ÉRVÉNYESEK-E A BOTRÁNYOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ELFOGADOTT TÖRVÉNYEK?

MÉRCE
Szerző: SZABÓ MÁTÉ
2018.12.14.

Az Országgyűlés az állami döntéshozatal legfontosabb fóruma, de nem minden, a parlamenti ülésteremben megszülető döntés érvényes. Az eljárási szabályok megsértése ugyanis eredményezhet olyan helyzetet, hogy a látszólag megszületett döntés valójában nem létezik. Mivel a 2018. év utolsó előtti parlamenti ülésnapján nagyon fontos törvényjavaslatokról szavaztak, de ennek körülményei rendkívüliek voltak, sokan teszik fel azt a kérdést, hogy ezek a döntések érvényesnek tekinthetők-e.

A törvényalkotásnak számos eljárási szabálya van, amelyek együttesen biztosítják a törvényhozás átláthatóságát, ellenőrizhetőségét és a parlamenti kisebbség védelmét.

Mindenekelőtt azt érdemes tisztázni, hogy a törvényalkotási folyamat szabályait az Országgyűlésnek be kell tartania, de nem minden szabály megsértése eredményezi a törvény érvénytelenségét.

A törvény érvényességének vizsgálata az Alkotmánybíróság feladata. Az Alkotmánybíróság csak akkor semmisíti meg a törvényt, ha a jogalkotási eljárás során olyan súlyos eljárási szabálytalanságot követtek el, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségét idézte elő, és amely másként nem orvosolható, mint a törvény megsemmisítésével.

A törvényhozási eljárás különféle rendelkezéseinek megsértése ugyanis nem azonos súlyú az alkotmányossági vizsgálatkor. A jogalkotási törvény vagy a házszabály egyes szabályainak megsértése nem feltétlenül eredményezi a törvény alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. E tekintetben nem annak van jelentősége, hogy a megsértett szabály az Országgyűlés eljárási rendjét szabályozó törvényből, országgyűlési határozatból vagy akár parlamenti szokásból következik-e.

A súlyos hibában szenvedő eljárásban elfogadott törvényt az Alkotmánybíróság a kihirdetése napjára visszamenő hatállyal megsemmisítheti, függetlenül attól, hogy mi volt a törvény konkrét tartalma...

ITT OLVASHATÓ