók, ultimátumként adta a lehetséges szövetségeseknek, hol kész helyzet elé állítva, hol a sajtóban bírálva őket, kerülve még a helyeket, ahol legalább találkozhatott volna velük, a jó ég tudja, egyáltalán a tárgyalásokig eljutott.
78. Bár sokan üdvözölték, hogy végre lesz egy a liberális gazdaságpolitikával végleg szakító klasszikus szociáldemokrata párt, egy hangzatos és vitatható jelszón kívül – fizessenek a gazdagok – más nemigen jött át, országjárása hatástalan volt, bombasztikus állításai pedig valótlanok. Csak egy: Mi lesz az egyéni körzetekkel? Ott nem látok nagy problémát. Az országjárásomban megismertem a demokratikus oldal mind a 106 egyéni körzetében esélyes jelöltjeit. Gyorsan meg fogunk állapodni ebben a kérdésben – mondta visszalépése előtt négy nappal Fodor Gáborral a háta mögött. Ugye látják a 106 esélyes megismerését az egynapos túrákon. 200 fősre ígért értelmiségi találkozójára párttársain kívül 5 ismert meghívott jött el.

A VIDÉK ELVESZTÉSE

79. Egy ellenzéki honatya fő tevékenysége a strigulák huzigálása, hányszor volt Egon és Olga vendége, vagy az intellektusával nehezen vádolható Robié. Hogy mi van a körzetében? A pártjában nincs, aki kérdezze, mert az ugyanolyan sáros benne.
80. A tovább osztódó pártok csak a fővárosban léteztek, két csatorna lélegeztető gépén, esélyük se volt országos hálózatra, az MSZP a meglévőt is hagyta szétesni. A DK ugyan teremtett valamennyit, ám mostani lesújtó egyéni eredményei azt jelzik, hogy ezek még elenyészők. Sok száz településen hiányzott egy közös hely, klub, asztaltársaság.
81. Ahová mentek volna művészek, tudósok, újságírók, oda se hívták őket, vagy nem merték, a helyiek is könnyen elfogadták a fideszes önkormányzat terrorját.
82. A vidéki sajtó végleges bekebelezésekor a teljes ellenzéknek ki kellett volna vonulnia a parlamentből, van máshol is olcsó szendvics.
83. A számtalan Döbrögitől, a közmunkák osztóitól való félelem, csak a Jobbik terepmunkáját lehetett olykor észrevenni.

AZ ÉRTELMISÉG

84. A humán állandóan le akarta győzni a reált, erkölcsi maximalisták, NB III-as prédikátorok terrorizáltak, rakták az ideológiai béklyókat, elitélve azokat, akik a múltban bármilyen kihágást elkövettek, a legkisebb tévelygést se bocsátották meg a soraikban, olykor a közgazdasági gondolkodás írmagját se lehetett felfedezni a hangadók és a véleményvezérek között. Mintha nem ismertek volna olyan kifejezéseket, hogy a legkisebb rossz vagy az optimum. Hallani se akartak praktikákról, angol gentlemanként akarták legyőzni a populizmust, a demagógiát.
85. Előbbiek legtöbbjét az összes cégtől, vállalattól, gazdálkodó szervezettől azonnal kirúgták volna. A racionalitásnál többre becsülték az álmodozást, olykor mintha vallási szekták vitájától visszhangzott volna a még megtűrt nyilvánosság.
86. Számos művész, akik korábban közéleti kérdésekben rendre megszólaltak visszavonultak, csöndben maradtak, ki a keserűsége, csömöre, annál többen a megélhetésük miatt. Míg korábban hemzsegtek a tüntetéseken, a politikai rendezvényeken, ma alig párat lehet látni.
87. Sokakat egyszerűen megvásároltak, havi járandóságért felvették a Művészeti Akadémiára, egy számmal nagyobb kitüntetéseket akasztgattak rájuk, vagy csak elboronálták kisebb bűneiket, adócsalásaikat.
88. Egy igen kvalifikált réteg került külföldre, vonulva ki ez által a közéletből, miközben utalja haza a pénzt anélkül, hogy el kell látni őket.

FACEBOOK, INTERNET


89. Csodálatos lehetőség, de orosz mintára már nálunk is teli fizetett zsoldosokkal, sokakat burokba zár, leszoktat a minőségről, egyre nehezebb a tájékozódás, a lényegest megkülönböztetni a lényegtelentől, a valós hírt a valótlantól. Hiányzott egy minőségi gyűjtőportál, a Hírkeresőt ellepték a kormányzati média álhírei, a klikkelőkre vadászók becsapásai, a kvalitásos Index hírtengerében olykor elveszett a legfontosabb információ.

NEM VOLT ÜZENET

90. A panaszkodás és a nyavalygás nem elég, lehetett volna az orbáni háborúk helyett a béke és a nyugalom megteremtése, az oroszok és a kelet helyett a nyugat. Közös minimumként pedig nyolc közérthető mondat. Benjamin Spock könyvében felsorolja, miért sír a baba. Mert éhes, mert fáj a hasa, mert lázas, mert csípi a pisi… és mert szeret sírni.

