Szerző: Klubrádió
2018.10.30.
Hallgassa megNem csak a populizmus, annak tökéletes ellentéte is sikeres volt, sőt, a hesseni és bajorországi tartományi választáson. Nem lehet tehát a német társadalom jobbra átjáról beszélni, a folyamat ennél összetettebb. Az AfD-vel szemben, a Zöldek éppen azzal nyertek sokat, hogy Németországban tömegeket riaszt a radikalizálódás. Johannes Hillje német politikai elemző adott interjút a Klubrádiónak.
A hesseni tartományi választásokon is gyengült Angela Merkel német kancellár pártja, a jobbközép CDU – igaz, helyi kormányzati pozícióját megtarthatja. A szövetségi kormány vezetője az újabb gyenge eredmény után bejelentette: nem indul újra pártja elnöki tisztségéért, de kancellári mandátumát kitölti. Közben a Zöldek és a szélsőjobbhoz sorolt AfD is erősödött a hesseni, valamint a bajorországi tartományi választásokon. Johannes Hillje német politikai elemzőt, a fraknkfurti Jövő Intézet (Zukunftsinstitut) munkatársát kérdezte Galavits Patrik a Németországban kialakult helyzetről.
Galavits Patrik:Hessenben is tovább gyengült a CDU, de megtarthatja a Zöldekkel együtt a vezető pozícióját az ottani Landtagban. Mi a jelentősége az ottani eredményeknek egész Németországra nézve?
Johannes Hillje: Intő jel a szövetségi kormányzatnak. A hesseni kampány legfontosabb témája a Berlinben folyó pozícióharc volt, a pártok pedig ezen a tartományi választáson sem tudtak jelentősen változtatni a hangulaton. A vasárnap, közvetlen a voksolás után készített közvélemény-kutatásokból például kiderült, hogy a CDU-tól elpártolók 73 százaléka azért nem szavazott most a kereszténydemokratákra, mert elégedetlen a kormányzással. A korábbi SPD-szavazók 53 százaléka is ezért választott most magának más pártot. Összességében tehát azt lehet mondani, hogy a hesseni eredményeket a kormányzásról alkotott vélemények határozták meg.
Habár Angela Merkel azt mondta, már nyár előtt eldöntötte, nem indul újra a CDU pártelnökségéért, nehéz elhinni, hogy a párt egyre gyengébb szereplése nem játszott szerepet a háttérbe vonulásában. Mi az ő személyes felelőssége a CDU gyengülésében?
A korábbi kormányok, amelyeket Angela Merkel vezetett, népszerűbbek voltak, mint a mostani, és kancellárként természetesen megkerülhetetlen a felelőssége a koalíció munkájában. Éppen ezért helyes is, hogy ma levonta a megfelelő következtetést. Azt hiszem, okos lépés tőle, hogy lemond a párt vezetéséről, ugyanakkor a kancellári pozícióját megtartja. Tulajdonképpen ezzel megosztotta a hatalmát, hogy továbbra is nyeregben maradjon, hiszen mégiscsak a kancellársága a legfontosabb. Vállalta a felelősséget a hesseni eredményért és az általános elégedetlenségért. Meglátjuk, hogyan folytatódik a történet, de egyelőre kezelni tudta a problémákat. Most elsősorban ez fontos.
Ki követheti a CDU élén Angela Merkelt? Elképzelhető, hogy jobbra tolódik a párt, hogy visszaédesgesse magához az AfD-hez pártolt szavazóit?
Egyrészt itt van a kancellár támogatói közül Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU főtitkára, aki harcban lehet Merkel posztjáért. Ő egyértelműen a kancellár politikáját folytatná. De vannak más jelöltek is: például Jens Spahn, a jelenlegi egészségügyi miniszter, aki korábban gyakran szembement Angela Merkel politikájával. És ott van még Friedrich Merz, akinek a neve hétfőn került szóba lehetséges utódként. Ő régebben már kegyvesztetté vált Merkelnél, és nem hiszem, hogy komolyabb esélyekkel indulna, túl sokáig nem vett részt a kormányzati politikában. Kramp-Karrenbauer és Jens Spahn között fog eldőlni a CDU vezetésének sorsa. Jens Spahn egy konzervatívabb figura, megszólíthat olyan szavazókat, akik az AfD-hez vándoroltak. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az AfD-re voksolók általában berzenkednek az establishment-pártoktól. Személycsere egy ilyen párt élén tehát csak a szavazók egy részét tudná visszahódítani...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.