DEMOKRATÁK? KERESZTÉNYEK?

KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG
Szerző: RÁCZKEVY MIKLÓS
2018.11.21.

Mióta pár napja a Ripost c. toalettpapír már-már cicerói magasságokba emelkedett (vö.: “Quo usque tandem abutere Catilina patientia nostra” – „Meddig élsz vissza türelmünkkel, Catilina”) újfent sokat töröm a fejem a hajléktalanokra vonatkozó Endlösungon. A magyar kormány úgy viselkedik, ahogy a két-három éves gyerek bújócskázik: eltakarja a szemét, ha ő nem látja azt, aki keresi, nyilván az sem látja őt. Ha eltakarítjuk a szemünk elől a hajléktalanokat (betegeket, fogyatékkal élőket, stb.) akkor nyilvánvalóan már meg is oldottuk a problémát.

Egyébként a történelem során számtalan alkalommal oldottak meg társadalmi problémákat unortodox eszközökkel, két ismert példát idézek gyorsan ide: Taigetosz hegyét, illetve Sánta Ferenc: Sokan voltunk c. novelláját a már semmire sem alkalmas Nagyapáról, aki felmegy a “Büdösbe”, a kénes barlangba, és a még használható ruhadarabjait gondosan összehajtva hagyja a barlang szája előtt… Ha ezek a “megoldások” divatban volnának napjainkban, akkor sem az otthon ápolás, sem a nyugdíjrendszer kérdése sem merülhetne fel.

Ilyeneket persze az ember még otthona magányában is csak szemlesütve ír le, és ennek az az oka, hogy napjainkra bizonyos erkölcsi alaptételek, köztük természetesen keresztény erkölcsi alaptételek is, megkérdőjelezhetetlenné váltak.

Hohó, emeli fel ujját a gyanútlan olvasó, hiszen a mi hazánkban pont keresztény kurzus van hatalmon (ráadásul még demokrata is!) nyilvánvalóan minden cselekedetük – így a hajléktalanokkal szembeni tortúra is – megfelel még a legkényesebb ízlésű keresztény etika professzornak is.

Valóban létezik egy, mondjuk úgy, semjéni keresztény felfogás, de ennek a kereszténységhez semmi köze nincs. A semjéni kereszténység úgy néz ki, hogy a szép anyuka, a szép apuka és a három szép gyerek, vasárnap, szépen kimosakodva, megfésülködve, frissen vasalt ünneplőben ülik végig a szentmisét; majd a napfényes, rózsaillatban úszó allén végigkorzóznak, a cukrászdában habos kakaót, krémest, rigójancsit fogyasztanak, majd otthonukba térve elégedetten hajtják fejüket nyugovóra, hálatelt szívvel köszönvén meg a sok szépet, amit az Úr adott.

A kereszténység nem ilyen...

ITT OLVASHATÓ