NÉMI ELNYOMÁS

91. Világossá tették, aki nem szolgál minket, nem támogat bennünket, nem áll ki értünk, nem ismeri el, hogy a jót és a boldogságot mi osztjuk, annak nem lesz állása, nem jut uniós pénzhez, állami megbízáshoz, közmunkához, semmihez.
92. Az önkormányzatok, az egyetemek, az iskolák, kórházigazgatók jogainak megnyirbálásával, a kancellárok kinevezésével, a KLIK létrehozásával központosítottak mindent, elzártak minden menekülési útvonalat.
93. Nem riadtak vissza a keményebb eszközöktől, többeket ártatlanul lecsuktak, látványpereket rendeztek, civil szervezeteknél tartottak zajos házkutatást, filozófusokat szégyenítettek, csahosokat uszítottak sokakra. Karaktergyilkosságok: Gulyás Márton, Juhász Péter, Vona Gábor és mások.
94. Polt Péter örökös kinevezésével még a lehetősége is megszűnt annak, hogy a legnagyobb tolvajokat felelősségre vonják addig, amíg uralkodnak.

A PÁRTOK

95. Szinte minden ellenzéki párt önmaga megerősítését tűzte ki a választások céljaként, mellette eltörpült a közös győzelem lehetősége. A fizetett ellenzék nagy része felkapaszkodott egy-egy mentőcsónakra, választóit pedig a vízben hagyta. A rendszerváltás óta ilyen érdekellentét nem feszült a pártok és a választók között. Az utolsó hetekben már a fél ország rimánkodott nekik, hiába. A választás után hat nappal százezer ember az utcán. Eső után köpönyeg.
96. Nem kizárt, hogy egyeseket Orbánék meg is vettek, szolgálataikat honorálták, apró előnyökért pedig sokan kibeszéltek.
97. Esélye se volt bármelyik néppártosodásának, holott a történelmi helyzet talán megkívánta volna, azonnal harsogtak a szétfeszítő erők, ment az osztódás az MSZP, a DK, az LMP, a PM, az Együtt között. Minden újabb gittegyletet boldogan adogatott egymásnak a média.
98. A kampányban látszódott, ez lényegében a pártok bosszúja, hogy végre rájuk figyelnek, ők a fontosak, nem holmi civilek tüntetgetnek. Végre tömegek figyelnek rájuk.
99. Minden hírre 8-10 párt embere ugrott rá, boldog boldogtalan megszólalt, hol egymást ismételve, hol a többinek keresztbe téve, az olvasó, a néző, a hallgató csak kapkodta a fejét vagy tökéletesen elunta a témát. Szinte paródiának hatott, amikor a kampány tévéreklámjaiban egymás után tucatnyi párt ígérte, megoldja az oktatást, az egészségügyet, békét és jólétet hoz az országnak.
100. Kevés párt élt azzal a lehetőséggel, hogy fontos szürke eminenciások, háttéremberek segítsék a futtatni próbált személyt, mindenki kereste a nyilvánosságot, mint bogarak a fényt. Miközben Orbán minden rosszat a slapajaira kent.
101. A Csodálatos vagy Júlia című filmben egy hódolója hosszú évek óta hiába epekedik a főszereplőért, aki egy alkalommal odaadná magát neki, de az illető már nem is emlékszik, mit is akart. Így jártunk sok ellenzéki vezetővel.

S hogy miért lett ez 101? Mert ha ennyi kiskutya összefog, akkor nem választotta volna meg Szörnyella de Frászt.

NAGY BEJELENTÉSRE KÉSZÜLNEK A SZERVEZŐK, ISMÉT TÖBB TÍZEZER KORMÁNYVÁLTÁST AKARÓ MAGYAR TÜNTETHET

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.04.21.


Össznemzeti civil mozgalmat szerveznének, de nem mondanak le és vetik el a pártokat sem. Köztéri sorsközösségben alakul az új ellenzékiség?

Nagy bejelentésre készülnek a szombati kormányellenes tüntetés szervezői. A Kossuth térre, ahogyan a múlt héten is, most is tízezreket várnak, a tervek szerint onnan együtt vonulnak majd át a Szabad sajtó útjára. Ezzel zsinórban a második nagy kormányellenes tüntetés valósulhat meg a választás óta, várhatóan ugyanis most is több tízezres részvétellel kell számolni. A „2.0 Mi vagyunk a többség - újabb tüntetés a demokráciáért!” elnevezésű eseményre szombat délig 19 ezren biztosan jelezték részvételüket, további 51 ezer ember pedig érdeklődik az esemény iránt.

Az első demonstrációt az újabb kétharmad utáni sokkhatás „kezelésére” hozták össze civil szervezők, és ez egy köztéri közösségérzetet nyújtott a választási eredmény, és az ezután várható kormányzati hadjárat miatt megrázott ellenzéki szavazóknak. Az összejött tömeg valóban váratlanul nagy volt, amiatt viszont sok kritika érte a tüntetést és a szervezőket, hogy reális, konkrét célt, vagy követeléseket nem tálaltak a tömegnek. Persze a dolog érthető, hiszen új választások kiírásának minimális esélye sem látszott, ám a csalódottak számára vélhetően csak ez nyújtott volna igazi megnyugvást. Ugyanakkor a reális cél, valamint a szakértők által már az első demonstráció előtt igényként megfogalmazott szervezetépítési tervek hiánya könnyen visszavezethető arra is, hogy teljesen tapasztalatlan, úgymond „újonc” civilek vették kezükbe a kormányellenes tömegek szervezését...

MIRE MEGY EGYMÁSSAL EGY JOBBIKOS ÉS EGY LIBERÁLIS TÜNTETŐ?

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2018.04.21.



