MAGYARORSZÁG "ELÖREGEDÉS-ÁLLÓSÁGA"

MAROSÁN GYÖRGY BLOGJA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2018.02.04.

Az elmúlt héten érdekes tanulmány jelent meg a társadalmak „elöregedés-állóságát” mérő un. Aging Society Index értékéről. (Goldman, P. et al. Measuring how countries adapt to societal aging. PNAS. 2018. jan. 16.) A kutatás szerint hazánk, a vizsgált 18 OECD ország közül – lásd a táblázat – a növekvő elöregedéshez legkevésbé alkalmazkodni képes társadalom! Az előre lépés tehát valóban halaszthatatlan. Ám eredményt csak termékenységet és a halálozást befolyásoló tényezők mélyreható elemzése, majd ennek alapján, az elkerülhetetlen társadalmi és gazdasági változások megvalósítása hozhat. Ennek tükrében aggodalmat keltő, hogy a magyar társadalom – és szűkebb régiónk – nem hajlandó szembenézni a probléma súlyosságával. Kelet-közép Európa ugyanis leszakadni látszik a világ népesség-növekedési versenyében.

Az elemzések szerint a 21. század végére a Föld régiói közül a miénk szenvedi el a legnagyobb népességcsökkenést. Térségünkben lesznek országok – Bulgária és Moldova – amelyek, az évszázad végére elveszíthetik lakosságuk felét! Magyarország, a maga 62.5%-ra csökkenő népességével, a veszteség-lista középmezőnyében található. 2060-ra a rendszerváltó országokban lesz a legmagasabb az eltartottság – az idős, inaktívak és a munkában levők – aránya. Minden ok megvan tehát az aggodalomra. A népesség gyarapodása ugyanis fontos tényezője a lendületes gazdasági növekedésnek. A fiatalok nagyobb aránya dinamikusabb fejlődést és jobb nyugdíj-ellátást ígér. A növekvő népesség emellett stabil kulturális alapot nyújt a nemzeti identitás megőrzéséhez. Érthető tehát, hogy mindenki törekszik – eleddig kevés sikerrel – a gyerekvállalási kedv felkeltésére, az elvándorlás csökkentésére, és a már kivándoroltak hazacsábítására.

Orbán Viktor – szokása szerint – kiadta a parancsot: töltsük meg a Kárpát-medencét magyarokkal. Előbb Lázár János harangozta be – a néhány hónappal ezelőtti Kormányinfón – a 2060-ig szóló nemzeti demográfiai program létrehozását, majd a Családok Világkongresszusán maga Orbán Viktor lebbentette fel a fátylat a népesedéspolitikai program néhány részletéről. A lényeg: megállítandó a magyarság fogyását, 2030-ra 2,1 százalékra kell növelni a termékenységi rátát! Tény: a népesség fogyása csak a születésszám növelésének és a halálozás csökkentésének összehangolt, hosszú távon következetesen folytatott, és sok terület átfogó fejlesztésével állítható meg. Ám a Fidesz kormány nyolc éves regnálásának tapasztalatai óvatosságra intenek. A gyakran elhangzó, és jól csengő ígéretekről rendre kiderül afféle „placebo-reformok”: a cselekvés látszatát keltő akciók, amelyek azonban nem eredményeznek javulást a társadalmi körülményekben...

ITT OLVASHATÓ

ITT AZ ADÓPARADICSOMOK LISTÁJA: AZ ÉLEN SVÁJC, AZ USA ÉS A KAJMÁN-SZIGETEK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: DOBSI VIKTÓRIA
2018.02.05.

Egy héttel azután, hogy az Európai Unió adóparadicsomokat felvonultató „fekete listájáról” végképp kiderült, hogy egy vicc, az igazságos adórendszerekért küzdő Tax Justice Network is közreadta kétévente kibocsátott indexét. Ezt a brit székhelyű NGO szerint nem politikai kritériumok, hanem objektív szempontok alapján állítják össze, és ez meg is látszik a névsoron. Reméljük, Pierre Moscovici és persze az EU-listára rábólintó európai gazdasági miniszterek kabinetjében is vet majd rá egy pillantást valaki.

Január 23-án az EU pénzügyminiszterei kissé megkurtították az alig két hónapja, december elején közzétett uniós “fekete listát” az adóparadicsomokról. Nyolc ország levétele után, ezen immár csak bolygónk olyan távoli zugait találjuk, mint Szamoa és Amerikai Szamoa, Guam szigete, a Marshall-szigetek és Palau; illetve a karibi Saint Lucia, Trinidad és Tobago; végül pedig Namíbiát és Bahreint.

Korábbi cikkünk:

Az adóparadicsomok uniós listája egy vicc, és ezt most az európai pénzügyminiszterek bizonyították

Alig egy héttel azután, hogy az uniós vezetők világossá tették, nem olyan sürgős, hogy tisztán lássunk ez ügyben, egy újabb lista is napvilágot látott, ezúttal a Tax Justice Network (TJN), egy brit székhelyű, szakértőkből és aktivistákból álló nemzetközi hálózat jóvoltából, amelynek specialitása az adó- és a nemzetközi pénzügyi rendszer.

A TJN kétévente jelenteti meg Pénzügyi Titkossági Indexét amelynek élén idén is Svájcot, az Egyesült Államokat és a brit fennhatóság alatt lévő Kajmán-szigeteket találjuk.

Ha ez a lista drasztikusan különbözik az Unió lajstromától, annak az lehet az oka, hogy „nem politikai döntések vezérlik” – állítja a TJN, amely az EU-t sem kíméli: Luxemburg a 6. helyen áll, épp Németország előtt, Hollandia alig marad le a top 10-ről, ahol akad 3 ázsiai terület is: Hongkong, Szingapúr és Tajvan...

ITT OLVASHATÓ

TIBORCZ-KÖZELÉBEN NYOMOZ A NAV ÉVEK ÓTA, DE MÉG NEM TALÁLT SEMMIT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.02.05.

A szekszárdi önkormányzat közbeszerzési tanácsadói szerződése miatt nyomoz a NAV költségvetési csalás gyanújával. Ez a tanácsadó bonyolította azt a közbeszerzést, amivel kiválasztotta a fideszes város Tiborcz István cégét, az Eliost a közvilágítás megújítására. Mindez Polt Péter legfőbb ügyész válaszából derült ki. Poltot Hadházy Ákos, az LMP társelnöke faggatta írásban.

Nem csoda, hogy a hatóságok dobálják, mint a forró krumplit a volt Tiborcz-céggel kapcsolatos eljárásokat. Schiffer András, az LMP volt társelnöke még 2014 decemberében tett feljelentést az Elios Innovatív Zrt. által elnyert önkormányzati közbeszerzések miatt. A Nemzeti Nyomozóiroda 2016-ban szüntette meg a nyomozást, egy ügy kivételével. A megszüntető határozat szerint:

“A lefolytatott bizonyítás eredménye alapján Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. év október hó 31. napján megkötött, a közbeszerzési eljárások lebonyolítására vonatkozó megbízási szerződése kapcsán, hűtlen kezelés vétség elkövetésének gyanúja merült el, melynek tekintetében az eljárás elkülönítésre került. “

Erre az eljárásra kérdezett nemrégiben rá Hadházy Ákos Polt Péternél. A legfőbb ügyész válaszából kiderül: az elkülönített eljárás egy 2013-as, a városi közvilágítás energiatakarékos átalakítására vonatkozó KEOP-os közbeszerzés lebonyolítására szóló megbízási szerződés miatt folyik.

Az ügyet a Nemzeti Nyomozó Iroda a NAV-hoz tette át, ahol már 2015 óta nyomoznak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. De gyanúsítottat ennyi idő alatt sem sikerült fogni.

Hadházy hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: egyelőre nem tudni, melyik cég az a bizonyos tanácsadó, amelyik miatt nyomoznak, s amelyik nyertesnek ajánlotta a Tiborcz-céget annak idején. A szerződés ugyanis nem került fel a szekszárdi önkormányzat közzétételi listájára...

ITT OLVASHATÓ

BÖJTE CSABA: AZ IGAZI KERESZTÉNYSÉG KÜZDELEMMEL JÁR, AMI BEPISZKÍTHATJA KEZÜNKET, LÁBUNKAT

VÁROSI KURÍR - KERÍTÉSEN INNEN
Szerző: bl
2018.02.05.

A Városi Kurír is szemlézte, a 777blog.hu által, Dabóczi Kálmánnal készített interjút. A BKK vezérigazgatójának szokatlanul őszinte interjúja megérintette Böjte Csaba szerzetest is, aki imára hív mindenkit!

