HBO
Szerző: HBO / Rendező: Mátyás Áron és Dyga Zsombor
2015-2018
Miklósiék irigylésre méltó életet élnek. A családfő sikeres vállalkozó, a feleség egy hajléktalanokat segítő alapítványnál önkénteskedik. Lányuk osztályelső, és még a család feketebáránya, a lázadó kamasz fiú is igazi tehetség, épp a rapkarrierje beindításán ügyködik. A fényűző aranyélet azonban csak látszat. Miklósiék gondosan eltitkolják, hogy súlyos hiteltartozásuk van; hogy a luxusvilla, amiben laknak, a család maffiózó barátjáé; és hogy kisebb-nagyobb bűncselekményekből tartják fenn az életszínvonalukat. Amikor elérkezik a pillanat, hogy a családfő besokall, és elhatározza, hogy jó útra tér, az idill hamar semmivé foszlik. Kiderül, hogy mindenkinek eltérő elképzelései vannak a boldogulásról...
...A történet és a képlet egyszerű: tisztességtelen módszerekkel szerzett pénzeken fényűző életet élő család totál hétköznapi vekengéseiről, önmegvalósítási problémáiról, kötelességtudatról, becsületről és még sorolhatnánk. Ezek miatt a hétköznapi eszmék és érzelmek miatt csúszik ugyanannyira sikamlósan a téma egy 60 négyzetméteres albérletben élő fiatal pár számára, mint egy jóléti, újgazdag, rózsadombi elvált szülők, kissé elkényeztetett gyerekeinek.
A sorozat alapjául szolgáló fő cselekmény nagyjából egy hetet ölelhet fel, ami egy nagyon kemény érzelmi hullámvasút, amely átmegy a kísértetkastélyon és kikacsint a szerelemalagútnál. Mesterien zsigeri és up to date dolgokkal bombázza a néző agyát az Aranyélet úgy, hogy közben egyáltalán nem érződik a már jól ismert izzadságszag. Ha valami, akkor ez bizony tartalomgyártási bravúr. De nem a patikamérlgen kimért fajta, hanem az egyszerű zsenialitási...
Egy kritika a filmsorozatról (PORT.HU, 2015)
Exkluzív - Az Aranyélet díszbemutatója
"Igazi magyar apa-hangulat" - Így készült az Aranyélet - 1. rész
„Nehéz embernek maradni” - Így készült az Aranyélet - 2. rész
Aranyélet - A kulisszák mögött
MEGNÉZHETŐ REGISZTRÁCIÓ UTÁN (HBO GO) - EGY HÓNAPIG INGYENESEN!
A SOROZAT MEGNÉZHETŐ ITT IS (JOBBMINTATV.HU)
2018. február 25., vasárnap
PARA-KOVÁCS IMRE: KAMPÁNY
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: PARA-KOVÁCS IMRE
2018.02.25.
Talán Proust írja az Eltűnt idő nyomában című regényfolyamában, vagy Cheryl Texierra mondja a Bunnyman Massacre című filmben, de mostanában sokszor eszembe jut: lopott autóval mindig tartsuk be a sebességkorlátozást! Mondanom sem kell, Magyarországra ez sem igaz, itt nyomni kell a gázt és jobbról előzni, mert az a gyanús, ami nem gyanús.
A mostani választási kampány lényege a nyílt fenyegetés: az ellenzék nem nyerhet, ha az ellenzékre szavazol, akkor kicsinálunk, ha olyan körzetben laksz, ahol esetleg az ellenzéki jelölt nyer, akkor cseszheted, nem lesz pénz, nem lesz meleg víz, nem lesz áram, esetleg pestis. Ha azt hiszed, hogy nem derül ki, kire szavaztál, akkor tévedsz, meg fogjuk tudni, sőt, már most tudjuk és nem lesz állásod, a gyerekedet kirúgják az óvodából.
Megfélemlítés és hízelgés. A gyávákat megijesztik, az ostobákat megvezetik, a bátrakat és okosakat meg le sem szarják, mert annyira kevesen vannak, hogy hatásuk elhanyagolható a választásra nézve. Azért van kampány, hogy nagy összegeket lehessen átcsoportosítani egyik zsebből a másikba, az Orbán-rezsimet 2018-ban demokratikus választásokon leváltani nem lehet, aki mást állít, az hazudik vagy ostoba. Aki demokratikus úton akar hatalomba kerülni idén, az nem ismeri a választási törvényt vagy nem ismeri Orbán Viktort.
Az ellenzéki pártok mégsem bojkottálják a 2018-as választást, és érvként azt hozzák fel – a hazugságokon és hülyeségeken kívül -, hogy részeredményeket el lehet érni, megakadályozni a kétharmadot, rá lehet ijeszteni a fideszes politikusokra, szavazókat lehet szerezni, ilyesmik.
Tiszteletben tartom a döntésüket, akkor is, ha én nem ezt tenném, és ha már elindulnak a választáson, akkor szavazni is fogok, mert nem a választóknak kellene távol maradni ettől a nevetséges színjátéktól, hanem a normális pártoknak, persze, szavazzunk, aztán menjünk haza, hogy a tévé előtt szidjuk a kormányt. Senki sem tudja a magyaroknál jobban szidni a kormányát, azok is szidják, akik rá szavaznak, mintha valami földön kívüli erő húzta volna be helyettük az ikszet a megfelelő helyre, mert itt senki sem tehet semmiről. Soha senki sem tehet semmiről.
Az Orbán-kormány egyértelműen az EU elhagyására készül, az orosz és a török példa lebeg szeme előtt, vallási alapokon nyugvó fasiszta diktatúra, hadurak által irányított körzetek, feudális viszonyrendszer, szabadságjogok teljes felszámolása, propaganda és elnyomás. Lehet selypegni, hogy ez még nem diktatúra, meg hogy Európa majd nem engedi, meg ilyesmit nem lehet csinálni a XXI. században, de a válasz mindössze annyi: de az, megengedi és igen, lehet.
Második körben majd mindenki elgondolkodik, hogyan úszhatja meg a következményeket ő maga és a családja, feljelenti a szomszédját, biztos, ami biztos, az eddig is mindig bejött, a közértben meg ordítva hirdeti, hogy ő bizony a Fideszre szavazott, de kétszer.
Különbékék, kis megalkuvások, nagy megalkuvások, árulások, csak a szokásos, ebbe születtem bele, elég jól ismerem az országot, ahol senki sem ért egyet a rendszerrel, amit szorgalmasan és elkötelezetten támogat. Fenntartja és működteti azt a poklot, amire aztán folyamatosan panaszkodik, mert a panaszkodás államvallás nálunk.
Gyakran félreértik ezt a panaszkodást a külső szemlélők és felteszik a logikusnak tűnő kérdést, hogy ha ennyire utáljuk ezt az egészet, Horthyt, Kádárt, Orbánt stb., akkor miért nem teszünk ellenük valamit?!, mert nem értik a lényeget: mi, magyarok nem a változást akarjuk, hanem a változásról akarunk beszélni, ami nagyon jó lenne, ha. Mi azt a szabadságot szeretjük, ami nincs, azért vagyunk hajlandók életünket is áldozni, az a szabadság, ami van, az gyűlöletes.
Sem az ellenzék, sem az értelmiségi fanyalgók nem értik, hogy nekünk az a jó, ha rossz, így folyamatosan azzal abuzálják a népet, hogy mit kellene tenni, hogy jobb legyen, merre kellene menni előre, min kéne változtatni, miközben képtelenek felfogni, hogy nem, nem akarjuk, hogy jobb legyen, nem akarunk változtatni semmin, nem akarunk előre menni, mert életfilozófiánk lényege a megváltoztathatatlan rossz, amiben otthonosan és magabiztosan eligazodunk.
Ezt az alapigazságot ismerte fel a Fidesz.
Nem kormányt kell váltani, hanem országot, és minden, mindenki a helyére kerül.
Szerző: PARA-KOVÁCS IMRE
2018.02.25.
Talán Proust írja az Eltűnt idő nyomában című regényfolyamában, vagy Cheryl Texierra mondja a Bunnyman Massacre című filmben, de mostanában sokszor eszembe jut: lopott autóval mindig tartsuk be a sebességkorlátozást! Mondanom sem kell, Magyarországra ez sem igaz, itt nyomni kell a gázt és jobbról előzni, mert az a gyanús, ami nem gyanús.
A mostani választási kampány lényege a nyílt fenyegetés: az ellenzék nem nyerhet, ha az ellenzékre szavazol, akkor kicsinálunk, ha olyan körzetben laksz, ahol esetleg az ellenzéki jelölt nyer, akkor cseszheted, nem lesz pénz, nem lesz meleg víz, nem lesz áram, esetleg pestis. Ha azt hiszed, hogy nem derül ki, kire szavaztál, akkor tévedsz, meg fogjuk tudni, sőt, már most tudjuk és nem lesz állásod, a gyerekedet kirúgják az óvodából.
Megfélemlítés és hízelgés. A gyávákat megijesztik, az ostobákat megvezetik, a bátrakat és okosakat meg le sem szarják, mert annyira kevesen vannak, hogy hatásuk elhanyagolható a választásra nézve. Azért van kampány, hogy nagy összegeket lehessen átcsoportosítani egyik zsebből a másikba, az Orbán-rezsimet 2018-ban demokratikus választásokon leváltani nem lehet, aki mást állít, az hazudik vagy ostoba. Aki demokratikus úton akar hatalomba kerülni idén, az nem ismeri a választási törvényt vagy nem ismeri Orbán Viktort.
Az ellenzéki pártok mégsem bojkottálják a 2018-as választást, és érvként azt hozzák fel – a hazugságokon és hülyeségeken kívül -, hogy részeredményeket el lehet érni, megakadályozni a kétharmadot, rá lehet ijeszteni a fideszes politikusokra, szavazókat lehet szerezni, ilyesmik.
Tiszteletben tartom a döntésüket, akkor is, ha én nem ezt tenném, és ha már elindulnak a választáson, akkor szavazni is fogok, mert nem a választóknak kellene távol maradni ettől a nevetséges színjátéktól, hanem a normális pártoknak, persze, szavazzunk, aztán menjünk haza, hogy a tévé előtt szidjuk a kormányt. Senki sem tudja a magyaroknál jobban szidni a kormányát, azok is szidják, akik rá szavaznak, mintha valami földön kívüli erő húzta volna be helyettük az ikszet a megfelelő helyre, mert itt senki sem tehet semmiről. Soha senki sem tehet semmiről.
Az Orbán-kormány egyértelműen az EU elhagyására készül, az orosz és a török példa lebeg szeme előtt, vallási alapokon nyugvó fasiszta diktatúra, hadurak által irányított körzetek, feudális viszonyrendszer, szabadságjogok teljes felszámolása, propaganda és elnyomás. Lehet selypegni, hogy ez még nem diktatúra, meg hogy Európa majd nem engedi, meg ilyesmit nem lehet csinálni a XXI. században, de a válasz mindössze annyi: de az, megengedi és igen, lehet.
Második körben majd mindenki elgondolkodik, hogyan úszhatja meg a következményeket ő maga és a családja, feljelenti a szomszédját, biztos, ami biztos, az eddig is mindig bejött, a közértben meg ordítva hirdeti, hogy ő bizony a Fideszre szavazott, de kétszer.
Különbékék, kis megalkuvások, nagy megalkuvások, árulások, csak a szokásos, ebbe születtem bele, elég jól ismerem az országot, ahol senki sem ért egyet a rendszerrel, amit szorgalmasan és elkötelezetten támogat. Fenntartja és működteti azt a poklot, amire aztán folyamatosan panaszkodik, mert a panaszkodás államvallás nálunk.
Gyakran félreértik ezt a panaszkodást a külső szemlélők és felteszik a logikusnak tűnő kérdést, hogy ha ennyire utáljuk ezt az egészet, Horthyt, Kádárt, Orbánt stb., akkor miért nem teszünk ellenük valamit?!, mert nem értik a lényeget: mi, magyarok nem a változást akarjuk, hanem a változásról akarunk beszélni, ami nagyon jó lenne, ha. Mi azt a szabadságot szeretjük, ami nincs, azért vagyunk hajlandók életünket is áldozni, az a szabadság, ami van, az gyűlöletes.
Sem az ellenzék, sem az értelmiségi fanyalgók nem értik, hogy nekünk az a jó, ha rossz, így folyamatosan azzal abuzálják a népet, hogy mit kellene tenni, hogy jobb legyen, merre kellene menni előre, min kéne változtatni, miközben képtelenek felfogni, hogy nem, nem akarjuk, hogy jobb legyen, nem akarunk változtatni semmin, nem akarunk előre menni, mert életfilozófiánk lényege a megváltoztathatatlan rossz, amiben otthonosan és magabiztosan eligazodunk.
Ezt az alapigazságot ismerte fel a Fidesz.
Nem kormányt kell váltani, hanem országot, és minden, mindenki a helyére kerül.
MIT FOGSZ MONDANI AKKOR, MIKOR KIDERÜL, HOGY ÜRES A KASSZA, EZ ITT AZ ÚT VÉGE, STADIONOK ÉS TEMETŐK , AMEDDIG A SZEM ELLÁT?
KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG
Szerző: Ákos
2018.02.25.
A Fideszre szavazókhoz szeretnék szólni. Aki most nem lapozott rögtön tovább, attól azt kérem, a továbbiakban is tartson ki! Ígérem, amennyire habitusom és a szituáció engedi, pártatlan leszek a véleményformálásban.
Tudom, hogy a tájékozottabb jobboldali szavazók között nagyjából 2 olyan érv járja, amely miatt a Fideszre szavaztok. A nincs más/jobb alternatíva az egyik ezek közül. Ez a nehezebbik téma, ezt később tárgyaljuk.
Elmúlt 8 év. Vagyis fideszes szabad fordításban: mindenről a Gyurcsány tehet. Nem fogom védeni Gyurcsány Ferencet. Nem látok bele olyan mélyen az elmúlt 16 év gazdaságpolitikájába, hogy véleményt tudjak formálni arról, miszerint Gyurcsány vagy az MSZP szakpolitikusai mennyire szúrták el a 2002-2010 közötti időszakot. Az olvasók többsége ugyanebben a helyzetben van, vagyis még ha ért is hozzá, nem elég bennfentes ahhoz, hogy ismerje a miérteket.
Tudod mit?! Nem is fogom bekezdéseken keresztül boncolgatni a témát. Az elmúlt 8 évben a Fidesz volt hatalmon. Minden esélyük megvolt rá, hogy rendbetegyék a dolgokat a 2/3-os „felhatalmazás” birtokában. Aki szerint még mindig a 2002-2010 közötti időszak a felelős – kizárólag – a rossz dolgokért, annak javaslom, hogy menjen vissza még 4 évet az időben. Mert ha visszamehetünk 16 évet, akkor visszamehetünk 20-at is! A 2008-as válság pedig jó eséllyel minden kormányt földhöz vágott volna. Ez a téma ennyi, több szót nem érdemel. Legfeljebb annyit, hogy kíváncsi vagyok, hogyan tolják majd le a torkodon a vizitdíjat, ami többe fog kerülni, mint 300Ft, és persze nem is így fogják hívni. Mindezt azért, hogy valahogy még működjön az egészségügy, néhány napig, hétig.
Nincs más alternatíva?! 1998-ban a Fideszre szavaztam, aztán 2002-ben már azt is tudtam, hogy soha többé, mert addigra megértettem, mit értenek az ún. ’Fiatal Demokraták’ a politizáláson. Talán még emlékszel az Ezüsthajóra, az Orbán-bányákra és a székház eladási ügyre. Igen, ezt értik a politikán: miénk a vár, tiéd a lekvár. Persze, népszerű dolog Simicskát hibáztatni mindezekért. Csak éppen Simicska önállóan nem hozhatott ilyen horderejű döntéseket. Ezekre Orbán adta az utasítást, felhatalmazást.
