Szerző: PAPP ZSOLT
2018.11.15.
Lassan már történelmi hagyománnyá válik, hogy decemberben – két ünnep közt – kinyílik a kormányzati kassza, és egyik napról a másikra több száz milliárd forint költségvetési támogatás hullik a kormány által favorizált szervezetekre. Ezek persze rendszerint az egyházakat és a sportegyesületeket jelentik. Csak az egyházak 2016 utolsó napjaiban 118,8 milliárd forintot kaptak a kormánytól – tavaly 81,2 milliárd forintnak örülhettek.
Idén megismétlődik a költségvetési pénzeső: a végszavazás előtt álló 2017-es zárszámadási törvényjavaslat szerint ugyanis pótlólag
48 milliárd forint jár az egyházaknak, csak az elmaradt oktatási támogatások miatt.
A törvényjavaslat szerint a pénzt a kormánynak 2018 decemberében kell kifizetnie. (Ha az év végén összejön némi plusz a költségvetésben, akkor ez az összeg akár elérheti a tavalyi 80 milliárd forintos keretet is. Ezeket a forrásokat ugyanis a kormány a parlamentet megkerülve, maga osztja el, mintha nem a költségvetés végrehajtása, hanem annak folyamatos átalakítása is a joga lenne.)
A 48 milliárd forintos tartozás indoklása meglehetősen szűkszavú. A kormány szerint ennyi pénz jár pótlólagosan az egyházi fenntartású iskoláknak, szociális intézményeknek az elmúlt évi támogatások kiegyenlítésére. Ebből 5,6 milliárd forint jut az egyházi fenntartású óvodáknak , 41,8 milliárd az egyházi iskoláknak, a fennmaradó fél milliárd forint pedig egyéb címeken jár.
Egy évig nem hiányzott az egyházi iskolákból 48 milliárd forint?
Az indoklás érdemi része szerint 2017-ben – a költségvetési tervekhez képest – emelkedett az állami fenntartású iskolák, óvodák támogatása. Az egyházak szubvenciójáról szóló törvény szerint viszont az egyházi iskolákat, óvodákat ugyanannyi támogatás illeti meg, mint az állami fenntartásúakat, így pedig most, egy évvel később visszamenőleg jár az egyházaknak az “elmaradt” tétel. Ráadásul ezen 48 milliárd forint kizárólag a működésre, fenntartásra fordítható – beruházásokra nem.
E szerint, ha elfogadjuk a kormány érvelését, akkor az egyházak vagy 48 milliárd forinttal olcsóbban tudták üzemeltetni tavaly az iskoláikat, mint amennyi pénz járt volna nekik, vagy egyszerűen ezt a 48 milliárd forintot meghitelezték az államnak
– az viszont, hogy ilyen mértékű fölös likvid forrásokkal rendelkeznének, szintén nehezen elképzelhető.
A zárszámadásból annyi jól látható, hogy a magyar állam tavaly a közoktatásra 1007,7 milliárd forintot költött, ami az eredeti tervekhez képest 80,8 milliárd forinttal több. Ebből a többletből viszont 41,8 milliárdot az egyházi fenntartású intézmények kapnak. Ez az arány abban az esetben állná meg a helyét, ha minden második általános és középiskolai helyet az egyházak tartanának fent. Ezzel szemben a kormány 2015/16-os köznevelési statisztikái szerint állami óvodába 288,5 ezer gyerek járt, egyházi fenntartásúba 22,4 ezer. Állami vagy önkormányzati fenntartású iskolában 630 ezer gyerek tanult, míg az egyháziban 100,78 ezer, vagyis a tanulók egyhetede...
A zárszámadásból annyi jól látható, hogy a magyar állam tavaly a közoktatásra 1007,7 milliárd forintot költött, ami az eredeti tervekhez képest 80,8 milliárd forinttal több. Ebből a többletből viszont 41,8 milliárdot az egyházi fenntartású intézmények kapnak. Ez az arány abban az esetben állná meg a helyét, ha minden második általános és középiskolai helyet az egyházak tartanának fent. Ezzel szemben a kormány 2015/16-os köznevelési statisztikái szerint állami óvodába 288,5 ezer gyerek járt, egyházi fenntartásúba 22,4 ezer. Állami vagy önkormányzati fenntartású iskolában 630 ezer gyerek tanult, míg az egyháziban 100,78 ezer, vagyis a tanulók egyhetede...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.