Nehéz ma keresztény értelmiséginek lenni

Dabóczi Kálmán az interjúban többek között így fogalmazott:

“Idén már két hullámban hozzuk be a feleségemmel a gyerekeket a városba, van egy korai és egy későbbi „járat”. Bevett szokás, hogy az autóban ilyenkor imádkozni szoktunk közösen. Az egyik imaszándék – amelyet a gyerekek mostanában már maguktól mondanak – a város és az ország vezetőiért szokott lenni, hogy a közjót szolgálják, ne a saját érdekeiket. Ezzel az állandó fohásszal állítom, hogy a gyerekek többet tesznek a közjó és a magyar politikai élet tisztaságáért, mintha plakátokkal kampányolnának. Gondoljunk csak bele, hogy milyen lenne áprilisig a közhangulat, ha sokan csatlakoznának ehhez az imához…”

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ SZÖVETSÉGÉHEZ BEKÖTÖTT SZERVEZET KEZELI A VAJDASÁGBA IRÁNYULÓ 65 MILLIÁRDOS MAGYAR ÁLLAMI TÁMOGATÁST

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: GYURKOVICS VIRÁG
2018.02.05.

A vajdasági Prosperitati Alapítvány kezeli azt a 65 milliárd forintnyi támogatást, amit a magyar kormány a szerbiai magyar közösség támogatása címén tol az ottani gazdaságba. Nem tűnik alaptalannak a feltételezés, hogy a pénzadománnyal a kormány támogatást, konkrétan vajdasági magyar szavazatokat is vásárol. A projektben a Vajdasági Magyar Szövetség a kormány partnere: a Prosperitati egyértelműen a VMSZ befolyása alatt áll. A hipotézist igazolni látszik az a tény, hogy egy korábban kiszivárgott, a VMSZ által összeállított, a támogatandó pályázókról szóló lista nagyban egyezik a ténylegesen támogatottak listájával. A Prosperitati viszont megtagadta, hogy betekinthessünk a pályázati dokumentumokba, így a legfontosabb számszerű adatok nélkül kell értékelnünk a program politikai indokait és lehetséges következményeit. Egy biztos: az anyaországból érkező támogatás (mellék)hatásai komoly átrendeződést indíthatnak el a vajdasági gazdaságban, elsősorban az agráriumban.

Mivel a nevét ebben az ügyben szinte senki nem vállalja, nevezzük Kovács Istvánnak azt a Zenta közelében gazdálkodó kistermelőt, aki a napokban került komoly konfliktusba a helyi cukorgyárral: Kovács tíz éve ide adja el a cukorrépát, ősszel is velük szerződött. Januárban azonban – több más környékbeli gazdálkodóhoz hasonlóan – felmondta a szerződést. A gazdák ugyanis a Prosperitati Alapítványnál akarnak a magyarországi támogatásra pályázni, emiatt kényszerültek a szerződésbontásra.

A Prosperitati az előző két pályázati évben már csaknem 8 milliárd dinárt, több mint 20 milliárd forintot osztott szét. A támogatásból nemcsak gépeket, eszközöket, de termőföldet is lehetett venni. Zenta környékén – akárcsak az egész Vajdaságban – nincs olyan gazdálkodó, akinek ne lenne rokona, ismerőse a szerencsés nyertesek között, érthető, hogy senki nem akar kimaradni a jóból, ki tudja mikor lesz legközelebb ingyen pénz, vagy legalább kedvezményes hitel.

Az idei, harmadik pályázati év első kiírásaira azonban csak olyanok pályázhatnak, akik a Prosperitati által kijelölt integrátornak értékesítik a terményt, legyen szó gabonáról, gyümölcsről, vagy éppen cukorrépáról. Igaz, a zentai cukorgyár részben szintén magyar érdekeltségű, de a cég nem került be a támogatotti körbe. Ezzel a pályázati feltétellel számos más olyan vállalatnak is keresztbe tesz a magyar kormánytámogatás, amelynek magyar a tulajdonosa, míg más, szintén magyar nagyvállalkozók vajdasági léptékkel nézve óriási támogatáshoz jutottak.

A Wekerle-tervtől a Nemzeti Kereskedőházig

...

ITT OLVASHATÓ

KONTRASZELEKCIÓ REKONTRA

HUPPA BLOG
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2018.02.05.

Apám kemény, puritán katonaember volt. Bátyámmal együtt úgy nevelt bennünket, hogy amit főzünk az a miénk, azt kell megennünk. Bármikor kész volt tanácsot adni nekünk, de azt soha nem várta el, hogy meg is fogadjuk. Nem mondhatnám, hogy hidegvízen és kenyéren nőttünk fel: szerényen ugyan, de mindenünk megvolt. Semmi extra. Amikor a gazdagabb gyerekek már hosszúnadrágban, félcipőben lökték a rollert, tekerték a bringát, mi magasszárúban, rövidnadrágban gyalogoltunk vagy villamosoztunk föl-alá a kies Váci úton. Soha nem avatkozott bele az életünkbe, pedig rangjánál, tekintélyénél fogva megtehette volna. Hogy egészen világos legyek: soha nem protezsált bennünket, nem alacsonyította le magát a kijáró-ember szintjére. Ez aztán így is maradt egész közös életünk során.

Bosszantott is azért minket, hiszen hasonló hátszéllel – nézetem szerint szerényebb képességekkel – más kortársaim, egy-egy jó helyre adresszált telefonhívást követően, szélvészgyorsasággal kezdtek el felemelkedni a ranglétrán. Volt olyan kollégám, aki, miután sikkasztott, nem keveset, családi körülményeire tekintettel megúszta egy áthelyezéssel. Mivel a vezetékneve véletlenül éppen megegyezett a felügyelő miniszterével, nem volt nehéz dolga. Ha rákérdeztek, hogy fia-e az illetőnek (a miniszternek mellesleg két lánya volt) csak szerényen hárított, nem kell ez, hagyjuk. Fél év alatt magas beosztásba helyezték, és máris onnan osztotta az észt. Mikor ezt elkeseregtem az apámnak, csak annyit kérdezett: És boldog?

Nem kellett sok idő, hogy belássam apám bölcsességét és tisztességét. Nem csak beláttam, magamévá is tettem. Pedig úgy hívták azt az időt, hogy uram-bátyám szocializmus. Jól emlékszem, hogy bátor újságírók vetettek papírra acélnál keményebb protestációkat a kontraszelekciónak nevezett rendszeridegen káderpolitika ellen. Kevés idő múlva aztán riportot kértek fontos elvtársaktól, ahol finoman felhívták a nagy ember figyelmét a méltatlanul mellőzött, rendkívüli képességekkel megáldott hülyegyerekükre. Máris megvolt a vonal. Lakás, telefon, kocsi kiutalás, beosztás. Kinek adjunk, ha nem egy megbízható elvtárs belevaló, tökös gyerekének?! Egyszer majd mi is kérünk magától valamit, elvtárs.

A rendszerváltás beköszöntével aztán mindenki fellélegzett. Vége a kontraszelekciónak! Mostantól mindenki képességei szerint, mindenki a tudása alapján!

Azt persze már akkor sem értettem, hogy mire alapozták ezt az optimizmust, hiszen az államigazgatás, melynek része voltam több mint harminc évig, pillanatok alatt megtelt kretén és ostoba emberek tömegeivel. Elég volt az addig helyén kezelt tehetségtelen sunnyogónak jó ütemben belépni valamely „rendszerváltó pártba” (azért teszek idézőjelet, mert mára napnál világosabb, hogy itt a hajdani állampárt, az MSZMP váltott rendszert), máris értett a szakmához és követelhette a beosztását. Rendszerint meg is kapta.

Ezek a tehetségek aztán lebontották a nagyüzemi mezőgazdaságunkat, elkótyavetyélték az iparunkat, felszámolták a hadseregünket és végül mára összeszerelő műhelyt csináltak az országból. Mindeközben azért arra mindig ügyeltek, hogy ők és a szűkebb-nagyobb család jól járjon.

2010-ig az ország lerablása ennek ellenére viszonylag szégyenlősen, visszafogottan zajlott. Akkor aztán olyan szinten lendült be, hogy a sokat látott rendszerváltó is csak kapkodta a fejét. Pillanatok alatt jöttek létre gigantikus méretű vagyonok úgy, hogy közben az embereket hülyére vették, mi több ezt a hülyeséget hatékonyan ki is használták. Használják jelen pillanatban is hiszen, mint látjuk, kiapadhatatlan kincsesbánya van a markukban. Ha azt gondoltuk volna, hogy vége a bratyizásnak, az uram-bátyám világnak, akkor nagyot és csúfosan kellett csalódnunk...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN LEGYÜNK DIKTÁTOROK EURÓPA KÖZEPÉN? - AZ ÁLLAMI VAGYON, MINT FINANSZÍROZÁSI FORRÁS (ONLINE KÖNYV. 16. RÉSZ)

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok Földje
2018.02.05.

Az állami vagyon kiárusítása

Előző rész itt.