Mostanra az a helyzet, hogy kormányzás helyett Orbán kizárólag azzal foglalkozik, hogyan igazgassa a maga köré gyűjtött rablóbandát, illetve hogyan illegesse magát külföldi hatalmasságok előtt. Semmi más nem érdekli, de nyugodtan kérd meg rá, hogy tegyen magára egy hazugságvizsgálót, vagy ad hoc végeztessen el egy vérvizsgálatot gyógyszerekre. Tudod, nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Még egy nyilvános vitára sem hajlandó. Miért? Az én olvasatomban azért, mert nincs az a gyógyszer-mennyiség, amivel annyira helyre lehetne billenteni, hogy egy ilyen szituációban is megállja a helyét. Félő, hogy levetné a politikusi maszkot (ami már így is mállik az arcáról) és alatta csak a 40 rablót látnánk. Tudom, hogy te magad sem hiszel abban, hogy Mészáros csak egy későn érő aranyember. Tudom, hogy ha belegondolsz, akkor bosszant, hogy csupán attól lett felmérhetetlenül gazdag, mert ismeri Orbánt és elég buta, lojális. Ráadásul nincs egyedül. Ugye, jó helyen tapogatózom?
Most jön a kevésbé tényszerű rész, ami viszont minden magyar állampolgárhoz szól. Tudod milyen a Fidesz? Mint a rosszfiú, aki pofonvágja a másikat a zsebpénzért, aztán ad neki zsepit, hogy letörölje a vért a szája széléről, nehogy nyoma maradjon a pofonnak. És tudod te mit látsz ebből? Azt, ahogy a zsepit adja. Mit gondolsz? Hogy egy szent, aki törődik a másikkal. De ez csak manipuláció. Ha nem érted pontosan hogyan működik, legalább a wikis szócikket olvasd el. Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy hogyha én lennék Orbán, te már nem csak templomban, de otthon a házioltárnál is hozzám, nem pedig értem imádkoznál! Külön adót fizetnél azért, hogy én legyek továbbra is a miniszterelnök, minden elsőszülött fiú a testőrségemet gyarapítaná, stb. ...
Szerző: Ákos
2018.02.25.
A Fideszre szavazókhoz szeretnék szólni. Aki most nem lapozott rögtön tovább, attól azt kérem, a továbbiakban is tartson ki! Ígérem, amennyire habitusom és a szituáció engedi, pártatlan leszek a véleményformálásban.
Tudom, hogy a tájékozottabb jobboldali szavazók között nagyjából 2 olyan érv járja, amely miatt a Fideszre szavaztok. A nincs más/jobb alternatíva az egyik ezek közül. Ez a nehezebbik téma, ezt később tárgyaljuk.
Elmúlt 8 év. Vagyis fideszes szabad fordításban: mindenről a Gyurcsány tehet. Nem fogom védeni Gyurcsány Ferencet. Nem látok bele olyan mélyen az elmúlt 16 év gazdaságpolitikájába, hogy véleményt tudjak formálni arról, miszerint Gyurcsány vagy az MSZP szakpolitikusai mennyire szúrták el a 2002-2010 közötti időszakot. Az olvasók többsége ugyanebben a helyzetben van, vagyis még ha ért is hozzá, nem elég bennfentes ahhoz, hogy ismerje a miérteket.
Tudod mit?! Nem is fogom bekezdéseken keresztül boncolgatni a témát. Az elmúlt 8 évben a Fidesz volt hatalmon. Minden esélyük megvolt rá, hogy rendbetegyék a dolgokat a 2/3-os „felhatalmazás” birtokában. Aki szerint még mindig a 2002-2010 közötti időszak a felelős – kizárólag – a rossz dolgokért, annak javaslom, hogy menjen vissza még 4 évet az időben. Mert ha visszamehetünk 16 évet, akkor visszamehetünk 20-at is! A 2008-as válság pedig jó eséllyel minden kormányt földhöz vágott volna. Ez a téma ennyi, több szót nem érdemel. Legfeljebb annyit, hogy kíváncsi vagyok, hogyan tolják majd le a torkodon a vizitdíjat, ami többe fog kerülni, mint 300Ft, és persze nem is így fogják hívni. Mindezt azért, hogy valahogy még működjön az egészségügy, néhány napig, hétig.
Nincs más alternatíva?! 1998-ban a Fideszre szavaztam, aztán 2002-ben már azt is tudtam, hogy soha többé, mert addigra megértettem, mit értenek az ún. ’Fiatal Demokraták’ a politizáláson. Talán még emlékszel az Ezüsthajóra, az Orbán-bányákra és a székház eladási ügyre. Igen, ezt értik a politikán: miénk a vár, tiéd a lekvár. Persze, népszerű dolog Simicskát hibáztatni mindezekért. Csak éppen Simicska önállóan nem hozhatott ilyen horderejű döntéseket. Ezekre Orbán adta az utasítást, felhatalmazást.
Mostanra az a helyzet, hogy kormányzás helyett Orbán kizárólag azzal foglalkozik, hogyan igazgassa a maga köré gyűjtött rablóbandát, illetve hogyan illegesse magát külföldi hatalmasságok előtt. Semmi más nem érdekli, de nyugodtan kérd meg rá, hogy tegyen magára egy hazugságvizsgálót, vagy ad hoc végeztessen el egy vérvizsgálatot gyógyszerekre. Tudod, nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Még egy nyilvános vitára sem hajlandó. Miért? Az én olvasatomban azért, mert nincs az a gyógyszer-mennyiség, amivel annyira helyre lehetne billenteni, hogy egy ilyen szituációban is megállja a helyét. Félő, hogy levetné a politikusi maszkot (ami már így is mállik az arcáról) és alatta csak a 40 rablót látnánk. Tudom, hogy te magad sem hiszel abban, hogy Mészáros csak egy későn érő aranyember. Tudom, hogy ha belegondolsz, akkor bosszant, hogy csupán attól lett felmérhetetlenül gazdag, mert ismeri Orbánt és elég buta, lojális. Ráadásul nincs egyedül. Ugye, jó helyen tapogatózom?
Most jön a kevésbé tényszerű rész, ami viszont minden magyar állampolgárhoz szól. Tudod milyen a Fidesz? Mint a rosszfiú, aki pofonvágja a másikat a zsebpénzért, aztán ad neki zsepit, hogy letörölje a vért a szája széléről, nehogy nyoma maradjon a pofonnak. És tudod te mit látsz ebből? Azt, ahogy a zsepit adja. Mit gondolsz? Hogy egy szent, aki törődik a másikkal. De ez csak manipuláció. Ha nem érted pontosan hogyan működik, legalább a wikis szócikket olvasd el. Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy hogyha én lennék Orbán, te már nem csak templomban, de otthon a házioltárnál is hozzám, nem pedig értem imádkoznál! Külön adót fizetnél azért, hogy én legyek továbbra is a miniszterelnök, minden elsőszülött fiú a testőrségemet gyarapítaná, stb. ...
A MÁGNÁSOKHOZ
JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.02.25.
És ha még volnának mások, mint naponta változó kérészcelebek, akkor mi volna? Ki menne ki az utcára? 94-ben nem volt annyi dühös, fölhergelt elégedetlen, amennyi ma van, az akkori nép nem élt olyan felháborító körülmények között, mint a mai.
És?
Akkor lehetett tudni, hogy Magyarország első szabadon választott, gőgös és anakronisztikus nézetekkel szennyező miniszterelnökének tehetségtelen és bornírt kormányát el fogják söpörni a választópolgárok. Most semmit sem lehet tudni, pedig körülbelül kilencmillió ember látja vagy legalább érzi, hogy a falusi dagadék és csürhéje olyan károkat okozott eddig ennek az országnak, amihez fogható (úgynevezett békeidőben) még nem volt az elmúlt évszázadok alatt.
Akkor készült egy est a Budapest Sportcsarnokban, amin sokan léptek fel az akkori "hatalom" elzavarását sürgetve.
Ma nem készül semmi. Pedig egyelőre még ez is csak egy olyan "hatalom", amilyen az volt, azaz lényegében nincs semmi hatalma, csak lop, pontosabban rabol és fenyegetődzik. Az a néhány ember, aki folyamatosan mondja a magáét, majd csak akkor kerül a létesítendő munkatáborokba vagy a guillotine alá (velem együtt), ha ezek most kilencmillió meghunyászkodott birka bégetésének hangjai mellett megnyerik a választásokat. De ezt már mondtam.
Akkor, 94-ben azon az esten egy Mácsai Pál nevű korszakos zseni, a magyar színi világnak a hajdani nagy színészekhez utolsóként méltó alakja elmondott egy verset. Azt most ideteszem...
GYARMATI ANDREA: KÁRTYAPÉNZ LETT A FIZETÉSEM
24.HU - POSZT ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2018.02.25.
Pókerezni, rulettezni bűn?
A történeteim közül sok a régmúltba nyúlik. Talán azt gondolod, mert elmúltam már húsz, pedig, amikor még igen zsenge korú voltam is, előfordult, hogy amiről épp meséltem, hosszú előzménnyel bírt.
Nem is oly régen a rendelés vége felé azt mondja az egyik apuka:
– Olvasom hetente, doktor néni, az írásait. Szeretem, ahogy és amit ír.
Hallgatok szerényen, kedvesen mosolygok hozzá, és közben,mint egy lufi, nő az egóm.Hiúság? Persze, hogy az.
Tudom, nem ez a lényeg, hanem belül kell biztosnak lenni, ám én kételkedni szoktam magamban, ezért aztán sose sikerült igazán megvalósítani ezt a nagyon „bölcs” javaslatot.
Szóval nézek apukára, és várom a folytatást.
– Csak azt nem értem, hogy lehet az, hogy ennyi mindenre tetszik emlékezni?
Lehet, nem vettem észre az elmúlt években, hogy zseni vagyok, de nekem meg az fura, ha valaki nem emlékszik a saját vagy a családja történeteire.
Amiről most írok, erősen összefügg édesapám valamikori viselkedésével.
Apu igazi nagy játékos volt, nemcsak a vízben, hanem a szárazföldön, vagyis az életben is.Az, hogy remekül vízilabdázott és versenyzőként, edzőként begyűjtött minden lehetséges érmet, csupán egyik aspektusa volt e játékosságnak.
– Apád mindent játéknak gondol – mondta édesanyám.
Apu meg azt mondta:
– Anyád mindent olyan komolyan vesz.
Egyikük sem kritikának szánta ezeket, inkább ténymegállapításnak, és bár kicsi voltam, éreztem a különbséget.
Apunak a játék éltető eleme volt, Anyu meg a precizitást, a pontosságot és a mindig mindent komolyan vennit favorizálta. Ennek ellenére jól kijöttek, kiegészítették egymást. Néha ugyan megkaptam hol egyiktől, hol másiktól, hogypont olyan vagy, Andukám, mint Apád, vagy pont olyan vagy, kislányom, mint Anyád,de ennek sem volt sosem leszólás jellege. Miután nagyon szerettem a szüleimet, együtt és külön-külön is büszke voltam rá, ha bármiben hasonlóságot fedeztek fel köztük és köztem.
Egyetlen terület volt, ami édesanyám szerint maga a kénköves pokol, és úgy gondolta, meg kell tőle óvnia. Ez pedig a szerencsejátékok és köre...
Szerző: GYARMATI ANDREA
2018.02.25.
Pókerezni, rulettezni bűn?
A történeteim közül sok a régmúltba nyúlik. Talán azt gondolod, mert elmúltam már húsz, pedig, amikor még igen zsenge korú voltam is, előfordult, hogy amiről épp meséltem, hosszú előzménnyel bírt.
Nem is oly régen a rendelés vége felé azt mondja az egyik apuka:
– Olvasom hetente, doktor néni, az írásait. Szeretem, ahogy és amit ír.
Hallgatok szerényen, kedvesen mosolygok hozzá, és közben,mint egy lufi, nő az egóm.Hiúság? Persze, hogy az.
Tudom, nem ez a lényeg, hanem belül kell biztosnak lenni, ám én kételkedni szoktam magamban, ezért aztán sose sikerült igazán megvalósítani ezt a nagyon „bölcs” javaslatot.
Szóval nézek apukára, és várom a folytatást.
– Csak azt nem értem, hogy lehet az, hogy ennyi mindenre tetszik emlékezni?
Lehet, nem vettem észre az elmúlt években, hogy zseni vagyok, de nekem meg az fura, ha valaki nem emlékszik a saját vagy a családja történeteire.
Amiről most írok, erősen összefügg édesapám valamikori viselkedésével.
Apu igazi nagy játékos volt, nemcsak a vízben, hanem a szárazföldön, vagyis az életben is.Az, hogy remekül vízilabdázott és versenyzőként, edzőként begyűjtött minden lehetséges érmet, csupán egyik aspektusa volt e játékosságnak.
– Apád mindent játéknak gondol – mondta édesanyám.
Apu meg azt mondta:
– Anyád mindent olyan komolyan vesz.
Egyikük sem kritikának szánta ezeket, inkább ténymegállapításnak, és bár kicsi voltam, éreztem a különbséget.
Apunak a játék éltető eleme volt, Anyu meg a precizitást, a pontosságot és a mindig mindent komolyan vennit favorizálta. Ennek ellenére jól kijöttek, kiegészítették egymást. Néha ugyan megkaptam hol egyiktől, hol másiktól, hogypont olyan vagy, Andukám, mint Apád, vagy pont olyan vagy, kislányom, mint Anyád,de ennek sem volt sosem leszólás jellege. Miután nagyon szerettem a szüleimet, együtt és külön-külön is büszke voltam rá, ha bármiben hasonlóságot fedeztek fel köztük és köztem.
Egyetlen terület volt, ami édesanyám szerint maga a kénköves pokol, és úgy gondolta, meg kell tőle óvnia. Ez pedig a szerencsejátékok és köre...
TIBORCZ SZÁLLODÁKAT SZERZETT, CSONGRÁDBAN CSALÓK SEGÍTIK A KAMPÁNYT - HETI LAPSZEMLE
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.02.24.
Heti Válasz: két keszthelyi szállodája lett Tiborcznak
A napokban egy újabb vállalatot is a nevére vett a kormányfő veje, így hivatalosan is övé a keszthelyi Balaton-part két híres szállodája, a műemléki besorolású Hullám és a felújítás alatt álló Helikon, illetve a hozzá tartozó teniszkomplexum. A Pannon Tessera Hospitalis Zrt.-ben is meghatározó részvényes a BDPST. A törzsrészvények többsége a Tiborcz Istvánnal régóta összefonódott West Hungária Bau-csoportnál van, a profit „hazavitelére” jogosító elsőbbségi papírokon viszont a BDPST és egy RLC Alfa nevű kft. osztozik. Utóbbi közvetve Fintha-Nagy Ádám ügyvédé, akit az Átlátszó.hu nemrég a Kulcsár Attila-féle brókerbotrány milliárdjaival hozott összefüggésbe.
Mfor: a versenyhivatal nem gátolja Mészárost a hasításban
Két, Mészáros Lőrinchez köthető összefonódást is vizsgált az elmúlt időszakban a Gazdasági Versenyhivatal, egyik esetben sem talált kivetnivalót a hatóság. Status Geo Invest Kft. cégvásárlásait vizsgálta. A tranzakcióban összesen 4 társaság felett szerez közvetett egyedüli irányítást: az Arcata Holding Kft., a Salinas Befektetési Kft., a Geosol Kft., valamint a Bakony-Sol Tüzelőanyag Előkészítő és Feldolgozó Kft. felett. Az eladók közvetlenül, illetve leányvállalatokon keresztül a Csányi Sándor tulajdonában álló Bonitás 2002 Zrt., a Veolia Víz Zrt., illetve a Nagy György tulajdonában lévő Westbay Kft. A Geosol az ország egyik legkorszerűbb biomassza és hulladékkezelő rendszere, mely a Mátrai Erőmű ipari parkjában működik. A másik, GVH által vizsgált tranzakció során egy vasútépítéssel foglalkozó céget, a V-Híd Zrt.-t szeretné Mészáros a feleségével közösen bekebelezni. A társaság, mely 2016-ban 2 milliárdos árbevételt realizált 320 milliós nyereséggel, a bukott kulturális államtitkár, L. Simon László bizalmasának, Sárváry István tulajdona. Ezzel egy olyan céget szereznek meg Mészárosék, melyet az MKB, vagyis Mészáros bankja hitelez.
