Szerző: GREGOR ANIKÓ
2018.12.03.
„Szomorú az, hogy egy ponton túl nem erőszaknak számít.
És csodálkozom, hogy a barátnőm még mindig ugyanabban a
kapcsolatban van benne. És sorolja, miért:
hitel, gyerek, hova menjen, szakma nincsen.”
(Részlet egy dombóvári női fókuszcsoportos beszélgetésből
a Nőügyek 2018 kutatásban 2017 októberében.)
Közhely, hogy a nők elleni erőszak összetett jelenség. Nem csupán a férfi fizikai és/vagy gazdasági fölényével való visszaélés, és benne nem egyszerűen a férfi és a nő közti egyenlőtlen viszony képeződik le, hanem egy komplett társadalmi rendszer, ami a nők és férfiak csoportja közti viszonyokat különféle szinteken és különböző közvetítő szereplők és intézmények segítségével alakítja.
Éppen ezért, ha az a szándékunk, hogy felszámoljuk a nők elleni erőszak jelenségét, csak félig járjuk be a sikerhez vezető utat akkor, ha azt az egyének érzékenyítésétől, okításától vagy tudatosságuk növelésétől várjuk, legyenek ők akár hétköznapi szemlélők, az elkövetők maguk, vagy éppen az esettel találkozó szakemberek.
Azok az okok, amelyek létrehozzák az erővel és hatalommal való visszaélés lehetőségét, túlmutatnak az egyéneken, a vélekedéseiken vagy a köztük lévő kapcsolatokon, interakciókon...
Éppen ezért, ha az a szándékunk, hogy felszámoljuk a nők elleni erőszak jelenségét, csak félig járjuk be a sikerhez vezető utat akkor, ha azt az egyének érzékenyítésétől, okításától vagy tudatosságuk növelésétől várjuk, legyenek ők akár hétköznapi szemlélők, az elkövetők maguk, vagy éppen az esettel találkozó szakemberek.
Azok az okok, amelyek létrehozzák az erővel és hatalommal való visszaélés lehetőségét, túlmutatnak az egyéneken, a vélekedéseiken vagy a köztük lévő kapcsolatokon, interakciókon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.