Hatalomra kerülve áruljuk ki a nagyi ezüstjét is, azaz az állam vagyontárgyait (ingatlanokat, műkincseket, földet, stb.). Ha drágán kívánjuk értékesíteni ezeket, akkor célozzuk meg a külföldi befektetőkek, ha viszont nekünk van rá szükségünk (netalán rokonainknak, haverjainknak, támogatóinknak), akkor az eladási árat határozzuk meg a lehető legalacsonyabb szinten.

Az első módszer esetén a pénzkitalicskázás többfordulós, mivel a befolyt vételár minket illető hányadát csak később tudjuk kimenekíteni a költségvetésből, például vagyongazdálkodó állami céggel kötött tanácsadói szerződésekkel offshore számlákra, állami nagyberuházások fedezeteként átkönyvelés után vállalkozói díj túlszámlázásával, stb.

A második esetben mélyen alulértékelve közvetlenül hozzánk (vagy az általunk preferált személyekhez) jutnak ezek a vagyontárgyak. Ha már mi vagyunk a tulajdonosok, akkor azt csinálunk a tulajdonunkkal, amit akarunk – akár saját célra hasznosíthatjuk azt, akár extraprofittal, immáron reális áron továbbadjuk olyan személyeknek, akik hajlandók azt megfizetni, legyenek akár orosz, akár arab ingatlan-befektetők, netalán multinacionális bankok, nagyvállalatok. Ne legyünk előítéletesek és ne kutassuk a vevők pedigréjét – nem ránk tartozik, ha az FBI körözi őket, hiszen nem nálunk robbantottak vagy kereskedtek fegyverrel. A továbbadásból származó profit már nem a kincstárba érkezik be, hanem közvetlenül hozzánk, ráadásul teljesen legálisan, így azt nyugodtan fordíthatjuk újabb ingatlanok, vállalkozások-üzletrészek megvásárlására mindaddig, amíg a rendőrség és az ügyészség a mi parancsainkat teljesíti.

És mivel indokoljuk az állami vagyon kiárusítását, ha valaki veszi a bátorságot és rá mer kérdezni? Például azzal, hogy az állam nem volt képes megfelelően bánni az adott ingatlannal és a helyreállítás feleslegesen megterhelné a költségvetést (lepusztult állapotú, ám kurrens, jó helyen található műemlék épületek esetén ez kiváló érv), illetve az állam nem tudja megfelelően kihasználni az adott ingatlant, a befolyó vételár viszont jól jön az államadósság csökkentésénél (például egykori gyárépületek, katonai objektumok, stb. esetén).

Azonban nemcsak ingatlanok, hanem például feleslegesnek, gazdaságtalanul tarthatónak minősített értékpapírok, műkincsek is lehetnek az állam tulajdonában, így ha alkalom adódik rá, értékesítsük ezeket is áron alul azoknak, akik ezt megérdemlik.

Államosítások

...

ITT OLVASHATÓ

TGM: KELEMEN HUNOR VACSORÁJA

HVG ONLINE - VÉLEMÉNY
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.02.05.

Az RMDSZ elnöke a legdurvábban megsértette a magyarországi ellenzék egyik fontos részének a vezetőit, tagjait, rokonszenvezőit és szavazóit. Vélemény.

Kolozsvári szabadelvű magyarok meghívására Erdélybe látogatott Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt és Molnár Gyula, az MSZP elnöke. A Bánffy-palotában tartott nyilvános beszélgetés után a két magyarországi balközép politikus vacsorára hívta Kelemen Hunort, aki a romániai magyar párt (az RMDSZ) elnöke, s aki három ízben volt a román kormány művelődési minisztere, egyszer meg miniszterelnök-helyettes is.

A vacsora után Kelemen Hunor ezt mondta a pártjához közel álló Új Magyar Szónak: „A vacsorán megkérdezték, hogy szerintünk mit kellene tenniük Erdélyben a választási kampányban. Nagyon őszintén azt mondtam, hogy semmit. Ez teljesen fölösleges időtöltés és energiabefektetés, hiszen én azt gondolom: az erdélyi magyar emberek világosan tudják, hogy kire szavazzanak.”

A lap szerint „ugyanakkor megismételte a szövetség [az RMDSZ] már korábban ismertetett álláspontját a magyarországi választásokról: az RMDSZ a Fidesz-KDNP nemzetpolitikáját jónak és folytatandónak tartja”.

Ebben nincsen semmi új: az RMDSZ – bár régebben, Domokos Géza és Markó Béla vezetése alatt nagyjából egyenlő távolságot próbált tartani a magyarországi pártoktól (Markó Béla ma is ezt gondolja) – már elég régóta a Fidesz-KDNP, azaz Orbán Viktor miniszterelnök hű szövetségese, egyben a román szociáldemokrata párt, a PSD vezette kormánykoalíció külső támogatója. (Ne tévedjünk: a PSD, akár a szerb, szlovák, cseh parlamenti „baloldal”, voltaképpen kulturálisan és szociálisan konzervatív, nacionalista párt, a PSD ráadásul még klerikális is, akár fő ellenzéke, a nemzeti liberális párt, a PNL. A lengyelországi ellenzék fő ereje, a „liberális” Polgári Platform, szintén konzervatív. A Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt pedig ma szélsőjobboldalinak mondható, akárcsak az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja. A címkék nem érnek semmit.)

De hát mi történt voltaképpen?

...

ITT OLVASHATÓ

ITT AZ ELSŐ JÓ HÍR AZ EGRI KÓRHÁZBÓL, PEDIG A HÉT SZINTE EL SEM KEZDŐDÖTT

SZTÁRKLIKK
Szerző: KORÓZS LAJOS
2018.02.05.

Tegnap látom a facén, hogy nagyon pörög a heti két jó hír publikálása Balog miniszter úr kérésére az egészségügyet illetően. Ma volt lehetőségem a Markhot Ferenc kórház dolgozóival beszélgetnem. Tőlük kaptam az első jó hírt.

Ezek szerint: a dolgozók nagy része a 8%-os fizetésemelés ellenére több tízezer forinttal kevesebb bért kapott, mint az előző hónapban. Sőt! Volt olyan szakdolgozó, aki 30 ezer forinttal kevesebbet. "Jó hír" viszont, hogy a bérszámfejtők meg tudták magyarázni, hogy ez így van jól és elégedjenek meg a 30 ezres csökkentéssel.

Más: a dolgozókat fenyegeti a kórház vezetés, ha velük nem értenek egyet. Példa rá, hogy közelmúltban egy intenzíves doktornő azért repült, mert nem volt egy véleményen a vezetőséggel, miszerint a műtőt be kell kamerázni (ez azért elég durva)! A doktornő repült azonnali hatállyal, pedig vészes orvoshiány van s a kamera fel lett szerelve! "Jó hír" az egészben, hogy nem bíbelődtek holmi fegyelmi tárgyalással és felmondási idővel, végkielégítéssel stb. Kirúgva s punktum!...

ITT OLVASHATÓ

BALOG ZOLTÁNNAK NINCS IDEJE A MUNKÁJÁRA, ANNYI MINDENT KELL FELAVATNIA

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: kkerenyi
2018.02.05.

Megtaláltuk a választ, miért hever romokban az oktatás, az egészségügy és a szociális ágazat: az ezekért egyszemélyben felelős Balog Zoltán nem ér rá ilyen felesleges apróságokkal foglalkozni, mert folyamatosan szerepelnie kell.

Az emberminiszter rettenetesen elfoglalt. Nem ér rá leülni tárgyalni sem a tanárokkal, sem a diákokkal, sem az orvosokkal , sem a közszolgákat képviselő szervezetek vezetőivel. Pedig tényleg keményen dolgozik.

A miniszter honlapján található eseménynaptárból kiderül, hogy a lelkiismeretes és a népért életét adó Balog hetente átlagosan négy rendezvényen szokott részt venni, és ha már ott van, általában beszédet is mond vagy sajtótájékoztatót tart. Emellett nagyjából minden héten átad egy díjat is valahol az országban.

A sok sajtótájékoztatóra, megnyitóra, díj- és épületátadásra nyilván fel is kell készülni egy-egy remek beszéddel, ami újabb értékes munkaórákba kerül. Balog Zoltán ebben nem követi Bakondi György példáját, akinek egy jól megtervezett szónoklata van nagyjából minden alkalomra, és elég benne kicserélni néhány nevet és dátumot, hogy rugalmasan adaptálható legyen az aktuális eseményre. Az emberminiszter minden egyes alkalomra új mondandóval készül, és ezért mindannyian hálásak is vagyunk. Hiszen máshogy nem juthatnának el hozzánk, a nép egyszerű gyermekeihez olyan örök érvényű bölcsességek, mint hogy

• a dúdolva fogantatás a legcsodálatosabb dolog a világon,
• vagy hogy a közmunka komoly vonzerőt jelenthet a tizenéves korosztálynak.

