PRINCZ GÁBOR MINDENKIT PÉNZELT, AZ ÁLLAM ÁLLTA A SZÁMLÁT - EGY NAGYHATALMÚ BANKÁR HALÁLHÍRÉRE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.11.19.

Aki úgy érzi, hogy a magyarországi közéleti korrupció soha nem látott méreteket ölt, és előzmények nélkül való NER-sajátosság, frissítse föl emlékeit például a Postabankról. Szomorú apropót az egykori elnök-vezérigazgató, Princz Gábor múlt szombati halálhíre ad.

Princz Gábor bankár 1956-ban született Moszkvában, a Lomonoszov Egyetemen kezdett politikai gazdaságtant hallgatni, tanulmányait Pesten fejezte be. Évek óta Ausztriában élt, a múlt héten Bécsben hunyt el. A kilencvenes évek Magyarországán a politikai felvilág megkerülhetetlen figurája volt.

Akik szeretettel emlékeznek rá, a nevéhez fűződő bőkezű kulturális mecenatúrát emelik ki, illetve azt, hogy jelentékeny sajtóholding uraként sem álhírgyárat üzemeltetett. A banki sajtóportfolió állandó átalakulásban volt, hosszabb-rövidebb ideig és más-más tulajdoni arányban a bankhoz tartozott például a bulvár Kurír, a 168 Óra, a Magyar Narancs és a Magyar Nemzet is.

Csakhogy Princz elsősorban nem a sajátjából jótékonykodott, nem is azt kockáztatta például a már akkoriban is a politikának erősen kitett médiapiacon. A Postabankban változó arányban és közvetítéssel, de végig jelen volt az állam.

Másfél évvel az úgynevezett kétszintű bankrendszer bevezetése után, 1988 júniusában alakult, kezdésként az állam 22, az állami Magyar Posta 28 százalék részvényt jegyzett. Az új bank használhatta a posta infrastruktúráját, ráadásul gyűjthetett lakossági betéteket is – alighanem ez volt az első (a későbbiekhez hasonlóan elvetélt) próbálkozás az OTP hegemóniájának megtörésére. A bank élére az akkor az MNB-nél dolgozó fiatal, mindössze 32 éves menedzser, Princz Gábor került.

Princzet alapvetően balos bankárként tartották számon, miközben a politikai paletta minden árnyalatával bensőséges viszonyt ápolt. Az egyik legvitatottabb ügyletéről: a Teve utcai „rendőrpalota” felépítéséről 11 értékes rendőrségi ingatlanért cserébe például 1992-ben állapodott meg a bank a Belügyminisztériumot vezető Boross Péter akkori belügyminiszterrel.

Finanszírozta Simicska Lajos Mahir-csoportját is: 1997-1998-ban 800 milliót tolt a Postabank a hengerplakátos Cityposterbe. Hitelezte Lezsák Sándor Lakitelek Népfőiskoláját is – ez a kölcsön végül a rossz követelések között landolt.

Princz vezetése alatt helyezett ki a bank több mint félmilliárd forintnyi úgynevezett VIP-hitelt. Közszereplők – köztük politikusok, magas beosztású közszolgák, vezető újságírók, színészek, élsportolók – a közönséges halandóknál kedvezőbb feltételekkel jutottak kölcsönhöz vagy kamatoztathatták megtakarításaikat. A kedvezményezetti listán másoké mellett éppúgy szerepelt az MSZP-s Keleti György, mint a jobbos Bogár László neve...

ITT OLVASHATÓ