Magyar Nemzet: Felcsúton is LED-ek világítanak
A Fejér megyei község két lépcsőben modernizálta a közvilágítást. Első alkalommal 259 közterületi lámpát cseréltek le LED-technológiára, majd második ütemben további 96 világítótesttel bővítették a rendszert Felcsúton. Nem csupán javaslatokat tett az önkormányzatnak Hamar Endre cége, de a az OLAF-jelentésben is emlegetett Sistrade Kft. üzemelteti a felcsúti közvilágítást is. Felcsúton három cégtől kértek be ajánlatot az első 259 lámpára. Az Elios nem volt köztük, vélhetően az OLAF-vizsgálat miatt. A legkedvezőbb ajánlatot az U Light Kft. adta, ezért Mészáros Lőrinc a cég 13,2 millió forintos ajánlatának elfogadását javasolta, amit hozzászólás és ellenszavazat nélkül el is fogadtak Felcsút képviselői.
Hír TV: csalókkal fog össze a Fidesz a roma szavazatokért
Hatmilliárdos költségvetési csalás elkövetőivel szövetkeztek a roma szavazatok megszerzéséért a csongrádi fideszesek. Milliárdos maffiózók politikai védettségért cserébe a csongrádi romák szavazatait ígérték. Az akciót a nemrég alakult Romano Kraj nevű szervezet irányítja. A Célpont az utca emberét kérdezte: „Hozzám is bekopogtak, és akkor én is írtam alá, csak most nem tudom, hogy kinek. (…) A nevemet kérték, meg az adataimat írták föl. És még egy kiló kenyeret is adtak, hogy indulnak a parlamenti választásokon.”
444: fideszes kampányt szerveznek a szentendrei polgármesteri hivatalban
A Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület (TESZ) tette közzé a Facebookon azt a kampányszervező e-mailt, amit az önkormányzat kulturális referense véletlenül az ő képviselőjüknek is elküldött. Ebben az önkormányzat munkatársa hétfő délután arra kérte a fideszes képviselőket, hogy adják meg a kampányban nekik segítő aktivisták nevét és születési idejét. Az egyik fideszes képviselőt az sem zavarta, hogy a TESZ kiposztolta a levelet, mert szerda délután a „reply all”-ra kattintva küldte vissza az aktivisták személyes adatait minden címzettnek, így az ellenzéki képviselő ezt is megkapta.
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.02.24.
Heti Válasz: két keszthelyi szállodája lett Tiborcznak
A napokban egy újabb vállalatot is a nevére vett a kormányfő veje, így hivatalosan is övé a keszthelyi Balaton-part két híres szállodája, a műemléki besorolású Hullám és a felújítás alatt álló Helikon, illetve a hozzá tartozó teniszkomplexum. A Pannon Tessera Hospitalis Zrt.-ben is meghatározó részvényes a BDPST. A törzsrészvények többsége a Tiborcz Istvánnal régóta összefonódott West Hungária Bau-csoportnál van, a profit „hazavitelére” jogosító elsőbbségi papírokon viszont a BDPST és egy RLC Alfa nevű kft. osztozik. Utóbbi közvetve Fintha-Nagy Ádám ügyvédé, akit az Átlátszó.hu nemrég a Kulcsár Attila-féle brókerbotrány milliárdjaival hozott összefüggésbe.
Mfor: a versenyhivatal nem gátolja Mészárost a hasításban
Két, Mészáros Lőrinchez köthető összefonódást is vizsgált az elmúlt időszakban a Gazdasági Versenyhivatal, egyik esetben sem talált kivetnivalót a hatóság. Status Geo Invest Kft. cégvásárlásait vizsgálta. A tranzakcióban összesen 4 társaság felett szerez közvetett egyedüli irányítást: az Arcata Holding Kft., a Salinas Befektetési Kft., a Geosol Kft., valamint a Bakony-Sol Tüzelőanyag Előkészítő és Feldolgozó Kft. felett. Az eladók közvetlenül, illetve leányvállalatokon keresztül a Csányi Sándor tulajdonában álló Bonitás 2002 Zrt., a Veolia Víz Zrt., illetve a Nagy György tulajdonában lévő Westbay Kft. A Geosol az ország egyik legkorszerűbb biomassza és hulladékkezelő rendszere, mely a Mátrai Erőmű ipari parkjában működik. A másik, GVH által vizsgált tranzakció során egy vasútépítéssel foglalkozó céget, a V-Híd Zrt.-t szeretné Mészáros a feleségével közösen bekebelezni. A társaság, mely 2016-ban 2 milliárdos árbevételt realizált 320 milliós nyereséggel, a bukott kulturális államtitkár, L. Simon László bizalmasának, Sárváry István tulajdona. Ezzel egy olyan céget szereznek meg Mészárosék, melyet az MKB, vagyis Mészáros bankja hitelez.
Magyar Nemzet: Felcsúton is LED-ek világítanak
A Fejér megyei község két lépcsőben modernizálta a közvilágítást. Első alkalommal 259 közterületi lámpát cseréltek le LED-technológiára, majd második ütemben további 96 világítótesttel bővítették a rendszert Felcsúton. Nem csupán javaslatokat tett az önkormányzatnak Hamar Endre cége, de a az OLAF-jelentésben is emlegetett Sistrade Kft. üzemelteti a felcsúti közvilágítást is. Felcsúton három cégtől kértek be ajánlatot az első 259 lámpára. Az Elios nem volt köztük, vélhetően az OLAF-vizsgálat miatt. A legkedvezőbb ajánlatot az U Light Kft. adta, ezért Mészáros Lőrinc a cég 13,2 millió forintos ajánlatának elfogadását javasolta, amit hozzászólás és ellenszavazat nélkül el is fogadtak Felcsút képviselői.
Hír TV: csalókkal fog össze a Fidesz a roma szavazatokért
Hatmilliárdos költségvetési csalás elkövetőivel szövetkeztek a roma szavazatok megszerzéséért a csongrádi fideszesek. Milliárdos maffiózók politikai védettségért cserébe a csongrádi romák szavazatait ígérték. Az akciót a nemrég alakult Romano Kraj nevű szervezet irányítja. A Célpont az utca emberét kérdezte: „Hozzám is bekopogtak, és akkor én is írtam alá, csak most nem tudom, hogy kinek. (…) A nevemet kérték, meg az adataimat írták föl. És még egy kiló kenyeret is adtak, hogy indulnak a parlamenti választásokon.”
444: fideszes kampányt szerveznek a szentendrei polgármesteri hivatalban
A Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület (TESZ) tette közzé a Facebookon azt a kampányszervező e-mailt, amit az önkormányzat kulturális referense véletlenül az ő képviselőjüknek is elküldött. Ebben az önkormányzat munkatársa hétfő délután arra kérte a fideszes képviselőket, hogy adják meg a kampányban nekik segítő aktivisták nevét és születési idejét. Az egyik fideszes képviselőt az sem zavarta, hogy a TESZ kiposztolta a levelet, mert szerda délután a „reply all”-ra kattintva küldte vissza az aktivisták személyes adatait minden címzettnek, így az ellenzéki képviselő ezt is megkapta.
A LIBERALIZMUS A SORSUNK, MINDEN MÁS SZEMFÉNYVESZTÉS
1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.02.25.
Az emberiség sok egyensúlyi rendszerrel próbálkozott a múltban, de a technológiai fejlődés és a népességrobbanás bizonyos szintje után -- nagyjából a XIX. századi első felében koncentrálódó klasszikus ipari forradalommal -- végleg eldőlt, hogy a leghatékonyabb társadalmak alapvetően liberálisok lesznek és maradnak. Ezen nem azt kell érteni, hogy a szabadságjogokat akkurátusan be fogják tartani mindenhol vagy mindenkinek azonosan szabad hozzájutása lesz a tőkekoncentráció platformjaihoz (a.k.a. piac), de azt igen, hogy az emberi szükségletek és erőforrások maximális piacosítása minden társadalom erejének alapfeltétele marad. Minél több -- potenciális! - szükséglet marad kielégítetlen és minél kevesebb erőforrás kifejlesztetlen, annál nagyobb veszteség ér egy társadalmat, amely így annál nagyobb eséllyel válik más társadalmak (termékeinek és szolgáltatásainak) vevőjévé és jó esetben beszállítójává -- mindent összevetve pedig alárendeltjévé.
Nincs olyan alternatív együttélési modell, amely expanzióra képes rezervátumot képezhetne ezzel a logikával szemben -- egyszerűen, mert az emberiség szükségleteinek koordinációjában a rekonstruált archaikus erkölcs (a reakciósok adu ásza) csak elenyésző jelentőséggel bír. Az emberek nemhogy nem zárt, de még csak nem is lexikai sorrendbe szedett erkölcsi normák alapján alakítják ki az együttélés szabályait, hanem éppenséggel folyamatos normaszegésben, tradeoffokban és alternatívák között, úgyhogy végső soron az erkölcs szerepe a hatékony egyensúlyi állapotokban -- szükségletekben és kielégítésükben -- nem túl jelentős. Ami egykor -- némi jóindulattal -- definiálta a társadalmi rendszereket, a transzcendensen szankcionált erkölcsi rend, az mára teljesen jócskán visszaesett a jelentőségében. A rendszerek jóval bonyolultabbá váltak és az erkölcsinek nevezhető normáknak jóval kisebb a szerepük bennük...
Szerző: HaFr
2018.02.25.
Ha lenne hiteles, őszinte, végiggondolt politikai alternatívája a liberalizmusnak -- nem csak a mai kelet-európai Ersatz nácizmus, amelyben az állampolgárok 90%-ának hülyítése és verejtéke árán emelkedik ki 10%-nyi oligarcha, ezen belül 1%-nyi plutokrata --, az is hamar tönkremenne és megbukna a gyakorlatban. Ez nem azt jelenti, hogy a liberalizmus ne volna hosszan és alaposan bírálható, magam is megteszem visszatérően ezen a blogon, de ami sokkal fontosabb, megteszi ezt a világ, amikor a liberalizmus értékrendjét válságba küldi és a liberális demokráciák intézményrendszerét megkérdőjelezi a liberalizmus szülőföldjén, a Nyugaton. De ez mind nem számít. A liberalizmust az az alapképessége, hogy a piaccal és a jogállammal a középpontjában az elképzelhető összes társadalmi rendszer közül a legnagyobb hatékonysággal hozza létre és elégíti ki az emberi szükségleteket, minden válságból előbb-utóbb újra életre hívja és újrastabilizálja.
Az emberiség sok egyensúlyi rendszerrel próbálkozott a múltban, de a technológiai fejlődés és a népességrobbanás bizonyos szintje után -- nagyjából a XIX. századi első felében koncentrálódó klasszikus ipari forradalommal -- végleg eldőlt, hogy a leghatékonyabb társadalmak alapvetően liberálisok lesznek és maradnak. Ezen nem azt kell érteni, hogy a szabadságjogokat akkurátusan be fogják tartani mindenhol vagy mindenkinek azonosan szabad hozzájutása lesz a tőkekoncentráció platformjaihoz (a.k.a. piac), de azt igen, hogy az emberi szükségletek és erőforrások maximális piacosítása minden társadalom erejének alapfeltétele marad. Minél több -- potenciális! - szükséglet marad kielégítetlen és minél kevesebb erőforrás kifejlesztetlen, annál nagyobb veszteség ér egy társadalmat, amely így annál nagyobb eséllyel válik más társadalmak (termékeinek és szolgáltatásainak) vevőjévé és jó esetben beszállítójává -- mindent összevetve pedig alárendeltjévé.
Nincs olyan alternatív együttélési modell, amely expanzióra képes rezervátumot képezhetne ezzel a logikával szemben -- egyszerűen, mert az emberiség szükségleteinek koordinációjában a rekonstruált archaikus erkölcs (a reakciósok adu ásza) csak elenyésző jelentőséggel bír. Az emberek nemhogy nem zárt, de még csak nem is lexikai sorrendbe szedett erkölcsi normák alapján alakítják ki az együttélés szabályait, hanem éppenséggel folyamatos normaszegésben, tradeoffokban és alternatívák között, úgyhogy végső soron az erkölcs szerepe a hatékony egyensúlyi állapotokban -- szükségletekben és kielégítésükben -- nem túl jelentős. Ami egykor -- némi jóindulattal -- definiálta a társadalmi rendszereket, a transzcendensen szankcionált erkölcsi rend, az mára teljesen jócskán visszaesett a jelentőségében. A rendszerek jóval bonyolultabbá váltak és az erkölcsinek nevezhető normáknak jóval kisebb a szerepük bennük...
TÜZELŐ
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.02.25.
Amikor a hideg nem teszi nagyon próbára a szegénységben élőket, akkor mi, segítőként is pozitívabban látjuk a dolgokat. Akkor a krízishelyzetek kezelése sikeresebb, egyediségében értelmezhetőbb, és a rendszerszintű hibák is valahogy nyugodtabban szemlélhetők. Ám, mikor ekkora a hideg, ami minden támogatott családunkat veszélyezteti, akkor valami olyan bénító félelem van az emberen, ami sokkal elkeseredettebbé tesz. Félek, féltem őket, főleg a gyerekeket meg az öregeket, és dühöt is érzek, mert ilyenkor nehéz higgadtan szemlélni a választási kommunikációt, a sikerként kihangosított beruházásokat.
Ilyenkor a tehetetlenség dühe engem is elborít, és igazságtalannak érzem a minket körülvevő világot, ami ide juttat családokat, gyerekeket. Dühös vagyok az ország életét szervezők fókuszai miatt. A félrefordulás, a korrupció, a hamis kép kommunikálása, az ellenségkép-gyártás, az eltúlzott választási költségek miatt. Mert az élet közvetlen védelme szerintem prioritást kellene, hogy kapjon.
Mert ahol semmi tartalék nincs, ahol a családba befolyó bevétel a hónap végéig az alapszükségletek fedezésére nem elég, ott nincs elég tüzelőre sem. Ott nem tudnak félretenni, egész évben, hogy majd szeptemberben megvehessenek annyit, amivel biztonságban kihúzzák a telet. Ott a szociális tűzifa az egyetlen, amire számítanak, mellette, ha jövedelemhez jutnak, vesznek egy keveset, és végül marad a fagyűjtés mint lehetőség. Ezekből, ha nem nagy a hideg, elvannak. Ne karnyi vastag fákra gondoljanak, itt nem ez a jellemző, hanem az elhagyott telkeken, útszéleken, egy nyáron kihajtott, kétujjnyi, maximum csuklónyi ágakra, amelyek nedvesek, és nehezen gyulladnak meg, de adnak némi meleget. Igaz, szinte folyamatosan rakni kell a tűzre. Éjszaka is, mert ha abbahagyják, reggelre nagyon kihűl.
A lakhatási szegénységben persze más is nehezít. A hőszigetelés, ami nehezen értelmezhető a rossz nyílászárók viszonylatában, amit tudnak, kitömnek rongyokkal, hogy útját állják a betörő hidegnek. A rossz kályhák, kályhacsövek, kémények, melyek újabb veszélyforrásként települnek rá erre az amúgy is nehéz helyzetre.
A hét végére már több családból tűntek el a bútorok éghető részei. Főleg ott, ahol nincsenek férfiak, akik fát gyűjthetnek. Eltűntek a szekrényajtók, majd a polcok is, és az ágyak matracait is tégla tartja már…az ágyneműtartó, az ágy lába is adott pár órás meleget a gyerekeknek. Aztán persze jön majd az új probléma, a nem megfelelő környezet a gyerekek neveléséhez, de ez most másodlagos, nem fagyhatnak meg, majd próbálunk visszapótolni mindent, ahogy tudjuk.