Ha a szónoklatok megírásához még hozzászámoljuk az utazással töltött időt is, akkor rögtön érthetővé válik, miért nem fejlődik az oktatás és az egészségügy. Nem lehet napi huszonhat órát dolgozni, még egy ilyen kivételes adottságokkal rendelkező államférfinak sem.

Az eseménynaptárba mindig csak utólag kerülnek fel a rendezvények és programok, előre soha semmi. Ennek megvan az az előnye, hogy ha épp akad valami felavatandónk, azzal bátran felkereshetjük Balog Zoltánt, biztos, hogy be tudja illeszteni az órarendjébe, hiszen ha rápillant, azt folyamatosan üresnek látja. A titokzatosság varázsa is megmarad, hiszen így nem tudhatjuk, hogy az elkövetkező hetekben merre fog járni miniszterünk, azaz gyakorlatilag bármikor bárhol felbukkanhat (és most mindenki dobogó szívvel tépje fel a hálószoba ajtaját, nem dúdolgat-e esetleg épp arrafelé, a családtervezést segítendő)...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT ÉRDEKÜK A PÁRTOKNAK IS A TAKTIKAI SZAVAZÁS?

VISZLÁT, KÉTHARMAD! BLOG
Szerző: Viszlát!
2018.02.02.

Hogyan lehet áprilisban megállítani a Fideszt? Úgy, hogy az ellenzéki választók listán a kedvenc pártjukra szavaznak, egyéniben viszont a legesélyesebb ellenzéki jelöltre. A jelenlegi erőviszonyok mellett csak így veszíthet annyi parlamenti helyet a Fidesz, hogy ne legyen kétharmada, vagy jobb esetben a kormányalakításhoz szükséges 50 százaléka se.

A legesélyesebb jelöltekre való taktikai szavazás viszont látszólag nem áll érdekükben az ellenzéki pártoknak. De valóban így van ez? Vannak érvek, amelyek emellett szólnak: az ellenzéki pártok egymással is versenyeznek, ezért a rivális jelöltek győzelme nem jó hír számukra. Továbbá ha az átszavazás miatt egyes jelöltjeikre kevesebben voksolnak, akkor kevesebb töredékszavazatot kapnak, ami némileg rontja a listás eredményüket.

Miért lehet mégis érdekük az ellenzéki pártoknak a taktikai szavazás? Mert pontosan tudják, hogy ha nem visznek el több egyéni körzetet, mint 2014-ben, akkor a Fidesz ismét kétharmaddal fog győzni, és előbb vagy utóbb teljesen ellehetetleníti a működésüket. Egyéni győzelmeik viszont csak akkor lesznek, ha az esélyesebb jelöltjeikre más pártokat támogató választók is átszavaznak. Enélkül jelen tudásunk szerint nem nyerhet egyetlen egyéni körzetet sem az LMP, de a Jobbiknak és a koordinált baloldalnak is csak néhány választókerület elhódítására van esélye.

Ezt a problémát vagy a pártok tudnák megoldani, vagy a választók. A pártok erre számos okból nem képesek: részben saját érdekeik miatt, részben mert a híveik egy részét is elriasztaná a riválisokkal történő nyílt összefogás. Ebben az esetben viszont a megoldás a választók kezében van. Ha helyben a legesélyesebb ellenzéki jelöltre szavaznak, azzal a pártok problémáját is megoldják, mert azok továbbra is arcvesztés nélkül kampányolhatnak. Így viszont van esélyük egyéni körzetek elnyerésére, és ezzel a Fidesz túlhatalmának érdemi korlátozására...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÜLÉSPONT ÁLLÁSPONT?

JOG-ÁSZ BLOG
Szerző: DR. SÁNDOR ZSUZSANNA
2018.02.04.

Ismert a mondás: az üléspont meghatározza az álláspontot. Ezt a mondást ugyan többnyire pejoratív értelemben szokták használni, én most mégis pozitívumot látok benne.

Szimbolikus, hogy az új Országos Bírói Tanács (OBT) nem a Hivatal, hanem a Kúria épületében tartotta meg alakuló ülését, mintegy ezzel is demonstrálva függetlenségét és azt, hogy valódi „főnöke” kíván lenni Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal nagyhatalmú elnökének.

Az alakuló ülésen, ahogyan az lenni szokott, elhangzottak a protokolláris felszólalások, ám aki tud a sorok között olvasni, hallani – és ebben az országban erre mindig is nagy gyakorlatra lehetett szert tenni – az meghallhatja a lényeget.

Az OBT ülésének elnöki tisztét hat hónaponként más-más tag tölti be, méghozzá bírói gyakorlatuk hosszának sorrendjében. Az első ülést az a Hilbert Edit vezette, aki korábban, még az új OBT tagok választásának idején az Alkotmánybírósághoz fordult azért, mert Handó fegyelmik osztogatásával próbálta befolyásolni, hogy kikből lehessen, pontosabban ne lehessen OBT tag. A jogszabály szerint ugyanis nem lehet szavazni arra a bíróra, aki fegyelmi hatálya alatt áll. Handó ezzel éppen Hilbert Edit megválasztását akarta megakadályozni, a jelek szerint sikertelenül. Hilbert nem véletlenül hangsúlyozta, hogy a jelenleg általa elnökölt szervezet eltökélt abban, hogy valódi kontrollt gyakoroljon a Hivatal elnökasszonya felett...

ITT OLVASHATÓ

VÁRÓLISTA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: FALUS FERENC
2018.02.02.

Egyszer gondoljuk már végig, hogy mi a várólista. Mi a haszna? Mi a kára? Egyáltalán jó-e bármire?

Kezdjük az elején. Kétféle várakozás van.

Az egyik egy hivatalos, jogszabályokkal körülírt rendszer – a várólista.

A másik az, amikor egy beavatkozás elvégzésére időpontot kapunk, ami születhet kölcsönös megállapodás alapján (például amíg a gyerek táborban van, azalatt lenne jó nekem a kórházban lenni), vagy az orvos időbeosztásától függően, esetleg mikor van szabad műtő, altatóorvos, mikorra érkezik meg a beültetésre kerülő eszköz vagy a műtéthez szükséges igen drága egyszer használatos eszköz (például bélvarrógép).

Mindkét esetben a beavatkozás előre tervezett időpontban kerül sorra, amit még néhány tőlünk független tényező is befolyásol. Ez a legfontosabb tényező pedig a pénz.

Pénzből is kétféle van.

Az egyik a saját zsebünkben lévő erre a célra szánható pénz, a másik az állami (korábban biztosítási) pénz kerete. Ez az utóbbi az, ami tőlünk mint egyéntől majdnem teljesen független. Ez határozza meg, hogy az egészségügyi intézmény a közfinanszírozott beavatkozásokat illetően mennyi pénzzel rendelkezik, ezt kell beosztania. A beosztás pedig nem más, mint a betegforgalom korlátozása. Ennek több módszere is van. Az egyik, hogy egy rendelésen hány beteg jelenhet meg maximum. Öt percnél gyorsabban nem lenne szabad egy beteget „ellátni”. Ez érthető szakmai, minőségi, humánus elvárás, de ebből az következik, hogy egy órában csak 12 betegre kerülhet sor. Ha a rendelési idő eltelt, akkor a többi betegnek várnia kell a következő rendelési napra és így tovább. Ez nem hivatalos várólista, csak előjegyzés, esetleg sorszámhúzás.

Persze az én számomra ez kellemetlen várakozás, mert nem tudom, mi a bajom, a fájdalmamat hogyan enyhítsem. Ilyenkor jön a szükség szülte megoldás – sürgősségi osztály. Odakényszerülök, ahol újra rengeteg ember, beteg emberek várnak előttem, és órák hosszat kell várnom az ellátásomra – esetleg éjjel is, többnyire étlen-szomjan, kényelmetlen körülmények között.

Miért írtam azt, hogy az állami forrás tőlünk majdnem teljesen független? Mert itt a majdnemen van a hangsúly. Ha kórház teljesítményét a kormányzati pénz korlátozza, esetleg a meglévő kapacitásait sem használja ki teljesen, akkor az ellátásokra sorbaállás, várólista lesz. Ahol ez hosszú, vagy nagyon nagy összegű állami pénz szükséges az ellátáshoz, ott hozták létre és szabályozták a hivatalos várólistákat. Ezekre a felkerülés módja is szabályozott, többé-kevésbé nyilvánosak is.

Hogyan volt ez régen?

...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY CSÁBÍTANAK A BANKOK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.02.05.

