Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2018.12.06.
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága ma este közzétette, mely módokon változtatnak a rabszolgatörvény néven elhíresült fideszes törvényjavaslat eredeti pontjain. Az összegző módosító javaslat szerint már nem csupán a kollektív szerződésben rendelhető el 400 óra túlmunka, hanem egyéni szerződés esetén is, mindkét esetben „a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján.”
Ezzel együtt egyáltalán nem enyhítettek a túlórapénz 1 évesről 3 éves elszámolásra való emelésén sem. Nem tudni pontosan, Hende Csaba, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke miért döntött éppen a párttársai által a Vállalkozásfejlesztési Bizottságban még támogatott apró enyhítések kidobása mellett is, a végleges módosító viszont bizonyossá teszi: Kósa és Szatmáry eredeti javaslatáról szavaznak majda képviselők.
Így tehát a rabszolgatörvény jóval közelebb áll az eredetileg Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos által egyéni indítványként benyújtott javaslathoz, mint az azóta belengetett aprócska „enyhítésekhez.”
Az „önként vállalt túlmunka” mint új szabályozás azt jelenti, hogy a szakszervezet nem szólhat bele a túlórák kiszabásába, az elvileg a dolgozó és a munkáltató megegyezésén múlhat, a gyakorlatban pedig a munkáltató nyomása érvényesülhet – még kollektív szerződések esetében is.
Korábban Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter arról beszélt, hogy akinek az új szabályozások nem tetszenének, kereshet másik munkahelyet:
„Elegendő munkahely van, ami védi a munkavállalót: a munkaerőhiány miatt egy elégedetlen dolgozó könnyedén találhat új munkahelyet. A munkaadó pedig nem szereti, ha elveszíti a munkaerőt, költséges lecserélni.”
Ezt válaszolta ugyanis a miniszter RTL Híradó azon kérdésére, nem tartja-e túl drasztikusnak a Munka Törvénykönyve tervezett módosításában azt, hogy a munkaadó akár évi 400 óra túlórát is aláírathat a dolgozóival, a szakszervezetek szerint pedig ezzel a munkáltató „rákényszerítheti akaratát” dolgozóira...
Az „önként vállalt túlmunka” mint új szabályozás azt jelenti, hogy a szakszervezet nem szólhat bele a túlórák kiszabásába, az elvileg a dolgozó és a munkáltató megegyezésén múlhat, a gyakorlatban pedig a munkáltató nyomása érvényesülhet – még kollektív szerződések esetében is.
Korábban Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter arról beszélt, hogy akinek az új szabályozások nem tetszenének, kereshet másik munkahelyet:
„Elegendő munkahely van, ami védi a munkavállalót: a munkaerőhiány miatt egy elégedetlen dolgozó könnyedén találhat új munkahelyet. A munkaadó pedig nem szereti, ha elveszíti a munkaerőt, költséges lecserélni.”
Ezt válaszolta ugyanis a miniszter RTL Híradó azon kérdésére, nem tartja-e túl drasztikusnak a Munka Törvénykönyve tervezett módosításában azt, hogy a munkaadó akár évi 400 óra túlórát is aláírathat a dolgozóival, a szakszervezetek szerint pedig ezzel a munkáltató „rákényszerítheti akaratát” dolgozóira...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.