B1 BOLGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2018.03.27.
2018. március 27., kedd
BÖDŐCS MEGINT BEAVATKOZIK A VÁLASZTÁSBA: ORBÁN OLYANOKAT MOND, HOGY "A SEGG AZ ÚJ SZÁJ", MEG AZ ARAB AZ ÚJ ZSIDÓ
B1 BOLGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2018.03.27.
ESÉLYES JELÖLTEK - MIT KELL TUDNI A TAKTIKAI SZAVAZÁSRA BUZDÍTÓ OLDALAKRÓL?
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SEPSI TIBOR
2018.03.27.
Aki azonban nem gondolja azt a szavazók közül, hogy csak fideszes jelöltre szavazhat, az érthetően mérlegelni szeretné egyebek mellett azt is, hogy a választás sorsát eldöntő egyéni választókerületükben kinek lehet esélye a győzelemre. Így lett 2018 a taktikai szavazásra buzdító honlapok éve. Ebben a cikkben azt vesszük sorra, hogy minek alapján érdemes tájékozódnunk. A rövid válasz az, hogy minél több forrásból:...
Szerző: SEPSI TIBOR
2018.03.27.
Ha a világ valóban olyan egyszerű lenne, ahogyan azt a kormánypártok hazudják a szavazóiknak, akkor egyetlen ellenzéki jelölt lenne mind a 106 egyéni választókerületben. A valóságban ez még az esetleges további visszalépések esetén sem lesz így. Részben azért, mert az ellenzék sokszínű, és elvi vagy taktikai okokból számos szereplője mindenre kiterjedő összellenzéki együttműködést még akkor sem támogat, ha nyilvánvaló, hogy a kormányoldal egységesen cselekvő ellenségként kezeli az ellenzékét. Részben pedig azért, mert jelen állás szerint még azoknak a masszívan ellenzéki többségű választókerületeknek a jelentős részében sem születik majd kompromisszum, amelyek eleve ellenzéki gettókként jöttek létre a választókerületek 2014 előtti fideszes átszabása során.
Aki azonban nem gondolja azt a szavazók közül, hogy csak fideszes jelöltre szavazhat, az érthetően mérlegelni szeretné egyebek mellett azt is, hogy a választás sorsát eldöntő egyéni választókerületükben kinek lehet esélye a győzelemre. Így lett 2018 a taktikai szavazásra buzdító honlapok éve. Ebben a cikkben azt vesszük sorra, hogy minek alapján érdemes tájékozódnunk. A rövid válasz az, hogy minél több forrásból:...
NORMÁLIS FENEGYEREKEK ÉS AZ ABERRÁLT TÖBBSÉG
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2018.03.27.
...Az a helyzet, hogy az emberek nem hülyék. Mármint a többség. Aki pedig nem hülye, az pontosan látja, hogy mi történik. Orbán körének gazdagodása – Kövér szeret ugyan tisztakezűként megjelenni, de ez csak azért lehetséges, mert van egy Szilárd nevű testvére, aki a kezdetek óta részt vesz a Fidesz pénzügyi kavarásaiban -, a pénzért írt propagandaanyagok, a hatalom érdekében szított gyűlölet és megosztás működik ugyan egy darabig, de aztán összedől a rendszer. Mégpedig azért, mert az emberek többsége normális. Akkor is, ha a normalitást most a maffia átnevezte aberrációnak. Sajnálom srácok, ez van. Azért érzitek elnyomva magatokat, mert ti vagytok kevesebben. Azért érzitek üldözöttnek magatokat, mert ti is tudjátok, hogy amit tesztek, az bűn, a társadalommal szemben bűn. És azért féltek, mert tudjátok, hogy egyszer ezért felelni fogtok. Amikor ez bekövetkezik, akkor áll helyre a világ rendje. De nyugi, akkor is nyugodtan járhattok templomba, senki nem fogja meggátolni. Mindenhol, még a börtönben is van erre lehetőség.
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2018.03.27.
A GALAXIS ÖRZŐI
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: PARA-KOVÁCS IMRE
2018.03.27.
Hogyan lettek a magyarok a galaxis őrzői és ki nyilvánította a Földet hungarikumnak? Szívesen elmesélem, mivel mindenki ráér, mert a választások miatt központilag kikapcsolták a lakosság agyát, és csak ülünk a tavaszi sárban, akár a disznók.
A kormány rasszista és kizárólag a gyűlöletre építő kampányán egyre kevesebben tudnak röhögni, pedig – azt leszámítva, hogy pszichotikus belső polgárháborúba kergeti az erre egyébként is hajlamos magyarokat – nagyon vicces leágazásai vannak, március végére például odáig jutott az ellenzék, hogy elszórva egyeztetni kezdtek, Simicska Lajos naponta tudósít egy-egy milliárdos lopásról, az egyik zsidó hitközség pedig a Jobbiknak kampányol. Ha valaki látott már ilyet a Marvel univerzumon kívül, akkor feltétlenül tudassa velem!
A beszámolók szerint vidéken önkéntes rettegők járják a faluvéget, és azt mondják az érdeklődőknek, hogy Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd) megbízásából üres lakásokat és házakat keresnek, ahová kormányváltás esetén migránsokat telepítenek majd be.
A postaládákban megjelentek az impresszum nélküli szórólapok, amik ugyanezt a poénforrást fejlesztik tovább, és az Iszlám Állam zászlaját felhasználva kiadó lakásokat keresnek a VIII. kerületben, Allah Akbar jeligére. Sohasem volt még ekkora felmérés Magyarországon kollektív elmebaj tekintetében. Függetlenül a választás eredményétől, hamarosan a kezünkben lesz a legnagyobb valaha volt célcsoporttal lefolytatott teszt eredménye, melyből kiderül, hogy a teljesen hülyék aránya meghaladja-e a világátlagot – ahogy én gondolom -, vagy csak a megszokott 70%.
Eközben Gyurcsány Ferenc Fidesz-szavazó kolozsvári nyugdíjasokkal kampányol, kis szerencsével tehát májusra gyűlölni fogjuk a szerencsétleneket, akik Magyarországig menekültek a nyomor, a háború, az éhezés és az éghajlatváltozás elől, az erdélyi magyarokat, akik nem értik, hogy miért baj az, ha állampolgárok, a zsidókat és a karizmatikus keresztényeket, akik a Fidesznek kampányolnak, a zsidókat, akik az ellenzéknek kampányolnak (mindegy, mit csinálnak a zsidók, őket jól lehet gyűlölni), a vidékieket, akik olyan sötétek, hogy a Fideszre szavaznak, a városiakat, akik olyan sötétek, hogy nem szavaznak a Fideszre, a liberálisokat, akikről senki sem tudja, hogy mit csinálnak, de Soros György...
Szerző: PARA-KOVÁCS IMRE
2018.03.27.
A kormány rasszista és kizárólag a gyűlöletre építő kampányán egyre kevesebben tudnak röhögni, pedig – azt leszámítva, hogy pszichotikus belső polgárháborúba kergeti az erre egyébként is hajlamos magyarokat – nagyon vicces leágazásai vannak, március végére például odáig jutott az ellenzék, hogy elszórva egyeztetni kezdtek, Simicska Lajos naponta tudósít egy-egy milliárdos lopásról, az egyik zsidó hitközség pedig a Jobbiknak kampányol. Ha valaki látott már ilyet a Marvel univerzumon kívül, akkor feltétlenül tudassa velem!
A beszámolók szerint vidéken önkéntes rettegők járják a faluvéget, és azt mondják az érdeklődőknek, hogy Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd) megbízásából üres lakásokat és házakat keresnek, ahová kormányváltás esetén migránsokat telepítenek majd be.
A postaládákban megjelentek az impresszum nélküli szórólapok, amik ugyanezt a poénforrást fejlesztik tovább, és az Iszlám Állam zászlaját felhasználva kiadó lakásokat keresnek a VIII. kerületben, Allah Akbar jeligére. Sohasem volt még ekkora felmérés Magyarországon kollektív elmebaj tekintetében. Függetlenül a választás eredményétől, hamarosan a kezünkben lesz a legnagyobb valaha volt célcsoporttal lefolytatott teszt eredménye, melyből kiderül, hogy a teljesen hülyék aránya meghaladja-e a világátlagot – ahogy én gondolom -, vagy csak a megszokott 70%.
Eközben Gyurcsány Ferenc Fidesz-szavazó kolozsvári nyugdíjasokkal kampányol, kis szerencsével tehát májusra gyűlölni fogjuk a szerencsétleneket, akik Magyarországig menekültek a nyomor, a háború, az éhezés és az éghajlatváltozás elől, az erdélyi magyarokat, akik nem értik, hogy miért baj az, ha állampolgárok, a zsidókat és a karizmatikus keresztényeket, akik a Fidesznek kampányolnak, a zsidókat, akik az ellenzéknek kampányolnak (mindegy, mit csinálnak a zsidók, őket jól lehet gyűlölni), a vidékieket, akik olyan sötétek, hogy a Fideszre szavaznak, a városiakat, akik olyan sötétek, hogy nem szavaznak a Fideszre, a liberálisokat, akikről senki sem tudja, hogy mit csinálnak, de Soros György...
A KISKAKAS GYÉMÁNT FÉLKRAJCÁRJA
HUPPA BLOG
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.03.27.
Kukurikú, török császár, azért ezt még én sem gondoltam volna. Pedig épp elég színes, sőt túlburjánzó a fantáziám. A Magyar Nemzet tegnapi számában megjelent írás lehetne politikai atombomba, ha elfogadjuk minden szavát, de azért a valóság ismeretében engedtessék meg az embernek némi – jóhiszemű – kételkedés.
Egy pillanatig sem állítanám, hogy a Magyar Nemzet hazudna vagy tévedne, inkább arra gondolok, hogy részinformációkat ismernek, melyeket egésznek vélnek, Ilyenformán a magam részéről valószínűbbnek találnám, hogy jóval nagyobb és jelentősebb történésekkel van dolgunk – azonban lehet, ezek valódi természetét sosem fogjuk megismerni. De hát lássuk, mit is írt a polgári napilap: hosszabb/rövidebb verzió.
„Furcsa, szövevényes történet jutott lapunk tudomására amerikai forrásokból. Egy magyar férfi az FBI tanúvédelmi programjában kapott papírokkal él az Egyesült Államokban, és azért kíváncsiak rá az amerikai hatóságok, mert úgy vélik, ő is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években 3-4 milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.
Az FBI-nak az a gyanúja, hogy az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel.
A tranzakció készpénzben történt, alkalmanként néhány millió eurós összegben, hogy aztán a futárok (ilyen volt az Amerikában védett férfi is) gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vigyék külföldre, jellemzően közel-keleti vagy szingapúri számlákra. (A gyémántvilágban – információink alapján – egyes drágakövek nem ékszerként, hanem készpénz-helyettesítő eszközként működnek: a vásárlás helyétől távol is garantált áron veszik vissza bizonyos tranzakciós díj megfizetése mellett, így kis helyen nagy mennyiségű pénzt lehet országhatárokon átívelve észrevétlenül, elektronikus nyom nélkül szállítani.)
Négy napja a Magyar Nemzet megkérdezte az MKB-t, hogy az utóbbi három évben hány alkalommal vettek fel a bankból egy összegben 250 ezer eurót, vagyis csaknem nyolcvanmillió forintot meghaladó összeget, de lapzártáig nem kaptunk választ.
Az amerikaiak gyanúja szerint a pénz egy része strómanokon keresztül, arab befektetésnek álcázva jött vissza Magyarországra, hogy luxusszállodákat, kastélyokat és egyéb ingatlanokat vásároljanak belőle. Az amerikai hatóságokat azért is zavarja az illegális pénzügyi megoldás, mert a nemzetközi terrorizmust is e csatornákon (különösen a havalán) keresztül finanszírozzák, így megpróbálják a módszert tűzzel-vassal irtani.
Úgy tudjuk, az amerikai hatóságok a magyar férfi vallomása alapján konkrét nyomozati cselekményeket is kértek a magyar hatóságoktól, de harminc nap után azt a választ kapták Budapestről, hogy itteni kollégáik nem találtak semmilyen, bűncselekményre utaló nyomot. Az FBI által vizsgált pénzmosási módszer lényege az, hogy a pénz mozgása során megszakad a banki vonal, így tovább már nem köthető személyhez. A készpénz később újra visszakerül a rendszerbe, de immár legálisnak látszó, jellemzően külföldi forrásból.”
Hát, ez így, ilyen formában egy kémfilm vagy inkább krimi, ha átgondoljuk. Az közismert tény, hogy az uniós pályázatok kezelése igen jövedelmező dolog, és mifelénk nem is a legtörvényesebben űzik, ez evidencia, mely nem szorul bizonyításra. Az is világos, hogy az ilyen pénzeket mosni kell, bár a fentebb említett eljárás nem a legtökéletesebb erre a célra, csakhogy… csakhogy vannak a történetnek Achilles-sarkai.
Rögtön az első, miszerint a rendőrség cáfolja. De érdekes a cáfolat is.
„A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) folytatott nyomozást különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntette miatt a jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó, nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló 37 éves Faidt Péter András ellen. A magyar állampolgárságú férfi 2014. június 18. és 2014. november 10. között társaival bűnszervezetben követte el a bűncselekményt. A gyanúsítottak módszere az volt, hogy több magyarországi bejegyzésű, tényleges gazdasági tevékenységet nem folytató gazdasági társaság nevében bankszámlát nyitottak különböző pénzintézeteknél, majd ezeket további bűntársaik rendelkezésére bocsátották annak érdekében, hogy azokra különböző, nem magyarországi bejegyzésű gazdasági társaságok sérelmére elkövetett csalásokból származó átutalásokat végezzenek, melyeket további bankszámlákra utaltak vagy megkíséreltek utalni.
A bűncselekmény európai uniós és magyar költségvetési forrásokat nem érintett.
Faidt Péter András társaival szemben az eljárást a KR NNI 2017. július 7-én befejezte, a Fővárosi Főügyészség 2017. november 8-án vádiratot nyújtott be. A vádlottak közül egy fő házi őrizetben van, két fő lakhelyelhagyási tilalom alatt áll.”
Tehát a rendőrség nem tagadja a pénzmosás tényét, csupán a kalandos, gyémántokkal és arab kalmárokkal teli módszer helyett nevez meg egy másik, sokkal prózaibb és gyakoribb utat. Az sokat nem jelent, hogy uniós és magyar költségvetési források szerintük nem érintettek, hiszen ha már egyszer elsikkasztottam egy összeget, nincs ráírva, honnét származik, annak az összegnek a forrása már én vagyok – és épp azért mosom, mert szeretném, hogy törvényesen lehessek is.
Cáfolt az MKB is, ők sajátosan érvelnek, azt mondják: „a cikkben szereplő 1300 milliárd forintnyi tranzakciós összeg például lényegesen meghaladja az újságban említett hazai nagybank (MKB) háztartási és vállalati betétállományának teljes összegét.”
