2018. november 28., szerda

HA A RABSZOLGATÖRVÉNY SEM VERI KI A BIZTOSÍTÉKOT A MUNKAVÁLLALÓKNÁL, AKKOR MI?

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.11.28.


Komoly belpolitikai csatározást, és némi népszerűségvesztést is felvállalt a kormány azzal, hogy mindenáron át akarja verni a Parlamenten az úgynevezett rabszolgatörvényt. Ha azonban megvizsgáljuk a Nemzeti Együttműködés Rendszerének álszent kommunikációját, rá fogunk ébredni arra, hogy a közelgő gazdasági válság hatásaira próbál jó előre felkészülni az Orbán-kormány, és igenis csábító számára, hogy odasózhat egyet a munkavállalóknak. A pávatáncos attitűd abban nyilvánul meg leginkább, hogy a kormánypropagandában előszeretettel ostorozott nemzetközi multicégek tapsoltak leginkább a törvénytervezetnek.

A munka törvénykönyvét ugyan soha nem nevezte az Orbán-kormány gránitszilárdságúnak, a mostani változtatás mégis elég durván átírja a munkavállalók jogait. Az évek óta láthatatlan szakszervezetek most ébredeznek csipkerózsika álmukból, hiszen mégiscsak az ő feladatuk lenne verni a harci dobokat, amikor ilyen erővel ront a munkavállalókra a kormány. A szakszervezetek által rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály-módosítás lényege, hogy a jelenlegi 250 óráról 400 órára növelné az egy évben elrendelhető túlórák számát, illetve a jelenlegi egy év helyett három évre terjesztenék ki a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó munkaidőkeret kialakítását.

Az Orbán-kormány regnálása alatt lényegében teljesen elsorvasztotta az érdekegyeztetéseket minden területen, így nem csoda, ha ezt a módosítást sem osztotta meg egyetlen érintettel sem, mielőtt benyújtotta a Parlamentnek.

A tervezet egyrészt egy elkeseredett reakció arra az egyre égetőbb munkaerő-hiányra, ami az utóbbi időben jellemzi Magyarországot, másrészt bebiztosítja a multinacionális cégeket, hogy azért a mérsékelt fizetségért, amiért igénybe veszik a magyar munkavállalók munkaerejét, további kötelességeket aggathatnak a dolgozóik nyakába. Olyan helyzetben például, amikor jelentős túlmunka keletkezik egyes időszakokban, a munkáltató túlórára kötelezheti a dolgozóit, így nem kell felvennie a túlmunka ellenére senkit, hogy aztán a lazább időszakokban ki kelljen a feleslegessé vált dolgozókat rúgnia. A túlóra növelése tehát nagyobb mozgásteret ad a munkaadóknak, ezzel egyenes arányban pedig elvesz jogokat a munkavállalóktól...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.