Szerző: RA
2018.12.24.
Ez nem csupán egy sima költözés, hanem szimbolikus, jelzésértékű dolog: a kormányzat több fronton is igyekszik kiradírozni a kommunista időszakot a jelenből, és ez is az egyik, ha nem a legfontosabb ilyen célú látványberuházás. Mellékszál, de Orbán baloldali-liberális ellenfelei ezt úgy értelmezik, hogy a Horthy-kor díszleteit építik vissza, de ha összeszedjük az ilyen döntéseket, akkor kiderül, hogy ennél tágabb dologról, inkább a II. világháború előtti állapotokhoz való visszatérésről van szó, beleértve ebbe akár az 1800-as éveket, vagy a XX. század legelejét is.
1. A Miniszterelnökség Várnegyedbe költözése
Maga az ötlet, hogy a végrehajtó hatalomnak fizikailag is el kell válnia a törvényhozóitól, azaz a kormánynak/kormányfőnek ki kell költöznie a Parlamentből, még 2011-es. Aztán Orbán Várba költözését a 2014-es választások utáni első kormányülésen döntötték el, ekkor jelentette be Kurucz Éva kormányszóvivő. Akkor még egyébként úgy volt, hogy néhány minisztérium vidékre települ, ebből végül semmi nem lett.
Hogy a beruházással egyértelműen a II. világháború előtti állapotokhoz akar visszatérni a kormány, arról többször is beszéltek, például az említett idei utolsó Kormányinfón Gulyás Gergely is hangsúlyozta, hogy a két hatalmi ágat még a kommunisták költöztették össze, ennek szakad most vége. Kövér László is erre utalt azzal a sokat támadott mondatával, hogy
"a demokrácia ünnepe lesz, ha a kormány a Várba költözik".
Egyébként a korábbi államfők - Horthy Miklós, előtte IV. Károly - a Budavári palotában laktak, a Sándor-palota pedig 1867-től 1945-ig pedig kormányrezidencia volt, szóval ebből a szempontból kicsit megkavarodtak a dolgok, most az államfő van a Sándor-palotában, Orbán pedig egy erre korábban sosem használt épületbe költözik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.