Szerző: SZELESTEY
2018.12.13.
- A közigazgatási bíróságok miatt aggódhatnak a cégek is, hiszen mostantól nem sok esélyük van, ha a hatalommal keverednek perbe.
- Schilling Árpád szerint sokan azért mennek el Magyarországról, mert szeretnék magukat szabadnak érezni és ezért még a rosszabb munkát sem tartják nagy árnak.
New York Times
Orbán Viktor tovább erősítette hatalmát, miután a szélsőjobbos Fidesz jóváhagyta, hogy párhuzamos bírósági rendszer jöjjön létre, amely bebetonozza a kormány ellenőrzését az igazságszolgáltatás felett. A többi bíróság, amelyek munkájába eddig is lényegesen beleavatkozott a kabinet, tovább működik, de a jogköre kisebb lesz, és nem szólhat bele abba, mit csinálnak, az új, közigazgatási ítélőszékek. Civil szervezetek úgy értékelik, hogy ily módon Orbán alatt tovább porladnak a demokratikus intézmények. A miniszterelnök az utóbbi 8 évben megmutatta, miként kell visszalépni a liberális demokráciától. A példát követte Lengyelország, francia, olasz, holland és amerikai populisták pedig a politikus csodálói lettek.
A kormányfő csaknem 8 éve ássa alá az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségét. Pár napja kiszekálta a CEU-t és az újonnan létrehozott jobboldali sajtóbirodalom érdekében átlépett a versenyszabályokon. A bírálók szerint a tegnap elfogadott jogszabály egyértelműen sérti a bíróságok függetlenségét. Cas Mudde, a populizmus, a szélsőjobb és a modernkori tekintélyelvűség szakértője azt mondja, az új rendszer a végső lépés, hogy Magyarországból liberális demokrácia helyett versengő autoriter rezsim legyen. Főként azért, mert az új bíróságok képesek lesznek befolyásolni a választási rendszert. Ez azt jelenti, hogy a hatalom kézben tartja a választásokat és idevágó döntéseit immár nem lehet független bíróságnál megtámadni. Ennélfogva már nem lehet úgy tenni, mintha a választások akárcsak megközelítőleg szabadok és tisztességesek lennének. Az elemző hangsúlyozza, hogy tekintélyelvű formáció jön létre, amelyben működhet az ellenzék, ám nem dacolhat meg a Fidesz uralmával, arról pedig szó sem lehet, hogy megbuktassa azt.
Ellenzéki képviselők ritka, de látványos ütést vittek be Orbánnak, amikor hosszú ideig akadályozták egy sor törvény elfogadását. Dühük főleg a „rabszolga törvény” ellen irányult, mert úgy ítélik meg, hogy az megingatja a munkavállalók alapvető jogait, ráadásul eljárásjogi okok miatt nem érvényes a tegnapi szavazás. Az Országgyűlésben kialakult helyzet szokatlan módon szembesítette a miniszterelnököt a széleskörű elégedetlenséggel. A politikus azonban csak némán bosszankodott, amikor Tordai Bence a facebook nyilvánosságát kihasználva igen kínos kérdéseket tett fel neki. A spontán kirobbant tüntetés azután viszonylag kicsi volt, főleg ahhoz képest, hogy a Fidesz csaknem 50%-ot szerzett a választásokon, amelyek a hivatalos megfigyelők szerint szabadok voltak, de nem tisztességesek.
Reuters
Megszületett a jogszabály, így Magyarországon 2020-tól felállhatnak az igazságügyi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó bíróságok, ám az ellenzők szerint a lépés lehetővé teszi, hogy a politika beleavatkozzon az igazságszolgáltatásba és ez csak még inkább aláássa a jogállamot. Jogvédő szervezetek azt mondják, a szerkezet lejáratja a hatalmi ágak szétválasztását, egyben újabb építőkockát jelent az Orbán-féle tekintélyuralmi rendszer számára. A Helsinki Bizottság nyilatkozatban figyelmeztetett, hogy a törvény súlyosan fenyegeti a jogállamot és ellentétes a magyar belépéskor vállalt uniós értékekkel. Az igazságügyi tárca ehhez képest azt közölte, hogy értékelni fogják a Velence Bizottság állásfoglalását a kérdésben és ha szükséges, módosítanak a szabályozáson. Azzal is érvelt, hogy ilyen rendszer már működik több európai államban is. Kovács Zoltán pedig azt hangoztatta, hogy az új bíróságoknál is független bírák dolgoznak majd, akiket csak a törvény köt...