A Fidesz újabb kétharmada sosem látott egységbe sodorta a jobbikosokat és a liberálisokat. A múlt szombati tüntetésen egymás mellett vonultak Árpád-sávos, magyar, uniós és néha még szivárványos zászlók is. Leültettünk egymással egy jobbikos és egy liberális tüntetőt, hogy beszéljék meg, mi köti össze őket az Orbán-ellenességen kívül, és vezethet-e bármire ez a furcsa barátkozás. Mindketten a rendszerváltás környékén születtek, és Budapesten élnek. Horváth Zsolt kamaszkora óta jobbikos, tagja volt a Gárdának, és ott volt a szolnoki alapszervezet létrehozói közt is. Kiss Gábor LMP-szavazó, és bár melegként nem szívesen állt volna egy csapat gárdista elé, ma már nem tartja olyan ijesztőnek a Jobbikot. 

Mi volt az első meghatározó politikai élményetek?

Kiss Gábor: Szerintem a 2010-es választás, amin először részt vettem. Nem volt egyértelmű, hogy kire szavazzak, de nem akartam sem MSZP-s, sem fideszes lenni, ezért az LMP-re szavaztam, ami akkoribban kezdett feljönni.

Horváth Zsolt: Nálam ez nem a választásokhoz kötődik. 16-18 éves koromra teszem a nemzeti eszmélésemet, aztán részt is vettem a Jobbik szolnoki alapszervezetének létrehozásában. Tiszta szellemű embereket láttam, szó sem volt nácizmusról, fasizmusról, meg rasszizmusról. Nem valami ellen, hanem valami érdekében jöttünk létre. Aztán az alapszervezeti bázis mesterséges duzzasztásával egyértelművé vált, hogy ebben a szakaszban már nem a minőség, hanem a mennyiség lett az első számú prioritás, ezért kiszálltam. Ettől függetlenül ma is a Jobbik áll hozzám legközelebb, de sok mindenben egyetértek az LMP-vel, és néhány dologban a Momentummal is.

Gábor, nálad megmaradt 2010 óta az LMP-szimpátia?

Gábor: Igen, Szél Bernadett olyan karakter, amilyet nagyon hiányoltam a politikából: asszertív és összeszedett. Listán idén is az LMP-re szavaztam.

Vagyis mindketten olyan pártot választottatok, amilyen 2010 előtt nem volt.

Gábor: Igen, de a szüleim például mindig nagy pártra szavaztak. Összevissza csinálták: amikor apám fideszes volt, anyám MSZP-s, és fordítva. Nem értettem, mit csinálnak, miért nem képesek meglátni az újat, akár a Jobbikot, akár az LMP-t, vagy mást. Nem tudtak megújulni, és szerintem sok mindennek ez a rákfenéje.

Vannak olyan ismerőseitek, akik máshogy gondolkoznak a világról, mint ti? Vannak velük vitáitok?

Zsolt: Nincs sok olyan ember a környezetemben, aki bármit is gondolna a politikáról. Leginkább a reményvesztettséget és az érdektelenséget látom. Azt mondják, itt úgyse lesz semmi, le van osztva minden, kiskirályok vannak...


KERESZTÉNY MÁGNÁSNEGYED ÉPÜLT A SZEMÉTDOMBON

URBANISTA BLOG
Szerző: KISS ESZTER
2018.04.21.


„Józsefváros, a legszolidabb”– írta Babits a Mikszáth Kálmán térről és környékéről a harmincas években. Az arisztokratikus és konszolidált atmoszféra viszonylag újkeletű, az 1820-as években még egészen vadregényes volt itt az élet. A városi paloták és a „kis Vatikán” decens épületei mocsaras tó, rozzant viskók, vágóhíd és szemétdombok helyén nőttek. A Mágnásfertályt pedig – ahogy a mai Palotanegyedet becézték akkoriban – leginkább botrányfészekként emlegették. Akkor is őrizte kissé vidékies hangulatát, amikor a közeli körutakon már régen villamos járt.

A mágnásfertály három tere nyit az idei Budapest100-ra. A Gutenberg térről és a legkorábban nyíló pesti pálinkásbolt boglyas, sűrű hajú, éjszemű kisasszonyairól írtunk korábban, most jöjjön két sokáig névtelen, de annál kedvesebb: a Mikszáth Kálmán és a Lőrinc pap tér.

Gyönyörű kilátás a budai hegyekre


A régi térképeket nézegetve rengeteg kis zöld sziget ugrik a szem elé. A még nem teljesen beépített környék bájos magánkertjei ezek, melyekről az egykori lakó Takács Éva, Karacs Ferenc térképmetsző lánya is beszámol a régi Pestről írott emlékezéseiben. Az 1820-as években az Ősz (ma Szentkirályi) utcában eltöltött gyerekkorára visszatekintve írja, hogy házukból „gyönyörű kilátás nyílt a budai hegységre”: akkor még az emeletes épületek nem zárták el a kilátást...

LESZ-E MÉG OLYAN, HOGY MSZP?

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.04.21.


Az elmúlt években sokan írtak már arról, hogy az MSZP mindjárt megdöglik. Én nem gyarapítottam eddig ezeknek az embereknek a népes táborát, de most világosan látni kell, a szocialista párt egy hajszálnyira van a megdögléstől.

A 2018-as választás katasztrofális eredményének elemzése közben egy dologról kevés szó esett. Az MSZP bezuhant abba az érzékelhető zónába, amikor már messze nem ők a legerősebb ellenzéki párt. Sőt, nem csupán arról van szó, hogy a Jobbik az ellenzéki különversenyben rommá verte a szocialistákat, hanem arról is, hogy az LMP is érzékelhető közelbe került hozzájuk. 12, illetve 7 százalék a két párt eredménye, és az előbbi 12 Karácsony Gergellyel együtt sikerült a hajdanvolt nagy baloldali pártnak.