Vagyis csak azért nem érintettek, mert nincs ennyi pénzük.
Hát, akinek az a dolga, hogy cáfoljon, az cáfolni is fog. Mindazonáltal ezzel a történettel tényleg nem stimmel valami. Például nem stimmel a gyémántkereskedelmi szál. Nem kétséges, hogy alkalomadtán gyémántot is használhatnak értékhordozóként ezekben az ügyletekben, de nem bölcs dolog, ugyanis a nemzetközi gyémántpiacot nagyon alaposan ellenőrzik, éspedig 2003 óta, amikor is bevezették a Kimberley-folyamat nevű eljárást. Ennek a célja az volt, hogy ne engedje a piacra a politikai konfliktuszónákból származó köveket. Erre azért van szükség, mert ezeken a területeken jellemzően fegyveres csoportok és egyéb erőszakszervezetek kezében van a kövek kitermelése, amelyek az eladásból finanszírozzák magukat. Tessék a filmekből ismert „véres gyémánt” kifejezésre gondolni, elég csak Libériát vagy Sierra Leonét említenünk. A Kimberley-folyamat lényegében egy felügyeleti láncolat, amely nyomon követi a gyémánt úját a kitermeléstől a kiskereskedelemig. 54 tagja van, de ez igazából 81 országot jelent, mert az Európai Unió egy tagnak számít. Ezek az államok azt vállalták, hogy csak olyan tagokkal kereskednek, amelyek tartják magukat az elfogadott feltételekhez. Tehát az elképzelhető, hogy időnként becsúszik a pénzmosási folyamat rendszerébe egy-két közepesen értékes kő vagy ékszer, de egy komolyabb tételt már mindenképpen észrevennének...
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.03.27.
Egy pillanatig sem állítanám, hogy a Magyar Nemzet hazudna vagy tévedne, inkább arra gondolok, hogy részinformációkat ismernek, melyeket egésznek vélnek, Ilyenformán a magam részéről valószínűbbnek találnám, hogy jóval nagyobb és jelentősebb történésekkel van dolgunk – azonban lehet, ezek valódi természetét sosem fogjuk megismerni. De hát lássuk, mit is írt a polgári napilap: hosszabb/rövidebb verzió.
„Furcsa, szövevényes történet jutott lapunk tudomására amerikai forrásokból. Egy magyar férfi az FBI tanúvédelmi programjában kapott papírokkal él az Egyesült Államokban, és azért kíváncsiak rá az amerikai hatóságok, mert úgy vélik, ő is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években 3-4 milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.
Az FBI-nak az a gyanúja, hogy az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel.
A tranzakció készpénzben történt, alkalmanként néhány millió eurós összegben, hogy aztán a futárok (ilyen volt az Amerikában védett férfi is) gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vigyék külföldre, jellemzően közel-keleti vagy szingapúri számlákra. (A gyémántvilágban – információink alapján – egyes drágakövek nem ékszerként, hanem készpénz-helyettesítő eszközként működnek: a vásárlás helyétől távol is garantált áron veszik vissza bizonyos tranzakciós díj megfizetése mellett, így kis helyen nagy mennyiségű pénzt lehet országhatárokon átívelve észrevétlenül, elektronikus nyom nélkül szállítani.)
Négy napja a Magyar Nemzet megkérdezte az MKB-t, hogy az utóbbi három évben hány alkalommal vettek fel a bankból egy összegben 250 ezer eurót, vagyis csaknem nyolcvanmillió forintot meghaladó összeget, de lapzártáig nem kaptunk választ.
Az amerikaiak gyanúja szerint a pénz egy része strómanokon keresztül, arab befektetésnek álcázva jött vissza Magyarországra, hogy luxusszállodákat, kastélyokat és egyéb ingatlanokat vásároljanak belőle. Az amerikai hatóságokat azért is zavarja az illegális pénzügyi megoldás, mert a nemzetközi terrorizmust is e csatornákon (különösen a havalán) keresztül finanszírozzák, így megpróbálják a módszert tűzzel-vassal irtani.
Úgy tudjuk, az amerikai hatóságok a magyar férfi vallomása alapján konkrét nyomozati cselekményeket is kértek a magyar hatóságoktól, de harminc nap után azt a választ kapták Budapestről, hogy itteni kollégáik nem találtak semmilyen, bűncselekményre utaló nyomot. Az FBI által vizsgált pénzmosási módszer lényege az, hogy a pénz mozgása során megszakad a banki vonal, így tovább már nem köthető személyhez. A készpénz később újra visszakerül a rendszerbe, de immár legálisnak látszó, jellemzően külföldi forrásból.”
Hát, ez így, ilyen formában egy kémfilm vagy inkább krimi, ha átgondoljuk. Az közismert tény, hogy az uniós pályázatok kezelése igen jövedelmező dolog, és mifelénk nem is a legtörvényesebben űzik, ez evidencia, mely nem szorul bizonyításra. Az is világos, hogy az ilyen pénzeket mosni kell, bár a fentebb említett eljárás nem a legtökéletesebb erre a célra, csakhogy… csakhogy vannak a történetnek Achilles-sarkai.
Rögtön az első, miszerint a rendőrség cáfolja. De érdekes a cáfolat is.
„A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) folytatott nyomozást különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntette miatt a jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó, nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló 37 éves Faidt Péter András ellen. A magyar állampolgárságú férfi 2014. június 18. és 2014. november 10. között társaival bűnszervezetben követte el a bűncselekményt. A gyanúsítottak módszere az volt, hogy több magyarországi bejegyzésű, tényleges gazdasági tevékenységet nem folytató gazdasági társaság nevében bankszámlát nyitottak különböző pénzintézeteknél, majd ezeket további bűntársaik rendelkezésére bocsátották annak érdekében, hogy azokra különböző, nem magyarországi bejegyzésű gazdasági társaságok sérelmére elkövetett csalásokból származó átutalásokat végezzenek, melyeket további bankszámlákra utaltak vagy megkíséreltek utalni.
A bűncselekmény európai uniós és magyar költségvetési forrásokat nem érintett.
Faidt Péter András társaival szemben az eljárást a KR NNI 2017. július 7-én befejezte, a Fővárosi Főügyészség 2017. november 8-án vádiratot nyújtott be. A vádlottak közül egy fő házi őrizetben van, két fő lakhelyelhagyási tilalom alatt áll.”
Tehát a rendőrség nem tagadja a pénzmosás tényét, csupán a kalandos, gyémántokkal és arab kalmárokkal teli módszer helyett nevez meg egy másik, sokkal prózaibb és gyakoribb utat. Az sokat nem jelent, hogy uniós és magyar költségvetési források szerintük nem érintettek, hiszen ha már egyszer elsikkasztottam egy összeget, nincs ráírva, honnét származik, annak az összegnek a forrása már én vagyok – és épp azért mosom, mert szeretném, hogy törvényesen lehessek is.
Cáfolt az MKB is, ők sajátosan érvelnek, azt mondják: „a cikkben szereplő 1300 milliárd forintnyi tranzakciós összeg például lényegesen meghaladja az újságban említett hazai nagybank (MKB) háztartási és vállalati betétállományának teljes összegét.”
Vagyis csak azért nem érintettek, mert nincs ennyi pénzük.
Hát, akinek az a dolga, hogy cáfoljon, az cáfolni is fog. Mindazonáltal ezzel a történettel tényleg nem stimmel valami. Például nem stimmel a gyémántkereskedelmi szál. Nem kétséges, hogy alkalomadtán gyémántot is használhatnak értékhordozóként ezekben az ügyletekben, de nem bölcs dolog, ugyanis a nemzetközi gyémántpiacot nagyon alaposan ellenőrzik, éspedig 2003 óta, amikor is bevezették a Kimberley-folyamat nevű eljárást. Ennek a célja az volt, hogy ne engedje a piacra a politikai konfliktuszónákból származó köveket. Erre azért van szükség, mert ezeken a területeken jellemzően fegyveres csoportok és egyéb erőszakszervezetek kezében van a kövek kitermelése, amelyek az eladásból finanszírozzák magukat. Tessék a filmekből ismert „véres gyémánt” kifejezésre gondolni, elég csak Libériát vagy Sierra Leonét említenünk. A Kimberley-folyamat lényegében egy felügyeleti láncolat, amely nyomon követi a gyémánt úját a kitermeléstől a kiskereskedelemig. 54 tagja van, de ez igazából 81 országot jelent, mert az Európai Unió egy tagnak számít. Ezek az államok azt vállalták, hogy csak olyan tagokkal kereskednek, amelyek tartják magukat az elfogadott feltételekhez. Tehát az elképzelhető, hogy időnként becsúszik a pénzmosási folyamat rendszerébe egy-két közepesen értékes kő vagy ékszer, de egy komolyabb tételt már mindenképpen észrevennének...
TREZOROKBAN SZUNNYADHATNAK A POLITIKUSOKAT TERHELŐ IRATOK
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.03.27.
Kavarog a botrány a különböző, valamilyen módon pénzmosásnak minősíthető, illetve annak láttatható ügyekben. A hazai szabályozás elég kemény (keményebb, mint sokan azt hinnék), de a hatóságok határozottsága és hatékonysága mintha erősen hibádzna. A vizsgálható iratokat viszont a bankoknak 8-10 évig meg kell őrizniük.
Az FBI tanúvédelmi programja védi az Egyesült Államokban azt a magyar állampolgárt, aki kulcsfigura lehet a Magyarországon elsikkasztott uniós pénzek külföldre juttatásában – írta meg a Magyar Nemzet. Az amerikai hatóságok úgy vélik, ő is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években 3-4 milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.
Az ügy elég horrorisztikusnak tűnik (gyorsan jöttek a cáfolatok is), de ahogy érzékeltük: mindenki saját politikai szimpátiája alapján értékeli a leírtakat. Egyébként a netes kommentek, a hozzánk eljuttatott jelzések alapján egyértelmű: alig akadnak olyanok (ebbe még – nyilvánvalóan nem ezzel a területtel foglalkozó – bankárokat is beleérthetünk), akik pontosan tudják, illetve értik, milyen az a szisztéma, ami arra hivatott, hogy a pénzmosást ne lehessen könnyedén űzni.
A dolog fő letéteményese a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás Elleni Információs Iroda, a FIU. A bankoknak és pénzváltóknak, de a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végző, valamint az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltatóknak is jelenteniük kell a gyanús ügyeket. Ide tartoznak a különös készpénzbefizetések és –felvétek vagy szokatlan számlamozgások, bárkitől is származzanak.
Gyanúra ad okot például, ha számla korábbi forgalmához képest hirtelen megélénkülnek a nagy értékű átutalások, készpénzbefizetések és -kivétek, vagy ha egy gazdasági társaság a jóváírt összegeket közel ugyanolyan értékben azonnal vagy rövid időn belül továbbutalja.
Ha a hatóságok valóban fellépnének...
Szerző: Az Én Pénzem
2018.03.27.
Az FBI tanúvédelmi programja védi az Egyesült Államokban azt a magyar állampolgárt, aki kulcsfigura lehet a Magyarországon elsikkasztott uniós pénzek külföldre juttatásában – írta meg a Magyar Nemzet. Az amerikai hatóságok úgy vélik, ő is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években 3-4 milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.
Az ügy elég horrorisztikusnak tűnik (gyorsan jöttek a cáfolatok is), de ahogy érzékeltük: mindenki saját politikai szimpátiája alapján értékeli a leírtakat. Egyébként a netes kommentek, a hozzánk eljuttatott jelzések alapján egyértelmű: alig akadnak olyanok (ebbe még – nyilvánvalóan nem ezzel a területtel foglalkozó – bankárokat is beleérthetünk), akik pontosan tudják, illetve értik, milyen az a szisztéma, ami arra hivatott, hogy a pénzmosást ne lehessen könnyedén űzni.
A dolog fő letéteményese a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás Elleni Információs Iroda, a FIU. A bankoknak és pénzváltóknak, de a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végző, valamint az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltatóknak is jelenteniük kell a gyanús ügyeket. Ide tartoznak a különös készpénzbefizetések és –felvétek vagy szokatlan számlamozgások, bárkitől is származzanak.
Gyanúra ad okot például, ha számla korábbi forgalmához képest hirtelen megélénkülnek a nagy értékű átutalások, készpénzbefizetések és -kivétek, vagy ha egy gazdasági társaság a jóváírt összegeket közel ugyanolyan értékben azonnal vagy rövid időn belül továbbutalja.
Ha a hatóságok valóban fellépnének...
ELTOLÓDOTT EMBEREK
NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwart66
2018.03.27.
Ha valaki rá merészelt kérdezni, mi is folyik itt valójában, az egészet el lehetett intézni azzal, hogy: – Van valami közöd hozzá, Törpicur? Van ilyesmire felhatalmazásod? Megválasztottak a polgárok? Nem-e’?! Akkor pofa be, majombácsika, aztán húzzá' innen szép szaporán! Ekkora hülyét a világ még nem látott. Írjátok szaporán oda a neve mellé, hogy hazaáruló.
Ebben a centrális erőtérben – azon kívül, hogy a bolygók keringenek a Nap körül – az volt a leghasznosabb, hogy Orbán, a Napisten földi megtestesülése, balról (aberráció) és jobbról is tudott csipegetni az eltévelyedett báránykákból a maga számára szavazókat. Az erdélyei magyarokat Orbán rezsimje simán korrumpálta. Ők bizony örültek a sok-sok ajándéknak, ingyenes juttatásnak. Nem az ő gondjuk honnan volt rá pénz. Ők csak zsebre vágták az egészet.
Aztán jött Simicska, jobban mondva ment és ezzel vége lett a mutatványnak.
Orbán kénytelen volt kimozdulni a centrális erőtér kényelmes pozíciójából, aztán irány a szélsőjobb. Onnan már elég nehéz visszajönni, főleg egy nagyjából kétmilliós, meggyőződésesen rasszista, idegengyűlölő, csökkent értelmi képességű szavazótáborral a háta mögött. Ennyije maradt, ennyivel kell gazdálkodnia. Ők három, négy szónál többet nem nagyon képesek felfogni, az pedig bőven ráfér egy plakátra.
A sorosozás Bencsik szerint jópofa dolog, ami ugyan inkább marhaság, pont ezért hajtogatják rendületlenül.
2010 óta a rezsim sikeresen tematizálta a közvéleményt. Gyurcsány, elmúltnyócév, kommunisták, a haza végveszélyben, Brüsszel, migránsok, zsidó világösszeesküvés, Cion bölcseinek jegyzőkönyvei, orosz propaganda. Ezek azok a hívószavak, amelyek egyben tartják a táborát, miközben ő sikeresen megszerzett magának mindent, amire szüksége volt. És gyakorlatilag mindenre szüksége volt.
