Szerző: Határátkelő / Kriszta
2018.11.01.
„Ha sokat utazol könnyebben alkalmazkodsz...!?!? Szerintem tényleg igaz, hogy az utazás mindig az ember hasznára válik, mert megtanul alkalmazkodni, hisz mindig adódhatnak váratlan vagy nem szokványos helyzetek, melyeket kezelni kell tudni.
Egy idő után az ember úgy érzi sokat tapasztalt és jó pár dolgot átélt, ami akkor is hozzátesz az életéhez, ha nem a legpozitívabb élményként élte meg.
Karibi visszautazásom előtti egyik estén egyik kedves régi barátommal ellátogattunk egy remek kis vidéki csárdába és próbáltam a jó magyar ízeket memorizálni a hosszú távú memóriámba. Isteni volt a jó nagy hazai szalonna, a velő, ilyet aztán biztos nem eszek a „Karibon”.
Az utat végigidegeskedtem, mert a 3 óra 15 perc nagyon kevés az átszálláshoz, ha netán egy nagyobb dugó adódik Párizsban. Végül is most hamarabb érkeztem meg Párizsba és Guadeloupe-ra is és simán elértem a csatlakozást, mert épp alig voltak, de a majd 1,5 órás buszutat végigizgultam.
Nagy meglepetésemre egy lengyel táncos barátnőm is pont ugyanazzal a járattal utazott a szigetre, így nagyon jókat beszélgettünk, mert mindketten hasonló cipőben járunk.
Az átállás nehézségei
Az itteni pára sokadjára is szokatlan volt és most annyira fáradt voltam az út után, hogy másnap csak egész nap kóvályogtam, nem voltam arra sem képes, hogy kipakoljak a bőröndből és elrendezkedjek.
Mindent újra meg kellett szokni, az új otthonomat, az új embereket, a szomszédban állandóan hangoskodó gyerekeket, a totál más feelinget, azt, hogy nincs autóm, hogy nem azt eszem, mint otthon és nem azt csinálom, mint Magyarországon.
Mondjuk a finom kreol kajákhoz nem nehéz visszaszokni…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.