ORBÁNNAK MÉG SOK BAJA LEHET ABBÓL, HOGY A DEMOKRATÁK VISSZASZEREZTÉK A TÖBBSÉGET AZ AMERIKAI ALSÓHÁZBAN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.11.08.

- A washingtoni Képviselőházban jöhet a számonkérés a CEU ügyében és vizsgálhatják a lobbizás címén kifizetett kenőpénzeket is 

- Avramopulosz megismételte, hogy nincs á la carte-szolidaritás, és arra is figyelmeztetett, hogy a populisták miatt immár a bevándorlás fenyegeti leginkább az unió jövőjét

- Az unió olyan bátornak bizonyult magyar-ügyben, hogy maga is megrettent tőle, miután aláíratott egy semmire nem jó nyilatkozatot a Fidesszel

Politico

Az immár demokrata többségű washingtoni Képviselőház az eddiginél sokkal inkább odafigyel majd Európára. Ezt várja az amerikai külügyi tárca korábbi miniszterhelyettese, aki annak idején éppen az öreg földrész felelőse volt. Tyson Barker arra számít, hogy az EU, azon belül is a mag-Európa, valamint a NATO most már jóval nagyobb támogatást kap az USÁ-tól, beleértve a határozottabb fellépést a korrupcióval és a tekintélyelvűséggel szemben. A testület várhatóan igyekszik rávenni Trumpot, hogy ne hunyjon szemet Orbán, Putyin és Erdogan legaljasabb húzásai fölött. Így pl. vizsgálat jöhet az ügyben, miért kell elhagynia a CEU-nak Budapestet.

Idáig a meghallgatások javarészt a Dana Rohrabacher vezette albizottságban zajlottak, ám a politikus, aki most kibukott a törvényhozásból, leginkább arra törekedett, hogy megtorpedózza az európai integráció támogatását, illetve az orosz elnök üzelmeinek feltárását. Közbenjárása nyomán nem került napirendre a magyar és a lengyel demokrácia állapota sem. Ám mostantól előreláthatólag a Külügyi Bizottság is sokkal többet foglalkozik majd Oroszországgal, valamint a Balkánnal. Valószínűleg a körmére néznek a külföldi kormányok megbízásából eljáró lobbistáknak, amibe beletartozik, hogy átvilágítanak bizonyos pénzmozgásokat is. Itt leginkább olyan államokról van szó, amelyek a legkevésbé tisztelik a jogállamot, a demokratikus társadalom normáit. Merthogy a saját gyakorlatukat exportálják Washingtonba.

Le Figaro

A Bizottság migrációs biztosa Magyarországot hozta fel annak példájaként, hogy bizonyos államok nem hajlandók végrehajtani a négy éve elfogadott közös menekültpolitikát. Pedig –tette hozzá Avramopulosz – a szolidaritás nem lehet szabadon választott, ezt mindenkinek meg kell értenie. Vagyis meg kell osztani a terheket, illetve a bevándorlás következményeit, ám egyes tagok igen felelőtlennek bizonyulnak ezen a területen. Így most az látszik, hogy az európai tervet a várakozásokkal szemben nem a gazdasági problémák, hanem a migrációból és a biztonságból fakadó gondok fenyegetik leginkább. A populisták kihasználják a helyzetet és már közvetlenül a demokratikus alapokat veszélyeztetik.

Washington Post/AP

Megtarthatta helyét az Európai Néppártban a Fidesz, miután kötelezte magát, hogy tiszteletben tartja a demokráciát és a jogállamot. Az EPP mérlegelte, hogy Orbán Viktorral egyetemben kitegye-e a magyar kormánypárt szűrét, ám az aláírta az ügyben készült nyilatkozatot, így azt, hogy támogatja az emberi méltóságot, a szabadságot, az egyenlőséget és az emberi jogokat. Az európai középjobbot tömörítő irányzatok igazából nem tudják, mitévők legyenek: fenntartsák-e a Fidesz tagságát, vagy mondják azt fel, még az EP-választás előtt. Szélsőjobbos és populista pártok előretörtek több államban is, mivel vezetőik nem győznek panaszkodni a migráció miatt, noha az szakértők szerint jelenleg könnyen kezelhető szinten van. A Néppárt vezetői azonban attól tartanak, hogy ha megválnak Orbántól, akkor ily módon az olyan szélsőséges erők karjaiba taszítják, mint az AfD vagy a Le Penék. Mások attól félnek, hogy a feltartóztatás politikája alááshatja és még inkább jobbra tolhatja az EPP-t.

Joseph Daul, a pártcsalád feje igyekezett bagatellizálni a magyar ügyet. Azzal érvelt, hogy mindenütt van problémás gyerek, de tanácsosabb nem kiadni az útját, mert akkor van lehetőség a lelkére lehet beszélni. A finn Stubb, aki a konzervatívok bizottsági elnökjelöltje akar lenni, viszont egyértelműen kijelentette, hogy ha Orbán nem csatlakozik a határozathoz, akkor mennie kell. Az osztrák kancellár pedig kifejtette, hogy az alapértékek szentek, minden tagállamban meg kell azokat védeni. A megszületett döntést ugyanakkor az európai szociáldemokraták vezetője úgy értékelte, hogy a jobboldalra immár nem lehet számítani, amikor harcolni kell a sötét erők ellen, amelyek megpróbálják aláásni Európában a jogállamot, a demokráciát és a szolidaritást...

ITT OLVASHATÓ