Az európai szélsőjobb teljesen odavan Orbán Viktorért, akik nem éppen a centrumban helyezkednek el. Obi-Wan Kenobi úgy jellemezte őket mint „a söpredék és a gazság alávaló nyüzsgése.”
Kínos, hogy a megalkuvó Európai Néppárt eltűr egy ilyen Orbán-féle, kétes, bajkeverő figurát a sorai közt. A Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája jobboldali populista euroszkeptikus európai parlamenti frakció tárt karokkal fogadná mind a 12 képviselőjüket.
Orbán teljesen kiszorította magát jobbszélre, ami nem igazán a normalitás világa, inkább a gyűlölködésé, az intoleranciáé, a kirekesztésé és az ezekből fakadó erőszaké. Van kétmillió ilyen-olyan orkja, szavazati joggal. Több embert ostobaságokkal képtelen megszólítani. A tematizációnak is annyi lett.
Ha választások után kisebbségi kormányt lennének kénytelenek alakítani, akkor jelentősen szűkülne a mozgásterük. Kevés dolgot lennének képesek jogszerűen keresztülvinni, talán még a bizottsági üléseken is részt kellene venniük. A törvényeséggel persze eddig se nagyon foglalkoztak, de ez talán ezután ki is fog derülni.
A NER-nek, mint nagy átverésnek mindenesetre annyi. A nemzetet nem lehet 2 millió fanatikusra redukálni.
Kövér László elmerenghet azon, vajon mik történtek vele Mória sötét tárnáiban, amitől olyan lett, amilyen, és mitől „sorvadt el az agya”. Ez utóbbit ő maga mondta a 68-as mozgalmakra utalva.
Szegény, megboldogult Alexander Dubček… Biztos nem gondolta volna azt, hogy Gustáv Husák elvtárs valaha Magyarországon fog reinkarnálódni, ráadásul ilyen elvadult, modortalan formában.
Szerző: Toadwart66
2018.03.27.
...Bármily elképzelhetetlennek tűnik, a centrális erőtérnek vége. Rég szétpukkadt. Orbántól nem volt rossz ötlet kiegyensúlyozott, mérsékelt politikust játszani, amíg csak megtehette. Eleinte a látszattal nem volt gond, az ellenzék is tette a dolgát, azaz nagyjából semmit. Boldog, szép napok voltak ezek, semmi sem zavarta meg az önfeledt gazdagodást, a virágzó korrupciót, a demokrácia lebontását. Az egész pályás letámadást. „Az emberek ezt akarták, kétharmad, elmúltnyócév, fülkeforradalom, konzultáció, zengzetes rádiós szózatok Rákosi elvtárs stílusában, stb.”
Ha valaki rá merészelt kérdezni, mi is folyik itt valójában, az egészet el lehetett intézni azzal, hogy: – Van valami közöd hozzá, Törpicur? Van ilyesmire felhatalmazásod? Megválasztottak a polgárok? Nem-e’?! Akkor pofa be, majombácsika, aztán húzzá' innen szép szaporán! Ekkora hülyét a világ még nem látott. Írjátok szaporán oda a neve mellé, hogy hazaáruló.
Ebben a centrális erőtérben – azon kívül, hogy a bolygók keringenek a Nap körül – az volt a leghasznosabb, hogy Orbán, a Napisten földi megtestesülése, balról (aberráció) és jobbról is tudott csipegetni az eltévelyedett báránykákból a maga számára szavazókat. Az erdélyei magyarokat Orbán rezsimje simán korrumpálta. Ők bizony örültek a sok-sok ajándéknak, ingyenes juttatásnak. Nem az ő gondjuk honnan volt rá pénz. Ők csak zsebre vágták az egészet.
Aztán jött Simicska, jobban mondva ment és ezzel vége lett a mutatványnak.
Orbán kénytelen volt kimozdulni a centrális erőtér kényelmes pozíciójából, aztán irány a szélsőjobb. Onnan már elég nehéz visszajönni, főleg egy nagyjából kétmilliós, meggyőződésesen rasszista, idegengyűlölő, csökkent értelmi képességű szavazótáborral a háta mögött. Ennyije maradt, ennyivel kell gazdálkodnia. Ők három, négy szónál többet nem nagyon képesek felfogni, az pedig bőven ráfér egy plakátra.
A sorosozás Bencsik szerint jópofa dolog, ami ugyan inkább marhaság, pont ezért hajtogatják rendületlenül.
2010 óta a rezsim sikeresen tematizálta a közvéleményt. Gyurcsány, elmúltnyócév, kommunisták, a haza végveszélyben, Brüsszel, migránsok, zsidó világösszeesküvés, Cion bölcseinek jegyzőkönyvei, orosz propaganda. Ezek azok a hívószavak, amelyek egyben tartják a táborát, miközben ő sikeresen megszerzett magának mindent, amire szüksége volt. És gyakorlatilag mindenre szüksége volt.
Az európai szélsőjobb teljesen odavan Orbán Viktorért, akik nem éppen a centrumban helyezkednek el. Obi-Wan Kenobi úgy jellemezte őket mint „a söpredék és a gazság alávaló nyüzsgése.”
Kínos, hogy a megalkuvó Európai Néppárt eltűr egy ilyen Orbán-féle, kétes, bajkeverő figurát a sorai közt. A Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája jobboldali populista euroszkeptikus európai parlamenti frakció tárt karokkal fogadná mind a 12 képviselőjüket.
Orbán teljesen kiszorította magát jobbszélre, ami nem igazán a normalitás világa, inkább a gyűlölködésé, az intoleranciáé, a kirekesztésé és az ezekből fakadó erőszaké. Van kétmillió ilyen-olyan orkja, szavazati joggal. Több embert ostobaságokkal képtelen megszólítani. A tematizációnak is annyi lett.
Ha választások után kisebbségi kormányt lennének kénytelenek alakítani, akkor jelentősen szűkülne a mozgásterük. Kevés dolgot lennének képesek jogszerűen keresztülvinni, talán még a bizottsági üléseken is részt kellene venniük. A törvényeséggel persze eddig se nagyon foglalkoztak, de ez talán ezután ki is fog derülni.
A NER-nek, mint nagy átverésnek mindenesetre annyi. A nemzetet nem lehet 2 millió fanatikusra redukálni.
Kövér László elmerenghet azon, vajon mik történtek vele Mória sötét tárnáiban, amitől olyan lett, amilyen, és mitől „sorvadt el az agya”. Ez utóbbit ő maga mondta a 68-as mozgalmakra utalva.
Szegény, megboldogult Alexander Dubček… Biztos nem gondolta volna azt, hogy Gustáv Husák elvtárs valaha Magyarországon fog reinkarnálódni, ráadásul ilyen elvadult, modortalan formában.
ÉRPATAK UTÁN, VÁLASZTÁSOK ELŐTT
MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.03.27.
Jegyezzük meg jól Nagy Imre Attiláné nevét. Azért is, mert ő lett Érpatak első női polgármestere, de még ennél is fontosabb, hogy ő lett Érpatak polgármestere. 2018-ban. Két héttel az országgyűlési választások előtt.
Ha Márki-Zay Pétert piedesztálra emelte az ország azért, mert bevette Hódmezővásárhelyt, akkor Nagy Imre Attilánénak is jár minimum ugyanez a piedesztál – ha nem még magasabb. És ez nem afféle barokkos túlzás: Márki-Zay mögé felsorakozott a teljes ellenzék a szociktól a Jobbikig, egy vérprofi, többmilliós kampánnyal, aktivistákkal, országos sajtóval, meg amit akartok. Érpatak független polgármester-jelöltje ezek nélkül a földi hívságok nélkül is legyőzte Orosz Mihály Zoltánt. Fontos, hogy lássuk, értsük, hogy milyen reményt adhat ez a győzelem.
Érpatak neve évtizede fonódik össze a települést vezető Orosz Mihály Zoltán nevével, illetve az általa megalkotott érpataki modellével. Érpatak mára fogalom, a szélsőjobb számára, ahogy azt OMZ is mondta a vereséget követő videójában, “világítótorony”, a baloldali-liberális értékközösség számára pedig egy zárvány. Valami, amivel évek óta nem tudunk mit kezdeni, pedig tudjuk és látjuk, hogy hogyan működik.
Tárgyilagosan szemlélve elmondtunk már róla mindent, hogy mennyire veszélyes ez a fajta rendpárti, rombolókra és építőkre osztott társadalmi berendezkedés, ahol a megfélemlítés mindennapos élettapasztalat, ahol a leszakadó, elszegényedett rétegek újfeudális viszonyrendszerben szenvednek új uraik elnyomása alatt, és ahol ezek az urak gyakorlatilag bármiféle felügyelet és kontroll nélkül, lényegében szem elől rejtve végezhetnek mindenféle “társadalmi kísérleteket” a kiszolgáltatott magyar állampolgárok kontójára.
Érpatak egyszerre volt tünete egy rosszul működő demokratikus jogállamiságnak és segélykiáltása a hatalom által magukra hagyott, senki által nem képviselt rétegeknek...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.03.27.
Ha Márki-Zay Pétert piedesztálra emelte az ország azért, mert bevette Hódmezővásárhelyt, akkor Nagy Imre Attilánénak is jár minimum ugyanez a piedesztál – ha nem még magasabb. És ez nem afféle barokkos túlzás: Márki-Zay mögé felsorakozott a teljes ellenzék a szociktól a Jobbikig, egy vérprofi, többmilliós kampánnyal, aktivistákkal, országos sajtóval, meg amit akartok. Érpatak független polgármester-jelöltje ezek nélkül a földi hívságok nélkül is legyőzte Orosz Mihály Zoltánt. Fontos, hogy lássuk, értsük, hogy milyen reményt adhat ez a győzelem.
Érpatak neve évtizede fonódik össze a települést vezető Orosz Mihály Zoltán nevével, illetve az általa megalkotott érpataki modellével. Érpatak mára fogalom, a szélsőjobb számára, ahogy azt OMZ is mondta a vereséget követő videójában, “világítótorony”, a baloldali-liberális értékközösség számára pedig egy zárvány. Valami, amivel évek óta nem tudunk mit kezdeni, pedig tudjuk és látjuk, hogy hogyan működik.
Tárgyilagosan szemlélve elmondtunk már róla mindent, hogy mennyire veszélyes ez a fajta rendpárti, rombolókra és építőkre osztott társadalmi berendezkedés, ahol a megfélemlítés mindennapos élettapasztalat, ahol a leszakadó, elszegényedett rétegek újfeudális viszonyrendszerben szenvednek új uraik elnyomása alatt, és ahol ezek az urak gyakorlatilag bármiféle felügyelet és kontroll nélkül, lényegében szem elől rejtve végezhetnek mindenféle “társadalmi kísérleteket” a kiszolgáltatott magyar állampolgárok kontójára.
Érpatak egyszerre volt tünete egy rosszul működő demokratikus jogállamiságnak és segélykiáltása a hatalom által magukra hagyott, senki által nem képviselt rétegeknek...
ITT OLVASHATÓ
1 MILLIÁRD ORBÁN KICSIT NAGYOBB VASÚTJÁRA
VÁROSI KURÍR - KERÍTÉSEN INNEN
Szerző: Városi Kurír
2018.03.27.
Felgyorsult a kormányköltés, hátha nem lesz már idő eleget elverni és a megfelelő zsebbe juttatni. Hétfőn több kormányhatározat is született. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Budapest-Kolozsvár nagysebességű vasútvonal részletes megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről szóló döntés.
Még 1 milliárd a levesbe
A határozat értelmében a kormány a román féllel folytatott külgazdasági egyeztetések figyelembevételével egyetért a Budapest-Kolozsvár nagysebességű vasútvonal előkészítésével.
A kormány 300 millió forintot tesz félre a projekt előkészítésére a Beruházás Előkészítési Alapból az NFM javára, azzal a megkötéssel, hogy az előkészítési fázist 2019. december 31-ig kell megvalósítani. Ezen kívül további 700 millió forintot kell előteremtenie Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek 2019-ben szintén erre a célra.
Összesen 1 milliárd adóforintunkat kötötte le erre a célra már most a kormányzat, Orbán Viktor az MKIK legutóbbi rendezvényén is megemlítette a jelentős beruházások között ezt a vasútvonalat.
A határozatban a kormány konkrét határidőket is megszab:
Szerző: Városi Kurír
2018.03.27.
Még 1 milliárd a levesbe
A határozat értelmében a kormány a román féllel folytatott külgazdasági egyeztetések figyelembevételével egyetért a Budapest-Kolozsvár nagysebességű vasútvonal előkészítésével.
A kormány 300 millió forintot tesz félre a projekt előkészítésére a Beruházás Előkészítési Alapból az NFM javára, azzal a megkötéssel, hogy az előkészítési fázist 2019. december 31-ig kell megvalósítani. Ezen kívül további 700 millió forintot kell előteremtenie Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek 2019-ben szintén erre a célra.
Összesen 1 milliárd adóforintunkat kötötte le erre a célra már most a kormányzat, Orbán Viktor az MKIK legutóbbi rendezvényén is megemlítette a jelentős beruházások között ezt a vasútvonalat.
A határozatban a kormány konkrét határidőket is megszab:
- 2020. január 31-ig kell elkészítenie a nemzeti fejlesztési miniszternek a jelentést az előkészítési fázis végrehajtásáról és az összeg felhasználásáról.
- 2020. március 15-ig pedig előterjesztést kell készítenie a beruházás megvalósításáról.
A TÖBBSÉG SZERINT A FIDESZ MÁR TITKOLNI SEM PRÓBÁLJA A KORRUPCIÓT
24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2018.03.27.
54 százalék szerint a Fidesz már titkolni sem próbálja a korrupciós ügyeket, 47 százalék szerint pedig fideszes kapcsolatok nélkül nem lehet sikeres vállalkozást indítani – ez derül ki abból az átfogó, korrupcióval kapcsolatos felmérésből, amelyet a 24.hu megbízásából készített a Republikon Intézet.
Nem csak a Transparency International Magyarország jelentése alapján állunk nagyon rosszul a korrupció terén. A Republikon Intézet közvélemény-kutatása szerint
az emberek több mint fele (56 százaléka) gondolja úgy, hogy a korrupció veszélyes méreteket ölt Magyarországon, 40 százalékuk szerint gyakorlatilag teljesen átszövi az országot.
És mindössze 5 százalék válaszolta azt, hogy a korrupció jelenlegi mértéke egyáltalán nem kirívó. 32 százalék szerint a Fidesz 2010 óta tartó kormányzása alatt sokkal kirívóbb a korrupció, mint korábban volt, és mindössze 9 százalék mondta azt, hogy a jelenlegi helyzet nem kiemelkedő...
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2018.03.27.
