SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI BLAMÁZZSAL FENYEGET A PAKS II. PROJEKT

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.11.13.

Bár a kormány még nyíltan nem ismerte be, de a beruházásról szóló megállapodást követő 10 év alatt szinte egész biztos, hogy nem fog áramot termelni az új paksi atomerőmű. Az is elképzelhető azonban, hogy egészen 2032-ig kell várnunk arra, hogy az üzem elinduljon, ami kifejezetten nagy gazdasági blama, hiszen a beruházásra kapott orosz hitelt 2026-tól mindenképpen törleszteni kell. Most kezd igazán értelmet nyerni az a felháborító tény, hogy szinte az összes fontos beruházással kapcsolatos szerződést hosszú évtizedekre titkosították.

Elképzelhető, hogy még az unokáink is törleszteni fogják azt az orosz hitelt, amit az egyébként főként orosz cégek által tervezett és épített Paks II. projektre vett fel a magyar állam. Szinte mindenki sötétben tapogatózik, hiszen a csúszás okairól csak handabandázik a kormány. Putyin elnök is egyre zabosabb, és szóvá is tette Orbán Viktornál, hogy szerinte indokolatlan ekkora csúszás az építkezésben. A magyar kormányfő természetesen Brüsszel bürokráciáját okolta a késlekedésért (érdekes, hogy Soros György ezúttal megúszta), ám ezt az orosz elnök nem igazán kajálta be.

Korábban már lebegtettük azt a lehetőséget, hogy mivel nem tudjuk a hitelszerződés részleteit, elképzelhető az is, hogy a magyar kormány valamiféle vésztartalékként tekint erre a hatalmas hitelkeretre. Bár 2014-ben, a szerződés megkötésekor még ennyire nem sodródott Európai Unió szélére Magyarország, Orbán fejében motoszkálhatott az a gondolat, hogy az uniós pénzcsapok elzárása esetén jó, ha van egy jelentősebb összeg a birtokában, mellyel ellavírozhat vészhelyzet esetén.

Ha Orbán számára van legalább két opció az orosz hitellel kapcsolatban, akkor most bizonyára örül az előrelátásának, ugyanakkor bosszankodhat amiatt, hogy meglehetősen előnytelen kondíciókkal jutott a hitelkerethez. Míg korábban ugyanis Matolcsy György nagy dirrel-durral kiebrudalta az IMF-et Magyarországról, a jóval előnytelenebb feltételekkel kötött orosz hitelszerződéstől nem lehet csak úgy megválni.

Ez nem csupán presztizs okokból kínos, hanem komoly gyakorlati károkat is okoz, ugyanis a mostani paksi szerződés értelmében 2026-tól mindenképpen törleszteni kell az építkezésre kapott orosz hitelt, akkor is, ha az erőmű még távol van attól, hogy termelni tudjon. Amikor 2014-ben felvettük a hitelt, rendkívül rossz kamatfeltételek mellett kötötték meg a szerződést, ugyanezt a pénzt most jóval kedvezőbb feltételekkel be lehetne szerezni máshonnan. Egyedül az oroszok nem kockáztattak ebben a bizniszben, hiszen ők mindenképpen visszakapják a pénzüket az eredeti megállapodás feltételei szerint.

Most tehát már látjuk, mennyire elkapkodott volt a 2014-es választások előtt sebtében megkötött megállapodás. Valamiért nagyon fontos volt Orbánnak Putyin barátsága, ezért belement egy olyan hitelszerződésbe, mely utólag előnytelennek bizonyult, ráadásul az oroszokra bízta a paksi bővítést, noha tudta, hogy rengeteg adminisztráció következik, az engedélyek beszerzése pedig sokkal döcögősebb lesz, ha nem egy nem uniós ország cégére bízzák a projektet.

Márpedig a Roszatom kulcsrakész kivitelezést vállalt: így a bővítés minden szakmai döntése az orosz állami cégre hárul. Közismert, hogy Oroszországban is cammogós tempóban haladnak a dolgok, de a magyar félnek a terveket át kell futtatniuk az uniós szerveken is, így nem csoda, ha finoman szólva döcög a szekér. Kérdés, hogy ezt mennyire bánja Orbán, aki valószínűleg örül annak, ha nem csapnak gyorsan a fenekére az orosz hitelkeretnek, mert az nyújt számára némi biztonságot egy lehetséges gazdasági válság, vagy az uniós források megcsappanása esetére...

ITT OLVASHATÓ