Szerző: Határátkelő
2018.11.26.
„Nem azért jó kutyának lenni Németországban, mert bevihetjük őket a bevásárlóközpontokba és az éttermekbe. Természetesen megkönnyítheti a hétköznapjainkat.
De ami négylábú társainknak IGAZÁN jó, az az, hogy nincs olyan mező, erdő, tó, folyó és persze a tengert se felejtsük el, ahol tilos lenne elengedni őket egy kis szaladgálásra, játékra és úszásra.
Vannak itt is zárt kutyafuttatók, de ezek nem kiskert méretűek, és nem is „mesterségesek”, hanem egy nagyobb zöldterület van körbekerítve. Tehát itt a természethez hozzátartozik a kutya is.
Nem kérdés, hogy egy talpalatnyi füves helyen kutya is van. :D Berlintől 20 km-re lakunk egy kis városban, 5 km-es környezetben három erdő is van, ahova elvihetem a kutyámat sétálni.
Bárhol szabadon engedhetem és bárhol úszhat
A nap bármely időszakában is látogatjuk meg az erdőt, biztos, hogy találkozunk legalább 10 másik kutyával, ami a szocializáció szempontjából a lehető legjobb.
Valóban rendkívül barátságosak az emberek a kutyákkal és ezáltal a gazdival is, sokszor megesett, hogy egy órát sétáltam egy idegen emberrel, mert a kutyáink igazán jót játszottak.
Vannak itt is kevésbé szocializált vagy más okból kifolyólag nem barátkozós kutyák, erre viszont a gazdája mindig felhívja a figyelmet, illetve pórázon és/vagy szájkosárral sétáltatja a kutyáját.
Tapasztalataim szerint ezt a többi kutyás tiszteletben tartja, nem engedi, hogy a saját kutyája a másik kutya közelébe menjen, „megzavarja”. Mikor a kutyám kölyök volt, még tanácsokkal is elláttak, de nem kioktatás jelleggel, hanem saját tapasztalat átadásával...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.