Szerző: FÖLDI BENCE
2018.12.07.
Dimitar Becsev, az Észak-karolinai Egyetem kutatója szerint Orbán Viktor úgy érzi, tartozik Gruevszkinek azért, mert a macedón politikus a 2015–2016-os menekültválság idején kiállt mellette. Egy másik szakértő, Szaso Ordanoszki, a Délkelet-európai Egyetem oktatója arra emlékeztet, hogy 2001-ben Gruevszki még pénzügyminiszterként jóváhagyta a macedón távközlési vállalat eladását a Magyar Telekomnak. Utóbbi aztán egy évtizeden keresztül olyan szereplővé vált a macedón közéletben, akit vesztegetésben, gyanús ingatlanbizniszekben, illegális kampányfinanszírozási ügyletekben való részvétellel vádoltak, az eljárások közül több még jelenleg is folyik macedón és amerikai bíróságokon. Fontosak továbbá az itthon a Magyar Narancs és az Átlátszó által részletesen taglalt médiafelvásárlások, amelyeket magyar kormányközeli üzletemberek hajtottak végre a Gruevszkiékhez húzó macedón sajtóban.
Érdemes felidézni két másik történetet is. 2011-ben feltartóztattak a magyar határon egy Budapestre tartó autót, amelynek állítólag egy Gruevszki-szövetséges üzletember, Szrgyan Kerim (egykori berlini nagykövet és volt külügyminiszter) volt a tulajdonosa. Az autóban 750 000 eurót találtak egy műanyag flakonban. Sosem derült ki az összeg eredete, és hogy Kerim miért tartott Budapestre, mindenesetre Ordanoszki elmondása szerint újra és újra felmerül a gyanú, hogy Gruevszki pártjának több fontos személyisége is eurómilliókat „parkoltat” magyar bankokban. 2013-ban pedig 19 macedónt (köztük a nemzetbiztonsági embereket, hivatalnokokat és újságírókat) tartóztattak le, mert a gyanú szerint 2009 óta a magyar államnak kémkedtek Macedóniában. A kémügy vádlottjai végül börtönbe kerültek. Ugyanazon év decemberében az egyik legfontosabb állami kitüntetést adta át a sokak által csak Gruevszki bábjaként leírt államfő, Gyorge Ivanov a magyar miniszterelnöknek. A sort egy idei történettel zárhatjuk: a Gruevszki elleni büntetőügyekben fontos szereplőként meggyanúsított két nemzetbiztonsági középvezető megszökött Macedóniából, és Budapestre tartott, de hamis útlevéllel lebuktak a thesszaloniki repülőtéren – ők azóta is Görögországban várják a sorsukat.
Tóth-Czifra András, a European Stability Initiative elemzője arra mutatott rá beszélgetésünkben, hogy a magyar kormányfő a 2017-es évértékelőjében kijelentette – a Nyugat-Európából menekülő, „rémült” keresztény politikusokra újságírókra utalva –, hogy újra kívánja definiálni a politikai menedékjogot. A Gruevszki-ügy ennek folyománya, s arról is árulkodik, hogyan képzeli el Orbán Viktor a Nyugat-Balkán EU-integrációját. Úgy fest, a magyar kormány számára az a cél, hogy a balkáni államok minél gyorsabban és lehetőleg a magyarországihoz hasonló hatalmi berendezkedéssel váljanak uniós taggá.
Máig nem tudjuk pontosan, hogyan tudta elhagyni Macedóniát Nikola Gruevszki, akinek exminiszterelnökként folyamatos rendőri védelem járt hazájában. Ugyanakkor a Deutsche Welle szemtanúkra hivatkozva azt írta, szerbiai magyar diplomata-rendszámú autók jártak a szökés előtti három hétben annak a hotelnek a mélygarázsában, ahonnan Gruevszki Albániába indult. Ezek alapján a DW azt sugallja, hogy „magyar diplomaták segíthettek kitervelni Gruevszki menekülését” (Hungary suspected of helping former Macedonian PM Gruevski escape, dw.com, 2018. november 26.).
Mindenesetre Macedóniában egyre erősebben tartja magát az a nézet, miszerint a Zoran Zaev vezette szociáldemokrata, illetve albán kisebbségi erőkből álló kormánykoalíció valamiféle egyezséget köthetett Gruevszkivel, hogy annak jobboldali–nacionalista pártja támogassa az ország névváltoztatásra irányuló alkotmánymódosításait (mindezekről bővebben itt írtam: Észak-Káoszedónia, ÉS, 2018/41., október 12.). Erről a nagyobb nyilvánosság előtt Icho Cvetanovski írt az OBC Transeuropa olasz kutatóintézet honlapján megjelent cikkében (Macedonia, the Gruevski escape, Balcanicaucaso.org, 2018. november 20.), de ugyanerről beszélt Alajdin Demiri, Macedónia egykori svájci nagykövete is Majláth Ronaldnak Szkopjében. „Szerinte minden jel arra utal, hogy a »menekülés« valójában egy kompromisszum eredménye volt Gruevszki és Zaev kormánya között, hiszen elképzelhetetlen, hogy a hatalom ne tudott volna arról, hogy a politikus külföldre akar szökni” (Illiberális testvériség, Magyar Hang, 2018. november 23.). A macedóniai Helsinki Bizottság vezetője, Uranija Pirovska is hasonlóképpen fogalmazott: „Nehéz lenne ezt ügyetlenségre vagy a szakértelem hiányára fogni. Szerintem a szökés valmilyen egyezség eredménye” (Uranija Pirovska: „Zaev is Disappointing People’s Expectations”, BalkanInsight.com, 2018. november 26.)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.