Szerző: LENGYEL TIBOR
2018.11.05.
Néhány tízezer plusz voks
A választási matek már csak olyan, hogy előfordulhat, egyetlen plusz szavazat is átbillenti egy mandátum sorsát, de ennél sokkal valószínűbb, hogy néhány tízezer extra voks sem számít semmit – elemezte a Zoom.hu kérdésére László Róbert, a Political Capital választási szakértője a Semjén-javaslatot. Hozzátette:
az biztos, hogy ezeknek a voksoknak az elsöprő többségét – a 2018-as parlamenti választás külhoni voksaihoz hasonlóan – a Fidesz-KDNP listájára adják majd le.
Emlékeztetett, hogy a tavaszi parlamenti választáson a kettős állampolgársággal – ám magyarországi állandó lakóhellyel nem – bíró magyarok 225 ezer érvényes szavazatot adtak le levélben, ezeknek 96,2 százaléka ment a kormánypárt listájára. A Semjén-javaslat szerint ugyanezzel, a tavasszal már alkalmazott levélszavazásos módszerrel voksolhat majd ugyanez a választói kör az EP-választáson, azzal a különbséggel, hogy csak az EU-n kívüli országokból adható le szavazat. Így rögtön kiesik az idén tavasszal Romániából érkezett 109 ezer szavazat és egyenként néhány száz vagy egy-kétezer, más EU-tagállamokból származó voks is.
Borsot törni Kijev orra alá?
Pontos számot nehéz mondani például az Ukrajnából tavasszal leadott – és vélhetően az EP-választáson is leadni tervezett – voksokról, mivel a levélszavazatokat részletező választási jegyzőkönyv 4948 voksot összegzően a „kettős állampolgárságot tiltó országokhoz” könyvelt, márpedig ide tartozik Ukrajna mellett Szlovákia és Ausztria – utóbbi kettő országban viszont az EP-választáson nem szavazhat külhoni magyar. Egyesek szerint elképzelhető, hogy a magyar kormányzat csak Ukrajnát akarja a lépéssel idegesíteni, tovább élezve a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatos, amúgy is pattanásig feszült konfliktust...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.