2018. november 24., szombat

VILÁG GAZDAG BŰNÖZŐI, EGYESÜLJETEK!

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.11.23.


Amikor november 13-án a hazájában két év börtönre ítélt macedón exkormányfő, Nikola Gruevszki közzétette Facebook-oldalán a hírt, hogy Budapesten tartózkodik, és politikai menedéket kért a magyar hatóságoktól, kevesen lehettek olyan optimisták, hogy a kérelem elutasításában reménykedjenek.

Bármennyire is hangsúlyozták a különböző fideszes megszólalók, hogy ez pusztán jogi kérdés, vagyis a mindenkire érvényes menekültjogi szabályok fognak érvényesülni, az elejétől egyértelmű volt, hogy ez politikai ügy. És épp ezért az is egyértelmű volt, hogy – mondjon bárki bármit – a kormány be fogja ezt vállalni, Gruevszki meg fogja kapni a menekültstátuszt. Ennél sokkal nagyobb botrányokat, konfliktusokat is bevállalt a kormány, miért pont most ne tenné?

Pár dolgot azonban ezen túlmenően is bizonyított ez az ügy a NER természetével kapcsolatban, és egyúttal tágabb összefüggésekre is rávilágított.

A menekültügyi kettős mérce

Az az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy a menekültstátuszért folyamodó Gruevszki teljesen más elbánásban részesül, mint azok az ezrek, akik a Közel-Keletről, Afrikából vagy Ázsiából menekültek az erőszak, az éhínség, az üldöztetés és rengeteg más szörnyűség elől.

Míg utóbbiaknak embertelen körülményeket nyújtó kvázi-börtönökben (ún. „tranzitzóna”) kell kivárniuk az előre borítékolható visszautasítást (hónapok óta Gruevszki az első, akinek kedvezően bírálták el menedékkérelmét), addig a bukott macedón politikus ötcsillagos hotelben várhatta a biztos pozitív választ.

Hiába idézett különböző törvényhelyeket Orbán Balázs államtitkár, hogy alátámassza a megkülönböztető bánásmódot, a kettős mérce ripityára törte az állítást, hogy itt csupán formális, jogi kérdésről lenne szó. És akkor még nem is beszéltünk a macedónt a Balkánon végigcsempésző magyar diplomatákról, akiknek valaki a külügy-miniszterelnökség vonalon (politikai) utasítást kellett adjon minderre.

Ez a cikk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének a mai cikke. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít. A rovat többi cikkéért kattints ide!

A probléma nem is az, hogy Gruevszkit miért nem suvasztották be egy drótkerítésekkel körülvett konténerbe. Hanem egyrészt az, hogy egyáltalán miért kényszerítenek ilyen helyzetbe bárkit is.

Másrészt pedig a kettős mérce igazolására kiizzadt kormányzati állítások a magyar állam jelenlegi szervezőelvét adó rasszizmust is pompásan példázzák. A legtöbb figyelmet a politikai jellegű mosdatás kapott, hogy hát ugye, Gruevszki egy Soros által üldözött pária, és ezért kell mindenképp befogadni.

Az érv abszurditása rámutat a kormánypropaganda hazugságára: ha ugyanis a Soros általi üldöztetés sokkal könnyebben befogadásra készteti a magyar államot, mint mondjuk az Iszlám Állam vagy Asszád elnök vegyi fegyverei elől való menekülés, akkor abból automatikusan következik, hogy az iszlamista terrorizmus kisebb veszélyt jelent a magyar társadalomra.

Pedig épp a terrorveszélyre hivatkozva élünk már évek óta állandósult „válsághelyzetben”, és ezzel kerül igazolásra a déli határon elkövetett összes bűn a menekültek ellen. Ám akkor ezek szerint ez a veszély mégis eltörpül egy milliárdos öregemberhez képest.

De itt meg is érkezünk a második fideszes érvhez, amelyre kevesebb figyelem irányult. Ezt legélesebben Halász János frakciószóvivő fogalmazta meg a HírTV-ben: Gruevszki nem terrorista, ezért be kell fogadni. Ebből akkor megint automatikusan következik, hogy a déli határon futószalagon visszautasított menedékkérők viszont mind azok?

Halász szavaiból ez következik, ahogyan az elmúlt évek fideszes lépéseiből is. Persze tényszerűen egy ilyen állítás nem bizonyítható – ahogy egyébként a rekordszintű terrorfenyegetés gondolata sem –, kivéve akkor, ha meghúzódik a mélyben egy előfeltevés, miszerint nem fehér ember = terrorista. Gruevszki mint fehér ember befogadható, mások viszont nem.

Ez a típusú gondolkodásminta rengeteg más helyen is megjelenik a jelenlegi magyar állam politikájában, még akkor is, amikor saját polgáraival kapcsolatban jár el. Elmondták már sokszor sokan, de azért a rend kedvéért itt is rögzítsük: ennek a mentalitásnak a logikus és elkerülhetetlen következménye a szélesedő, szofisztikálódó, belföldre is kiterjedő embertelenség. Ezt most már tényleg jó lenne az eszünkbe vésni, és levonni a konzekvenciákat…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.