2018. december 17., hétfő

A VILÁGSAJTÓ NAGYJÁBÓL EGYSÉGES ABBAN, HOGY A TÜNTETÉSEK A REZSIMMEL SZEMBENI ÁLTALÁNOS ELÉGEDETLENSÉGET FEJEZIK KI - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.12.17.


- Ha nem hal el túl korán a tömegtiltakozás, Orbánnak még nagy baja lehet belőle

- A kormányfő melléfogott a rabszolga-törvénnyel, mert a lakosság túlnyomó többsége elutasítja azt

- Erdogan a magyar miniszterelnöktől koppintotta le a sorosozást, csak ő nem burkoltan, hanem nyíltan zsidózik

New York Times

A lap különtudósítója azt jelentette, hogy ezrek dacoltak a hideggel az esti tüntetésen, mert tiltakozni kívántak a szélsőjobbos miniszterelnök ellen. Az elmúlt öt napban ez már a 4. megmozdulás volt, az elégedetlenség ilyen hosszantartó megnyilvánulására nemigen volt példa az utóbbi 8 évben. Az ok a rabszolga törvény, illetve a közigazgatási bíróságok felállítása, de vasárnapra már jócskán kiszélesedett a lista Orbán mind inkább tekintélyelvű kormányzása miatt. A részvevők számát 15 ezerre becsülik, ami viszonylag szerény, ám az elemzőket megdöbbentette a ritka egység. Tehát, hogy a széttagolt ellenzék pártjai összefogtak, méghozzá ilyen kitartó módon. Pedig az állami, illetve a Fideszhez közel álló média Soros-ügynökökként bélyegezte meg őket. A demonstráció végén mintegy 2 ezren, sok-sok kilométert megtéve, a köztévéhez vonultak, mert az folyamatosan a hivatalos propagandát szajkózza, így a hatalom jelképe lett. A rendőrség a helyszínen könnygázzal fújta le az embereket.

Krekó Péter szerint nem lehet tudni, meddig folytatódnak tüntetések, de a tömeg jelentős és elszánt, ezért egy szélesebb körű mozgalom kezdete lehet. Kovács Zoltán ezzel szemben azzal intézte el a dolgot, hogy nincs népi támogatás az események mögött. A beszámoló kitér arra, hogy 2010 óta Orbán Viktor példát adott abból, miként kell visszalépni a demokráciában. Lengyelország szépen lemásolta, és a szélsőjobb ihletett merített tőle az olaszoknál, franciáknál, hollandoknál és most már a braziloknál is. A magyar politikus szilárdan bontogatja a demokratikus intézményeket.

Wall Street Journal

A konzervatív lap ugyancsak elküldte saját emberét Budapestre, aki 10 ezerre becsülte a részvevők számát az Orbán Viktor ellen szervezett tüntetésen. Úgy fogalmaz, hogy a magyar kormányfő az egyik legnyíltabban nacionalista vezető Európában. A felvonulók követelték a rabszolga törvény visszavonását. A hatalom ellenben arra hivatkozik, hogy a jogszabály segít áthidalni a munkaerő hiányt. Ugyanakkor azt visszautasítja, hogy külföldi vendégmunkások jöjjenek. Az újság is kitér arra, hogy a miniszterelnök ellenőrzése alá vonta a bíróságokat, az egyetemeket, a jegybankot és szinte a teljes sajtót, ám ezt az EU a fékek és ellensúlyok elleni tekintélyelvű támadásnak minősítette. A tegnapi megmozdulás új és másfajta kihívás a politikus számára, mert a legutóbbi felmérés szerint a lakosság 83 %-a utasítja el a túlóra drasztikus növelését. Beszálltak a harcba a szakszervezetek is.

Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója úgy látja: itt tényleg a munkásosztály követeléseiről van szó, ahol erősebb a tiltakozók pozíciója, mert senki sem akar többet dolgozni. A Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője cáfolta, hogy Soros állna a tiltakozás mögött, mert a magyarok csupán a jogos sérelmeiknek adnak hangot. Az egymást követő demonstrációk tükrözik az általános dühöt Orbánnal szemben. A politikus azonban nemigen nyilvánult meg az ügyben...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.