És minden éghető megy még a kályhába, legyen az rongy, rossz cipő, műanyag, bármilyen szemét. Mert a „zöld” szempontok is rangsorolódnak, az élet közvetlen védelme fontosabb, mint a távlatokban az egészséget károsító hatások. Most hiába a gyerekgyógyszer-programunk, már egy kisgyerek tüdőgyulladással kórházban van. Mert a hideg ellen nem tudjuk felvenni a harcot gyógyszerekkel. Félek, lesz még több is….
A mi kézi készítésű biobrikettünk sem az igazi, ha ekkora a hideg, sok a hamu utána, és szinte folyamatosan rakni kell a tűzre. Nem birkózik meg mínusz öt fok alatt a hideggel.
Most tervben van egy nagy projektünk…már vannak, akik mellénk álltak, és pályázni is próbálunk. Az alapötlet toldi roma munkatársunktól származik, aki felvetette, hogy a kézi biobrikettet cseréljük fel egy gépire, ahol olyan brikettet készíthetnénk, ami tömörebb, olyan, mint ami kapható az üzletekben. Aztán ez az ötlet szépen kikerekedett, mások is gondolkoztak velünk…
Most így néz ki: olyan projekt lenne, amiben szegények segítenek szegényeknek. Ilyen van Indiában, Afrikában, mikor pl. szegénységben élő asszonyokat tanítanak meg varrni, és a piaci árnál jóval olcsóbb ruhákat, vagy éppen cipőket készítenek, és a célcsoportjuk a hozzájuk hasonlók, akiknek nincs elég jövedelmük, nekik adják el, olcsóbban, mint amennyiért az üzletekben megkapnák. Ez azonban, mármint a ruhakészítés, Európában értelmezhetetlen, belefulladunk a használt ruhába, ez alá az ár alá nem lehet menni. Ám, az elszegényedő térségekben, a kis falvakban, ahol nincsen tüzép sem, és ahol a tűzifát egy nagyobb településről kell ideszállítani, ott ez a „szegények termelnek a szegényeknek” dolog értelmezhetővé válik.
A tartalék nélküli családok nem tudnak egy télre egyszer bevásárolni, havonta, néha kéthetente vesznek (amikor meg nincs erre sem forrás, akkor fát gyűjtenek, de az meg büntetendő), és így mindig rájön a szállítási költség…tehát drágábban tudják csak beszerezni.
Ha helyben, a helyi mezőgazdasági hulladékra épül rá a kis üzem, akkor itt akár hetente, sőt naponta vehetnek belőle, a piaci ár alatt, hiszen nincs szállítási költség. Nagy segítség azoknak, akik a tüzép nélküli kis falvakban élnek, és érintettek a tüzelő beszerzésének problémájában. És más hozadéka is van. Munkahelyet teremt pár embernek, visszaszorít a szemétégetésen, az illegális fagyűjtésen. Helyi adottságokra épül, helyi igényre, szociális érzékenységgel. A hozzájutás szabályozása pedig a helyi „igazságossági rendszerünkben”, a közösség által elfogadott szabályokkal megszervezhető.
Szóval, most ezen dolgozunk, hogy ehhez a feltételeket megteremtsük. Mert kell épület, raktár, maga a gép, aztán aprító, fóliázó…. az alapanyag biztosítása, szállítása. Ilyenkor, mikor ekkora a hideg, még jobban érzem, hogy muszáj valamit kitalálni…csinálni kell. De nagy beruházás ez…egy civil szervezetnek. De ha sikerül, és működik, adaptálható lesz más, hasonló helyzetben levő településekre is. És akkor már csak valami központi forrás (vagy akarat?) kellene, hogy máshol is megvalósulhasson. Hogy ne rettegésben teljenek a hideg napok. Mert az emberi élet védelme mindennél fontosabb.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.02.25.
Amikor a hideg nem teszi nagyon próbára a szegénységben élőket, akkor mi, segítőként is pozitívabban látjuk a dolgokat. Akkor a krízishelyzetek kezelése sikeresebb, egyediségében értelmezhetőbb, és a rendszerszintű hibák is valahogy nyugodtabban szemlélhetők. Ám, mikor ekkora a hideg, ami minden támogatott családunkat veszélyezteti, akkor valami olyan bénító félelem van az emberen, ami sokkal elkeseredettebbé tesz. Félek, féltem őket, főleg a gyerekeket meg az öregeket, és dühöt is érzek, mert ilyenkor nehéz higgadtan szemlélni a választási kommunikációt, a sikerként kihangosított beruházásokat.
Ilyenkor a tehetetlenség dühe engem is elborít, és igazságtalannak érzem a minket körülvevő világot, ami ide juttat családokat, gyerekeket. Dühös vagyok az ország életét szervezők fókuszai miatt. A félrefordulás, a korrupció, a hamis kép kommunikálása, az ellenségkép-gyártás, az eltúlzott választási költségek miatt. Mert az élet közvetlen védelme szerintem prioritást kellene, hogy kapjon.
Mert ahol semmi tartalék nincs, ahol a családba befolyó bevétel a hónap végéig az alapszükségletek fedezésére nem elég, ott nincs elég tüzelőre sem. Ott nem tudnak félretenni, egész évben, hogy majd szeptemberben megvehessenek annyit, amivel biztonságban kihúzzák a telet. Ott a szociális tűzifa az egyetlen, amire számítanak, mellette, ha jövedelemhez jutnak, vesznek egy keveset, és végül marad a fagyűjtés mint lehetőség. Ezekből, ha nem nagy a hideg, elvannak. Ne karnyi vastag fákra gondoljanak, itt nem ez a jellemző, hanem az elhagyott telkeken, útszéleken, egy nyáron kihajtott, kétujjnyi, maximum csuklónyi ágakra, amelyek nedvesek, és nehezen gyulladnak meg, de adnak némi meleget. Igaz, szinte folyamatosan rakni kell a tűzre. Éjszaka is, mert ha abbahagyják, reggelre nagyon kihűl.
A lakhatási szegénységben persze más is nehezít. A hőszigetelés, ami nehezen értelmezhető a rossz nyílászárók viszonylatában, amit tudnak, kitömnek rongyokkal, hogy útját állják a betörő hidegnek. A rossz kályhák, kályhacsövek, kémények, melyek újabb veszélyforrásként települnek rá erre az amúgy is nehéz helyzetre.
A hét végére már több családból tűntek el a bútorok éghető részei. Főleg ott, ahol nincsenek férfiak, akik fát gyűjthetnek. Eltűntek a szekrényajtók, majd a polcok is, és az ágyak matracait is tégla tartja már…az ágyneműtartó, az ágy lába is adott pár órás meleget a gyerekeknek. Aztán persze jön majd az új probléma, a nem megfelelő környezet a gyerekek neveléséhez, de ez most másodlagos, nem fagyhatnak meg, majd próbálunk visszapótolni mindent, ahogy tudjuk.
És minden éghető megy még a kályhába, legyen az rongy, rossz cipő, műanyag, bármilyen szemét. Mert a „zöld” szempontok is rangsorolódnak, az élet közvetlen védelme fontosabb, mint a távlatokban az egészséget károsító hatások. Most hiába a gyerekgyógyszer-programunk, már egy kisgyerek tüdőgyulladással kórházban van. Mert a hideg ellen nem tudjuk felvenni a harcot gyógyszerekkel. Félek, lesz még több is….
A mi kézi készítésű biobrikettünk sem az igazi, ha ekkora a hideg, sok a hamu utána, és szinte folyamatosan rakni kell a tűzre. Nem birkózik meg mínusz öt fok alatt a hideggel.
Most tervben van egy nagy projektünk…már vannak, akik mellénk álltak, és pályázni is próbálunk. Az alapötlet toldi roma munkatársunktól származik, aki felvetette, hogy a kézi biobrikettet cseréljük fel egy gépire, ahol olyan brikettet készíthetnénk, ami tömörebb, olyan, mint ami kapható az üzletekben. Aztán ez az ötlet szépen kikerekedett, mások is gondolkoztak velünk…
Most így néz ki: olyan projekt lenne, amiben szegények segítenek szegényeknek. Ilyen van Indiában, Afrikában, mikor pl. szegénységben élő asszonyokat tanítanak meg varrni, és a piaci árnál jóval olcsóbb ruhákat, vagy éppen cipőket készítenek, és a célcsoportjuk a hozzájuk hasonlók, akiknek nincs elég jövedelmük, nekik adják el, olcsóbban, mint amennyiért az üzletekben megkapnák. Ez azonban, mármint a ruhakészítés, Európában értelmezhetetlen, belefulladunk a használt ruhába, ez alá az ár alá nem lehet menni. Ám, az elszegényedő térségekben, a kis falvakban, ahol nincsen tüzép sem, és ahol a tűzifát egy nagyobb településről kell ideszállítani, ott ez a „szegények termelnek a szegényeknek” dolog értelmezhetővé válik.
A tartalék nélküli családok nem tudnak egy télre egyszer bevásárolni, havonta, néha kéthetente vesznek (amikor meg nincs erre sem forrás, akkor fát gyűjtenek, de az meg büntetendő), és így mindig rájön a szállítási költség…tehát drágábban tudják csak beszerezni.
Ha helyben, a helyi mezőgazdasági hulladékra épül rá a kis üzem, akkor itt akár hetente, sőt naponta vehetnek belőle, a piaci ár alatt, hiszen nincs szállítási költség. Nagy segítség azoknak, akik a tüzép nélküli kis falvakban élnek, és érintettek a tüzelő beszerzésének problémájában. És más hozadéka is van. Munkahelyet teremt pár embernek, visszaszorít a szemétégetésen, az illegális fagyűjtésen. Helyi adottságokra épül, helyi igényre, szociális érzékenységgel. A hozzájutás szabályozása pedig a helyi „igazságossági rendszerünkben”, a közösség által elfogadott szabályokkal megszervezhető.
Szóval, most ezen dolgozunk, hogy ehhez a feltételeket megteremtsük. Mert kell épület, raktár, maga a gép, aztán aprító, fóliázó…. az alapanyag biztosítása, szállítása. Ilyenkor, mikor ekkora a hideg, még jobban érzem, hogy muszáj valamit kitalálni…csinálni kell. De nagy beruházás ez…egy civil szervezetnek. De ha sikerül, és működik, adaptálható lesz más, hasonló helyzetben levő településekre is. És akkor már csak valami központi forrás (vagy akarat?) kellene, hogy máshol is megvalósulhasson. Hogy ne rettegésben teljenek a hideg napok. Mert az emberi élet védelme mindennél fontosabb.
MILYEN NÉPET KÍVÁN A FIDESZ SZOLGÁLNI?
KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok Földje
2018.02.25.
Ha a legrövidebb választ akarjuk adni, akkor egy olyan népet, amely 100%-ig becsicskult. Ha hosszabban kívánnák kifejteni és egy kicsit szofisztikáltabban, hogy még a Google fordító is értelmezni tudja a (az oroszból lenyúlt csicska szóval ugyanis nem tud mit kezdeni), akkor a Fidesz és maga Orbán Viktor olyan népet kíván akar maga alá, amely kritikátlanul és gondolkodás nélkül megszavazza azokat, akik bizonyíthatóan szétlopják a feje fölül az országot. És igen, mára már megfordult a kocka – hazánk nem az a demokrácia, ahol a megválasztott politikusok szolgálják a népüket (cserébe fizetést és társadalmi megbecsülést kapnak), hanem a nép szolgálja a politikusokat leginkább annak az adónak a befizetésével, amely későbbiekben lenyúlásra kerül. Aki pedig nem a Fideszre szavaz, az jobb, ha ott döglik meg, ahol van, mert odafent a kutya sem fogja emberi lény számba venni és örülhet, ha nem hazaárulózzák le.
Hogy ez mennyire így van, vidéki polgármesterünk (nép által választva, nép által fizetve ugyebár) sommáson össze is foglalta:
„A Fidesz nyer, mert azzal azért tisztában vagytok, hogy nyer, és ha nem fideszes lesz a képviselőnk, akkor bizony szopni fogunk. Lóf…t fognak adni olyan területre, ahol nem fideszes a képviselő. Az az igazság, hogy én sem adnék. Ahol nem ránk szavaznak, mert az úgyis kiderül, ott megnézhetik magukat” (Putnok polgármestere, Tamás Barnabás)
Röviden: aki nem a Fideszre szavaz, az a saját befizetett adójának visszaosztásából egy fillért sem érdemel, sőt az uniós forrásokból sem, pedig azt sem a fideszesek gazdagítására szánná Brüsszel eredetileg, hanem az ország felemelésére. Mert a magyar politikus nem a népet szolgálja, azt a népet, amelyet elviekben megillet a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság meg a választás joga, hanem Önmagát és azt a pártot, amely elérte, hogy országunk lassan már az Unió legkorruptabb országa legyen, és borítékolható, lesz még rosszabb is. Mert az út kikövezve és ha valami csoda nem történik, bizony lejjebb süllyedünk még a jelenlegi 66. helynél, az tuti, hiszen mi változik? Semmi, hiszen a Fidesz deklarált gazdaságpolitikája a korrupció és az új nemzeti burzsoázia feltőkésítése sem állhat meg pár ezermilliárd lenyúlása után. Aki rászokott a lopásra, az lopni is fog, ha hagyják neki, a tigris sem veti le csíkjait, ahogy a kutyából sem lesz szalonna. Abban persze megoszlanak a vélemények, hogy kinek köszönhető ez a csodás helyezés, a Fidesz és Orbán Viktor szerint Sorosnak, míg mindenki más szerint a Fidesznek és magának Orbán Viktornak meg az orbánizmusnak. És ha hihetünk a 2009-es Orbán Viktor szavainak, akkor bizony ő maga a legnagyobb vétkes a dolgok ilyetén alakulásában, hiszen ő nem tesz az ég adta világon semmit a korrupció visszaszorítása és gazdaságunk „normális” irányba állítása érdekében:
„A Transparency International jelentésében azt olvastam, hogy Magyarország minden évben elveszít kettőszáz milliárd forintot a közbeszerzések körül uralkodó korrupció miatt. A nyugdíjasok zsebében való kotorászás, a közalkalmazottak fizetésének befagyasztása helyett tehát először azokat a döntéseket kellene meghozni, amelyekkel a korrupciót vissza lehet szorítani.”
nyilatkozta annak idején Orbán Viktor, igaz, akkor még nem az ő kezében volt a kiskamra kulcsa és nem építette ki azt a maffiaállamot sem, amely intézményesítette az akkor még az általa oly látványosan megvetett korrupciót. És az országunk akkor még „csak” a szégyenletes 47. helyen tanyázott, nem pedig a mostani béka-mélységben...
Szerző: Karvalyok Földje
2018.02.25.
Ha a legrövidebb választ akarjuk adni, akkor egy olyan népet, amely 100%-ig becsicskult. Ha hosszabban kívánnák kifejteni és egy kicsit szofisztikáltabban, hogy még a Google fordító is értelmezni tudja a (az oroszból lenyúlt csicska szóval ugyanis nem tud mit kezdeni), akkor a Fidesz és maga Orbán Viktor olyan népet kíván akar maga alá, amely kritikátlanul és gondolkodás nélkül megszavazza azokat, akik bizonyíthatóan szétlopják a feje fölül az országot. És igen, mára már megfordult a kocka – hazánk nem az a demokrácia, ahol a megválasztott politikusok szolgálják a népüket (cserébe fizetést és társadalmi megbecsülést kapnak), hanem a nép szolgálja a politikusokat leginkább annak az adónak a befizetésével, amely későbbiekben lenyúlásra kerül. Aki pedig nem a Fideszre szavaz, az jobb, ha ott döglik meg, ahol van, mert odafent a kutya sem fogja emberi lény számba venni és örülhet, ha nem hazaárulózzák le.
