2018. január 11., csütörtök

TÉNYEK

VÁROSI KURÍR - BANÁNKÖZTÁRSASÁG
Szerző: ADORJÁN GYÖRGY
2018.01.11.


A költő József Attila a megmondhatója, hogy mennyit kell a szegénynek szenvedni. Hogy mennyire nő a szegénység Magyarországon, az egyre több statisztikából, adatból látszik. A gyermekszegénység területén viszont katasztrofális a kép.

A Gyereksegély Közhasznú Egyesület jelentetett meg egy rendkívül vaskos, több mint 350 oldalas jelentést a gyerekesélyekről. Szomorú olvasmány. A Budapest Intézet felmérése alapján 130 ezer gyereknek kell szembenéznie az állandó nélkülözéssel, és közülük nagyjából 50 ezer rendszeresen éhezik.

Ha az Isten íródiák volna
S éjjel nappal mozogna a tolla,
Úgy se győzné, ő se, följegyezni,
Mennyit kell a szegénynek szenvedn
i
.

Hogy a felekezetek mit tesznek istentiszteleteiken a szegénységért, azt nagyjából ismeri mindenki, vagy saját tapasztalatból, vagy a mások által elmondottakból. Nem sokat. Jóval többet kéne, tán még mozgósítani is, hogy a szegények összefogjanak sorsuk jobbá tételéért. Mert nagy a szenvedés, a nélkülözés itt a harmadik évezred elején. A teher csak növekszik, és az életkörülmények sem látszanak kedvezőbbnek a közeli jövőben. A kegyelemmel már nem lehet megelégedni, az erőtlenségbe való belenyugvás pedig nem emel ki senkit a nyomorból. Tény, hogy a magyarok 41 százaléka a létminimum alatt él...

A SOFŐR, A KIHALLGATÓ, A MINISZTER ÉS AZ Ő LEGENDÁI

INDEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2018.01.11. 


Terjesztették már róla, hogy halálos beteg, az alvilág feje, jósoltak ellene lejáratási kampányt, legutóbb pedig azt híresztelték, visszavonul végleg és nyugdíjba megy. Pintér Sándor belügyminiszter élete több, mint kalandos és legalább annyi legenda övezi, mint azoknak az életét, akiket rendőrként üldözött.

Amikor 1981-ben a vékony, de határozott fellépésű fiatal rendőr vizsgálóként a betörésekkel gyanúsított Kecskeméti Sándort faggatta, úgy tűnt, falakba ütközik. Kecskeméti hallgatott, mint a sír. Esélytelennek tűnt az egész.

A vizsgáló tudta, talán még tisztelte is, hogy Kecskeméti nem az a fajta bűnöző, akire rá van írva, mivel keresi a pénzt. Az átlagos kinézetű férfi takarítóként dolgozott, látszólag szerény körülmények között élt, nem hordott aranyékszereket, drága ruhákat, de a látszat csalt: a valóságban milliomos volt. A vizsgáló kitartóan kérdezgette, nap mint nap. Hosszú hónapok teltek el, mire Kecskeméti végül vallomást tett, ahogy az ügy több mint nyolcvan másik gyanúsítottja is.

Jól olvasták, több mint nyolcvan. Ennyi gyanúsítottja volt ugyanis annak a betörés-sorozatnak, ami megalapozta a magyarországi szervezett bűnözést. Ez volt a hőskor. A gyanúsítottak között voltak betörők, tippadók, orgazdák és persze az őket kiszolgáló, ugrásra készen álló profi ügyvédek. Rossz nyelvek szerint még az állambiztonság is, amely egy-két nehézfiút is használt saját céljaira. Az ügyben érintett bűnözők idővel a hazai szervezett alvilág prominens figurái, ismert szereplői lettek, már akiket nem lőttek le vagy robbantottak fel másfél évtizeddel később.

Nem úgy Kecskeméti, aki később már legfeljebb csak azzal dicsekedhetett el, hogy egyike volt azoknak a keveseknek, akiknek sikerült megszökniük a szegedi Csillag börtönből. A fiatal, de rendkívül tehetséges vizsgálót, aki szóra bírta a hónapokig makacsan védekező, éhségsztrájkoló Kecskeméti Sándort, szintén Sándornak hívták: Pintér Sándornak...

MEGESZI A LELKET

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: NAGY GÁBOR
2018.01.11.


Az egyetlen dolog, amitől félnünk kell, az a félelem” – mondta 1933-as első beiktatási beszédében Franklin Delano Roosevelt demokrata amerikai elnök. A nagy gazdasági világválság mélypontján úgy vélte, ha a nemzet sötét pillanatokat él át, akkor még nagyobb szükség van az őszinte beszédre. És retorikai fordulatával megmutatta, hogy a „félelem félelme” a matematikai szorzásnak megfelelően két negatívból pozitívot csinál, ha tenni vágyó cselekvésünk egyetlen, leküzdhető gátjának tekintjük, és a szabadságba vetett önbizalommal túllépünk rajta. Más számítás vezeti a Fideszt, amely a félelemkeltést a saját politikai céljaira használja – derül ki Fókuszban rovatunk összeállításából.

Már nem elég a Magyarországon átcsörtető menekülthordák képe, kell az Óceániát fenyegető Emmanuel Goldsteinné maszkírozott Soros György is, aki nemcsak a modern barbárok vonulását szervezi komplett terv keretében, de ötödik hadoszlopaként használja a civil szervezeteket is. Ez a mai neokádárizmus ideológiai elődje idején készült A tanú című filmszatíra abszurditását idézi. Az pedig még korábbi időkre emlékeztet, hogy a kisiskolásoknak, ha nem is a gonosz imperialisták, de a terroristák támadására kell készülniük. Hát csoda, hogy egy friss OECD-felmérés szerint csak a magyarok fele érzi biztonságban magát este az utcán, s a Fidesz abban bízik, hogy a mesterségesen gerjesztett félelem tavasszal győztes voksokra váltható? A menekültektől amúgy a némiképp ellentmondásos propaganda szerint jól megvédett országban kialakított hangulatra jellemző, hogy ennél nagyobb hétköznapi félelemérzetet csak Mexikóban mértek – ahol tavaly a statisztikák gyűjtésének 1997-es kezdete óta a legtöbb, 23 ezer emberölést regisztráltak.

A múltat idézi és a mának üzen a Szellem rovat cikke is az éppen fél évszázada indult új gazdasági mechanizmusról. Aminek egyik legfontosabb tanulsága, hogy

"ahol egy párt az úr, a szabályok kény és kedv szerint módosíthatók, a fékek és ellensúlyok pedig alig léteznek, ott nincs esélye a korrekt versenynek."

Sem akkor, sem most. Így, mint a Gazdaság rovat írásának körképéből kiderül, a látványos változást ígérő belvárosi szállodaépítéseknél is azoknak terem babér, akikre a szabályokat szabják, s akik nem elsősorban piaci finesszel, hanem politikai kapcsolatokkal rendelkeznek...

A MÁSIK CSALÁD

KANADAI MAGYAR HÍRLAP
Szerző: KEREKES SÁNDOR
2018.01.10.


Gyakran elhangzik az orbáni család emlegetése, a maffia családé, melyet Orbán Viktor teremtett meg, azokból az egyre szaporodó és egyre gazdagodó oligarchákból, akiknek a hűségén a rendszere nyugszik. Arról a másik orbáni családról azonban, melyet szintén neki köszönhetünk, amely sokkal nagyobb, számosabb, de mérhetetlenül szegényebb amannál, arról bezzeg sokkal ritkábban esik szó.

Minden este, úgy hat-hét óra tájban végigmegyek a Déli pályaudvar alatti aluljárón. És amióta arra járok, minden este látom azt a ”családot,” akiket a nincstelenség fűz egymáshoz és az a tény, hogy együtt laknak itt, az aluljáróban. Ők részei annak a másik, nagy orbáni családnak, annak a csaknem négymilliónyi nyomorgó tömegnek, amely szintén Orbán Viktornak köszönheti, hogy ilyen szépen összejöttek.