New York Times
Orbán Viktor tovább erősítette hatalmát, miután a szélsőjobbos Fidesz jóváhagyta, hogy párhuzamos bírósági rendszer jöjjön létre, amely bebetonozza a kormány ellenőrzését az igazságszolgáltatás felett. A többi bíróság, amelyek munkájába eddig is lényegesen beleavatkozott a kabinet, tovább működik, de a jogköre kisebb lesz, és nem szólhat bele abba, mit csinálnak, az új, közigazgatási ítélőszékek. Civil szervezetek úgy értékelik, hogy ily módon Orbán alatt tovább porladnak a demokratikus intézmények. A miniszterelnök az utóbbi 8 évben megmutatta, miként kell visszalépni a liberális demokráciától. A példát követte Lengyelország, francia, olasz, holland és amerikai populisták pedig a politikus csodálói lettek.
A kormányfő csaknem 8 éve ássa alá az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségét. Pár napja kiszekálta a CEU-t és az újonnan létrehozott jobboldali sajtóbirodalom érdekében átlépett a versenyszabályokon. A bírálók szerint a tegnap elfogadott jogszabály egyértelműen sérti a bíróságok függetlenségét. Cas Mudde, a populizmus, a szélsőjobb és a modernkori tekintélyelvűség szakértője azt mondja, az új rendszer a végső lépés, hogy Magyarországból liberális demokrácia helyett versengő autoriter rezsim legyen. Főként azért, mert az új bíróságok képesek lesznek befolyásolni a választási rendszert. Ez azt jelenti, hogy a hatalom kézben tartja a választásokat és idevágó döntéseit immár nem lehet független bíróságnál megtámadni. Ennélfogva már nem lehet úgy tenni, mintha a választások akárcsak megközelítőleg szabadok és tisztességesek lennének. Az elemző hangsúlyozza, hogy tekintélyelvű formáció jön létre, amelyben működhet az ellenzék, ám nem dacolhat meg a Fidesz uralmával, arról pedig szó sem lehet, hogy megbuktassa azt.
Ellenzéki képviselők ritka, de látványos ütést vittek be Orbánnak, amikor hosszú ideig akadályozták egy sor törvény elfogadását. Dühük főleg a „rabszolga törvény” ellen irányult, mert úgy ítélik meg, hogy az megingatja a munkavállalók alapvető jogait, ráadásul eljárásjogi okok miatt nem érvényes a tegnapi szavazás. Az Országgyűlésben kialakult helyzet szokatlan módon szembesítette a miniszterelnököt a széleskörű elégedetlenséggel. A politikus azonban csak némán bosszankodott, amikor Tordai Bence a facebook nyilvánosságát kihasználva igen kínos kérdéseket tett fel neki. A spontán kirobbant tüntetés azután viszonylag kicsi volt, főleg ahhoz képest, hogy a Fidesz csaknem 50%-ot szerzett a választásokon, amelyek a hivatalos megfigyelők szerint szabadok voltak, de nem tisztességesek.
Reuters
Megszületett a jogszabály, így Magyarországon 2020-tól felállhatnak az igazságügyi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó bíróságok, ám az ellenzők szerint a lépés lehetővé teszi, hogy a politika beleavatkozzon az igazságszolgáltatásba és ez csak még inkább aláássa a jogállamot. Jogvédő szervezetek azt mondják, a szerkezet lejáratja a hatalmi ágak szétválasztását, egyben újabb építőkockát jelent az Orbán-féle tekintélyuralmi rendszer számára. A Helsinki Bizottság nyilatkozatban figyelmeztetett, hogy a törvény súlyosan fenyegeti a jogállamot és ellentétes a magyar belépéskor vállalt uniós értékekkel. Az igazságügyi tárca ehhez képest azt közölte, hogy értékelni fogják a Velence Bizottság állásfoglalását a kérdésben és ha szükséges, módosítanak a szabályozáson. Azzal is érvelt, hogy ilyen rendszer már működik több európai államban is. Kovács Zoltán pedig azt hangoztatta, hogy az új bíróságoknál is független bírák dolgoznak majd, akiket csak a törvény köt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.