Ajándékba 20 ezer forint, díjmentes szolgáltatások – ilyen fogásokkal igyekeznek új bankszámlás ügyfeleket szerezni a bankok. Kicsit részletesebben áttekintve azonban ezek a „csábítások” nem is feltétlenül annyira vonzók. Sok kedvezmény csak akciósan és visszavonásig (ami bármikor bekövetkezhet) érvényes.

Súlyos tízezrekbe is kerülhet, ha valaki nem figyel azokra a feltételekre, amelyeket a kedvezőbb díjakért cserébe előírnak a bankok (korábban táblázatban mutattunk be néhány költséget és előírást). Úgy tűnik, az idén még a korábbinál is jobban résen kell lenniük azoknak, akik szeretnék banki kiadásaikat alacsony szinten tartani. Mindenkinek ajánljuk, hogy semmiképpen se csak a hangzatos hirdetéseknek, a banki ügyintézők kalkulációinak higgyen! Akkor sem, ha elsőre nagyon jól hangzik. (Arról, hogy miként verhetnek át a bankszámlával, itt írtunk.)

Az Unicredit Tripla számlacsomagjával igyekszik új ügyfeleket magához csábítani. Hirdetésük szerint számos szolgáltatás díjmentesen vehető igénybe. Az első 12 hónapban a havi zárlati díjat is elengedik, amennyiben legalább 150 ezer forint átutalás érkezik a számlára. Elsőre valóban kedvezőnek tűnik a Tripla, de azért nem árt tudatában lenni annak, hogy szinte az összes kedvezmény akciósan visszavonásig (ami bármikor bekövetkezhet) érvényes. A csomag havi díja egyébkén 5 ezer forint, ami csekélynek egyáltalán nem mondható...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG EGY AMERIKÁBAN ÉLŐ MAGYAR SZEMÉVEL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Susan
2018.02.05.

Vajon milyennek látjuk Magyarországot és azon belül is Budapestet, és a szülővárosunkat több évnyi távollét után? Mennyit változott előnyére és hátrányára az ország? Ezeket a kérdéseket válaszolja meg a mai poszt, Susan írása, amihez képeket is küldött.

„Nemrég Határátkelő az egyik poszt felvezetőjében fogalmazott így: Magyarként aligha tudjuk (még sok-sok külföldön töltött év után sem) külső szemlélőként nézni Magyarországot és/vagy Budapestet, hiszen valamilyen emlék mindenkit köt az országhoz.

Nagyon találó gondolat, és azt hiszem, hogy valahol ez is közrejátszott abban, miért vegyes érzelmek keveredtek bennem, amikor 3 év után először látogattunk haza Magyarországra.

Sokáig vívódtam, hogy megírjam-e az alábbi posztot, mert tudom, hogy az ilyen jellegű írások mindig egy kicsit a „darázsfészek” kategóriába esnek. Nem utolsósorban azért, mert személyes – és így nagyon szubjektív – voltuk miatt sosem festhetnek reális képet.

Igyekszem azért valamiféle egyensúlyt teremteni, mert az emberi természet már csak ilyen: szeretjük, ha a mérleg egyik oldala sem billen túl magasra vagy mélyre.

Eltérően a tőlem megszokott – bédekker stílusú – posztoktól – a következőben kicsit személyesebb élménybeszámoló következik arról, milyen pozitív (+) és negatív (-) élmények értek az alatt a 2 hét alatt, amit Magyarországon töltöttünk az ünnepek alatt.

Pozitívum: találkozás és újdonságok

Három éve voltunk utoljára látogatóban, így nagyon jó volt végre megölelni a szeretteinket, és élőben, nem csak a számítógép képernyőjén keresztül látni őket. Megállapítottuk, hogy a laptopjaink képfelbontása megfelelő, mert a valóságban sem fedeztünk fel több ráncot egymás arcán. :)

Mint minden alkalommal, első nap most is átestünk a „jaj-de-összement-a-lakás-és-minden-milyen-pici” szindrómán, ami természetes módon következik abból a tényből, hogy az óriás méretek országából (értsd: USA) mentünk haza látogatóba, és a szemünk már elszokott az európai (magyar) méretektől. :)

Sikeresen regenerálódva a 13 órás repülőút és +9 órás időeltolódás után, örömmel vetettük be magunkat „kies szülővárosom” (Budapest agglomerációjában levő kisváros) újra felfedezésébe.

A napi séták előkészületei kicsit hosszadalmasak voltak, révén két réteg pulóver, kabát, sapka, sál, kesztyű és csizma magunkra öltése több időt vett igénybe, mint felkapni egy könnyű dzsekit és sportcipőt (hja, nem kellett volna úgy elkényelmesedni Dél-Kalifornia 20 C fokos teleiben).

De a friss, csípős levegő – főleg a kisebbik lányomnak, aki ritkán jut ilyen téli élményekhez – csupa élvezet volt! :)

Örömmel fedeztünk fel újdonságokat, mint pl. a híres Kincsem ló emlékét őrző szobrot (a versenyló istállója a városunkban volt), de egy kis nosztalgiáért sem kellett messzire menni: az óvoda, az iskola, a Polgármesteri Hivatal (öregeknek Tanácsháza) vagy a gyógyszertár ismerősként köszönt vissza..."...

ITT OLVASHATÓ

"KÉPESEK VAGYUNK RÁ, KÉPES VAGYOK RÁ" - AZ EGYÉNI ÉS TÁRSADALMI FELELŐSSÉGRŐL A RÁKELLENES VILÁGNAPON

MÉRCE
Szerző: NAGY GYÖNGYI
2018.02.05.

Ma van a Rákellenes Világnap (World Cancer Day). Az elsőt 2004-ben tartották, és a kezdeményezés célja az, hogy a rákos megbetegedésekkel kapcsolatos információk terjesztésének segítségével – a megelőzés és a megfelelő ellátás fontosságára való felhívással – elkerülhetővé tegyen haláleseteket, illetve, hogy elősegítse a rákos betegek társadalmi integrációját.

A rákot sokan azonosítják a halállal, rengeteg tabu és félelem veszi körül ezt a betegséget, pedig, az ötéves túlélést vizsgálva ma Magyarországon 60 % körüli túlélési arányról beszélhetünk. Természetesen ez életkor, nem és a daganat típusa függvényében változik, de mégis érdemes ezt az arányt tudatosítani...

Ez az arány viszont még növelhető és a ráknak betudható megbetegedési-halálozási arány csökkenthető lenne. Ma Magyarországon a daganatos megbetegedések vezető halálokok, 2014-ben az összes halálozás közel egyharmadáért voltak felelősek, évente 100000 lakosra vetítve ez kb. 270 halálesetet jelent, amivel az OECD-ben sereghajtók vagyunk, és az 1990 óta vizsgált tendenciát tekintve is elkeserítő a helyzetünk, a többi tagországgal összevetve...

ITT OLVASHATÓ

ÖSSZEOMLÓBAN A BÍRÓSÁGOK AUTONÓMIÁJA, SOKAN MENEKÜLNEK A RENDSZERBŐL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.02.05.

Egyre feszültebb a viszony az autonómiához szokott bírói kar és a kormány központosító politikáját képviselő Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke között. A januári események tovább feszítették a húrt. A hónap elején Handó eredménytelennek nyilvánította az ország legnagyobb bírósága, a Fővárosi Törvényszék elnöki posztjára kiírt pályázatot, holott kézenfekvőnek látszott az egyetlen jelentkező kinevezése. Az elnök korábbi támogatója, Fazekas Sándor folyamodott saját megbízatásának meghosszabbításáért, és élvezte a bírói tanács 75 százalékos támogatását is. Január 15-én választották meg az új összetételű Országos Bírói Tanácsot, ahol Handó ellenfelei kerekedtek felül. Sőt megválasztásakor még nyílt színi tapsot is kapott Vasvári Csaba elnök, aki korábban két pályázat során is hasonlóan járt, mint most Fazekas, majd pert indított Handó ellen joggal való visszaélés miatt. A napokban kitudódott az is: a 2012-ben kényszernyugdíjazott bírák közül az egyik legnagyobb tekintélyű, Ujkéry Csaba is perli az OBH-t és a Legfőbb Ügyészséget. Ezek az ügyek jelzik: az OBH elnökének eszköztárában hatalmának megerősítése érdekében már kinevezésének pillanatától jelen volt a megfélemlítés, hogy nem ódzkodik egész életpályák megalapozatlan kikezdésétől sem.

Ujkéry Csaba csaknem negyven esztendeig volt bíró, húsz éven át megyei bírósági elnök, nyolc évig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tagja. Megkapta a bíráknak adható legmagasabb elismeréseket, a Deák Ferenc- és a Juhász Andor-díjat, az Osztrák Köztársaság elnöke a két ország bírósági kapcsolatainak erősítéséért Ausztria Nagy Ezüst Érdemkeresztjét adományozta neki. Handó Tünde első intézkedései között őt is kényszernyugdíjba küldte, majd néhány hónap múlva olyan ügyben jelentette fel hűtlen kezelésért, amelyben hosszú évek ellenőrzései során semmiféle kivetnivalót nem talált sem az OIT, sem a Legfőbb Ügyészség, sem az Állami Számvevőszék.

