Szerző: jotunder
2018.12.07.
A Magyar Tudományos Akadémia legfontosabb szerepe az volt a rendszerváltás után, hogy itt tudott tartani olyan embereket, akik különben elmentek volna. A CEU-nak is volt egy hasonló, egyáltalán nem elhanyagolható szerepe.
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, 1966-ban nyerte meg a Ki Miben Tudós televíziós vetélkedőt. Amit kevesebben tudnak az az, hogy ugyanabban az évben második lett a Schweitzer Versenyen. Ez nagyjából azt jelenti, hogy középiskolás korában a legjobb két-három magyar végzős egyetemista szintjén volt. Aztán ugye Yale, Microsoft, és hetvenévesen egy megnyert ERC Synergy Grant. Lovász, Freund, Vizi E. Szilveszer van az egyik oldalon, és Láncziék, Schmidtmarcsiék, Megadjáék, Békésmarcikáék a másikon, olyan emberekkel áll szemben az Akadémia, akikről már tizenhét éves korukban sírt a tehetségtelenség. Ezek a nudlik fogják most átvenni a hatalmat a magyar tudományos életben.
Az emberi képességek közötti mérhetetlen különbségeket fel tudja fogni a magyar átlagpolgár, ha százméteres síkfutásról van szó, benga afro-amerikai (nem biztos, hogy ezt a szót használja) úgy futja le a legjobb magyart (aki azért szintén felrakta az életét az atlétikára), hogy már le is zuhanyozott, mire az utóbbi beér a célba. Talán még azt is megérti a magyar átlagpolgár, hogy nem egészen véletlen, hogy Kleinheisler a kazah első osztályban játszik, és nem a Manchester Cityben. Namost Lánczi András és társai olyan messze vannak Kleinheislertől felkészültségben és tehetségben, mint Makó attól a jeruzsálemi kézműves sörözőtől, amiről múltkor írtam.
Magyarországon van pár világszínvonalú tudományos iskola, amelyek közül ugye pár már elindult Bécs felé. Egy kollégám már egy olasz egyetemen van. Öt ugye Párizsban a legjobb helyen képezték ki, hol és ki képezte ki Lánczit, Megadját, meg a többi nullajulcsit. Senkik, sehol, bármelyik másik tehetségtelen senkivel azonnal behelyettesíthetők.
Én persze leginkább a saját magyarországi környezetem látom, a gráflimeszelméletet, amelyről a hvg.hu is írt. Amúgy Macron "Lánczi Andrása " adta azt az interjút, Cédric Villani, Fields-medálos matematikus, akinek már a témavezetője Lions is Fields-medálos volt. Ekkora a különbség, atyaúristen. Az elmúlt tizenpár évben volt szerencsém végigkövetni a magyar gráflimeszelmélet kialakulását. Nem úgy ment, hogy fideszjózsi írt egy kiáltványt vagy elfoglalt valamilyen folyóiratot. Az, hogy ma a gráflimeszelmélet egyik centruma Budapest, rengeteg tehetséges ember munkájának eredménye. Ezt tudná a szociopata Palkovics pár hét alatt lerombolni, hogy a lánczik végre elfoglalhassák a magyar tudományos életet.
Az a hihetetlen visszafogottság, ami ebből a posztból árad, engem is meglep. Ha a tizedét írnám le annak, amit gondolok, elvinne a TEK. Ez meglehetősen személyes dolog, igyekszem kreatív módon becsatornázni az indulataim, és az most nem infantilis posztokat fog jelenteni, néha én is felnőtt vagyok, ha nem is túl gyakran.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.