2018. december 21., péntek

KÉTSÉGBEESÉSBŐL NÉMETORSZÁGBA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.12.21.


Sok ember életében jön el egy olyan pillanat, amikor úgy érzi, nem lehet tovább halogatni egy sorsfordító döntést, legyen az munkahelyváltás vagy külföldre költözés. Emese életében öt évvel ezelőtt jött el ez a pillanat, akkor vágott bele a határátkelésbe. Nagyon kemény időszakokon ment át, de mostanra sikerült megvetnie a lábát. (A képeket köszönöm neki!)

„Amikor eldöntöttem, hogy nekivágok az ismeretlennek, 43 éves voltam. Volt egy több sebből vérző házasságom, svájci frank hitelem, egy 21 éves lányom, egy 19 éves fiam, és egy munkám, amit imádtam.

Sokáig ebbe menekültem, próbáltam sikert kovácsolni abban, amiben jó voltam. Szociális területen és Gyámhivatalban dolgoztam köz-, majd kormánytisztviselőként. Emellett kurátora voltam egy alapítványnak, ahol rászorulókat segítettünk.

Igyekeztem nem tudomást venni a gondjaimról, és úgy élni, hogy a gondok azért vannak, hogy megoldjuk őket. Majd jött egy pont, amikor már rá kellett jönnöm, hogy ez így nem mehet tovább. Volt egy németországi kapcsolatom, akit elkezdtem finoman nyaggatni, hogy tud-e segíteni valahogy abban, hogy kilépjek az engem körülvevő posványból.

Egy szeptemberi reggelen szálltam fel a vonatra. A lányom hátat fordított, és otthagyott az állomáson, mert nem bírta végignézni, hogy elmegyek. A fiam és a férjem velem együtt sírtak, amikor elindult a vonat. Jelzem, a volt férjem a mai napig a legjobb barátom, 25 év és két közös gyerek mellett nem tudom őt nem szeretni barátként...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.