Ezeknek itt eddig szerencséjük volt, mert ugyan a folyósó huzatos, de a tél példátlanul enyhe, addig egyikük sem fagyott meg. De ez bármelyik esete megváltozhat. Emiatt is aggódom értük. Meg azért is aggódom, mert gyakran a rendőrök zaklatják, igazoltatják őket, holott ezeknek szegényeknek nincs hova menniük innen, mindig ugyanazok az arcok és ugyanaz a nyomorúság lakik itt, nincs miért igazoltatni őket. Hacsak azért nem, hogy a rendőri szolgálat egyhangúságát a hajléktalanok megalázásával vidítsák fel.

Nem könnyű minden este kétszer elmenni ez alvilágba száműzött nyomorultak mellett. De én mégis erőt merítek a látványból mindannyiszor. Nincs ennél hatalmasabb nyomaték, mely arra ösztönözne, hogy ennek a fasiszta, népnyúzó, rablóbandának, ennek a jelenlegi kormánynak nincs helye többé ezen a világon.

GULYÁS MÁRTONÉK TÍZ KÖRZETBEN MEGMÉRIK, KI A LEGESÉLYESEBB ELLENZÉKI KÉPVISELŐJELÖLT

MÉRCE 
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2018.01.11.


Politikai fórumokat szervez, és közvélemény-kutatásokat készít a főként Gulyás Márton nevével fémjelzett Közös Ország Mozgalom tíz egyéni képviselői választókörzetben a tavaszi országgyűlési voksolás előtt, értesült a Mérce.

A körzetek, ahol a mérésekre és akciókra sor kerül majd, a következők:

Budapest 1. evk.: Az egyik legtöbb jelöltet felvonultató egyéni körzet már sokszor szerepelt a hírekben. Az ellenzék oldaláról itt indul majd Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke, Juhász Péter, az Együtt – Korszakváltók elnöke is. Juhász nyílt üzenetben már számon is kérte Fekete-Győrt, mondván, indulásával elaprózza az ellenzék erejét.

Baranya megye 2. evk.: Baranyában az esetleges fordulathoz a pécsi Fidesz siralmas helyzete és viszonylagos beágyazottsága miatt a baloldal akár nagy reményeket is fűzhet. Itt indulhat Mellár Tamás közgazdász is, aki reményei szerint akár közös jelöltté is válhat.

Vas megye 1. evk.: Szombathelyen is komoly botrányok övezték a helyi Fidesz működését az elmúlt években. Az előző választáson azonban a kormánypárt annak ellenére simán hozta a körzetet, hogy Lazáry Viktor fideszes helyi képviselőről 2013 szeptemberében rejtett kamerás felvétel került elő, amelyen kábítószert fogyaszt. Lazáry azóta eltűnt, a Fidesz maradt, az ellenzék pedig végre bevenni szándékozik a várost is magába foglaló körzetet.

Szabolcs-Szatmár-Bereg 1. evk.: Nyíregyháza régi baloldali körzet volt, amely csupán 2010 óta szavazott a Fideszre.

Pest megye 2. evk.: Budaörs-Budakeszi körzet legismertebb jelöltje az LMP miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett.

Nógrád megye 1. evk.: Egyrészt a Szabolcs 1-eshez hasonlóan Nógrád 1-es is régi MSZP-s körzet volt, másrészt viszont lényeges is, hiszen itt indulhat az LMP színeiben Dömsödi Gábor, volt tévés műsorvezető, jelenlegi pásztói polgármester, akinek ismertsége komoly előnyt jelenthet.

Budapest 6. evk.: Budapest VIII. és IX. kerülete ugyancsak szabályos csatatérré lényegülhet át tavasszal, még akkor is, ha a Fidesz minden bizonnyal bármit elkövetne, hogy a körzetet megtartsa. Itt több ellenzéki jelölt is esélyes lehet: Baranyi Krisztina az Együttel vághat neki a választásnak, ő derített fényt Bácskai János IX. kerületi fideszes polgármester visszaéléseire. A Demokratikus Koalíció pedig egyik ismertebb arcát, Ara-Kovács Attila külpolitikai szakértőt indíthatja itt.

Csongrád 1. evk.: Szeged 1-es választókerülete nyertes baloldali körzet. Botka László szegedi polgármester szárnysegédje, Szabó Sándor 2014-ben simán vitte is. Itt a képviselőjelölt-felmérések eredménye lehet elsősorban érdekes, főleg az LMP-s töredékszavazatra számíthat az esetleges közös jelölt.

Borsod-Abaúj-Zemplén 1.evk.
: A miskolci 1-es körzet általában billegő körzet a Fidesz és a baloldal között, 2014-ben minimális különbséggel a Fidesz vitte el.

Veszprém 2. evk: A tapolcai körzet már beírta magát a történelembe, amikor 2015 tavaszán Rig Lajos, a Jobbik jelöltje időközi választáson verte meg fideszes ellenfelét, annak ellenére, hogy Orbán Viktor maga is beszállt a helyszínen a kampányba.

Gulyásék akciójának már korábban deklarált célja, hogy ezekben a körzetekben egyetlen jelölt induljon a teljes ellenzék nevében, és lehetőleg ez a jelölt a legesélyesebb, legnépszerűbb is legyen. Igy kívánják a Fidesz-KDNP 2018 utáni, esetleges kétharmados fölényét megakadályozni, és esetleg elősegíteni a kormánypártok vereségét is.

A mozgalom közösségi pénzgyűjtésből szedte össze a tíz egyéni választókerületben tervezett, pártfüggetlen akciók költségét, a felméréseket két közvéleménykutató intézet, a Medián és a Závecz Research segítségével fogják elvégezni.

HÁNY DOLLÁRMILLIOMOS ÉL A FÖLDÖN, ÉS HOL TENGETIK AZ ÉLETÜKET?

QUBIT
Szerző: TÓTH RÓBERT JÓNÁS
2018.01.11.


Összesen egy szegednyi, szám szerint nagyjából 160 ezer olyan ember él a világon, akinek vagyona eléri vagy meghaladja a 30 millió dollárt. 

Másfél millióan kénytelenek megelégedni 5 és 30 millió dollár közötti vagyonnal, mig legalább 1 millió dollárja nagyjából 15 millió embernek van a Földön...

A legnagyobb vagyon az USA-ban halmozódott fel, de Ázsia és Óceánia (elsősorban természetesen Ázsia) ott lohol Észak-Amerika nyomában. A japánok összvagyona kifejezetten számottevő, különösen Afrikához, Dél-Amerikához, illetve Kelet-Európához képest...

EGY DIKTÁTOR JÓINDULATA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ BLOG
Szerző: H. Andrea
2018.01.11.


"Végigbüntették a pártokat a párttörvény alapján. Most azt mondják, a büntetést majd csak a választás után kell megfizetni. Csakhogy a törvény a 15 napos fizetési határidőt is tartalmazza. Ki bírálhatja fölül a törvényt? Csak nem egy diktátor jóindulata? "(István)

Ez itt egy hozzászólás, mégpedig az egyik legfontosabb hozzászólás, amit az Állami Számvevőszék Jobbik (és úgy általában az ellenzéki pártok) elleni hadjáratának tragikomédiába fulladása kapcsán olvastam. A tragédia cinikus komédiába fordulásának lényege, hogy Varga Mihály közepes képességű könyvelő és az általa vezetett nemzetgazdasági tárca tegnap felszólította az érintett politikai pártokat, hogy a

"a törvénytelen gazdálkodás miatti befizetési kötelezettségek ütemezéséről, a részletfizetés rendjéről kezdeményezzenek egyeztetést a Magyar Államkincstárral, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal".

Vagyis miután az országgyűlési választás előtt 3 hónappal a teljhatalmú állampárt által nehezített pályán mozgó, korlátozott lehetőségekkel rendelkező ellenzéki pártok egyébként sem egyenlő esélyekkel indulnak az áprilisi megmérettetésen (nem akarom felsorolni a fideszes propagandára költött milliárdokat, a választási alamizsna gyanánt funkcionáló tonna krumplikat, tűzifát és egyebeket, amelyek az ÁSZ szerint valamiért nem minősülnek tiltott pártfinanszírozásnak) a látszatra sem adó, Országgyűlésnek alárendelt ellenőrző szerv által megállapított tiltott pártfinanszírozási összegekkel kapcsolatban a kormány egyezkedést, lókupeckedést javasol az érintetteknek.