Hogy ez mennyire így van, vidéki polgármesterünk (nép által választva, nép által fizetve ugyebár) sommáson össze is foglalta:
„A Fidesz nyer, mert azzal azért tisztában vagytok, hogy nyer, és ha nem fideszes lesz a képviselőnk, akkor bizony szopni fogunk. Lóf…t fognak adni olyan területre, ahol nem fideszes a képviselő. Az az igazság, hogy én sem adnék. Ahol nem ránk szavaznak, mert az úgyis kiderül, ott megnézhetik magukat” (Putnok polgármestere, Tamás Barnabás)
Röviden: aki nem a Fideszre szavaz, az a saját befizetett adójának visszaosztásából egy fillért sem érdemel, sőt az uniós forrásokból sem, pedig azt sem a fideszesek gazdagítására szánná Brüsszel eredetileg, hanem az ország felemelésére. Mert a magyar politikus nem a népet szolgálja, azt a népet, amelyet elviekben megillet a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság meg a választás joga, hanem Önmagát és azt a pártot, amely elérte, hogy országunk lassan már az Unió legkorruptabb országa legyen, és borítékolható, lesz még rosszabb is. Mert az út kikövezve és ha valami csoda nem történik, bizony lejjebb süllyedünk még a jelenlegi 66. helynél, az tuti, hiszen mi változik? Semmi, hiszen a Fidesz deklarált gazdaságpolitikája a korrupció és az új nemzeti burzsoázia feltőkésítése sem állhat meg pár ezermilliárd lenyúlása után. Aki rászokott a lopásra, az lopni is fog, ha hagyják neki, a tigris sem veti le csíkjait, ahogy a kutyából sem lesz szalonna. Abban persze megoszlanak a vélemények, hogy kinek köszönhető ez a csodás helyezés, a Fidesz és Orbán Viktor szerint Sorosnak, míg mindenki más szerint a Fidesznek és magának Orbán Viktornak meg az orbánizmusnak. És ha hihetünk a 2009-es Orbán Viktor szavainak, akkor bizony ő maga a legnagyobb vétkes a dolgok ilyetén alakulásában, hiszen ő nem tesz az ég adta világon semmit a korrupció visszaszorítása és gazdaságunk „normális” irányba állítása érdekében:
„A Transparency International jelentésében azt olvastam, hogy Magyarország minden évben elveszít kettőszáz milliárd forintot a közbeszerzések körül uralkodó korrupció miatt. A nyugdíjasok zsebében való kotorászás, a közalkalmazottak fizetésének befagyasztása helyett tehát először azokat a döntéseket kellene meghozni, amelyekkel a korrupciót vissza lehet szorítani.”
nyilatkozta annak idején Orbán Viktor, igaz, akkor még nem az ő kezében volt a kiskamra kulcsa és nem építette ki azt a maffiaállamot sem, amely intézményesítette az akkor még az általa oly látványosan megvetett korrupciót. És az országunk akkor még „csak” a szégyenletes 47. helyen tanyázott, nem pedig a mostani béka-mélységben...
HA LEVENNÉK A POLCRÓL A STOP SOROST, ÜRESEN KONGANA A FIDESZ AJÁNDÉKBOLTJA
SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.02.25.
Lényegében semmi mással nem motiválja híveit a kormánypárt az idei választási kampányban, mint az elvesztett kétharmados többsége visszaszerzésének szükségességével. Ha ugyanis újra megszerzik a teljes uralmat a politikai palettán, el lehet fogadni a Stop Sorosnak keresztelt zagyvaságot, amelyről már jó előre tudni lehet, hogy az összes létező biztosítékot kicsapja a még meglévő szövetségeseinknél. Nem túl értékes ajándék hát, amit jelen pillanatban megvásárolhatunk a Fidesz üzletében, ugyanakkor a kormánypárt azzal számol, hogy elegendő mennyiséget el tud adni belőle április 8-án.
Lényegében 19-re lapot húzott a Fidesz, amikor válaszul arra, hogy kiderült, 1300 menekültet a nagy migránsellenes retorika ellenére befogadott Magyarország, sietve benyújtotta a Parlamentnek a Stop Soros néven futó törvénycsomagot. Olyan korlátozásokat tartalmaz ez a jogi zagyvaság, amelyhez hasonlók az 50-es években voltak érvényben Magyarországon, amikor a láncos kutyaként aposztrofált Tito marsallt kellett megállítanunk a déli határon. Nos, most is van láncos kutya, csak azt most Soros Györgynek hívják, a nyugati ügynököket pedig a jogvédő civil szervezetekkel helyettesítette be pártunk és kormányunk.
Azért kell dobni egy lapáttal a gyűlölet amúgy is elég hevesen izzó parazsára, mert be kellett bizonyítani a Fidesz-tábornak, hogy a kormány továbbra is lábbal tapossa azokat a humanitárius értékeket, melyeket látszólag tiszteletben tartott, amikor védettséget biztosított 1300 kiszolgáltatott menekültnek. Soros György matrjoska-babájából pedig egyre-másra tűnnek elő az olyan fideszes hívószavak, mint terrorizmus, erőszak, mecset, sőt újabban a hagyományos étkezési kultúránkat megbolygató grillezett bogarak. A Fidesz stratégiája tehát nem más, mint elárasztani Soros György rémképével az egész magyar társadalmat, és akkor nem jut idő és energia olyan kampánytémák feszegetésére, mint korrupció, iskolarendszer, kivándorlás,egészségügy, elsumákolt rezsicsökkentés, no és természetesen a befogadott 1300 menekült...
Szerző: SZEKA
2018.02.25.
Lényegében semmi mással nem motiválja híveit a kormánypárt az idei választási kampányban, mint az elvesztett kétharmados többsége visszaszerzésének szükségességével. Ha ugyanis újra megszerzik a teljes uralmat a politikai palettán, el lehet fogadni a Stop Sorosnak keresztelt zagyvaságot, amelyről már jó előre tudni lehet, hogy az összes létező biztosítékot kicsapja a még meglévő szövetségeseinknél. Nem túl értékes ajándék hát, amit jelen pillanatban megvásárolhatunk a Fidesz üzletében, ugyanakkor a kormánypárt azzal számol, hogy elegendő mennyiséget el tud adni belőle április 8-án.
Lényegében 19-re lapot húzott a Fidesz, amikor válaszul arra, hogy kiderült, 1300 menekültet a nagy migránsellenes retorika ellenére befogadott Magyarország, sietve benyújtotta a Parlamentnek a Stop Soros néven futó törvénycsomagot. Olyan korlátozásokat tartalmaz ez a jogi zagyvaság, amelyhez hasonlók az 50-es években voltak érvényben Magyarországon, amikor a láncos kutyaként aposztrofált Tito marsallt kellett megállítanunk a déli határon. Nos, most is van láncos kutya, csak azt most Soros Györgynek hívják, a nyugati ügynököket pedig a jogvédő civil szervezetekkel helyettesítette be pártunk és kormányunk.
Azért kell dobni egy lapáttal a gyűlölet amúgy is elég hevesen izzó parazsára, mert be kellett bizonyítani a Fidesz-tábornak, hogy a kormány továbbra is lábbal tapossa azokat a humanitárius értékeket, melyeket látszólag tiszteletben tartott, amikor védettséget biztosított 1300 kiszolgáltatott menekültnek. Soros György matrjoska-babájából pedig egyre-másra tűnnek elő az olyan fideszes hívószavak, mint terrorizmus, erőszak, mecset, sőt újabban a hagyományos étkezési kultúránkat megbolygató grillezett bogarak. A Fidesz stratégiája tehát nem más, mint elárasztani Soros György rémképével az egész magyar társadalmat, és akkor nem jut idő és energia olyan kampánytémák feszegetésére, mint korrupció, iskolarendszer, kivándorlás,egészségügy, elsumákolt rezsicsökkentés, no és természetesen a befogadott 1300 menekült...
GIMISEK OLDHATJÁK MEG AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK LEGKEMÉNYEBB POLITIKAI VITÁJÁT
MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.02.25.
Ebből a szempontból az USA egyedülálló a világon: itt követik el a legtöbb fegyveres bűncselekményt, a 100 emberre jutó lőfegyverek száma is itt a legmagasabb, és naponta átlagosan 96 ember, évente pedig 13 ezer ember lesz lőfegyverek áldozata.
Hogy ez miért fordulhat elő, arra a politikai vita teljes félrecsúszása ad magyarázatot. Hiába az elsöprő mennyiségű tudományos bizonyíték, amely rámutat a fegyvertartás szigorúbb szabályozásának szükségességére, valódi előrelépés évtizedek óta nem történik.
A fegyverlobbit képviselő Országos Fegyver Szövetség (National Rifle Association, NRA) évente 3 millió dollárt költ a fegyvertartás szigorítása elleni politikai lobbitevékenységekre, és még ennél is többet egyes, fegyvertartás-pártinak ítélt politikai szereplők támogatására.
Az ügyre ráfordított gigantikus összegek pedig teljesen kifordították sarkaiból a politikai diskurzust. Miközben az Egyesült Államok alkotmánya valóban garantálja a fegyvertartási jogot, az nem mond semmit a jog konkrét szabályozásáról. Nincs benne az alkotmányban, hogy egy 19 éves problémás fiatalnak lehetősége kell, hogy legyen megvásárolni 10 darab fegyvert, ahogy a floridai lövöldöző esetében (is) történt.
A NRA azonban mindent megtesz, hogy bármilyen ésszerű szigorítást totalitárius állami beavatkozásként, a szabadságjogok lábbal tiprásaként állítson be, és a kampányfinanszírozás révén ehhez elegendő politikai támogatóval is rendelkezik mindkét nagy pártban. Igaz, a jobboldalon sokkal többel, mint a baloldalon.
Minden tragédia – például a tavaly 58 életet követő Las Vegas-i vagy a tavalyelőtt 49-et kioltó floridai – után tehát egy gyors gyászperiódus következik, ám érdemi változás nem.
Ez változhat meg most, és amennyiben így történik, azt a február 14-i iskolai lövöldözés túlélőinek köszönhetik majd az amerikaiak.
A gimnazisták a tragédia után egyből elkezdtek szerveződni és felemelték a hangjukat, szigorúbb fegyverviselései és -vásárlási szabályokat követve. Egy pillanatig sem udvariaskodtak a szaporán részvétet nyilvánító politikusokkal, hanem nyíltan marhaságnak, rizsának (bullshit) nevezték a fegyverlobbisták érveit, sőt rászálltak az NRA által támogatott politikusokra is.
A mozgalmat elindító diákok például igen kellemetlen perceket okoztak Marco Rubio floridai szenátornak, aki rosszul kiszámolt kármentés gyanánt nyilvános vitára állt ki velük...
SZÉGYEN A KÜLFÖLDI KÉTKEZI MUNKA?
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Bandirepublic
2018.02.25.
Ha annyi euróm lenne, ahányszor az elmúlt években olvastam a lekezelő hangnemben emlegetett „mosogató”, „recepciós”, „pincér” diplomás határátkelőkről, akkor egész kellemes összeg ülne a számlámon. Pedig biztos, hogy szégyen az, ha valaki ilyen munkát végez? Ezt a kérdést veti fel az egyik ma ajánlott poszt. Aztán ellátogatunk Kanadába, méghozzá egy frissen érkezett egyetemista írásán keresztül, végül kicsit olimpiázunk még.
Sok fórumon megy a savazás, hogy a sokszázezer nyugatra vándorolt magyar csak alávaló állásokban tud megélni – írta a Bezzeg a svédek blog szerzője. Bandirepublic aztán felteszi a kérdést, vajon tényleg akkora probléma-e ez.
„Magyarországon képtelenség jól megélni és társadalmi elismertséget szerezni egyszerű melósként. (A 90-es, 2000-es évekről beszélünk, amikor még nem vándorolt el minden szaki Nyugat-Európába). Ma már biztosan többet keres egy klímaszerelő, mint egy tanár vagy egy könyvtáros – persze szigorúan zsebre, számla nélkül okosba -, de a társadalmi elismertség még mindig hiányzik. Az emberek jelentős része sznob: mondd meg a szakmádat, megmondom ki vagy!
Úgy érzem, az otthon maradott honfitársaim lenézik a külföldön dolgozó recepciósokat, szállodai szobalányokat, ápolókat, pincéreket, baristákat.
Azt az egy apró tényezőt sokan nem veszik figyelembe, hogy például Svédországban bármiből meg lehet tisztességesen élni, ha van két teljes munkaidőben kereső a háztartásban.
A másik az, hogy itt nem érzem azt a lebecsmérlő hozzáállást, amivel egy építkezési melós ruhában metrózó tagot illetnek sokszor otthon. A stockholmi munkás ugyanott ebédel és lakik, mint az irodista.
A harmadik szintje ennek a kérdéskörnek pedig már-már filozófiai, de mindenképpen meg kell kérdeznem: mivel teszel többet hozzá a világhoz - ha mondjuk financial reporting manager vagy egy multinacionális nagyvállalatban vagy ha házat építesz az embereknek esetleg szolgálatot teszel nekik azzal, hogy ételt, italt hozol az asztalukra? Az óvónéniket, ápolónőket és a tanárokat már nem is említem.
Mi van, ha valaki éppen azért megy nyugatra dolgozni, mert elege van abból, hogy Magyarországon bele van kényszerítve egy vállalhatatlan élethelyzetbe? Most itt nem a rengeteg mélyszegénységben élőre gondolok, hanem azokra, akik kénytelenek főiskolát, egyetemet végezni azért, hogy beállhassanak egy nemzetközi nagyvállalat shared service centerébe értelmetlen riportokat készíteni naphosszat, mert ez az egyetlen európai értelemben vett álláslehetőség otthon, ahol fizetnek rendes pénzt, járulékokat és még képeznek is, sőt nemzetközi karrierlehetőséget kínálnak.
Mennyire opció ma Budapesten elmenni baristának és eltartani a családod tisztességesen? Mi van, ha a belső fejlődésed eredményeként akarsz egyszerű, felelősségtől viszonylag mentes munkát és a szabadidődben önmegvalósítani? (...)
Miért ne dönthetném el én, hogy mit és miért csinálok a megélhetésem biztosítása érdekében? Ilyen szempontból számít, hogy nyugaton magasabbak a fizetések, mert sokkal több lehetőség adódik.
Ezért is szeretném, ha a gyermekünk Svédországban nőne fel, mert itt kevesebb a nyomás és több a lehetőség a kibontakozásra. Legalábbis a kutatások mai fokán így látom…”
Érdemes persze a teljes posztot elolvasni, méghozzá itt...
Szerző: Határátkelő / Bandirepublic
2018.02.25.
Ha annyi euróm lenne, ahányszor az elmúlt években olvastam a lekezelő hangnemben emlegetett „mosogató”, „recepciós”, „pincér” diplomás határátkelőkről, akkor egész kellemes összeg ülne a számlámon. Pedig biztos, hogy szégyen az, ha valaki ilyen munkát végez? Ezt a kérdést veti fel az egyik ma ajánlott poszt. Aztán ellátogatunk Kanadába, méghozzá egy frissen érkezett egyetemista írásán keresztül, végül kicsit olimpiázunk még.
Sok fórumon megy a savazás, hogy a sokszázezer nyugatra vándorolt magyar csak alávaló állásokban tud megélni – írta a Bezzeg a svédek blog szerzője. Bandirepublic aztán felteszi a kérdést, vajon tényleg akkora probléma-e ez.
„Magyarországon képtelenség jól megélni és társadalmi elismertséget szerezni egyszerű melósként. (A 90-es, 2000-es évekről beszélünk, amikor még nem vándorolt el minden szaki Nyugat-Európába). Ma már biztosan többet keres egy klímaszerelő, mint egy tanár vagy egy könyvtáros – persze szigorúan zsebre, számla nélkül okosba -, de a társadalmi elismertség még mindig hiányzik. Az emberek jelentős része sznob: mondd meg a szakmádat, megmondom ki vagy!
Úgy érzem, az otthon maradott honfitársaim lenézik a külföldön dolgozó recepciósokat, szállodai szobalányokat, ápolókat, pincéreket, baristákat.
Azt az egy apró tényezőt sokan nem veszik figyelembe, hogy például Svédországban bármiből meg lehet tisztességesen élni, ha van két teljes munkaidőben kereső a háztartásban.
