BARÁTOCSKÁM, TE NEM IS MIGRÁNS VAGY, HANEM CIGÁNY

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.12.05.

„Ez a mi országunk, és mi nem akarunk itt migránsokat! Érted? Hordjátok el magatokat Magyarországról!” Így förmedt rá egy jól öltözött hölgy Similyre, a CEU Indiából érkezett PhD-hallgatójára egy bevásárlóközpontban. Ez különösen fájdalmas volt számára, mert a nővel már többször barátságosan elbeszélgettek. Most azonban Simily hordta a kitűzőjét, amely hirdette: a CEU-val vagyok. Hogyan tudja kezelni a helyzetet? „Ezt nekem nem kell kezelnem. Ez egy aljas politikai játszma, amihez nekem nincs semmi közöm.” Ezt mondta a fiatal tudós a 168 Órának a Hate Speech Monologues esten, az egyetem gyűlöletbeszédről szóló rendezvényén.

Tamer, a palesztin fiatalember leült Tali, az Argentínából érkezett zsidó lány mellé. A még könnyes szemű vietnami lány, Linh, aki korábban arról beszélt, hogyan veszítette el a szerelmét, átölelte Brunót, a meleg albán fiút, aki egyébként elég szerencsétlenül nézett ki a fél szakállával. A fiatalember ugyanis nem akarta húzni a szűk százfőnyi közönség idejét, ezért nem fejezte be a borotválkozást, amelyet coming outjával kötött össze. Így ért véget a gyűlöletbeszédről szóló rendezvény, a Hate Speech Monolugues első része.

A gyűlölködésről szóló vallomások, majd az ezek kapcsán kialakuló viták hagyománya a CEU-n a 2012–13-as tanévben kezdődött. Molnár Péter, a Közpolitikai Tanszék valamikori Fidesz-alelnökből lett elkeseredetten liberális oktatója ekkor tartott kurzust a gyűlöletbeszédről. Ki-ki elmondta a legfájdalmasabb esetét, és együtt találták ki, milyen választ lehet ilyenkor adni. Egyre többen jöttek, és azóta az egyetemen már hagyománnyá váltak a Hate Speech Monologues estek, tanévenként két-három alkalommal. Érthető: a CEU 1500 diákja 117 országból érkezett. Ezek a találkozások jó alkalmat adnak nemcsak arra, hogy a diákok megtanulják elfogadni egymást, de arra is, hogy még nagyobb méltósággal vállalhassák kultúrájukat...

ITT OLVASHATÓ