MENEKÜL A GONOSZ, BÁR NEM ŰZI SENKI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. ANDREA
2018.12.30.

Jó reggelt kívánok, szeretettel üdvözlök mindenkit az év utolsó vasárnapján! Ma engem ért a megtiszteltetés, hogy napindító igét hirdethetek. Mielőtt mindenki szertefutna: még hasonlóról sem lesz szó. Viszont azt elmondom, hogy a magam részéről például egyáltalán nem bánnám, ha a leghevesebben mellet döngető, magukat igaz és felsőrendű keresztényeknek tartó polgárok sokasága csak feleannyira ismerné a melldöngetése hivatkozási alapjául szolgáló bibiliai tanításokat, mint amennyi energiát a szemei álszent forgatására fordít. Máris jobb hely lehetne a világnak eme huzatos sarka. Például itt van rögtön a Példabeszédek könyve (28:1), aminek első fele így szól:

Menekül a gonosz, bár nem űzi senki…

Ezzel az úgynevezett bibliai ténymegállapítással indul a Coen-fivérek 2010-es, A félszemű című filmje. Ha valaki a Károli-Bibliában keresné, akkor így találja: Minden istentelen fut, ha senki nem üldözi is…, az új fordítású Bibliában pedig így szerepel: Futnak a bűnösök, ha nem üldözik is őket… Magam sem tudom megmagyarázni, miért citáltam ezt most ide, de azért megpróbálom.

Másokhoz hasonlóan nekem is bevillant így az év utolsó előtti napján, hogy immár nagy bizonyossággal kijelenthetjük: a miniszterelnök úr hivatalosan is megfutamodott a magyar sajtó (a kormánypropagandát nem nevezzük sajtónak továbbra sem) és a nyilvánosság elől. Júliusi ígéretével ellentétben nem fogja megtartani azt a bizonyos sajtótájékoztatót, amelyen minden kérdésre válaszolnia kellett volna, amit feltesznek neki. Pedig évtizedes mulasztást pótolhatott volna ezzel. Nem sikerült neki.

Mint ahogy azt sem sikerült maradéktalanul titokban tartania, hogy puritán Várba költözése is egyfajta menekülés. Mekkora zseniális húzás a jogászkodva sunyuló és sunyulva jogászkodó kormánya részéről olyan módon korlátozni a budai Vár közterületeinek használatát, hogy ott a jövőben tüntetni se lehessen. Nagy Imre szobrának – az éj leple alatt történő – elbontását már nem is említem, mert az arcot pirító gyávaság olyan monumentális bizonyítéka, amire felesleges a megfelelő szavakat keresni. Erre nincsenek megfelelő szavak.

Aztán még az is eszembe jutott – miközben ne feledjük: a gonosz elidegeníthetetlen attribútuma a menekülés -, hogy a New York Times jóvoltából újra letörölhetjük a port a Magyarországra menekült, és Magyarország kormánya által szívélyesen és mesebeli gyorsasággal menekültstátusszal kitüntetett, ám az utóbbi hetekben a feledés homályába merült Gruevszki nevű köztörvényes macedón bűnözőről. Miután a még életben lévő független sajtót kénye-kedve szerint csuklóztató kormány külügyi toporzékoló különítménye egyszerűen csak hazugságnak, kacsának nevezte a német közszolgálati DW azon értesülését, hogy már Macedóniából is a magyar diplomácia segíthetett kijutni Nikola Gruevszkinek (a bizonyítékokat nélkülöző tagadás és frontális hazudozás még mindig nem számít komolyan vehető cáfolatnak még akkor sem, ha csipőből lesorosistázzuk a fél világot), a New York Times forrásai valami egészen másról számoltak be, mint amit a Szijjártó Orbán fejétől bűzlő külügy állít. Például arról, hogy a szökést megelőző napokban szoktalanul sok magyar diplomata érkezett Macedóniába, privát találkozókon vettek részt, megszálltak a Gruevszki unokatestvérének tulajdonában lévő hotelben, valamint diszkréten érdeklődtek Gruevszki börtönbüntetése felől is. A lap szerint az eddigi nyomozás azt állapította meg, hogy Gruevszki magyar diplomáciai autóval hagyta el az országot. Igaz, nem üldözte senki. Egy jogerős bírósági ítéleten kívül. Szerintem az idei év egyik legsötétebb története ez, bár szinte csak sötét NER-sztorikból állt össze ez a nagyon hosszúnak tűnő 2018-as év.

Amíg Macedóniában tehát folyik a nyomozás Gruevszki ügyében, az MTVA székházában fizikailag is bántalmazott ellenzéki képviselők ügyében semmi nem történt. Ezt Hadházy Ákos tegnapi Facebook-posztjából tudjuk, aki azt írta:

EZ az igazán súlyos tanulság. A rendőrség nem hogy nem védett meg a biztonsági őrök törvénytelen erőszaka ellen, de az azóta eltelt időben még csak meg sem kezdte a nyomozást. “Persze” azt, aki kicsit lefújta az országzászlót, azt már el is ítélték 300 óra közmunkára.

Valóban nincs itt semmi látnivaló, dübörög a jogállam, a hatóságok teszik a dolgukat. Vagyis semmi szóra érdemes nincs abban, hogy hivatalos személyt erőszakkal kidobnak a százmilliárdos köztévé székházából, holmi hivatalos személynek nem minősülő fegyveres biztonságiak. A Pintér-féle rendőrség asszisztálása mellett...

ITT OLVASHATÓ