Az MSZP ma választmányi ülést ül. A párt bizonyosan, ahogy 2006 óta mindig, most is dönteni fog arról, mi lesz az irány a megújulás felé. És ahogy 2010 óta sohasem, most se fog igazán szembenézni magával.

Nagyon meglepődnék, ha a választási kudarc kapcsán például felmerülne azoknak a kollaboránsoknak az eltávolítása a pártból, akik megbuktatták Botka Lászlót, és ezzel egyenes irányba lökték az MSZP-t, amit csak Karácsony húzott kicsit 10 százalék fölé.

Pedig nem az új logó, az új irányvonal, hanem ez a szembenézés tarthatja életben a szocialista pártot (no meg a Fidesz támogatása, de az csak addig lesz, ameddig van rajta haszon). Az a pillanat, amikor a pártból elkezdik kirakni a kollaboránsokat.

Ha repül a pénzember és az embere a pártból, aki médiaügyekben köt alkut a Fidesszel, ha repül az, aki budapesti ügyekben, és az is, aki a letelepedési kötvények kapcsán üzletel a kormánypárttal, és aztán repülnek helyben is azok, akik trafikot, lakást, vagy mást csereberéltek a fideszes városvezetőségekkel.

Ha ez megtörténik, akkor tényleg megújulhat még az MSZP. Erre a szembenézésre van szükség, és nem arra, hogy a DK-val valami választási pártot hozzanak létre. Gyurcsány Ferenc maga is megmutatta, hogy valójában szinte minden állítás igaz a pártjára, amit ő tagadott. Van a DK-nak maximum szavazó száma, és egyéni jelöltjeik is messze rosszabbul végeztek, mint az MSZP egyéni jelöltjei. Budapesten nyerhető körzetek mentek el a DK kompromisszumképtelenségén és rossz jelöltjein, vidéken pedig olyan csodálatos eredményeket hoztak, mint Debreczeni József 10 százaléka Miskolcon, vagy Eörsi Mátyás kevesebb mint 5 százaléka Szentesen, a kisvárdai, vagy a körmendi 4,8 százalék, az MSZP és a DK közös jelöltjeiként, a DK színeiben. A DK törpepárt, amit csak Gyurcsány egy szűk buborékban mérhető népszerűsége tart a vízszint fölött. Ameddig még ott tart
...

ITT OLVASHATÓ

A "CIVIL ELLENZÉK" NEM TARTOZIK A "TÖBBSÉGHEZ"? - GULYÁSÉK ELUTASÍTOTTÁK A RÉSZVÉTELÜKET

VÁROSI KURÍR - KERÍTÉSEN INNEN
Szerző: MAKÓI ERNŐ
2018.04.21.


A Civil ellenzék nevű Facebook-csoport is jelentkezett egy beszéddel a szombati, ” Mi vagyunk a többség ” tüntetésre. Gulyás Balázsék elutasították a kérést, mert…..

Cenzúra itt, cenzúra ott?

Mi nem akarjuk azt mondani, hogy diktatúra van, mert félő, hogy akkor sok ember feladja a reményt a változásra, amelyért küzdenünk kell.”

-állt az indoklásban a jelentkezők információja szerint.

Nem tudni, hogy a demokratikus ellenzék miért nem demokratikus, mi vezérli a döntéshozókat akkor, amikor demokraták szemezgetnek demokraták között? Nem akarunk összeesküvéselméletet gyártani, de lehet, hogy a regnáló betette a lábát az ajtórésbe? Reméljük a felek demokratikusan közös nevezőre jutnak.

Döntsön mindenki vérmérséklete, jövőképe, véleménye szerint, hogy jogos volt-e a félelem:

Megkerestük Gulyás Balázst a „Mi vagyunk a többség” szombati tüntetésének főszervezőjét, hogy az alábbi beszéddel, mi is szeretnénk felszólalni. Legnagyobb sajnálatunkra elutasítottak. Döntésüket az alábbi mondattal indokolták: „Mi nem akarjuk azt mondani, hogy diktatúra van, mert félő, hogy akkor sok ember feladja a reményt a változásra, amelyért küzdenünk kell. ”

Álláspontunk szerint a szervezők stratégiája hibás, mert minden nappal erősebb a diktatúra, és szűkülnek az ellenállás lehetőségei. Ha nem ébredünk fel időben, akkor minden erőforrást elveszítünk, és végül a helyzetünk valóban reménytelen lesz. Valakinek ki kell mondania az igazat ahhoz, hogy a nép adekvát választ adhasson, és hatékonyan megvédhesse magát.

Azzal, hogy féltik a népet, és megóvják az igazságtól, megfosztják a hatékony önvédelem lehetőségétől. Történelmi hibát követnek el, mert ezzel a tömeggel és nyilvánossággal meg volt lehetőség ahhoz, hogy megelőzzék az egyébként könnyen kialakulható polgárháborút, amibe a végső elkeseredés taszítja majd évek múlva az elnyomott népet. Nem biztos, hogy lesz még egy ekkora esély az ébredésre.

És akkor most itt olvashatjátok a letiltott igazságbeszédet:

ROGÁN LESZ A MINISZTERELNÖK, CSAK NEM ÍGY FOGJÁK NEVEZNI

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2018.04.21.


