Szerző: NÉMETH ANDRÁS
2018.12.09.
Az Ukrajnához tartozó Krím 2014-es elfoglalása, majd az amerikai elnökválasztásba való állítólagos beavatkozás és a márciusi dél-angliai Szkripal-merénylet miatt a Nyugat sorra lépteti életbe az Oroszország elleni szankciókat. Bár a hétköznapokban – legalábbis a nagyvárosokban – alig lehet észrevenni a büntetőintézkedések hatását, hosszabb távon sokba kerülhetnek Vlagyimir Putyin országának.
„Miféle szankciók? A múlt héten is jártak nálam a külföldi barátaim, s látták, ugyanúgy ott vannak a boltokban a francia sajtok, az olasz borok és a brit csokoládék, mint a szankciók előtt. Persze annyi különbség van, hogy a külföldi áruk jó része Fehéroroszországon keresztül érkezik, ám még azt sem lehet mondani, hogy ez komoly áremelkedést okozna” – mesélte a HVG-nek egy tősgyökeres moszkvai. Szerinte a büntetőintézkedések, illetve az azokra adott orosz válaszlépések – például az EU-ból érkezett élelmiszeripari cikkek importtilalma – egyes szektorokban, például a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, még használtak is: a konkurencia meggyengülése miatt nőtt az orosz termékek iránti kereslet.
A felszín
A legfontosabb gazdasági adatok is azt mutatják, hogy a leginkább az energiaipart, a pénzügyi szektort, valamint a hadiipart érintő szankciók ellenére Oroszország megőrizte stabilitását. A valutatartalékok, amelyek jelentősen megcsappantak a büntetőintézkedésektől még független, 2013-2014-es válság idején, újra nőnek, s 350 milliárd dollárról őszre 500 milliárd közelébe emelkedtek. A munkanélküliségi mutatók is javulnak, jelenleg az orosz állampolgárok 4,7 százalékának nincs állása, ami a legjobb eredmény a Szovjetunió 1991-es szétesése óta. Az inflációs adatok is jobbak, 2015 márciusában – akkor már a szankciók első hulláma, valamint a legfőbb exportcikknek számító olajár összeomlása miatt – 17 százalékra emelkedett a pénzromlás éves üteme, mára ez három százalék közelébe esett...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.