Nem csak a Transparency International Magyarország jelentése alapján állunk nagyon rosszul a korrupció terén. A Republikon Intézet közvélemény-kutatása szerint
az emberek több mint fele (56 százaléka) gondolja úgy, hogy a korrupció veszélyes méreteket ölt Magyarországon, 40 százalékuk szerint gyakorlatilag teljesen átszövi az országot.
És mindössze 5 százalék válaszolta azt, hogy a korrupció jelenlegi mértéke egyáltalán nem kirívó. 32 százalék szerint a Fidesz 2010 óta tartó kormányzása alatt sokkal kirívóbb a korrupció, mint korábban volt, és mindössze 9 százalék mondta azt, hogy a jelenlegi helyzet nem kiemelkedő...
FBI: ORBÁNIAI TERROR-PÉNZMOSODA?
KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: ENDRE ISTVÁN SIMAY
2018.03.26.
A hazai, hatalomból támogatott, korrupcióval kapcsolatos egyik legújabb hír az, hogy az FBI véd egy ebben feltáró információval rendelkező tanút. A kiszivárgott információk azért is lehetnek kínosak, mert Orbán kommunikációját is alapjaiban ingathatják meg. Még akkor is, az olyan elvont fogalmakról, mint a moralitás, vagy a gerinc már talán a hívei is rég lemondtak.
A szivárogtatások alapján ugyanis a nemzetközi terrorizmus finanszírozására is használt alternatív arab pénzrendszer lehetett az egyik csatorna, amelyen az uniós pénzek is átszivárogtak pénzmosókon. Már amit nem gyémántban, és ki tudja, hogy még mi mindenben, úgyszólván „természetben” utaztattak keresztül a világon. Majd „amerikaiak gyanúja szerint a pénz egy része strómanokon keresztül, arab befektetésnek álcázva jött vissza Magyarországra”. Márpedig ez azt is új megvilágításba helyezheti, hogy állítólag maga Orbán Viktor kérte, az egyébként állítólag körözött, Ghaith Pharaon beengedését az országba. Ahogy érdekes kérdéseket vethet fel a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban is. Amelyek segítségével elég sokan kaphattak lehetőséget, hogy a törlesztés megkezdése után a magyar állam által tisztára mosott pénzért vehessenek belépést az EU-ba.
De az arab csatornáknak nem a mostani hír pillanatnyi hatása, hanem az előzmények adhatják meg a kommunikáci.ós fűszerét. Nem kell ugyanis komoly múltra visszatekinteni, hogy emlékezzünk: Orbán elég rendesen uszított az iszlám ellen. A híveit, és trolljait szolgálatba helyezve hangoztatta a szerinte keresztény Európa védelmét az iszlám terrorja ellen. Azonban már a Pharaon-ügy is sejtette, hogy Orbán csak a háborús menekültek iszlámját tartja veszélyesnek. A gazdag, jól tejelő, pénzügyi kalandorokét nem. Most azonban úgy tűnik, hogy a terroristákkal közös pénzügyi hálózat is elfogadható volt akkor, ha síbolt pénzt lehetett mosni általa. Ami nagyjából odáig egyszerűsödhet, hogy az egyes menekültekkel tényleg csak a baja van. Míg a szervezett terrort is finanszírozó hálózattal szinte semmi. Mert a pénznek nincs szaga. Vérszaga sem.
Ugyanakkor Orbánnak már korábban sem sok baja volt a közel-keleti gazdagokkal. Igaz, akkor még nem találta meg magában a keresztes lovagot. Akkor, amikor 2014-ben, gyakorlatilag rabszolgakereskedői szólamokkal, próbálta az ország munkaerejét eladni Rijádban. De az akkori házalásokat is új keretbe helyezheti az FBI-tól kiszivárogtatott információ. Kinyitva azt a kérdést is, hogy az akkori, négy évvel ezelőtti tárgyalások, valamint az azt előkészítő „beszélgetések” mennyire érintették a havala-rendszert.
Mert igencsak kínos lenne, hogy miközben az „amerikai hatóságokat azért is zavarja az illegális pénzügyi megoldás, mert a nemzetközi terrorizmust is e csatornákon (különösen a havalán) keresztül finanszírozzák”, kiderülne Orbán esetleges közvetítő szerepe. Az, hogy a közel-keleti látogatások ennek a csatornának a magyar bank rendszerből kivett pénzek előtti megnyitását is előkészítették.
Szerző: ENDRE ISTVÁN SIMAY
2018.03.26.
A szivárogtatások alapján ugyanis a nemzetközi terrorizmus finanszírozására is használt alternatív arab pénzrendszer lehetett az egyik csatorna, amelyen az uniós pénzek is átszivárogtak pénzmosókon. Már amit nem gyémántban, és ki tudja, hogy még mi mindenben, úgyszólván „természetben” utaztattak keresztül a világon. Majd „amerikaiak gyanúja szerint a pénz egy része strómanokon keresztül, arab befektetésnek álcázva jött vissza Magyarországra”. Márpedig ez azt is új megvilágításba helyezheti, hogy állítólag maga Orbán Viktor kérte, az egyébként állítólag körözött, Ghaith Pharaon beengedését az országba. Ahogy érdekes kérdéseket vethet fel a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban is. Amelyek segítségével elég sokan kaphattak lehetőséget, hogy a törlesztés megkezdése után a magyar állam által tisztára mosott pénzért vehessenek belépést az EU-ba.
De az arab csatornáknak nem a mostani hír pillanatnyi hatása, hanem az előzmények adhatják meg a kommunikáci.ós fűszerét. Nem kell ugyanis komoly múltra visszatekinteni, hogy emlékezzünk: Orbán elég rendesen uszított az iszlám ellen. A híveit, és trolljait szolgálatba helyezve hangoztatta a szerinte keresztény Európa védelmét az iszlám terrorja ellen. Azonban már a Pharaon-ügy is sejtette, hogy Orbán csak a háborús menekültek iszlámját tartja veszélyesnek. A gazdag, jól tejelő, pénzügyi kalandorokét nem. Most azonban úgy tűnik, hogy a terroristákkal közös pénzügyi hálózat is elfogadható volt akkor, ha síbolt pénzt lehetett mosni általa. Ami nagyjából odáig egyszerűsödhet, hogy az egyes menekültekkel tényleg csak a baja van. Míg a szervezett terrort is finanszírozó hálózattal szinte semmi. Mert a pénznek nincs szaga. Vérszaga sem.
Ugyanakkor Orbánnak már korábban sem sok baja volt a közel-keleti gazdagokkal. Igaz, akkor még nem találta meg magában a keresztes lovagot. Akkor, amikor 2014-ben, gyakorlatilag rabszolgakereskedői szólamokkal, próbálta az ország munkaerejét eladni Rijádban. De az akkori házalásokat is új keretbe helyezheti az FBI-tól kiszivárogtatott információ. Kinyitva azt a kérdést is, hogy az akkori, négy évvel ezelőtti tárgyalások, valamint az azt előkészítő „beszélgetések” mennyire érintették a havala-rendszert.
Mert igencsak kínos lenne, hogy miközben az „amerikai hatóságokat azért is zavarja az illegális pénzügyi megoldás, mert a nemzetközi terrorizmust is e csatornákon (különösen a havalán) keresztül finanszírozzák”, kiderülne Orbán esetleges közvetítő szerepe. Az, hogy a közel-keleti látogatások ennek a csatornának a magyar bank rendszerből kivett pénzek előtti megnyitását is előkészítették.
DEMOKRÁCIA? MAGYARORSZÁG, MINT ELRETTENTŐ PÉLDA
TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2018.03.26.
- Két év alatt 40 országban korlátozták a jogállamiságot, és 50 államban romlott a világon a politikai szabadság helyzete
Szerző: Ténygyár
2018.03.26.
- Az elemzést készítő Bertelsmann Alapítvány az elrettentő példák közé sorolta Magyarországot, ahol a demokratikusan megválasztott vezető később autokráciát épített
- Összesen a világ csaknem fele, 3,3 milliárd ember él diktatúrában vagy autokráciában
A német Bertelsmann Stiftung a világ egyik vezető politikai alapítványa, amely most felmérést készített arról, hogyan alakult át a demokrácia és piacgazdaság helyzete az elmúlt két évben. Az eredmények nem éppen biztatóak: 2006 óta nem volt ilyen rossz állapotban a világon a demokrácia. A földgolyó negyven országában szenvedett csorbát a jogállamiság az elmúlt két évben, és 50 állam korlátozta polgárainak politikai jogait.
Az elemzés kitüntetett helyen kezeli Magyarországot: a német alapítvány szerint hazánk és Törökország két olyan állam, amelyben a politikai vezető demokratikus választáson jutott ugyan hatalomra – Erdogan 2003-ban, Orbán Viktor 2010-ben –, de később annak érdekében korlátozták a politikai szabadságot és az állampolgárok jogait, hogy hatalomban is maradhassanak. Az alapítvány szerint 58 országban csökkent a kormányzatok hajlandósága arra, hogy a különböző társadalmi konfliktusokat felszámolják, sőt, néhány államban kifejezetten rájátszott a kormányzat a konfliktusokra, Magyarország pedig itt is kiemelt példa.
És bár a magyar folyamatokat különösen aggasztónak találják, a példa egyáltalán nem egyedi. Jelenleg a világon 3,3 milliárd ember él autokráciában – a magyarok egyébként még nem tartoznak közéjük, a szerzők hazánkat a hiányos (defective) demokráciák közé sorolták –, szemben a 4,2 milliárd demokráciában élő állampolgárral. Ez a szám pedig a legmagasabb 2006 óta. A Bertelsmann által vizsgált 129 országból 71 volt demokrácia és 58 autokrácia. A tanulmány szerint azonban nem is az autokráciák száma az igazán aggasztó, hanem az a folyamat, ahogyan a demokráciák is korlátozni kezdik saját állampolgáraik szabadságát, ez figyelhető meg például Törökországban, Brazíliában és Lengyelországban. Az elmúlt két évben kizárólag Burkina Faso és Srí Lanka vált érezhetően demokratikusabbá és jobban kormányzottá, ezzel szemben 13 államban romlott a helyzet. Banglades, Nicaragua, Mozambik, Libanon és Uganda például kiestek a demokráciák közül...
A német Bertelsmann Stiftung a világ egyik vezető politikai alapítványa, amely most felmérést készített arról, hogyan alakult át a demokrácia és piacgazdaság helyzete az elmúlt két évben. Az eredmények nem éppen biztatóak: 2006 óta nem volt ilyen rossz állapotban a világon a demokrácia. A földgolyó negyven országában szenvedett csorbát a jogállamiság az elmúlt két évben, és 50 állam korlátozta polgárainak politikai jogait.
Az elemzés kitüntetett helyen kezeli Magyarországot: a német alapítvány szerint hazánk és Törökország két olyan állam, amelyben a politikai vezető demokratikus választáson jutott ugyan hatalomra – Erdogan 2003-ban, Orbán Viktor 2010-ben –, de később annak érdekében korlátozták a politikai szabadságot és az állampolgárok jogait, hogy hatalomban is maradhassanak. Az alapítvány szerint 58 országban csökkent a kormányzatok hajlandósága arra, hogy a különböző társadalmi konfliktusokat felszámolják, sőt, néhány államban kifejezetten rájátszott a kormányzat a konfliktusokra, Magyarország pedig itt is kiemelt példa.
És bár a magyar folyamatokat különösen aggasztónak találják, a példa egyáltalán nem egyedi. Jelenleg a világon 3,3 milliárd ember él autokráciában – a magyarok egyébként még nem tartoznak közéjük, a szerzők hazánkat a hiányos (defective) demokráciák közé sorolták –, szemben a 4,2 milliárd demokráciában élő állampolgárral. Ez a szám pedig a legmagasabb 2006 óta. A Bertelsmann által vizsgált 129 országból 71 volt demokrácia és 58 autokrácia. A tanulmány szerint azonban nem is az autokráciák száma az igazán aggasztó, hanem az a folyamat, ahogyan a demokráciák is korlátozni kezdik saját állampolgáraik szabadságát, ez figyelhető meg például Törökországban, Brazíliában és Lengyelországban. Az elmúlt két évben kizárólag Burkina Faso és Srí Lanka vált érezhetően demokratikusabbá és jobban kormányzottá, ezzel szemben 13 államban romlott a helyzet. Banglades, Nicaragua, Mozambik, Libanon és Uganda például kiestek a demokráciák közül...
LONDON FELÜLNÉZETBŐL
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.03.27.
Avagy variációk a London Eye-ra, azaz nem árt néha egy városra (még ha oly jól ismerjük is) kicsit más szemszögből is rálátni. Például a brit fővárosra felülről – ami sajnos nem a szerző anyagi helyzetét tükrözi (legalábbis nagy valószínűség szerint, hiszen nem ismerem a pénzügyi viszonyait), hanem a nézőpontot.
„Előre szólunk, hogy a panorámában gyönyörködésünk egy dolog mételyezheti meg: a híres időjárásuk. Süthet a Nap hétágra míg a cipőnk fűzzük otthon, ám mire kilátónkhoz érünk pont annyi szmogos ködfelhő ereszkedik a városra, hogy elmenjen a kedvünk az egésztől.
Persze mit rohamoz meg az erre tévedt nép, ha nem a város egyik jelképét, a híres forgókereket, a London Eye-t? Öreg hiba! Kérem szépen, aki inkább szeretne valami élményt is szerezni azon kívül, hogy 45 percen keresztül egy kapszulába zárva unja pimpósra az agyát 24 fontért per fő (10% kedvezmény, ha online foglalunk), annak a LondonBudapestMetro a következő alternatívákat tudja javasolni.
Walkie Talkie building – Skygarden
Leánykori neve 20 Fenchurch street, e cím alatt található ugyanis, ám a népnyelv átkeresztelte valami eredetibbre; furcsa formája egy hordozható rádió adó-vevőre emlékeztet.
Harmincöt emelet magasról élvezhetjük a város körpanorámáját teljesen ingyen: belépődíj nincs, viszont online kell jegyet foglalni; résen kell lennünk, mert csak egy-két hétre előre nyitják meg a naptárat s a legnépszerűbb időpontok hamar elkelnek.
Állítólag van csak úgy besétálós szakasza is a napnak, de szerintem megéri előre lepacsizni. A weboldala szerint egy, az üvegkupolában kialakított botanikus kert is megcsodálható itt, ennek ne dőljünk be – van pár páfrány és egyéb zöld biszbasz, de a Kertbarátok egyesület egy karalábé veteményest magasabbra pontozna.
Én legalábbis vártam némi párát és mohaszagot. Természetesen kávézó és bár is ki van alakítva, ha valaki dafke költeni szeretné a pénzét..."...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: Határátkelő
2018.03.27.
