JÖVŐRE ÚTELÁGAZÁSHOZ ÉRKEZIK A POPULIZMUS - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD

Szerző: SZELESTEY

2018.12.28.

- Az elemzések azt jósolják, hogy jövőre megtörik a populisták lendülete, de azért még sok bajt tudnak okozni a következő évek Európájában 

- Brüsszelnek nem szabad tovább totojáznia a jogállamiság védelmében

- A demagóg kormányok gyárilag hajlanak a korrupcióra és a demokrácia, illetve az alapjogok korlátozására

Washington Post

Egy neves tengerentúli elemző azt jósolja, hogy a jövő év kemény lesz a populisták számára. Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute kutatója úgy gondolja, hogy 2019-ben megbotlik a populizmus forradalma. Először is, mert minél több helyen jutnak hatalomra a ilyen erők, annál nyilvánvalóbbá válik az ára. Lásd a Brexitet, de Trumpnak sem lesz könnyű megnyernie a kereskedelmi háborúkat. Másodszor, mivel csökken a migráció jelentősége. A harmadik ok az, hogy minden közkeletű hiedelem ellenére a populisták nem túlzottan jók, amikor el kell hódítani a többséget. Orbán Viktor csak egyszer szerzett 50 %-nál többet a választáson, azóta a kétharmad leginkább annak köszönhető, hogy a Fidesz igényeihez szabták a vonatkozó törvényt. Macron viszont tavaly igencsak megverte populista vetélytársát.

Lehet, hogy az inga szintén Keleten kezd el visszafelé lengeni. A hideg idő és az ünnepek ellenére Magyarország nagy tiltakozásokat élt át. Jövőre a lengyeleknél nem valószínű, hogy a PiS meg tudja őrizni fölényét. Görögországban a politikai közepet képviselő Új Demokrácia magasan vezet a közvélemény kutatásokban. De ettől még a politika nem tér vissza a megszokott kerékvágásba. A következő években a populisták által kihasznált új választóvonalak lesznek a meghatározóak, így a vidéki és városi szavazók közti ellentétek, illetve a nyílt és zárt társadalom csatája. A populisták alighanem előretörnek az európai választáson. Ezzel együtt könnyen lehetséges, hogy most már meg akar szólalni a csendes többség, hiszen a politika radikális, és rendkívül polarizált. A feladat az, hogy hangot kell adni ezeknek a rétegeknek, és olyan programot kell kikényszeríteni, amely felpezsdíti és megerősíti a demokráciát.

FT

A kommentár úgy látja, hogy jövőre az EP-választás miatt minden tagállamban szembefordulnak a liberálisok és konzervatív nacionalisták, vagyis a repedések nem csupán a Kelet és a Nyugat között húzódnak. Ily módon a következő évet egyrészt az euroszkeptikus, nacionalista erők, másrészt azoknak a köröknek a küzdelme határozza meg, amelyek EU-pártiak és szükségesnek tartják a nemzetközi együttműködést. Macront igencsak más politikai fából faragták, mint Orbánt. Ha a magyar kormányfő és a hozzáhasonlók jól szerepelnek májusban, akkor elég befolyáshoz juthatnak, hogy az uniós testületek falain belülről megtorpedózzák a francia elnök elképzelését. A vita az ideológiáról, az identitásról és a közösség jövőjéről zajlik. De az téves leegyszerűsítés, hogy itt az erényes, nyitott gondolkodású nyugatiak, illetve a tudatlan, nem-demokratikus keletiek állnak szemben.

Persze, a régi klisék tovább élnek. Egyes nyugatiak tartják őket életben, hogy igazolják a többsebességes Európa gondolatát. Az, hogy Magyarország, Lengyelország és Románia eltávolodott a demokráciától és a jogállamtól, amit tetézett a vita a menekültekről, tökéletes mentségként szolgál az effajta tervekhez. Ám pl. a mai Olaszország sem éppen a liberális értékekről és az unió politika végrehajtásáról híres. Salvini ugyanúgy szembemegy az EU óhitűségével, mint Orbán vagy Kaczynski. A populizmus erősen jelen van a franciáknál és a hollandoknál is. Viszont a balti köztársaságok nem keményvonalas nacionalisták, akik fejre állítják a jogállamot és gátolják az integrációt.

A nemzeti konzervatívok Keleten azt hirdetik, hogy ők a kereszténység igazi védelmezői, nem pedig a dekadens, hitehagyott, multikulti nyugatiak. Ám igazából minden európai társadalomban látni a politikai-kulturális szakadékot a liberális városiak és a konzervatívabb vidéki lakosság között. Ez rímel a népiesek-urbánusok vitájára a kontinens keleti felén. A Fidesz vereséget szenvedett Budapesten. Ugyanez jellemző Lengyelországra és Ausztriára, valamint a brit népszavazásra is. Ha a Kelet és a Nyugat jövőre nem tesz erőfeszítéseket közös szálak erősítésére, akkor csak még nagyobb lesz az EU-t szétfeszítő feszültség...

ITT OLVASHATÓ