MINDENKI ELFELEJTETTE, HOGY A HITELFELVÉTEL VESZÉLYES IS LEHET?

PÉNZ BESZÉL BLOG
Szerző: SÁNDORFALVI BALÁZS
2018.12.11.

Tíz évvel a hazai lakosság jelentős részét durván megégető hitelválság kirobbanása után újra csúcsra emelkedett a magánszemélyek hitelfelvétele, és a növekedés 2019-ben is szinte biztosan folytatódik. Mi történt? Mindenki elfelejtette, hogy a hitelfelvétel veszélyes is lehet, vagy minőségében egy teljes más mozi forog most?

2018-ban a lakosság új hitelfelvételei ismét elérték a válság előtti csúcsértékeket. A lakáshitel-kihelyezések összértéke várhatóan 2 százalékkal, a személyi kölcsönök felvétele 45 százalékkal haladhatja meg a 2008-as szintet. Első ránézésre ez több mint riasztó. Különösen annak tükrében, hogy a szakemberek jelentős része 2019-ben további növekedést prognosztizál a hitelpiacon.

Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogy miben tér el a mai hitelpiaci helyzet a tíz évvel ezelőtti állapotoktól.

1. A lakosság hitelfelvételében három nagy hitelfajta tekinthető döntő mértékben meghatározónak: a lakáshitelek, a személyi kölcsönök és a szabad felhasználású jelzáloghitelek. Ez utóbbiak olyan hitelek, ahol a magánszemély a banknak fedezetként felajánl egy ingatlant, de a felvett kölcsönt nem feltétlenül lakás- vagy lakhatási célra fogja elkölteni.

A három előbb említett meghatározó hitelfajta együttes hitelkihelyezése 2018-ban várhatóan még 25 százalékkal elmarad a 2008-as szinttől (annak ellenére, hogy a lakáshitel és a személyi kölcsönök volumene új csúcson van). Ez egyértelműen annak köszönhető, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelpiac ma 90 százalékkal (azaz éves kihelyezésben 650 milliárd forinttal!) kisebb, mint 2008-ban volt. Ez a drasztikus elmaradás elsősorban arra vezethető vissza, hogy a személyi kölcsönök (szintén gyakorlatilag bármire elkölthető kölcsön) átvették a szabad felhasználású jelzáloghitelek szerepét. (További részletek az alábbi táblázatban.)

2. Alacsony vagy magas ma a lakosság hitelállománya? Pénzügyi értelemben ezt a kérdést soha nem az dönti el, hogy történelmi visszatekintésben elértük-e az előző válság előtti csúcsot. Sokkal inkább meghatározó a kérdés eldöntésében, hogy a hitelállomány hogyan aránylik a pénzügyi megtakarításokhoz. Ebben a nézetben egy igen egészséges piaci elmozdulás mutatható ki: míg a hitelállomány ma 25 százalékkal elmarad a 2008 év végi értéktől, addig a megtakarítások állománya 62 százalékkal magasabb. A hitel/megtakarítás mutató 50 százalék feletti szintről 25 százalékra esett.

Havi szinten ma átlagosan 120 milliárd forint felett van a lakosság hitelfelvétele. 7350 milliárd forint teljes hitelállomány mellett ez nagyon magasnak tűnhet. Fontos azonban látni, hogy az adott havi hitelfelvétel nem jelenti egy az egyben a hitelállomány növekedését, hiszen a korábban felvett hiteleket több tízmilliárd forint értékben folyamatosan törlesztik. Ennek köszönhető, hogy a hitelállomány abszolút mértéke csak lassan emelkedik.

3. A havi nettó átlagjövedelem a 2008-as értékekkel összevetve 121 000 forintról 215 000 forintra emelkedett (+78%). A növekmény akkor is érdemi, ha egyéni szinten a lakosság többsége a 78 százaléknál kisebb emelkedést érzékel. A jövedelmek növekedésével párhuzamosan a tíz évvel ezelőtti 7,8 százalékos munkanélküliségi mutató 3,8 százalékra esett, és a munkaerőhiány ma már mindenki számára egyértelmű az országban...

ITT OLVASHATÓ