A történet legfontosabb eleme, ami talán a számvevőszéki megállapítások jogosságánál/jogtalanságánál is fontosabb, hogy bár a jogorvoslathoz való jog alapvető, alaptörvényben garantált jog, az eljárás alá vont pártok számára nincs biztosítva a jogorvoslati lehetőség: az ÁSZ által hozott döntésekre nincs jogorvoslat. A kicsinálás, földbe döngölés garanciája ez. Hogy az érintettnek ne legyen lehetősége a sérelmezett döntést felülvizsgál(tat)ni, és a sérelem megállapítása esetén a döntésre visszaható módon a sérelmet orvosolni.

A kormány, és külön Varga Mihály azon nagyvonalú javaslata, miszerint a NAV ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választásokat megelőzően, attól igazán tragikus, hogy a nyilvánvalóan törvénysértésre szólító felajánlást megfejelték az alábbi megállapítással:

"A törvényeket mindenkinek be kell tartani, a politikai pártoknak is, a törvénysértés következménye alól felmentést adni senkinek nem lehet."

Vagyis ebben a velejéig mocskos, stratégiailag kiszámított ügyben már régen nem az a kérdés, hogy az Országgyűlés ellenőrzési szerve hatóság-e, vagy nem hatóság, hogy de facto/de iure bírságolt-e, vagy nem bírságolt, hogy van joga erre, vagy nincs joga, hogy érvényesül-e a hatalmi ágak szétválasztásának jogállami elve vagy sem. A Czeglédy ügyben hozott országgyűlési határozat, amelyben jogerős bírósági döntés, konkrétan a vádemelési eljárás megindulása előtt mondták ki bűnösnek az értintettet, világossá tette: Magyarország távolodik a jogállamiságtól, ha egyáltalán még van hozzá bármi köze...

BARTUS LÁSZLÓ: ATV-BOTRÁNY, A JÉGHEGY CSÚCSÁTÓL IS TÁVOL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.01.10.


Figyelemre méltó cikk jelent meg a 444.hu oldalán “A baloldal fellegvára volt, most bulvártévét csinálnak belőle a Fidesznek” címmel Rényi Pál Dániel tollából. A szerzőt csak dicséret illeti, hogy hétéves késéssel valaki legalább szóvá teszi, ami az ATV-ben történik. Összegyűjti az eddig ismert tényeket, próbál háttérinformációkat szerezni, eseménysort összerakni. Még akkor is, ha a kép több szempontból hibás: a helyzet ennél súlyosabb.
.
A cikk legnagyobb érdeme, hogy pénzügyi adatokat közöl, hogy az “önfenntartó egyház” hány százmillió forintot kapott Orbántól, és ez messze nem a teljes összeg. Amit az olvasó megtudhat a cikkből, az még a jégyhegy csúcsától is távol van, másrészt már 2010-ben is tudni lehetett. Sajnos, az írás nem veti fel azok felelősségét, akik 2010 óta kiszolgálták ezt a csaló csatornát, vagy jelenlétükkel legitimálták a magyar demokraták félrevezetését. De legalább beszélnek róla végre. És ez Rényi Pál Dániel érdeme. A tévedésekről nem tehet.

Az ATV soha nem volt a “baloldal fellegvára”. Az mindig is Németh Sándor fellegvára volt, aki felhasználta azokat a balliberális újságírókat és értelmiségieket, akik hajlandóak voltak kiszolgálni Németh Sándor ATV-nek nevezett bábszínházát. Az a látszat, hogy az ATV-nek valaha is köze volt bárki máshoz, mint Németh Sándorhoz, alapvetően téves. Aki ezt hiszi, nem tud semmit erről a szervezetről és a vezetőjéről.

Az írás alapvető tévedése, hogy “a Hit Gyülekezete 10 évig finanszírozta az egyetlen balos tévécsatornát, az ATV-t”. Németh Sándor vezető lelkész még életében nem finanszírozott semmit, ami nem az ő érdekét szolgálta. Még egy üres szendvicset sem venne senkinek, ha nem lát benne személyes érdeket. Németh mindig is így működött, s nem csinál most sem “bulvártévét a Fidesznek”, hanem csak manipulálja a közéletet, ahogy mindig is tette. Az, hogy ez most a Fidesz oldalán történik, semmit nem jelent. De ez már a végállomás lesz.

Azok a baloldali liberális újságírók, politikusok és értelmiségiek, akik 2010 óta asszisztálnak ehhez, azok nem kihasználták az ATV nyújtotta lehetőségeket, hanem csak Németh Sándor eszközei voltak. Azt a mondatot a téma ismerője nem írhatja le, hogy Németh bármikor is távol tartotta magát az ATV közvetlen irányításától, mert ez a fizika törvényeivel ellentétes. Németh nélkül még levegőt sem lehet venni, ő még azt is kontrollálja. Az ATV-t pedig saját érdekei érvényesítésére használja, ez a legfontosabb eszköz a kezében.

Németh Sándor érdeke pedig most az, hogy Orbán soha ne bukjon meg. Erre használja az ATV-t. De ez nem most alakult így, hanem ez zajlik 2010 óta. Ezért súlyos felelősség terheli mindazokat, akik ebben a bolhacirkuszban pénzért, szereplésért, önmutogatásért valaha is részt vettek. Németh Sándor az ATV-vel “megvásárolta” a baloldali liberális értelmiséget és sajtót. Tisztelet a kivételnek. De a helyzet ennél is súlyosabb: felelősség terheli az Orbán-rendszer létrejötte miatt is. Kivégezte Orbán egyetlen jobboldali riválisát, az MDF-et. Ezért kapott egyházi státuszt és százmilliókat. Közben pedig azonosult a szélsőjobboldallal.

Az ATV nem mostantól dolgozik a Fidesznek, hanem az Orbánnal megkötött paktumtól kezdve. Németh Sándor a NER kezdete óta becsapja és félrevezeti a nézőit. Nem azzal, hogy ellenzéki csatornának mutatja magát, holott Orbánnak elkötelezett. Azzal, hogy az ATV alapvető funkciója nem az informálás és a tájékoztatás, hanem a manipuláció. Németh tárgynak tekinti az embert, akit valaki mindig irányít. Ezért a Hit Gyülekezete úgynevezett “médiájának” alapvető küldetése és célja az, hogy ő legyen ez az irányító.

Aki az ATV munkatársai közül azt mondja, hogy ezt nem tudta, hazudik. Németh mindent kézzel vezérel. Azért a fia a hírigazgató, hogy rajta keresztül totális kontroll alatt tartsa az ATV-t. Rényi Pál Dániel nem ismeri ezt a maffiát, ha azt képzeli, hogy a gyereke bármit megtehet Németh Sándorral szemben, és az apja akarata ellenére szerződtethet bárkit. A bulvárosítás Németh egyik primitív trükkje, hogy a választás előtt elaltassa az ellenzéket. Már 1998-ban ezt csinálta, csak akkor a Fidesz ellen: féltette a vagyonát, attól félt, hogy megkérdezik tőle, honnan van az a pénze, ami az adózott jövedelme fölött van...

"LEBONTJUK ORBÁN MAFFIAÁLLAMÁT"

SZTÁRKLIKK
Szerző: TÓTH BERTALAN
2018.01.11.


Új év kezdődött, a politikában pedig remélhetőleg új időszámítás kezdődik 2018-ban. A köztársasági elnök 2018. április 8-ra tűzte ki a választások időpontját.

A tét nagy: vagy közösen lebontjuk Orbán maffiaállamát, és véget vetünk a maffiakormányzásnak, vagy itt kő kövön nem marad. Magyarország évtizedekre a vesztesek közé kerül, és lemondhatunk a maradék szabadságjogainkról is!

A tét nagy, de még van választási lehetőségünk. Közös erővel, közös elszántsággal, közös programmal, közös jelöltekkel, közös listával és közös miniszterelnök-jelölttel áprilisban elzavarhatjuk Orbánt és csapatát!

A magyar embereknek biztos megélhetésre, igazságos Magyarországra van szükségük: a gyermekeknek, a felnőtteknek és az időseknek egyaránt. Mi, szocialisták és baloldali politikusok ennek a megteremtésén fogunk dolgozni. El kell érnünk, hogy

- a Magyarországon a dolgozók a munkájukból meg tudjanak élni,
- a vállalkozók sikeresek legyenek,
- a nőknek ugyanakkora fizetés járjon, mint a férfiaknak,
- az idősek tisztességes nyugdíjat kapjanak,
- senki ne fagyjon meg a saját lakásában,
- a fiataloknak ne kelljen elhagyni a hazájukat, ha boldogulni szeretnének,
- és senki ne legyen rühös magyar kórházakban.

