VONÓKKAL NEM LEHET HÁBORÚZNI - BESZÉLGETÉS A ROMA KÖZÉLET GYENGESÉGEIRŐL SETÉT JENŐVEL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: NAGY N. PÉTER
2018.12.14.

A romák elvesztegettek 25 évet azzal, hogy elhitték, a kisebbségi önkormányzatiság jelenti számukra a megoldást. Setét Jenő szerint azonban azoknak a cigány embereknek, akik közéleti befolyásra akarnak szert tenni, a helyi önkormányzatokba kell bejutniuk. Csakhogy jelenleg a tíz legnagyobb roma közösség tagjai nem rendelkeznek egyetlen helyi mandátummal sem. Az Idetartozunk Egyesület vezetője úgy látja, a roma közélet gyenge, rosszul teljesít, 2010 után pedig különösen sokat veszített.

– Az ön által vezetett Idetartozunk Egyesület részt vett a december 8-i szakszervezeti tüntetésen. Miért? Érintkezik a roma érdekvédelem az úgynevezett rabszolgatörvénnyel, ami ellen a demonstrációt meghirdették?

– Eszményeim talán nem divatosak, de hiszek bennük. Remélem, az egyesület tagjai is. A szolidaritás az egyik legfontosabb közöttük. Ez vezet bennünket a tüntetésre. Ha mi, roma emberek annyiszor hiányoljuk a többségi társadalom támogatását, kötelességünk kiállni másokért. Ezért mentünk el az Élet Menetére, a melegek felvonulására, vagy állunk oda, amikor a nők jogait kell védeni, a menekültekkel szembeni emberi bánásmódot kell elérni, ezért állunk az alacsony nyugdíjból élők, a szociális védelemre szorulók mellé, lépünk fel mi is a dolgozói szegénység ellen. Vagy mint most, tiltakozunk a munkavállalókat semmibe vevő, őket tárgyként kezelő törvényjavaslat, a „rabszolgatörvény” ellen. De tiltakozunk azért is, mert a kormány kalózmód végzi a jogalkotást. Még a saját intézményeit, közigazgatását, parlamentjét is átlépi, a társadalmi egyeztetésről pedig tudni sem akar. Lépten-nyomon sértik a jogállam szabályait. Megszokott tőlünk, hogy a romák ügyeiben van véleményünk, de másról is van! Szeretném, ha lennének az én generációmban is olyan cigány közszereplők, amilyen sok volt az előttünk járó korosztályokban, akiknek nem csak romaügyekről, hanem a mindnyájunkat érintő társadalmi kérdésekről is van véleményük, elképzelésük. Ennek érdekében is szükséges megmutatnunk magunkat.

– Ez annál is indokoltabb, mert szokás a cigányságot rejtőzködő kisebbségnek nevezni. A közösség harmada, negyede deklarálja odatartozását, amikor önbevallásos alapon mérik ezt. Például népszámlás alkalmával. Mi ennek az oka? Ön szerint hányan vannak valójában?

– Elfogadhatjuk kiindulási pontnak, hogy Magyarországon most nem túl előnyös cigánynak lenni. Továbbá az identitásépítés egyik legfontosabb alapja a közoktatás, amely lényegében tudomást sem vesz a cigányság létezéséről. A média vagy extremitásként, gazdag bohóc képében mutatja a romákat, netán zenészként, vagy a mélyszegénység szociográfiai ábrázolásával, esetleg a kriminalitással párosítva. Nem látszik sehol a sok-sok százezer roma ember, aki keményen dolgozik és tisztességesen éli az életét, ugyanolyan vágyai vannak, mint a többi 9 millió embernek: boldogság, egészség, tisztességes munka, jó iskola, emberhez méltó körülmények, megbecsülés.

Ahol az etnicitás társadalmi méretekben konfliktus forrása lehet, ott a kisebbségek rejtőzködnek. A romániai magyarság is gyakran ezt teszi. Egyébként a határon túli magyarok inspirálnának bennünket a parlamenti politizálásban való részvételre. De – és akkor így válaszolok a kérdésre, hogy hányan vagyunk – ha a szociológiai felmérések által jelzett 800 ezer romával számolunk, akkor az a mi esetünkben, ahol a népesség majd 40 százaléka fiatalkorú, maximum 500 ezer választójogú embert jelent. Országos átlagban a jogosultak úgy hatvan százaléka voksol. Ha mindenki ugyanarra a roma pártra szavazna, akkor jönne ki ebből az alig több mint 250 ezer emberből a parlamentbe jutás etnikai pártként, csakhogy ilyen nincs. Több mint egy tucat bejegyzett roma érdekeltségű párt van. Szép lett volna, ha valamelyikük eléri legalább az 1 százalékot. Számomra azonban eleve rokonszenvesebb, ha nem etnikai, hanem értékalapon szerveződő pártok között választanak a cigányok, éppen úgy, mint bárki más. Egyébként a társadalmi arányunk alapján ma is legalább 10 roma identitású képviselőnek kellene a parlamentben ülnie!