„Előre szólunk, hogy a panorámában gyönyörködésünk egy dolog mételyezheti meg: a híres időjárásuk. Süthet a Nap hétágra míg a cipőnk fűzzük otthon, ám mire kilátónkhoz érünk pont annyi szmogos ködfelhő ereszkedik a városra, hogy elmenjen a kedvünk az egésztől.
Persze mit rohamoz meg az erre tévedt nép, ha nem a város egyik jelképét, a híres forgókereket, a London Eye-t? Öreg hiba! Kérem szépen, aki inkább szeretne valami élményt is szerezni azon kívül, hogy 45 percen keresztül egy kapszulába zárva unja pimpósra az agyát 24 fontért per fő (10% kedvezmény, ha online foglalunk), annak a LondonBudapestMetro a következő alternatívákat tudja javasolni.
Walkie Talkie building – Skygarden
Leánykori neve 20 Fenchurch street, e cím alatt található ugyanis, ám a népnyelv átkeresztelte valami eredetibbre; furcsa formája egy hordozható rádió adó-vevőre emlékeztet.
Harmincöt emelet magasról élvezhetjük a város körpanorámáját teljesen ingyen: belépődíj nincs, viszont online kell jegyet foglalni; résen kell lennünk, mert csak egy-két hétre előre nyitják meg a naptárat s a legnépszerűbb időpontok hamar elkelnek.
Állítólag van csak úgy besétálós szakasza is a napnak, de szerintem megéri előre lepacsizni. A weboldala szerint egy, az üvegkupolában kialakított botanikus kert is megcsodálható itt, ennek ne dőljünk be – van pár páfrány és egyéb zöld biszbasz, de a Kertbarátok egyesület egy karalábé veteményest magasabbra pontozna.
Én legalábbis vártam némi párát és mohaszagot. Természetesen kávézó és bár is ki van alakítva, ha valaki dafke költeni szeretné a pénzét..."...
ITT OLVASHATÓ
VAGY BETEG, VAGY ALJAS, VAGY A KETTŐ EGYÜTT?
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.03.27.
Jó reggelt kívánok, már csak tizenkettőt kell aludni! Azt mondják a hatóságok, hogy akkor az nem is úgy volt? Hát jó, persze, én készséggel elhiszem mindenkinek, a rendőrségnek, a legfőbb ügyészségnek és még Matolcsy Rómeó Györgynek is (mert neki is volt mondanivalója az FBI védett tanújának ügyében), hogy a Magyar Nemzet hülyeségeket írt. Például Polt Péternek honnan lenne tudomása arról, hogy
"az elmúlt években 3-4 milliárd euró, mint uniós pályázatokból kormánypárti politikusok részére „jutalék” gyanánt visszaosztott pénzösszeg magyar bankokból készpénzben történő felvétele, gyémántokra történő konvertálás, vagy ún. hawala utalás formájában Ázsiába továbbítása, majd visszakonvertálást követően közel-keleti, vagy szingapúri bankszámlákon történő elhelyezése és Magyarországra immár legális beruházásként való visszajuttatása történt volna."
Mégis honnan? Az MNB sajtóosztálya viszont ennél sokkal viccesebbet alakított:
"Az MNB – már csak a hírben szereplő összeg nagyságrendje miatt is – nyilvánvalóan alaptalannak, ugyanakkor a pénzügyi stabilitás veszélyeztetésére alkalmasnak tartja az egyik politikai napilap ma megjelent, ezermilliárdos pénzmosási ügyletekre, állítólagos hasonló nagyságrendű készpénzfelvételekre célzó írását. A pénzügyi rendszer, az ügyfelek biztonsága nem lehet a közéleti csatározások terepe."
Jó, tehát akkor nyilvánvalóan alaptalan, mit nem értünk? Mert az összeg nagyságrendje miatt. Jó? Jó. Mert Matolcsy azt mondta, hogy ne tessenek a beléje vetett bizalommal szórakozni csak azért, mert választási kampány van. Én egyetlen dolgot nem értek. De azt nagyon nem. Ha a Magyar Nemzet faszságokat írkál csak azért, mert Simicska egy geci, akkor Kósa Lajostól Szabó Zsoltig miért vagdalkoznak/sunnyognak az urak? Hogy van az, hogy Kósát nem engedik emberek közé? Szabónak a fórumára miért nem engednek be újságírókat? Hát hiszen nekik nincs takargatnivalójuk, ők talpig becsületesek, akkor?
Közben a nem rajongói közegektől szintén gondosan elszigetelt nemzetvezető tegnap Szabadkán hirdette a kötelező agybaját: a magyar veszélyeztetett fajta (aztakurva), mégpedig az internacionalista kormány réme fenyegeti. Ennyit tud, ezt nyomja, szanaszét a Kárpátok által körbeölelt huzatos medencében. Mert mégis csak jobb vajdasági rajongók körében részt venni egy zsinagóga megnyitóján, mint Budapesten egy kórházi részleg átadásán, ahol nagy a veszély, hogy az övétől eltérő véleményű emberekbe botlik. És akkor mit csinál? A féknyúzozáson kívül? Na, ugye. Amúgy két vicces dolgot olvastam a tegnapi hakniról. Az egyik az, hogy a leginkább a magyarországi adófizetők pénzéből (kb. 2 millió euró = kb. 600 millió forint) újjávarázsolt szabadkai zsinagóga átadó ünnepségére árnyékot vetett, hogy a mintegy 200 tagú szabadkai zsidó közösségből csak elenyésző számú kapott meghívót a jeles eseményre. Ez pedig elég jelentős elégedetlenséget váltott ki a közösségi médiában, például:
"A protokolláris megnyitón pártkáderekkel töltik meg a zsinagógát, a zsidó halandóknak meg áprilisban lesz saját megnyitójuk.
Hát persze, ők itt a legfontosabbak. A ZSIDÓK MEG CSAK KULISSZÁNAK KELLENEK! Szégyelljék magukat!"...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.03.27.
"az elmúlt években 3-4 milliárd euró, mint uniós pályázatokból kormánypárti politikusok részére „jutalék” gyanánt visszaosztott pénzösszeg magyar bankokból készpénzben történő felvétele, gyémántokra történő konvertálás, vagy ún. hawala utalás formájában Ázsiába továbbítása, majd visszakonvertálást követően közel-keleti, vagy szingapúri bankszámlákon történő elhelyezése és Magyarországra immár legális beruházásként való visszajuttatása történt volna."
Mégis honnan? Az MNB sajtóosztálya viszont ennél sokkal viccesebbet alakított:
"Az MNB – már csak a hírben szereplő összeg nagyságrendje miatt is – nyilvánvalóan alaptalannak, ugyanakkor a pénzügyi stabilitás veszélyeztetésére alkalmasnak tartja az egyik politikai napilap ma megjelent, ezermilliárdos pénzmosási ügyletekre, állítólagos hasonló nagyságrendű készpénzfelvételekre célzó írását. A pénzügyi rendszer, az ügyfelek biztonsága nem lehet a közéleti csatározások terepe."
Jó, tehát akkor nyilvánvalóan alaptalan, mit nem értünk? Mert az összeg nagyságrendje miatt. Jó? Jó. Mert Matolcsy azt mondta, hogy ne tessenek a beléje vetett bizalommal szórakozni csak azért, mert választási kampány van. Én egyetlen dolgot nem értek. De azt nagyon nem. Ha a Magyar Nemzet faszságokat írkál csak azért, mert Simicska egy geci, akkor Kósa Lajostól Szabó Zsoltig miért vagdalkoznak/sunnyognak az urak? Hogy van az, hogy Kósát nem engedik emberek közé? Szabónak a fórumára miért nem engednek be újságírókat? Hát hiszen nekik nincs takargatnivalójuk, ők talpig becsületesek, akkor?
Közben a nem rajongói közegektől szintén gondosan elszigetelt nemzetvezető tegnap Szabadkán hirdette a kötelező agybaját: a magyar veszélyeztetett fajta (aztakurva), mégpedig az internacionalista kormány réme fenyegeti. Ennyit tud, ezt nyomja, szanaszét a Kárpátok által körbeölelt huzatos medencében. Mert mégis csak jobb vajdasági rajongók körében részt venni egy zsinagóga megnyitóján, mint Budapesten egy kórházi részleg átadásán, ahol nagy a veszély, hogy az övétől eltérő véleményű emberekbe botlik. És akkor mit csinál? A féknyúzozáson kívül? Na, ugye. Amúgy két vicces dolgot olvastam a tegnapi hakniról. Az egyik az, hogy a leginkább a magyarországi adófizetők pénzéből (kb. 2 millió euró = kb. 600 millió forint) újjávarázsolt szabadkai zsinagóga átadó ünnepségére árnyékot vetett, hogy a mintegy 200 tagú szabadkai zsidó közösségből csak elenyésző számú kapott meghívót a jeles eseményre. Ez pedig elég jelentős elégedetlenséget váltott ki a közösségi médiában, például:
"A protokolláris megnyitón pártkáderekkel töltik meg a zsinagógát, a zsidó halandóknak meg áprilisban lesz saját megnyitójuk.
Hát persze, ők itt a legfontosabbak. A ZSIDÓK MEG CSAK KULISSZÁNAK KELLENEK! Szégyelljék magukat!"...
"MÁR HOGY NE LENNE VENDÉGHÁZ!" - TAGADJA A FIDESZES KÉPVISELŐ, HOGY SAJÁT HÁZÁT HÚZTA FEL AZ UNIÓS MILLIÓKBÓL
HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: hvg.hu
2018.03.27.
Nem könnyű az ünnep előtt egy héttel szállást találni a húsvéti hagyományairól és rendezvényeiről híres Hollókőn. Különösen nehéz a helyzet, ha olyan vendégháznál próbálkozik az ember, amiről a környéken mindenki azt mondja: az valójában a térség fideszes képviselőjének rezidenciája.
Á, ne is keresse, az nem vendégház, hanem magánszállás - ezt azt a választ kapta ugyanis a telefonba a hvg.hu munkatársa, amikor a hollókői Görbeország vendégház elérhetősége után érdeklődött a vele azonos utcában lévő magán- és vendégházak telefonszámain. A felhívott helyeken mindenütt rögtön azt is hozzátették - volt ahol nevetve -, hogy „hiszen az a Becsóéké”.
Á, ne is keresse, az nem vendégház, hanem magánszállás
Mármint a Fidesz országgyűlési képviselője, Becsó Zsolt családjáé. A politikus neve két éve pont e vendégház miatt került a hírekbe, miután a Direkt36 kiszúrta, hogy a képviselő kihagyta a vagyonbevallásából azt a testvérével közös vállalkozását, amely 34 millió forintnyi uniós támogatás nyert el egy hollókői vendégház (és egy pásztói teniszcentrum) építésére...
Szerző: hvg.hu
2018.03.27.
Á, ne is keresse, az nem vendégház, hanem magánszállás - ezt azt a választ kapta ugyanis a telefonba a hvg.hu munkatársa, amikor a hollókői Görbeország vendégház elérhetősége után érdeklődött a vele azonos utcában lévő magán- és vendégházak telefonszámain. A felhívott helyeken mindenütt rögtön azt is hozzátették - volt ahol nevetve -, hogy „hiszen az a Becsóéké”.
Á, ne is keresse, az nem vendégház, hanem magánszállás
Mármint a Fidesz országgyűlési képviselője, Becsó Zsolt családjáé. A politikus neve két éve pont e vendégház miatt került a hírekbe, miután a Direkt36 kiszúrta, hogy a képviselő kihagyta a vagyonbevallásából azt a testvérével közös vállalkozását, amely 34 millió forintnyi uniós támogatás nyert el egy hollókői vendégház (és egy pásztói teniszcentrum) építésére...
A FIDESZ TÖBB EZER MILLIÁRD FORINTNYI ELLOPOTT PÉNZT DUGDOSHAT
SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: SZTÁRKLIKK / MELLÁR TAMÁS
2018.03.27.
Két nagy probléma van az EU-s pénzekkel. Az egyik az, hogy mintegy 20-30 százalékát ellopták. A másik, hogy ha kiszámoljuk, hogy mennyi az a 20-30 százaléknyi „alkotmányos költség”, akkor nem jön ki a matek – mondta a független jelöltként induló pécsi közgazdász a Hír TV Egyenesen című műsorában.
Mellár Tamás szerint ha ugyanis a 2010 óta átutalt pénzekkel számolunk, és ezek 20-30 százalékát vesszük, akkor még kell legyen valahol néhány ezer milliárd forintnyi elsikkasztott pénz.
– Amit viszont felhasználtak, azt is rosszul használták föl, mert nem fejlesztésre, technológiára használták, hanem kilátóra, stadionra és olyan építőipari beruházásokra, amelyeknél könnyebben lehetett csalni, mert nincsenek szabott listaárak. Ezek mind egyedi beruházások. Azt mondják, hogy ennek az összege ekkora. Az úszó világbajnokság fantasztikus dolog volt, az olimpia szintén nagyon klassz dolog lett volna, a paksi beruházás ugyanaz. De ha gépeket vennénk nyugatról, akkor nagyon hamar kilógna a lóláb, mert ott világosan lehetne látni, hogy kérem szépen külföldön ez ennyibe kerül, mi sem adhatjuk drágábban – fogalmazott a független jelölt.
Szerző: SZTÁRKLIKK / MELLÁR TAMÁS
2018.03.27.
Mellár Tamás szerint ha ugyanis a 2010 óta átutalt pénzekkel számolunk, és ezek 20-30 százalékát vesszük, akkor még kell legyen valahol néhány ezer milliárd forintnyi elsikkasztott pénz.
– Amit viszont felhasználtak, azt is rosszul használták föl, mert nem fejlesztésre, technológiára használták, hanem kilátóra, stadionra és olyan építőipari beruházásokra, amelyeknél könnyebben lehetett csalni, mert nincsenek szabott listaárak. Ezek mind egyedi beruházások. Azt mondják, hogy ennek az összege ekkora. Az úszó világbajnokság fantasztikus dolog volt, az olimpia szintén nagyon klassz dolog lett volna, a paksi beruházás ugyanaz. De ha gépeket vennénk nyugatról, akkor nagyon hamar kilógna a lóláb, mert ott világosan lehetne látni, hogy kérem szépen külföldön ez ennyibe kerül, mi sem adhatjuk drágábban – fogalmazott a független jelölt.
FÖLDCSUSZAMLÁS ÉRPATAKON: FIESTA AZ UTCÁN, MIKÖZBEN GYŰLNEK A BIZONYÍTÉKOK A BUKOTT POLGÁRMESTER ELLEN
ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: BECKER ANDRÁS
2018.03.27.
Hosszú rémálom ért véget sokak számára vasárnap Érpatakon: a leadott 956 érvényes szavazat 72 százaléka, szám szerint 690 jutott Nagy Imre Attiláné független jelöltre, míg az eddigi polgármester, Orosz Mihály Zoltánra csak a a voksok 28 százaléka, 266 szavazat jutott. A részviteli arány valamivel meghaladta a 70 százalékot.