Az április 8-i választás előtt mindenki gondolja végig Magyarország elmúlt 8 évét.
Ha ez megtörtént, képzeljék el, hogy milyen Magyarországot akarnak maguknak, a gyermekeiknek, unokáiknak, szüleiknek.

- Aki szerint helyes, hogy a szegény család tehetséges gyermeke nem juthat el egyetemre, főiskolára, az ne szavazzon ránk!
- Aki szerint helyes, hogy csak a gazdagok kaphatnak színvonalas egészségügyi ellátást, az ne szavazzon ránk!
- Aki szerint helyes, hogy Matolcsy a nemzeti bankot saját malacperselynek használja, hogy Orbán újra orosz függőségbe taszítja Magyarországot, és felszámolja a hazai civil társadalmat, az ne szavazzon ránk.

Ezeket az igazságtalanságokat mi nem tudjuk támogatni. Ezen a magatartásunkon pedig nem tudunk változtatni!...

FEDEZZE FEL A KORMÁNYKÖZELI MÉDIABIRODALMAT!

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BÁTORFY ATTILA
2018.01.11.


Több mint 500 címet ad ki 2018-ban a kormányközeli médiabirodalom. Kattintsa végig az interaktív ábrát, hogy megtudja, hogyan lett ekkora.

A címek összegyűjtését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság sajnos nem elég naprakész, nem minden esetben pontos és nagyon nehezen kereshető nyomtatott és online Sajtótermék-listája alapján végeztük. A saját adatbázisunkat kiegészítettük a rádiók, televíziók és plakátcégek listájával. Ha valami hiányzik, vagy pontatlan, akkor írjon nekünk! Az adatvizualizációt nagyban itt használhatja és innen is ágyazhatja be a saját oldalára...

AZ ÁLLAMTITKÁR SZERINT TITOKBAN FOGADOTT BE MAGYARORSZÁG 1300 MENEKÜLTET - NEMZETKÖZI LAPSZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2018.01.11.


Altusz Kristóf, a külügyminisztérium helyettes államtitkár egy máltai lapban igyekszik magyarázni Orbán Viktornak a muzulmán menekültekre vonatkozó kifejezését, utóbbi őket nem menekülteknek, hanem megszállóknak nevezte a Bildnek adott interjújában.


Altusz a Times of Malta-nak a videós és írott interjúban elmondja, hogy Magyarországot emiatt nem lehet rasszistának tekinteni, mert magyarul ezek a fogalmak teljesen normálisnak tekinthetők. Csak azért használta a kormányfő ezt a kifejezést, hogy ezzel figyelmeztessen, nem követheti Magyarország Franciaország vagy Németország példáját. Nonszensznek nevezte azt a feltételezést, hogy hazánk azért harcol Brüsszellel, hogy előkészítse az Unióból való kilépést. Azt állította Altusz, hogy csak tavaly 1300 menekültet fogadott be hazánk, de ezt az ő biztonságuk érdekében nem hozták nyilvánosságra. A menekült státuszt kérők igenis jöhetnek Magyarországra. A média- és tanszabadság visszafojtására vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, ezeket a problémákat szándékosan a föderalista szemléletű uniós tagok gerjesztik. Amúgy is, uniós kérésre hatszor megváltoztatta a kormány a médiatörvényt. Mi nem akarunk az Unió fekete báránya lenni – nyilatkozta a helyettes államtitkár.

Szlovákiában 2017-ben volt a legmagasabb az illegális bevándorlók száma, – írja a felvidéki Hírek. 2706 illegális bevándorló között a szerbek és az ukránok száma nőtt meg, 75%-ot tettek ki, s jövőre várhatóan ez az arány még magasabb lesz – mondta el Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány.

Ha nem tartják magukat az uniós szabályokhoz, akkor kívül tágasabb – ad hírt több részletben Guy Verhofstadt liberális uniós képviselő twitter-üzeneteiről a brit Express. Durván nekimegy a képviselő Magyarországnak és Lengyelországnak, amit az újság úgy ír le: kést szorít a torkukhoz, s ha nem tetszik nekik az, amit Brüsszel elvár tőlük, akkor le is út, fel is út. Az uniós vezetőt a Lengyelországot érintő 7-es cikkely elleni lengyel felzúdulás és az bosszantotta fel, hogy Magyarország meg fogja vétózni az esetleges elítélő határozatot, ami gyakorlatilag megbénítja az uniós döntéshozó testület munkáját. Miközben arra szólítja fel az érintett országokat, hogy fejezzék be a jogállam, a fékek és ellensúlyok rendszerének szétverését, hozzáteszi azt is Verhofstadt, hogy kellő intelligenciával kell a kérdéshez állni. Nem lehet a 7-es cikkely miatt pénzmegvonással sújtani azokat a szegény embereket, akik nem tehetnek saját kormányuk antidemokratikus intézkedéseiről. Nem idegeníthetjük el magunktól az uniós állampolgárokat – értékeli a politikus a várható következményeket...

EURÓPA "YES", FÖDERALIZMUS "NO"?

ÉLET ÉS IRODALOM - PUBLICISZTIKA
Szerző: LAKATOS JÚLIA
2018.01.05.


Tavaly ilyenkor Orbán Viktor 2017-et a lázadás évének kiáltotta ki. S habár elsőre úgy tűnhet, nem igazolódott jóslata, a lázadás nem maradt el. Ha megvizsgáljuk 2017 meghatározó konfliktusait az Európai Unión belül, mind egy szálig a nemzeti szuverenitásért folytatott, a miniszterelnök által felvázolt küzdelemből ered. S habár a korábbiakhoz képest jó évet zárt az unió, egyre inkább kirajzolódni látszik az Európát szétfeszítő két véglet kontúrja. Állításom szerint azonban a nemzetállamok Európája vs. a föderális elképzelés tévesen közelíti meg az Európai Unió megújításának problémáját. Valójában nem az a kérdés, hogy liberálisabb vagy demokratikusabb irányba mozduljon el az EU, hanem, hogy az integráció folyamata milyen hatással van a közösség és külön-külön a tagállamok demokráciájára. Akármilyen meglepő ugyanis, bizonyos mértékben az európai harmonizációs folyamatok is felelősek a demokrácia utóbbi évtizedben tapasztalható leépülésért. Mára látszik, hogy populista vagy Európa-ellenesnek titulált pártok által kifogásolt számos kérdés sok esetben tényleg olyan problémát takar, amely a liberális demokrácia mindkét elemét, a liberalizmust és a demokráciát is veszélyezteti. Ezek feltérképezésével, megértésével közelebb kerülhetne az unió a nemzetállam vs. Európa konfliktus mérsékléséhez, feloldásához.

Írásomban mindkét fél álláspontját igyekszem rekonstruálni, habár hangsúlyosabban foglalkozom avval, mi az, amit a mainstreammel szemben állók kifogásolnak. Egyfelől úgy gondolom, hogy a liberális sérelmek sokkal jobban feltártak, mint kritikusaié, másfelől, és ez a fontosabb érv, úgy gondolom, hogy az unió alapkonfliktusát nem lehet erőfölénnyel eldönteni. Az unió megújítása csakis a kritikai észrevételek beépítésével érhető el. Számomra tehát nem az a fontos, hogyan lehetne egyik vagy másik felet győztesként kihozni, hanem hogy mi az, amit a jelenlegi elit hasznosíthat a kritikákból:...

WINSTON CHURCHILL MINDÖRÖKKÉ

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ
2018.01.11.


Több mint ezer életrajzot írtak róla és most egy újabb film idézi fel a 20. század legendás brit miniszterelnökét, Sir Winston Churchillt.

Joe Wright a Legsötétebb óra (Darkest Hour) című filmje arról szó, hogy 1940-ben Churchill bátorságával, makacsságával, beszédeivel hogyan mentette meg a világot a nácizmustól.

A britek szeretete határtalan Churchill iránt. Életrajzait állandóan újra nyomják, az idézeteit, híres mondásait összegyűjtő könyveket szívesen ajándékozzák, de népszerűek azok a kerámiaszobrocskák is, amelyek szivarozó bulldogként ábrázolják.

