Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2018.11.29.
Évek, vagy évtizedek óta haloványult az ajándékozás néhai meghittsége. Tömött táskákkal tolakodó tömegek, idegesen gyűrögetett, majd a mobilokon villanó bevásárlólisták, kényszeredetten lefutott körök árnyékolták be az adventet. Már alig emlékeztünk arra, amikor még örömmel adtunk. Vagy talán az sem volt igaz.
Ám idén már az első hó előtt fölénk borultak a szeretet bolyhos szárnyai. Régen láttunk ilyen megható adományozást. Pedig ez is eltűnőben volt már, a jótékony adakozás. Unicef-aktivistákat köptek le az utcákon, árva gyerekeket üdültető mikulások ellen vonultak vérszomjas lincselők. És mégis: Magyarország szíve feldobbant a csikorgó hidegben.
Alig telepedett le kopott kis asztalkájával. Még a hegedűtokot sem nyitotta ki, elő sem vette az ikeás málhazsákból. De máris sorban álltak a három királyok. Mit három? Egy tucat!
És nem gombokat dobáltak. Három megyei napilap, tessék, jóember, legyen egy szép napja! Egy kissé viseltes, de még nagyon is hordható gazdasági hetilap! Egy kövér országos rádió, maga biztos hasznát veszi! Elfogad egy kábeltévét, uram? És nemcsak jámbor vének, hanem trendi, jól öltözött fiatalok is jöttek, nyomták a kérges, törődött kézbe a rég dédelgetett portáljaikat. Csak tegye el – bólintottak azzal a pimaszul királypárti félmosollyal, amiért annyira szerették őket szerte az országban.
A szatyrokkal loholó nép megállt, és némán nézte a példátlan adakozást. A tableteket és lakberendezési tárgyakat cipelő szürke alakok előbb felnéztek, aztán szégyenkezve lehajtották a fejüket. Hát így is lehet? Jókedvűen, önzetlenül, viszonzatlanul? Közelebb sündörögtek, és még döbbentebben vették tudomásul, hogy mindez a magyar sajtókultúra megőrzéséért történik. Egy nemes ügy, a közjó vezérli ezeket a bőkezű adományozásokat, miközben mi meg az olcsóbb kávét vettük meg Nyuszi néninek.
És milyen stílusosan csinálják ezek az urak és úrfiak! Nemcsak letudták az ajándékozást, hanem olyasmit adtak, aminek az asztal mögött kuporgó bácsi szemlátomást örül. Igazán örömet szereztek, ahogyan csak az tud, aki odafigyel az ünnepeltre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.