Szerző: FABÓK BÁLINT, JANDÓ ZOLTÁN
2018.11.08.
„Ez a táska nem most, ezektől a papíroktól szakadt szét, hanem attól, hogy volt, amikor 85 milliót vittem benne”. Ezt egy vidéki gyorsétterem teraszán mondta el valaki egy nyári délelőtt. Az emlegetett táskában lévő, nekünk átadott nagyjából 600 oldalnyi dokumentum fontos alapot jelentett múlt heti cikkünkhöz, amelyben egy borsodi bűnszervezet működését mutattuk be részletesen. Ez az iratmennyiség viszonylag kényelmesen belefért, szemben az éveken keresztül, heti több alkalommal benne hordott kötegelt húsz-, tíz- és nagy ritkán ötezresekkel.
A viseltes táska legfontosabb funkciója ugyanis ez volt: részben ebben jutott el az adóelkerülési céllal egy céghálón átfolyatott pénz az egyik, Miskolc centrumában lévő bankfiókból a bűnszervezet közeli, erődszerű központjába. Az ember, akivel találkoztunk, a szervezet egyik strómanja volt, és részletesen mesélt arról, hogyan működött ez a rendszer, és ezáltal az is világos lett, hogy az általa szállított százmillióktól miként válhatott szinte használhatatlanná a táskája.
A találkozó utáni hetekben mintegy féltucat hozzá hasonló, a szervezetben részt vevő vagy azt ismerő forrással beszélgettünk még. Alapvetően a bűnszervezet működéséről gyűjtöttünk információkat, ám gyakran kerültek elő személyes történetek, emberi szálak, amelyek segítettek megvilágítani, hogy miért és hogyan kerülhet kapcsolatba valaki egy ilyen bűnszervezettel. Egyáltalán mekkora az a pénz, amiért megéri kockáztatni a börtönbüntetést, és mennyire van tudatában az ember, ha belekerül egy ilyen hálózatba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.