Szerző: SZELESTEY
2018.12.16.
- A német autógyárak az Európai Néppárttal együtt a magyar miniszterelnök cinkosai, az EU-nak érdemes volna nagyon is odafigyelnie arra, mi történik a magyaroknál, lengyeleknél, románoknál és olaszoknál;
- A szélsőséges Osztrák Szabadságpárt igencsak egy húron pendül a Fidesszel, feltűnően bizalmas a két párt viszonya;
- Orbán szerint rendszere minden elemében európai, csak épp az egész egy szörnyállam.
Guardian
A populizmus egyik neves szakértője a magyar példán mutatja be, miként lehet minden feltűnés nélkül, apránként leszalámizni a demokráciát. Cas Mudde, a Georgia-i Egyetem tanára azonban arra figyelmeztet, hogy a tekintélyelvűség és a populista erők előretörését nem lehet csakis a tudatlansággal magyarázni, az okok sokkal mélyebben húzódnak meg, és a sajtónak pontosan ezeket kell feltárnia. Az Orbán Viktor fényképével illusztrált elemzés rámutat, hogy Erdogantól, Putyinon át, egészen a magyar miniszterelnökig, az ilyen vezetők fokozatosan bontják le a jogállamot. A magyar politikus mestere annak, miként kell minden egyes újabb és újabb húzást azzal indokolni: ilyen szabályozás van másutt is Nyugaton. Csak éppen a végén Frankenstein-i állam jött létre, ahogy azt Kim Lane Scheppele találóan megfogalmazta. Merthogy az egész, úgy, ahogy van, egy szörny, teljesen demokráciaellenes.
Ha egyenként vizsgáljuk az elemeit, nem tárul fel a valóság. Nem riadóztatja az embereket, a szervezeteket, lásd, hogy az EU csaknem 10 éve milyen szerencsétlenül reagál a demokrácia elleni magyarországi támadásokra. Ezért kell a sajtónak a napi hírek mögött lévő tartós irányzatokat felmutatnia, hogy mindenki lássa a demokráciát fenyegető veszélyeket. De még ez is kevés, ha a fő politikai áramlat elitje továbbra is együttműködik a tekintélyelvű vezetőkkel, ahelyett, hogy nyíltan szembeszállna velük. Ideértendő, hogy jobb alternatívát kínál, mint azok.
A legjobb példa erre Magyarország, amely a héten megtette a végső lépést a versengő autoriter rezsim létrejötte felé, hiszen a független igazságszolgáltatás már nem ellenőrzi a hatalmat. És a sajtó javarészt csak asszisztált a folyamathoz. A világlapok bemutatták, miként állt fel az illiberális állam, ám külföldi elit bűnrészessége folytán az unió nem képes, illetve hajlandó lépni. A német autógyárak ugyanúgy vétkesek ebben, mint az Európai Néppárt. Mindkettő amögé a hamis érv mögé bújik, hogy együttműködve mérsékelni lehet Orbánt. Viszont igaz az az állításuk, hogy a kormányfő a legnépszerűbb politikus az erősen megosztott országban, és hogy az ellenzék nem kínál érdemi megoldást. Mindent egybevéve úgy áll, hogy a demokráciák nem tudnak virágozni a sötétben, míg az autokráciák a nyilvánosság feltáró elemzéseinek fényében képtelenek előbbre jutni.
Deutsche Welle
A brit miniszterelnök még mindig tárgyalni akar a kilépés részleteiről, de Brüsszel nem enged és pontosan látja, hogy most már fontosabb témákkal kell foglalkoznia, mert erősödnek a populisták, illetve az EU-ellenes erők. Az unió célja a béke és a jólét fenntartása. Az Egyesült Királyság nem Európa központja, és messze nem a világ köldöke. Ezt persze sok brit másként látja és csüng egy túlhaladott, nacionalista illúzión. De ha nem lesz megállapodás, azt a földrész jobban elviseli, mint a szigetország. Ennélfogva látnivaló, hogy a kiválásnak megvan a maga ára. Ezért az EU-nak sokkal inkább arra kellene odafigyelnie, mi történik Lengyelországban, Magyarországon, Romániában vagy Olaszországban. Az első három esetében a jogállami alapokkal vannak gondok. Az utóbbinál pénzügyi válság készülődik – a kiszámíthatatlan, populista kormány miatt. De mindkét gond a következő évek meghatározó témája lesz. Vagyis az uniónak egynémely tagjával kell törődnie, nem pedig azzal az állammal, amely hamarosan már nem tartozik a szervezethez...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.