MIFÉLE GENERÁCIÓ NŐ FEL EBBEN AZ ORSZÁGBAN?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2018.12.14.

Az 1956-os forradalom vérbefojtása után édesapámat a Nagy Imre és társai elleni perben öt év börtönbüntetésre ítélték. Akkoriban a Rózsadombon laktunk, a lakásunkkal szemben egy lakótelep épült, amelybe fiatal belügyi dolgozók költöztek. A telep közepén játszótér volt. Az iskolából haza vezető út a telepen vitt át, és gyakran megesett, hogy hazafelé bandukolva a hintában üldögélő iskolatársaim „börtöntöltelék gyereke” kórusa kísért hazáig. A gúnyos kórus kántálása mind a mai napig a fülemben cseng, és ma is érzem a görcsöt a gyomrom tájékán.

Mindez akkor jutott eszembe, amikor a minap Szegedre érkezve, már a város kapujában hatalmas óriásplakát éktelenkedett az út mellett, amelyen öt rabruhába öltöztetett férfi és a város MSZP-s polgármestere volt látható, a plakát aljára pedig öles betűkkel az volt írva, hogy Bemutatkozik Botka László börtönválogatottja. Szerte a városban ugyanebbe a plakátba ütköztem. Mint kiderült, a kampányt, legalábbis formálisan, a Fidesz helyi ifjúsági szervezete szervezi. S hogy ne legyen félreértés, a rabruhás férfiak neve is jó nagy betűkkel olvasható a plakátokon. Botka mellett a város alpolgármesterének, főjegyzőjének, a polgármester kabinetfőnökének, a másfél éve mindenféle hihető jogi indok nélkül előzetesben lévő ügyvédjének, valamint egy csődbe ment szegedi vállalkozás ügyvezetőjének arcképe és neve szerepel a posztereken. Többségük ellen vádat sem emeltek, jogerős ítélet pedig azok ellen sem született, akiket eljárás alá vontak.

Először az jutott eszembe, hogy vajon mit érezhetnek ezeknek az embereknek a gyermekei, amikor nap mint nap minden utcasarkon olyan plakátokkal találják szembe magukat, amelyek édesapjukat ábrázolja rabruhában, bűnözőként. És a plakáton olvashatják saját nevüket. Vajon mit élnek át ők és családtagjaik? És milyen légkör veheti körül ezeket a gyerekeket a saját közösségeikben? Hányszor látnak gúnyos mosolyt osztálytársaik szemében, hányszor vágják a fejükhöz, hogy „börtöntöltelék gyermekei”?

Nekem anno legalább valamiféle biztonságot adott, hogy meg voltam győződve arról, hogy az édesapám áll a jó oldalon. Hogy igaz ügyért került börtönbe, igazságtalanul. És bajtársaival valóban elkövette, amivel vádolták, a diktatúra ellen lázadók élére álltak. Az én apámat az elveiért, a politikai meggyőződéséért ítélték börtönbüntetésre, amit méltósággal el lehetett viselni, és én büszke voltam rá. De Szeged vezetőit a plakátokon köztörvényes bűnök elkövetésével, lopással, csalással, sikkasztással vádolják. Minden alap nélkül, kizárólag azért, hogy gyűlöletet szítsanak ellenük...

ITT OLVASHATÓ