A NÉMET ELNÖK SZERINT EURÓPA SZAKÍTÓPRÓBA ELŐTT ÁLL MAGYARORSZÁGON - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.12.24.

- Az Orbán-féle autokraták el akarják venni az ellenzék véleménynyilvánítási jogát, ők maguk viszont uszításra és gyűlöletbeszédre használják a szólásszabadságot 


- Idehaza és külföldön egyaránt békétlenséget szít a nacionalista magyar politika, megtorpedózhatja még az Oroszországgal szemben kialakult európai egységet is

- Történelemhamisító a Sorsok házának hivatalos koncepciója

- Novák Katalin rasszista beütésű nyilatkozatot adott, szerinte a migráns gyerekek alacsonyabb rendűek, mint magyar társaik

FAZ

A vitakultúra fontosságára emlékeztette országát a német államfő. Ünnepi beszédében Steinmeier hangsúlyozta, hogy habzó szájjal nem lehet meggyőzni a másikat, a demokrácia nem létezhet kompromisszum nélkül, de utóbbihoz szándék és hajlandóság is szükséges. Ám ha megtalálják a közös pontot, az nem gyengeség, abban rejlik a demokrácia ereje. Éppen ebből a megfontolásból sürgette a politikus, hogy dialógus útján előzzék meg a társadalom kettészakadását. Hiszen sok más országban látni, hogy mi van akkor, ha ez bekövetkezik. Így Párizsban, ahol barikádok égtek. Mélyek a politikai árkok az USÁ-ban, nagyok a gondok a Brexit miatt, Európa szakítópróba elé kerül Magyarországon, Olaszországban és másutt is. De német földön is bőven tapasztalni bizonytalanságot, félelmet és dühöt.

Az elnök úgy ítéli meg, hogy a németek körében is egyre ritkább a párbeszéd, a közösségi média sokszor mérgező, sok benne a zaj, a felháborodás. Pedig el kell viselni a különbségeket. Akik összekapnak, azok ki is békülhetnek. Épp ezért Steinmeier arra szólított fel mindenkit, hogy nagyon is tudatosan beszéljenek olyanokkal, akikről tudják, hogy teljesen más véleményen vannak, és akikkel egyébként egyetlen szót sem váltanának.

Süddeutsche Zeitung

1. Az ember a legszívesebbek kihúzná a dugót a konnektorból, amikor olyan politikusokat hall, akik éppen gyűlöletbeszédet terjesztenek, csak hát a véleménynyilvánítás joga mindenkit megillet. Ha elnyomják a szólásszabadságot, akkor szép csendben felszámolhatják a demokráciát, de ez a veszély immár egész Európában fennáll. A cél Törökországtól Magyarországig, Lengyelországtól Csehországon át egészen Olaszországig és Máltáig ugyanaz: elhallgattatni a kritikus sajtót. Erdogan, Orbán, Kaczynski, Bolsonaro, Steve Bannon és Duterte viszont a gyűlölködéshez éppen a szabad vélemény jogát használja ki, amikor az ellenfeleik szabadságjogait fenyegetik, illetve etetik a saját híveiket. Mintha mindegyik egy-egy Duce volna. A tisztesség határainak áthágása a program része.

A baj ott van, amikor a szólásszabadságot olyasmire használják fel, ami ellentétes eredeti céljával, az emberi jogok szavatolásával. Nos, olyankor uszítókat segít választási győzelemhez. Trump pl. példátlan primitivitás és hízelkedés segítségével hódította el a Fehér Házat. Ilyen esetekben persze jó volna meghúzni a határokat, hogy meddig lehet elmenni, ám ez törvényesítené a cenzúrát és létrehozná a Nagy Testvér államát. A megoldást csak az hozhatja meg, ha a jogokat kötelezettségekhez kötik. A szólásszabadság vagy van, vagy nincs, nem létezik köztes állapot. A neo- és prefasiszták kisajátítják a szabad szót, hogy másokat lejárassanak. Olyan brutális társadalmat propagálnak, amelynek a civilizáltságot sutba dobva kellene győzedelmeskednie. Éppen ebben rejlik a veszélye, ezt a politikát a liberális demokrácia eszközeivel kell legyűrni. Mindenki által és most.

2. A kommentár úgy értékeli, hogy törékeny egységfront jött létre a magyar ellenzék oldalán, de a hatalom egyelőre nem izgul, hiszen a másik táborban túl sok a törésvonal és még nem lehet tömegmozgalomról beszélni. Az emberek 10 nap alatt hatszor vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak az orbáni politika ellen. Ám most jönnek az ünnepek és a kormányellenes erők számára a nagy kérdés az, miként lehet a szünet után újraéleszteni az elégedetlenséget. Elszántságban nincs hiány, amire az ad okot, hogy sok év után végre egységesen léptek fel ezek a pártok. Csatlakoztak hozzájuk a szakszervezetek is.

Hogy azután a sztrájk- és egyéb fenyegetésekből lesz-e valami, azt majd meglátjuk. Nemcsak azért, mert a legnagyobb tüntetésen is csupán 15 ezren vettek részt, vidéken pedig mindössze pár száz felvonulót tudtak mozgósítani. A bizonytalanságot erősíti, hogy az ellenoldal számára Orbán elutasítása jelenti a közös nevezőt, de amúgy mélyek az ellentétek, a személyes ellenszenvek. Ebből következik, hogy a hatalom idáig leereszkedően nyilvánult meg. És a miniszterelnöknek még tényleg sok adu van a kezében. Így remélheti, hogy az elégedetlenség elhal, illetve megint egymással kezd civakodni az ellenzék. De legrosszabb esetben simán visszavonhatja a rabszolga törvényt. Ezzel együtt alighanem gondot okoz a Fidesz számára, hogy a mozgalom a társadalom mély megosztottságát tükrözi. Csak az a fontos, hogy Orbánnal, vagy ellene vagy-e. És a korrupciótól a demokrácia aláásásáig rengeteg olyan terület van, ami miatt kirobbanhat a tiltakozás...

ITT OLVASHATÓ