Ami az önbevallást illeti: a 2011-es népszámláláskor én vezettem azt a civil kampányt, amely azt kérte a cigányságtól, vállalja magát. Most először roma felmérőbiztosok is segítették az adatfelvételt. És egyszer csak 65 százalékkal többen lettünk, mint az előző alkalommal. Ez még mindig csak 330 ezer ember volt, de jelzi, mekkora a mozgástér.

– Szégyellünk titeket! címmel nyílt levelet írt az Országos Roma Önkormányzatról. A testületről, amit újra és újra „elvisz” a Lungo Drom. Miért? Mit tudnak? És miért szégyelljék magukat?

– Több mint húsz éve léteznek a cigány kisebbségi önkormányzatok. Az országos szervezet mindig is a kormányok akarata szerint működött. Jellemzően csak a helyi kisebbségi önkormányzatról döntenek a romák. Az országosról csak formailag. Még így is, hogy megszüntették az elektori rendszert, és egy lendülettel kell szavazni a helyiekről és az országos listáról. Kellő nyomatékkal tudatják azonban mindig a választókkal, hogy legyenek körültekintőek, és a hatalommal való jó együttműködésre alkalmas jelöltet válasszanak. Ez pedig már hosszú ideje a Fidesszel szövetséges roma szervezetet, a Lungo Dromot jelenti. Az alku, a barter egyszerű. Az egyik fél a cigány szavazatok szállítását ígéri a parlamenti választásokra, a másik erőforrást a helyi voksolásra, a többi roma szervezet legyőzésére. A helyzet most annyival egyszerűbb, hogy a cigányok egyébként is a Fideszre szavaznak, nem kell ezért a Lungo Dromnak megszakadnia, de azért szedi a helyzet hasznait. Farkas Flóriánnak 16 éve van helye a Fidesz listáján. Hogy miért szégyelljék magukat? Mert semmi nyoma annak, hogy a romák érdekeit képviselnék. Csak bólogatnak a kormánynak, miközben nem szűkölködnek botrányokban, pénzek eltüntetéséről szóló történetekben, minősíthetetlen magatartásokban a verekedéstől kezdve a visszaélésekig. Nem zajongásra, lázongásra szeretném rábírni őket, csak arra, amit a szakszervezetek megtesznek a tagságuk érdekében, vagy amit az egészségügyi vagy az oktatási érdekképviseletek mutatnak. Nem tudok róla, hogy a mi országos önkormányzatunk a romák érdekében bármikor komoly javaslatokat tett volna le a kormány asztalára. Például arról, hogy az ápolónőhiányt romák tömeges képzésével enyhítsék. Ne a lapátkezelésre tanítsák meg őket a közmunkán, mert abból sosem fognak megélni és előrébb jutni.

Vagy reagálnának arra, hogy a példa értékű Gandhi Gimnázium indításakor ígértet kaptunk, hogy ebből hálózat lesz. Egyetlenegy lépéssel sem jutottunk az évtizedek során tovább. Sőt! 2010 óra sorra szűnnek meg a cigányság civil intézményei. A tanodáink, a közösségi házaink, jogvédő irodáink, médiumaink. A többi nemzetiségnek vannak költségvetési soron szereplő intézményei, óvodák, iskolák, múzeumok, nekünk nincsenek. Mindenért pályáznunk kell, aztán vagy nyerünk, vagy nem. Inkább nem. Az országos önkormányzatunk tiltakozik? Kínál alternatívákat? Nem. Ezért szégyelljék magukat.

Sikerük titka? Farkas Flóriánról sok rossz elmondható, de el kell ismerni, ha mást nem is, saját magukat nagyon jól megszervezte. Messze a legtöbb helyi jelöltet ő állítja. Azt a feladatot, hogy nagynak látszódjanak, maradéktalanul elvégzi. A Lungo Drom egymaga annyi szavazatot szerez a kisebbségi önkormányzati választásokon, mint a vele szemben állók összesen. Ugyanaz a sablon érvényesül, ami az országos politikában. Teljesíti a megbízatást, hogy ne zavarja a hatalmat.

A roma közélet jellemzői sajnos nem tudják meghaladni az országos szintet. Ha az demokratikusabb és kulturáltabb lesz, azzá válik a mi politikai közegünk is...

ITT OLVASHATÓ