A másik az, hogy itt nem érzem azt a lebecsmérlő hozzáállást, amivel egy építkezési melós ruhában metrózó tagot illetnek sokszor otthon. A stockholmi munkás ugyanott ebédel és lakik, mint az irodista.
A harmadik szintje ennek a kérdéskörnek pedig már-már filozófiai, de mindenképpen meg kell kérdeznem: mivel teszel többet hozzá a világhoz - ha mondjuk financial reporting manager vagy egy multinacionális nagyvállalatban vagy ha házat építesz az embereknek esetleg szolgálatot teszel nekik azzal, hogy ételt, italt hozol az asztalukra? Az óvónéniket, ápolónőket és a tanárokat már nem is említem.
Mi van, ha valaki éppen azért megy nyugatra dolgozni, mert elege van abból, hogy Magyarországon bele van kényszerítve egy vállalhatatlan élethelyzetbe? Most itt nem a rengeteg mélyszegénységben élőre gondolok, hanem azokra, akik kénytelenek főiskolát, egyetemet végezni azért, hogy beállhassanak egy nemzetközi nagyvállalat shared service centerébe értelmetlen riportokat készíteni naphosszat, mert ez az egyetlen európai értelemben vett álláslehetőség otthon, ahol fizetnek rendes pénzt, járulékokat és még képeznek is, sőt nemzetközi karrierlehetőséget kínálnak.
Mennyire opció ma Budapesten elmenni baristának és eltartani a családod tisztességesen? Mi van, ha a belső fejlődésed eredményeként akarsz egyszerű, felelősségtől viszonylag mentes munkát és a szabadidődben önmegvalósítani? (...)
Miért ne dönthetném el én, hogy mit és miért csinálok a megélhetésem biztosítása érdekében? Ilyen szempontból számít, hogy nyugaton magasabbak a fizetések, mert sokkal több lehetőség adódik.
Ezért is szeretném, ha a gyermekünk Svédországban nőne fel, mert itt kevesebb a nyomás és több a lehetőség a kibontakozásra. Legalábbis a kutatások mai fokán így látom…”
Érdemes persze a teljes posztot elolvasni, méghozzá itt...
KAMPÁNYHÜLYÉK
SZTÁRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2018.02.25.
A kampányban persze kimerülnek a lótó-futó politikusok, és ez olykor a szellemi állapotukon is nyomot hagy. Egyszer egy választás előtti véghajrában úgy indultam el otthonról, hogy az egyik lábamon sötétkék, a másikon fekete cipő volt, ("Magas barna nő felemás cipőben"), pedig korábban azért nem mutatkoztak ennyire a teljes leépülés jeleit. Mélységesen sajnáltam magamat, hogy a fáradtságtól már bicegek is, holott csak a különböző magasságú cipősarkak okozták a bajt.
Ezeket az alkalmi hülyeségeket nem szabad összetéveszteni a stratégák által kialakított kampányszereposztás egyik fontos figurájával: a hivatásos Kampányhülyével. Ilyeneknek lenniük kell, különben a vezérnek magának kellene minden orbitális baromságot, eszetlen riogatást előadnia, és az rangon aluli.
Az új csak az, hogy a Kampányhülyéket (akik nem feltétlenül zavart elméjűek, vagy ha mégis, akkor is a kampányguruk fedezik fel bennük az alkalmas alanyt) eddig az alacsonyabb beosztású pártkatonákból verbuválták, most viszont a feladat eléri a kormánytagokat és egyéb vezetőket is.
Gondoljunk csak az agrárminiszterre, aki a magyarokkal bogarakat etető migránsokkal és az étlapra kerülő klónozott Einstein-agyvelővel fenyeget, a mamája üzletét igazi falvédővers-rigmusban ("Az én anyám/ Nem strómanja/ Senkinek!") magyarázó Kósára vagy Németh Szilárd alelnök összes műveire! Nincs könnyű dolguk, hiszen a Hírcsárda vicceivel kell komoly képpel felvenniük a versenyt...
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2018.02.25.
A kampányban persze kimerülnek a lótó-futó politikusok, és ez olykor a szellemi állapotukon is nyomot hagy. Egyszer egy választás előtti véghajrában úgy indultam el otthonról, hogy az egyik lábamon sötétkék, a másikon fekete cipő volt, ("Magas barna nő felemás cipőben"), pedig korábban azért nem mutatkoztak ennyire a teljes leépülés jeleit. Mélységesen sajnáltam magamat, hogy a fáradtságtól már bicegek is, holott csak a különböző magasságú cipősarkak okozták a bajt.
Ezeket az alkalmi hülyeségeket nem szabad összetéveszteni a stratégák által kialakított kampányszereposztás egyik fontos figurájával: a hivatásos Kampányhülyével. Ilyeneknek lenniük kell, különben a vezérnek magának kellene minden orbitális baromságot, eszetlen riogatást előadnia, és az rangon aluli.
Az új csak az, hogy a Kampányhülyéket (akik nem feltétlenül zavart elméjűek, vagy ha mégis, akkor is a kampányguruk fedezik fel bennük az alkalmas alanyt) eddig az alacsonyabb beosztású pártkatonákból verbuválták, most viszont a feladat eléri a kormánytagokat és egyéb vezetőket is.
Gondoljunk csak az agrárminiszterre, aki a magyarokkal bogarakat etető migránsokkal és az étlapra kerülő klónozott Einstein-agyvelővel fenyeget, a mamája üzletét igazi falvédővers-rigmusban ("Az én anyám/ Nem strómanja/ Senkinek!") magyarázó Kósára vagy Németh Szilárd alelnök összes műveire! Nincs könnyű dolguk, hiszen a Hírcsárda vicceivel kell komoly képpel felvenniük a versenyt...
OLYAN KONZULTÁCIÓ, AHOL VALÓDI KÉRDÉSEK VANNAK, NEM KELL - ORBÁN CSALÁS NÉLKÜL NEM MERI MEGKÉRDEZNI A NÉPET
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.02.24.
Orbán Viktor miután teljesen kiüresítette a parlament és a népszavazás intézményét, ez utóbbit kizárólag magának tartva fenn propagandacélokra, a “nemzeti konzultáció” sehol nem törvényesített és szabályozott “intézményét” nevezte ki a “demokrácia” alapjául. Az alaptörvénytől kezdve mindent a “nemzeti konzultáció” hitelesít, legalábbis papíron.
Az orbáni “nemzeti konzultációk” hazugságának legfényesebb bizonyítéka, hogy Orbán V. nem csatlakozott a francia elnök által kezdeményezett valódi európai konzultációhoz. Ez azt jelenti, hogy lehet legitim egy konzultáció, amelyben kikérik a polgárok véleményét, de azok nem arra valók, hogy propagandaszöveget terjesszenek, és olyan formában tegyenek fel hamis kérdéseket, amelyekre csak egyféleképpen lehet válaszolni.
Az orbáni konzultációk ugyanolyan hamisak és hazugok, mint az egész rendszer, és a NER-t jól szimbolizáló Kossuth-tér hamis, másolt szobrai. A kérdőívek készítése tudomány, amely világos alapelvekkel és alapszabályokkal rendelkezik. Orbán nemzeti konzultációs kérdőívei megszegnek minden szakmai szabályt, durván torzítanak, nem kérdeznek, hanem választ sugallnak, és nem alkalmasak arra, hogy a megkérdezettek igazi véleményt nyilvánítsanak.
A hamis konzultációs kérdőívek kiértékelése sem nyilvános, nem ellenőrzött, még ezekről is kiderült, hogy csalnak. A hazug kérdésekre épülő, torzított eredményt sem merik korrekt, s ellenőrizhető módon kiértékelni. Az egész egy család az első lépéstől az utolsóig, kizárólag azt a célt szolgálja, hogy Orbán, aki a hatalom kizárólagos gyakorlását valósítja meg, saját önkényes döntéseinek “demokratikus” látszatot adjon, és a 90 százalékos támogatottságot hazudja mögé. Így működik egy primitív, leplezett diktatúra...
Szerző: Amerikai Népszava
2018.02.24.
Orbán Viktor miután teljesen kiüresítette a parlament és a népszavazás intézményét, ez utóbbit kizárólag magának tartva fenn propagandacélokra, a “nemzeti konzultáció” sehol nem törvényesített és szabályozott “intézményét” nevezte ki a “demokrácia” alapjául. Az alaptörvénytől kezdve mindent a “nemzeti konzultáció” hitelesít, legalábbis papíron.
Az orbáni “nemzeti konzultációk” hazugságának legfényesebb bizonyítéka, hogy Orbán V. nem csatlakozott a francia elnök által kezdeményezett valódi európai konzultációhoz. Ez azt jelenti, hogy lehet legitim egy konzultáció, amelyben kikérik a polgárok véleményét, de azok nem arra valók, hogy propagandaszöveget terjesszenek, és olyan formában tegyenek fel hamis kérdéseket, amelyekre csak egyféleképpen lehet válaszolni.
Az orbáni konzultációk ugyanolyan hamisak és hazugok, mint az egész rendszer, és a NER-t jól szimbolizáló Kossuth-tér hamis, másolt szobrai. A kérdőívek készítése tudomány, amely világos alapelvekkel és alapszabályokkal rendelkezik. Orbán nemzeti konzultációs kérdőívei megszegnek minden szakmai szabályt, durván torzítanak, nem kérdeznek, hanem választ sugallnak, és nem alkalmasak arra, hogy a megkérdezettek igazi véleményt nyilvánítsanak.
A hamis konzultációs kérdőívek kiértékelése sem nyilvános, nem ellenőrzött, még ezekről is kiderült, hogy csalnak. A hazug kérdésekre épülő, torzított eredményt sem merik korrekt, s ellenőrizhető módon kiértékelni. Az egész egy család az első lépéstől az utolsóig, kizárólag azt a célt szolgálja, hogy Orbán, aki a hatalom kizárólagos gyakorlását valósítja meg, saját önkényes döntéseinek “demokratikus” látszatot adjon, és a 90 százalékos támogatottságot hazudja mögé. Így működik egy primitív, leplezett diktatúra...
"A RENDSZERVÁLTÁS ÍGÉRGETŐ POLITIKUSJELÖLTJEI TUDATLANOK VAGY DEMAGÓGOK VOLTAK - A MAGYAR NEMZET NAGYINTERJÚJA ROMSICS IGNÁCCAL
MAGYAR NEMZET ONLINE - MAGAZIN
Szerző: PINTÉR BENCE
2018.02.24.
Ezer év ötszáz oldalon: több átfogó országtörténet szerkesztése után Romsics Ignác történész maga is megírta Magyarország történetét. Szerinte szabadságharcaink és forradalmaink nem ok nélkül buktak el, és azt is elmondja, a jövő mely mulasztásainkért fog súlyos ítéletet mondani fölöttünk.
– Készült mostanában hasonlóan átfogó, ilyen témájú munka?
– Igen, a rendszerváltás óta legalább féltucat. Ezekből kettőt én szerkesztettem. Az egyik, amelyet hatan írtunk, az Akadémia Kiadónál 2007-ben jelent meg egy kötetben. A másik, amelyet több mint húszan jegyeztünk szerzőként, a Kossuth Könyvkiadónál, 2009–2010-ben. Utóbbi tulajdonképpen egy huszonnégy kötetes, nagyon gazdagon illusztrált sorozat.
– Miért nem készült egyszerzős?
– Készült, csak azokat nem nagyon ismerik. Kontler László például, aki a CEU-n tanít, már 1999-ben írt egy hasonlót. Igaz, csak angolul jelent meg, magyarul nem. Vagy ott van Paul Lendvai kötete, amely németül 1999-ben, magyarul 2001-ben látott napvilágot, továbbá Bryan Cartledge-é, amelyet először 2006-ban vehettek kézbe az olvasók. Említhetném még Nemeskürty István Mi, magyarok című áttekintését is, amely 1989 óta több kiadásban is megjelent. Igaz persze, hogy az utóbbi szerzők egyike sem szakmabeli. Lendvai újságíró, Cartledge nyugalmazott brit diplomata, Nemeskürty pedig irodalomtörténészből képezte át magát közíróvá. Kollégáim többsége valószínűleg azért húzódozik egy ilyen feladattól, mert a szakma az elmúlt évtizedekben rendkívüli módon specializálódott. Sokan egész életükben egy-két év vagy évtized történetével foglalkoznak.
– A specializálódás manapság általában jellemző a tudományra. Jó ez az irány?
– Elkerülhetetlen. Ami viszont nem jelentheti, hogy lemondunk a térben és időben nagyobb távlatú összefoglalásokról. A történelem iránt érdeklődők szélesebb táborához csak ilyen munkákkal tudunk eljutni. A specializált szakmunkákat jó, ha néhány százan elolvassák, sőt gyakran még annyian sem. Tehát mindkét típusú történetírásnak megvan a maga funkciója, és mindkettőre szükség van...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: PINTÉR BENCE
2018.02.24.
Ezer év ötszáz oldalon: több átfogó országtörténet szerkesztése után Romsics Ignác történész maga is megírta Magyarország történetét. Szerinte szabadságharcaink és forradalmaink nem ok nélkül buktak el, és azt is elmondja, a jövő mely mulasztásainkért fog súlyos ítéletet mondani fölöttünk.
– Készült mostanában hasonlóan átfogó, ilyen témájú munka?
– Igen, a rendszerváltás óta legalább féltucat. Ezekből kettőt én szerkesztettem. Az egyik, amelyet hatan írtunk, az Akadémia Kiadónál 2007-ben jelent meg egy kötetben. A másik, amelyet több mint húszan jegyeztünk szerzőként, a Kossuth Könyvkiadónál, 2009–2010-ben. Utóbbi tulajdonképpen egy huszonnégy kötetes, nagyon gazdagon illusztrált sorozat.
– Miért nem készült egyszerzős?
– Készült, csak azokat nem nagyon ismerik. Kontler László például, aki a CEU-n tanít, már 1999-ben írt egy hasonlót. Igaz, csak angolul jelent meg, magyarul nem. Vagy ott van Paul Lendvai kötete, amely németül 1999-ben, magyarul 2001-ben látott napvilágot, továbbá Bryan Cartledge-é, amelyet először 2006-ban vehettek kézbe az olvasók. Említhetném még Nemeskürty István Mi, magyarok című áttekintését is, amely 1989 óta több kiadásban is megjelent. Igaz persze, hogy az utóbbi szerzők egyike sem szakmabeli. Lendvai újságíró, Cartledge nyugalmazott brit diplomata, Nemeskürty pedig irodalomtörténészből képezte át magát közíróvá. Kollégáim többsége valószínűleg azért húzódozik egy ilyen feladattól, mert a szakma az elmúlt évtizedekben rendkívüli módon specializálódott. Sokan egész életükben egy-két év vagy évtized történetével foglalkoznak.
– A specializálódás manapság általában jellemző a tudományra. Jó ez az irány?
– Elkerülhetetlen. Ami viszont nem jelentheti, hogy lemondunk a térben és időben nagyobb távlatú összefoglalásokról. A történelem iránt érdeklődők szélesebb táborához csak ilyen munkákkal tudunk eljutni. A specializált szakmunkákat jó, ha néhány százan elolvassák, sőt gyakran még annyian sem. Tehát mindkét típusú történetírásnak megvan a maga funkciója, és mindkettőre szükség van...
ITT OLVASHATÓ
ÉRVELŐKÁRTYA EGYSZERŰ AGYÚ FIDESZESEKNEK - VILÁGSZÁM!
VÁROSI KURÍR BLOG
Szerző: M. EMIL
2018.02.25.
Ha nincs a fejedben, legyen a zsebedben! A Fidesz kommunikáció mindenre gondol. Nem hagyja az út szélén a szellemileg szerényre komponált tagjait sem, nekik fejlesztették ki az érvelőkártyát. Arra nem számítottak, hogy egyikük ráadásul feledékeny is és elhagyja azt.
Az érvelőkártya
Szerző: M. EMIL
2018.02.25.