A történet háttere, hogy 1993-ban a fonyódi bírósági üdülő üzemeltetése a Somogy Megyei Bírósághoz került. Itt kedvezményesen tölthették szabadságukat az ország bírósági dolgozói, az intézmény gyakran fogadott országos vezetőket és külföldi delegációkat is. Számukra bevett program volt, hogy a hazai és határon túli nobilitásokat vitorlázni vitték őket kölcsönkért hajókkal. Ez a lehetőség azonban megszűnt, amikor ezek a vitorlások más kikötőkbe kerültek. A korábbi program fenntartásához azonban a tekintélyes vendégek ragaszkodtak, ezért alakult ki egy kompromisszumos megoldás az OIT aktív egyetértésével: Ujkéry 2003-ban vett egy vitorlást – amire bizonyíthatóan nem saját célból volt szüksége –, a bíróság pedig kikötői helyet bérelt. Folytatódhatott a vitorlázás, ám ebből később megszületett a vád, hogy Ujkéry saját hajójának kikötői díját jogellenesen a bírósággal fizettette.

Handó Tünde már a feljelentés előtt széltében-hosszában híresztelte, hogy Ujkéry törvénytelenséget követett el. A vádhatóság is közleményt adott ki a vélt bűncselekményről, holott Polt Péter legfőbb ügyész korábban maga is többször részt vett a hajókázásokon. A volt bírósági elnök és OIT-szóvivő összetört, amikor rabosították. A trauma súlya alatt orvoshoz kellett fordulnia szívpanaszokkal, alvászavarral, szinte ki sem mozdult otthonról, úgy érezte, kikezdték egész életpályáját, becsületét. Polt Péter ügyészsége megrovással akarta lezárni az ügyet, ám a volt megyei bírósági elnök ebbe nem nyugodott bele. Pere öt év alatt három bírósági fokot járt be, tavaly jogerősen bűncselekmény hiányában felmentették.

– Felmentésem után fél évig vártam, hogy valaki legalább a sajnálkozását fejezze ki azért, amit velem tettek. Hiába. Így nem maradt más, mint a bírósági út – mondta Ujkéry a 168 Órának...

ITT OLVASHATÓ

KÖVÉR LÁSZLÓ BEISMERTE, HOGY A FIDESZRE SZABTÁK A VÁLASZTÁSI KÖRZETEKET (HANGFELVÉTEL)

REFLEKTOR BLOG
Szerző: baum
2018.02.03.

...Íme a felvételrészlet teljes leirata:

Kövér: „Az a jó, ha az ellenzék nem rúg labdába. Ezt természetesen kormánypárti politikusként mondom, minden kormánypárti politikus ezt mondja, vagy legalábbis ezt gondolja. Magában legfeljebb nem meri kimondani nyíltan. Én is csak ebben a körben teszem. Isten őrizz, hogy ők labdába rúgjanak. Az, amit mondanak a választási rendszer reformjáról nem mondom, hogy nincs benne földrajzi bűvészkedés vagy nem volt, de csak annyi bűvészkedés volt benne, mint a 90-es törvényben amit a szocik alkottak meg. Semmi olyat nem tettünk az elmúlt huszonhat évben, és nem teszünk és nem áll szándékunkban, amit mások előttünk meg ne tettünk volna. Tehát, hogyha eddig nem volt veszélyben a demokrácia, akkor most sincs veszélyben a demokrácia.”

Kérdező: „Két választás között a kormánypártnak gyakorlatilag tejhatalma van?”

Kövér: „A törvényes keretek között igen. Persze. (…)”

Kérdező: „A Fidesz hozza gyakorlatilag a törvényeket is. „

Kövér: „De ez mikor van másként. Kormányok hozzák a törvényeket.”

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MAGYARTANÁRA KOMMENTBEN ÁLLT KI A DIÁK MELLETT, AKIT A KORMÁNYMÉDIÁBAN MEGPRÓBÁLTAK LEALÁZNI

444.HU
Szerző: plankog
2018.02.04.

Pénteken jelent meg videónk a diáktüntetésekről, és az oktatásügyben felizzott vitákról...

Ebben pedig több részlet is szerepelt Kálló Dániel, a Független Diákparlament szóvivőjének Echo tévés szerepléséből. A szóvivő oktatási kérdésekről akart volna beszélni, Velkovics Vilmos riporter viszont felhívásuk egyik mondatának elemzésére szólította fel újra és újra, azt mondta, hogy egy felhívást sem tudnak megfogalmazni, és hogy azért akarnak kevesebbet tanulni, hogy többet bulizzanak és videojátékozzanak...

...A 444-re aztán kommentet írt Forgács Éva, Kálló Dániel magyartanára, a Scheiber Sándor Gimnázium tanára. (Rákérdeztünk, valóban ő írta kommentet.)

„Kálló Dániel magyartanáraként büszkén állíthatom: a diák tisztában van az alannyal és az állítmánnyal, jól elemez mondatokat, kiválóan fogalmaz és kreatívan old meg nyelvtani és irodalmi feladatokat. Kicsit csodálkozom, hogy az Echo TV újságírója a középiskolai tüntetés egyik szóvivőjét mondatelemzésre szólította fel, ahelyett, hogy az oktatással kapcsolatos véleményéről kérdezte volna. Kálló Dániel a magyarórán azt tanulta, hogy a vita során hallgassuk meg a másik fél véleményét, ne vágjunk a szavába, nem a hangerő, hanem az érvek számítanak. Az Echo TV műsorvezetője agresszivitásával bemutatta, hogyan nem szabad egy újságírónak viselkednie. A pártatlanság látszatát sem próbálta meg fenntartani, egy középiskolás diák véleményének megismerése helyett igyekezett kioktatni, lejáratni, fölényeskedni (ki tudja, miért?), egy percig sem volt kíváncsi interjúalanya válaszára. Látható volt, hogy a gimnazistát meglepte ez a stílus, szerencsére az iskolában nem ehhez, hanem a kulturált kommunikációhoz szokott. Remélem, az Echo TV riporteréhez hasonló »médiamunkások« erről nem fogják leszoktatni.”

ITT OLVASHATÓ

A KÓROS HAZUDOZÁS VÉLETLEN TALÁLKOZÁSAI A MINISZTERI BÁRSONYSZÉKBEN

SZTÁRKLIKK
Szerző: KONOK PÉTER
2018.02.04.

Volt a boldog nyolcvanas évek elején, amikor a Soros György még a szocialista hazát akarta aláaknamunkázni, egy dokumentumfilm. A szörnyű, veszedelmes ellenségekről szólt, akik fittyet hánynak pártnak, kisznek, és puszta bosszantó létükkel fenyegetik a munkásparaszti egyetértés rendszerét: a csövesekről.

Hosszú haj, szakadt farmer, kockás ing (persze kívül), kannásbor, technokolrapid, rockzene - a tőkés Sátán megannyi rémes attribútuma.

A dokumentumfilmben - nem tudom már, mi volt a címe - interjút készítettek egy virtigli csövessel (hosszú haj, szakadt farmer, stb., mint fenn), akinek a nyakában láncon egy kis, lapos elzettkulcs lógott.

- Mi van a nyakadban? - kérdezte a riporter, mintha nem látná rendesen.
- Kulcs - válaszolt a virtigli csöves furfangosan, de az igazsághoz hűen.
- Minek a kulcsa?
- Garázsomé.
- És mit tartasz a garázsodban?
- Motoromat.
- Tényleg van motorod?
- Á, nincs.
- És garázsod?
- Az sincs.

Se garázs, se motor, csak az álmok kézzelfogható, kulcsluktalan kulcsa. Becketti mélységű párbeszéd volt ez, évekig szállóigeként idézgettük. Szomorú volt, és szép.

De most, ahogy elnézem politikusaink szerény vagyonnyilatkozatait (különös tekintettel Pintér Sándorra, aki egy öreg Wartburggal és hozzá négy garázzsal rendelkezik), kissé sótlannak tűnik már az a régi interjú.

Ezek a vagyonnyilatkozatok sokkal mélyebbek. Szomorúak, mint egyetlen Wartburg négy garázsban bomolva, mégis szépek, mint az arcátlanság és a kóros hazudozás véletlen találkozásai a miniszteri bársonyszékben.

ITT OLVASHATÓ

CSOPORT, CIVIL SZERVEZET, VAGY TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.02.04.

Közösségek. Társadalmi problémák. Állami feladatok. Finanszírozás. Fenntartás. Megoldások. Adaptálhatóság. Átpolitizálódás. Talán ezek mentén a kulcsszavak mentén gondolkozom mostanában a legtöbbet a civilségről.