Andrew Roberts brit történész szerint Churchill tartós sikerének az az oka, hogy olyan vezető volt, akit mindenki csodál, olyan célokért küzdött, amelyeket mindenki szükségesnek tart, aki harcolt és győzött a többiek szkepticizmusával szemben.

Wright még a Brexit és Trump győzelme előtt kezdte forgatni filmjét, de elismeri, hogy az összehasonlítás a mostani korral elkerülhetetlen, annál is inkább, mert az Európai Unió, amelyből Nagy-Britannia kilépni készül, azért jött létre, hogy elkerülhetők legyenek újabb háborúk. Roberts is osztja ezt a nézetet: „Trumppal és azokkal a kétségekkel szemben, amelyeket sok amerikai érez a vezetőkről, Churchill alakja egyre nagyobb csodálatnak örvend.”

A néhai miniszterelnök az Egyesült Államokban népszerűbb, mint Európában. 1940-ben az izolacionista Amerika rádión hallgatta a legendás Ed Murrow tudósításait Londonból, amikor Churchill arról beszélt, hogy Nagy-Britannia soha nem adja meg magát. Vagy amikor két évvel korábban előde, Neville Chamberlain hazatért a müncheni egyezmény után, Churchill e szavakat intézte a kormányfőhöz: „Válaszhatott volna a dicstelenség és a háború között. A dicstelenséget választotta és megkapja a háborút is”...

MIT SZERET EGY MAGYAR JAPÁNBAN?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.01.11.



Mi jut eszébe egy átlag magyarnak (vagy európainak) Japánról? Nyilván a gasztronómia (szusi, zöld teás ropi...), a történelem (szamurájok!), a fejlett technika, no és ha kicsit tájékozottabb, akkor talán még az is, hogy ez az ország, ahol annyit dolgoznak az emberek, hogy az már komoly társadalmi problémát jelent. Ezek után érdekes lehet, mit szeret az országban és a hétköznapokban egy ott élő magyar. A mai posztból ez is kiderül, Thsaabee ugyanis megírta a „Tíz dolog…”-sorozat keretében. (És még képeket is küldött, amiket köszönök.)

„A legutóbb arról írtam a Határátkelőn, hogy miként kerültem ide, most azokról a dolgokról írok, amiket szeretek abban az országban, ahol élek. Ami történetesen Japán. Hátha így egy picit teljesebb lesz a kép, hogy miért is vagyok itt. Persze nyilván még mindig nem lesz teljes a történet, ha csak a jó dolgokról írok, de hát mindent nem lehet egyszerre.

Az emberek jobban odafigyelnek egymásra

Egy Tokióhoz hasonló hatalmas városban elengedhetetlen, hogy az emberek megértőek legyenek egymással. És most nem csak arra gondolok, hogy itt a boltban rám mosolyog az eladó, hanem leginkább arra, hogy az idegenek is alapvetően kedvesek egymáshoz.

Például ha rálépnek a lábadra a metrón, senki nem kezd el üvöltözni, csak udvariasan bocsánatot kérnek. Vagy ha útbaigazítást kérsz, jó eséllyel elkísérnek egy darabon.


Itt amúgy is nagy divatja van annak, hogy ki kell találni a másik ember gondolatait, és nem szabad megbántani másokat. Ezt néha túlzásba viszik, de nekem tetszik. :)...

ITT OLVASHATÓ

MODERN BOSZORKÁNYÜLDÖZÉS-E GERÉB ÁGNES ÍTÉLETE

MÉRCE
Szerző: SZABÓ LIZA
2018.01.11.



Január 9-én, kedden a Fővárosi Ítélőtábla két év börtönre ítélte Geréb Ágnest, valamint tíz évre eltiltotta a munkavégzéstől. Évek óta húzódik az ügye, 2012-ben ugyanezt a büntetést kapta. Áder János a dolog jogerős bírósági lezárása után dönthet arról, felmenti-e.

Két tragikus véget ért otthonszülési eset miatt került bíróságra, az egyik 2003-ban történt, a másik 2007-ben.

Tavaly áprilisban enyhítettek a 2012-es ítéletén, mert az igazságügyi szakértők véleményének figyelembe vétele után, az egyik tragédiában nem találták felelősnek. A mostani bírósági döntés ezt fordítja vissza.

Geréb Ágnes a magyarországi otthonszülés úttörőjeként híresült el, emellett ő volt az is, aki még korábban az apás szülést bevezette itthon. Geréb szülész-nőgyógyászként végzett Szegeden és pszichológusként az ELTE-n, és a hetvenes évek végén kezdte meg munkásságát: az elejétől fogva segített az apáknak bejutni a szülőszobába, azonban akkoriban ez is kirívónak számított, fél évre ki is tiltották. Viszont, eljárását követve, először Debrecenben engedték be a hozzátartozókat, majd egyre terjedt a gyakorlat és 2008-ra már a szülések 70 százalékánál volt benn a szülő nő rokona – bővebben itt írtunk róla.
Most, a tárgyalás után azt mondta, hogy ha munkája “segített bármivel közelebb kerülni egy igazságosabb és emberbarátibb rendszerhez, akkor volt valami haszna, pozitív hozadéka ennek a hosszú, nehéz időszaknak, ennek a boszorkányüldözésnek”.

Ennek az emberbarátibb rendszernek része például a dúla jelenléte, a szülés utáni azonnali szoptatás, az apás szülés, ami ma már nem egy lenézett dolog, hanem természetes...

LASSÚ SÜRGŐSSÉGI, AVAGY A HAZAI VÉSZHELYZET

MAGYAR NARANCS - MATERIA MEDICA
Szerző: LÉNÁRD RITA
2018.01.10.


Hetente hallunk, olvasunk drámai történeteket különböző kórházak sürgősségi betegellátó osztályairól. Nem tudok, nem is lehet egy-egy adott történet kapcsán felelősséggel véleményt mondani, igazságot tenni. Mint mindig, most is azt javaslom, hogy lépjünk kicsit távolabb, nézzük meg, mi van a háttérben.

Az SBO (sürgősségi betegellátó osztály) a legszűkebb keresztmetszete egy egészségügyi ellátórendszernek, tekintve, hogy rengeteg beteg keresi fel, gyakorlatilag bármelyik orvosi szakterületet érintő problémával, sajnos sokan nem a megfelelő módon használják ki, így az ellátórendszert érintő gondok itt csúcsosodnak ki igazán. Ráadásul a betegek többsége fokozottan érzékeny, bizonytalan, rémült a váratlan és ismeretlen helyzettől. A hirtelen jelentkező, sok esetben súlyos, akár életet veszélyeztető állapotváltozás, a kiszolgáltatottság érzése különösen kiélezi ezt a helyzetet. A mai szakember- és erőforrás-hiányos, rosszul szervezett, hálapénzzel fertőzött, átláthatatlan, kaotikus egészségügyi viszonyok következtében éppen a sürgősségi ellátás területén láthatók legélesebben a problémák, érthető, hogy ezek a szomorú esetek kapnak nagy nyilvánosságot.

Kik használják?

A sürgősségi betegellátó osztályok létrehozása előtt döntően a kórházak belgyógyászati osztályaira kerültek azok a betegek, akiknek hirtelen, súlyos tünetekkel járó állapotromlása nem volt kezelhető járóbetegként, vagy nem volt tisztázható a tünetek pontos oka. Ezeket a betegeket a háziorvos, háziorvosi ügyelet, a járóbeteg ellátó szakorvos utalta be, vagy a mentőszolgálat szállította az osztályra. A belgyógyászati vizsgálat és megfigyelés után, ha szükséges volt, innen helyezték át a beteget a véglegesen ellátó osztályra, például neurológiára, sebészetre. De akkoriban az esetek nagy részében fordult elő, hogy az első ellátó orvos véleménye alapján a beteg eleve arra az osztályra került, ahol a végleges ellátást megkaphatta. Ma ezt a feladatot az SBO-k látják el, eldöntik, hogy van-e és milyen ellátásra van szüksége a betegnek, ún. „egykapus rendszerben” a beteg az SBO-n át jut a kórházi osztályokra. Már önmagában ez jóval több beteget jelent. De nem csak ez az oka a sok ellátásra váró betegnek. Az SBO-ra nem kell beutaló, a beteg saját döntése alapján is bemehet. Sajnos a mai átláthatatlan betegutak, a hosszú várakozási idők, de sokszor csak a munkahely féltése miatt (nem akar munkaidőben orvoshoz menni) gyakran keresik fel a betegek az SBO-t, remélve, hogy így megkerülik a rendszer akadályait. Ez az egyik leggyakoribb oka a túlzsúfoltságnak, a hosszú várakozási időnek.