Ha nincs a fejedben, legyen a zsebedben! A Fidesz kommunikáció mindenre gondol. Nem hagyja az út szélén a szellemileg szerényre komponált tagjait sem, nekik fejlesztették ki az érvelőkártyát. Arra nem számítottak, hogy egyikük ráadásul feledékeny is és elhagyja azt.
Az érvelőkártya
Elképzelték már azt a helyzetet, hogy a teljes erőbedobással migránsozó fideszes aktivistának egyszer csak elakad a szava, benyúl a zsebébe, előhúz egy darab gyűrött, agyonolvasott papírdarabot szótagol kicsit magában, majd folytatja a riogatást? Ez mától mindennapi eset lehet, hiszen a szabadpecs birtokába jutott dokumentum szerint ez nem utópia, hanem a véres valóság.
Így néz ki:
Így néz ki:
- A választás tétje, hogy Magyarország bevándorlóország lesz-e.
- Egy napon évtizedek múlhatnak.
- A Soros-terv a menekültek betelepítése, és a kerítés lebontása (vagy fordítva), ha nem a Fidesz nyer, az ön szomszédjába költöznek a bevándorlók, és akkor cseszheti. Kivéve, ha a Fidesz…
- A Fidesz nagyon jó úton halad, mindent megvédett már égen és földön, de még van munka, amit el kellene végezni, különben S.O.R.O.S.
- Szél migránssimogató balos.
- Gyurcsány már tönkretette az országot egyszer.
- Karácsony köpönyegforgató.
- Vona pénz- és hataloméhes.
- És mind Soros embere.
- Szóval 2018. április 8.=Fidesz=jövő.
AL DZSAZIRA: KÉZIVEZÉRELT PROPAGANDA MEGY A MAGYAR KÖZMÉDIÁBAN
INDEX
Szerző: R.J.
2018.02.25.
Magyar vonatkozása is volt az Al Dzsazíra Listening Post című műsora legfrissebb, magyar idő szerint szombat délelőtt vetített adásának. Lehozták Dan Nolan brit újságíró anyagát a magyar propagandamédiáról. A műsorban név nélkül megszólalt mások mellett a közmédia (MTVA) pár alkalmazottja, akik arról meséltek, hogyan kézi vezérli a magyar propagandamédiát a hatalom.
A műsor magyar vonatkozása Orbán Viktor évértékelőjével kezdődik, amiben idézik a miniszterelnök brüsszelezését és migránsozását. Majd megszólalt Urbán Ágnes médiakutató és Rényi Dániel újságíró, akik a Soros-jelenségről beszéltek. Arról, hogy minden, a Fidesznek nem tetsző dolog elé odabiggyesztik a Soros-előtagot, démonizálva a magyar származású amerikai milliárdost.
A készítők az Átlátszóra hivatkozva kiemelik, hogyan vásárolta fel Andy Vajna és Mészáros Lőrinc a magyar média jelentős részét, majd ismét jön egy bevágott jelenet Orbán Viktorról, amiben azt ecseteli az Echo TV-ben, hogy szerinte az a normális, ha a média jelentős része nemzeti kézben van (erről egyébként itt is beszél)...
Szerző: R.J.
2018.02.25.
Magyar vonatkozása is volt az Al Dzsazíra Listening Post című műsora legfrissebb, magyar idő szerint szombat délelőtt vetített adásának. Lehozták Dan Nolan brit újságíró anyagát a magyar propagandamédiáról. A műsorban név nélkül megszólalt mások mellett a közmédia (MTVA) pár alkalmazottja, akik arról meséltek, hogyan kézi vezérli a magyar propagandamédiát a hatalom.
A műsor magyar vonatkozása Orbán Viktor évértékelőjével kezdődik, amiben idézik a miniszterelnök brüsszelezését és migránsozását. Majd megszólalt Urbán Ágnes médiakutató és Rényi Dániel újságíró, akik a Soros-jelenségről beszéltek. Arról, hogy minden, a Fidesznek nem tetsző dolog elé odabiggyesztik a Soros-előtagot, démonizálva a magyar származású amerikai milliárdost.
A készítők az Átlátszóra hivatkozva kiemelik, hogyan vásárolta fel Andy Vajna és Mészáros Lőrinc a magyar média jelentős részét, majd ismét jön egy bevágott jelenet Orbán Viktorról, amiben azt ecseteli az Echo TV-ben, hogy szerinte az a normális, ha a média jelentős része nemzeti kézben van (erről egyébként itt is beszél)...
MA KIDERÜL, MENNYIRE ERŐS A FIDESZ
24.HU
Szerző: BITA DÁNIEL
2018.02.25.
Időközi polgármester-választást tartanak Lázár János városában. A Miniszterelnökség vezetőjének presztízskérdés, a pártoknak főpróba. Az ellenzék egy jobboldali független jelöltet támogat. Mi következik mindebből?
Polgármestert választanak ma Hódmezővásárhelyen, miután novemberben meghalt Almási István(Fidesz-KDNP), aki 2012-ben váltotta a város élén az akkor államtitkárrá kinevezett, de a vásárhelyi politikát azóta, miniszterként is meghatározó Lázár Jánost. Ha pedig 42 nappal az országos megméretés előtt időközi választást tartanak egy megyei jogú városban, akkor érthető, hogy mindenki főpróbát emleget. Még úgy is, ha a hagyományosan a jobboldal erősségének számító (1990 óta mindig jobbra szavazó) Hódmezővásárhelyen olyasmit tesztel az ellenzék, amire a parlamenti választáson nem mutatkoznak nyitottnak a pártok.
Kettő egy ellen
A fideszes alpolgármester, Hegedűs Zoltán fő kihívója ugyanis a jobboldali, korábban bevallottan a Fidesszel szimpatizáló Márki-Zay Péter, akit a Jobbik, az LMP és az MSZP is támogat. Márki-Zayt a volt KSH-elnök Mellár Tamáshoz hasonlíthatjuk, aki áprilisban Pécsen indul függetlenként, a szocialisták segítségével. Mellár mögé azonban a hozzá ideológiailag az MSZP-nél közelebb álló LMP és Jobbik sem állt be, míg Márki-Zayt a teljes ellenzék támogatja. A NER nyolcadik évében nincs mit csodálkozni azon, hogy ennek ellenére került még egy, az ellenzéki szavazatokat megosztó induló, az MSZP-s Hernádi Gyula, akit végül kizártak a szocialista pártból, amiért szembement a központ döntésével...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: BITA DÁNIEL
2018.02.25.
Időközi polgármester-választást tartanak Lázár János városában. A Miniszterelnökség vezetőjének presztízskérdés, a pártoknak főpróba. Az ellenzék egy jobboldali független jelöltet támogat. Mi következik mindebből?
Polgármestert választanak ma Hódmezővásárhelyen, miután novemberben meghalt Almási István(Fidesz-KDNP), aki 2012-ben váltotta a város élén az akkor államtitkárrá kinevezett, de a vásárhelyi politikát azóta, miniszterként is meghatározó Lázár Jánost. Ha pedig 42 nappal az országos megméretés előtt időközi választást tartanak egy megyei jogú városban, akkor érthető, hogy mindenki főpróbát emleget. Még úgy is, ha a hagyományosan a jobboldal erősségének számító (1990 óta mindig jobbra szavazó) Hódmezővásárhelyen olyasmit tesztel az ellenzék, amire a parlamenti választáson nem mutatkoznak nyitottnak a pártok.
Kettő egy ellen
A fideszes alpolgármester, Hegedűs Zoltán fő kihívója ugyanis a jobboldali, korábban bevallottan a Fidesszel szimpatizáló Márki-Zay Péter, akit a Jobbik, az LMP és az MSZP is támogat. Márki-Zayt a volt KSH-elnök Mellár Tamáshoz hasonlíthatjuk, aki áprilisban Pécsen indul függetlenként, a szocialisták segítségével. Mellár mögé azonban a hozzá ideológiailag az MSZP-nél közelebb álló LMP és Jobbik sem állt be, míg Márki-Zayt a teljes ellenzék támogatja. A NER nyolcadik évében nincs mit csodálkozni azon, hogy ennek ellenére került még egy, az ellenzéki szavazatokat megosztó induló, az MSZP-s Hernádi Gyula, akit végül kizártak a szocialista pártból, amiért szembement a központ döntésével...
ITT OLVASHATÓ
LENÉZÉSTESZTELŐ: AZ EGYETEM ÉS A MEKI
GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.02.24.
Akár a téli uborkaszezon egyik jelének is tekinthetnénk, hogy a HVG egy általuk trollkodásnak tekintett, a bölcsészekkel viccelődő, egyébként három hetes, beírással foglalkozott. Amely valóban azon a tréfán alapulhatott, ami a bölcsész McDonald's-ban várható karrierjét figurázza ki. Noha lehet azon mosolyogni, hogy a képernyőkép tanúsága szerint McDonald's állást ajánlotta frissen végzetteknek, ez lehet az a pont is, amikor talán érdemes megállni pár pillanatra.
Akár annál a pontnál is, hogy a HVG oldalán megjelent képernyőkép eltér attól, ami jelenleg látható az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ beírásának felkeresésekor láthatótól. A McDonald's álláshirdetése eltűnt, és legfeljebb egy most is olvasható reakció alapján sejthetjük, hogy ott volt. Tekintsük egy pillanatra valósnak, nem egy kamu-profil által odatettnek a hirdetést. Eltünte ebben az esetben azt jelezheti, hogy az egyetemen valakinek nagyon nem tetszett az ötlet. Ha viccnek gondolta, de szerinte nem illik a tréfa a „komoly” egyetemistákhoz, akkor sajnálom a diákokat a humortalan, porszáraz egyéniségű, sablongondolkodású személyzetért. Mert amilyen az egyetem, olyanok az ott dolgozók is. S viszont. A „nemodavalóság” másik okának sokkal rosszabb üzenete lehet.
Jelezve, hogy a McDonald's-nál végzett munka „büdös” a diplomásoknak. Lenézendő, megalázó és az uborkafájuk alá sorolandó. Aminek egy olyan informális üzenete lehet, hogy a diploma fölé helyezi az egyik embert a másiknak. Holott a gyakorlatban egy világcégnél nagyon is lehet olyan munkakör, amihez kellhet egy diploma. Miközben a vendégekkel napi kapcsolatban levő, őket kiszolgáló személyzetben sem feltétlenül hátrány a képzettség, a szélesebb ismereti horizont. Mert a diploma alapvetően ehhez ad belépőt. Jó esetben szélesebb látókört, ismereti alapokat, egyfajta, a későbbieket megalapozó jogosítványt jelent. Korántsem garancialevelet arra, hogy a papírt megszerző alanyi zseni, és a kiválasztott embertípus tagja. Így aztán az a helyzet, hogy miközben az étteremlánc, továbbra is feltételezve, hogy az ajánlat valós, nyugodtan vállalhatja az ötletet, az egyetemi reakció kifejezetten beképzeltnek, és ostobának tűnik...
Szerző: Andrew_s
2018.02.24.
Akár a téli uborkaszezon egyik jelének is tekinthetnénk, hogy a HVG egy általuk trollkodásnak tekintett, a bölcsészekkel viccelődő, egyébként három hetes, beírással foglalkozott. Amely valóban azon a tréfán alapulhatott, ami a bölcsész McDonald's-ban várható karrierjét figurázza ki. Noha lehet azon mosolyogni, hogy a képernyőkép tanúsága szerint McDonald's állást ajánlotta frissen végzetteknek, ez lehet az a pont is, amikor talán érdemes megállni pár pillanatra.
Akár annál a pontnál is, hogy a HVG oldalán megjelent képernyőkép eltér attól, ami jelenleg látható az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ beírásának felkeresésekor láthatótól. A McDonald's álláshirdetése eltűnt, és legfeljebb egy most is olvasható reakció alapján sejthetjük, hogy ott volt. Tekintsük egy pillanatra valósnak, nem egy kamu-profil által odatettnek a hirdetést. Eltünte ebben az esetben azt jelezheti, hogy az egyetemen valakinek nagyon nem tetszett az ötlet. Ha viccnek gondolta, de szerinte nem illik a tréfa a „komoly” egyetemistákhoz, akkor sajnálom a diákokat a humortalan, porszáraz egyéniségű, sablongondolkodású személyzetért. Mert amilyen az egyetem, olyanok az ott dolgozók is. S viszont. A „nemodavalóság” másik okának sokkal rosszabb üzenete lehet.
Jelezve, hogy a McDonald's-nál végzett munka „büdös” a diplomásoknak. Lenézendő, megalázó és az uborkafájuk alá sorolandó. Aminek egy olyan informális üzenete lehet, hogy a diploma fölé helyezi az egyik embert a másiknak. Holott a gyakorlatban egy világcégnél nagyon is lehet olyan munkakör, amihez kellhet egy diploma. Miközben a vendégekkel napi kapcsolatban levő, őket kiszolgáló személyzetben sem feltétlenül hátrány a képzettség, a szélesebb ismereti horizont. Mert a diploma alapvetően ehhez ad belépőt. Jó esetben szélesebb látókört, ismereti alapokat, egyfajta, a későbbieket megalapozó jogosítványt jelent. Korántsem garancialevelet arra, hogy a papírt megszerző alanyi zseni, és a kiválasztott embertípus tagja. Így aztán az a helyzet, hogy miközben az étteremlánc, továbbra is feltételezve, hogy az ajánlat valós, nyugodtan vállalhatja az ötletet, az egyetemi reakció kifejezetten beképzeltnek, és ostobának tűnik...
ÖKÖLRÁZÁS HELYETT EGYÜTTMŰKÖDÉS - MÉSZÁROS ANTÓNIA A VÁLTÁSRÓL ÉS AZ UNICEF MAGYAR FELADATAIRÓL
168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2018.02.25.
Az UNICEF-ben az a feladatom, hogy hidakat építsek a lehetséges partnereink felé – mondja a nemzetközi szervezet élére a műsorvezetői székből átülő, kérlelhetetlen kérdezési stílusáról ismert Mészáros Antónia. Szavaiból úgy tűnik: igyekszik megváltoztatni azt a kissé homályos képet, ami eddig az UNICEF magyarországi tevékenységét jellemezte. Dolgoznának például a gyerekprostitúció felszámolásán is.
– Ön virtigli politikai újságíró. Tavaly ilyenkor még nehéz lett volna elképzelni, hogy ma egy gyerekjogokkal foglalkozó nemzetközi szervezet magyarországi képviseletét fogja vezetni. Hogy érzi magát az új szerepében?
– Mintha szárnyakat kaptam volna. Jól körülhatárolt a feladatom, mégis óriási kreatív térrel és tele kiaknázatlan lehetőségekkel, ami nagyon inspirál. Különösen mert itt és most valóban nagy szükség van arra, hogy jól végezzük a munkánkat.
– A köztelevíziótól viharos körülmények között távozott akkor, amikor a Fidesz ellehetetlenítette azokat, akik újságírók akartak maradni, és nem voltak hajlandók a propagandagépezet részévé válni. Abban, hogy most azt érezte, váltani szeretne, közrejátszik, ami a kritikus médiával történt, történik?
– Több ok vezetett erre az útra, kétségtelenül, a média itthoni helyzete is megfontolásra késztetett. Eljutottam abba az életkorba, amikor érdemes volt elgondolkodnom azon, látom-e magam a következő két évtizedben ebben a szakmában. Most még volt időm pályát, az életem irányát módosítani. Pár év múlva jó eséllyel bezárult volna ez az időablak. Nem kell hozzá még csak szakmabelinek sem lenni, hogy az ember lássa, a magyar médiában egyre szűkülnek a lehetőségek, és egyre kevésbé van eredménye még azok újságírói tevékenységének is, akik igazán jó minőségű munkát végeznek.
– Egy nemzetközi civil szervezet élén mennyivel jobb a helyzet? A Stop, Soros! törvénycsomag sötét korszakot vetít elénk, a külföldről pénzelt civil szervezeteket antidemokratikus eszközökkel próbálják megfojtani, és nem biztos, hogy az ENSZ égisze alatt ténykedő magyarországi UNICEF-fel kivételt tesznek.