...Szóval a dolog úgy néz ki, hogy mostantól (májustól), Rogán lesz a miniszterelnök, csak (hivatalosan) nem így fogják nevezni.

A propagandaminiszteri tevékenysége akkora nagy sikerült, hogy a politikai kabinetiroda fennhatóságát kiterjesztik azt az új kormány egészére, és mindent a propaganda szempontjainak rendelnek alá (hiszen valóban ez a Fidesz-kormány egyetlen sikerágazata).

Az agitációs terület dominanciája és előretörése annyira szemetszúró, hogy a Fidesz vezetésén belül komoly ellenállással is találkozik, minden bizonnyal nekik szólt Rogán egyik interjújának azon kitétele, miszerint

Ő egy új kormányt szeretne, részben új szereplőkkel és új struktúrával. Neki kell ebben döntenie, azért is, mert a magyar közjogi hagyomány is a kormányfőre bízza a miniszterek kiválogatását, és azért is, mert a magyarok nem csupán a Fidesz-KDNP-re adták a voksukat, hanem egyértelműen megválasztották az ország vezetőjét Orbán Viktor személyében. (Kiemelés az eredetiben - B1 blog)

Rogánnak nemcsak indokolnia kell, hogy miért van joga a tervezett váltáshoz Orbánnak, hanem egyszersmind mentegetőznie is, hogy ez nem az ő (ti. a Rogán) ötlete, ő csak végrehajtója a felsőbb szándéknak, ami azért mégiscsak érdekes, és arra utal,
komoly ellenállásba ütközik Rogán árnyékminiszterelnökségének terve.

Például Lázár részéről, aki nem kívánt betagozódni régi ellensége alá, ezért nyilatkozott korábban olyanokat, miszerint a még valakinek egyszer dolgozom, akkor az csak Orbán Viktor lehet, ami a jövőt illeti...

IRRITÁL A LAKÁJMÉDIA? ÍGY TÁMOGATHATOD A FÜGGETLEN ÉS KRITIKUS SAJTÓT A FIDESZES GŐZHENGERREL SZEMBEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: URBÁN ÁGNES
2018.04.21. 


...Az alábbiakban összegyűjtöttünk egy listát arról, hogy kiket érdemes támogatni, ha azt akarjuk, hogy az újságírók végezni tudják munkájukat, legyenek olyan szerkesztőségek, amelyek leleplezik a korrupciót. Íme néhány példa:

Atlatszo.hu: Az Átlátszó volt az első nonprofit oknyomozó projekt Magyarországon, sokat tett azért, hogy a közösségi finanszírozású újságírás modellje ismertté váljon nálunk is. Előfizetéssel, SZJA 1% felajánlásával, és pólóvásárlással is lehet támogatni a portált. Az Átlátszó a saját tartalmak mellett blogmotort is üzemeltet és egyedi fejlesztéseik is vannak, mint például a kimittud közadatigénylő oldal vagy az álhírvadász játék.

Direkt36.hu: A másik oknyomozó projekt mennyiségi értelemben kevesebb tartalmat állít elő, a Direkt36 kizárólag a nagy, sok munkát igénylő sztorikkal foglalkozik. Az egyes támogatási szintekhez különböző szolgáltatások is járnak, a megjelenés előtt meg lehet ismerni az új cikkek összefoglalóját, de e-könyv vagy zártkörű rendezvényekre szóló meghívás is együtt járhat a támogatással.

444.hu: A 444 országosan ismert médiamárka, tavaly tavasz óta folyamatosan gyűjti a támogatásokat, időnként az eredményekről is lehet olvasni. Figyelemreméltó, hogy amennyiben a támogató megadja az e-mail címét, akkor hírlevelet kap, kéthetente olyan külpolitikai összefoglalóval, amely a portálon nem jelenik meg. Nemrégiben új projekttel jelentkeztek, könyvet jelentetnek meg és a megcélzott összeg többszörösét sikerült erre összegyűjteni.

HVG: Nemrégiben a HVG is elindította többszintű támogatási programját. A Barát, Partner, Patrónus kategóriákhoz különböző szolgáltatások tartoznak (pl. hírlevél, találkozás a szerkesztőséggel, HVG-könyv, mozi, rendezvények, stb), de egyszeri támogatásra is mód van.

Merce.hu: A Mérce tavaly október végén indult, kizárólag közösségi finanszírozással. Vállaltan baloldali értékrendű, fő témái közé tartozik az oktatás és az egészségügy állapota, a nők, a szegények és a dolgozók helyzete. A támogatásra már csak azért is szükség van, mert a Mérce minden fontosabb budapesti eseményről a helyszínről tudósít, élő közvetítéseiket a Facebookon lehet követni. Külön elismerésre méltó, hogy a támogatási oldalon folyamatosan frissülő egyszerű vizualizáción lehet követni, hogy az éves tervhez képest hol tart az adományok gyűjtése.

Szabadpecs.hu: A Szabad Pécs annyiban különleges, hogy a többivel ellentétben nem budapesti székhelyű, országos tartalmat előállító vállalkozásról van szó, hanem kifejezetten Pécs és Baranya megye ügyeivel foglalkozik. A projektet a megyei napilapok tulajdonosváltása után kirúgott pécsi újságírók készítik, és így a megyei, helyi független hangok megőrzésének szimbóluma lett. A Szabad Pécs folyamatosan várja a támogatást, de most rendkívüli gyűjtést is indítottak, a vidéki laphálózat működtetésére, amelynek beérkezett támogatásait folyamatosan közzéteszik az oldalon.