És van min gondolkozni. Pláne, ha az ember a nemzetközi tapasztalatokkal is összeveti mindezt.

Civilek és közösségi tevékenység. Azt hiszem, ez lenne a testreszabott feladat nekünk. Helyi igényekre szervezni közösségi megoldásokat. Mert jó az embereknek közösséget alkotni, közösségi élményeket szerezni, együtt lenni, megerősítéseket adni egymásnak érdeklődésről, tudásról, az élet minden területén. Jó, ha találunk egy faluban embereket, akik képesek pl. a hobbijuk mentén egy kis közösséget alkotni. Aztán, ha szeretnének valami forrást ehhez, akkor intézményesülni kell, szervezeti forma szükséges, alapítvány, egyesület. Még ez is rendjén van.

Ám a világ nem ilyen csodás, hogy az emberek csak az élmények, a szabad idő, a hobbi mentén gondolkozzanak. Vannak, akiket a közösség problémái nem hagynak nyugodni, mert tele vagyunk ám ilyenekkel, leszakadó régiókkal, elszegényedéssel, annak minden hozadékával, szétzilált közösségekkel. Ezekre a problémákra az állami rendszer nem tud megfelelő megoldást adni. Egy részére megoldási protokollja sincs, ahol van, ott is sok a baj, kiégett, eszköztelen szakemberek, mélyen rögzült, idejétmúlt szerepek. A növekvő gondokat a civilek egy része nehezen viseli, megoldást keres, új utakat, módszereket.

Állami feladatok kerülnek így a civilekhez, akik ráadásul sikeresen próbálkoznak a megoldással.

Sok civil szervezet elszigeteli magát a rendszertől, szándékosan, mert úgy látják, nekik, egyedül jobban megy. A rendszer csak gátol, ne is törődjünk vele, mondják, és fejlesztik a saját modelljüket, mintegy zárványt. És dolgoznak, először csak önkéntesen, aminek mindig van egy ad hoc jellege, hiszen közben munkahelyük van, élnek, más programjaik is vannak. Ám a problémák nőnek, és úgy tűnik, a megoldásokhoz több kell, napról napra kell, aki dolgozik benne, folyamatosság kell… és ehhez forrás.

És itt bejön a finanszírozás kérdése. Mert a folyamatos munka, jelenlét már nem megy pénz nélkül. Amit leginkább elérhettek, azok a pályázatok voltak. Ide viszont speciális tudás kell, és infrastruktúra, amit többnyire pályázatokból a civilek elkezdenek felépíteni. Amikor munkaviszonyban is alkalmazhatott a munkára szakembereket a civil szervezet, a fenntartás is új színt kapott. Mert a problémamegoldásba magát bedolgozót nem szívesen engedték el, ha már működött a dolog, jó lett volna megtartani. Aki jól csinálta, pályázatról pályázatra tudta biztosítani az állásokat, és ez átstrukturálta a gondolkodást. Mert szempontként zárkózott fel az állás megtartása a problémamegoldás mellé, sőt, sokaknál meg is előzte ezt. Már nem úgy kerestek pályázatot, ami a küldetésükhöz igazodott, hanem a fenntarthatóság, az állások megtartása szerint. Sokakat félrevitt ez az eredeti küldetéstől.

Aztán jött az átpolitizálódás, ami a pályázatok elérhetőségét is meghatározta. Mert lettek a támogatásra méltó és méltatlan szervezetek. Egy maradt fix, a megoldásra váró társadalmi problémák, egyre növekvő száma, és a mélysége...

ITT OLVASHATÓ

INOTAI ANDRÁS: NEM LESZ TÖBB ESÉLY 2018 UTÁN!

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BIHARI TAMÁS
2018.02.05.

Magyarország nem áll a saját lábán – nyilatkozta egyebek mellett a Népszavának Inotai András közgazdász. Szerinte 2018. április 8. az utolsó alkalom, hogy leválható legyen a Fidesz-hatalom.

- Elégedetten hátradőlhetünk azután, hogy Orbán Viktortól megtudhattuk, már nem csak a lánya és veje, de az ország iis a saját lábára állt, nincs szükségünk külső forrásokra?

- Ezekből az állításokból az országra nézve semmi nem igaz. Az Európai Uniótól 2014-20. között összesen 23 milliárd eurót kapunk a kohéziós alapból. Ebben nincs benne az évi nagyjából 1 milliárd eurós mezőgazdasági támogatások összege és egyéb kisebb céltámogatások.

- A kormányfő gyakran azzal is érvel, hogy csak azt kapjuk vissza, amit befizetünk. Van ebben igazság?

- Legföljebb annyi, hogy Magyarország megközelítőleg annyit fizet be a közös kasszába, amennyit az agrárium támogatására kap. Azt a 23 milliárdot tehát nettó értékben kell számolni.

- A miniszterelnök kommunikációja szerint ebben az évben az összes uniós forrást be kell söpörni. Ez mennyire pörgetheti fel a gazdaságot?

- Szerintem ez megmarad a szavak szintjén, mert technikailag is lehetetlen amiről a miniszterelnök beszél. Nem világos, mi a valójában fontos: hogy azt a támogatást, ami beérkezik hatékonyan használjuk-e fel, vagy az, hogy az utolsó euróig mindent lehívjunk. Az utóbbi esetben pedig, hogy mire költöttük a pénzt, ne kérdezze senki.

- A tapasztalatok szerint hogyan használtuk fel ezt az irdatlan összeget?

- Az uniós forrásokból sajnos nagyon kevés fenntartható növekedést elősegítő-megalapozó beruházás valósult meg. Helyette a legkülönbözőbb, sokszor a kormánykommunikációban olcsón eladható célokat szolgáló, de a versenyképességgel köszönő viszonyt sem ápoló programok jutnak jelentős összegekhez. Mivel pedig az uniós támogatások jelentős része a magyar költségvetésen keresztül jut el a nyertesekhez, akkor levonhatjuk azt a következtetést is, hogy a magyar költségvetés 3 százalék alatti hiánya addig tartható, amíg uniós pénzek érkeznek...

ITT OLVASHATÓ

BALOG MINISZTER TUDJA, DE NEM MONDJA - A MILLIÓS NYUGDÍJAK TITKA

VÁROSI KURÍR - KERÍTÉSEN INNEN
Szerző: bl
2018.02.05.

A kormány elmúlt években hozott intézkedéseinek – például a járulékplafon eltörlésének – köszönhetően, rohamosan nő a régi és az új nyugdíjak közötti különbség, ma már egyre többen kapnak akár több millió forintos ellátást.

A nagy titok

Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője „Mennyien kapnak a milliós nyugdíjat? Miként változott a legmagasabb nyugdíjban részesülők létszáma az elmúlt években?” címmel írásbeli kérdést nyújtott be, Balog Zoltán Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszterhez.

A szoci képviselő, többek között az alábbi kérdéseire várt választ:

• Miként változott 2013-óta az egyes években, az 500 ezer és 1 millió forint közötti nyugellátások száma?
• Miként változott 2013-óta az egyes években az 1 millió és 2 millió forint közötti nyugellátások száma?

A képviselő az adatokat megyénként és országosan is kérte.

Korózs Lajos kérdésére – ahogy már megszokhattuk – Rétvári Bence, a tárca államtitkára “válaszolt”. Az irományból megtudhattuk, hogy szerinte a nyugdíjasok a szocialisták kormányzása alatt, nem sok jóra számíthattak.

Bezzeg a Fidesz–KDNP uralma alatt büszkélkedik Rétvéri:

“Az átlag magyar nyugdíj havi 123 ezer forint körül alakul. A magyar nyugdíjasoknak általában a nyugdíjak értéke, a rezsi, az élelmiszer a gyógyszerárak és a családjuk biztonsága, boldogulása és az a fontos, hogy megbecsüljék őket.”

/szerk.: hogy érzékeljék a kedves olvasók, hogy mire is oly’ büszke a fideszes titán, jelezzük: ezt a „ magas” összeget a nemzet gázszerelője, a miniszterelnök cimborája, valamivel több mint FÉL perc alatt megkeresi!/

Ráadásul az átlag igencsak torzít, elfedi a tényleges helyzetet. Ugyanis a magyar nyugdíjasok több mint fele 100 ezer forint alatti nyugdíjat kap, sok tízezren vannak, akik nyugdíja még az ötvenezer forintot sem éri el. A minimál nyugdíj összege egy évtizede megalázóan alacsony, 28 500 forint...

ITT OLVASHATÓ

KAMPEC DOLORES LXXII. - FATUTAJ A FOLYAMON

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.02.05.