Fontos tudni, hogy sürgősségi betegellátás akkor szükséges, ha az ellátás elmaradása vagy késlekedése maradandó egészségkárosodást, súlyos állapotromlást, akár halált okozna. Ez a feladata a sürgősségi betegellátásnak, nem a beteg kivizsgálása.

Azt is tudni kell, hogy amennyiben a beteg nem szorul sürgősségi ellátásra, akkor a panaszai további vizsgálatára a háziorvoshoz vagy szakrendelésre irányítják, tehát ez a kerülőút nem ad megoldást a páciens számára. Sok esetben az a legnagyobb hiba, hogy a beteg ezután nem keresi fel háziorvosát, azzal, hogy „hazaküldtek a sürgősségiről, akkor nincs is baj”...

KÉT BRIT TUDÓSÍTÓ BEJUTOTT ORBÁNHOZ A FELCSÚTI PÁHOLYÁBA

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR

2018.01.11.


Orbán szinte körbevezette a brit újságírókat magánbirodalmában, miközben futballról és nemzettudatról filozofált.

Az angol fociújságíró és a budapesti tudósító elérte, amit eddig szinte senki sem tudott: tavaly tavasszal spontán interjút adott nekik Orbán Viktor Felcsúton, a kedvenc témájáról, a futballról, amely köré azóta filozófiát is kerített. A TheGuardian hosszú anyaga Magyarország, a stadionépítési láz és a kormányfő kapcsolatát járja körbe.
A felcsúti stadion VIP páholya nem egyszerű luxuspáholy, hanem a magyarországi hatalom fő csatornája – írja David Goldblatt és Daniel Nolan. A szinte teljesen az 54 éves Orbán Viktor befolyása alá került országban ide kell elzarándokolni oligarchának, bankárnak, külföldi befektetőnek, hogy ügyes-bajos dolgait megvitathassa a miniszterelnökkel.

A szerzők azonban nem így, hanem egészen meglepő módon jutottak be a páholyba: Goldblatt dedikált könyvének Orbánhoz juttatása után spontán meghívást kaptak a VIP páholyba és Orbán apró magánbirodalmába, amelyet úgy írnak le, mint “magyar Sohaországot”.

Az interjút részletes életrajz és Orbán politikai tevékenységének kimerítő bemutatása kíséri. Szó van a 2018-as választásokról is, Hadházy Ákos LMP-társelnök körülírja a kormánypártok és Orbán nyomasztó hatalmát és fölényét. De a Guardian megszólaltatta például a miniszterelnök régebbi rendszeres focistatársát, Komáromy Zsoltot is, aki szerint:

A futball Orbán számára a belső agresszió levezetésének módja volt. Egyszer, amikor megszerezte a labdát, és az kigurult a vonalon túlra, ő csak futott utána, azt kiabálva, hogy “Bent volt! Még bent volt!”, majd belőtte azt a kapuba. Nagyjából újraírta a szabályokat, körülbelül így: “majd én megmondom, mikor van kint és mikor bent”.

Amikor a Puskás Akadémia egyik eseménytelen mérkőzésének félidejében a szerzők felküldték Orbánhoz Goldblatt könyvét a foci világtörténelméről (A labda kerek. A futball világtörténete), a klub sajtófőnöke azt mondta, elég kicsi az esélye egy személyes találkozónak. Kisvártatva azonban visszatért, és Orbán külön kérésére, elhűlt arccal felvezette őket a VIP-be, ahol a miniszterelnök kedvenc sportújságírója, Szöllősi György kíséretében adott nekik audienciát.

Mint kiderült, a miniszterelnököt megfogta Goldblatt könyvének ajánlója, amelyet Eduardo Galeano uruguayi írótól kölcsönzött:

A játékstílus egy létforma is, amely felfedi minden egyes közösség egyedi tulajdonságait, és megerősíti jogát arra, hogy különbözzön a többitől.”

Ennek a szerencsésen kiválasztott mottónak köszönhetően Orbán hosszas, felszabadult előadásba kezdett az újságíróknak arról, mennyire fontos, központi helyet foglal el nála a labdajáték abban, ahogyan Magyarországról gondolkodik.

“Nem is tudom, van-e ilyen speciális magyar stílus a játékban, de mindenképpen lennie kéne!” – magyarázta...

A SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIA PROGRAMJA - EGÉSZSÉGPOLITIKA

ÚJ EGYENLŐSÉG
Szerző: Új Egyenlőség
2017.12.29.


Hogyan lehetne olyan Magyarországot teremteni, ahol igazságosság, szabadság, és fenntarthatóság van? Hogyan építhető olyan demokrácia, amelyben nem csak az elitek, hanem a szegények is úgy érezhetik, az állam, a közösség az ő életesélyeik javításáért dolgozik – ezekre keresi a választ az Új Egyenlőség társadalomelméleti közössége. A Szociális Demokrácia Programja 2017 augusztusában jelent meg, most ennek kibontott egészségügyi szakpolitikai fejezetét közöljük. A programalkotás a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest támogatásával készül:...

...A magyar társadalom drámaian rossz egészségi állapotát jelző alacsony átlagéletkornál is megdöbbentőbb az alacsony iskolázottságú és rossz anyagi helyzetű emberek várható élettartama Magyarországon. Különösen nagyok az egészségi állapot és az indokolatlan korai halálozás társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenségei. Így például az érettségizett férfiak várható élettartama 76 év, a nem érettségizetteké 66 év. A legszegényebb kistérségekben 13,5 évvel élnek rövidebb ideig a férfiak a leggazdagabbhoz képest.

Teljességgel elfogadhatatlan, hogy azért haljunk meg 4-5 évvel hamarabb, és a rövidebb életünkből azért töltsünk többet betegségben, mert Magyarországon születtünk!

A társadalom életében az egyik legsúlyosabb, szinte mindent átitató, mindent megmérgező és az egészségi ellátáson messze túlmutató társadalmi konfliktusforrás, ha az egészségügy szétszakad a tömegeket ellátó, szakmailag kiüresített, pusztuló szegényellátásra és a „puccos” gazdagellátásra. Márpedig ez a folyamat megindult! Addig kell megakadályozni az ellátórendszer és vele együtt a magyar társadalom végletes szétszakadását, amíg ez még megtehető.

Az esélyteremtő állam feladata, hogy a társadalmi igazságot megvalósító, szolidaritáson és egyenlőségen alapuló, erőforrásokkal megfelelően ellátott európai színvonalú egészségügyi rendszer megteremtését és működtetését biztosítsa a társadalomnak...

LIBERALIZMUS 2.0

HUPPA BLOG
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.01.11.


...Ha ez a magyar liberalizmus, én valamit rosszul olvastam. Ha a magyar liberalizmus azt jelenti, hogy elvtelenül megalkuszunk alapelveink legnagyobb ellenségeivel, átmeneti ígéretek alapján, melyekre nincs garancia, akkor Kossuth nem volt szabadelvű, de Washington tábornok sem.

Ha az a magyar liberalizmus, hogy alapelveinkből, melyek a szabadságot, az egyenlőséget és a testvériséget említik, feladjuk elsőként az egyenlőséget – így roma polgártársainkét – akkor feladjuk a testvériséget is. A szabadságnak ezzel vége. Ha van magyar liberalizmus, hát nem ez az, ha van még szabadelvűség: ez nem lehet alku tárgya.

Nem lehet alkut kötni ebben a kérdésben. Eljött a pillanat, valakinek ki kell mondania, hadd legyek én az: a naivitás korának vége. Mindennél veszélyesebb zsarnokság leselkedik ránk, és a magyar szabadelvű gondolkodás korábbi bálványai szó szerint azt hiszik, hogy vagy a zsarnokkal, vagy a betyárokkal megegyezhetnek. Heller Ágnes, Konrád György – megannyi példája a politikai megalkuvásnak. Jobbra vagy szélsőjobbra. Én sem mondanám, hogy forradalomra lenne szükség, ugyanis az igen fárasztó, és általában lármás elfoglaltság, ráadásul sok sérüléssel jár. De ha ez a magyar liberalizmus, illenék újat szabni már magunkra – ha még vagyunk magyarok, szabadelvűek.

