Szerző: Az Én Pénzem
2018.11.06.
Az esetleges visszaélések elkerülése érdekében a joggyakorlat megköveteli, hogy a nyugdíjasnak rendelkezési joga legyen azon számla felett, amelyre a nyugdíját folyósítják. Ezt most már törvényben írják majd elő (a parlament előtt levő, Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által jegyzett teljes javaslatot itt nézheti meg). A számlák egyébként külön jelentőséget kapnak a tartozások behajtása miatt is.
A javaslatban szereplő részletes indoklás szerint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a Magyar Államkincstár igazgatási szerve, a központosított illetményszámfejtést pedig szintén a Magyar Államkincstár végzi. A tartozás jövedelemből történő levonása során gyorsabb és egyszerűbb, ha a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el a levonás érdekében. Végrehajtási ügyekben is a szervezet keresi meg az állami adóhatóságot, amihez a törvényjavaslat alapján kezelheti az érintett adóazonosító jelét. A törvényjavaslat egyértelműen megteremti a jogalapját olyan adatok kezelésének (például apa neve), amelyet a magyar nyugdíjszervek nem tartanak nyilván.
Ha a nyugdíjból nem, vagy csak hosszabb idő alatt térül meg a követelés, akkor a központi nyugdíjbiztosítási szerv kezdeményezésére a nyugdíjas keresetéből is vonható a tartozás. A kincstári számfejtési körbe tartozók esetében – olvasható a javaslatban – a Kincstárt munkáltatónak kell tekinteni. Ha mindez nem vezet eredményre, akkor jön a végrehajtó. Pontosabban már az adóhatóság. A Magyar Államkincstár adatszolgáltatási (bevallási) kötelezettséget teljesít az állami adóhatóság felé a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított járulékköteles ellátások után...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.