Ahogyan kajlán és kérlelhetetlenül száguldozott a Föld nevű bolygó a jéghideg űrben, és éppen beért abba a kanyarba, ahol Bélát a tavasz várta huszonhárom nap múlva, ahelyett, hogy az egész falu együtt örült volna a rigókkal, és a duplagyűrűsök hajnalonta tényleg az urat dicsérték volna, úgy, ahogyan a csőrös cseresznyetolvajok is, és nem a bádogbános pléh Krisztusát, akképp látszott az is, hogy hiába lopakodik a tavasz, mégsem a kikelet jön el, hanem a téboly éjlila leple készül elborítani minden leharcolt kockaházat, és az azokban remegő kiszolgáltatott, meggyötört lelkeket.

Ott lógott már a bűzös vászon templom poros tornyán, lengedezett a szélben, csak egy erősebb fuvallat kellett, hogy imbolyogva alászálljon, és betakarjon minden házat, minden kajla fülcimpát, és a zsíros füleken át undorító kígyóként betekergőzzön az agyakba, kitöltve ott a tátongó űrt, amit a Bádogbános, a plakátok és a teleképekből folyó szürkés mocsok hagyott. Ettől a falusiak feje piramis alakú lett, szemeik kiüresedtek, így veszítve el azt a maradék emberformájukat, amit a lassan nyolc éve záporozó srapnelek ütései még meghagytak nekik.

Béla kilépett a dohos templomból, ahová valami ördögi erő terelte be, aminek még nem ismerte az eredőjét, csak azt, hogy hatalma van rajta, olyannyira, hogy meg sem fordult benne a degeneráltakkal való kajánkodás. Tehát nem bocsátott mosolygó Buddhát az oltárra, nem levitált ott nekik, hogy elképessze őket, mert nem is tudott volna. Ez a vonzás, mint valami mágnes uralkodott rajta, és rájött, minden erejére és az összes tudására szükség lesz, hogy megőrizhesse a maradék eszét, amire egy eshetőség volt a tapasztalatok szerint, ha átmenetileg zsebre teszi, és be is gyömte jó mélyre.

Viszont ahogyan ez sikerült, azonmód vált a szeme üvegessé, a feje elkezdett csúcsosodni, és igyekezett a kocsmába, hogy bejusson, amíg még tudja, mire való a kilincs. Tragédia készülődött tehát, mert az a veszély fenyegetett, hogy a nehezen, sok év fáradságos munkájával felépített magánya összeomlik, és ő is bizakodva tekint az előre leharcolt jövőbe, miközben Zámbó Jimmyt hallgat, és menekülteket keres a fás kamrában, a stelázsi mögött meg a falvédő alatt. A világ, amelytől eddig oly kitartóan óvta magát, vigyorogva fogadta a tévelygő bárányt, szívta volna magába, és, ahogyan bambán belépett az ivóba, a fröccsök ura látta a bajt, és barátja megmentésére indult a feledés mangrove erdejébe...

ITT OLVASHATÓ

JÓ VOLNA TUDNI. MIÉRT VOLT OLYAN LELKES BÉCSI TÁRGYALÁSAI UTÁN ORBÁN, AMIKOR A HONVÉDELMEN KÍVÜL KURZ LEGFŐBB KÉRDÉSEKBEN EGÉSZEN MÁS VÉLEMÉNYEN VAN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.02.05.



- Kurz kerek-perec megmondta a magyar kormányfőnek, hogy az unió kifizetések visszafogását akarja elérni.

- A magyar kormány Kína szálláscsinálói között van az EU-ban.

- Nagy-Britanniát is utolérheti az, amit Magyarországon csinált a megválasztott autokrácia.

Der Standard

Az osztrák kancellár cáfolja, hogy nagyon keresné Orbán Viktor barátságát, sőt azt hangsúlyozza, hogy a külső határok ellenőrzésének szükségességét leszámítva igen jelentős nézetkülönbségek vannak köztük. A legfőbb ezek közül az, hogy Kurz a keleti államoknak fizetett uniós támogatások csökkentését javasolja a következő pénzügyi időszakra. Mint mondta, nem véletlen, hogy beiktatása után először Brüsszelbe, Párizsba és Berlinbe ment el, és csak utána fogadta a magyar vezetőt. Ily módon jelezte, hogy melyik irányba kíván haladni a következő öt évben. Egyébként az első külföldi vendége nem is a magyar, hanem a holland miniszterelnök volt, akivel sokkal részletesebben megvitatták az ügyeket, mint magyar kollégájával. Kurz igen fontos tartja a francia államfő európai reformterveit, de ettől még szükségesnek tartja, hogy tartsa a kapcsolatot Orbánnal.

Megerősítette, hogy a múlt heti bécsi találkozón végigvették a legfőbb vitapontokat, hiszen Ausztria egy sor kérdésben egészen más álláspontot képvisel, mint Magyarország, legyen szó az európai védelemről, vagy éppen az EU-s alapok elosztásáról. Azt is kifejtette azonban, hogy ha Európa előbbre akar jutni, akkor enyhíteni kell a belső feszültséget, és ő maga ebben kíván közreműködni hídverőként. Szerinte a kérdés nem az, hogy több vagy kevesebb unió szükséges-e, hanem hogy hol kell erősíteni a központi jogkört, és mely területeken lehet kompetenciákat visszaadni a kormányoknak, illetve a régióknak. Ami brüsszeli kifizetéseket illeti, a politikus úgy fogalmazott: ott tényleg kell valami bibinek lennie, ha egy csomó pénz megy Kelet-Európába, ám az érintett államok közül jó pár elégedetlen. Sőt, időnként még azt is megkérdőjeleződik, hogy a megfelelő címre mennek-e a szubvenciók. A másik oldalon viszont Nyugat panaszkodik, hogy mennyire nem szolidárisak ezek a kormányok. Kurz a maga részéről határozottan a támogatások visszafogása mellett van, a többi nettó befizetővel együtt.

A politikus megismételte, hogy a kvótákkal egymagukban nem lehet megoldani a migrációs gondokat, és örvendetesnek nevezte, hogy időközben az állam- és kormányfők nagy része belátta: a külső határok szigorú őrizete nélkül nem jutnak sokra ebben a kérdésben.

Spiegel

Kína már rég behatolt Európába, képes befolyásolni az unió döntéseit és ebben kezére játszik a többi közt Görögország és Magyarország. Erre a következtetésre jut a legfrissebb tanulmány, amelyet Berlinben tettek közzé a kínai befolyásról. Hogy utóbbi máris mekkora, azt igazolja a tény, hogy a tavaly júniusi EU-csúcson a német kancellár hiába figyelmeztetett, hogy a kínaiak felvásárolják, a kulcsiparágakat a földrészen, véleménye a görög és cseh ellenállás folytán csak igen felvizezve került be a záródokumentumba. Peking nem azt csinálja, mint Oroszország, vagyis nem hamis híreket gyárt az európai közvélemény befolyásolására, ám idáig javarészt elsikkadt, mennyire nyomul a brüsszeli intézményekben. Pedig az elemzés szerint nagyon is komolyan kell venni a veszélyt. Magyarország pl. csaknem egy éve megtagadta, hogy csatlakozzon ahhoz a levélhez, amelyben a szervezet tiltakozni kívánt bebörtönzött kínai jogászok megkínzása ellen. Nem sokkal később Athén akadályozta meg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában egy közös, uniós nyilatkozat elfogadását a kínai emberi jogsértések ügyében.

Kína törekvéseit megkönnyíti az EU megosztottsága. Görögországnak pl. nagy szüksége van a kínai beruházásokra. Az „Új selyemút” infrastrukturális fejlesztései 900 milliárd dollárból építenék ki a jobb összeköttetést az ázsiai nagyhatalom és Európa között, ideértve a Budapest és Belgrád közötti vasútvonalat. Az Európai Parlament illetékese azt mondja, Peking csak kihasználja az unió által hagyott lyukakat. Ehhez járul, hogy az olyan keményvonalas politikusok, mint Orbán Viktor vagy a cseh elnök ideológiailag igencsak közel állnak a tekintélyelvű kínai modellhez. A magyar vezető tavaly Pekingből azt üzente Brüsszelnek: az EU-nak van alternatívája. A 16+1-es kezdeményezés jól jön a kínaiaknak, hogy éket verjenek a 27-ek közé. Ez a fórum teljes egészében Kína érdekeihez igazodik, és Brüsszel nemigen tud tenni bármit is, hogy ellensúlyozza a törekvéseket. Igaz, ebben a nyugati államok is ludasak, mert pl. Berlin az utóbbi években igyekezett különleges kétoldalú kapcsolatokat kialakítani, így azután a kelet-európaiak önálló utat választottak. Ennél fogva egyáltalán nem biztos, hogy keresztülmegy a Merkel által felvetett beruházási korlátozás, mert Kínának már túl sok barátja van az unióban...

ITT OLVASHATÓ