Nem győzöm ismételni: ennek meg kellett történnie. A bálványoknak sajnos le kell dőlniük, a liberalizmus nem paktálhat antiszemitákkal, cigányellenesekkel, nem paktálhat elvakult szélsőjobboldaliakkal, újbaloldaliakkal, a liberalizmus egyszerűen demokrata, mindenkit elfogadó, de nem mindent befogadó gondolkodási iskola. A kacérkodás korának vége.

Most jön Franklin kora. És Franklin kedves ember volt, nagy tudós. De maga számolt le három hesseni hadosztállyal, ha kellett. Na jó: nem egyedül, de egy embert sem vesztett: tudós volt, beállította a lőszögeket.

Igen, a bálvány ledőlt. Nagyon tiszteltem és tisztelem most is – de ledőlt.

Hirdessünk tehát új, valódi liberális gondolkodást, nem pártban, de az életünkben. Nem lesz könnyű. Én csak azt kérném, hogy párt ne legyen belőle, meg azt, hogy a hármas jelszót tartsuk be.

Meg azt, hogy ne szóban. Tettben tartsuk be.

Igen: a cigányellenesség sérti roma polgártásainkat.

Igen, a zsidók a legjobban a zsidózást utálják. Nem mind gazdagok, sőt.

Igen, a nők emberek és belőlük áll az emberiség nagyobbik fele.

Igen a legjobb barátod is lehet meleg. Csak titkolja mondjuk.

Igen, a határon túli is magyar. Akkor is ha ez neked nem tetszik.

Igen, a gyerekeknek is vannak jogai.

Igen, a menekültnek is vannak.

Igen, neked is vannak és élj is velük.

De nem ez a legfontosabb, ezt mind el lehet túlozni.

A legfontosabb, hogy senkit jogsérelem ne érjen.

És mindenki éljen jogával, vissza senki se éljen...

LEHETNE EGY MÁSIK KUBATOV-LISTÁJA IS A FIDESZNEK, DE CSAPNIVALÓAN FACEBOOKOZIK

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző:JOÓ HAJNALKA
2018.01.11.


A hagyományos médiacsatornákon csak az időseket éri el a kormánypárt, ezért nagyon aktív a Facebookon, csak éppen a politikusok ritkán posztolnak olyat, ami akár a híveiket is érdekli. Pedig ha szót értenének a netes közönséggel, a közösségi oldalon rendkívül jól célzottan juttathatnák el hozzájuk akár személyre szabott üzeneteiket.

Ön is gyanúsan sok gazdasági eredményekkel vagy jóléti intézkedésekkel dicsekvő Fidesz-hirdetésbe fut bele mostanában a hírfolyamában? Nem véletlen: a választáshoz közeledve a kormánypárti politikusok láthatóan nagyobb tempóra kapcsoltak a Facebookon.

A kormányzati kommunikáció irányítói – ahogy arról épp egy évvel ezelőtti cikkünkben beszámoltunk – jó ideje tisztában vannak a megváltozott médiafogyasztási szokásokkal: hiába a köz- és kereskedelmi média, a napi-, heti- és helyi lapok túlnyomó részének bekebelezése, a hagyományos csatornákon az időseken kívül egyre kevesebbeket lehet megszólítani. A hatékony eléréshez ráadásul már a pártközpontból szerkesztett hír- (propaganda)portálok is kevesek, a világtendenciához hasonlóan nálunk is egyre inkább a közösségi oldalakon tájékozódnak az emberek.

Hiába volt meg ugyanakkor a felismerés, a hatékony eszközöket önkritikus tavalyi bevallásuk szerint még nem találták meg a kommunikációt irányító szakemberek, és nem állíthatnánk, hogy azóta sokat javult a helyzet. Bár politikusi profilból és interakcióból egyértelműen több lett az elmúlt az egy évben, a mennyiségi ugrás – mondjuk így – nem ugrott együtt a minőséggel...

HATÁRVÉDELEM LUXUSÁRON

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: NAGY B. GYÖRGY
2018.01.10.


Egy belvárosi bérpalota áráért állítottak fel pár konténert a tranzit zónákban – áradnak a különös tételek, miután Harangozó Tamás fél tucat állami szervből szorította ki a határvédelmi kiadásokat.

270 milliárd forint felét követeli a kormány Brüsszeltől – tavaly nyár végi igényében a kabinet a szolidaritásra hivatkozott, mondván ennyit költött a menekültügyi helyzet kezelésére, többek között a határkerítésre, amely szerinte megvédi Európát a migránsáradattól. Azt azonban a kabinet azóta sem tisztázta, hogy ez az összeg pontosan miként állt össze.

Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője ezért írásban kérte az érintett szervezetektől: évre és kiadási csoportra lebontva ismertessék a költségeket. Az ellenzéki politikus kérésére a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda csak egy összesítő táblázatot készített arról, hogy mennyi volt 2015-ben, 2016-ban és 2017 első félévében az egyes állami szervezetek „menekültkiadása.” Ezért Harangozó mind a 19 érintett apparátusnál közérdekű adatigénylési eljárásban próbált érdemi információhoz jutni.

Így is elnagyolt választ adott Országos Rendőr-főkapitányság, amely mintegy 100 milliárd forintot számolt el a „migrációs helyzetre”. A legnagyobb tétel 60 milliárd forint volt, a szűkszavú indoklás szerint ennyit vittek el a személyi kiadások és járulékok, illetve dologi és egyéb költségek. Azaz az ORFK érdemben nem közölt semmit. Hallgatagságának okáról csak találgatni lehet, ám megeshet: azért nem közlékenyebb a szervezet, mert olyan beszerzéseket is „számlázna” az EU-nak, amelyek nem kapcsolódnak a menekülthelyzethez. Mint ismert, 2015 őszén a kormány bevezette a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, majd többször meg is hosszabbította azt – így 2018 márciusában fut ki...

MIÉRT PONT A FACEBOOK-TÓL FÉLJÜNK?

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.01.10.


A Facebook nyilvánvalóan egy olyan fórummá, platformmá vált, ami egyre több szempontból hasonlít a hétköznapi életterekhez. Egy legutóbbi írás szerint már félni is lehet miatta. Mármint amiatt, hogy ki mit „lájkol”, illetve kinek az ismerőse. Holott ez egyáltalán nem a közösségi oldal sajátja, és nem is okvetlenül politikai indíttatású jelenség.

A hétköznapok félelmei igen régóta adottak. Már a barlangban sem volt okvetlenül könnyű lefolyású testi sértés záloga a törzs vezetőjét az orra előtt froclizni. Valójában ezeket a félelmeket szinte minden hierarchikus rendszerben megtapasztalhatja az, aki nem a csúcs közelében éli az életét. Lehet azt mondani, hogy ez a diktatúra sajátja, és ez nagyon jól is hangzik. holott inkább arról van szó, hogy a diktatúra, mint szintén erősen hierarchikus hatalmi rendszer, kihasználja az említett jelenséget, hajlamot. Ahogy a sorok közti lét sem okvetlenül a diktatúrák sajátja, hanem a diktatúra az, ami az általános közéletbe is uralkodóvá teheti. De ettől még igaz, hogy egészen normális jelenség lehet a sorok közé olvasás készségének megtanulása.

Annyira, hogy meg merném kockáztatni annak a kijelentését, hogy az életre felkészítő szülői nevelés részének tekinthető. Már csak azért is, mert aligha hiszem, hogy a családban elhangzó minden megjegyzést, kritikát, vagy akárcsak információtöredékeket mindenki a gyermeke tanárától szeretné visszahallani. Márpedig a „de ezt ne mond el az iskolában” az első lépés azon az úton, amelyen a ki nem mondott gondolatok iránt is érzékenyítjük a gyermeket. A közösségi médiák kapcsán pedig különösen jelentős lenne ez a fajta szülői közreműködés, nevelési tevékenység. Egyszerűen nem lehet elintézni, elkenni ezt a felelősséget azzal, hogy „nincs semmi baj, csak a diktatúra miatt félünk”. Ettől még nagy hasznát veheti ennek az ismeretnek valaki a diktatúra hatalmának kiépültsége esetén. Nem egy esetben a túlélés záloga lehet...