Négy évvel ezelőtt valamivel többen voksoltak Oroszra – akkor a 337 szavazatot kapott-, ami még a leadott szavazatok tekintetében is csak 39 százaléknyi relatív többséget jelentett, ám az Orosz polgármesteri megbízatása ellen voksolók 520 szavazata négy jelölt között oszlott meg, így Érpatak újabb négy évre Orosz fennhatósága alá került.
A mostani földcsuszamláshoz egészen kis változásokra volt szükség: csak egy jelölt indult Orosz ellen, és a négy évvel ezelőttihez képest 10 százaléknyival több érpatakit kellett rávenni, hogy szavazzon. Az eredmény pedig látványosan más lett, mint amit az egyszerű matematika jósolhatott.
Ez a 10 éven keresztül lefojtott, illetve a megosztottság miatt folyamatos kudarcra ítélt erő robbant aztán ki vasárnap este abban a spontán ünneplésben, ami az újonnan megválasztott polgármester, Nagy Imre Attiláné beszédével ért véget a polgármesteri hivatal épülete előtt...
Szerző: BECKER ANDRÁS
2018.03.27.
Négy évvel ezelőtt valamivel többen voksoltak Oroszra – akkor a 337 szavazatot kapott-, ami még a leadott szavazatok tekintetében is csak 39 százaléknyi relatív többséget jelentett, ám az Orosz polgármesteri megbízatása ellen voksolók 520 szavazata négy jelölt között oszlott meg, így Érpatak újabb négy évre Orosz fennhatósága alá került.
A mostani földcsuszamláshoz egészen kis változásokra volt szükség: csak egy jelölt indult Orosz ellen, és a négy évvel ezelőttihez képest 10 százaléknyival több érpatakit kellett rávenni, hogy szavazzon. Az eredmény pedig látványosan más lett, mint amit az egyszerű matematika jósolhatott.
Ez a 10 éven keresztül lefojtott, illetve a megosztottság miatt folyamatos kudarcra ítélt erő robbant aztán ki vasárnap este abban a spontán ünneplésben, ami az újonnan megválasztott polgármester, Nagy Imre Attiláné beszédével ért véget a polgármesteri hivatal épülete előtt...
ÉS ÖN HÁNY KAMUJELÖLTRE SZAVAZHAT?
INDEX
Szerző: SZÉMANN TAMÁS - RA
2018.03.27.
Sokat írtunk már a kamupártokról, arról, hogy miért és hogyan állítanak jelölteket ahol csak tudnak, hogy mennyire naprakészek a belpolitikában, és írtunk arról is, hogy ott van sok kamujelölt, ahol a Fidesznek különösen jól jön az ellenzéki szavazatok megosztása.
Most azonban térképre is tettük, hol hányan és kik indulnak, a pártrövidítések dekódolásához ezt a táblázatot javasoljuk a választási iroda honlapjáról.
Szerző: SZÉMANN TAMÁS - RA
2018.03.27.
Most azonban térképre is tettük, hol hányan és kik indulnak, a pártrövidítések dekódolásához ezt a táblázatot javasoljuk a választási iroda honlapjáról.
ÚJRA FELTALÁLNI EURÓPÁT? - INTERJÚ JANIS A. EMMANOUILIDISSZEL, A BRÜSSZELI EURÓPAI POLITIKAI KÖZPONT KUTATÁSI IGAZGATÓJÁVAL
ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: FÓTI TAMÁS
2018.03.23.
Nem kell újra feltalálni az Európai Uniót, elég csak felturbózni – mondja az európai integráció jövőjével foglalkozó brüsszeli agytröszt, az European Policy Center (EPC) kutatási igazgatója. Szerinte az EU előtt álló kihívásokra, közöttük az illiberális, autoriter, a nacionalizmust felélesztő rendszerekre is lehet közös választ találni, ha a tagállamok képesek ambiciózus, egyszersmind reális, átfogó, de egymás érdekeit és érzékenységeit figyelembe vevő megállapodásokat kötni. Az EPC Új egyezményt Európának című kiadványában – szakítva a korábbiakkal, amikor a reformokat a tagországok időnként egymás torkán nyomták le – a kölcsönös előnyök hangsúlyozásával kiérlelt kompromisszumokat javasol.
– Tíz esztendeje, a gazdasági-pénzügyi válság előtt úgy tűnt, hogy a közös pénz, az euró válik a szorosabb integráció katalizátorává, segít megteremteni például a fiskális uniót, amelynek nyomán már a szociálpolitika összehangolása sem tűnne utópisztikusnak. A válság azonban mindent lenullázott, szinte elölről kell kezdeni az építkezést, hiszen az integráció elmélyítése már-már szitokszóvá vált...
– Az Európai Monetáris Unió létrehozása, a közös pénz megteremtése valóban történelmi jelentőségű lépés volt, ezért a válság idején, amikor lelepleződtek a rendszer hiányosságai, és az EMU-t is összeomlás fenyegette, sokan már az euró végét vizionálták. Ám az EMU talpra állt, és a válság nyomán kiderült, milyen messzeható a kölcsönös függőség, az egymásrautaltság. Az eurózóna tagjai pedig elhatározták, hogy létrehozzák a bankuniót, ami korábban szinte elképzelhetetlennek tűnt. Tehát én nem fogalmaznék ennyire negatívan az elmúlt évek mérlegének megvonásakor.
– Az EPC a napokban hozta nyilvánosságra harmadik, Új egyezményt Európának című jelentését, amely összegzi az elmúlt öt év vitáit, és amely szerint most valódi esély van az integráció megszilárdítására. Mire alapozzák ezt a megállapításukat?
– Ez a jelentésünk a tagországokban tartott rengeteg vita, találkozó és egyeztetés nyomán született, és amellett érvel, hogy „Európát” nem kell újra feltalálni, az is elég, ha felturbózzuk... Az, hogy tovább kell lépni az integráció útján, és bizonyos területek reform után kiáltanak, általánosan elfogadott nézet, de mi – amellett, hogy azonosítottuk ezeket – javaslatokat is kidolgoztunk, megállapítva, hogy erre a körülmények most ideálisak. Vagyis szerintünk eljött az alkalom a változtatásra, és ezt az alkalmat Európának nem szabad elszalasztania. Erre tett javaslataink, mivel kialakításukban józan megfontolások vezettek, ambiciózusak, ugyanakkor a realitás talaján állnak. Olyan kérdésekkel foglalkoztunk, amelyekben nem öt vagy tíz év múlva, hanem most kell lépni, sőt, az is meggyőződésünk, hogy ha ezt az alkalmat most nem ragadjuk meg, azzal az EU jövőjét is veszélyeztetjük, alkalmasságát arra, hogy a jövő viharaiban is állva tudjon maradni. Miközben azt is tudtuk, hogy meddig mehetünk el, tehát alkalmazkodunk az úgynevezett win-win elvhez, azaz hogy a megállapodásoknak mindenki számára előnyös helyzetet kell teremteniük. Három területre kívántunk összpontosítani, együttesen kezelve ezeket, ezáltal kölcsönösen érdekeltté téve a tagállamokat a megvalósításukban: a gazdaságra, amelynek fókuszában a gazdasági-pénzügyi unió áll; a migrációra, amely a jelenkor páratlan kihívása, és a biztonság- és védelempolitikára – tekintettel bizonyos tagállamok ilyen irányú különös érzékenységére. A három terület együttes kezelése tehát – mivel egyszerre figyel 27 tagállam szerteágazó és eltérő szempontjaira, ezáltal növelve a tagországok egymás iránti bizalmát, csökkentve a megosztottságot – hozzásegít a kompromisszumokhoz, és lehetővé teszi, hogy a végső megállapodásban senkinek se kelljen vesztesnek éreznie magát.
– Napjaink talán legégetőbb problémája a bevándorlás. Miként lehet egybegyúrni az ezzel kapcsolatos, nagyon széttartó álláspontokat – a menekültek teljes elutasításától, a szolidaritást felrúgó külön utaktól, a külső határokra való koncentráláson át a korlátozott befogadást szorgalmazó megoldásokig?
– Tény, hogy a migráció kérdésében hiányzik az egységes álláspont a tagállamok között, sőt, még a tagállamokon belül is látjuk a megosztottságot. Miként békíthető össze a biztonsági aggály, a határaink garantálása a szolidaritás elvének érvényesülésével? Miközben égetően szükség van a tagállamok egymással való szolidaritására, de a kapuinkon kopogtatók támogatásáról sem feledkezhetünk meg, hogy most a tranzitországok helyzetéről ne is beszéljünk. Gondoskodni kell arról, hogy az Európába érkezők tömege „kezelhető” legyen, de azzal is érvelünk, hogy pusztán a biztonsági szempontok hangsúlyozása nem lesz elegendő. Nem biztos, hogy szerencsés a tagállamok egymással való szolidaritásának állandó reklamálása, talán többre jutnánk egy másfajta érveléssel: ha a tagországok maguk látnák be, maguk jutnának arra a következtetésre, hogy a szolidaritás saját, jól felfogott érdekük is, hiszen a hiánya vissza fog ütni. Ha azok az országok, amelyeknek határait, partjait elárasztják a menekülttömegek, azt tapasztalják, hogy mások magukra hagyják őket, akkor majd egyéb témákban ők sem fognak megértést tanúsítani. Ezért ennek a kompromisszumnak a megtalálásában a biztonságpolitika szempontjai segíthetnek.
Ma sokkal jobb a helyzet, mint két-három éve volt, kevesebb a menekült, a kisebb nyomás kedvezőbb feltételeket teremt a kompromisszumra, több időt ad a tagállamoknak, hogy megtalálják a szolidaritás módját. Nem feltétlenül a menedékkérők befogadásában, hanem a tehermegosztás egyéb formáiban, akár az anyagi hozzájárulás mértékének növelésében – szem előtt tartva tehát a biztonsági szempontok érvényesülését...
Szerző: FÓTI TAMÁS
2018.03.23.
– Tíz esztendeje, a gazdasági-pénzügyi válság előtt úgy tűnt, hogy a közös pénz, az euró válik a szorosabb integráció katalizátorává, segít megteremteni például a fiskális uniót, amelynek nyomán már a szociálpolitika összehangolása sem tűnne utópisztikusnak. A válság azonban mindent lenullázott, szinte elölről kell kezdeni az építkezést, hiszen az integráció elmélyítése már-már szitokszóvá vált...
– Az Európai Monetáris Unió létrehozása, a közös pénz megteremtése valóban történelmi jelentőségű lépés volt, ezért a válság idején, amikor lelepleződtek a rendszer hiányosságai, és az EMU-t is összeomlás fenyegette, sokan már az euró végét vizionálták. Ám az EMU talpra állt, és a válság nyomán kiderült, milyen messzeható a kölcsönös függőség, az egymásrautaltság. Az eurózóna tagjai pedig elhatározták, hogy létrehozzák a bankuniót, ami korábban szinte elképzelhetetlennek tűnt. Tehát én nem fogalmaznék ennyire negatívan az elmúlt évek mérlegének megvonásakor.
– Az EPC a napokban hozta nyilvánosságra harmadik, Új egyezményt Európának című jelentését, amely összegzi az elmúlt öt év vitáit, és amely szerint most valódi esély van az integráció megszilárdítására. Mire alapozzák ezt a megállapításukat?
– Ez a jelentésünk a tagországokban tartott rengeteg vita, találkozó és egyeztetés nyomán született, és amellett érvel, hogy „Európát” nem kell újra feltalálni, az is elég, ha felturbózzuk... Az, hogy tovább kell lépni az integráció útján, és bizonyos területek reform után kiáltanak, általánosan elfogadott nézet, de mi – amellett, hogy azonosítottuk ezeket – javaslatokat is kidolgoztunk, megállapítva, hogy erre a körülmények most ideálisak. Vagyis szerintünk eljött az alkalom a változtatásra, és ezt az alkalmat Európának nem szabad elszalasztania. Erre tett javaslataink, mivel kialakításukban józan megfontolások vezettek, ambiciózusak, ugyanakkor a realitás talaján állnak. Olyan kérdésekkel foglalkoztunk, amelyekben nem öt vagy tíz év múlva, hanem most kell lépni, sőt, az is meggyőződésünk, hogy ha ezt az alkalmat most nem ragadjuk meg, azzal az EU jövőjét is veszélyeztetjük, alkalmasságát arra, hogy a jövő viharaiban is állva tudjon maradni. Miközben azt is tudtuk, hogy meddig mehetünk el, tehát alkalmazkodunk az úgynevezett win-win elvhez, azaz hogy a megállapodásoknak mindenki számára előnyös helyzetet kell teremteniük. Három területre kívántunk összpontosítani, együttesen kezelve ezeket, ezáltal kölcsönösen érdekeltté téve a tagállamokat a megvalósításukban: a gazdaságra, amelynek fókuszában a gazdasági-pénzügyi unió áll; a migrációra, amely a jelenkor páratlan kihívása, és a biztonság- és védelempolitikára – tekintettel bizonyos tagállamok ilyen irányú különös érzékenységére. A három terület együttes kezelése tehát – mivel egyszerre figyel 27 tagállam szerteágazó és eltérő szempontjaira, ezáltal növelve a tagországok egymás iránti bizalmát, csökkentve a megosztottságot – hozzásegít a kompromisszumokhoz, és lehetővé teszi, hogy a végső megállapodásban senkinek se kelljen vesztesnek éreznie magát.
– Napjaink talán legégetőbb problémája a bevándorlás. Miként lehet egybegyúrni az ezzel kapcsolatos, nagyon széttartó álláspontokat – a menekültek teljes elutasításától, a szolidaritást felrúgó külön utaktól, a külső határokra való koncentráláson át a korlátozott befogadást szorgalmazó megoldásokig?
– Tény, hogy a migráció kérdésében hiányzik az egységes álláspont a tagállamok között, sőt, még a tagállamokon belül is látjuk a megosztottságot. Miként békíthető össze a biztonsági aggály, a határaink garantálása a szolidaritás elvének érvényesülésével? Miközben égetően szükség van a tagállamok egymással való szolidaritására, de a kapuinkon kopogtatók támogatásáról sem feledkezhetünk meg, hogy most a tranzitországok helyzetéről ne is beszéljünk. Gondoskodni kell arról, hogy az Európába érkezők tömege „kezelhető” legyen, de azzal is érvelünk, hogy pusztán a biztonsági szempontok hangsúlyozása nem lesz elegendő. Nem biztos, hogy szerencsés a tagállamok egymással való szolidaritásának állandó reklamálása, talán többre jutnánk egy másfajta érveléssel: ha a tagországok maguk látnák be, maguk jutnának arra a következtetésre, hogy a szolidaritás saját, jól felfogott érdekük is, hiszen a hiánya vissza fog ütni. Ha azok az országok, amelyeknek határait, partjait elárasztják a menekülttömegek, azt tapasztalják, hogy mások magukra hagyják őket, akkor majd egyéb témákban ők sem fognak megértést tanúsítani. Ezért ennek a kompromisszumnak a megtalálásában a biztonságpolitika szempontjai segíthetnek.
