Szerző: E.F.
2018.12.07.
Szerda este olyan hír érkezett az új, kormánybarát médiaholdingról, amire még a harcedzett, NER-logikához hozzászokott közönség is felvonta a szemöldökét:
A KORMÁNY KÖZÉRDEKBŐL NEMZETSTRATÉGIAI JELENTŐSÉGŰ ÖSSZEFONÓDÁSSÁ NYILVÁNÍTOTTA AZT AZ ÜGYLETET, AMELLYEL A KÖZÉP-EURÓPAI SAJTÓ ÉS MÉDIA ALAPÍTVÁNY (KESMA) TÖBB SZÁZ SAJTÓTERMÉKET BEKEBELEZETT.
A nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás nemcsak fennkölt kifejezés, hanem egy jogi kategória is, méghozzá elég lényeges. Arra szolgál, hogy az így címkézett tranzakciók kikerüljenek a versenyjog szabályai alól, amelyek minden más mezei ügyletre vonatkoznak.
A parlament 2013-ban fogadta el a törvényt, ami lehetővé teszi mindezt, azóta tehát a kormány szívének kedves monopóliumok, oligopóliumok jöhetnek létre anélkül, hogy a Gazdasági Versenyhivatal belepiszkálhatna.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdai közleményéből, amelyben a KESMA nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését bejelentették, kiderült az is, korábban hányszor alkalmazta a kormány eddig a versenyjogi jolly joker-szabályt:
HUSZONEGYSZER.
Mivel ezt csak kormánydöntéssel lehet meglépni, mindegyik esetnek nyoma van a Magyar Közlönyben. Kigyűjtöttük az összes tranzakciót, amelyben a kormánynak fontosabb volt az állítólagos közérdek, mint az, hogy ne jöjjön létre durva erőfölény egy-egy iparágban:
HUSZONEGYSZER.
Mivel ezt csak kormánydöntéssel lehet meglépni, mindegyik esetnek nyoma van a Magyar Közlönyben. Kigyűjtöttük az összes tranzakciót, amelyben a kormánynak fontosabb volt az állítólagos közérdek, mint az, hogy ne jöjjön létre durva erőfölény egy-egy iparágban:
Az eseteket végignézve olyan minta rajzolódik ki, amelyből a sajtókisgömböc esete némileg kilóg. A kormány a legnagyobb előszeretettel az energetika és a bankszektor területén alkalmazta a nemzetstratégiai kategóriát, az egyetlen példa, aminek köze van a médiához, rögtön a kezdeti időszakra esik, ez pedig az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. visszavásárlása a francia TDF csoporttól.
Az Antenna Hungária a hazai telekommunikációs és műsorszóró szektor meghatározó szereplője. Fő tevékenységi területe az országos földfelszíni televízió- és rádióműsor-szórás, illetve -szétosztás, előfizetéses tv-műsorszórás. De végeznek hosting és karbantartási szolgáltatásokat telekom-szolgáltatóknak, illetve nyújtanak egyéb telekommunikációs szolgáltatásokat vállalati ügyfeleknek.
Az indoklás az volt, hogy az Antenna Hungária nemzetbiztonságilag is kiemelt fontosságú közművagyonnal rendelkezik, valamint hogy az egyik fő megrendelője amúgy is a magyar állam. A cég legutóbbi, 2017-es árbevétele 44,6 milliárd forint volt, adózás előtti eredménye pedig egy kicsivel 1 milliárd forint felett.
Egyféle, rosszabb minőségű tankönyvek, mint közérdek
Szintén 2014-ben történt, hogy az állam végképp leuralta a tankönyvpiacot, ennek egy fontos eleme volt, hogy megvásárolta az Apáczai Kiadót és a Sanomától a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót. A Nemzedékek Tudása (korábbi nevén Nemzeti Tankönyvkiadó) átvételével az elméleti cél „a versenyképes, 21. századi tudást és a nemzeti hagyományokra épülő nevelés” biztosítása volt, valamint az elemi oktatásban használt tankönyvek ingyenessé tétele (jelenleg 1-9. évfolyamig mindenkinek ingyen járnak). Nem mellékesen minden más szereplőt kizártak a tankönyvgyártásból és -terjesztésből.
A tankönyvpiacról kiszorított kiadók végül pert indítottak a magyar állam ellen, amit Strasbourgban első fokon meg is nyertek. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának álláspontja szerint az átalakítás tisztességtelen terheket rótt az érintett vállalatokra, megfosztotta őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopol piac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban. A bírósági eljárás tétje végső soron a tankönyvválasztás szabadsága. Az MTA szerint egyébként a központosítás óta a tankönyvek színvonala romlott, mivel sokszor elmarad azok megbízható szakmai kontrollja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.