Nyomtassteis.hu: A Nyomtassteis kezdeményezés valami olyasmi, amire egy jól működő médiarendszerben, egy modern demokráciában egyáltalán nem lenne szükség. A szerkesztők minden héten összeállítanak egy izgalmas gyűjtést a független sajtóban megjelent legérdekesebb cikkek kivonatából, ezt betördelik és bárki sokszorosíthatja, terjesztheti. A cél különösen annak a rétegnek az elérése, amelyik a kormányzati propagandamédia híreit kapja, mert nem internethasználó, a megyei lapját felvásárolta egy oligarcha és a helyi rádiója is már Andy Vajna hálózatához csatlakozott. A támogatásra szükség van ahhoz, hogy minél szélesebb körben sikerüljön terjeszteni a heti nyomtatott sajtószemlét, sőt, a projekt jellegéből adódóan nemcsak pénzzel, hanem személyes részvétellel is lehet támogatni a csapatot.

Ne érezze magát baleknak azért, mert adományt utalt egy szerkesztőségnek egy olyan tartalomért, amelyet amúgy ingyen is elérhetne. A magyarországi helyzet most rendkívüli és ez új attitűdöt igényel tőlünk, állampolgároktól is. Nem sok marad a magyar jogállamiságból, amit még közös erővel meg tudunk védeni, a még működő független lapjaink ilyenek. Tegyünk meg mindent, hogy fennmaradjanak, mert ha ezek is elesnek, néhány év múlva tényleg nem lesz már miről beszélni...

AZ ÉPÍTŐIPAR MENTHETI MEG A GAZDASÁGOT?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.04.20. 


Jelentős építési-beruházási vonzatú gazdaságfejlesztésre van szükség 2020-ig, ha el akarjuk kerülni, hogy az európai uniós támogatások várható csökkenése komoly gazdasági gondokat okozzon Magyarországon – ezzel is érvel az építőipari szakma az ágazat problémáinak megoldását sürgető javaslatcsomagjában

Többek között a 2019-2020. évekre „kitekintő költségvetés” mielőbbi elfogadását javasolja a kormánynak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), ami adó-, járulékfizetési és egyéb szabályozási előreláthatóságot is jelent a vállalkozások számára. Az építőipar problémáinak megoldására az ÉVOSZ 75 pontos javaslatot dolgozott ki, ebben részben a kormánytól, részben a szakmától várja a megoldásokat...

Ez azért is fontos, mert a jelenlegi, 2014-ben indult hétéves pénzügyi ciklus első három évében a Magyarország részére járó forrásokat – elsősorban a pályázatok és a projektek előkészítésének időszükséglete miatt - időarányosan nem lehetett lehívni, ezért estek vissza 2016-ban az állami és önkormányzati megrendelések. A visszaesés az út- és vasútépítés, az infrastrukturális beruházások, közműfejlesztések területén drámai volt.

A 2016-os drasztikus, több mint 15 százalékos visszaesés után a hazai építőipar teljesítménye 2017-ben 29,8 százalékkal 2494 milliárd forintra bővült. Ez a robbanásszerű növekedés annak volt köszönhető, hogy végre rendelkezésre álltak az európai uniós források. Ugyanakkor ilyen kilengéseket egy ágazat sem tud követni, komoly feszültségeket szül – hangsúlyozta portálunknak Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Súlyos gondot okoz és irreális költségeket eredményez a vállalkozási aktivitás gyors csökkentésének vagy bővítésének piaci elvárása. A munkaellátottság gyors csökkenésével vállalkozások szűnnek meg, értékes szakmai műhelyek mennek tönkre, a hirtelen jött piaci lehetőség pedig erőforrásszűkében éri a vállalkozásokat. Ez a probléma a munkaerő rendelkezésre állását is negatívan befolyásolja.

A 2017. év végén a fizetőképes kereslet és a rendelkezésre álló kapacitás között már mintegy 600 milliárd forintos olló mutatkozott 2018-ra, így egyértelművé vált, hogy az ágazat kapacitásbővítése és hatékonyságának gyors javítása érdekében azonnal intézkedésekre van szükség a vállalkozási szektor és a kormányzat részéről egyaránt...

MENNYIBEN MÁS A KÍNÁLT KERESZTÉNYSÉG, MINT EGY MÁSIK BÁLVÁNY IMÁDÁSA?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- EZERÉV BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.04.21.


Egy vásári mutatványost szeretnék bemutatni, bizonyára sokan hallottak róla, de talán nem mindenki. Az Újszövetségben lehet olvasni a történetét, az Apostolok cselekedeteiben (8,9-24). Ideteszem, hogy ne kelljen keresgélni.

