Szerző: N. B. Gy.
2018.11.25.
Hatósági ár és központi utasítás a földpiacon Téved Orbán Viktor kormányfő és Nagy István agrárminiszter amikor azt állítja, hogy a magyar mezőgazdaság lesz a világ legversenyképesebb agráriuma, a kamarai és a földforgalmi törvény átírása után – fakadt ki Harangozó Gábor. Az MSZP agrárpolitikusa szerint ugyanis a két említett törvénymódosítás nem a hatékonyságról szól, hanem sokkal inkább arról, miképp rontsa le másfél millió földtulajdonos birtokának értékét a kormány, és hogyan kerüljenek baráti kezekbe a jó területek.
Ennek érdekében – magyarázta Harangozó Gábor –, a kabinet kiüresíti a tárcát, és sok-sok jogkörét a Nemzeti Agrárkamarához csoportosítja. A földforgalmi törvényhez is hozzányúl a javaslat – a két módosítás lényege, pedig, hogy a jövőben a helyi kamarai szervezetek dönthessék el, ki szerezhet földet, és ki nem.
Emlékeztetőül: a földforgalmi törvény eredeti célja az volt, hogy megakadályozza a külföldiek földvásárlását. Csakhogy ezt EU-tagként ezt nem tilthatta Magyarország, így különböző részszabályokkal próbálták „kiszorítani az idegeneket”. Érdemi nehezítés volt például, hogy csak helyben lakók vásárolhattak földet, illetve az akvizíciót véleményeznie kellett a helyi gazdákból álló földbizottságoknak is. (Ahol ezek a testületek nem alakultak meg, ott a helyi agrárkamara értékelt.) Ha az érintettek nem értettek egyet a földbizottsági véleményekkel, akkor az önkormányzatnál kifogást emelhettek, illetve bírósági úton támadhatták meg.
A jövőben viszont a földbizottságok többé nem folyhatnak bele a földvásárlásba, kizárólag a kamarák helyi szervezete dönthet. Ráadásul a határozatot ellen jogorvoslat sem lenne, ugyanis az új szabályozás szerint nem lehetne fellebbezni a kamarai verdikt ellen. Pontosabban közigazgatási bírósághoz lehetne ilyen ügyben fordulni, csakhogy az eljáró tanács nem írhatja felül a kamarai szakvéleményt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.