HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Tamás
2018.11.24.
Szerintem sokunknak megvan az, amikor megpályázunk egy állást külföldön és hiába van meg minden képesítésünk, tapasztalatunk, képességünk hozzá, valamiért mégsem minket választanak. Egy friss tanulmány szerint ennek az egyik oka végtelenül triviális.
Nyilván a legtöbb jelenlegi és leendő határátkelő pályázott már meg olyan állást külföldön, amelynél minden szükséges kitételnek megfelelt, jóformán semmi nem indokolta, hogy ne ő kapja meg a munkát.
Egy dolgot kivéve: a nevét.
Azért Magyarországról is sikerülhet
Mielőtt továbbmennénk, kis kitérő. Magyarországról külföldi állásra pályázni nagyon nehéz, bár nem lehetetlen. Még egyszer régen Tamás írt egy posztot erről, tanulságos felidézni, neki hogyan sikerült mégis, utána pedig visszatérünk a vezérfonalhoz.
„Akkor még magyar telefonszámmal, lakcímmel készítettem egy önéletrajzot, s feltöltöttem angol álláskereső portálokra. Megkeresés alig, vagy inkább egyáltalán nem is jött. Nem sokkal utána voltam 1 hetet Angliában, mint turista és szereztem magamnak egy angol SIM-kártyát. Ezt követően pedig már ezt írtam rá a CV-mre és találomra egy angol címet is.
Ami ezután következett, már merőben más volt. Napi 2-3 megkeresés érkezett ügynökségektől, ill. pár esetben maga a cég is keresett. Természetesen nehéz volt a helyzet, mert azt hitték, hogy Londonban hívnak engem, miközben Budapesten ültem az albérletemben. Sajnos a legtöbb esetben, mikor ezt közöltem, a válasz az volt, hogy keressem őket akkor, amikor már kint vagyok Londonban.
Nem sokkal később úgy döntöttem, hogy visszaírok két recruiter-nek, s próbálok interjút szervezni. Sikerült. Az egyik esetben egy Skype-os interjú volt, mely után nem kaptam meg az állást, mivel sok volt nekik a 30 napos felmondási időm.
A másik cég esetében pedig személyesen kellett megjelennem. A telefonos interjú után kiutaztam Londonba 2 napra ezért az interjúért, ami borzasztóan szervezetlen volt, noha egy világcégnél történt. No, nem gond... hazatértem, nem is kaptam ajánlatot, s ez a tény nem is lepett meg egy pillanatra sem. (…)
Ami ahhoz kell, hogy Magyarországról is kapjunk külföldi állást: beszéljünk nagyon jól angolul (nem jól, hanem NAGYON JÓL). Az én esetemben ez is döntött, mindkét cég megjegyezte, hogy szép brit kiejtésem van, alig hallható akcentussal.
Ha lehet, beszéljünk még más – nem magyar – európai nyelvet (én 6 európai nyelven beszélek folyékonyan, beleértve az angolt), legyen világcégeknél tapasztalatunk, no meg legyen nagyon jó referenciáink. Ha ezek adottak, akkor bármi lehet. Mindez persze az irodai munkákra pályázóknak szól.” (Eddig az idézet Tamástól.)
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.