Egy Simon nevű ember pedig már előbb gyakorolta abban a városban az ördögi tudományt és elámította Samária népét, magát valami nagynak állítván:
Kire mindnyájan figyeltek, kicsinytől nagyig, mondván: Ez az Istennek ama nagy ereje!
Azért figyeltek pedig rá, mert sok időn át az ördögi mesterségekkel elámította őket.
De miután hittek Filepnek, a ki az Isten országára és a Jézus Krisztus nevére tartozó örvendetes dolgokat hirdeti vala, megkeresztelkedének mind férfiak, mind asszonyok.
És Simon maga is hűn, és megkeresztelkedvén, Fileppel tarta; és látván, hogy jelek és nagy erők lesznek, álmélkodik vala.
Mikor pedig meghallották a jeruzsálemi apostolok, hogy Samária bevette az Isten ígéjét, elküldék azokhoz Pétert és Jánost;
Kik mikor lementek, könyörögtek érettük, hogy vegyenek Szent Lelket
Mert még senkire azok közül nem szállott rá, csak meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére.
Akkor kezeiket reájuk veték, és vőnek Szent Lelket.
Mikor pedig látta Simon, hogy az apostolok kézrátétele által adatik a Szent Lélek, megkínálá őket pénzzel,
Mondván: Adjátok nékem is ezt a hatalmat, hogy valakire vetem kezeimet, Szent Lelket vegyen.
De Péter monda néki: A te pénzed veled együtt veszszen el, mivel azt gondoltad, hogy az Istennek ajándéka pénzen megvehető.
Nincsen néked részed, sem örökséged e dologban, mert a te szíved nem igaz az Isten előtt.
Térj meg azért ezen gonoszságodból, és kérjed az Istent, ha talán megbocsáttatik néked szívednek gondolatja.
Mert látom, hogy te keserűséges méregben és álnokságnak kötelékében leledzel.
Felelvén pedig Simon, monda: Könyörögjetek ti énérettem az Úrnak, hogy semmi azokból, a miket mondtatok, reám ne jőjjön.


Mielőtt részletezném, hogyan kerül a bibliai Simon története I. István és a kereszténység megtárgyalásához, hadd hívjam fel a figyelmüket egy olyan érdekességre, amivel a Biblia-magyarázók nem foglalkoznak, még az is lehet, azért, mert nem veszik észre. A Simonról szóló passzus elején az olvasható, hogy „sok időn át az ördögi mesterségekkel elámította őket”. Aztán jött először ez a Filep nevű (azaz Fülöp), vele Péter és János, és azok elkezdtek keresztelni, aminek a következtében mi történt? …”csak meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. Akkor kezeiket reájuk veték, és vőnek Szent Lelket.” Vőnek, azaz vesznek. Szent Lelket. Kézrátétel következtében. Ami attól a pillanattól, hogy valaki meg van keresztelve, már nem „ördögi mesterség”, hanem? Mondjuk isteni csoda. Kézrátétel és máris vesznek, pedig a kézrátétel előtt még nem akartak Szent Lelket venni. Mégis más, nem? És mint ilyen, az nem eladó. Naná, hogy nem, majd éppen egy ilyet hagyunk nyerészkedni, mint ez a Simon.

Hoztak is „hamar” egy kánonjogi törvényt, a 451. évi khalkédoni zsinat második kánonja tiltotta és nevezte meg az egyházi javakkal való nyerészkedést, attól fogva ezt szimóniának nevezik, ami azt jelenti, hogy az egyházi javakkal való nyerészkedés tiltott, az már nincs leírva az egyházi paragrafusban, hogy ez csak a pápa és a legfelső papság joga (lásd vatikáni bank és egyáltalán, a katolikus egyháznak a voltaképpen felmérhetetlen vagyona). Az már tényleg csak az igazi ínyencek számára fenntartott vallásfilozófiai pikantéria, hogy a keresztény gnózis atyja, na ki? Hát persze, hogy Simon (ez a gnózis nem a hellenisztikus kor gnosztikusainak folytatása), ennek a tételnek a Simon által való meghatározása úgy hangzik: „kiválasztottakban él az isteni szikra, a lélek be van börtönözve a testbe, ahonnan ki kell szabadulnia szigorú aszkézis vagy a testet elemésztő kicsapongás révén”. Akkor most mit gondoljunk erről a Simonról? Behódolt (kiválasztottakban él az isteni szikra) vagy csak úgy tett, hogy a magukat isten által felkentnek tartók ne bántsák (a testet elemésztő kicsapongás révén)?

Mégegyszer: az időpont 451. A helyszín Khalkédon, a Boszporusz partján, voltaképpen a fővárosnak egy külterülete. A mi első királyunk mamája majdnem pontosan 500 esztendővel később ugyanott, a Boszporusz partján keresztelkedett meg, ez csak azért fontos, mert Saroltról azt tartják a krónikák, hogy nemcsak nagyon szép volt, hanem nagyon okos is (Koppány nem lett volna annyira vehemens a levirátus érvényesítésének követelésekor, ha egy csúf és buta asszonyt kellett volna befogadnia). Ezenkívül István három legendája közül a Kis legenda szerint Géza taníttatta a fiát, az ifjú herceg tudott írni-olvasni, beszélt latinul, és – bár a történelemtudomány ilyesmivel nem foglalkozik – elképzelhető, hogy beszélgetett az anyjával is. Azaz több helyről is értesülhetett a szimónia elnevezésű kánoni törvényről.

Na jó. Mindjárt innen folytatjuk, de most már el kell mondanom, hogyan kerül ide Simon mágus, mikor legutóbb azt ígértem, foglalkozunk kicsit a kereszténységgel...

AMIKOR BUDAPEST KERTJEI TEMETŐVÉ ÉS SZÁNTÓFÖLDDÉ VÁLTAK - ÍGY ÁLLT TALPRA A FŐVÁROS AZ OSTROM UTÁN

QUBIT
Szerző: BÉRES ATTILA
2018.04.21.


1944 nyarának végére elérte Magyarország területét a második világháború. Addig az újságok címlapjáról, a filmhíradókból, az időnként hazajövő szabadságos katonák történeteiből, az eltűnt, elesett családtagokról érkező hírekből értesültek az emberek az eseményekről. Mindez gyorsan megváltozott Románia átállásával és a szovjetek megjelenésével az 1941-es magyar határon. A Kárpátok láncai jó lehetőséget biztosítottak a védelemre, de Sztálin csapatai voltak a gyorsabbak, egyszerűen megkerülték Dél-Erdélyen át a védelmet. Hiába próbálkozott a német-magyar hadvezetés a megállítással, az csak az elkerülhetetlen vereség elodázására tett kísérlet maradt.