MIK LEHETÜNK - BIRKÁK, SZABADOK, VAGY VAN MÁS LEHETŐSÉG IS?

VÁROSI KURÍR 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: András Gábor
2018.01.11.


Pálmai Tamás tegnapi Birkák legyünk, vagy szabadok? – menjen mindenki a francba! című cikkének lényege az első mondata: Irreálisnak tűnik, de mégis érdemes legalább elgondolkodni rajta: zavarjuk el végre a teljes politikai osztályt!

Elgondolkodtam a dolgon, és a következőkre jutottam

A cikk részletesen kifejti, hogy a Magyarországon jelenleg hivatásos politikusként tevékenykedők hada pártállásra tekintet nélkül és a hatalmi szerkezetben elfoglalt helyétől függetlenül alkalmatlan a haza közérdeknek megfelelő irányítására. Ezen nincs mit vitatni.

Elvileg nyilvánvaló, hogy az ország népe nyerne azzal, ha a mostani közszereplők népes serege eltűnne a közéletből. Az se kétséges, hogy maguktól ezt nem fogják megtenni. A kérdés, hogy az elzavarás végrehajtható-e békésen, és ha igen, ez-e a megoldás. A válaszom – sajnos – mindkét esetben az, hogy nem.

1. Ki zavarja el őket? Nyilván mi, akik nem vagyunk hivatásos politikusok. A számarány jó: „mi” legalább százszor annyian vagyunk, mint „ők”. Ha egy népmesét játszanánk el, biztos lenne a siker: százan nekirontunk egynek, aki – ha csak annyi esze is van, mint egy döglött tengeri tyúknak – veszi a nyúlcipőt. Ez azonban nem népmese. A száz polgárt meg kell szervezni, a százak tevékenységét össze kell hangolni, az akciót meg kell tervezni és elő kell készíteni. Ezek mind olyan feladatok, amelyek meghaladják egy vagy néhány lánglelkű hazafi kapacitását. Elvégzésükhöz hivatásos (mindegy, hogy választott vagy önjelölt) politikusokra van szükség. Tőlük pedig – ezt mutatja a történelmi tapasztalat – távlatilag miért várhatnánk jobbat, mint az elkergetendőktől?...

FEGYELEM VS. KREATIVITÁS: MIRE NEVELJEN AZ ISKOLA

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2018.01.11.


- A magyarok fontosabbnak tartják a tárgyi tudásnál a kreatív gondolkodást
- Az idősebbek és a konzervatívok ragaszkodnak a lexikális tudáshoz
- A magyar gyerekek tudják a tananyagot, de nem tudják alkalmazni

Nem csak Magyarországon okoz fejtörést, hogy milyen irányba kellene fejlődnie az oktatásnak ahhoz, hogy a következő generációk képesek legyenek megfelelni a jövő kihívásainak. A világ minden részén vita folyik arról, hogy vajon a kreatív gondolkodásra és problémamegoldó-készségre, vagy a tárgyi tudásra, az elméleti ismeretekre érdemes-e inkább koncentrálni az iskolákban. A kérdés az utóbbi években vált egyre fontosabbá, az okostelefonok elterjedésével már a gyerekek zsebében is ott van – kis túlzással – minden lexikális tudás, amit a hagyományos, poroszosnak nevezett iskolarendszerekben próbálnak nekik megtanítani.

A szakértők egy jelentős része úgy gondolja, az iskoláknak máshová kellene helyeznie a hangsúlyokat, és arra kellene megtanítaniuk a gyerekeket, hogy hogyan szűrjenek az információk között, és hogyan legyenek képesek a gyakorlatban alkalmazni az ismereteket. Közben a technológiai fejlődés, a robotizáció térnyerése miatt folyamatosan változó munkaerőpiac is újabb igényeket támaszt a következő generációkkal szemben. És bár ma még senki nem tudja, hogy pontosan hogyan változik meg körülöttünk a világ, abban a nagy cégek képviselői egyetértenek: az alkalmazkodás, a csapatmunka, a folyamatos tanulás, a megújulás képessége, a problémamegoldás és a kreativitás elengedhetetlen tulajdonságok lesznek a jövő munkavállalói számára. Ugyanakkor sok szakértő arra figyelmeztet: a lexikális, tárgyi ismeretek megtanulásának önmagán túlmutató célja is van. A sokszor utólag „feleslegesnek” titulált információk megtanulásakor például fejlődik a memória, a matematikapéldák a problémamegoldást fejlesztik, a természettudományok legalább alapszintű ismerete nélkül pedig mindenki ki lenne téve az áltudományok befolyásának. Vagyis a kép egyáltalán nem fekete-fehér. A az amerikai Pew Research Center által 2016-ban 19 országban, köztük Magyarországon vizsgálta, vajon mit gondolnak az emberek erről a kérdésről. Nos, a közvélemény hasonlóan megosztott ebben a kérdésben, mint maguk a döntéshozók...

ORBÁNNAK ÉS RABLÓBANDÁJÁNAK TISZTA A LELKIISMERETE - LÁNYI ANDRÁS: SZÜKSÉG VAN EGY ELVTELEN TECHNIKAI KOALÍCIÓRA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MATANNA
2018.01.11.


Arra hívja fel a közéletben tekintélyt élvező elvbarátait és ellenfeleit, hogy ne programokat gyártsanak, hanem szólítsák fel végre az ellenzéket az „elvtelen” együttműködésre, ami megszabadítana az Orbán-rendszertől. Lányi András író, filozófus, egyetemi tanár – aki megszerkesztette az LMP programját és vállalja is a felelősséget tartalmáért – azt állítja: az értelmiség közéleti szerepvállalása munkaköri kötelesség, a pártállamok pedig, ideológiától függetlenül, egyformák.

Ön civil?

– Mindenki civil, aki nem főfoglalkozású politikus.

És mindenki politizál is?

– Ez lenne a természetes. A politika addig működik tisztességesen, ameddig a civil társadalom képes ellenőrizni és az értelmiség látja el eszmékkel.

Ma még van ilyen szerepe az értelmiségnek?

– Éppen az a baj, hogy nincs. A rendszerváltozás után az értelmiség úgy vélte, a politikát most már igazán rábízhatják a politikusokra. Ahogy ők kiszálltak, megjelentek azok, akiknek a politika csak egy üzletág, ahol a készpénzt szavazatokra váltják, a szavazatokat pedig készpénzre. Ez történik ma Magyarországon, és ez annyira undorító, hogy a fiatal értelmiség legjobbjai messziről kerülik, ami meg is látszik a felhozatalon.

Tehát az értelmiségi szerepvállalás felelősség?

– Erkölcsi kötelesség. Vagy munkaköri, nem is tudom. Mint tanárok, orvosok, közgazdászok vagy mérnökök abból élünk, hogy elhiszik nekünk, másoknál jobban értünk valamihez. Ezért, ha a körülmények arra kényszerítenek, hogy rosszul végezzük a dolgunkat, kötelességünk tiltakozni, és megmondani, szerintünk mi volna a jó.

Ön szerkesztette az LMP programját, ami nyilván értékvállalás. Ugyanakkor az LMP politikai értékvilága képlékeny.

– A programmal eldőlt: az LMP ökológiai elkötelezettségű párt, amely világos és másoktól eltérő választ ad arra, merre kellene haladnia az országnak. Ők az egyetlen formáció a parlamentben, amelyet nem terhelnek a múlt bűnei. De volt még egy szempont, amiért igent mondtam Ikotity István képviselő felkérésére: az LMP az egyetlen párt a Fidesztől balra, amely elnyerheti a kiábrándult egykori Fidesz-szavazók bizalmát. Ők soha nem fognak a többszörösen kompromittált baloldali pártokra szavazni, inkább kitartanak a Fidesz mellett akkor is, ha az minden ígéretét meghazudtolta már. És miután úgy gondolom, ma nincs fontosabb politikai tennivaló, mint megszabadulni ettől a rablóbandától, azt a pártot támogatom szerény erőmmel, amely képes arra, hogy a Fidesztől szavazókat hódítson el. A győzelem ugyanis nem azon múlik, hogy a baloldali szavazatokra aspiráló pártok hogyan osztozkodnak egymás között...