BORZALMAS JÖVŐT VÁZOLTAK MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.11.05.

2025 van. A belpolitikában Orbán Viktor most, a NER negyedik ciklusának végén még keményebb kézzel fogja a gyeplőt, mint korábban. Európai befolyása azonban már nincs. A Fideszt az Európai Néppárt kizárta tagjai közül, amikor az unió magországaiban a 2019-es európai parlamenti választások után megerősödött a politikai centrum, Nyugaton sikeresen folytatják az integráció elmélyítésének programját. Magyarország helyzete nehezebb, mint a régió többi államáé: az unió a támogatások döntő részének megvonásával büntette az ország illiberális kormányát. A gazdaság visszaesett, az országot Moszkva és Peking tartja lélegeztetőgépen. A 2022-es választásokkal egy időben referendumot tartottak az uniós tagságról, a szűk többség Magyarország kilépéséről döntött. Az ország Ukrajnához hasonlóan részt vesz az EU partnerségi programjában. E látomás a Central European Futures (Közép-Európa jövői) című tanulmányból való, amelyet egy reprezentatív kutatócsoport részvételével a Visegrad Insight című folyóirat és a German Marshall Fund adott ki.

„Az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a demokratikus reformok, a társadalmi-gazdasági fejlődés és a Nyugathoz való integrálódás időszaka Közép-Európában a végéhez közeledik.” Így kezdik összefoglalójukat a kutatás vezetői: Joerg Forbrig, a German Marshall Fund kutatásvezetője, és Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight főszerkesztője. A tanulmány öt lehetséges forgatókönyvet vázol fel arról, hogyan alakulhat a visegrádi országok jövője 2025-ig. A projektben számos kiváló kutató vett részt, a magyarok neve nem ismeretlen lapunk olvasói számára: Feledy Botond, Hegedűs Dániel, Jarábik Balázs, Krekó Péter és Rácz András gondolatai nemegyszer szerepeltek már a 168 Óra hasábjain.

– Ezek a forgatókönyvek nem jóslatok, valójában már most a megvalósulás útján haladnak. Azt mutatják, mi lehet a következménye annak, ha a jelenben már megfigyelhető folyamatok közül egyik vagy a másik a többi rovására felerősödik – így nyilatkozott lapunknak a kutatásvezető, Joerg Forbrig. Szerinte a Nyugatnak azért is érdemes a mainál több figyelmet fordítania Kelet-Közép-Európára, mert itt koncentráltan jelenik meg számos olyan veszély, amely egész Európára leselkedik. A visegrádi térségben különösen megerősödtek azok a politikai erők, amelyek megkérdőjelezik a demokrácia és a jogállam korábban természetesnek vett értékeit. Hol populistának, hol illiberálisnak nevezik őket, de a lényeg ugyanaz. Kifelé a nemzeti szuverenitás eltúlzott értelmezése, nacionalizmus jellemzi őket, országaikon belül pedig paternalisták, antidemokraták, akik szerint a többségi akarat legázolhatja a kisebbség érdekeit és értékeit...

ITT OLVASHATÓ