Sztálin nem volt megelégedve a harcok menetével, attól félt, hogy megelőzik, a diktátor tartott az angolok balkáni partraszállásától, emiatt minél hamarabb végezni akart Magyarországgal. Mikor a Budapest felé dübörgő orosz gőzhenger sebessége lassult, újabb csapatokat küldött, így két front és hadvezéreik közötti versengéssé vált a magyar fővárosért folytatott harc.

Hitler a végsőkig ragaszkodott Budapesthez, és ez megpecsételte az itt tartózkodók sorsát: erőddé nyilvánították a fővárost, amely 100 ezer, mindössze pár hétre elegendő élelemmel ellátott, elgyötört katona börtöne lett, mire elérkezett 1944 decembere. A németek három Konrád fedőnevű hadművelet keretében kísérelték meg a lehetetlent, Budapest felmentését.

A fővárosért vívott harcok 1945. februárban véget értek, de mire Budapest szovjet kézre került, épületeinek harmada elpusztult vagy súlyosan megsérült. Olyan fontos épületek is áldozatul estek a pusztításnak, mint a királyi vár, az Operaház vagy a Nemzeti Színház, nem beszélve az összes hídról...

TGM: EGYSZERŰ EZ NAGYON

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.04.21.


A választás valódi kérdése az etnikai-faji probléma volt. A radikális jobboldali kormány tézisét ismerjük, de mi volt az ellenzék válasza? Ez: „drága magyar testvéreink, voltaképpen mi is fajgyűlölők vagyunk, ne piszkáljatok már bennünket, megtartjuk a kerítést, na”.

Sopánkodnak rajta, hogy az április 8-ai országgyűlési választásokon Orbán Viktorra szavazó vidékieket „buta parasztnak” és „birka népnek” szidják némelyek. Ez valószínűleg legenda, én nem találkoztam a magyarországi közéletnek és újságírásnak egyetlen jelentékenyebb alakjával se, aki ilyesmit mondott volna. Nem is lenne helyes. A dolog arra vezethető vissza, hogy „a város” és „a vidék” ellentéte évezredes adottság, Párizs és a „mélyfrancia” falu (la France profonde) romantikus kontrasztja az európai politika klasszikus közhelye évszázadok óta, s a magyar múltja is igen régi. A falu és a kisváros konzervatívabb érzésű és világlátású, mint a metropolis – ami természetes –, tavaly „a vörös Bécs” is eléggé magára maradt a jobboldalivá lett Ausztriával szemben. Ámde a konzervatív érzület mellett is szólnak súlyos érvek, lenézésre – ha van – semmi ok. A világ mai képe eléggé rémületes, igazán érthető, ha valaki ki akar maradni a modernség jelenlegi változatából, s kapaszkodik valóságos vagy koholt gyökereibe.

Ezt gyorsan tisztázni akartam.

S rátérhetünk a választások előrelátható – és többünk által előre is látott – eredményének olyan elemzésére, amelyből most kihagyjuk, amennyire lehet, a választások gépészeti fölbecsülését a magyar politika (sokpárti) beállítottságához, „szerkezetéhez” nem illeszkedő, ezért unfair (kétpárti) választási rendszertől az egyoldalú médiarendszerig és a régóta példátlan manipulációig.

A politikai küzdelmek középpontjában osztálykérdések és biopolitikai kérdések szoktak állni. Az osztálykérdésnek – pillanatnyilag ez az újraelosztás: jövedelmi, mobilitási (ezen belül oktatási, nemzedéki, „népmozgalmi”, azaz elvándorlási), lakhatási, foglalkoztatási, társadalombiztosítási, segélyezési stb. problémák tömkelege – az újkorban szokásos megvitatása elmaradt, egyrészt azért, mert „az alsóbb néposztályok” szervezetlenek (a szakszervezetek haldokolnak), és politikai-ideológiai képviseletük sincsen; másrészt azért, mert a választási harc vitatémáit a hatalmi, világnézeti és médiafölényben lévő Orbán miniszterelnök és apparátusa határozta meg.

Senkinek nem volt ereje hozzá, hogy ezt megváltoztassa. Az osztálykérdésnek, azaz most: az egyenlőség, vagyis az állami újraelosztás és a gazdaságba való szociális indítékú állami beavatkozás kérdésének, az adó- és munkajognak a hánytorgatása nem került sorra.

A biopolitikai kérdések közül se volt szó mindegyikről. A társadalmi nemek közötti egyenlőség ellen voltak brutális jobboldali célzások a választási kampány alatt, de súlyuk csekély, inkább csak a konzervatív attitűdök megszilárdítását szolgálták (mint a képzeletbeli „dzsenderőrület” elleni őszintétlen kirohanások is). Beleillett az egyenlőségellenes (antiegalitárius) támadás általános dinamikájába.

Az egyetlen középpontban álló valódi kérdés az etnikai-faji probléma volt, mindenekelőtt a közel-keleti, közép-ázsiai és afrikai menedékkérők fenyegetőnek érzett árnyéka (a „migránsprobléma”), és kisebb mértékben ugyan, de a cigánykérdés is.

Ez volt A KÉRDÉS...