DESSEWFFY TIBOR: A KÖZÖSSÉGI MÉDIA BRUTÁLISAN ÁTALAKÍTJA A VALÓSÁG MINDEN TEREPÉT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2018.12.03.

A kormányok és a különböző szolgáltatók szinte mindent tudnak rólunk: mire keresünk rá a neten, kik a barátaink, mit gondolunk a politikáról, mit vásárolunk, mennyi pénzt költünk, milyen egészségügyi állapotban vagyunk. Dessewffy Tibor, az ELTE Társadalomtudományi Kara Szociálpszichológia Tanszékének és Digitális Szociológia Kutatóközpontjának vezetője szerint a kiszolgáltatottság mértéke részben egyéni életstratégia kérdése. De azt is hangsúlyozza, mindezért cserébe sokat is kapunk. Kutatók például kiszámolták, egy mobiltelefonba 98 ezer dollárnyi kütyü van beépítve ingyenes applikációként: fényképezőgép, magnó, zseblámpa, GPS-követő vagy szkenner. De mi lesz a fejlődés ára?

– Aki nincs fent a Facebookon, az paranoiás, elővigyázatos vagy vesztes?

– Bonyolult kérdés, amire könnyű lenne sarkos válaszokat adni, ráadásul időben is változik, probléma-e a Facebookon vagy nélküle élni. Három-négy éve még azt mondtam volna: ez egy alku, amelyet mindannyian megkötünk, és elfogadjuk, hogy a személyes adatainkkal, a figyelmünkkel, a megszólíthatóságunkkal fizetünk egyébként értékes szolgáltatásokért. Ma ezt sötétebben látom, és nemcsak a Cambridge Analytica vagy a választási botrányok miatt. Két nagy veszély körvonalazódik. Az egyik a technológia társadalmi hatásainak, következményeinek végiggondolatlansága, a másik, hogy nagyon tudatosan használják fel a személyes adatokat a profitszerzés érdekében. A folyamatot lehet szabályozni, erőfeszítéseket tenni személyes, nemzeti vagy nemzetek feletti szinten, de a változás elsöprő. A Google-t és a Facebookot is egyetemekről kiugrott, okos, érdeklődő balfékek találták ki, akiknek fogalmuk sem volt a társadalmi hatásról, de arról sem, hogyan lehet pénzt csinálni a platformokból. Az alapszándékuk jó volt.

– Mikor történt a változás?

– Akkor, amikor Sheryl Sandberg kitalálta a Google hirdetési modelljét, amelyet aztán a Facebook is átvett – Sandberggel együtt. Most ott tartunk, hogy a Google elmondja, mit keresünk, mi érdekel bennünket, a Facebook tudja, kik a barátaink, kikkel szeretünk érintkezni, milyen tartalmakat osztunk meg. De üzleti szempontból a legértékesebb adatok az Amazonnál vannak – amely pillanatokon belül Magyarországon is megjelenik. Ott azt is tudják, mit szeretnénk venni és végül mit vásároltunk meg, mennyiért, hol, mikor, milyen összefüggések alapján. És akkor nem beszéltünk az állami ügynökségekről, amelyek képesek összekapcsolni ezeket az adatokat...

ITT OLVASHATÓ