Ma sokkal jobb a helyzet, mint két-három éve volt, kevesebb a menekült, a kisebb nyomás kedvezőbb feltételeket teremt a kompromisszumra, több időt ad a tagállamoknak, hogy megtalálják a szolidaritás módját. Nem feltétlenül a menedékkérők befogadásában, hanem a tehermegosztás egyéb formáiban, akár az anyagi hozzájárulás mértékének növelésében – szem előtt tartva tehát a biztonsági szempontok érvényesülését...
A KIS PÁRTOKRA ADOTT SZAVAZAT IS IGAZÁN SOKAT ÉRHET
444
Szerző: akiraly
2018.03.27.
Az ellenzéki oldalon az összefogás hiányánál tán csak az elvesztegetett szavazattól rettegnek jobban. Az elmélet szerint olyan pártra szavazni, aminek kérdéses a bejutása, nagy kockázat, mert ha tényleg nem jut be a párt, amire a szavazat ment, az a szavazat semmit sem ér.
Bár a végkövetkeztetés, mármint az, hogy egy nem bejutó pártra adott szavazat elveszett, vitathatatlanul igaz, ám a listás mandátumok számításának logikája alapján ez vállalható kockázatnak tűnik, ha azt is figyelembe vesszük, hogy milyen nyereséggel jár, ha egy, a bejutás határán billegő kis párt mégis bejutna a parlamentbe.
Számításaimhoz az Átlátszó és a Political Capital mandátumkalkulátorát és a Medián közvélemény-kutató legfrissebb, márciusi felmérését vettem alapul. A közvélemény-kutató adataitól a lehetséges forgatókönyvek felvázolásakor természetesen némileg el kellett térjek, és a március elején felvett kutatás eredményeinél magasabb, a becsült hatvan százalékoshoz képest a valószínűbbnek tűnő 70 százalékos részvétellel számoltam. Egyrészt azért, mert valószínűbbnek tűnik, hogy a mértnél nagyobb lesz a választói aktivitás, másrészt mert a még bizonytalanok körében jóval nagyobb tartalékai vannak a baloldali ellenzék pártjainak, így nyugodtabb szívvel kerekítettem lefelé a Fidesz várható listás szavazatarányát...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: akiraly
2018.03.27.
Bár a végkövetkeztetés, mármint az, hogy egy nem bejutó pártra adott szavazat elveszett, vitathatatlanul igaz, ám a listás mandátumok számításának logikája alapján ez vállalható kockázatnak tűnik, ha azt is figyelembe vesszük, hogy milyen nyereséggel jár, ha egy, a bejutás határán billegő kis párt mégis bejutna a parlamentbe.
Számításaimhoz az Átlátszó és a Political Capital mandátumkalkulátorát és a Medián közvélemény-kutató legfrissebb, márciusi felmérését vettem alapul. A közvélemény-kutató adataitól a lehetséges forgatókönyvek felvázolásakor természetesen némileg el kellett térjek, és a március elején felvett kutatás eredményeinél magasabb, a becsült hatvan százalékoshoz képest a valószínűbbnek tűnő 70 százalékos részvétellel számoltam. Egyrészt azért, mert valószínűbbnek tűnik, hogy a mértnél nagyobb lesz a választói aktivitás, másrészt mert a még bizonytalanok körében jóval nagyobb tartalékai vannak a baloldali ellenzék pártjainak, így nyugodtabb szívvel kerekítettem lefelé a Fidesz várható listás szavazatarányát...
ITT OLVASHATÓ
KELETI NYITÁS: ARAB ÚTON A KENŐPÉNZ MILLIÁRDOK
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BATKA ZOLTÁN, SARKADI NAGY MÁRTON
2018.03.27.
Feltűnő igyekezettel cáfolja a kormánygépezet az új botrányt: elcsalt milliárdok vándoroltak keletre, hogy aztán arab strómanok befektetéseiként bukkanjanak fel újra itthon.
A rendőrség, az ügyészség de még a jegybank is igyekezett cáfolni a Magyar Nemzet hétfői cikkét, amelyben az állt: az FBI gyanúja az, hogy magyar kormányzati szereplőknek kenőpénzként kifizetett 3-4 milliárd euró vándorolhatott arab és ázsiai számlákra. Ugyanakkor a szokatlan elánnal kiadott közlemények egyike sem konkrét cáfolat, inkább csak homályos célozgatás arra, hogy a kampányra időzített kiszivárogtatásról van szó. A meg nem nevezett amerikai forrásokra hivatkozó Magyar Nemzet-cikk szerint a pénzmosási hálózat egyik futárja, egy magyar férfi jó ideje az FBI dokumentumaival „védett tanúként” él az Egyesült Államokban.
A lap szerint az FBI értesítette a százmilliárdos pénzmosás gyanújáról a magyar hatóságokat és hozzájárultak volna ahhoz, hogy közösen kihallgassák a férfit. A magyar felet azonban valamiért nem érdekelte ez a lehetőség. A magyar kormányszereplőket érintő, milliárdos pénzmosásra utaló konkrét okirati bizonyítékot a lap még nem mutatott be, csak annyit közölt: az óriási összeget néhány milliárdonként emelték le magyar kormányközeli bankok számláiról, majd ebből gyémántot vásároltak, vagy az iszlám világ párhuzamos bankrendszerén a Havalán keresztül vittek ki külföldre. A lap szerint a pénz egy része arab strómanokon keresztül érkezett vissza Magyarországra, ahol luxusszállodákat és kastélyokat vettek belőle az arab befektetők.
Lapunk az ügyben megkereste a Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, ám ott nem kommentálták az ügyet.
Összeáll a korrupciós mozaik
Az új botrány összeérhet a Pharaon-üggyel, de akár a Kósa-örökséggel – legalábbis a Jobbik és az LMP szerint. A Jobbik nem tartja elképzelhetetlennek: az 1300 milliárdos rejtélyes csengeri örökség lett volna a fedőtörténete annak, miként kerül a hatalmas, korrupcióból származó összeg Magyarországra.Demeter Márta, az LMP képviselője arra emlékeztetett: a Magyarországon luxusingatlanokat vásároló, nemrég elhunyt Gaith Pharaont talán azért nevezte Orbán Viktor professzornak, mert a törvénytelen forrásokból származó pénzek tisztára mosásához értett.
Más ügyekhez képest feltűnő gyorsasággal reagáltak a magyar hatóságok. A bankfelügyelet szerepét ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye szerint a már csak a hírben szereplő 3-4 milliárd eurós összeg nagyságrendje miatt is "nyilvánvalóan alaptalannak", a pénzügyi stabilitás veszélyeztetésére alkalmasnak tartja a cikket. Arról ugyanakkor az MNB nem ír, hogy vizsgálatot indítottak-e az ügyben. Reagált a rendőrség és az ügyészség is a napilap cikkére, ám csak meglehetősen homályos és foghíjas közleményekben próbálták cáfolni az ügyet. Így a Legfőbb Ügyészség csak annyit közölt: nincs arról tudomása, hogy az USA igazságügyi szervei felajánlották volna a magyar hatóságoknak, hogy kihallgathatják a szökésben lévő személyt. Azt ugyanakkor nem közölte, hogy más, magyar bűnüldöző hatósághoz érkezett volna ilyen felajánlás...
Szerző: BATKA ZOLTÁN, SARKADI NAGY MÁRTON
2018.03.27.
A rendőrség, az ügyészség de még a jegybank is igyekezett cáfolni a Magyar Nemzet hétfői cikkét, amelyben az állt: az FBI gyanúja az, hogy magyar kormányzati szereplőknek kenőpénzként kifizetett 3-4 milliárd euró vándorolhatott arab és ázsiai számlákra. Ugyanakkor a szokatlan elánnal kiadott közlemények egyike sem konkrét cáfolat, inkább csak homályos célozgatás arra, hogy a kampányra időzített kiszivárogtatásról van szó. A meg nem nevezett amerikai forrásokra hivatkozó Magyar Nemzet-cikk szerint a pénzmosási hálózat egyik futárja, egy magyar férfi jó ideje az FBI dokumentumaival „védett tanúként” él az Egyesült Államokban.
A lap szerint az FBI értesítette a százmilliárdos pénzmosás gyanújáról a magyar hatóságokat és hozzájárultak volna ahhoz, hogy közösen kihallgassák a férfit. A magyar felet azonban valamiért nem érdekelte ez a lehetőség. A magyar kormányszereplőket érintő, milliárdos pénzmosásra utaló konkrét okirati bizonyítékot a lap még nem mutatott be, csak annyit közölt: az óriási összeget néhány milliárdonként emelték le magyar kormányközeli bankok számláiról, majd ebből gyémántot vásároltak, vagy az iszlám világ párhuzamos bankrendszerén a Havalán keresztül vittek ki külföldre. A lap szerint a pénz egy része arab strómanokon keresztül érkezett vissza Magyarországra, ahol luxusszállodákat és kastélyokat vettek belőle az arab befektetők.
Lapunk az ügyben megkereste a Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, ám ott nem kommentálták az ügyet.
Összeáll a korrupciós mozaik
Az új botrány összeérhet a Pharaon-üggyel, de akár a Kósa-örökséggel – legalábbis a Jobbik és az LMP szerint. A Jobbik nem tartja elképzelhetetlennek: az 1300 milliárdos rejtélyes csengeri örökség lett volna a fedőtörténete annak, miként kerül a hatalmas, korrupcióból származó összeg Magyarországra.Demeter Márta, az LMP képviselője arra emlékeztetett: a Magyarországon luxusingatlanokat vásároló, nemrég elhunyt Gaith Pharaont talán azért nevezte Orbán Viktor professzornak, mert a törvénytelen forrásokból származó pénzek tisztára mosásához értett.
Más ügyekhez képest feltűnő gyorsasággal reagáltak a magyar hatóságok. A bankfelügyelet szerepét ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye szerint a már csak a hírben szereplő 3-4 milliárd eurós összeg nagyságrendje miatt is "nyilvánvalóan alaptalannak", a pénzügyi stabilitás veszélyeztetésére alkalmasnak tartja a cikket. Arról ugyanakkor az MNB nem ír, hogy vizsgálatot indítottak-e az ügyben. Reagált a rendőrség és az ügyészség is a napilap cikkére, ám csak meglehetősen homályos és foghíjas közleményekben próbálták cáfolni az ügyet. Így a Legfőbb Ügyészség csak annyit közölt: nincs arról tudomása, hogy az USA igazságügyi szervei felajánlották volna a magyar hatóságoknak, hogy kihallgathatják a szökésben lévő személyt. Azt ugyanakkor nem közölte, hogy más, magyar bűnüldöző hatósághoz érkezett volna ilyen felajánlás...
FELNŐ EGY GENERÁCIÓ, AMELYIK MÁR DOLGOZNI SEM TUD AMFETAMIN NÉLKÜL
168 ÓRA ONLINE
Szerző: H. Sz.
2018.03.27.
A fenti mondat egy új Netflix dokumentumfilmben, a Take Your Pillsben (Vedd be a tablettáid!) hangzik el és egy, az ópiátjárvánnyal (amiről itt írtunk részletesen) párhuzamosan zajló drogkrízisről szól.
Egy halmozottan veszélyes krízisről, mivel sokan nem is veszik annak, ugyanis a szóban forgó narkotikumot orvosok százai írják fel szó nélkül különböző figyelemzavarokkal küzdő gyerekeknek és felnőtteknek.
A film az ADD és ADHD (figyelemhiányos-zavar és figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) kezelésére használt, amfetamin tartalmú Adderall és a nálunk is kapható, metifenidát tartalmú Ritanil ész nélküli fogyasztását és annak következményeit taglalja. Csak, hogy értsük, mi a fő probléma:
az Aderral hatóanyaga, a már említett amfetamin, a speed alapja is.
Az amfetamint közel sem partidrognak találták ki. A kísérletező Gordon Alles asztmagyógyszert keresett 1929-ben, amikor is magán tesztelve a vegyületet euforikus jó érzés hatalmasodott el rajta. Igaz, éjjel izzadt, forgolódott, nem tudott az agya leállni, de amit előtte érzett, az olyan volt, mintha a teste egy óriási adag dopaminlöketet kapott volna. És valójában azt is kapott.
A harmincas évekre a Benzadrine márkanévre keresztelt amfetamint a II. világháborús katonáknak adták csomagjukhoz, hogy emeljék teherbírásukat, javítsanak a kedvükön.
A háború után már depresszió ellen használták, majd súlycsökkentésre, asztmára és narkolepsziára is felírták, jelenleg pedig az Adderall formájában a figyelemhiányos gyerekek gyógyszereként tartják számon. A gyógyszer viszont nem csak a neurológiai fejlődési rendellenességtől szenvedőkön segít. Bárki, aki beveszi, úgy érzi, sokkal jobban tud koncentrálni és könnyedén végez el terhes és unalmas feladatokat. Szóval ugyanúgy, mint a speed, ez is egy stimuláló szer.
Sokan azt hiszik, ezek a gyógyszerek, mivel orvos írja fel őket, biztonságosak. Pedig hosszú távon több súlyos mellékhatás és függés alakul ki miattuk. Ennek ellenére Amerika egyetemein úgy jár körbe vizsgaidőszakban vagy a sportolók között a pörgető, mint a cukorka, a feketepiac tele van velük. És nem csak ott, hanem a hatalmas túlórákat igénylő, főként pénzügyi, versenyszférában is népszerű. Csak néhány adat mennyire az:
A kétezres évek végére a felnőtt korosztály volt leggyorsabban növekvő fogyasztói réteg. Ekkor vált egyre szélesebb körűvé a „legális drog” használata a munkahelyen vagy egyetemeken. CSakhogy minél többet használjuk a gyógyszert, annál kevésbé hatékony, ezért megjelentek a túladagolásos, túlhasználásos esetek is. Túladagolásnál mellkasi fájdalom, ájulás, hidegrázás, láz, kontrollálhatatlan rázkódás, pszichotikus állapot léphet fel. A gyógyszer serkenti az agy dopamin termelését, így az folyamatosan pörög. A fogyasztók egy idő után, ha nem szedik a gyógyszert, fáradtak, dekoncentráltak lesznek és nem fognak tudni normálisan működni – pontosan azért, mert a túlzott dopamintermelés miatt az agy lelassítja saját dopaminrendszerét. Ekkor a fogyasztó hajlamos az adagot is növelni, ezzel pedig az addikció köre bezárul...
Szerző: H. Sz.
2018.03.27.
