Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2018.12.04.
Egy átvirrasztott éjszaka után mindenki szörnyen érzi magát. Lehet, hogy nem azonnal; még az is előfordulhat, hogy a kora reggeli órákban frissnek, tettre késznek érezzük magunkat, szemben azokkal, akik éppen akkor ébredtek föl. De legkésőbb kora délutánra ez semmivé foszlik, fáradtak, ingerlékenyek, gyöngék leszünk. És akkor a külsőnkről még nem is beszéltünk.
Bármi okozza a kialvatlanságunkat, az utóhatásai erősen emlékeztetnek a másnaposságra: fejfájás, hányinger, végtagfájdalmak, általános levertség. A szervezet ez ellen csak alvással tud védekezni. Ezt pontosan tudjuk, még ha azt nem is, hogy a szervezetünknek egyáltalán mi szüksége van alvásra. Hogy mi szükségünk van evésre vagy szexre, azt már évszázadok óta tudjuk, de az alvásigény oka máig rejtély előttünk. Pedig evolúciós szempontból az alvás komoly hátrány: az életünk egyharmadát alvással töltjük, és ilyenkor sebezhetők vagyunk. Mi értelme van az alvásnak? Erre van egy prózai válasz: az, hogy
HA NEM ALSZUNK, AKKOR AZ ALVÁSHIÁNYBA FOGUNK BELEHALNI. AZ ALVÁS NÉLKÜLÖZHETETLEN AZ ANYAGCSERE-FOLYAMATOKHOZ, AZ PEDIG AZ ÉLETHEZ – AZ ALVÁSHIÁNY TEHÁT, HA KÖZVETVE IS, DE A HALÁL ELŐSZOBÁJA...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.