– Az UNICEF kézzelfogható segítséget nyújt a világ legelesettebb gyermekeinek. Nyilván vannak ennek a munkának különleges kihívásai Magyarországon is. Mostanában például népszerű az a gondolat, hogy nekünk, magyaroknak nem dolgunk átérezni a világ fájdalmát, hiszen nincsen benne felelősségünk. Oldják meg azok, akik a globális egyenlőtlenségekből az egykori gyarmatbirodalmak vagy a mindenkori világkereskedelem révén a leginkább profitáltak. Így aztán nehezebb a magyar embereket megszólítani olyasmivel, ami messze a határainkon túli probléma. Ezzel együtt sem látom reménytelennek a feladatot. Az UNICEF Magyarország érdekes módon éppen annak köszönhetően lett hivatalosan is külföldről támogatott szervezet, hogy a magyar kormány anyagi dotációját technikailag a világszervezet New York-i központján keresztül utalták a számlánkra. Konkrét programokban egyébként is zökkenőmentesen dolgozunk együtt a kormányzattal – köztudott, hogy az UNICEF a világ minden országában erre törekszik. Az új pozíciómban nem az a legfontosabb feladatom, ami újságíróként volt, vagyis hogy konfrontáljam a szervezetünket a közélet, a politika szereplőivel, hanem az, hogy lehetőleg mindenkivel megtaláljam az együttműködés legjobb módját...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2018.02.25.
Az UNICEF-ben az a feladatom, hogy hidakat építsek a lehetséges partnereink felé – mondja a nemzetközi szervezet élére a műsorvezetői székből átülő, kérlelhetetlen kérdezési stílusáról ismert Mészáros Antónia. Szavaiból úgy tűnik: igyekszik megváltoztatni azt a kissé homályos képet, ami eddig az UNICEF magyarországi tevékenységét jellemezte. Dolgoznának például a gyerekprostitúció felszámolásán is.
– Ön virtigli politikai újságíró. Tavaly ilyenkor még nehéz lett volna elképzelni, hogy ma egy gyerekjogokkal foglalkozó nemzetközi szervezet magyarországi képviseletét fogja vezetni. Hogy érzi magát az új szerepében?
– Mintha szárnyakat kaptam volna. Jól körülhatárolt a feladatom, mégis óriási kreatív térrel és tele kiaknázatlan lehetőségekkel, ami nagyon inspirál. Különösen mert itt és most valóban nagy szükség van arra, hogy jól végezzük a munkánkat.
– A köztelevíziótól viharos körülmények között távozott akkor, amikor a Fidesz ellehetetlenítette azokat, akik újságírók akartak maradni, és nem voltak hajlandók a propagandagépezet részévé válni. Abban, hogy most azt érezte, váltani szeretne, közrejátszik, ami a kritikus médiával történt, történik?
– Több ok vezetett erre az útra, kétségtelenül, a média itthoni helyzete is megfontolásra késztetett. Eljutottam abba az életkorba, amikor érdemes volt elgondolkodnom azon, látom-e magam a következő két évtizedben ebben a szakmában. Most még volt időm pályát, az életem irányát módosítani. Pár év múlva jó eséllyel bezárult volna ez az időablak. Nem kell hozzá még csak szakmabelinek sem lenni, hogy az ember lássa, a magyar médiában egyre szűkülnek a lehetőségek, és egyre kevésbé van eredménye még azok újságírói tevékenységének is, akik igazán jó minőségű munkát végeznek.
– Egy nemzetközi civil szervezet élén mennyivel jobb a helyzet? A Stop, Soros! törvénycsomag sötét korszakot vetít elénk, a külföldről pénzelt civil szervezeteket antidemokratikus eszközökkel próbálják megfojtani, és nem biztos, hogy az ENSZ égisze alatt ténykedő magyarországi UNICEF-fel kivételt tesznek.
– Az UNICEF kézzelfogható segítséget nyújt a világ legelesettebb gyermekeinek. Nyilván vannak ennek a munkának különleges kihívásai Magyarországon is. Mostanában például népszerű az a gondolat, hogy nekünk, magyaroknak nem dolgunk átérezni a világ fájdalmát, hiszen nincsen benne felelősségünk. Oldják meg azok, akik a globális egyenlőtlenségekből az egykori gyarmatbirodalmak vagy a mindenkori világkereskedelem révén a leginkább profitáltak. Így aztán nehezebb a magyar embereket megszólítani olyasmivel, ami messze a határainkon túli probléma. Ezzel együtt sem látom reménytelennek a feladatot. Az UNICEF Magyarország érdekes módon éppen annak köszönhetően lett hivatalosan is külföldről támogatott szervezet, hogy a magyar kormány anyagi dotációját technikailag a világszervezet New York-i központján keresztül utalták a számlánkra. Konkrét programokban egyébként is zökkenőmentesen dolgozunk együtt a kormányzattal – köztudott, hogy az UNICEF a világ minden országában erre törekszik. Az új pozíciómban nem az a legfontosabb feladatom, ami újságíróként volt, vagyis hogy konfrontáljam a szervezetünket a közélet, a politika szereplőivel, hanem az, hogy lehetőleg mindenkivel megtaláljam az együttműködés legjobb módját...
ITT OLVASHATÓ
MIT VETÍT ELŐ ÁPRILISRA A MAI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI EREDMÉNY?
INDEX
Szerző:
2018.02.25.
...A lehetséges forgatókönyvek
1. Hegedűs Zoltán jelentős (legalább 6-8 százalékös) különbséggel nyer.
Lázárék ebben az esetben okkal ünnepelhetnek: a Fidesz emberét még egy tökéletes ellenjelölt – akit az ellenzéki szavazók a jobbszéltől a balszélig lényegében komolyabb fenntartások nélkül támogathattak – sem tudta megszorítani. Ez mindenképp fontos, a fideszes kampányt/sikerpropagandát magasabb fokozatba kapcsoló fejlemény lenne. A hódmezővásárhelyi eleve nem tartozik az ellenzék számára áprilisban nyerhetőnek tűnő egyéni választókerületek közé, de egy ilyen eredmény demoralizálóan hatna az ellenzéki szavazókra, és az együttműködés különböző formáit latolgató ellenzéki pártokra is.
2. Márki-Zay Péter megszorítja Hegedűst, a különbség kicsi, de a Fidesz megőrzi a polgármesteri posztot.
Lázárék ebben az esetben is ünnepelni fognak (még ha kevesebb pezsgő is fogy majd), mert Makón és a választókerület kistelepülésein a Fidesz verhetetlennek tűnik. Az áprilisi egyéni képviselőválasztás az ellenzéki megosztottság (több pártjelölt, kisebb átszavazási hajlandóság) miatt továbbra is lefutott ügynek fog tűnni.
3. Márki-Zay kis különbséggel nyer.
Ez nagyot fog szólni, országszerte felvillanyozhatja az ellenzéki szavazókat, és kényelmetlenül érintené Lázárt, aki maga alatt vágná a fát, ha továbbra is burkolt célzásokat tenne a csap elzárására, a beígért támogatások elvonására (Hegedűs Zoltán választási szlogenje: "A fejlődés nem állhat meg!"). Ezzel együtt Lázárnak április miatt még mindig nem igazán lenne oka aggódni: a választókerületben a Fidesz fölénye a korábbi eredmények ismeretében túl nagy ahhoz, hogy egy vesztes vásárhelyi polgármester-választás azt érdemben befolyásolni tudja.
4. Márki-Zay meggyőző fölénnyel nyer.
Ez a valószínűtlennek tűnő eredmény már nem csak az ellenzéki szavazókat rázná fel, de a pártjaikat is komoly nyomás alá helyezné, hogy fokozzák az egyűttműködést az összes olyan egyéni választókerületben, ahol egy jelöltnek lenne esélye megszorítani a fideszest. Lázár kezdhetne aggódni, de a Fidesz áprilisi győzelme még ettől sem kerülne veszélybe. Az utolsó hetek hangulata viszont alapvetően változna meg.
Szerző:
2018.02.25.
...A lehetséges forgatókönyvek
1. Hegedűs Zoltán jelentős (legalább 6-8 százalékös) különbséggel nyer.
Lázárék ebben az esetben okkal ünnepelhetnek: a Fidesz emberét még egy tökéletes ellenjelölt – akit az ellenzéki szavazók a jobbszéltől a balszélig lényegében komolyabb fenntartások nélkül támogathattak – sem tudta megszorítani. Ez mindenképp fontos, a fideszes kampányt/sikerpropagandát magasabb fokozatba kapcsoló fejlemény lenne. A hódmezővásárhelyi eleve nem tartozik az ellenzék számára áprilisban nyerhetőnek tűnő egyéni választókerületek közé, de egy ilyen eredmény demoralizálóan hatna az ellenzéki szavazókra, és az együttműködés különböző formáit latolgató ellenzéki pártokra is.
2. Márki-Zay Péter megszorítja Hegedűst, a különbség kicsi, de a Fidesz megőrzi a polgármesteri posztot.
Lázárék ebben az esetben is ünnepelni fognak (még ha kevesebb pezsgő is fogy majd), mert Makón és a választókerület kistelepülésein a Fidesz verhetetlennek tűnik. Az áprilisi egyéni képviselőválasztás az ellenzéki megosztottság (több pártjelölt, kisebb átszavazási hajlandóság) miatt továbbra is lefutott ügynek fog tűnni.
3. Márki-Zay kis különbséggel nyer.
Ez nagyot fog szólni, országszerte felvillanyozhatja az ellenzéki szavazókat, és kényelmetlenül érintené Lázárt, aki maga alatt vágná a fát, ha továbbra is burkolt célzásokat tenne a csap elzárására, a beígért támogatások elvonására (Hegedűs Zoltán választási szlogenje: "A fejlődés nem állhat meg!"). Ezzel együtt Lázárnak április miatt még mindig nem igazán lenne oka aggódni: a választókerületben a Fidesz fölénye a korábbi eredmények ismeretében túl nagy ahhoz, hogy egy vesztes vásárhelyi polgármester-választás azt érdemben befolyásolni tudja.
4. Márki-Zay meggyőző fölénnyel nyer.
Ez a valószínűtlennek tűnő eredmény már nem csak az ellenzéki szavazókat rázná fel, de a pártjaikat is komoly nyomás alá helyezné, hogy fokozzák az egyűttműködést az összes olyan egyéni választókerületben, ahol egy jelöltnek lenne esélye megszorítani a fideszest. Lázár kezdhetne aggódni, de a Fidesz áprilisi győzelme még ettől sem kerülne veszélybe. Az utolsó hetek hangulata viszont alapvetően változna meg.
JÓL BEVÁLT SÉMA LAPJÁN KORLÁTOZZÁK MAGYARORSZÁGON A CIVILEKET - ENSZ EMBERI JOGI KÉPVISELŐ
KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / MTI / BIRGIT VON HOUT
2018.02.24.
Magyarországon az elmúlt években egy jól bevált séma alapján válik egyre bonyolultabbá a civil szerveződések működési környezete - mondta Birgit Van Hout, az ENSZ emberi jogi főbiztosának európai képviselője szombaton az M1 aktuális csatornának nyilatkozva.
Az emberi jogi szakértő a "Stop Soros" néven ismert törvénycsomagról szólva kifejtette, ez a javaslat nem az első olyan intézkedés, amely korlátozza a civil társadalom cselekvési lehetőségeit. Hangsúlyozta, a magyar kormánynak joga van intézkedéseket hozni az átláthatóság növelésére, de azok nem bonyolíthatják meg annyira a működési környezetet, hogy a civil szervezetek gyakorlatilag ne tudjanak tovább működni, vagy megbélyegezve érezzék magukat.
Birgit Van Hout megerősítette, szerintük a "Stop Soros" törvénycsomag a megkülönböztetés tilalma és a támogatásokhoz történő hozzáférés szempontjából is sérti a nemzetközi emberi jogi törvényeket.
A kormányoknak megvan a teljes szabadságuk a migráció irányítására, a megkülönböztetés tilalmát azonban tiszteletben kell tartaniuk, ez a javaslat pedig "kipécézi azokat a szervezeteket, amelyek a migránsokkal és a menedékkérőkkel foglalkoznak" - fejtette ki.
Emlékeztetett: az emberi jogi főbiztos emellett aggályosnak találja a támogatások megadóztatását is, mivel az azokhoz történő hozzáférés a gyülekezési szabadság elidegeníthetetlen része, vagyis emberi jog, túlzott megbonyolításuk pedig nem felel meg a nemzetközi emberi jogi törvényeknek. Birgit Van Hout szólt arról is, hogy a törvénytervezet bírálatakor a magyar emberi jogi hagyományrendszerre próbálnak hatni, és bíznak a javaslat átgondolásában. Magyarország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában mindig is vezető szerepet játszott, éppen a civil társadalmak mozgásterének biztosításával vagy az emberi jogi harcosok védelmével kapcsolatban - mondta. Hozzátette, ezért bíznak abban, hogy az ország fontosnak tartja az összhangot a tanácsban a külföldön képviselt álláspontja és a belföldön tanúsított politikája között. Az emberi jogi szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország aláírta a politikai és polgári jogokról szóló nemzetközi egyezményt, tehát a főbiztos megszólalásában olyan kötelezettségekre hivatkozott, amelyek tiszteletben tartását Magyarország is vállalta...
Szerző: Klubrádió / MTI / BIRGIT VON HOUT
2018.02.24.
Magyarországon az elmúlt években egy jól bevált séma alapján válik egyre bonyolultabbá a civil szerveződések működési környezete - mondta Birgit Van Hout, az ENSZ emberi jogi főbiztosának európai képviselője szombaton az M1 aktuális csatornának nyilatkozva.
Az emberi jogi szakértő a "Stop Soros" néven ismert törvénycsomagról szólva kifejtette, ez a javaslat nem az első olyan intézkedés, amely korlátozza a civil társadalom cselekvési lehetőségeit. Hangsúlyozta, a magyar kormánynak joga van intézkedéseket hozni az átláthatóság növelésére, de azok nem bonyolíthatják meg annyira a működési környezetet, hogy a civil szervezetek gyakorlatilag ne tudjanak tovább működni, vagy megbélyegezve érezzék magukat.
Birgit Van Hout megerősítette, szerintük a "Stop Soros" törvénycsomag a megkülönböztetés tilalma és a támogatásokhoz történő hozzáférés szempontjából is sérti a nemzetközi emberi jogi törvényeket.
A kormányoknak megvan a teljes szabadságuk a migráció irányítására, a megkülönböztetés tilalmát azonban tiszteletben kell tartaniuk, ez a javaslat pedig "kipécézi azokat a szervezeteket, amelyek a migránsokkal és a menedékkérőkkel foglalkoznak" - fejtette ki.
Emlékeztetett: az emberi jogi főbiztos emellett aggályosnak találja a támogatások megadóztatását is, mivel az azokhoz történő hozzáférés a gyülekezési szabadság elidegeníthetetlen része, vagyis emberi jog, túlzott megbonyolításuk pedig nem felel meg a nemzetközi emberi jogi törvényeknek. Birgit Van Hout szólt arról is, hogy a törvénytervezet bírálatakor a magyar emberi jogi hagyományrendszerre próbálnak hatni, és bíznak a javaslat átgondolásában. Magyarország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában mindig is vezető szerepet játszott, éppen a civil társadalmak mozgásterének biztosításával vagy az emberi jogi harcosok védelmével kapcsolatban - mondta. Hozzátette, ezért bíznak abban, hogy az ország fontosnak tartja az összhangot a tanácsban a külföldön képviselt álláspontja és a belföldön tanúsított politikája között. Az emberi jogi szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország aláírta a politikai és polgári jogokról szóló nemzetközi egyezményt, tehát a főbiztos megszólalásában olyan kötelezettségekre hivatkozott, amelyek tiszteletben tartását Magyarország is vállalta...