„Hiperversengő világban élünk. Egy olyan világban, ahol a verseny nem egy adott célért folyik, hanem folyamatos, véget nem érő."
A fenti mondat egy új Netflix dokumentumfilmben, a Take Your Pillsben (Vedd be a tablettáid!) hangzik el és egy, az ópiátjárvánnyal (amiről itt írtunk részletesen) párhuzamosan zajló drogkrízisről szól.
Egy halmozottan veszélyes krízisről, mivel sokan nem is veszik annak, ugyanis a szóban forgó narkotikumot orvosok százai írják fel szó nélkül különböző figyelemzavarokkal küzdő gyerekeknek és felnőtteknek.
A film az ADD és ADHD (figyelemhiányos-zavar és figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) kezelésére használt, amfetamin tartalmú Adderall és a nálunk is kapható, metifenidát tartalmú Ritanil ész nélküli fogyasztását és annak következményeit taglalja. Csak, hogy értsük, mi a fő probléma:
az Aderral hatóanyaga, a már említett amfetamin, a speed alapja is.
Az amfetamint közel sem partidrognak találták ki. A kísérletező Gordon Alles asztmagyógyszert keresett 1929-ben, amikor is magán tesztelve a vegyületet euforikus jó érzés hatalmasodott el rajta. Igaz, éjjel izzadt, forgolódott, nem tudott az agya leállni, de amit előtte érzett, az olyan volt, mintha a teste egy óriási adag dopaminlöketet kapott volna. És valójában azt is kapott.
A harmincas évekre a Benzadrine márkanévre keresztelt amfetamint a II. világháborús katonáknak adták csomagjukhoz, hogy emeljék teherbírásukat, javítsanak a kedvükön.
A háború után már depresszió ellen használták, majd súlycsökkentésre, asztmára és narkolepsziára is felírták, jelenleg pedig az Adderall formájában a figyelemhiányos gyerekek gyógyszereként tartják számon. A gyógyszer viszont nem csak a neurológiai fejlődési rendellenességtől szenvedőkön segít. Bárki, aki beveszi, úgy érzi, sokkal jobban tud koncentrálni és könnyedén végez el terhes és unalmas feladatokat. Szóval ugyanúgy, mint a speed, ez is egy stimuláló szer.
Sokan azt hiszik, ezek a gyógyszerek, mivel orvos írja fel őket, biztonságosak. Pedig hosszú távon több súlyos mellékhatás és függés alakul ki miattuk. Ennek ellenére Amerika egyetemein úgy jár körbe vizsgaidőszakban vagy a sportolók között a pörgető, mint a cukorka, a feketepiac tele van velük. És nem csak ott, hanem a hatalmas túlórákat igénylő, főként pénzügyi, versenyszférában is népszerű. Csak néhány adat mennyire az:
- 2012-ben körülbelül 16 millió Adderall receptet írtak fel az országban főként felnőtteknek, háromszor annyit, mint 2008-ban.
- 2012-ben 116 ezer amerikai feküdt rehabilitációs intézetben amfetamin-függőség miatt.
- 2013-ban 192 ezer kilogramm Adderallt gyártottak az országban. Ez a világ amfetamingyártásának 70 százaléka.
A kétezres évek végére a felnőtt korosztály volt leggyorsabban növekvő fogyasztói réteg. Ekkor vált egyre szélesebb körűvé a „legális drog” használata a munkahelyen vagy egyetemeken. CSakhogy minél többet használjuk a gyógyszert, annál kevésbé hatékony, ezért megjelentek a túladagolásos, túlhasználásos esetek is. Túladagolásnál mellkasi fájdalom, ájulás, hidegrázás, láz, kontrollálhatatlan rázkódás, pszichotikus állapot léphet fel. A gyógyszer serkenti az agy dopamin termelését, így az folyamatosan pörög. A fogyasztók egy idő után, ha nem szedik a gyógyszert, fáradtak, dekoncentráltak lesznek és nem fognak tudni normálisan működni – pontosan azért, mert a túlzott dopamintermelés miatt az agy lelassítja saját dopaminrendszerét. Ekkor a fogyasztó hajlamos az adagot is növelni, ezzel pedig az addikció köre bezárul...
AMIKOR A NŐÜGYEK FONTOSAK LESZNEK: HOGYAN VÁLIK A NEMEK EGYENLŐSÉGE A KIREKESZTÉS FEGYVERÉVÉ?
MÉRCE
Szerző: GREGOR ANIKÓ
2018.03.27.
Sokak számára meglepőnek vagy éppen képmutatónak tűnhet, ha egy nacionalista politikus a nemek egyenlőségének elvében hirtelen védendő európai értéket lát, és hitet tesz amellett, hogy fontosnak is tartja azt. Miként lehetséges ez, ha a konzervatív nacionalizmus ideológiai alapjai a nők számára fő feladatként a nemzet biológiai és kulturális újratermelését tűzik ki, míg ugyanezen az alapon a férfiaknak inkább a haza (nők és gyerekek) védelmében kellene jeleskedniük? Miért és meddig fontos egy ilyen alapvetésben a nemek egyenlősége?
Orbán Viktor nem először tett utalást arra, hogy hisz a nemek egyenlőségében, különösen akkor, ha azt védelmeznie kell valamivel szemben. 2016. március 15-ei beszédében utalt már arra, hogy a nemzetközi migrációval veszély fenyegeti az európai alapelveket, köztük férfiak és nők egyenjogúságát. 2017-ben hozzá intézett parlamenti kérdésre adott válaszában jelezte, hogy a nőkkel szembeni erőszak ellen tiltakozóknak inkább támogatnia kellene a magyar kormánynak az erőszakos migránsok elleni védekezését. Legutóbb pedig a Kossuth Rádióban fejtette ki a szokásos vasárnapi nyilatkozatában, hogy az egész európai kultúra alapja és sarokköve nők és férfiak egyenjogúsága, amit veszélyeztetnek a bevándorlók.
Ebből a rövid felsorolásból már látható, hogy ebben az érvelési keretben a nemek egyenlősége nem önmagáért fontos demokratikus alapérték, hanem egy megkülönböztetés és ellentétpár felrajzolásának alapjául szolgál: a nőket elnyomásban tartó muszlim migráns „ők” és a nemek egyenlőségét gyakorló és védelmező „mi” létrehozásában. Európainak, s benne magyarnak lenni annyi, mint hinni a nemek egyenlőségében, azok pedig, akik migránsok, lábbal tiporják azt.
Nem Orbán az első és egyetlen nacionalista politikus, aki a nemek egyenlőségét a kirekesztés eszközeként használja a bevándorlókkal vagy más csoportokkal szemben.
Talán nem is gondolnánk, hogy a jelenség olyan országokban is felütötte a fejét, mint a nemi esélyegyenlőségéről híres Svédország, ahol a szélsőjobb Svéd Demokraták érvelési keretét elemzők mutattak rá arra, hogy a nemek egyenlősége mint a svéd nemzet elvitathatatlan alapértékének hangoztatása egy célt szolgál: kirekeszteni a nőket elnyomásban tartó muszlim bevándorlókat a svéd nemzet fogalmából. Azzal ráadásul, ha a férfi politikusok a nemek egyenlőségét megvédendő értékként és ezzel egyidőben a nemzet női tagjait és a jogaikat is gyengébb, védelmezendő elemként mutatják be, a nacionalizmus tradicionális keretébe is tökéletesen illeszkedő férfiasság alakítására képesek.
Ugyanebben a keretezésben megbújik egy másik üzenet is, nevezetesen az, hogy az adott ország vagy éppen régió (itt: Európa) megvalósította női és férfi állampolgárai között a nemek egyenlőségét. Ez az értelmezés egyúttal partszélre sodorja a különféle feminista mozgalmak célkitűzéseit is, amelyek ugyan sokszor eltérő érvrendszerek mentén, de mind amellett foglalnak állást, hogy a nemek jogi, politikai, gazdasági, szociális egyenlősége a gyakorlatban számtalan területen a mai napig sem valósult meg maradéktalanul...
Szerző: GREGOR ANIKÓ
2018.03.27.
Orbán Viktor nem először tett utalást arra, hogy hisz a nemek egyenlőségében, különösen akkor, ha azt védelmeznie kell valamivel szemben. 2016. március 15-ei beszédében utalt már arra, hogy a nemzetközi migrációval veszély fenyegeti az európai alapelveket, köztük férfiak és nők egyenjogúságát. 2017-ben hozzá intézett parlamenti kérdésre adott válaszában jelezte, hogy a nőkkel szembeni erőszak ellen tiltakozóknak inkább támogatnia kellene a magyar kormánynak az erőszakos migránsok elleni védekezését. Legutóbb pedig a Kossuth Rádióban fejtette ki a szokásos vasárnapi nyilatkozatában, hogy az egész európai kultúra alapja és sarokköve nők és férfiak egyenjogúsága, amit veszélyeztetnek a bevándorlók.
Ebből a rövid felsorolásból már látható, hogy ebben az érvelési keretben a nemek egyenlősége nem önmagáért fontos demokratikus alapérték, hanem egy megkülönböztetés és ellentétpár felrajzolásának alapjául szolgál: a nőket elnyomásban tartó muszlim migráns „ők” és a nemek egyenlőségét gyakorló és védelmező „mi” létrehozásában. Európainak, s benne magyarnak lenni annyi, mint hinni a nemek egyenlőségében, azok pedig, akik migránsok, lábbal tiporják azt.
Nem Orbán az első és egyetlen nacionalista politikus, aki a nemek egyenlőségét a kirekesztés eszközeként használja a bevándorlókkal vagy más csoportokkal szemben.
Talán nem is gondolnánk, hogy a jelenség olyan országokban is felütötte a fejét, mint a nemi esélyegyenlőségéről híres Svédország, ahol a szélsőjobb Svéd Demokraták érvelési keretét elemzők mutattak rá arra, hogy a nemek egyenlősége mint a svéd nemzet elvitathatatlan alapértékének hangoztatása egy célt szolgál: kirekeszteni a nőket elnyomásban tartó muszlim bevándorlókat a svéd nemzet fogalmából. Azzal ráadásul, ha a férfi politikusok a nemek egyenlőségét megvédendő értékként és ezzel egyidőben a nemzet női tagjait és a jogaikat is gyengébb, védelmezendő elemként mutatják be, a nacionalizmus tradicionális keretébe is tökéletesen illeszkedő férfiasság alakítására képesek.
Ugyanebben a keretezésben megbújik egy másik üzenet is, nevezetesen az, hogy az adott ország vagy éppen régió (itt: Európa) megvalósította női és férfi állampolgárai között a nemek egyenlőségét. Ez az értelmezés egyúttal partszélre sodorja a különféle feminista mozgalmak célkitűzéseit is, amelyek ugyan sokszor eltérő érvrendszerek mentén, de mind amellett foglalnak állást, hogy a nemek jogi, politikai, gazdasági, szociális egyenlősége a gyakorlatban számtalan területen a mai napig sem valósult meg maradéktalanul...
FAJOK ÉS KALAPOK
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.03.27.
O. V. mindig tudja a módját, és meg is adja neki karakánul. Zsinagógába ilyen maffiózós, védelmi pénzes kalapban jár, hogy csak a dobtáras készség hiányzik a hóna alól, nyári táborokat foszöld-, vejes pálinkázásokat kockás ingben abszolvál, legjobban mégis akkor érzi magát, ha gumicsizmát ölthet, mert ott van ő honn, ott az ő világa.
Mindebből az tűnik elő, hogy nem volt neki gyerekszobája, vagy az Anikó készít ki neki reggelente rossz jelmezt az ágy végibe. Ám ez engemet egyáltalán nem érdekel, úgyis csöcsig fölhúzott mackóalsóban végzi, ha szerencséje lesz. Ha meg nem, és a hátán számozott koszosszürke öltöny jut neki élete alkonyára, akkor meg kisnyúl.
Nagyobb bajunk ennél, hogy nemcsak a ruhatárában, hanem a fejében is oltári katyvasz mutatkozik, mondhatnánk úgy is, hogy apám, ilyet te még nem sasoltál. Mert, ha egységében vizsgálnánk azt a trágyahalmot, amely úgy általában kigőzölög a száján, akkor kantáros nadrágban küldenénk a kisegítőbe, ehhez képest viszont miniszterelnök volna, vagy mi a rosseb.
Szólhatnának neki végre, mert magától nem tudja, hogy echte náci dumákat ereget, ami nemcsak a sorosista sátánoknak, hanem nagy általánosságban minden jobb érzésű embernek csípi a szemét, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szétfolyó személyiségét sehol, úri körökben nem fogadják, csupán bimbózó vagy viruló diktatúrákban, de ott is csak orrcsipesszel.
Most épp Szabadkán hozta a kalapos formáját, a fejében pedig a 2002-ben fortyogni kezdő trutymó buggyant egy újabbat. Emlékezhetünk, tizenhat éve egészen a Washington Postig repültek az élettérről szőtt omló álmai, de semmit nem tanult az akkori maflásból, mondhatnánk, hogy a butaság bátorságával mondja azóta is az ökörségeit, mert erre vágyik az egyatábor...
Szerző: Rezeda
2018.03.27.
Mindebből az tűnik elő, hogy nem volt neki gyerekszobája, vagy az Anikó készít ki neki reggelente rossz jelmezt az ágy végibe. Ám ez engemet egyáltalán nem érdekel, úgyis csöcsig fölhúzott mackóalsóban végzi, ha szerencséje lesz. Ha meg nem, és a hátán számozott koszosszürke öltöny jut neki élete alkonyára, akkor meg kisnyúl.
Nagyobb bajunk ennél, hogy nemcsak a ruhatárában, hanem a fejében is oltári katyvasz mutatkozik, mondhatnánk úgy is, hogy apám, ilyet te még nem sasoltál. Mert, ha egységében vizsgálnánk azt a trágyahalmot, amely úgy általában kigőzölög a száján, akkor kantáros nadrágban küldenénk a kisegítőbe, ehhez képest viszont miniszterelnök volna, vagy mi a rosseb.
Szólhatnának neki végre, mert magától nem tudja, hogy echte náci dumákat ereget, ami nemcsak a sorosista sátánoknak, hanem nagy általánosságban minden jobb érzésű embernek csípi a szemét, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szétfolyó személyiségét sehol, úri körökben nem fogadják, csupán bimbózó vagy viruló diktatúrákban, de ott is csak orrcsipesszel.
Most épp Szabadkán hozta a kalapos formáját, a fejében pedig a 2002-ben fortyogni kezdő trutymó buggyant egy újabbat. Emlékezhetünk, tizenhat éve egészen a Washington Postig repültek az élettérről szőtt omló álmai, de semmit nem tanult az akkori maflásból, mondhatnánk, hogy a butaság bátorságával mondja azóta is az ökörségeit, mert erre vágyik az egyatábor...